Közös tüntetést tart vasárnap Budapesten az MSZP, a Párbeszéd és a DK, a Sargentini-jelentés miatt. Ön szerint hányan vesznek majd részt rajta?
Címke: tüntetés
Kormányellenes tüntetés lesz vasárnap
Az MSZP, a Párbeszéd és a DK közösen szervezi, a Sargentini-jelentés miatt. A Liberálisok 12 órás tüntetést tartanak. A kormány szerint viszont a jelentést el se fogadta az Európai Parlament.
A magyar kormány úgy értékeli, hogy az Európai Parlament nem fogadta el a szükséges kétharmados többséggel a Sargentini-jelentést – ezt közölte Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a kormányinfón. Mint mondta, a lisszaboni szerződés szerint a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a jelentés elfogadásához, azaz a tartózkodó szavazatokat is figyelembe kellett volna venni, így pedig nem lett volna meg a többség.
Gulyás szerint a jogvita tisztázásáig a jelentésnek további jogkövetkezménye nem lehet; hétfőn uniós ügyekkel foglalkozó kormányülés lesz, ahol
döntenek a konkrét jogi lépésekről.
Az Európai Parlament egyébként korábban sem tekintette leadott szavazatnak a tartózkodásokat, ebben a jogi szolgálat is egyetértett.
Az ellenzék viszont természetesen elfogadottnak tekinti a jelentést, ezért tüntetés(eke)t is szerveznek – ezt jelentette be Tóth Bertalan, az MSZP elnöke, és Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke.
Tóth Bertalan szerint az uniós csatlakozás értékválasztás is volt, és erről népszavazáson döntöttek a magyar választók. Mint mondta, a jelentés
„nem Magyarországot, hanem az Orbán-kormányt ítéli el”,
és a mindennapokról szól, hiszen amikor a súlyos korrupciós helyzetről ír, akkor az is hozzátartozik, hogy magyar oligarchák „egy marhapörkölt-főzésre is több tízmilliós ruházatban vagy órákkal jelennek meg”. Azt mondta: „az Orbán-kormány és Orbán Viktor sárba tiporja az európai értékeket”.
Szerinte nem bíróságokhoz kell fordulni, hanem a magyar parlamentben kell elfogadni azokat az általuk már korábban is javasolt, többek között az igazságszolgáltatásról, médiáról, korrupcióról szóló jogszabályokat, amelyek megszüntetnék az eljárás jogalapját. Mint mondta, azért hívják az utcára az embereket, hogy ennek érdekében nyomást gyakoroljanak a kormányra.
Karácsony Gergely arról beszélt, hogy csak két ellensúly maradt, amely meg tudja állítani „a korrupt hatalmat”: az Európai Unió és „a pesti nép, a budapesti polgárok”. Mint mondta, a tüntetésre azokat várják, politikai hovatartozástól függetlenül, akiknek fontosak az európai értékek és akik „kikérik maguknak azt, hogy ha valaki nem ért egyet a Fidesszel, az hazaáruló”.
Közben a DK is bejelentette, hogy tüntetést szervez az „európai Magyarországért”. A párt szóvivője, Gréczy Zsolt sajtótájékoztatóján azt mondta: a Sargentini-jelentés történelmi vereséget jelent a kormánynak, Orbán elbukott Európában.
Mint mondta, a tüntetést azért szervezik, mert
„az európai Magyarországért folytatott harcnak nincs vége, sőt csak most kezdődik”.
Beszélt arról is, hogy egyeztetnek az MSZP-vel a közös demonstrációról, amelyre egyébként minden olyan ellenzéki pártot várnak, amelynek képviselője megszavazta a Sargentini-jelentést. Szívesen látják a civil szervezeteket is.
Mint mondta, a közös tüntetés pontos helyszínéről, időpontjáról és a felszólalók személyéről még tárgyalnak az MSZP-vel – aztán nem sokkal később már ki is adtak egy közleményt arról, hogy a három párt közösen szervezi végül a tüntetést, amely délután 4-kor, a Bem téren, vagyis a Külügyminisztériumnál lesz. (A facebookos eseménynél cikkünk megjelenésekor még 5 óra és Nyugati tér szerepelt.)
Az viszont biztos, hogy az LMP nem vesz részt a demonstráción, Keresztes László Lóránt társelnök az ATV-nek azt mondta: „MSZP-s tüntetéshez biztos, hogy nem csatlakozunk”. Azt viszont hozzátette, hogy az LMP is tervez lépéseket a jelentés után, amelyeket később hoznak nyilvánosságra.
Egyébként még
a Liberálisok is bejelentették, hogy ők is tüntetnek:
Sermer Ádám, a párt elnökhelyettese azt mondta: országos konzultációt indítanak a Sargentini-jelentésről, amelyet egy 12 órás demonstráció keretében indítják el a Kossuth téren.
Mint mondta, a Magyar Liberális Párt az elmúlt időszakban már többször is demonstrált a Kossuth téren azért, hogy visszakerüljön az uniós zászló a parlamentre. Szerinte a magyarok többsége az Unió tagja akar maradni, a Fidesz illiberális politikája miatt azonban akár ki is zárhatnak minket.
Folytatódnak a tüntetések Romániában
A román politikai élet valamennyi megszólaló szereplője elítélte a diaszpóra tegnap esti kormányellenes tüntetésén kirobbant erőszakot, arról azonban pártállásuk szerint eltérő az álláspontjuk, hogy kit terhel a felelősség a több mint 450 ember sebesülését okozó összetűzésekért, illetve arról, hogy helyesen jártak-e el a csendőrök, amikor órákon keresztül dulakodással és könnygázzal válaszoltak a provokációkra, majd késő este, két kollégájuk bántalmazását a több tízezres tüntetés erőszakos feloszlatásával torolták meg. Közben a Victoria-téren már a koradélutáni órákban ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők.
A szociálliberális kormánnyal szemben álló Klaus Iohannis államfő elítélte a hatóság brutális fellépését, szerinte a csendőrségnek vannak eszközei a rendbontók elszigetelésére és semmi sem indokolta a békés polgárok veszélyeztetését, emberek ütlegelését. A jobboldali elnök jelentést vár az esetről Carmen Dan belügyminisztertől, és büntetőjogi vizsgálatot kért a legfőbb ügyésztől a vétkesek felelősségre vonása érdekében. Augustin Lazar legfőbb ügyész közölte, hogy a katonai ügyészség már hivatalból bűnvádi eljárás indított a csendőrség erőszakos tömegoszlatásának kivizsgálására.
Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnök elítélte a „civil megmozdulást eltérítő”, garázdálkodó, a rendfenntartó erőket támadó „szervezett rendbontókat”, akiknek az azonosítását a titkosszolgálattól várja. A kormányfő azokat a politikusokat is bírálta, akik a drámai helyzetből a hatóságok elleni „alaptalan vádaskodással” próbálnak hasznot húzni.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közleményben válaszolt, amelyben elítélt minden olyan „összeesküvés-elméletet”, amellyel a szolgálatot be akarják vonni a politikai csatározásokba.
A kormány vezető erejét képező Szociáldemokrata Párt (PSD) – amely ellen a külföldről hazatért román vendégmunkásuk pénteki nagyszabású tüntetésüket meghirdették – bocsánatkérést követelt Iohannistól, amiért az államfő vádaskodásával szerinte „aláássa az állami hatóságok tekintélyét” és ezzel úgymond a rendfenntartók elleni támadások folytatását bátorítja.
Liviu Dragnea, a PSD elnöke külön közleményt adott ki, melyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy „az ellenzék és az államfő által támogatott szervezett csoportok az ország alkotmányos rendje ellen intézzenek támadást” a főváros szívében, a kormány épülete előtt. Párttársai is Iohannisra mutogatnak: Liviu Pop szenátor szerint az államfő tartozik magyarázattal, amiért „a szavazói” csendőröket vernek.
Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a rendfenntartó erők, a futball-huligánokkal összejátszva előre eltervezett módon provokáltak erőszakot a diaszpóra pénteki tüntetésén, hogy lejárassák a nagyszabású kormányellenes megmozdulást.
A román kormány székházát védõ rohamrendõrökhöz beszél egy férfi a nyári szabadságuk idején külföldrõl hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjainak kormányellenes tüntetésén, Bukarestben 2018. augusztus 10-én. (MTI/EPA/Bogdan Cristel)
Dan Barna, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a demokrácia gyásznapjának nevezte a péntekit, amikor az állampolgárok szolgálatára felesküdött csendőrség a kormánypárt eszközévé silányult. „Ide vezet az, mikor büntetett előéletű alakok kerülnek az ország élére” – sommázta az ellenzéki pártvezér, a korrupcióért egyszer már jogerősen elítélt, és újabb korrupciós perben vádlottként szereplő Liviu Dragnea PSD-elnökre utalva.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke egy Facebook-bejegyzésben rámutatott: az RMDSZ elítél mindenféle szélsőséges megnyilvánulást, mert senkinek sincs joga a polgárok szabad véleménynyilvánítását erőszakkal megakadályozni, sem a csendőrségnek, sem az erőszak kiprovokálásának szándékával Bukarestben utcára vonult csoportoknak.
A politikusok – ellenfeleikre mutogatva – valamennyien az erőszak megfékezését, a vétkesek felelősségre vonását sürgetik. Közben a közösségi portálokon ellenzéki csoportok újabb kormányellenes demonstrációt hirdettek szombat estére a kormány székháza elé, a Victoria-téren pedig már a koradélutáni órákban gyülekezni kezdtek a tüntetők.
Háborús hangulat volt az éjjel Bukarestben
A nyári szabadságuk idején külföldről hazatért vendégmunkások, a román diaszpóra tagjai vonultak pénteken korrupcióellenes jelszavakkal a kormány épülete elé, ahol több ízben dulakodás tört ki az úttestet elfoglalni próbáló tüntetők és a székházat védő rendfenntartók között. A demonstráció 20 óra után 40 ezresre duzzadt, 74-en megsérültek a Mediafax szerint az incidensekben.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elleni jelszavakat skandáló, Viorica Dăncilă kormányfő és Liviu Dragnea PSD-pártelnök távozását követelő első néhány tucatnyi tüntető már péntek délelőtt megjelent a kormány székháza előtti Victoria téren, a délutáni órákra számuk több százra emelkedett, majd több ezerre emelkedett.
A csendőrség 23:00 órakor elkezdte kiüríteni a teret, holott még több ezer tüntető kívánta folytatni a tiltakozást. A rohamosztag könnygázgránátokat lőtt ki az ott tartózkodókra, mire egy csoportnyi ember köveket és üvegeket dobált vissza. (A helyzetet csak rosszabbította, hogy a csendőrök már 19:00 órától kezdve körülbelül negyedóránként könnygázt fújtak az emberekre, volt néhány rendbontó ugyan, de nem célzottan ők kapták, hanem mindenki, aki a közelben volt.) Ezután tüntetők egy csoportja ütlegelni kezdett két csendőrt (az egyik nő volt), néhány más tüntető próbálta megakadályozni testükkel védve a bántalmazást. A csendőrség – amely előbb visszavonult – erőből tért vissza, még több könnygázt vetett be, mint az este alatt bármikor. Előkerült az a vízágyú is, amit korábban hoztak.
A legtöbb tüntető nem látta az első incidenst, ezért azt hitték, hogy a csendőrök kezdtél el az erőszakot. „Nem megyünk el” skandálásokkal bírják egymást maradásra, közben sokan fuldokoltak a könnygáztól. A csendőrök bejelentették, hogy fegyvereket is elveszítettek az összecsapásban, eddig kettőről tudni. A csendőrség visszatámadása tulajdonképpen kiszorította a néhány ezres tömeget a Victoria térről.
A Világbank tavaly 3 millió 660 ezerre becsülte a külföldön élő román állampolgárok számát. A legtöbben, Olaszországban, Spanyolországban, Németországban és Nagy-Britanniában élnek. A munkaképes román állampolgárok közül minden ötödik külföldön dolgozik – ez minden más európai uniós országnál rosszabb arány, amely miatt az uniós államok közül Románia szembesül a legjelentősebb munkaerőhiánnyal és a legrosszabb demográfiai kilátásokkal.
A külföldön dolgozó román vendégmunkások az uniós csatlakozás óta eltelt évtizedben csaknem 25 milliárd dollárt küldtek haza banki átutalások révén Romániában hátrahagyott családtagjaiknak, de a készpénzben hazavitt összegeket is hozzáadva – az Eurostat becslése szerint – a román diaszpóra 31,7 milliárd eurót juttatott Romániába a 2007 és 2017 közötti évtizedben.
Az economica.net gazdasági portál összehasonlításképpen arra emlékeztetett: ez az összeg nagyobb, mint az a 30 milliárd euró, amennyit Románia – saját befizetéseit leszámítva – az Európai Uniótól kapott ebben az időszakban, és csaknem fele annak a 73,5 milliárd eurónyi összegnek, amely közvetlen külföldi befektetésként érkezett az utóbbi évtizedben Romániába.
Transindex/Maszol
Tüntettek az otthonápolási díj emeléséért
Az otthonápolás munkaként való elfogadásáért küzdő civil szervezetek, a Cseve Csoport, a Lépjünk, hogy léphessenek és az aHang szerveztek tüntetést pénteken Budapesten. Az EMMI épülete elől vonultak át a Kossuth térre, „Az otthonápolás munka!” feliratú transzparenst tartva.
A tüntetésre azért került sor, mert jelenleg a legmagasabb összeg, amit a magyarországi otthonápolók a munkájukért kapnak, 52.810 forint. Ez az összeg még Romániában is 130 ezer forint, és ott munkaviszonyként ismeri el az állam, míg itthon nem. A tüntetés szervezői szeretnék elérni azt, hogy 50 ezer forinttal emeljék az ápolási díjat és 2019. január 1-től
minősítse át a kormány legalább minimálbéres munkaviszonnyá vagy foglalkoztatási jogviszonnyá
a munkavégzésüket.
A tüntetésen Csordás Anett, a Lépjünk, hogy léphessenek csoport elnöke felháborodását fejezte ki amiatt, hogy miért kell nekik egyáltalán a témában tüntetniük, mert véleménye szerint az otthonápolók reális munkabérének alapjognak kéne lennie, amely mindenkinek járna a gyerekeiért.
Brezvai Éva, a Cseve Csoport alapítója arról panaszkodott, hogy évek óta nincs változás a juttatásaikban. Ezt érthetetlennek és elfogadhatatlannak tartják az otthonápolók az EMMI részéről.
Megalázottnak érzik magukat.
Az idei havi ötszázalékos fizetésemelésük az otthonápolóknak csak havi plusz 2-3 ezer forintot jelent. Míg a kormány támogatja a gyerekvállalást, ők úgy érzik, hogy nem számítanak családnak.
Csordás Anett fájlalta, hogy a kormány és a döntéshozók nem látják be azt, hogy az otthonápolás munkának számít, miközben az otthonápolók 24 órás munkát végeznek és szerintük ezért jogosan béremelést követelnek. Elmondása szerint öt éve folytatnak egyeztetéseket az EMMI-nél a reformokról, eredménytelenül.
Papp Dóra, az aHang képviselője is változást sürgetett. Szerinte
a téma mintegy 45 ezer családot érint.
Kijelentette, hogy országszerte aláírást gyűjtenek a fizetésemelésükért, a petíciót itt lehet elérni. Jelenleg körülbelül 32 ezer aláírásnál tartanak.
Víz Ági
Nem Gyurcsány állt a választás utáni tüntetések mögött
A Ripost az egyik választás utáni fővárosi tüntetéssel kapcsolatban azt írta, hogy „Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést”. A Demokratikus Koalíció pert indított és nyert.
Mint írják, „a Fővárosi Törvényszék első fokú ítélete pedig tételesen, minden egyes hazugság helyreigazítására kötelezte a Ripostot. Közzé kell tenniük, hogy: valótlanul állították, hogy Gyurcsány a háttérből dirigálta a szombati tüntetést, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc Soros György utasítására a tüntetés pénzügyi feltételeit biztosította, minden részletbe beleszólt, pénzelte a tüntetéseket, valótlanul állították, hogy Gyurcsány Ferenc irányította az egész megmozdulást, és valótlanul állították azt is, hogy ha valami nem Gyurcsány Ferenc akaratának megfelelően történt a tüntetésen, azt ő becsmérlő kifejezésekkel kommentálta.”
A DK egyébként szinte heti rendszerességgel nyeri a pereket a Ripost, a Pesti Srácok, a TV2 és a 888 ellen.
Országgyűlési képviselőt is várnak a parlament előtti tüntetésre
Rohamtempóban szervezett tüntetést szerdára a Parlament elé a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). A 7. Alkotmánymódosítás elfogadása ellen tiltakoznak. Szűcs Tamás, a szervezet vezetője a Független Hírügynökségnek arról beszélt, hogy elképzelhető, hogy országgyűlési képviselők is csatlakoznak a tüntetéshez.
Hetek óta tiltatkozik a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) az Alaptörvény módosítása ellen, hiszen a módosítások szerintük gyengítik a társadalom ellenállóképességét, és ezáltal a különböző szakszervezetek érdekérvényesítő képességeit is.
Szűcs Tamás a FüHü-nek arról beszélt, hogy a módosítás 4. cikke a gyülekezési szabadságot korlátozná, ezáltal a demonstrációk szervezését, a 6-7. cikkek pedig a független bíráskodást, a hatalmi ágak szétválasztásának elvét sértené. Többek között az országgyűlési képviselőket is megkeresték levélben, hogy ne szavazzák meg a módosításokat.
Szűcs Tamás elmondta, hogy hosszabb ideje szervezik már a tüntetést is, és nagyobb demonstrációt szerettek volna, amelybe igyekeztek más szakszervezeteket is bevonni. De mivel vasárnap kiderült, hogy már szerdán elfogadhatja a Parlament a módosítást, úgy döntöttek, hogy előrhozzák a tüntetést, még ha ez azzal is jár, hogy jóval kevesebben tudnak rajta részt venni. A szakszervezeti vezető szerint ugyanis
kötelességük kiállni „fundamentális értékekért”.
A szerdai tüntetést direkt a zárószavazás idejére időzítették. A szakszervezet vezetője mellett felszólal Törley Katalin a Tanítanék Mozgalomtól, az egyetemi oktatók nevében Deák Dániel, illetve egy országgyűlési képviselőt is várnak a színpadra, akinek a nevét azonban Szűcs Tamás nem árulta el, mert még nem biztos, hogy valóban beszélni fog. Azt is szeretnék, ha több olyan képviselő is csatlakozna hozzájuk a Parlamentből, akik korábban jelezték, hogy nemmel szavaznak szerda délután. Az viszont már biztos, hogy felolvassák majd azoknak a képviselőknek a nevét, akik nem szavazták meg az újabb alaptörvény-módosítást.
Az Országgyűlés szerdán dönt a Stop Soros törvénycsomag elfogadásáról.
Kérjünk bocsánatot Áder Jánostól!
Sokan vádoltuk azzal Áder Jánost, hogy nem Magyarország, hanem a Fidesz államfője, s mint ilyen érzéketlen a hazai közállapotok iránt, ráadásul a környezet állapota is csak világviszonylatban izgatja, idehaza, amikor a margitszigeti fák kivágásáról, vagy éppen a városligeti rombolásról van szó, hallgat, mint a sír.
Nos, meg kell követnünk Áder Jánost, bocsánatot kell kérnünk tőle, mert minden látszat ellenére igenis rajta tartja ujját a hazai közélet pulzusán, és ha valami visszásságot észlel, szól.
Nem mindig persze, de hát valahol el kell kezdeni.
Legutóbb például az történt, hogy államfői minőségében bocsánatot kért azoktól az egyházi vezetőktől, akiket május 8-án, a kormányellenes tüntetés során vegzáltak és szidalmaztak. Nem szép dolog bárkit vegzálni és szidalmazni, ezért akit ilyen inzultus ér, azt meg kell védeni. Áder János ebben az esetben tehát helyesen cselekedett.
Jó lenne persze, ha máskor is helyesen cselekedne. Például bocsánatot kérne amiatt, hogy sokak véleményét figyelmen kívül hagyva, őket meg nem kérdezve, kivágták a fákat a Margitszigeten, a Városligetben, a Kossuth téren.
Kérjen bocsánatot Áder János az igaztalanul mocskolt és elüldözött civilektől, valamint azoktól a polgároktól, akik emiatt mostantól segítség és támasz nélkül maradnak. Kérjen bocsánatot azoktól a kormányzati propaganda által megtévesztett emberektől, akiket a soha nem látott migránsokkal riogattak, és akik ezért egy olyan pártra szavaztak, amely az elmúlt nyolc évben rekordméretűre növelte a korrupciót, padlóra küldte az oktatást, és romba döntötte az egészségügyet.
Kérjen bocsánatot Áder János azoktól a százezrektől – a legújabb számítások szerint hatszázezren vannak – akik Nyugat-Európában kényszerülnek dolgozni, s akik persze nem mindnyájan Orbán elől menekültek valamelyik, a miénkénél szerencsésebb országba, de miatta nem kívánnak hazatérni.
S ha már ilyen szépen belejött a bocsánatkérésbe Áder János, kövesse meg azokat a diákokat, akik azért készülnek külföldi egyetemekre, mert idehaza nem kapnak versenyképes tudást, és ezen diákok szüleitől, akik emiatt majd legföljebb évente kétszer-háromszor találkozhatnak a gyerekeikkel, a közbenső időkben pedig leginkább Skype-on láthatják őket.
Kérjen bocsánatot Áder János, Soros Györgytől, amiért hazája a vészkorszak után most másodszor is megtagadta, valamint minden olyan magyar polgártól, akik nem olyan országban szeretnének élni, amelynek államfője csak a vegzált és szidalmazott egyházi vezetőktől képes bocsánatot kérni.
Bréking nyúz, május 11. – Tudósítás a másik valóságból
Politikai bunkóság, a 68-ban gyökerező baloldali véleményterror, a Jobbik muszlimsága, illetve a szopás vagy szoptatás dilemmája a pénteki alternatív lapszemlénkben.
Új politológiai fogalmat talált az ellenzék viselkedésére a 888
„Amikor ezt követően Orbán Viktor letette a miniszterelnöki esküjét, akkor az összes ellenzéki párt közül csak a Jobbik hallgatta meg az ülésteremben a miniszterelnököt. A többi ellenzéki párt képviselője nem volt jelen. …
Ha létezne ilyen politológiai fogalom, akkor talán a „politikai bunkóság” kifejezéssel lehetne leírni azt, amit és ahogy az ellenzék művelt a miniszterelnöki beiktatás alkalmával.
Mit értek el a ballibek azzal, hogy tiszteletlenek voltak a miniszterelnök beiktatásakor? Semmit, kivéve talán azt, hogy ismét megmutatták: a saját győzelmükön kívül mindenki másnak a választási sikerét illegitimnek tartják, és nem képesek komolyan venni a demokrácia legalapvetőbb működési szabályait sem.” (888: A magyar balliberális ellenzék legújabb parlamenti „csodafegyvere”: a bunkóság)
A Magyar Idők publicistáját megnyugtatja Orbán elszántsága
„Helyrebillent a kizökkent idő, így gondolta ezt minden nemzeti elkötelezettségű, jobboldali magyar 2012-ben, amikor Áder János lett a köztársasági elnök, Kövér László volt a házelnök, és Orbán Viktor a miniszterelnök.
Utóbbin kívül akkor még kevesen hittek abban, hogy hat év elteltével ugyanez lesz a felállás. Holott sokunknak kizárólag az ő személyük a garancia ma is arra, hogy mégis volt, és végre lezárult a rendszerváltás, hazánk pedig ismét emelkedő pályán indulhat el egy biztatóbb jövő felé.
A hideg rázta az összes Orbán-fóbiást, amikor a negyedik alkalommal elmondott miniszterelnöki eskü után a kormányfő vázolta 2030-ig előretekintő vízióit. …
Azt mondja erre Szél Bernadett, az LMP nevű pártocska frakcióvezetője, mielőtt még bármi elhangzott volna, hogy a Fidesz nem készített kormányprogramot, reagálni sem lehet Orbán Viktor szavaira, ezért az „eseményt” a kormánypárt belügyének tekintik, és nem vesznek rajta részt. Kellett ez, hogy ne essünk a bugyuta hurráoptimizmus bűnébe, és belássuk, nem lesz olyan egyszerű megvalósítani mindazt, amit a miniszterelnök bemutatott állítólag nem létező programjából.
Mindenesetre az megnyugtató, hogy a Wekerle Sándor és Tisza Kálmán történelmi rekordjait döntögető Orbán Viktort a nehézségek inkább feltüzelik, mintsem bármitől is eltántorítanák.” (Magyar Idők: Negyedszer)
Bauer Béla, a Századvég vezető kutatója beavatta az Origót abba, hogy mi a baj 68-cal
„Mennyire adódhat 1968-ból a mai migránsválság vagy akár a baloldali véleményterror?
Teljes mértékben. Ahogyan már említettem: a 68-as francia lázadás fiataljai egy dolgot nem szerettek volna: dolgozni. Ez egy fontos dolog. A gyerekvállalás felelőssége sem túl erős. Szeretkezz, ne háborúzz, ez a jelszavuk, de az ezzel járó felelősség már nem jelenik meg. … Egyszerűbb importálni munkásokat és gyerekeket. Csináljátok helyettem – ez is lehet egy jelszó.” (Origo: Mi a legnagyobb hazugsága 1968 mítoszának?
A Jobbik muszlimsága a tét a hétvégi tisztújítón a Ripost szerint
„A Jobbik hétvégi tisztújító kongresszusának tétje, hogy marad-e a Vona féle irányvonal, így a többször is deklarált muszlim-barátság, a kritikátlan iszlám rajongás. Beszédes előjel, hogy Vona Gábor a parlamenti frakció vezetőjévé azt a Gyöngyösi Márton választatta, aki bizonyíthatóan, a RIPOST ellenőrzött és dokumentált értesülései szerint Afganisztánban és Irakban nőtt fel és járt iskolába. …
Innen a szoros kötődés a muszlim világhoz, ezért hangoztatta korábban jó néhány alkalommal egyértelmű elköteleződését az iszlám mellett. Amúgy mondhatni családi gyökerekről van szó, hiszen Gyöngyösi édesapja az egyik hírhedt kommunista külkereskedelmi vállalat muszlim országokra specializálódott szakembere volt. …
Megdöbbentő bizonyíték az is, hogy a muszlimok magától értetődően díszvendégnek hívták Gyöngyösit a Korán egyik legutóbbi díszkiadásának ünnepségére, ahol a résztvevők lényegében hódoltak az iszlám legfontosabb szent irata előtt.” (Ripost: Győz-e a muszlim-szárny a Jobbik hétvégi kongresszusán?)
A Pesti Srácok bloggere nemzetünk jövőjéről elmélkedett a keddi tüntetés transzparensei kapcsán
„Legújabb, s számunkra legkedvesebb gyöngyszemünk a „Sz@psz vagy szülsz” verdikt volt. Ebben benne van a választások utáni tüntetések kvintesszenciája. …
Figyelemfelkeltés a célja, s ennek a feladatának maradéktalanul eleget tesz. Igaz, a tábla nyele pont egy olyan hölgy kezében leledzett, amely hölgy nem éppen bizalomgerjesztő ábrázatával tűnt ki a tömegből. Hogy finomak és cizelláltak legyünk: az ilyen nőstények miatt aztán sosincs koccanásos baleset a körúton, s a bot, amivel piszkálnánk őket, inkább saját magát töri ketté. …
És a „Szopsz vagy szülsz”, na meg az örök klasszikus, a „Nem szexelek fideszessel” pár száz év múlva ott találja majd magát a Gesta Hungarorum, vagy a Halotti beszéd mellett, a legértékesebb nyelvemlékeink között.
Mert azért azt ne feledjük, hogy minden de minden megmarad. S a megmaradó kortörténeti relikviákból az utódaink állítanak majd ki látleletet. Hogy mi lesz ez a látlelet, a felől kétségem sincs. …
Ami egyedül biztos, hogy a nemzetet csupán egyetlen „felirat” tudja kivezetni a sötétség korszakából: „Szülj és szoptass!” (Tutiblog: Sz@psz vagy szülsz)
A tüntetés legszürkébb árnyalata
Nem volt nehéz megjósolni, hogy a Mi vagyunk a többség tüntetéssorozat ki fog fulladni. Talán kicsit tovább is tarthatott volna, de világos célok nélkül, unalomig használt és semmire sem ösztökélő helyszínek, gyengécske beszédek, na meg a zivatar miatt ennyire futotta.
A korábbi két demonstráción (Kossuth tér, Erzsébet híd pesti hídfője) több tízezren voltak, az országgyűlés alakuló ülésére szervezett tüntetésen már csak néhány ezren.
A beszédek továbbra sem voltak felemelők, akcióra buzdítók, habár tartalmilag már javultak a korábbiakhoz képest. Egy megfejthetetlen megoldással viszont rendre felsülnek a szervezők: a videóüzenetekkel. Korábban ellenzékinek számító színészek, polgármesterek üzentek a messzi távolból, most egy rendszeresen és tisztességgel kiálló író.
De miért videóüzenetben? Nem tudott eljönni?
Ha az üzenő nem tud eljönni, akkor a tüntetőknek, akik el tudtak jönni, mit üzen? A szervezők nem tudnak találni olyanokat, akik a helyszínen öntenek lelket a tömegbe?
Ami zivatar előtti tartalmasabb részt illeti: két roma polgár is felszólalhatott, Hidvégi Balogh Attila újságíró, a RomNet főszerkesztője és Lakatos Béla, Ács polgármestere.
Hídvégi beszédéből:
„Én vagyok a kilátástalanok, a reményvesztettetek, a meg nem hallott emberek lelkiismerete, szónoka. A mélységből kiáltok! Onnan, ahová nem jut el az igazság. A cigánytelepek viskóiban vegetáló ezrek, a falvak mélyén nélkülözni kényszerülő százezrek hangján kérdezem:
Miért gondolják az állam vezetői azt, hogy 600 év alatt nem tudtunk integrálódni?
Miért merül fel kétség, hogy erőforrásként, vagy tehertételként tekintsenek ránk?
Miért fordul meg államférfi fejében, hogy szétosszon minket Európában?
Miért vonja kétségbe bárki is, hogy közös történelmünk során a cigányok is életüket és vérüket adták ezért a hazáért?
Miért kényszerülnek arra otthonaikból elűzött emberek ezrei, hogy új hazát, boldogulást keressenek?
És miért a cigányságot okolják oly sokan a Fidesz kétharmados győzelméért?”
Lakatos Béla, Ács polgármestere (korábbi fideszes politikus, aki a Momentum színeiben indult a választáson) arról beszélt, hogy vidéken polgármesternek lenni ellenzékben nehéz dolog, nagyon meg kell alázkodni, hogy a településen lehessen fejleszteni.
Olyan emberekkel szemben vesztett a saját településén, akik be sem tették a lábukat Ácsra. Olyan elkeseredett volt, hogy be akarta fejezni.
“NEM HISZEM EL, HOGY AZ ERZSÉBET UTALVÁNY MEG A MIGRÁNSOZÁS TÖBBET ÉR, MINT A HELYBEN VÉGZETT MUNKA.”
Ezzel szemben az egyik szervező, Gulyás Balázs ezt nyilatkozta a HírTV-nek: „Abszolút elégedettek vagyunk, mert ezek a tüntetések nem csak a számokról szólnak, hanem arról is, amit az első tüntetésünk a választás utáni szombaton megmutatott, hogy nagyon sokszínű az a tömeg amelyik kritikus az Orbán-rendszerrel – ugye az árpádsávos zászlótól az uniós zászlóig a mostani tüntetésen is sok mindent láthattunk – és szólnak arról, hogy ez a tömeg nem csak tüntetni akar, hanem szerveződni is akarnak és ezt is üzentük.”
Hát ez fölöttébb kínos. Gulyás beállhatna a magyar ellenzéki pártok közé, amelyek azt akarják elhitetni a híveikkel, hogy április 8-án nem szenvedtek súlyos, megsemmisítő vereséget. És még kordont sem tudnak bontani.
