Könnygázzal és vízágyúval oszlatták a rendőrök a rájuk támadó tüntetőket – erről írt a Független Hírügynökség 2007. október 22-én.
Több százan tüntettek a Szabadság téren, a Magyar Önvédelmi Mozgalom demonstrációján, írta tíz éve a Független Hírügynökség. A Magyar Televízió székházát és a szovjet emlékművet kordonnal vették körül a rendőrök. Az Opera környékét lezárták.
Bár a vonulást a rendőrség nem engedélyezte, a tüntetők elindultak az Operához, és a Nagymező utcánál összecsaptak a rendőrökkel.
A tüntetők kövekkel, üvegekkel és tűzijáték-rakétákkal támadtak a rendőrökre, akik könnygázzal és vízágyúval válaszoltak.
A demonstrálók autókat és kukákat gyújtottak fel, autókból barikádot is építettek, de a rendőrök eltolták a kocsikat.
Később a Nyugati téren is megdobálták a rendőröket. Fél 11 körülre tűntek el a tüntetők az utcákról. Összesen 12 embert állítottak elő.
Ünnepről kellene szólniuk ezeknek a beszámolóknak, a régiek dicsőséges tetteiről. Hazaszeretetről, hősiességről, szabadságról, demokráciáról. Aki elolvassa a most következőket, ennek nyomát sem találja az egykori tudósításokban. Helyette: rendőrség, tüntetők, sebesültek. Vér, letartóztatás, vízágyú. 2006. október 23-án, a késő esti órákban járunk.
Sorozatunkból, amely nagyrészt a Független Hírügynökség egykori tudósításain alapul, már csak két rész van hátra. A FüHü eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűkkel közöljük.
Halasztott ünneplés
Rogán Antal, az V. kerület fideszes polgármestere megdöbbenését fejezte ki az atrocitások és rendőri túlkapások miatt. Szerinte a zavargások egyértelműen azért robbantak ki, mert a rendőrség hajnalban kiürítette a Kossuth teret, és ezzel felrúgta a tüntetők és az egyenruhások között kialakult egyezséget. Rogán szerint egyértelműen a rendőrség túlkapásai miatt van annyi civil sérült. A politikus elmondta még, hogy tudomásuk van olyan esetről, hogy egy Madách téri házhoz a tűzoltókat kellett kihívni, egy becsapódott rendőrségi gránát miatt.
Nem kapott teljes körű tájékoztatást Rogán Antal a Fővárosi Védelmi Bizottság rendkívüli ülésén a Rendőrségtől arról, hogy pontosan milyen fegyvereket vetnek be a rendőrök – jelentette be Rogán Antal a Fidesz V. kerületi polgármestere sajtóközleményben. A politikus tiltakozik, és megdöbbenését fejezte ki a kialakult helyzettel kapcsolatban. Rogán szerint a történésekért egyértelműen a rendőrség a felelős, mivel hete óta már normalizálódott a helyzet, amit a rendőrség a Kossuth tér hétfő hajnali kiürítésével felmondott.
Rogán Antal saját hatáskörében az V. kerületi Önkormányzat ünnepségeit későbbi időpontra halasztotta. Az emberek biztonsága érdekében Rogán kéri a Rendőrséget, hogy azonnal függessze fel a fegyverhasználatot, továbbá felszólítja a Rendőrséget, hogy térjen vissza a tárgyalóasztalhoz a tüntetők képviselőivel. . A polgármester a Szent István téri mélygarázs korlátlan használatát biztosítja a környék lakói részére a jelentősebb károk elkerülése miatt. A belváros lakóit nyugalomra szólítja fel Rogán és bejelentette, hogy az Önkormányzat rendkívüli ügyeletet tart és várja az állampolgárok bejelentéseit és kérdéseit.
Csatatér lett a Blaha Lujza tér és az Erzsébet híd
Este 11 óra előtt rendőri erősítést küldtek a Blaha Lujza térre, ahol akkor már másfél órája küzdöttek a rendőrök a tüntetőkkel, de eddig nem sikerül feloszlatni a tömeget.
A rendőrök gyakorlatilag folyamatosan lövik a könnygázt a tömegbe, a tüntetők egy csoportja pedig az ottani nagyáruházról levett díszburkolattal dobálták meg a rendőröket.
Egy méteres barikádot emeltek a tüntetők az Erzsébet híd lábánál gerendákból és építési törmelékekből. A rendőrség nem sokkal ezelőtt megindult körbezárt tömeg felé és közben folyamatosan lövik a könnygázt, elvétve gumilövedéket. A tüntetők kövekkel, néhányan molotov koktéllal válaszolnak a rendőrségi támadásra. A tüntetők 1000-1500-an lehetnek..
Az Erzsébet hidat gyakorlatilag elfoglalták a tüntetők, a híd járhatatlan. A tüntetők az útjukba kerülő civil járművekben is károkat okoztak. A rendőrség jelenleg két irányba próbálja terelni a tömeget.
Próbálja szétválasztani a tüntetőket a rendőrség.
Egy részüket a Múzeum körúton – azon az úton, ami az Astoriát köti össze a Kálvin térrel – szorítják a Kálvin tér irányába. Pontosabban rendőrsorfal áll az Astoria utáni szakaszon, így a tüntetők másfelé nem haladhatnak. Egyelőre azonban megálltak és kiabálással provokálják a rendőröket. A Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója azt jelentette, hogy háromnegyed 9 után valamivel lassan megindultak a rendőrök és néhány könnygázgránátot is bevetettek.
A tüntetők másik részét a Rákóczi úton -ez az út köti össze az Erzsébet hidat, az Astoriát és a Blaha Lujza teret- szorítják részben a híd, részben a Blaha Lujza tér irányába, ugyanazzal a technikával: lezárták az Astoriánál lévő útszakaszokat, így az emberek csak a híd, illetve a tér felé haladhatnak.
Este 11 óra: egyre több sérült
A legfrissebb információk szerint 55-re nőtt az éjszakai összecsapások sérültjeinek száma. Húsz embert szállítottak az ügyeletes Honvéd Kórházba és a Péterfy Sándor utcai kórházba. Legalább négy ember életveszélyes állapotban van, erősítette meg a Független Hírügynökség értesülését Győrfy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.
Úgy tudjuk, a súlyos sérülteket a Honvéd Kórházban ápolják. Egyikük szemét lőtték meg gumilövedékkel: a lövedék behatolt a szemüregébe, és gyakorlatilag megvakította a férfit. Egy másik tüntető mellkasába fúródott egy gumilövedék.
Időközben feloszlatták a tömeget a Balaha Lujza téren. A rendőrök könnygázzal és gumibotokkal szorították ki a tömeget a tér túloldalára a Rákóczi út Keleti pályaudvarhoz közeli részébe, illetve mellékutcákba, miután a tüntetők már az épületeket megbontva szereztek köveket, amivel a rendőröket támadták.
15 motoros érkezett az Erzsébet hídi tüntetőkhöz. A budai oldal felől jutottak fel a hídra.
A rendőrök körülbelül 20 perce nem támadják a tömeget, a tüntetők által épített barikádtól körülbelül 100 méterre állnak, nem lőnek sem könnygázt, sem gumilövedéket.
Nem sokkal éjfél után összetűzésbe keveredett a rendőrökkel egy francia forgatócsoport hétfőn a Kossuth téren.
A Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a külföldi riporterekből álló csoport kora délelőtt a téren kívánt forgatni, ám a rendőrök megkérték őket arra, hogy távozzanak. Az október 23-i, Kossuth téren megrendezett állami ünnepségekről csak előzetesen kiadott engedély birtokában közvetíthetett a sajtó, ám a francia csoport nem rendelkezett forgatási engedéllyel.Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője arról tájékoztatott, hogy a csoport egyik tagja összeszólalkozott az intézkedő rendőrökkel, egyiküknek a tomfáját is elkapta. A riportert a rendőrök előállították, néhány órával később ügyészi megrovást kapott majd kiengedték.
Belga sajtóvisszhang
A flamand De Standaard és a francia nyelvű, de belga Le Soir (lö szoár) is ír a hétfői, budapesti zavargásokról: a lapok a rendőrségi akciókról illetve a Fidesz nagygyűléséről számolnak be.
A De Standaard „A magyar megemlékezés kisiklott” címmel közöl cikket, elsősorban az utcai zavargásokról. A tudósító szemtanúja volt, amikor egy tüntetőt nyolc rendőr ütlegelt, majd a segítségére siető orvos is kapott egyet. De mindez akkor történt – jegyzi meg a tudósító, amikor a külföldi vendégek már útban voltak hazafelé. A cikk írója szerint a rendőrség bosszúra éhezik az öthéttel ezelőtti események miatt, amikor meghátráltak a Magyar Televízió székházának elfoglalásakor. A tudósító megjegyzi, hogy mindenki két demonstrációra volt felkészülve, a kormány és az ellenzék megemlékezésére, de senki sem akarta a néhány százfős csőcselék harmadik tüntetését. A lap szerint rendkívül nagy nyomás nehezedik Gyurcsányra, a kérdés, hogy a miniszterelnök meghajol-e néhány száz huligán követelése előtt. Az is kérdés, hogy a zajtkeltők követelései megegyeznek-e a milliókéval. Erre a kérdésre hétfő este nem lehetet választ kapni. Válságkezelés folyik Magyarországon – zárja cikkét a lap.
A francia nyelvű belga lapok egyelőre csak beszámolókra szorítkoznak, kommentár nélkül. A Le Soir a Fidesz demonstrációval indít, megemlítve, hogy Orbán Viktor ismét követelte a miniszterelnök távozását. A lap a jelenlévők számát „több mint tízezerre” becsülte. A zavargásokról azt emeli ki, hogy „szélsőjobboldaliak a budapesti nagy zsinagógához vonultak, ahol kárt tettek az épületben”.
Sérültek a Honvéd Kórházban, sátorbontás a Kossuth téren
Három súlyos, életveszélyes sérültet ápolnak a Honvéd Kórházban a hétfő éjszakai, budapesti zavargások után – tájékoztatta a Független Hírügynökséget dr. Zsíros Lajos, az intézmény főorvosa. A kórházba 39 embert szállítottak a mentők éjszaka, többségük zúzódásos sérüléseket szenvedett.
A betegek nagy részét éjszaka ellátták, jelenleg még 13 embert kezelnek az osztályokon. A főorvos tájékoztatása szerint hárman közülük súlyos, életveszélyes, ketten súlyos és nyolcan könnyű sérüléseket szenvedtek. Az életveszélyes sérülteket gumilövedékek találták el. A Honvéd Kórházban tíz rendőrt láttak el, kettőt közülük továbbra is könnygáz belégzése miatt kezelnek az intézményben.
Körülbelül 20-30 ember bontani kezdte a Kossuth téren a demonstrálók sátrait, illetve takarítja a területet. A Független Hírügynökség kérdésére a munkások nem árulták el, hogy milyen hivatalnak, vagy szervezetnek dolgoznak, és azt sem lehet tudni, hogy mi lesz a tüntetők személyes holmijaival.
A munkások módszeresen haladnak és a sátrakon kívül is mindent zsákokba gyűjtenek a rendőrségi kordonnal körülvett területen a Rákóczi szobor mellett.
A hatóságok megfigyelés alatt tartják, zaklatják és üldözik a tüntetőket Lengyelországban, hogy feloszlassák, illetve megelőzzék a tömegtüntetéseket – ez áll az Amnesty International friss jelentésében.
Tüntetés Poznanban a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
2016 óta rendszeresek a tüntetések Lengyelországban, alkalmanként több ezer, van, hogy több tízezer ember vonult az utcára, hogy békésen tiltakozzon az elnyomó jogszabályok, többek között a nők jogaival kapcsolatos törvények és a jogállamiságot veszélyeztető törvényjavaslatok, például a bírósági reform ellen. Az ENSZ és az EU is elismerte, hogy a tömegtüntetéseknek volt köszönhető, hogy utóbbit az elnök végül nem írta alá.
Az Amnesty International friss jelentése szerint egyre nő a kormány mindent megtesz, hogy megakadályozza a tüntetéseket.
„A rendőrség megfigyeli, zaklatja, sőt, üldözi a tüntetőket pusztán azért, mert kimondják, amit gondolnak”
– mondta Barbora Černušáková, az Amnesty International Lengyelország-szakértője.
Tüntetés 2017 júliusában Fotó: Pixabay
A jelentés szerint, amikor júliusban több mint 50 lengyel városban tüntettek az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztető kormányjavaslatok ellen, akkor a kormány rendőri intézkedésekkel sértette meg a tüntetők szólásszabadságát és a gyülekezési jogukat.
Fémkerítéseket emeltek, hogy a parlamenttől távol tartsák a tüntetőket, és több száz rendőr járőrözött, hogy fizikailag is megakadályozzák a gyülekezést.
Kordonnal zárták le utcákat, fizikailag és verbálisan fenyegették a tüntetőket,
valamint körülvették, vagy más módon kordában tartották őket – áll a jelentésben. Egy nőt állítása szerint meg is vertek, amikor a tüntetéseket fényképezte.
„Én csak álltam ott, amikor
az egyik rendőr bármiféle előzetes figyelmeztetés nélkül megragadott, és nekilökött egy közlekedési lámpa oszlopának. Arcon vágott.
Nem álltam ellen” – mondta. A rendőrök később azt mondták: erre nincs semmi bizonyíték.
Gyertyás virrasztás a bírósági reform ellen Fotó: MTI/EPA/Jakub Kaczmarczyk
Új törvényekkel is szigorítják a gyülekezési jogot. 2016 decemberében fogadta el a lengyel parlament a jogszabályt, amely a „ciklikus tüntetéseket” részesíti előnyben, vagyis azokat, amelyeket ugyanazok az emberek ugyanazon a helyen, évente többször szerveznek.
Ilyenek pedig általában a kormánypárti menetek, amelyek más tüntetések rovására élveznek előnyöket.
Az ezek ellen valló tüntetések tilalma ellenére rendszeresen tartottak ellendemonstrációkat. Több tucat ellentüntetőt állítottak bíróság elé kisebb vádakkal, mint például „a jogos gyülekezés akadályozása”, illetve bűncselekmény, például „egyházi törvény rosszindulatú akadályozása” vádjával, mivel a havonta megrendezett kormánypárti felvonulást vallási menetnek nevezték.
Forrás: Wikimedia Commons
A békés tüntetések fizikai megakadályozása mellett a hatóságok a tüntetőket intenzív felügyelet és megfigyelés alá vonja, többek között követik őket, felmennek a lakásukra. Sokukat meg is vádolták, és bírósági eljárást indítottak ellenük. Barbora Černušáková szerint
„a lengyel kormány megpróbálja megfélemlíteni azokat, akik békésen szeretnének tüntetni.”
Azt mondta: „Az, hogy a békés tüntetőket kriminalizálhatják pusztán azért, mert a szólásszabadsághoz és a békés gyülekezéshez való jogukat gyakorolják, sötét képet fest a mai Lengyelországról. Ezek a kisstílű és bosszúvágyó vádak híven tükrözik a civil társadalom számára biztosított zsugorodó teret, és azonnal ejteni kell őket.”
Többezren voltak a Fidesz és a KDNP nagygyűlésén az Astoriánál. Néhány száz méternyire az ünnepi megemlékezéstől egy másik, erőszakos tüntetés is zajlott, és a Fidesz rendezvényének befejezése után a két csoport egy része összekeveredett. Sokan megsérültek, tüntetők és rendőrök is megsebesültek.
Cikksorozatunkban a 2006 őszén történt eseményeket idézzük föl, főként a Független hírügynökség egykori beszámolói alapján. A FüHü szövegeit szokás szerint ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Október 23, délután: Könnygáz, vízágyú, gumilövedékek
Néhány száz méter választja már csak el a rendőrökkel összecsapó tüntetőket az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűlésre összegyűltekkel. A demonstrálók legnagyobb része azonban egyelőre még a Deák tér előtt néz szembe a Bajcsy-Zsilinszky úton felállt rendőrkordonnal.
Fotó: MTI
Közben a rendőröket provokáló – arcukat sállal eltakaró – tüntetőket továbbra is színezett vizű vízágyúval locsolják, illetve könnygázzal próbálják oszlatni. A rohamrendőrökhöz folyamatosan érkezik ehhez az erősítés a Nyugati pályaudvar felől.
A tüntetőknek az a csoportja, amelyik már a Deák tér után elérte a Városháza parkot, az ott felállított – Budapest a szabadság fővárosa – betűcsoportból a „szabadság” feliratot kirakta az út közepére. Ez elé pedig a parkban kiállított ’56-os harci járművek köré épített kordont állította fel.
A könnygáz és a vízágyú mellett már gumilövedékkel is lőnek a rendőrök a Deák téren – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők megindulnak a rendőrök felé
A tüntetők a Károly körúton kirakott „szabadság” felirat betűivel és kordonokkal maguk előtt megindultak a rendőrök felé, válaszként azonban a rohamrendőrök ismét könnygázt és a vízágyúkat vettettek be. Több gumilövedéket is lőttek a tüntetők fölé, de nem célzottan közéjük.
A rendőri roham miatt a demonstrálók ismét hátrébb szorultak a Deák téren, egyre közelebb az Astoriánál lévő Fidesz nagygyűléshez.
Egy rendőr és négy-öt tüntető sérült meg eddig a fővárosi összecsapásokban – mondta el a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) szóvivője. Hozzátette: a rendőrnek a kezén volt szúrt sérülés, de csakúgy, mint a demonstrálóknak, az állapota nem súlyos.
Közben a tüntetők továbbra is a Deák téren néztek szembe a rendőrkordonnal, de egyre inkább az Astoria felé szorultak, ahol még tartott a Fidesz nagygyűlése. A demonstrálók időközben a Városháza parkban kiállított 1956-os harci járművek közül egyet kitoltak az út közepére és többen azon ülnek.
Október 23, este: rendőrök is megsérültek az összecsapásokban
A rendőrökkel összecsapó tüntetők elérték az Astoriát, ahol nem sokkal korábban véget ért a Fidesz nagygyűlése. A párt rendezvényére érkezett emberek többsége közben a Belvároson keresztül elindult a Kossuth tér felé.
Jármi Tibor, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek elmondta: egyelőre nincs pontos információja arról, hány embert állítottak elő a rendőrök az összecsapások kapcsán. Azt azonban el tudta mondani, hogy több egyenruhás is megsérült. A szóvivő hozzátette: a rendőrök a törvény szerint járnak el a közrend védelmében.
A tüntetők előtt a Dohány utcánál sorakozott fel a rendőrsorfal és számtalan könnygázgránátot lőttek a tömeg közé. Így az emberek az Astoriáról a környező utcákba széledtek szét, majd visszatértek az Astoriához. A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója szerint több ezer demonstráló van jelenleg a csomópontnál.
A Fidesz nagygyűlésén résztvevő emberek a belvároson keresztül a rakpart felé próbáltak kijutni a helyszínről, és a Ferenciek tere és az Astoriát között lévő kis utcákon vágtak át a Kossuth tér irányában.
Orbán az Astoriánál: visszatértek az 50-es évek hazugságai
„Ügydöntő, reform népszavazást” sürgetett az Astoriánál Orbán Viktor, a Fidesz ünnepi megemlékezésén tartott beszédében hétfő délután. A párt elnöke a többtízezres tömeg előtt bejelentette: még kedden népszavazást kezdeményez a tanügy, az egészségügy, a nyugdíjak, a termőföld és a demokratikus garanciák kérdésében.
Fotó: Független Hírügynökség
Orbán szerint az 50-es évek hazugságai most visszatértek az akkori hatalom utódpártja révén, és pénzügyi válságba sodorták az országot. Ez gazdasági válságot okozott, melynek eredményeként most a családok megélhetése került veszélybe, ezért sürgetik a reform népszavazás kiírását.
Orbán Viktor beszédében párhuzamot vont 1956 és a jelenlegi politikai helyzet között. Ma már nem pártok állnak szembe egymással, nem bal és jobboldal között feszülnek az ellentétek, hanem egy megcsalt, becsapott nemzet áll szemben illegitim kormányával – jelentette ki a politikus, aki szerint a megoldást az jelentheti, ha a felelősök félreállnak és az emberek garanciát kapnak arra, hogy ez még egyszer nem fordulhat elő.
Az 1956-os forradalmat a történelem egyik legnagyobb igazságtalanságának nevezte Orbán Viktor, mert mint mondta „a magyarok megmentették a világot a kommunizmustól, de magukat nem tudták.” Az 56-os magyarok üzenete nélkül még mindig lenne vasfüggöny, még mindig ketté lenne szakítva Európa – tette hozzá a Fidesz elnöke.
A legnagyobb ellenzéki párt nagygyűlésén felszólalt Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke is, aki az 56-os események és a forradalom hőseinek méltatása után Orbán Viktor politikai jelentőségét emelte ki.
Orbán Viktor 1989-es beszédére – melyben az akkori rendszerrel szállt szembe – utalva úgy fogalmazott, hogy ez indította el a szabadságért és demokráciáért folytatott békés harcot, nemcsak Magyarországon, hanem Kelet Európában is.
Milován Sándor, a Kárpátalajai Magyar Kulturális Szövetség elnöke bebörtönzéséről, majd a határon túli magyarok helyzetéről beszélt. Milován szerint nincs magyarázat és mentség arra, ami 16 éve a határon túli magyarsággal történik.
A háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Kárpáti György is szónokolt a párt nagygyűlésén, és megosztotta emlékeit a tömeggel az 1956-os melbourne-i olimpiáról, ahol a szovjetekkel mérkőztek meg a döntőben.
Utalt arra, hogy csalással és erőszakkal próbálta az ellenfél megszerezni az olimpiai győzelmet, majd párhuzamba állítva a Gyurcsány-kormány választások előtti magatartásával úgy fogalmazott: „Csalni és hazudni rossz dolog” és így nem lehet győzelmet szerezni.
Végéhez közeledő sorozatunkban a 2006-os őszi eseményeket idézzük fel a Független Hírügynökség egykori tudósításai alapján. Amikor a sorozatot elindítottuk, Kövér László és Rogán Antal zavargásokat jósolt az idei őszre, ez ihlette a címet is. Egyelőre szerencsére nincs jele annak, hogy zavargások, erőszakos cselekmények lennének idén ősszel Budapesten, vagy Magyarország más településén.
A sorozat mostani „epizódjában” 2006. október 23-án járunk. A Független hírügynökség eredeti, szó szerinti szöveget, akárcsak a korábbiakban, ezúttal is dőlt betűkkel olvashatják.
Motorosok a Corvin közben
Hétfőn kora délután körülbelül 5000 ember és 200 motoros gyűlt össze a Corvin közben, és a József körúton. A korábban a Bazilikánál összegyűlt emberek a Deák teret, az Astoriát és a Blaha Lujza teret érintve vonultak a Corvin közbe.
Ott elénekelték a Himnuszt, a Nemzeti dalt, és a Székely Himnuszt is, illetve továbbra is Gyurcsány Ferenc és kormányellenes jelszavakat skandáltak.
A demonstrálók megbénították a József körút forgalmát, a 4-es és 6-os villamosok csak a Moszkva tér és Blaha Lujza tér között, illetve a XI. kerület felől a Petőfi hídig közlekednek.
A József körutat és az Üllői utat a rendőrök lezárták, utóbbit a Kálvin tér és a Klinikák között. Aki a Petőfi híd felől érkezik, azt még ráengedik az Üllői útra.
Hétfőn délután kettő órakor, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke felavatta az 1856-os Forradalom és Szabadságharc műegyetem rakparti emlékművét.
Az elnök hangsúlyozta, hogy 56-ról pártszimpátia nélkül kell megemlékezni azért, hogy a forradalom eredeti szelleme még 50 év múlva is fennmaradjon. Sólyom László köztársasági elnök ünnepi üzenetében hangsúlyozta, hogy a magyar forradalom erkölcsi példát adott az egész világnak.
A megemlékezés végén a meghívott szervezetek, többek között a Magyar Rákóczi Szövetség, a 56-os Szövetség és a Recski Szövetség vezetői virágot helyeztek el az emlékműnél. Az ünnepségen határon túli magyarok is részt vettek. Fiatalok érkeztek a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből, és a Vajdaságból is.
Koszorúzás a 301-es parcellánál
A Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájánál hétfőn délután fél 3-kor közösen koszorúztak nemzetközi delegációk, kormánytagok és az MDF vezetői. Reggel a Fidesz és a KDNP emlékezett.
Délután a nemzetközi delegációk vezetői, Göncz Kinga külügyminiszter, Szekeres Imre honvédelmi miniszter, Dávid Ibolya az MDF pártelnöke, Herényi Károly frakcióvezető, valamint a Nagy Imre Alapítvány elnökségi tagjai helyeztek el koszorút Nagy Imre sírjánál. A külföldi delegációk közül 12 állam képviselője tette le ’56 mártírjainak tiszteletére a koszorúját. A hivatalos ünnepséget követően a megemlékezők helyezték el virágjaikat, csokraikat a 301-es parcellánál.
Reggel a Fidesz részéről Navracsics Tibor frakcióvezető, Schmitt Pál alelnök, Aszódi Pál és Horváth János országgyűlési képviselők, a KDNP részéről pedig Soltész Miklós országgyűlési képviselő, Halász Zsuzsa szóvivő és Rétvári Bence fővárosi képviselő hajtott fejet Nagy Imre sírjánál.
A megemlékezéseket senki sem zavarta meg.
Könnygáz, vízágyú, kékre, zöldre színezett víz
Hétfő délután fél négy körül a budapesti Alkotmány utcánál könnygázt vetettek be a rendőrök hétfő, és felszólították az ott összegyűlt embereket, hogy hagyják el a helyszínt. Többen ugyanis megpróbáltak bejutni a Kossuth térre, ahol eredetileg a tüntetők megemlékezést és nagygyűlést szerettek volna tartani. A rendőrség azonban senkit nem engedett a térre, amióta hajnalban kiszorították onnan a demonstrálókat.
A könnygáz mellett vízágyút is bevetett a rendőrség, hogy feloszlassa az Alkotmány utcában összegyűlt körülbelül 3-4000 fős tömeget. A tüntetők egyelőre hátrálnak, néhányan azonban dobálják az egyenruhásokat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A tüntetők a Corvin közből érkeztek volna a Kossuth térre, ám az Alkotmány utcánál fél 4 körül szembetalálkoztak néhány száz rendőrrel és provokálni kedték őket. A rendőrség a többszöri felszólítás után kezdte meg az oszlatást. Az embereket a Roosevelt tér irányába terelik.
A Független Hírügynökség úgy tudja, a tüntetők a Bajcsy-Zsiliszky úton egy BKV buszt is megállásra kényszerítettek, az ablakait betörték, majd többen fel is másztak rá.
Zöldre és kékre színezett vízzel locsolják a vízágyúból a tüntetőket a rendőrök, hogy megjelöljék azokat, akik részt vettek az összecsapásban. A tömeg közben már kiszorult az Alkotmány utcából, a Bajcsy-Zsilinszky úton terelik őket az Arany János utca felé. A tömeg továbbra is 3-4000 fős. Többen arcukat sállal eltakarva dobálják és provokálják a rendőröket. Közben a Podmaniczky téren egy 72-es trolit támadtak meg. Az utasok, akárcsak korábban a szintén megtámadott 15-ös busz utasai, elmenekültek, azonban a tüntetők bezúzták az ablakait és a busz belsejében is megrongáltak, amit tudtak – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Lesz közös ellenzéki tüntetés október 23-án, és majdnem minden olyan párt jelezte a részvételét, amelyek aláírták a Gulyás Márton által alapított Közös Ország Mozgalom választási törvényről szól nyilatkozatot. Az LMP kihátrálása miatt viszont a Momentum sem lesz ott.
A tüntetésen így részt vesz az MSZP, a PM, a DK, az Együtt, a Liberálisok és a Modern Magyarország Mozgalom.
Sokáig úgy tűnt, hogy teljes lesz az ellenzéki egység, ám Hadházy Ákos, az LMP társelnöke csütörtökön este az ATV műsorában bejelentette, hogy pártja nem vesz részt a rendezvényen.
Ezzel pedig a Momentuim részvétele is kérdésessé vált. Ők ugyanis korábban úgy nyilatkoztak, hogy akkor lesznek ott a tüntetésen, ha azon minden, a közös nyilatkozatot aláró párt ott lesz. Mivel ez az LMP kihátrálása miatt nem teljesül, ők is úgy döntöttek, hogy nem vesznek részt a tüntetésen – mondta a Népszavának Papp Gergő, a Momentum szóvivője.
Azt már korábban bejelentették, hogy saját tüntetést szerveznek aznapra, ezt pedig meg is tartják.
Október 13-án érkezik Budapestre az ukrán külügyminiszter, hogy elsősorban az elfogadott oktatási törvényről tárgyaljon a magyar kormánnyal.
Ukrajna budapesti nagykövetsége elé tüntetést szerveznek – közölte Pavlo Klimkin az ukrán külügyi tárca vezetője szerdán Twitterén -, állítása szerint erről a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a nagykövetséget.
„Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?
– fogalmazott számonkérően Klimkin. Állítása szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. “Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét”
– fűzte hozzá bejegyzésében.
Megkerestük Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét, aki elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezik.
Az ellenzéki politikus jelezte, a demonstrációt nem a Jobbik kezdeményezte.
Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.
Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.
A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt
A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.
Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.
Fotó: Független Hírügynökség
Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.
Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.
A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről
Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.
Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.
Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.
Óriásplakátok takarják el a tüntetőket
Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.
Fotó: Független Hírügynökség.
A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.
Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.
Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.
Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével
Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.
Fotó: Független Hírügynökség.
Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.
A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.
A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.
Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.
A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.
Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.
A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
Spanyolország egységéért tüntetők tömege töltötte meg Barcelona utcáit vasárnap, egy héttel a rendőri erőszakba torkollott katalán függetlenségi népszavazást követően, amelyet az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére rendeztek meg Katalóniában.
„Elég! Nyerjük vissza a józanságot!”
– ezzel a jelszóval hirdette meg a békés felvonulást a Katalán Civil Társasalom (SCC) nevű szervezet, hogy hangot adjon a „csendes többségnek”, azoknak, akik ellenezték a népszavazást, nem támogatják a függetlenségi folyamatot, és ezért nem is vettek részt a múlt heti referendumon.
A barcelonai utcák a magasból nézve spanyol, katalán és uniós zászlók tengerévé váltak. Akadtak, akik egy zászlórúdra helyzeték a spanyol és katalán lobogót, így fejezve ki, hogy számukra a kettő elválaszthatatlan.
„Éljen Katalónia, éljen Spanyolország!”,
„Katalánok vagyunk, spanyolok vagyunk!” – skandálta a tömeg, a transzparenseken egyebek mellett a „Béke”, és az „Együtt vagyunk erősek” feliratok tűntek fel.
Az SCC szervezésében a tüntetésre mintegy 100 autóbusszal érkeztek Spanyolország más területeiről is. A rendezvény elején José Rosinol, a civil szervezet vezetőségi tagja a spanyol közszolgálati televíziónak több százezer felvonulóról beszélt, míg a végén Álex Ramos alelnök bejelentette, hogy a részvételi adatok meghaladták az egymilliót. A barcelonai rendőrség által közölt információk szerint mintegy 350 ezren vonultak fel.
Fényfestmény és ünnepi pénzérmék – látszólag minden a megszokott rendben. Ahogy más években is, úgy készül az ország október 23-ra, a forradalom megünneplésére. A felszín alatt azonban feszülnek az indulatok.
Folytatjuk a 2006-os őszi események bemutatását. Összeállításunkban elsősorban a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. A FüHü eredeti, szó szerint szövegeit dőlt betűkkel olvashatják.
Fények, festmények, forradalom
Négy napos fényfestmény kiállítással emlékezik meg Újbuda önkormányzata az 1956-os forradalomra. A 6 emelet magas fényfestmények a forradalom egyik kiemelkedő helyszínén, a Móricz Zsigmond körtéren lesznek láthatók.
A képek a Fehérvári út és Bartók Béla út között álló társasházak körtérre néző homlokzatán jelennek meg október 23-a és október 26-a között este 6 és 10 óra között – tudatta a Független Hírügynökséggel Domonkos Csaba, Újbuda sajtófőnöke.
Az első nap El Kazovszkij Kossuth-díjas képzőművész, 24-én Szotyori László Munkácsy-díjas festőművész, 25-én Haász Ágnes grafikusművész, míg az utolsó napon ismét El Kazovszkij alkotásait vetítik ki. A képeket zene kíséri.
56-os 50-es és 500-as
Új külsővel kerül forgalomba pénteken több millió darab 50 forintos érme és 500 forintos bankjegy az ’56-os szabadságharc és forradalom fél évszázados jubileumára. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezeken kívül arany- és ezüst emlékérméket is kibocsátott.
Régi hagyomány az MNB-nél, hogy neves történelmi események évfordulóján megváltoztatja a forgalomban lévő pénzérmék és bankjegyek külsejét. Az ’56-os forradalom 50. évfordulója alkalmából az 50 és az 500 forintosból bocsátanak ki több milliót – mondta el a Független Hírügynökségnek Missura Gábor, az MNB szóvivője. Hozzátette: mindkét pénz hátoldalán a Parlament lesz látható, valamint a lyukas zászló, mint a forradalom szimbóluma.
Pénteken az 50 forintosból 2 millió darabot, az 500 forintosból 15 milliót hoznak forgalomba. Ez utóbbival az a célja az MNB-nek, hogy az összes Magyarországon élő és a határon túli magyarnak jusson szimbolikusan egy darab. Missura Gábor elmondta: habár az új pénzek különböznek a jelenleg is forgalomban lévőktől, ugyanúgy lehet velük fizetni bárhol.
Demszky Gábor levele Orbán Viktornak
Demszky Gábor főpolgármester és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2006. szeptemberében.
A főpolgármester levélben figyelmezteti a Fidesz elnökét arra, hogy az Astoriánál rendezendő Fidesz-gyűlés megbénítja a főváros forgalmát, és a szükségesnél több kellemetlenséget okoz Budapest lakosságának. Érdekes ugyanakkor, hogy Demszky a levélben nem ír arról, amitől egyébként sokan tartanak: hogy a Fideszt ünneplők összekeverednek más, náluk kevésbé békés és nem feltétlenül jószándékú sokasággal.
Tisztelt Elnök Úr!
Az újságokból értesültem arról, hogy a Fidesz október 23-án délután 4 órakor az Astoriánál kíván ünnepi nagygyűlést tartani. Ez azt jelenti, hogy a rendezvény és a felvonulási útvonalak biztosítása miatt nem csupán az Astorián, de a Rákóczi úton, Kossuth Lajos utcán, a Kiskörúton és a kapcsolódó Duna-hidakon is több órára megbénul a forgalom.
Főpolgármesterként elsősorban a budapestiek érdekeit szeretném érvényre juttatni, és együttműködni a város normális életviteléhez szükséges feltételek, a közlekedés akadálytalanságának biztosításában. Az Astoria a város egyik legforgalmasabb csomópontja, ahol különböző közlekedési eszközökön naponta 900 ezer ember halad át. Itt jár Európa legforgalmasabb buszcsaládja, a 7-es buszcsalád, a 2-es metró felszín alatti forgalma fölött fél tucat busz, villamos-vonalak, többsávos főutak keresztezik egymást. Az Astoria és a környező fő- és mellékútvonalak félnapos lezárása még ünnepnapon is bizonyosan ellehetetleníti a város nagy részének életét.
Szeretném hangsúlyozni: messzemenőkig tiszteletben tartom a gyülekezési törvény rendelkezéseit, a szabad véleménynyilvánításhoz és gyülekezéshez fűződő alkotmányos jogokat. Ugyanakkor a gyülekezési jogról szóló törvény 8. paragrafusa szerint „ha a közlekedés más útvonalon nem biztosítható”, illetve az ezt értelmező 15/1990-es BM Rendelet szerint „a közlekedés rendjének aránytalan sérelme” esetén a rendőrségnek lehetősége van egy rendezvény megtiltására, illetőleg a szervezők értesítésével új időpontban, új helyszínen történő megrendezésének biztosítására.
Úgy gondolom, mindnyájunknak, akiknek fontos a város rendje, békéje és minél jobb közlekedésének elősegítése, együtt kell működnünk Budapest érdekében. Ezért tisztelettel kérem: fontolja meg, hogy a város nyugalmának megőrzését, az ünnepi megemlékezés méltóságát megfelelőképpen szolgálja-e egy, a Belváros legjelentősebb közlekedési csomópontjában megtartott pártrendezvény.
Kérem, hogy a Fidesz vezetőjeként segítsen abban, hogy tervezett rendezvényüket más, a forgalmat kevésbé akadályozó helyszínen(például a Fidesz által az elmúlt évek nagygyűlései alkalmával már többször igénybe más közterületeken) tartsák meg. Biztos vagyok benne, hogy ez a megoldás Budapest békéjét, átjárhatóságát és a forradalom hősei előtti főhajtást inkább szolgálná.
Tisztelettel:
Budapest, 2006. október 18.
Dr. Demszky Gábor
Rogán a Kossuth téren és a történelem főutcáján
Rogán Antal szerint az elmúlt időszakban Magyarország újra a történelem főutcáján jár. Úgy véli, hogy a kormányellenes tüntetések bekerülnek a történelemkönyvekbe.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Fideszes politikus szerdán este a Kossuth téri demonstrálók előtt azt mondta, hogy most a történelem főutcája Budapest belvárosában a Parlament előtti téren van. Rogán, akit most választottak az V. kerület polgármesteréve, úgy vélekedett, hogy a demonstrálókkal szemben a belvárosi lakók párthovatartozástól függetlenül türelmesek voltak és a tüntetők is úgy viselkedtek, ahogyan a vendégekhez illő. A politikus ugyanakkor kritizálta a főpolgármestert, aki bírálta, hogy a Fidesz az október 23-i megemlékezését az Astoriánál akarja tartani. Demszky Gábor ugyanis attól tart, hogy a demonstráció megbénítja Budapest közlekedését.
Rogán felhívta Demszky Gábor figyelmét, hogy az Astoria környékét március 15-én is minden évben lezárják, amikor a főpolgármester a közelben szónokol.
Rogán Antal a demonstráció kapcsán hangsúlyozta, hogy az több dologra is megtanítja a hatalmi elitet. Például, mint mondta, arra, hogy az ország kritikus helyzetéből egy út vezet ki: az, ha a problémákat közösen oldják meg.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
