Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

120 perc – 2018. január 31. 10:00

0

Visszavonta vallomását a Teréz körúti robbantó

A bomba készítését, a merénylet elkövetését beismerő vallomását visszavonta P. László a tárgyalás első napján. Az eredeti vallomás bírósági ismertetésekor kiderült: állítása szerint a fiatal férfi – akit gyerekkorában Uruguayba vitt ki az apja az anyja elől – az apja által szervezett megfigyeléstől akart megszabadulni a merénylettel. (Index)

Békülékenyebb hangnem és belpolitikai dominancia – Trump első évértékelője

Két dologhoz kérte a demokraták támogatását: a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz. Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.

Holnaptól büntetnek, ha nincs 2018. évi autópálya matricája

Ma lejárnak a 2017. évre váltott országos és megyei e-matricák. A tavalyi vignettákkal 2018. január 31-én éjfélig lehet jogszerűen közlekedni a hazai autópályákon és autóutakon.

Babos egyesben is győzelemmel kezdett

Babos Tímea egyesben bejutott a 226 ezer dollár (56,7 millió forint) összdíjazású tajvani női tenisztorna nyolcaddöntőjébe, miután az első fordulóban legyőzte az ausztrál Arina Rodionovát.

Békülékenyebb hangnem és belpolitikai dominancia – Trump első évértékelője

Két dologhoz kérte a demokraták támogatását: a bevándorlás reformjához és a nagyberuházásokhoz. Az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztése pedig „a legbiztosabb védelem az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is”.

A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében.

„Ma este mindenkit arra szólítok, hogy tegyük félre nézeteltéréseinket a közös pontok megtalálása érdekében, s hogy megteremthessük azt az egységet, amelyet fel kell mutatnunk a minket szolgálatukra megválasztó embereknek” – mondta az elnök a kongresszus két háza előtt felszólalva.

A sikerek lajstroma

Donald Trump hosszan sorolta az elnökségének első éve alatt elért, szerinte kivételes eredményeket: a decemberben elfogadott adócsökkentéseket, szövetségi szabályozások egy év alatt végrehajtott példátlan csökkentését, a munkásoknak és a fejlesztéseket bejelentő vállalatoknak juttatott támogatásokat, és kijelentette, hogy kormányának „a választások óta 2,4 millió új álláshelyet” sikerült teremtenie, „beleértve azt a 200 ezer új munkahelyet, amely egyedül a gyáriparban” jött létre. „A munkabérek stagnálásának évei után végre a bérek emelkedésének tanúi vagyunk” – mondta.

Külön méltatta az adóreformok nyomán bekövetkező fellendülést, majd arról beszélt, hogy a részvénypiacok „egyik rekordot a másik után döntötték meg, 8 billió dollárral gyarapodva értékben”. Trump azt ígérte, hogy amerikaiak milliói fognak jövő hónaptól kezdve nagyobb fizetést hazavinni, hála azoknak a nagyarányú adócsökkentéseknek, amelyet tavaly év végén iktatott törvénybe.

Bevándorlás: tisztességes kompromisszum

Trump úgymond „tisztességes kompromisszumot” ajánlott a bevándorlás reformjának ügyében a kongresszus ellenzéki, demokrata tagjainak abban a reményben, hogy elnyeri támogatásukat a szükséges törvények megszavazásához.

Mint mondta, lehetőség van arra, hogy „az állampolgársághoz vezető utat” teremtsenek 1,8 millió olyan ember számára, akiket gyermekként illegálisan vittek be az Egyesült Államokba. Cserébe ismét azt kérte, hogy támogassák „a déli határfal” megépítését, amely kampányának egyik fő ígérete volt.

Trump sürgette a vízumlottó gyakorlatának felszámolását, s helyében „érdemeken alapuló” bevándorlást szorgalmazott, és állást foglalt a családegyesítés címén zajló bevándorlás ellen, kivételként említve ugyanakkor a házastársak és kisgyermekek esetét.

Szabad kezet a terroristák levadászására

Az ország védelmének kérdéseire kitérve hangsúlyozta, hogy kormányának szüksége van minden felhatalmazásra, hogy őrizetbe vehesse a terroristákat „bárhol is vadásszuk őket le”.

„A múltban bolond fejjel szabadon engedtük veszélyes terroristák százait, csak azért, hogy aztán a harctereken ismét találkozzunk velük” – állította Trump a kongresszus két háza előtt elmondott első, „az unió helyzetéről” szóló beszédében.

„A terroristák nem egyszerűen bűnözők, hanem törvénytelen, ellenséges harcosok” – mondta, hozzátéve, hogy ekként kell őket kezelni akkor is, ha a tengerentúlon fogják el őket.

Trump egyúttal megerősítette a Fehér Ház beszéde kezdetéhez időzített bejelentését, miszerint utasította védelmi miniszterét az amerikai haderő fogolypolitikájának felülvizsgálatára, és a Kuba szigetén lévő guantánamói börtöntábor további működtetésére.

Több pénz hadi kiadásokra

Beszédében szorgalmazta az Egyesült Államok hadseregének, valamint nukleáris fegyverzetének fejlesztését.

Trump szerint „a páratlan teljesítmény” jelenti a legbiztosabb védelmet az ellenséges rezsimekkel, a terroristákkal, de még a rivális országokkal, Kínával és Oroszországgal szemben is. Ezért arra kérte a kongresszust, hogy töröljék a költségvetési limitet a hadsereg finanszírozásában.

Kiemelte, hogy az ország védelméhez elengedhetetlen egy erős nukleáris fegyverarzenál. Mint fogalmazott: talán egyszer eljön egy olyan csodás pillanat, amikor a világ leszerelheti ezeket a fegyvereket, de mint kiemelte: „még nem tartunk ott”.

Trump azt sem zárta ki, hogy katonai erőt használ majd ahhoz, hogy elrettentse Észak-Koreát az atomfegyver kifejlesztésétől.

Trump beszédét többször is zúgó taps fogadta a republikánusok oldaláról, míg a kongresszus demokrata tagjai többnyire csöndben fogadták kijelentéseit.

Amerikai hírelemzők az orosz befolyásolásra vonatkozó vizsgálat miatt emlékeztetnek arra, hogy napra pontosan 44 évvel ezelőtt, 1974. január 30-án Richard Nixon elnök tartotta (mint hamarosan bebizonyosodott, utolsó) Unió-beszédét. Nixon és környezete ellen akkor már több, mint egy éve folyt a nyomozás a Watergate-ügyben. Az elnök hat hónapra rá lemondott.

120 perc – 2018. január 31. 08:00

0

Tovább működtetik a guantánamói börtöntábort

Donald Trump amerikai elnök rendeletet írt alá a guantánamói börtöntábor további működtetéséről. Trump elnök még elnökválasztási kampánya idején kijelentette, hogy nyitva akarja tartani a Kuba szigetén működtetett amerikai haditámaszpont börtöntáborát, hogy „feltöltsék azt néhány rosszfiúval”. Reuters

Fideszes hadgyakorlat a Facebookon

Az akció némileg emlékeztetett a Magyar Néphadsereg tesztelésére, amikor előre szóltak a katonáknak, hogy éjjel riadó lesz. A Fidesz hétfőn jóelőre jelezte a kampányra kiépített Facebook-csapatának a saját fejlesztésű, titkos rendszerén keresztül, hogy kedden délben mindenki legyen résen, mert a központ fontos üzenetet küld, amit egy órán belül meg kell osztani valamennyi képviselőjelölt Facebook-oldalán. 444.hu

Ma kezdődik a terézvárosi robbantó büntetőpere

A vádirat szerint 2016. szeptember 24-én késő este a gyanúsított Budapesten a VI. kerület, Teréz körúton a járdára tett egy táskát, amelyben robbanószerkezet és a robbanás hatását fokozó nagy mennyiségű szög volt. Amikor a szokásos útvonalon haladó egyenruhás rendőrök a táska közvetlen közelébe értek, a vádlott távirányítással felrobbantotta a pokolgépet. A két járőr súlyos, életveszélyes sérüléseket szenvedett. MTI

Trump első évértékelő beszéde

A bevándorlás reformjához és az amerikai infrastruktúra fejlesztéséhez szükséges kompromisszumok megkötésére szólította fel Donald Trump amerikai elnök a pártharcok miatt mélyen megosztott amerikai törvényhozás republikánus és demokrata tagjait kedden, elnökségének első évértékelő beszédében. Reuters/AP/dpa

Szabadkereskedelem: az USA nélkül is van élet

0

Donald Trump elnök egyik legelső intézkedése volt, hogy bejelentette: az USA kilép az ázsiai és csendes-óceáni országok szabadkereskedelmi egyezményéből, melyet még Obama kezdeményezett.

Washington akkor azért akart szabadkereskedelmi övezetet létrehozni a világ GDP-jének 40 százalékát adó 12 országból, hogy így fékezze Kína dinamikus előrenyomulását a globális piacokon. Trump viszont azzal érvelt: az ázsiaiak elveszik az amerikai munkahelyeket.! A 11 másik tagállam megdöbben,  hiszen a két legaktívabb ázsiai export nagyhatalom, Kína és Dél Korea nem volt tagja az övezetnek. Ausztrália, Brunei, Chile, Japán, Kanada, Malajzia, Mexikó, Peru, Új Zéland, Szingapúr és Vietnam vezeti addig tanakodtak, míg végül létrehozták az új szabadkereskedelmi övezetet – immár az USA nélkül.

Ráadásul ez már nemcsak szabadkereskedelmi övezet, hiszen sok más szabályt is egyeztetnek például a tagállamok polgárainak munkavállalását az övezeten belül, a környezetvédő rendelkezések egységesítését stb.

A bejelentést épp a davosi világgazdasági fórumra időzítették.

Az ünnepélyes aláírás március 8-án lesz. Japán, mely az övezet igazi nagyhatalma, hangsúlyozza: Amerika előtt nyitva a kapu, ha Trump meggondolja magát.

Különösen Kanada és Mexikó örül a szabadkereskedelmi egyezménynek. Hétfőn ugyanis újrakezdődtek a tárgyalások Montrealban az Alena-ról. Ez a két országon kívül az USA-t egyesíti egy szabadkereskedelmi övezetben. Trump szerint jól haladnak a tárgyalások, de a két kisebb partner szempontjából ez azt jelenti, hogy az USA lenyomja Kanadát és Mexikót.

Japán a maga részéről folytatja a szerződéskötést: júliusban megállapodott egy szabadkereskedelmi egyezménytől az Európai Unióval. Ahol Cecilia Malström kereskedelmi biztos közölte: ha Trump így folytatja, akkor az EU veszi át a vezető szerepet a világkereskedelemben. „Az amerikaiak saját magukat lőtték lábon azzal, hogy kivonulnak a világkereskedelemből. Ha nem ők határozzák meg a szabályokat, akkor mi fogjuk azt megtenni más államokkal együtt”- mondta.

„Az EU megoldja a brexit válságot és minthogy Amerika visszalép, ezért mind többen hozzánk fordulnak vezetésért vagy partneri kapcsolatért.” Amit Malström a legrosszabbnak tart az nem más, mint a WTO elleni támadás. Decemberben a WTO tanácskozásán az USA megvétózta új bírák küldését abba a tanácsba, mely a nemzetközi kereskedelmi vitákat rendezi. Szerinte ha így megy tovább, akkor ez ellehetetleníti a világkereskedelmi szervezet működését.

Az EU megteszi, amit megtehet a világkereskedelem védelme és fejlesztése érdekében: szabadkereskedelmi egyezményt kötött Kanadával, elfogadott egy – még nem végleges – szabadkereskedelmi egyezményt Japánnal. Idén pedig tárgyal Mexikóval illetve a Mercosur államokkal egy szabadkereskedelmi egyezményről.

Az EU – Trumppal ellentétben – a globális kereskedelem fellendítésére törekszik – kölcsönös előnyök alapján.

Hszi Csin-ping kínai elnök tavaly Davosban hosszú beszédben állt ki a globális szabadkereskedelem mellett. Ráadásul ez három nappal azelőtt hangzott el, hogy Donald Trumpot beiktatták volna Washingtonban.

„Brilliáns volt Hszi Csin-ping beszéde Davosban. Csakhogy a szép szavakat nem követték tettek. A gyakorlatban nem tapasztaljuk azt, hogy a kínaiak könnyítenének azokon a feltételeken, melyek a külföldiek üzleti lehetőségeit jelentik Kínában. Sőt, az EU azt tapasztalja, hogy egyre nehezebb az európai befektetők dolga Kínában. Hszi Csin-ping nem tud, vagy nem akar érvényt szerezni mindannak, amit a szabadkereskedelem érdekében elmondott Davosban”- hangsúlyozta az EU kereskedelmi biztosa.

Cecilia Malström ott van Davosban a világkereskedelmi fórumon. Ez egy EU biztos szempontjából nem igazán meglepő. Annál inkább az, hogy az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump is elmegy Davosba. „Mit fog ott mondani, azt nem tudom. Azt viszont igen, hogy az EU továbbra is kiáll a szabadkereskedelem mellett. Mi szeretnénk, hogyha az Egyesült Államok is ezt tenné, és errefelé vezetné a világot. Ha nem hajlandó erre, akkor mi, az EU tesszük ezt meg”- jelentette ki Cecilia Malström.

Egyetlen diktátor sem úgy kezdte, hogy gyilkolt

„ Azt mutatja a történelem, hogy a kis huncutságokból jönnek a nagy huncutságok, a nagy huncutságból a kis gonoszságok, a kis gonoszságokból a nagy gonoszságok, a nagy gonoszságokból a kis bűnök, és onnan pedig a nagy bűnök. És ez nem tud visszafordulni.” – ezt nyilatkozta Eörsi Mátyás, a Demokratikus Koalíció politikusa, szentesi képviselőjelölt. És hozzátette: Orbán már ezen az úton jár, minden jogszerűt és jogszerűtlent el fog követni annak érdekében, hogy hatalmon maradjon. Azt is állítja: Orbán, ha kormányon marad, akkor is visszalép a CEU-ügyben, mint ahogy az orosz viszonyon is enyhítenie kell, ha el akar jutni Trumphoz.

 

Azt állította valaki egy beszélgetésben, hogy ha lenne Magyarországon életképes alternatíva, akkor az Egyesült Államok segítene a kormányváltásban. Ön szerint létezhet-e ilyen helyzet, illetve egyáltalán: külföldről lehetséges-e, hogy beavatkozzanak a magyar választásokba?

Kétfajta Amerikáról beszélünk. Beszélünk arról, amelyet megismertünk, és amelyik tavalyig volt olyan, amilyennek gondoltuk, és beszélünk egy olyan Amerikáról, amelyek Trump Amerikája, és amely precedens nélkül áll; az az új kormányzati stílus és tartalom, amelyet az ő elnöklése jelent. Ezzel együtt azt kell mondanom, nincs olyan kormányzati stílus és tartalom, amely akarna, és amely tudna beavatkozni. Arról az Amerikáról beszélek, amelyik érdeklődik a világ dolgai iránt, és amelynek van elkötelezettsége a demokrácia iránt, amely azt gondolja, hogy az Egyesült Államoknak is akkor jobb, ha a demokrácia szélesebb, nos ez az Amerika is van annyira bölcs, hogy egy kívülről besegített változással legalább annyi kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt esetleg. Ugyanis annak a vesztesei sosem fogják elfogadni azt a változást. Én magam is így vagyok ezzel: szeretném, ha ez a kormány megbukna, de ezt a magyar lakosságnak kell elérni, mégpedig külső segítség nélkül. A demokrácia ugyanis nem egy állomás, ahová eljutunk, hanem egy folyamat, márpedig ez a folyamat akkor jó, és akkor tudunk belőle tanulni, ha ez a mi történeteinkből áll össze.

A Magyar Idők információja szerint az Egyesült Államok hosszú idő után végre nagykövetet küld Budapestre. Ez a tény, ha valóban az, jelzi-e azt, hogy eredményesebbé vált az Orbán kormány diplomáciai kapcsolata az Egyesült Államokkal?

Először is: a Magyar Időknek nincs ilyen információja. De, ha lesz nagykövet, vagy más lesz a nagykövet, mint akit jövendölnek, egyik sem jelent semmit. Magyarország egy szövetségi rendszerben van, diplomáciai kapcsolat van a két ország között, ezért aztán küldünk egymás országaiba nagykövetet. Az a furcsa helyzet, ha nem. A Trump-adminisztáció hivatalba lépése után elkezdte megoldani a számára legfontosabb ügyeket, most lassan sorra kerülnek a kevésbé fontosak. Hogy küldenek nagykövetet, az tehát természetes dolog. Mint ahogy az is, hogy nem karrierdiplomatát, hanem politikai kinevezettet küldenek.  Csak a magyar jobboldal gúnyolódott azon, amikor a demokraták elnöklése idején politikai kinevezett érkezett hozzánk. Lám, most megfordult a kocka, republikánus elnök van, olyat küld feltehetően, aki jó sok pénzt adott a kampányába. Ez semmiféle előítéletre ne adjon okot; akár nagyszerű nagykövet is lehet belőle.

És ehhez a Szijjártó-látogatásnak semmi közte nincs?

Nem, ehhez az égvilágon semmi köze nincs. Ha Magyarország megpróbálná megfogalmazni az igényét, hogy milyen nagykövetet szeretne, azzal hosszú időre elhalasztaná a kinevezést. Emlékezzen rá, a még tapasztalatlan Trump jelezte, hogy kit szeretne Nagy Britannia nagyköveteként Wasingtonban látni, London azonnal hevesen tiltakozott és jelezte: szó nem lehet róla. A magyar kormány tehát akkor viselkedik bölcsen, ha meg sem szólal ebben az ügyben. A Szijjártó-féle látogatásnak az volt a célja, hogy miközben Orbán folyamatosan arról beszél, őt nem érdekli a Nyugat, valójában remeg azért, hogy Washingtonban fogadják őt, vagyis ezt kellett volna a külügyminiszternek valahogy előkészíteni, vagy elérni.  Obama alatt ugye ez nem volt lehetséges, ezért Orbán az elnökválasztáson, okosan, Trumpra tett. Okosan, mert Hillary Clintonnál esélye sem lett volna. Azáltal, hogy egyedüli európai vezetőként Trump mellé állt, jó lapra tett. Ám, érdekes módon, ennek ellenére sem hívták meg. Sokan mondják, hogy ennek az az oka, hogy Magyarország kicsi és nem fontos ország, de én ezt az érvelést nagyon nem szeretem, mert nem vagyunk sem kicsik, sem jelentéktelenek. A látogatás elmaradásának politikai okai vannak. Hadd tegyem hozzá: a cseh elnököt fogadták, a román elnököt fogadták, a finn miniszterelnököt is fogadták, hogy csak hozzánk hasonló, vagy viszonylag hasonló méretű országokat említsek. A vizit elmaradásának politikai okai kell, hogy legyenek. Hogy mik ezek? Én két dologra tudok következtetni: Trump ugye azt mondja, Amerika mindenek előtt. Orbán azt mondja: Magyarország mindenek előtt, de közben a Fideszre gondol. Trump viszont lehet, hogy azt mondja, amit gondol. Ebből következően

számára a CEU nem más, mint egy amerikai alapítású egyetem. Hogy szereti-e Soros Györgyöt, az teljesen mindegy. Aki a CEU-t támadja, az Amerikát támadja. És, amíg a CEU veszélyeztetve van, addig nem jók az esélyek a meghívásra.

A másik még ennél is súlyosabb ügy, érdemes figyelni az amerikai politikát, én ezt megteszem: Trumpnak meg kellett szabadulnia a legközelebbi embereitől az orosz kapcsolatok miatt. Meg kellett, mert Oroszország fenyegetést jelent, mégpedig arra az erős Amerikára, amelyet Trump elképzel.

Annak dacára, hogy a hír szerint Oroszország éppen Trump oldalán avatkozott bele az amerikai elnökválasztásba?

Az, hogy beavatkozott, ez lassan tény. Pont erről van szó, vagyis pont ezért: minden olyan kapcsolat, amely az oroszokat segíti, alámoshatja a hatalmát. Van olyan a munkatársi között, aki ellen büntetőeljárás is indult az orosz kapcsolatok miatt. Most ebben a helyzetben Trumpnak fogadni egy olyan európai vezetőt, aki a kontinensen köztudottan a legjobban szolgálja ki Putyin érdekeit, egyszerűen nem éri meg neki. Nem lehet tudni, hogy egy Orbán látogatás esetén az amerikai sajtó, vagy ellenzék, mit bányászik ki, már megint.  Azt ugye már kibányászták, megállapították, hogy az amerikai választásba történt beavatkozásnak van egy magyar szála is, egy másik bizonytalan ügyet feltáró papír kifejezetten budapesti kapcsolatot említ, márpedig ezek a dolgok Trump számára, legalább is veszélyesek.

Ezért azt gondolom, ha Orbán Viktor ki akar menni Washingtonba, meg kell nyernie a választásokat, ha reménykedik továbbra is a meghívásban, a CEU ügyet rendeznie kell, az orosz kapcsolatából pedig engednie kell.

Ön szerint jellemző az Orbánra, hogy enged?

Azt állítom, hogy igen. Igen, meg fog történni.  A CEU ügyben egészen biztos vagyok. Ebben a kérdésben Orbánt meglepte nem csak az amerikai az európai ellenállás is, ahol szinte fellázadtak a CEU miatt. Szóval egészen biztosan visszavonulót fog fújni, de csak a választások után. Ez meggyőződésem. Az orosz-ügy az nehezebb lesz, mert ha nem találja meg a kellő arányokat, akkor Putyinnak feltehetően van anyag a zsebében Orbánnal szemben.

Mi van az ön diplomáciai karrierjével?

Ez váratlan fordulat a beszélgetésünkben. De még mielőtt erre válaszolok, hadd mondjam el, hogy

én azt szeretném, ha a mindenkori magyar kormány és a mindenkori amerikai vezetés között jó kapcsolat legyen.

Na látja, íme a kérdés indoka…

Akkor válaszolok. 2010 óta külföldön élek, bizonyos megszakításokkal persze, nagyon különböző állásokban. Dolgoztam Jordániában, Líbiában, Berlinben, Vilniusban és az utolsó három évben pedig Varsóban.  Most viszont úgy döntöttem, hogy hazajövök, és nem pályázok sehova. Izgalmas és érdekes volt ez a hét év, de kicsit sok volt egyedül… 

Ezért most megpróbál képviselőjelöltként elindulni, itthon…

Igen, miután én a Demokratikus Koalíció lelkes támogatója vagyok, kaptam egy felkérést, hogy induljak el a választásokon, Szentesen. Szeretnék segíteni a tudásommal, tapasztalatommal. Már csak azért is, mert alapvetően új helyzet van Magyarországon.

Azt szokták mondani a laikusok a politikusokról, hogy mindegy kit választanak, egyik kutya másik eb. De, ha itt kirúgják Fekete Győr András édesapját az állásából, akiről pedig köztudomású, hogy a Fideszhez kötődik, soha többé nem lehet azt állítani, hogy egyik kutya, másik eb.

És akkor egy szót sem szóltam az Állami Számvevőszék elképesztő tombolásáról. Aki ezek után azt mondja, hogy ezek egyformák, az nem normális. Én most nem megyek bele abba vitába, hogy diktatúra van, vagy sem. De:

azt mutatja a történelem, hogy a kis huncutságokból jönnek a nagy huncutságok, a nagy huncutságból a kis gonoszságok, a kis gonoszságokból a nagy gonoszságok, a nagy gonoszságokból a kis bűnök, és onnan pedig a nagy bűnök.

És ez nem tud visszafordulni. Mert, ha például azt tapasztalja Orbán, hogy a lakosság többsége már őt nem akarja, akkor egyre több bűnt követ el, éppen azért, mert tart attól, hogy ha elveszíti a hatalmát, akkor jön a számonkérés, a bűnért a bűnhődés. Ennek elkerülése érdekében mindent meg fog tenni, jogszerűt és nem jogszerűt egyaránt.

Egyetlen diktátor sem úgy kezdte, hogy rögtön gyilkolt. És ezzel nem azt akarom mondani, hogy Orbán erre az útra fog tévedni, de a folyamat mindenképpen veszélyes.

Magyarország jobban jár, ha véget vet ennek a folyamatnak.

Ez az újabb Soros György elleni rejtett, vagy nem is rejtett támadás, ez az újonnan bedobott törvénycsomag is a kis gonoszságok kategóriájába tartozik?

Szerintem ez kampányfogás, és talán nem lesznek belőlük törvények.  De nem tudok ilyen megkülönböztetést tenni, hanem újra a történelemhez nyúlok vissza: nehéz Hitler nevét kiejteni, mert akkor rögtön azt mondják, hogy Orbánt Hitlerrel vetem össze, ami tényszerűen nem igaz. Csak arra akarom felhívni a figyelmet, hogy Hitler is szavakkal, csak szavakkal kezdte. Minden a szavakkal kezdődik. A világ ma más, mint a harmincas években volt, és nem hiszem, hogy ma el lehetne jutni ugyanoda, ahova akkor, de arra muszáj felhívnom a figyelmet: pontosan ilyen kijelentések hangzottak el akkoriban is. Akkor nem tudtuk, nem tudták, hogy mindez hova vezet. Ma már tudjuk. Ezért fontos, hogy felismerjük ezeket a mondatokat. Magyarország nagyon sokáig nem lesz már olyan, mint amilyen 2010 előtt volt, mert az a gyűlöletmétely, amit a Fidesz szétengedett, azokon a vérebein keresztül, akik végigcsaholják az országot, rettenetes károkat okozott. Ezt kell visszafordítani, de nagyon gyorsan, mondjuk úgy: amíg lehet.

A Demokratikus Koalíciónak, amelynek lelkes támogatója, ahogy mondta korábban, mi a preferencia sorrendje: leváltani a Fideszt, ez áll az első helyen, vagy a legerősebb baloldali párttá válni?

A Demokratikus Koalíciónak tagja is vagyok, mégpedig az Országos Tanácsának is.  A kérdésre pedig határozottan az a válaszom, hogy a legfontosabb cél Magyarországot visszaterelni az európai fősodorba. Ennek feltétele az, hogy az Orbán-kormányt az ellenzék együttesen leváltsa. Ehhez képest az, hogy a DK hányadik helyen végez, harmadrangú kérdés.

Ez egyben azt is jelenti, hogy a közös listára szavazna ön is?

Nem. Készült ugyanis egy felmérés, és ez azt mutatta ki, hogy a közös lista kevesebb szavazatot kapna, mintha külön-külön indulunk. Ugyanakkor a választók azt megértik, hogy csak egy egyéni jelöltnek szabad a Fidesz jelöltjével szemben állnia.

Ön a visszalépők táborát fogja erősíteni?

Ha az LMP-vel létrejön megállapodás és az arról szól, hogy lépjek vissza, fájó szívvel bár, de megteszem.

Az amerikai alelnök ünnepi beszéde Jeruzsálemről a Knesszetben

0

2019-ben áthelyezik az USA nagykövetségét Jeruzsálembe – erősítette meg Mike Pence alelnök az izraeli parlamentben. Donald Trump december hatodikán jelentette be, hogy az USA elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának.

Ezt követetően tiltakozási hullám bontakozott ki a muszlim államokban. Pence alelnök kénytelen volt többször is elhalasztani az útját. Most viszont a Knesszetben hitet tett amellett, hogy a zsidóknak joguk van Jeruzsálemre és arra, hogy visszatérjenek Judeába és Szamáriába, vagyis Ciszjordániába.

Mike Pence egy olyan protestáns egyház tagja, amely maximális mértékben támogatja a zsidók visszatérését Izraelbe.

Ebből a célból „nemzetközi keresztény nagykövetséget” működtet Jeruzsálemben már 1980 óta. Ez a képviselet évente 20 millió dollárral támogatja a zsidók hazatérését.

„Mi maximálisan támogatni akarjuk a zsidókat. Elfeledtetni velük a holocaust szörnyűségeit. Mi olyan keresztények vagyunk, akik mindíg és mindenütt kiállunk a zsidók mellett”- mondta a „nemzetközi keresztény nagykövetség” vezetője a párizsi Le Figaro tudósítójának Jeruzsálemben.

Mike Pence ünnepélyes állásfoglalása a Knesszetben rendkívüli mértékben megerősítette Benjamin Netanjahu és a vallásos pártok pozícióját

– ismerte el a Háárec című ellenzéki lap. Az USA nemrég a felére csökkentette a palesztin menekülteknek nyújtott támogatást. Donald Trump ezzel is érzékeltetni akarta, hogy maximálisan támogatja Izraelt.

A szupergazdagoké a világ GDP-jének a 82 százaléka

0

Ezzel a mellbevágó ténnyel kívánja szembesíteni az Oxfam a hamarosan megnyíló világgazdasági fórum résztvevőit Davosban. A brit civil szervezet januári jelentése szerint az emberiség 1%-a profitált a megtermelt gazdagság 82%-ából miközben az 50%-ot kitevő szegények helyzete változatlan maradt.

Az egyenlőtlenség alakulása az Egyesült Államok esetében különösen szembeszökő: a három leggazdagabb ember vagyona egyenlő 160 millió amerikai vagyonával. Jeff Bezos, Bill Gates és Warren Buffett maga is tisztában van azzal, hogy hihetetlen mértékben kinyílt az olló. Ezért hatalmas összegű adományokkal segítenek fontos ügyeket a világban. Például az AIDS vagy az Alzheimer-kór elleni küzdelmet.

A szegénység így is csökkent az Oxfam által vizsgált húsz évben (1990-2010). Feleannyian élnek mélyszegénységben a világon, mint a periódus kezdetén. Ám hogyha egyenlőbben oszlana meg a megtermelt GDP, akkor 200 millióval magasabb lehetne ez a szám – hangsúlyozza az Oxfam.

A szervezet képviselői is ott lesznek Davosban a több mint ezer politikai és gazdasági vezető között. Az Oxfam nemzetközi igazgatója Ugandában született, tehát tapasztalatból tudja, hogy miről beszél. Winnie Byanyima a Le Monde-nak elmondta: minden évben Davosban megismétli, hogy az egyenlőtlenségnek ez a növekvő mértéke tarthatatlan.

„Udvariasan meghallgatnak. Szép szavakat mondanak, de nem változik semmi.”

Szerinte be kellene fejezni az adócsökkentést a szupergazdagok számára.

Ehhez képest Donald Trump adóreformja további előnyöket jelent a szupergazdagok számára. Akik közé persze maga az elnök is tartozik. Donald Trump ráadásul azzal dicsekedett a választási kampányban, hogy 16 éve nem fizet adót. Az államkincstár így végzetes helyzetbe kerülhet – hívta fel a figyelmet egy korábbi demokrata pénzügyminiszter az Egyesült Államokban.

Donald Trump is ott lesz Davosban, hogy elmondja a véleményét. Sokan – köztük az Oxfam is – választ várnak az USA elnökétől arra a kérdésre, hogy miközben foggal és körömmel küzd a határok fokozott ellenőrzése érdekében – kirekesztve, amennyire csak lehet, a külföldi árukat és a bevándorlókat – közben viszont csökkenti az ellenőrzést a pénzek nemzetközi áramlása terén. Vagyis a szupergazdagok még gazdagabbak lehetnek miközben a döntő többség egyáltalán nem élvezi a globális gazdaság konjunktúráját. Az Oxfam szemléletes példája: egy textilvállalat főnöke négy nap alatt többet keres Amerikában, mint egy munkásnő egy textilüzemben egész életében Bangladesben.

120 perc – 2018. január 21. 16:00

0

A teniszrajongók hétfőn korán kelnek

Korán kell hétfőn kelnie annak, aki élőben szeretne drukkolni Fucsovics Mártonnak k Roger Federer  elleni mérkőzésén. Az Ausztrál nyílt bajnokságon a nyolcad-döntőben csap össze a fiatal magyar teniszező a 19-szeres Grand Slam-bajnokkal. A világranglista 80. Helyén lévő magyar játékos és a svájci legenda összecsapásának pontos időpontját nem lehet előre megmondani, ugyanis előtte két mérkőzés is lesz, s ahogy azok befejeződnek kezdődik ez a meccs. Federer egyébként kedvezően nyilatkozott Fucsovicsról. (FüHü)

Roger Marciról…

Közzétette: Magyar Teniszmeccsek – 2018. január 20.

 

Szörényi Leventéé a Kölcsey emlékplakett az idén

Az idén Szörényi Levente Kossuth-, és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a legendás Illés, majd Fonográf együttes gitárosa és énekese kapta az idén a Kölcsey-emlékplakettet. A Kölcsey Társaság által 1995-ben alapított magyar művészeti díjat a magyar kultúra napján adják át Szatmárcsekén. Olyan nagy művészek kapták már eddig meg a díjat, mint Törőcsik Mari, Korniss Péter, Jókai Anna, Kósa Ferenc, Sebestyén Márta, Jankovics Marcell vagy Csoóri Sándor. Mint a mai díjátadóról készített MTI-tudósításban olvasható, Szörényi a többi között beszélt arról, hogy „az István, a király életben tartotta a generációkon átívelő reményt egy olyan Magyarország felépítésére, amelyben az istváni magyar nem törekszik a koppányi magyar megsemmisítésére”. Szörényi egyébként maga idézte fel az Illés együttes egyik legnagyobb slágerét, az „Utcán”-t. Mi ennek felidézésével köszöntjük őt! (FüHü)

Elhunyt Kálmán András

Elhunyt Kálmán András, Dunaújváros egykori polgármestere, az MSZP volt országgyűlési képviselője –  közölte a párt. A volt városvezető 68 évesen, váratlanul távozott az élők sorából. Kálmán András 1990-ben önkormányzati képviselő, 1994-ben pedig az MSZP dunaújvárosi regionális szervezetének elnöke lett. 1998-ban és 2002-ben választották meg országgyűlési képviselőnek.1999-ben, időközi polgármester-választáson nyerte el a polgármesteri tisztséget. 2002-ben és 2006-ban is ő lett a polgármester, szintén az MSZP színeiben. 2010-ben már nem indult a tisztségért, nyugdíjba vonult. (MTI)

Hamarosan érkezik az új amerikai nagykövet

Erről a miniszterelnök amerikai ügyekért felelős főtanácsadója beszélt a Hirado.hunak. Megyesy Jenő szerint ha valóban David Corsteint jelölik, mint ahogy azt a sajtó korábban megírta, az azt jelenti, hogy ismét egy politikai kinevezett diplomata érkezik Magyarországra, amit jónak tartana. A főtanácsadó nem tudta megmondani, hogy az amerikai elnök mikor fogadja Orbán Viktort. (HÍR TV)

Újabb tüntetések Trump ellen – már nem csak az USA-ban

Míg szombaton az Egyesült Államok több városában, ma már a világ több nagyvárosában szerveztek felvonulásokat a nők egyenlő jogokat követelve és bírálva Donal Trumpot. A többi között Melbourneben és Münchenben hívták utcára a nőket az amerikai elnök hivatalba lépésének első évfordulóján. (AP)

Nők menete Trump ellen Amerikában

0

Forradalom van – kiáltotta világgá Natalie Portman színésznő Los Angelesben, ahol mintegy félmillióan vonultak az utcákra, hogy tiltakozzanak Donald Trump „szexista” és „rasszista” elnöksége ellen.

 

New Yorkban több mint 200 ezren tüntettek, a „metoo” kampányt is kihasználva arra, hogy mozgósítsák az embereket Trump ellen. Tavaly három millióan vonultak az utcákra az akkortájt beiktatott új elnök miatt. Kalifornia és New York állam volt a leginkább hangos a tiltakozástól: mindkét nagy állam polgárainak a  többsége nem Trumpra szavazott.

Trump elnökségének első évfordulóján felmérték a népszerűségét: soha ilyen alacsony támogatottsága nem volt még amerikai elnöknek. Trump a witteren a gazdaság eredményeit emelte ki: rekordalacsony a munkanélküliség és ezen belül a nők munkanélküliségi mutatói is kiválóak. A gazdaság sikeres, a tőzsde szárnyal.

Ugyanakkor kudarc is van: a hatalmon levő republikánusok és az ellenzéki demokraták nem tudtak megegyezni egy ideiglenes költségvetésről. Az amerikai állam kénytelen volt részlegesen bezárni, mert Trump fellépése megakadályozta a kompromisszumot. A tüntetők százezrei pedig Trump lemondását követelték az Egyesült Államok nagyvárosaiban.

Trump alatt a világ…

… talán valamelyest rosszabb hely lett, de még nem tört ki nagyobb balhé. Ez elsősorban az amerikai demokrácia vitalitásának köszönhető. Sőt, első születésnapján a Szenátus azzal gratulált az elnöknek, hogy lebénította a szövetségi kormányzást.

 

Ez már többször megtörtént, de nem olyankor, amikor az elnök pártjának van többsége a Kongresszus mindkét házában.

A szövetségi kormányszervek és hivatalok finanszírozásáról szóló törvény több tízezer közhivatalnokot érint, Washingtonban akár a közszolgáltatások is leállhatnak.

Néhány hetes huzavona után azonban az ilyen válságok meg szoktak oldódni.

Az ügyben az is érdekes, hogy pont egy menekültekkel kapcsolatos törvény miatt nem jött létre megállapodás a demokratákkal és még néhány republikánus szenátor is átszavazott. A demokraták ugyanis ahhoz kötötték az igenlő voksot, hogy a törvény foglalja magában az illegális bevándorló szüleikkel gyermekként az Egyesült Államokba érkezett és itt felnőtt mintegy 700-800 ezer fiatalt védő DACA-program folytatását, ezt azonban a republikánus politikusok visszautasították.

És akárcsak Amerika a világ sem hagyja magát.

Donald Trump harsány és rémisztő választási szólamai ellenére nem lett veszélyesebb hely a Föld.

A trumplomácia erejéből eddig csak arra futotta, hogy alaposan felrázza a dolgokat, de robbanást még nem idézett elő.

Talán a legnagyobb külpolitikai sikere, hogy az Iszlám Államot felszámolták. Ez annak ellenére is igaz, hogy csak a kalifátus szűnt meg, de a terrorszervezet hívei, mutánsai szerte a világon még aktívan léteznek. Az ISIS irányító központja azonban megsemmisült. Pedig a Trump kormányzat más sem csinált, mint folytatta az Obama-stratégiát: a levegőből bombákkal, a terepen pedig a különleges egységekkel segíteni a helyi erőket. Azzal a különbséggel, hogy a terepen az amerikai parancsnokok szabad kezet kaptak.

A legveszedelmesebb terep, amelyre Trumpék léptek az az iráni atommegállapodás felmondásával való fenyegetőzés. Az amerikai kihátrálás ezúttal ugyan elmaradt, de már a kérdés felvetése is újabb feszültségeket okoz. Valószínűleg fokozza a robbanásveszélyt az a döntés is, hogy Trump, ígéretéhez képest elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. Egyfajta fekete-fehér amerikai álláspontra utal az a tény is, hogy Washington szemében a jó fiúk az izraeliek és a szaúdiak, a rosszak meg a perzsák. És mi van Törökországgal, amely hadjáratot kezdett az amerikai szövetséges kurdokkal?

Egy lehetséges nukleáris háború is felsejlett a világ radarjain. Ezt nemcsak az észak-koreai elnök atomfegyverkezése idézte elő, hanem Trump tweeteres válaszcsapásai is. A Fehér Ház Észak-Koreával kapcsolatos politikája a becsmérlések és fenyegetőzések egyfelől, másfelől pedig a tárgyalási hajlandóság között mozog. Jelenleg az olimpiai enyhülés játszódik a félszigeten. Emellett Washingtonnak sikerült egy széles körű nemzetközi koalíciót összehozni Kim Dzsongunnal szemben, ami szintén csökkenti a nukleáris összecsapás veszélyét.

A hidegháború kiújulásának a réme is előkerült a kiújuló orosz-amerikai fegyverkezési hajsza miatt. A dolgok Putyin ukrajnai beavatkozása után váltak veszedelmessé. Olyannyira, hogy Obama és az orosz elnök a végén már szóba sem álltak egymással. Trump nagyon is szeretne Putyinnal tárgyalni, de nem teheti, mert épp azok vádak ellen kell védekeznie, hogy az oroszok segítették hatalomra jutni.

A helyzet iróniája, hogy az amerikai-orosz viszony most rosszabb, mint Obama idején.

És végül az amerikai diplomácia leépítése is veszélyt jelenthet a világra. Trump, saját bevallása szerint nem sokra becsüli a diplomatákat, annál inkább a tábornokokat. Hosszabb távon ennek lehetnek negatív következményei. A BBC kommentátora ennek illusztrálására megjegyzi: az amerikai diplomácia nagy sikerei közé tartozik a Marshall-terv vagy az egyiptomi-izraeli békekötés, a katonai kalandok ezeknél sokkal kisebb „sikerrel” jártak. Lásd: Irak vagy Vietnam.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK