Kezdőlap Címkék Trump

Címke: trump

Grafikonban a világ: Amikor Magyarország a többséghez tartozik

0

Donald Trump hetek-hónapok óta kemény hangon ostorozza a NATO-tagállamokat amiatt, hogy – finoman szólva is – alul teljesítenek a katonai szervezet fenntartásában. A tagállamok ugyan kötelezettséget vállaltak arra, hogy  GDP-jük 2 százalékának megfelelő összeget költik erre, ám egyelőre kisebbségben vannak azok, amelyek ezt valóra is váltották. Magyarország a többséghez tartozik.

Az amerikai elnök a mostani brüsszeli NATO-csúcsot megelőzően, a diplomáciában szokatlan módon durván beszólt Németországnak, mondván: „rendkívül helytelen, hogy míg Amerika „óriási összegeket” költ Európa védelmére, addig Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal”, és dollármilliárdokat fizet neki évente. De Trump attól sem riadt vissza, hogy kvázi megzsarolja az érintett tagállamokat – tette ezt például akkor, amikor összekötötte a kereskedelmi (büntető)vámok ügyét a NATO-hozzájárulásokkal.

És a számok valahol tényleg Trumpot igazolják, ahogy az a Statista grafikonja is mutatja.

Forrás: https://www.statista.com/chart/14636/defense-expenditures-of-nato-countries/

A kínaiak kavartak be az USA és Észak-Korea viszonyába

0

Phenjanban gengsztermódszerek alkalmazásával vádolták meg Mike Pompeo külügyminisztert, aki idén már harmadszor tárgyalt Észak-Korea fővárosában.

Donald Trump azt üzente a világnak, hogy szerinte Peking gyakorolt nyomást Phenjanra – méghozzá azért, mert megkezdődött a kereskedelmi háború az USA és Kína között. A kínaiak így akarnak visszavágni – állítja Trump, aki hangsúlyozta, hogy továbbra is bízik Kim Dzsong Un szingapúri ígéreteiben.

Kim Dzsong Un megígérte az Egyesült Államok elnökének, hogy leszereli atomfegyvereit. Cserébe Trump garanciát adott arra, hogy az USA nem törekszik a jövőben Észak-Korea diktátorának megbuktatására. Trump leállította a nagy hadgyakorlatokat, melyeket addig Észak-Koreában nyílt háborús fenyegetésnek érzékeltek. Ezen kívül megígérte a szankciók megszüntetését – igaz, ezeket a szankciókat további egy évvel meghosszabbította. Kiderült ugyanis, hogy Észak-Korea egyáltalán nem állította le nukleáris fejlesztési programját. A műholdfelvételek tanúsága szerint még növekedett is az aktivitás a dúsítóban.

Mike Pompeo tájékoztatta szövetségeseit, Dél-Koreát és Japánt a phenjani tárgyalások eredményeiről.

Közölte: bízik abban, hogy Kim Dzsong Un tartja magát a szingapúri megállapodáshoz. Megerősítette, hogy csak akkor oldják fel a szankciókat Észak Korea ellen, ha már Kim Dzsong Un felszámolta nukleáris arzenálját.

Közben pedig folyik az amerikai-kínai kereskedelmi háború, amely az egész világgazdaság egyensúlyát fenyegeti, hiszen a két legnagyobb hatalom közötti párharcról van szó. Az óriások háborúskodásában Korea csak mellékes hadszíntér. Az Egyesült Államokat egyre jobban zavarja, hogy

Kína az élre akar törni a modern technológiában,

elsősorban a mesterséges intelligencia kutatásában. Trump ezért indította meg a kereskedelmi háborút, amelyet elkezdeni mindig könnyebb, mint befejezni. Az 1,4 milliárd lakosú Kína mindenesetre nem hátrál meg Amerika elől, mert Pekingben úgy gondolják: a jövő nekik dolgozik.

Amikor Trump belerúgott Merkelbe

0

A Washington Post úgy látja, hogy a történelem ismételi önmagát. Ha ez így van, akkor viszont Trump bajban van. Európát az utóbbi 4 évben az egykori náciból lett liberális-demokratikus Németország vezeti.

Az USA más úton halad, de a kettő most közelít egymáshoz. Merkel a hatalom csúcsán nehezen ugyan, de megbirkózik elismerésre méltó bevándorlási politikájának árával. A másik oldalon az amerikai elnök ahelyett, hogy megtámogatná a kancellárt, lefitymálja, pedig az az egyetlen olyan vezető, akit fenntartás nélkül dicsérni lehet. De ha valaki jó ember, attól még nem bölcs politikus. A nyitott kapuk visszaütöttek, belső határok emelkednek, Schengen levegő után kapkod.

Minden más amerikai elnök felismerné, hogy ha a történelem visszafelé fordul, akkor senki sem tudja megmondani, hol áll meg. A határok nélküli Európa azért jött létre, hogy orvosolja a heveny nacionalizmus betegségét. A legfontosabb állam, Németország keleti szomszédjai, Ausztria, Lengyelország és Magyarország jobbra tolódtak. A lengyeleknél és a magyaroknál lopakodik a tekintélyelvűség, de ebben nincs semmi új. Mindkét országban illiberális rezsimek voltak hatalmon a háború előtt, most úgy tűnik, hogy megint afelé tartanak. Trump pedig örül, hogy a világban sokfelé újjászületik a durva ostobaság. Semmit sem tud a történelemről, így arról, hogy az európaiak az emlékek folytán miért vannak a nyitott határok mellett. És hogy miért tartanak a szélsőjobbtól.

Az elnök belerúgott Merkelbe, amikor az a földön volt, pedig annak egyetlen hibája az volt, hogy túlhajtotta a kontinens alapelvét: az emberséget. Pont ott tartunk, mint amikor Franklin Roosevelt kijelentette, miután a fasiszta Olaszország hadat üzent Franciaországnak – utóbbit akkorra már megtámadta Németország: a tőrt tartó kéz hátba döfte a szomszédot. Lehet, hogy a történelem tényleg ismételi önmagát.

Lengyel-ukrán viták a népirtásról

0

A hétvégén Andrzej Duda lengyel elnök Ukrajnába, Petro Porosenko ukrán államfő pedig Lengyelországba látogatott. Mindketten a népirtásról emlékeztek meg, amelyet a második világháború idején követtek el lengyel, illetve ukrán fegyveres csoportok a másik nép ellen.

75 éve Volhiniában indított etnikai tisztogatást Sztepan Bandera milíciája. Több mint százezer lengyel esett a gyilkos akció áldozatává. A nácikkal együttműködő Sztepan Bandera osztagai etnikailag tiszta Ukrajnát akartak. Ezért tömegesen mészárolták le a zsidókat és a lengyeleket, akik nagy számban éltek Volhiniában és Galíciában. Az ukrán nacionalisták ma Sztepan Banderát nemzeti hősnek tekintik.

A lengyel fegyveres csoportok sem voltak restek a második világháború idején: 1944-ben Szahrin környékén ukrán családokat gyilkoltak halomra, illetve kényszerítettek a lakóhelyük elhagyására. Erre Petro Porosenko ukrán elnök emlékezett Lengyelországban.

A két állam baráti viszonyt ápol egymással – az Egyesült Államok nyomására. Több mint egymillió ukrán dolgozik Lengyelországban. Ők pótolják azokat a lengyeleket, akik Nyugatra mentek a rendszerváltás után.

A múlt azonban beárnyékolja az együttműködést, mert mind Kijevben mind pedig Varsóban nacionalista húrokat penget a kormányzat.

Mégis mindkét fővárosban az együttműködés szükségességét hangsúlyozzák – elsősorban Oroszországgal szemben.

Vlagyimir Putyint azzal vádolják Kijevben és Varsóban, hogy tudatosan szítja a nemzetiségi ellentéteket a szomszédos államokban, hogy ezzel megakadályozza az oroszellenes egységfront kialakulását.

A NATO a héten tart csúcstalálkozót, amelynek egyik legfőbb témája az orosz fenyegetés lesz. Jövő hétfőn viszont Donald Trump amerikai elnök Vlagyimir Putyinnal találkozik Helsinkiben.

Az USA szövetségesei attól tartanak, hogy a nagyhatalmak a fejük felett megegyeznek valamiben – ahogy az már oly sokszor megtörtént a történelem folyamán.

Trump szétverheti a NATO-t

0

Itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A New York Times szerkesztőségi vezércikke (Why NATO Matters) szerint több tagállam is rettegve néz a szerda-csütörtöki NATO-csúcs elé, mármint hogy az amerikai elnök vajon tényleg szét akarja-e verni a szervezetet. Trump és rajta kívül sokan mások megkérdőjelezik, hogy a szövetségnek van-e még bármi értelme.

Annak idején nem csupán a kölcsönös védelem érdekében hozták létre a NATO-t

– írják a New York Times szerkesztői – hanem azért is, hogy terjessze a demokratikus kormányzást, a jogállamot, a polgári és emberi jogokat, valamint a mind nyitottabb gazdaságot. A szervezet továbbra is központi szerepet tölt be az amerikai nemzetbiztonsági kezdeményezések szempontjából, egy olyan világban, amelyben Kína egyre jobban nyomul, és erősödik a migráció.

A NATO belülről gyengült meg, mert a tagok nem költenek eleget a védelemre, továbbá főleg Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban felemelkedőben a nacionalizmus és a tekintélyelvűség. De talán mindenekelőtt Trump miatt, aki a jelek szerint fontosabbnak tartja a putyini Oroszországot, mint az európai partnereket.

Az elnök csakis úgy tekint a szervezetre, hogy ott a tagok perkálnak a védelemért.

Ám itt nem egy golfklubról és nem a pénzről van szó. Utóbbi az egyetlen, amit a politikus díjaz, ám az messze nem az egyetlen, amit mérlegelni kell a tagsággal járó előnyök és kötelezettségek vizsgálatakor. A szövetség sokkal fontosabb annál, hogy bárki csak azt nézze, befizetik-e időben a tagsági díjat.

A Fehér Ház lakója felégeti az USA által évtizedek alatt szerzett hitelt és Putyin kezére játszik,

hiszen az meg akarja osztani a tagállamokat. A csúcsértekezleten várhatóan fontos döntéseket hoznak Oroszország feltartóztatására, miután Moszkvát az elnök legtöbb tanácsadója is fenyegetésnek tekinti. Azután el kell dönteni, mi legyen a törökökkel és a többi kormánnyal, amelyek a demokratikus elvek megtagadásával pusztítják a szövetség szövetét. Jó volna, ha Trump kinyilvánítaná elkötelezettségét az erős NATO mellett, illetve méltányolná az Egyesült Államok barátait.

Putyin az észak-koreai recept szerint tárgyalna az amerikai elnökkel

0

Az orosz diplomácia elérte a célját: a két elnök azzal kezdi a csúcstalálkozót, hogy tanácsadóik nélkül, csak a tolmácsok jelenlétében tárgyal. Moszkvában abban bíznak, hogy Putyin sokkal jobban benne van a diplomáciában mint Donald Trump, ezért a személyes kontaktus eredményeképp olyan engedményeket tehet, melyeket tanácsadói elvetnének.

Az oroszok alaposan tanulmányozták a szingapúri csúcstalálkozót amikor Trump és Kim Dzsongun négyszemközt tárgyalt. Elemzőik arra a következetesekre jutottak, hogy a ravasz és jól felkészült Kim Dzsongun lenyomta Trumpot, aki a PR siker kedvéért fontos engedményeket tett. Például azt, hogy leállította a nagy hadgyakorlatokat a koreai félszigeten és környékén.

A hírek szerint Putyin most ugyanerre készül: mosoly offenzívával megkísérli elmélyíteni Amerika és az Európai Unió közötti szakadékot.

Trump az EU számtalan érdekét sértette meg, de a NATO-ban az együttműködés hívének mutatkozik. Az amerikai elnök közvetlenül a NATO csúcstalálkozó után érkezik majd Helsinkibe. A NATO csúcson az orosz veszélyre hivatkozva próbálja meg összeterelni a szövetségeseket. Putyin viszont azt kívánja elérni, hogy mind az USA, mind pedig az EU csökkentse a szankciókat Oroszországgal szemben vagy esetleg szüntesse is meg azokat. Az orosz államfő ezen kívül szabad kezet akar Szíriában, ahol szövetségese, Aszad elnök közel áll ahhoz, hogy megnyeri a hét éve tartó polgárháborút.

Trump ellenfelei Amerikában meg vannak győződve arról, hogy az oroszok valamilyen kompromittáló dokumentummal kézben tartják Donald Trumpot, aki az ő segítségükkel lett az Egyesült Államok elnöke. Ha ez így van, akkor a négyszemközti találkozó feltétlenül Putyinnak kedvez. Washingtonban ugyanakkor rámutatnak arra, hogy a négyszemközti megbeszélés után plenáris ülés lesz, melyen már részt vesznek a tanácsadók is – köztük Jon Huntsman, az USA moszkvai nagykövete. Trump tehát nem tehet túlságosan nagy engedményeket, mert a tanácsadói visszatarthatják őt ettől.

Trumpnak mindenekelőtt PR siker kell, és ez valószínűleg biztosítva van.

A szingapúri csúcs utóélete mutatja, hogy a PR siker nem jelent feltétlenül diplomáciai eredményt is. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi phenjani tárgyalásai után Észak-Korea gengszter módszerek alkalmazásával vádolta meg az Egyesült Államokat, a nukleáris leszerelés pedig egy lépést sem haladt előre. Putyinnak is mindenekelőtt PR siker kell, mert népszerűsége otthon – gazdasági gondok miatt- csökken. Helsinki tehát PR sikerre van ítélve, más kérdés, hogy a világ mihez kezd egy olyan Trump-Putyin csúccsal, ahol kezdetben négyszemközt tárgyal egymással az USA és Oroszország elnöke..

Másfél évig sem bírta Trump embere

0

Lemondott Scott Pruitt, akit annak ellenére nevezett ki Donald Trump amerikai elnök 17 hónappal ezelőtt a Környezetvédelmi Hivatal élére, hogy az olajlobby embere volt, s mint ilyen, posztján valóságos keresztes hadjáratot folytatott Barack Obama volt elnök környezetvédelmi politikája ellen. Nem is ezzel volt baja Trumpnak, a vesztét az okozta, hogy több mint egy tucat belső vizsgálat indult ellene.

Donald Trump júniusban még úgy nyilatkozott Pruitt-ról, hogy „remek munkát végez”, Most viszont sietett elfogadni a lemondását, mert a novemberi választások előtt nem jött számára jól, hogy a sajtó naponta újabb és újabb, a Környezetvédelmi Hivatal vezetőjével kapcsolatos botrányokról számolt be. Például már a kezdetben is sokan furcsállották, hogy Scott Pruitt 43 ezer dollárt költött az adófizetők pénzéből arra, hogy teljesen lehallgatás-biztossá tegyék a telefonját. Emellett megháromszorozta az őt őrző kormányőrök számát….

Pruitt rettegett a sajtótól és a leleplezésektől. Okkal…

Lassacskán kiderült, hogy az olajlobby fizet számára egy luxuslakást Washingtonban, amelyet nemcsak ő, hanem a családtagjai is használnak. Arra is fény derült, hogy a Környezetvédelmi Hivatal elnöke a cseppfolyósított amerikai földgáz utazó ügynöke volt. Marokkóban egy amerikai cég azt követően kötött előnyös üzletet, hogy Scott Pruitt ott járt – természetesen állami költségen. Igaz, Donald Trump is előszeretettel kínálgatja a cseppfolyósított amerikai földgázt, de hát ő mégsem a Környezetvédelmi Hivatal elnöke, akinek a feladata éppen az lenne, hogy megóvja a környezetet az olaj- és gázipar brutális környezet szennyezésétől.

Pruitt ugyan megbukott, de kereszteshadjárata elérte a célját: az USA kilép a nemzetközi klímaegyezményből, melyet még Obama írt alá.

Trump persze egyértelműen az ipari lobby embere, de ezt a választások előtt nem kívánja túlságosan hangsúlyozni hiszen a választópolgárok többsége a környezetvédelem fokozásában érdekelt. Ezért beáldozott egy kényelmetlenné vált sakkfigurát, s továbbra is az America First szlogent emlegeti ugyan, de inkább a Business First az igazi jelszava.

Több pénzt kap a Bundeswehr

0

Trump elnök szokott nyers modorában sürgette Németországot és néhány más NATO szövetségest, hogy emeljék meg katonai kiadásaikat, mert az USA nem akarja egyedül vállalni a terheket.

A NATO elvben arra kötelezi a tagállamokat, hogy az éves GDP 2 százalékát költsék katonai célokra, de az európai szövetségesek nagy része – köztük Németország és Magyarország – ezt évtizedek óta elmulasztja. Németország GDP-je 3652 milliárd dollár volt, ehhez képest a felemelt katonai költségvetés 42,9 milliárd euro vagyis messze elmarad a két százaléktól. A tavalyi költségvetésnél viszont 4 milliárd euróval magasabb, vagyis jelentős az emelkedés.

A Handelsblatt megírja, hogy az óvatos Olaf Scholz pénzügyminiszter 675 millió euróval emelte az előzetes költségvetés számait, melyeket nemcsak Trump bírált a tengerentúlon, de Ursula van der Leyen hadügyminiszter asszony is Berlinben.

A németek páncélosai ugyanis elavultak és hétköznapi felszerelések is hiányoznak.

Nincs például elég golyóálló mellény vagy téli felszerelés a Bundeswehrben.

Kérdés, hogy a felemelt katonai költségvetést elegendőnek tartja-e majd Donald Trump, aki hamarosan Európába érkezik, hogy részt vegyen a NATO csúcstalálkozóján.

Németországban nemcsak azért fogták vissza a Bundeswehr fegyverkezését, mert vigyáztak a költségvetés egyensúlyára. Berlinben tisztában voltak azzal, hogy két világháború után a németek fegyverkezése gyanakvást és ellenérzéseket válthat ki egyes szövetséges országokban is.

Ráadásul Berlinben nemigen hisznek az orosz fenyegetésben sem,

pedig Donald Trump épp ezzel indokolja meg a fegyverkezési kiadások növelésének a szükségességét.

Trump a NATO csúcs után találkozik Putyinnal Helsinkiben. A következetesség sohasem tartozott Donald Trump jellemvonásai közé…

Trump vagy tramp?

Nem olyan egyszerű erre rávágni a választ. Az első  az USA elnöke lenne ugyebár, csak hát tömeggyilkos diktátorokat ölelget és ajnároz, miközben a legcivilizáltabb  országokban lévő szövetségeseit megalázó módon kezeli.

Kapkod minden döntésében,  nála láthatólag semmi sincsen előkészítve  ,átgondolva. Menekülnek is az emberek tőle  minden pozícióban.

Mostanában éppen kajánul élcelődik Németország küzdelmén az Európai Unió egybetartására és azt a menekült problémát próbálja a németek nyakába  sózni, amelyet jórészt az USA közel-keleti és afrikai politikája idézett elő. Nem sok túlzással azt mondhatná Európa az USA-nak, hogy egye meg amit főzött.

Arról nem is beszélve, hogy a nagy kioktató tudhatná, hogy az USA -ban lényegesen több olyan menekült van mint Európában akikről azt sem tudják hányan vannak, honnan  jöttek , éppen hol vannak?

 Abban hogy tegnap jelentős baloldali győzelem született a mexikói elnökválasztáson, bizonyára nem kis része volt Trump állandó  Mexicot  fenyegető  magatartásának is. A valós napi gondok ellenére  nem biztos, hogy az állandó konfrontáció  a bölcs dolog egy potenciálisan 200 milliós szomszéddal  szemben ,akinek mellesleg kiváló falmászók a lakosai.

Okos ember előre néz , főleg egy olyan országban ahol,a 2 év alatti gyermeket több, mint a fele  máris etnikai származású.

Az USA külpolitikája amúgy is  hemzseg a bravúros tévedésektől, elég ha csak a számunkra is könnyen átlátható ukrajnai  helyzetre gondolunk.

Jó 5-6 évvel ezelőtt elkezdték feltüzelni ( bevonva az EU-t is) az állítólagos akkori ukrán ellenzéket( valójában egy másik korrupt politikai elitet) és a lakosságot, hogy ideje fellázadni , tüntetni, stb, de hogy kik ellen azt nem részletezték.

Azt hitték naivul, hogy Oroszország szomszédságában  megtehetik ezt egy országban. Az időzítés is álságos volt, a szocsi téli olimpia előtti időszak, gondolván ezt lebénítja az oroszokat. Nos, nem volt nehéz megjósolni, hogy az Oroszország  visszacsap , ráadásul el is vették Ukrajnától azokat a területeket, amelyekről mellesleg l nem alaptalanul gondolták, hogy az őket illeti.

Kabaréban illik  de sajnos elképzelte, hogy Ukrajna lesre futtatása után még szentesítheti is Trump az oroszok által szerzett területeket.

Az ukránok egy életre  megtanulhatták, hogy a kibicnek tényleg semmi sem drága.

Az ámokfutás folytatódik, Trump szeszélyein kívül az USA külpolitikát az irányítja ami jó a veje , Kusher  gazdasági érdekeinek vagy az őt hatalomra segítő kétes hírű havernak( crony) Netanajunak.

Az egész külpolitika egy szürreális rémálom lett, sajnos az egykori szépségverseny rendező nem tudott eddig  szintet lépni. Annyival rosszabb is a helyzet, hogy  már szép lányok sincsenek, , az elnök maga flangál a kifutón.

Mostanában egyre több jele van annak is, hogy már maga a civilizáció is zavarja az elnököt, hiszen mi más oka lehetne, hogy a EU  puszta léte is kirohanásokra készteti. Leplezetlen célzásokat tesz arra , hogy nem volna  ellenére az EU felbomlása vagy a  NATO véd ernyő levétele  Európáról.

Apropó NATO! Lehet, hogy nem is ártana egy kicsit megpiszkálni , hogy mennyiben felelős az USA olajérdekek vezérelte hódító katonapolitikája a kiadásokért, mert az európai érdekek védelme nem kívánna emelést. Lehet, hogy  jobban járna Európa egy saját katonai szövetséggel, legalább nem kellene asszisztálni számára teljesen érdektelen amerikai katonai akcióhoz szerte a világban.

Hagyományos fegyverek terén semmi nem veszélyezteti Európát, nukleáris téren  pedig egyrészt  elemi érdeke az USA-nak megvédeni Európát másrészt most sem tudná megakadályozni, hogy egy nukleáris csapás esetén 10-15 rakéta elérje Európát!

Amúgy meg Európa bármikor fel tudja pörgetni a rövidtávú nukleáris rakétaprogramját  amivel elrettentheti Oroszországot, mert  ne kerteljünk, róla van szó.

Ezzel a magatartásával  viszont már komoly nemzetbiztonságot jelent Trump személye az USA számára is, hiszen Európa biztonsága  akkor is az USA biztonságának az alapja , ha ezt Trump és szűkebb környezete nem így látja.

Az USA ma a legnagyobb és legerősebb  ország,  különleges felelőssége lenne az egész föld sorsáért, békéjéért, jövőjéért. Egyenlőre  azonban  fogy a hit abban, hogy ezt a szerepet be tudja tölteni.

 Ráadásul a  fák  magában az USA-ban  sem  nőnek az égig. Tudja ezt a befolyásos elit az ottani   politikai arénában  és  valószínűleg csak azért nem  mozdították el  eddig Trumpot ,mert az ártana a republikánus párt érdekeinek,  esélyeinek a következő választásokon stb.

Pedig a helyzet az USA-ban is egyre romlik,  a napi 10 ostoba Trupm Twitter  üzenet és pózoló  nagyot mondás ellenére.

Külön kérdés, hogy a Twitter meddig gondol szabad teret adni   odakozmált  politikusok napi ökörségeinek szerte a világban. Ha sokáig , félő hogy csak a politikusok fogják használni, burjánzó jelenlétük már így is taszítóvá teszi a Twittert. .

Trumpnak  jobb  lenne inkább saját portája előtt sepregetnie,  mert romlanak  a bevándorolók és  a fekete lakosság életkörülményei , egészségügyi ellátása, stb.

Lehet nagyokat mondani , ostobaságokat elrendelni, de ki tudja hova vezet a pózolás és  kakaskodás?

Nem biztos hogy túlélne az USA rendszere megint  egy 2 milliós fekete és bevándorló gyülekezet pikniket  a Fehér Ház előtt.

Marad tehát nyitott a kérdés, hogy ez a fickó Trump vagy csak tramp?

Akárhogy is, Trump  egyben  erkölcsi probléma  is lett! Szóba állni vele vagy sem? Idáig jutottunk! 

Trump: az Európai Uniót az USA ellen hozták létre!

0

„Ők idehozzák a Mercedeseket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- dohogott Trump Észak-Dakota polgárai előtt.

Az Egyesült Államok elnöke ismét támadta az Európai Uniót Észak-Dakotában, egy ottani kampánygyűlésen. Trump a novemberi választások előtt kampányol. Novemberben ugyanis kisebbségbe szorulhatnak az őt támogató republikánusok a washingtoni kongresszusban. Trump a kereskedelmi háború kapcsán azt állította, hogy az Európai Unió visszaél a helyzetével és ezzel nehéz helyzetbe hozza Amerikát.

„Ők idehozzák a Mercedes-eket és a BMW-ket miközben nem vásárolnak amerikai autókat!”- füstölgött Trump Észak Dakota polgárai előtt. Az amerikai elnök külön vámot kíván kivetni az európai autókra, hogy így védje az amerikai piacot.

Trumptól minden rossz kitelik – mondta Donald Tusk. Az Európai Unió tanácsának elnöke szerint

az USA elnöke mind a kereskedelemben mind pedig a migráns politikában mindent megtesz azért, hogy nehéz helyzetbe hozza az uniót.

Tusk ezt az EU sorsdöntő csúcstalálkozója előtt mondta. Csütörtökön és pénteken a migráns politikáról és az eurozóna jövőjéről tárgyalnak az Európai Unió állam és kormányfői. Trump nyíltan beavatkozott az európai migráns politikába amikor bírálta Angela Merkelt, és közölte: az USA nem lesz menekülttábor! Trump olyan nagykövetet küldött Berlinbe, aki nyíltan elitcserére szólította fel a német és az egész európai közvéleményt. Mindezt akkor amikor Angela Merkel a kancellári szék megtartásáért küzd, mert szembekerült belügyminiszterével, aki a migráns politikában jóval keményebb álláspontot vall.

Trump nem írta alá a G 7 csúcs határozatát Kanadában. Legközelebb júliusban látogat Európába amikor részt vesz a NATO csúcsértekezleten. Trump ugyan azt mondta Észak Dakotában, hogy szereti európai szövetségeseit, de tettei nem épp erről árulkodnak. Donald Tusk valószínűleg nem téved amikor semmi jóra sem számít az amerikai elnöktől. Annál nehezebb azonban kitalálni a válaszstratégiát Trump nyomulására hiszen az EU belülről is nagyon megosztott. Orbán Viktor magyar miniszterelnök például Trump nagy európai barátjának számít…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!