Kezdőlap Címkék Tóth Csaba

Címke: Tóth Csaba

Kontra, rekontra, terített betli

Már bocsánatot kérek…- ezzel a felütéssel nyitja Tóth Bertalan Facebook bejegyzését, melyben reagál a Demokratikus Koalíció ma reggeli felszólítására, miszerint kérjen nyilvánosan bocsánatott Ráczné Földi Judittól, mert az Országos Előválasztási Bizottság az ő, azaz Tóth Bertalan beadványát elutasította.

“Ma reggel bocsánatkérésre szólított fel engem a DK, mert szerintük “közjegyző által hitelesített hivatalos dokumentumok kétséget kizáróan bizonyítják, hogy Földi Judit soha nem volt offshore-cég tulajdonosa”.

Csakhogy Tóth szerint a benyújtott okirat melyet valóban közjegyző ellenjegyzett NEM AZ OKIRAT TARTALMÁT, hanem CSAK AZ ALÁÍRÓ SZEMÉLYÉT ÉS az aláírás dátumát igazolta.

Vagyis azt, hogy valaki odament a közjegyzőhöz és kijelentette, hogy ki a tényleges tulajdonos, majd ezt a közjegyző előtt aláírta.

“Amit becsatolt, azok a valóságot, tényleges helyzetet nem bizonyítják”

Egyelőre továbbra is ott tartunk, hogy Ráczné, Földi Judit szava áll szemben a közhiteles nyilvántartások szerinti dokumentumokkal.

E sorok szerzője azzal a szerény és halkszavú javaslattal élne, hogy az Országos Előválasztási Bizottság tegye nyilvánossá a benyújtott okiratokat. Amennyiben Tóth Bertalannak igaza van – Tóth jogász végzettséggel rendelkezik – úgy a Bizottság indokolja meg döntését. 

Egyelőre mindkét oldalon sántít ez az ügy. A szocialisták nem hivatkozhatnak arra, hogy az igazság letéteményeseként beáldozták Tóth Csabát, mert szövetségesük Karácsony Gergely áldozta be mégpedig miniszterelnök-jelölti reménye érdekében. Mivel hivatalosan Tóth Csaba mondott le a jelöltségről, így még csak az a dicsfény sem vetül a szocialistákra, hogy a megtisztulási folyamat jegyében hívták vissza Tóth Csabát. Olyannyira nem, hogy a regnáló zuglói szocialista polgármester még a mai napon is mentegette Tóth Csabát.

Karácsony Gergely kiállása bátor tett volt, de beárnyékolja bátorságát, hogy csak saját pozíciójának előmozdítása érdekében vált az igazság bajnokává, holott amit ma tud Tóthról azt már zuglói polgármestersége idején is tudta!

Mégis hallgatott, mert a szocik nélkül a Párbeszéd ma nem lenne parlamenti párt, pont úgy ahogyan ő a főváros polgármestere sem! Szóval, nem szeretnék bizonyos apródok esetével példálózni, de azért ne vegye magára az Igazság Bajnoka csillogó páncélját.

Fogalmam sincsen offshozre-ozott e a DK fehérvári üdvöskéje, de az biztos, hogy a politikában a szennyest nem lehet csak úgy tisztára mosni, mint nagyanyáink a pelenkánkkal tette. Ma a pelust kidobják a szemétbe. Lehet nem ez a legjobb megoldás, de a politika az a műfaj ahol a bölcsek szerint nem elég jónak lenni, annak is kell látszani. Azok a fránya közhiteles iratok egyelőre nem Ráczné, Földi Juditot igazolják.

Minden párt epekedve várja az este nyolc órát, hogy végre lezáruljon az előválasztás első szakasza és a továbbiakban senkinek ne kelljen meakulpázni.

A szekrényajtókat viszont nem lehet bezárni. Minden érintett számítson rá, hogy a csontvázak előbb vagy utóbb előkerülnek, ha nem az egymás elleni küzdelem hevében, hát majd élesben a Fidesz jól képzett csapata gondoskodik róla.

“Egyéni ambíciók nem veszélyeztethetik a közös ügyet.” – írja Tóth Bertalan és folytatja: mi arra szövetkeztünk, hogy nemcsak kormányt, hanem korszakot is váltunk. Azért ez a mondat is hitelesebben hangzana, ha saját emberük ügyében is eszerint jártak volna el nem csak offshore-ozóktól és náci karlendítőktől várnák el ezt.

Már bocsánatot kérek!

Mi a baj a Momentum előválasztási kampányával?

Azt olvasom a hvg-ben, hogy a többi pártnak nem tetszik a Momentum előválasztási kampánya. Nem tetszik nekik, hogy a Momentum előreszaladt a jelölt-jelöltek bejelentésével – kiváltképp azzal, hogy Hadházy Ákost indítják Zuglóban, ahol a jelenlegi képviselő Tóth Csaba ellenfele lesz –, és Fekete–Győr András miniszterelnök-jelölti programot is hirdetett. Szerintem pedig a Momentum pont azt csinálja, amit egy előválasztáson csinálni kell.

Az előválasztás kezdeményezői sokat hivatkoznak a nemzetközi példákra. Egyéni választókerületi képviselőjelölteknél én nem tudok Európában előválasztásról, több aspiráns közül a helyi pártszervezetek tagjai szoktak választani. Az amerikai elnökjelöltek kiválasztása az előválasztás klasszikus példája. Emellett én a német szociáldemokraták esetében emlékszem a kancellárjelölt pártszavazással történő kiválasztására 1994-ben, az olasz baloldal 2005-ben a miniszterelnök-jelöltjét, a francia jobboldal 2016-ben az elnökjelöltjét választották ki így egy-egy alkalommal.

A klasszikus amerikai gyakorlatban az elnökjelölt kiválasztása éles párton belüli küzdelmet jelent, vastagon politikai tartalommal: a két nagy párt különböző szárnyai szállnak szembe egymással.

A demokratáknál Hillary Clintonnak és Joe Bidennak is a végén Bernie Sanderssel, a balszárny képviselőjével kellett kemény harcot vívnia. Igaz, a német szociáldemokratáknál a kancellárjelölti előválasztás egyetlen példájának nem volt politikai tartalma, és a francia jobboldalnál is sokkal kevésbé, mint ami az amerikai hagyomány. (Az olasz esetben különböző baloldali pártok, irányok jelöltjei versenyeztek.)

Az tehát, hogy a Momentum Fekete-Győr András programhirdetésével politikai programok versenyévé teszi a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és feltehetően a Momentum Fekete-Győr által meghirdetett programját fogják képviselni jelölt-jelöltjeik az egyéni választókerületi előválasztáson, semmi mást nem jelent, mint hogy a momentumosok komolyan veszik az előválasztást.

Arra törekszenek, hogy az általuk helyesnek tartott politikának minél nagyobb súlya legyen a Fidesszel szemben álló oldalon, legyen az akár egy majdani kormánykoalíció, akár a következő ciklus parlamenti ellenzéke.

Más kérdés, hogy egyetért-e az ember a Fekete-Győr által meghirdetett programelemekkel. Van köztük, mégpedig nagyon fontos, amivel a magam részéről lelkesen egyetértek, mint például múlt vasárnapi programbeszédének kiinduló állítása, melyre a végén is visszatért: hogy

az új Magyarország nyugati ország legyen, nyugati piacgazdasággal, nyugati szabadságokkal, nyugatias oktatással, nyugatias egészségüggyel.

Hogyne értenék velük egyet – miközben az LMP ma első számú, leginkább komolyan vehető politikusa, Ungár Péter határozottan elutasítja ezt. Ebből az alapállásból szinte magától értetődően következik, hogy a Momentum kiáll az euró bevezetése mellett (azért csak „szinte”, mert a szintén nyugatias Csehországban ma konszenzus van az euró elutasításában), és természetesen ezt is üdvözlöm. Ungár ezt is vitatja, mint az LMP-sek általában, míg a Jobbik, amennyire ez megítélhető, megosztott ebben.

Hasonlóképpen következik ebből az alapállásból

az Európai Ügyészséghez való csatlakozás képviselete, amiben viszont tudtommal az egész ellenzék egyetért.

Nagyon egyetértek még egy kulcsfontosságú állításával: azzal, amit a családfelfogásról mondott – ez is a mai nyugati világ nyitott, toleráns családfelfogása, a melegek házasságkötésének és közös gyermeknevelésének elfogadása. Ezt még nem támadta meg senki az ellenzékből, de kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a Jobbikban.

Elhangzottak ugyanakkor olyan ötletek is Fekete-Győr miniszterelnöki programhirdetésében, amelyeket nemhogy támogatni nem tudok, de még komolyan venni se nagyon.

Ilyen a négynapos munkahét ötlete:

ki hihet abban, hogy 2030-ra ennyire csökkentett heti munkaidővel fognak annyit keresni az emberek Magyarországon, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni?

Csak Matolcsy mondogat olyanokat, hogy ilyen távon utolérjük Ausztriát, márpedig ott sincs négynapos munkahét. Felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nincs is egyéni nyugdíjszámla, de ha lenne is, hogyan lehetne az azon felhalmozott pénzből valamikor 35 éves életkor és a nyugdíjkorhatár között levenni akkora összeget, hogy abból hónapokra felhagyhasson az ember a kereső tevékenységével? A nyugdíjkassza tíz, húsz vagy harminc év múlva sem tesz majd lehetővé akkora öregségi nyugdíjakat, hogy abból idő előtt el lehessen venni jelentős összeget egy „alkotószabadság” vagy egy világkörüli utazás finanszírozására.

A „Magyarország-részvény” ötlete nem megvalósíthatatlan, csak értelmetlen:

állami vállalatokat csak olyan szektorokban értelmes dolog fenntartania a Fidesz utáni Magyarországnak, ahol nem a profit és ezáltal osztalék biztosítása a tevékenység célja.

Egy normális részvénytársaság kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot, és nem lenne kívánatos, hogy egy állami vállalat vezetésére olyan nyomás nehezedjék a „részvényesek” milliói részéről, hogy mindenképpen fizessen osztalékot, mégpedig minél többet.

Az egészségüggyel kapcsolatban a brit és osztrák példa követését javasolta, ami pedig egyszerre nem megy: Nagy-Britanniában állami egészségügy van, amelynek teljesítményével többnyire elégedetlenek a britek, Ausztriában viszont biztosítási alapú egészségügy, még ha nem is annyira versenyelvű, mint a német vagy a holland.

Szóval, vannak komoly bajaim is a Momentum előválasztási programjával, de az mindenképpen örvendetes, hogy politikai tartalmat ad az előválasztásnak, politikai karaktert ad a miniszterelnökjelölt-jelölt mellett választókerületi jelölt-jelöltjeik fellépésének is.

Ne gondolja senki, hogy csak a Momentum lép fel így. A Momentum teszi ezt másoknál nyíltabbá, ami azért is van így, mert a Momentum nincs jelen az Országgyűlésben, és nem tudja saját nézeteit parlamenti megszólalásokban, törvényjavaslatokban, interpellációkban stb. terjeszteni, mint az előválasztás többi részvevője.

Aki figyeli a parlamenti ellenzéki pártok effajta fellépéseit, az pontosan tudja, hogy azok is folyamatosan a maguk programjavaslatait adják elő. Az MSZP például azt, hogy a nyugdíjemelés a következő ciklusban végig egységes összegű legyen, a Párbeszéd számon kéri – nemcsak a Fidesztől, de ellenzéki versenytársaitól is – az alapjövedelmet, az LMP pedig mind a határon túli pártpolitika kérdésében, mind az euró bevezetésével illetve általában az uniós politikával kapcsolatban a Fidesszel megegyező módon támadja a DK-t és a Momentumot.

Íme, kiderül, hogy

a hat ellenzéki párt álláspontja nemcsak másodlagos részkérdésekben, de alapvető kérdésekben is lehet eltérő. Miért is ne szólhatna erről az előválasztás?

És ahhoz mit szóljunk, hogy a Momentum Hadházy Ákost állítja jelölt-jelöltnek Zuglóban, ahol ma az MSZP-s Tóth Csaba a képviselő? Hónapokig tartott, amíg a hat párt meg tudott egyezni abban, hogy minden egyéni választókerületben tartsanak előválasztást. Leginkább a Momentum akarta ezt, legkevésbé az MSZP, amely szerette volna, hogy a jelenlegi képviselőknek ne kelljen versenyezniük az újraindulásért. Végül mindenki elfogadta, hogy kelljen.

A DK például a jelenlegi képviselők közül Burány Sándorral, Csárdi Antallal, Hiller Istvánnal, Hiszékeny Dezsővel, Kálló Gergellyel, Kunhalmi Ágnessel, Mellár Tamással, Molnár Gyulával és Szabó Szabolccsal szemben is állít jelölt-jelöltet az előválasztáson.

Csak Óbudán Szabó Tímeával szemben, Zuglóban Tóth Csabával szemben és Szegeden Szabó Sándorral szemben nem indít senkit a dolgok mai állása szerint. Még ismert országos politikust is elindít pozícióban levő képviselővel szemben: Arató Gergely hívja ki az előválasztáson Burány Sándort. Akkor miért ne indíthatná el a Momentum Tóth Csabával szemben Hadházy Ákost?

Tudom én persze, hogy mi a különbség. Hadházy indulásának Tóth Csabával szemben markáns politikai tartalma van: az MSZP-s képviselőt kapcsolatba hozzák – hadd fogalmazzak óvatosan – tisztázatlan folyamatokkal a zuglói politikában, Hadházy pedig a közélet tisztaságáért folytatott harc ellenzéki „védőszentje”, ahogy Fekete-Győr a jelölt-jelölés bejelentésekor fogalmazott.

Ez is velejár azzal, hogy a Momentum – ugyanolyan nyíltan, mint az LMP – markáns politikai tartalmat ad az előválasztásnak. Jól teszi. (Az LMP is.) Szerintem a Momentum előválasztási kampányával nincs semmi baj. Legfeljebb azzal van néhány ponton baj, legalábbis szerintem, amit mond. De ez is rendjén van.

A zuglói koalíció köszöni jól van

Vihart kavart, amikor Szabó Rebeka zuglói alpolgármesternél elszakadt a cérna, mert nem ment át egy előterjesztése. Indulatosan kifakadt az egyik közösségi portálon, aztán az egyik lap munkatársának is: szerinte azért szavazta le a képviselő testület a Baptista Integrációs Központ ajánlatát, akik saját költségen felújítottak volna három lakást a hajléktalanoknak, mert a szocialisták a fideszesek pártjára álltak, amikor dönteni kellett. A hír igaz, csak nem úgy, ahogyan a régi viccben: Zuglóban se nem „osztogatnak”, se nem „fosztogatnak”.

 

* Egy előterjesztés kudarca kavart politikai vihart

* Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok nyomában

* Lakhatásra alkalmatlan lakások nem kellenek

* A Nyugodt Szív a jó példa

* 3 milliárdot kérnek szociális bérlakásokra

 

Amikor a hír napvilágra került, a kormánysajtó azonnal a kerületi koalíció felbomlásáról cikkezett, mondván, olyan mély a szakadék a polgármester és a kerület szocialista országgyűlési képviselője között, hogy már szóba sem állnak egymással. A hír kacsa, egy asztal körül, hármasban igyekszünk tisztázni Karácsony Gergellyel és Tóth Csabával, mi is történt valójában azon a képviselőtestületi ülésen.

Egy előterjesztő, aki sokáig dolgozott a javaslatán, rossznéven vette, hogy leszavazták – summázta Karácsony Gergely. – Aki ismeri a kerületi intézkedéseinket, tudja, hogy Zuglóban nagyon sokat dolgozunk azon, hogy segítsünk a rászorulókon. Ebből a szempontból a fideszes képviselőnket is meg kell védenem: ő is erősen elkötelezett az elesettek megsegítése mellett.

Valami mégis történhetett?

A kormány stigmatizálja a hajléktalanokat. Ebben a helyzetben kell elfogadtatnunk a kerület lakóival, hogy ne féljenek ezeknek a családoknak a befogadásától. De olyan a közhangulat, amely hajlamos egyenlőség jelet tenni a démonizált migránsok és a hajléktalanok közé. Az önkormányzati képviselőknek a döntésük során ezt is mérlegelniük kell. Mi azoknak próbálunk segíteni, akik már-már képesek kivergődni ebből az állapotból, akik már rendelkeznek egy normális életvitelhez elegendő jövedelemmel, és szociálisan is képesek a beilleszkedésre.

Mindössze három lakásról lett volna szó?

Egy ingatlan esetében elfogadtunk a baptisták ajánlatát, azzal, hogy legyen ez egy mintaprojekt, és ha elkészült, elemezzük a tapasztalatokat, majd térjünk vissza a többire – indokolta a szocialisták „nem” szavazatát Tóth Csaba.

Óriási igény van a kerületben bérlakásokra – mondja a polgármester -, több mint 2500 ilyen lakásunk van, de ez sokkal kevesebb, mint amennyire igény volna. Szeretnénk bérlakásokat építeni, de központi támogatás nélkül, erre szinte semmi esélyünk. Furcsa, de igaz, azok a korábbi hajléktalanok, akik már az úgynevezett „kivezető” program résztvevői, sokszor kedvezőbb szociális helyzetben vannak, mint a szociális lakások átlagos bérlői.

Mi pedig ahhoz is ragaszkodnánk – tette hozzá Tóth Csaba -, hogy ha lehet, olyan hajléktalan családok sorsa oldódjon meg, akiknek valamilyen zuglói kötődése is van.

Tehát nem arról szólt a döntés, hogy a kerület lakói nem akarnak hajléktalanokat látni maguk körül?

„Szó sem volt erről” – véli Tóth is, Karácsony is. Szerintük az ügynek nagyobb lett a füstje, mint a lángja.

Egy átmenetileg megoldatlan konfliktust nagyított fel a sajtó,

mondják, de ennek persze ellentmondani látszanak azok a nyilatkozatok, amelyeket az érintett felek a különböző fórumokon tettek. A szociális alpolgármester azzal vádolta a szocialistákat, hogy

„fontosabbnak tartják a fideszes képviselő véleményét a saját (feltételezett) értékrendjüknél.”

A szocialisták első reflexiója erre az volt, hogy ők az „Utcáról Lakásba!” Egyesület konténerházas, korábban már visszavont javaslatáról tudtak és arra mondtak nemet.

Erre az érintett egyesület is közleményt adott ki, mondván: „Több, mint két éve kezdtünk el egyeztetni a kerületi képviselő-testület több szereplőjével, elsőként a mobilház-programunkról. A zuglói Szociális Bizottság azt akkor azzal utasította el, hogy először a szomszédos lakókkal kellett volna egyeztetnünk. Ezek után már nem lett volna értelme a testület elé engedni az előterjesztést, így azt valóban visszavontuk – egy évvel ezelőtt.” Később a Szociális Bizottság vezetőjének javaslatára az ismertebb „Kunyhóból Lakásba!” programjukat terjesztették elő, mert az „jobban beleillik Zugló szociális koncepciójába”. Ezt az előterjesztést – miután előzetesen a Szociális Bizottság tárgyalásra alkalmasnak nyilvánította – az MSZP és a FIDESZ képviselői együttesen nem szavazták meg.

Ez egy másik történet – reagált a nyilatkozatra Tóth Csaba. – Mi ezzel az előterjesztéssel azért nem értettünk egyet, mert a benne szereplő mind a két lakás alagsori. Az egyik már eladásra kijelölt ingatlan, a másik pedig gyakorlatilag lakásra alkalmatlan, dohos pince. Az előterjesztő hibája, hogy ez egyáltalán napirendre kerülhetett.

Ha életvitelre alkalmas lakások felújítására tett volna javaslatot az előterjesztő, mellé álltunk volna.

Minden olyan javaslatot megvizsgálunk, amivel akár csak néhány rászorulónak segíthetünk. Ilyenek a konténerházak is – mondta a polgármester. – Megfelelő területet kell keresni, és visszatérhetünk rá.  De igaza van Csabának is, nem minden áron kell megegyezni. Vannak jó példák is, együttműködünk a HABITAT-al, megállapodásunk van a Nyugodt Szív alapítvánnyal, akik a családok átmeneti otthonából keresnek kiléptető lakásokat. Minden ilyen együttműködésre nyitottak vagyunk, az ésszerűség határain belül, de nagyon nehéz ezt a helyzetet közmegelégedésre kezelni.

Tóth Csaba:

Önálló képviselői indítványként beadtam egy javaslatot, hogy Zuglónak adjon a kormányzat 3 milliárd forintot a szociális bérlakások építésére. A jövő héten kerül a bizottság elé, kíváncsian várom – a korábban elfogadott hajléktalanokat „rendszabályozó” törvények fényében -, hogyan fogadják majd.

Karácsony Gergely:

Mi nem az az önkormányzat vagyunk, amelyik a X. kerülethez hasonlóan lebontja az épületet, hogy megszabaduljon a hátrányos helyzetű bérlőktől. Mi építeni szeretnénk, hogy jobb körülmények között megtarthassuk a zuglói kötődésű fedél nélkül maradt embereket.

A zuglói szociális projektet a szakma kétségtelenül példaértékűnek tartja. De erről kevesebb szó esik a kelleténél.

Tényleg megbuktatnák a szocialisták Karácsonyt Zuglóban?

A szocialista párt a leghatározottabban rémhírnek nevezte azt, hogy Karácsony Gergely zuglói polgármester megbuktatására, illetve a helyi képviselőtestület feloszlatására készülnek. A Független hírügynökségnek az MSZP kerületi elnöke, Tóth Csaba nyilatkozik.

 

Hogy jutott eszükbe, hogy feloszlassák a zuglói közgyűlést, ha Karácsony Gergely nem meneszti a városrész Fideszes alpolgármesterét?

A testület feloszlatását senki nem vetette fel, ez biztosan nem igaz.

Az sem igaz, hogy a Fideszes alpolgármester, Rozgonyi Zoltán menesztését kérték Karácsony Gergelytől?

Ez viszont igaz, mert már az alpolgármester kinevezésével sem értettünk egyet.

Úgy éreztük, hogy a polgármester felrúgta a korábbi politikai megállapodásunkat. Egyébként pedig mi azt sem támogattuk, hogy Rozgonyi Zoltán feleljen a kerület költségvetéséért.

Viszont nem tartja ésszerűnek, hogy ha a kerületben a választók 8 szocialista jelölt mellett 7 Fideszes képviselőt is beválasztottak, akkor a helyi ügyek kevesebb konfliktussal intézhetők, hisz a választók felének akarata megjelenik a kerület vezetésében is?

Nézze, Zuglóban a baloldal egyértelmű győzelmet aratott a választásokon, a fővárosban a második legnagyobb támogatást szereztük meg. A kerületben élők jogosan kérdezték, hogy az MSZP-Párbeszéd listavezetőjének, miniszterelnök-jelöltjének miért van szüksége Fidesz által delegált alpolgármesterre, miért kell a kormánypárttal helyi szinten együttműködni.

Viszont ez nem önkormányzati, hanem országgyűlési választás volt, nagy különbség. A kettőnek nincs köze egymáshoz. Illetve az is tény, hogy Zuglóban nem utolsó sorban Karácsony miatt népszerű a baloldal.

Viszont ha az MSZP-Párbeszéd vezetőjeként kiállt amellett, hogy semmilyen együttműködés nem képzelhető el a Fidesszel, akkor azt helyi szinten is be kell tartani.

Még akkor is, ha a kerület parlamentjének számító testületben nagyon kiegyensúlyozott, 8:7-es a képviselői arány?

Ez nem indokolja, hogy az alpolgármesternek Fideszesnek kell lenni, hisz annak már politikai súlya van. A helyi politikában viszont pártállástól függetlenül lehet jó ügyet támogatni, az együttműködés nem politikai jellegű, hanem szakmai. Az arányos testület pedig csak segít a jó döntések meghozatalában.

Viszont van szocialista alpolgármester is, miközben a testületben a pártnak nincs nagyobb súlya.

Csakhogy Karácsony Gergely nem a Fidesz, hanem az MSZP támogatásával lett polgármester.

Igen, de az is igaz, hogy az MSZP több esetben a Fidesz összefogásával szavazta le Karácsony Gergely előterjesztését. Ezt elegánsnak tartja?

Ez nem igaz, mi Karácsony Gergelyt egyszer sem szavaztuk le. Kétségtelen, vannak ügyek, amiket helyben, pártállástól függetlenül megszavazhatnak a képviselők; adott esetben, ha a kerület számára fontos, akkor lehet azonos állásponton szocialista, fideszes, vagy jobbikos honatya is. Ebben az esetben leszavazhatják a polgármestert.

De a polgármester leszavazása politikai döntés is.

Persze, de olyan példát is tudok, hogy a szocialista képviselő előterjesztését Karácsony a Fidesszel együtt szavazta le.

Most mégis az a helyzet, hogy az MSZP Zuglóban a saját miniszterelnök-jelöltjét próbálja nyomás alá helyezni azzal, hogy ha a képviselői mandátumát leadja, akkor feloszlatják a testületet.

Nincs ilyen, ez nem igaz. Visszautasítom, szó sincs erről. A kérésünk az volt, hogy a jövő évi önkormányzati választás előtt értelmetlen és szükségtelen helyben a Fideszre támaszkodni. Egy hónappal ezelőtt tíz százalékkal több szavazatot kaptunk, mint egy éve, s bízom benne, hogy Zugló jövőre is baloldali kerület marad.

Mi történik akkor, ha Karácsony Gergely azért nem váltja le a Fideszes alpolgármestert, mert számít arra, hogy a kormány bőkezűbb lesz a kerülettel?

A kormány eddig is szűkmarkú volt Zuglóval, hisz a polgármestert ellenzékinek könyvelte el, s az alpolgármester eddig sem volt képes pénzt szerezni. Pusztán ezért tehát teljesen indokolatlan a maradása.

Ha ennek ellenére hivatalban marad az alpolgármester, akkor mi történik?

Semmi, ez egy politikai döntés lesz. A polgármester, Karácsony Gergely akkor a jövőben is igénybe tudja venni a Fidesz politikai támogatását. Mindez kicsit ellentmond annak, hogy az MSZP-Párbeszéd közös listáját vezette, s egyelőre még tagja a parlamenti frakciónak is. Ezt pedig mindenki úgy értékeli, ahogy akarja. Ennyi történhet. Mi semmiképp nem kezdeményezzük majd az önkormányzat feloszlatását, eddig sem volt ilyen szándékunk.

Időutazás a múltba a civilekkel szemben

Évtizedekkel ezelőtti mondatok köszönnek vissza a kormányszóvivő szavaiból, hogy „akit nem választottak meg, az ne szóljon bele a nagyok dolgába”. Eltérőek a vélemények arról, hogyan értékelhető-e manapság ez a felfogás.

Kovács Zoltán kormányszóvivőt kérdezte a minap a brit Financial Times. Szerinte a kormány és a Nyílt Társadalom Alapítványok között két ellentétes demokráciafelfogás miatt van vita. „Soros úr azt hiszi, hogy a civil társadalom feladata, hogy ellenőrizze a végrehajtó hatalmat” – mondta Kovács, aki szerint csak a választott képviselők politizálhatnak legitim módon. És hogy itt kétféle demokráciafelfogás küzd egymással.

A Kovács Zoltán által hangoztatott álláspont mibenlétéről megoszlanak a vélemények. Az inkább általánosnak tekinthető magyarázatot osztja Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója, politológus. Nevezetesen, hogy ez az úgynevezett illiberális demokrácia keretébe illik bele. Abba, hogy akik mögött nincs világos felhatalmazás választás nyomán, azok ne szóljanak bele a fontos ügyek alakításába. Ez Tóth szerint

nagyon szűkítő és torz értelmezés,

hiszen normálisan működő demokráciában igen sok társadalmi szereplőnek lehet véleménye.

Persze ezt a Fideszben is tudják, el is ismerik ezek létjogosultságát – akkor, amikor saját magukról van szó – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet Tóth. Ilyenkor tárgyalnak a CÖF-fel, amelyet hiteles civil szervezetnek ismernek el, tárgyalnak egyes kamarákkal, amelyeket szintén mértékadónak tartanak.

A Transparency Intenational Magyarország (TI) álláspontja szerint

nagyon restriktív szemléletet tükröz

Kovács Zoltán felfogása, amely végeredményben az állampolgári aktivizmust utasítja el, sőt, le is nézi a polgárokat – mondta Ligeti Miklós jogi igazgató. Az a dolgod, hogy húzd be az x-et, menj haza és fizesd az adódat, de a véleményedre nem vagyunk kíváncsiak – szerinte ez az üzenete.

Ligeti Miklós úgy véli, hogy a Kovács-féle felfogás ugyan rokon azzal a túlhaladott demokráciamagyarázattal, amely szerint a győztesnek mindenre felhatalmazása van, de a kormány intézkedéseivel szemben ellenvéleményt megfogalmazó civil szervezetek lejáratása esetében másról van szó.

Arról, hogy a kormány érzékelhetően azt gondolja, és ezt úton-útfélen hangoztatja is, hogy bárki, aki vele szemben foglal állást fontos ügyekben, az elfogult, mi több, egyenesen az ellenzék hangján szól. Emiatt az ilyen szervezeteket és főképpen

az ilyen véleményeket meg kell címkézni,

mert az a legveszélyesebb a kormányra nézve, ha ezek a szervezetek ki tudnak törni abból a rájuk kényszeríteni akart karanténból, hogy „romkocsmák mélyén szövik az összeesküvés szálait” – fogalmaz Ligeti.

Ligeti Miklós szerint is alapvető kérdés, hogy a közélet dolgaiban állást foglaló különféle szervezeteknek milyen a legitimációjuk. Azt ő is elismeri, hogy a kormányzó pártnak kétség kívül óriási, mert közvetlenül a választóktól kapta a felhatalmazást. Ebben a megközelítésben tehát a civil szervezeteknek valóban hiányos a legitimációjuk, nem tudnak felmutatni rájuk szavazó tömegeket.

A TI jogi igazgatója úgy látja, hogy a kormány egyre hagymázasabb kampányában természetesen kihasználja a kritikus civil szervezetekre valóban jellemző legitimációs hiányt, és azzal is gyalázza ezeket a szervezeteket, hogy a Soros Györgytől kapott pénz nemcsak nem pótolja a hiányzó legitimációt, egyenesen ideológiai és tartalmi pórázon tarja őket.

A szűken vett legitimációval szemben Ligeti úgy véli, hogy támadott civil szervezetek, így a TI is olyan egyetemes értékek érvényre juttatásáért küzdenek, amelyek mellett Magyarország is elköteleződött, amikor csatlakozott az emberi jogok védelméről és a korrupció, meg a vesztegetések elleni fellépésről szóló egyezményekhez.

A TI igazgatója úgy látja, hogy a kormány most még magasabb fokozatba kapcsol, a kommunikációs offenzívát már-már

démonizáló hisztériakeltésre cseréli.

Ebbe sorolandó a „migránssegítő irodák” elleni fellépés kísérlete és természetesen ennek része a legújabb ötlet, hogy állítólag külön regisztráció alá vennék a bevándorlás segítésével vádolt civil szervezeteket, megvonnák tőlük a nonprofit besorolást és valamiféle büntető különadót is kirónának rájuk.

„Ha ez megvalósul, az vegytiszta őrületnek tekinthető, ami még a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásba vételét elrendelő törvénnyel megvalósított jogtiprást is messze túlhaladja”

– fogalmaz Ligeti Miklós.

Az természetesen felvethető kérdés, hogy hová vezet ez az út – túl a civil szervezeteken -, de ezt nem tudjuk – mondta Tóth Csaba. Nyilván sok függ attól, hogy ismét nyernek-e a választásokon, netán megint kétharmadot szereznek. A választóknak van lehetőségük dönteni erről – hangsúlyozza a politológus.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK