Kezdőlap Címkék Törvény

Címke: törvény

Visszafizettetik a kamupártokkal a kampánypénzt

0

Ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson egyszázalékos eredményt sem ér el, köteles visszafizetni az államtól kapott kampánypénzt. Erről döntött a parlament kedden a kampányfinanszírozási törvény módosításával.

A fideszes Gulyás Gergely és Répássy Róbert – kétharmados támogatást igénylő – előterjesztését 184 kormánypárti, szocialista és jobbikos igen szavazattal, 2 nem ellenében, 4 tartózkodás mellett fogadta el a Ház.

Ha fennáll a visszafizetési kötelezettség, és azt a párt határidőben nem teljesíti, akkor a törvény értelmében a vezető tisztségviselői állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért.

A pártlistát állítóknak ezt még az állami támogatás folyósítása előtt nyilatkozatba kell foglalniuk, amelynek tartalmaznia kell a párt vezető tisztségviselőinek nevét és a vezető tisztségviselői jogviszony kezdő időpontját.

A pártlista nyilvántartásba vételének jogerőssé válása és a visszafizetési kötelezettség keletkezésének időpontja között a vezető tisztségviselők körében bekövetkezett változás az egyetemleges helytállási kötelezettséget nem érinti, a követelés ezen időtartamon belül bármely vezető tisztségviselőtől követelhető.

Ha a párt a befizetési kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a tartozást az államkincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hajtja be.

Ha a párttól a pénz nem hajtható be, annak megfizetésére határozattal kötelezhetők a vezető tisztségviselők. Ha ők sem fizetik vissza időben, a kincstár megkeresésére a NAV intézkedik a vezető tisztségviselővel szemben a tartozás behajtása iránt.

A törvény arról is rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék (ÁSZ) az általános országgyűlési választást követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyek a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább 1 százalékát megszerezték.

Gulyás Gergely és Répássy Róbert eredetileg azt kezdeményezte, hogy egy pártnak akkor kelljen visszafizetnie az állami kampánytámogatást, ha a fél százalékot sem éri el, illetve azt írták volna elő, hogy ha egy párt nem teljesíti visszafizetési kötelezettségét, akkor az a legfőbb vezető testületének tagjait terhelje. A törvényalkotási bizottság ülésén azonban – az MSZP-s Bárándy Gergely indítványára – szigorítást fogadtak el a javaslathoz annak érdekében, hogy egy százalékra emeljék a küszöböt. A testület szavazta meg azt a módosítást is, amely szerint a követelés bármely vezető tisztségviselőtől is behajtható.

Tíz éve történt – Sólyom László nem írta alá a gyűlöletbeszédről szóló törvény módosítását

0

2007. november 13-án a Fóggetlet Hírügynökség beszámolt arról, hogy több ponton alkotmányellenesnek találta, ezért nem írta alá a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítását a köztársasági elnök. Sólyom László a javaslat előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól.

Az Országgyűlés október 29-én fogadta el a Polgári törvénykönyv módosítását a gyűlöletbeszéddel kapcsolatban. A szabályozást kiegészítették, egyebek mellett azzal, hogy a személyhez fűződő jog megsértésének számítana ezentúl, ha valaki

„faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra”

tesz nyilvános „sértő megnyilvánulást”. Jogi lépéseket lehetne tenni akkor is, ha nem személy szerint ér valakit atrocitás, hanem általában azt a kisebbséget, amelyhez tartozónak vallja magát az illető.

Ha valaki nem akarna személyesen bíróságra menni, a módosítás megengedné, hogy civil szervezetek kezdeményezzenek bírósági eljárást, igaz – ekkor a megítélt a kártérítést csak közhasznú célra lehetne fordítani a sértett közösség érdekében, tehát sem a sértett, sem a képviseletet ellátó civil szervezet nem kaphatná meg.

A szavazás után a Társaság a Szabadságjogokért nevű jogvédő szervezet az államfőhöz fordult, és kérték Sólyom Lászlót: ne írja alá a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos szabályozást, hanem kérjen előzetes felülvizsgálatot az Alkotmánybíróságtól. A Polgári törvénykönyvbe iktatott cikkelyek a jogvédők szerint ellentétesek a véleménynyilvánítás szabadságának alkotmányos jogával, emellett szakmai és jogpolitikai aggályaik is voltak.

Sólyom Lászlónak a zárószavazástól számított 15 napja volt arra, hogy eldöntse: aláírja a ptk. módosítását vagy sem. Ez a határidő kedden járt le, tehát végszóra döntött.

A módosítást azért nem írta alá, mert az szerinte is veszélyeztetné a véleménynyilvánítás szabadságát, ha életbe lépne.

Egyetlen sértő kifejezés miatt a megsértett közösség tagjai perek tömegeit indíthatnák, az ezekben kiszabható kártérítések aránytalanul korlátoznák a véleménynyilvánítás szabadságát, és akadályoznák a „szabad, érvelő közvélemény működését” – derül ki az államfő indoklásából. Sólyom László szerint bizonytalan a módosítás alapján az is, pontosan mihez viszonyítva kellene megállapítani, ki tekinthető egy kisebbség tagjának és ki nem – mindez a jogállamisággal ellentétes.

A köztársasági elnök kifogásolta még, hogy a kisebbségben nem lévő embereket a törvény nem védi, azaz diszkriminálja. Sólyom László ugyancsak alkotmányellenesnek találta azt, hogy a módosítás keresetindítási jogot adna bármelyik jogvédő szervezetnek – ez azonban ellentétes a személyek perbeli önrendelkezési jogával.

Aláírta a lengyel elnök a civilellenes törvényt

0

A radikális, populista jobboldal által vezetett Lengyelországban is korlátozni akarják a civilek munkáját.

Andrzej Duda elnök aláírta a civil szervezetek finanszírozásáról szóló törvényt, amellyel  a kormány az általa nemkívánatosnak tartott csoportok tevékenységét akarja akadályozni.

A törvény értelmében egy

új, állami intézményt hoznak létre a civileknek szánt támogatások elosztására,

a Szabadság Nemzeti Intézetét, amely a miniszterelnöki hivatal mellett működik majd. Ez osztja majd szét a közpénzeket és az európai uniós támogatásokat a civil szervezetek között.

A törvény előterjesztő Piotr Glinski kormányfőhelyettes és kulturális miniszter azt mondta, hogy a NIW kis regionális projektekre, helyi akadémiákra, önkéntes tevékenységekre és fogyasztóvédelemre fog összpontosítani. Szerinte az új rendszer „igazságos és jól kiegyensúlyozott” lesz, miközben a civilek szorosan nyomon követhetik a pénz szétosztását.

Bírálói szerint viszont

a törvény célja, hogy a kormány politikai ellenőrzése alá vonja a civil, vagyis nem kormányzati szervezeteket.

Nemzetközi jogvédő csoportok és a civilek lengyelországi szövetsége is azzal a kéréssel fordult az államfőhöz, hogy vétózza meg a törvényt, amely szerintük káros hatással lesz a civil szervezetek fejlődésére.

Egy polgárjogi aktivista a törvényt „orwelli ötletnek” nevezte, amelynek célja felügyelni, hogy a civilek követik-e a kormányzó radikális jobboldali, populista Jog és Igazságosság (PiS) párt irányvonalát. A

lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért szerint a törvény hátat fordít a civil társadalom támogatása eszméjének, és

rendszerszintű fenyegetést jelent

a lengyelországi civil szervezetek független működésére és fejlődésére.

Az Európai Unió többször bírálta az elmúlt időszakban a lengyel kormányt, amely elemzők szerint sok szempontból a magyarokhoz hasonló. Jogvédők a magyar civiltörvényt is rendszeresen bírálják, sokan egy oroszországi törvényhez hasonlították.

Autonómia-tüntetéssel várják Budapestre az ukrán külügyminisztert

0

Október 13-án érkezik Budapestre az ukrán külügyminiszter, hogy elsősorban az elfogadott oktatási törvényről tárgyaljon a magyar kormánnyal.

Ukrajna budapesti nagykövetsége elé tüntetést szerveznek – közölte Pavlo Klimkin az ukrán külügyi tárca vezetője szerdán Twitterén -, állítása szerint erről a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium tájékoztatta a nagykövetséget.

„Mi ez, Budapest támogatja a szeparatizmust?

– fogalmazott számonkérően Klimkin. Állítása szerint azonnal tiltakozójegyzéket küldött a kijevi külügyi tárca azzal a követeléssel, hogy tiltsák be ezt a „provokációt”. “Biztosak vagyunk, hogy Magyarország továbbra is tiszteletben tartja Ukrajna területi egységét”

– fűzte hozzá bejegyzésében.

Megkerestük Szávay Istvánt, a Jobbik Nemzetpolitikai Kabinetének elnökét, aki elmondta, a tüntetést magánszemélyek szervezik.

Az ellenzéki politikus jelezte, a demonstrációt nem a Jobbik kezdeményezte.

(KárpátHír)

Jávor Benedek: Uniós jogot sért a magyar civil törvény

0

Az össznépi ki kit nyír ki játék mellett foglalkozzunk egy pillanatig a valóban fontos dolgokkal.

A civil szervezeteket megbélyegző, diszkriminatív NGO-törvény kapcsán az Európai Bizottságnak nyár elején nyújtottam be panaszt. Az ennek nyomán indult eljárásról ma kapott tájékoztatás alapján a Bizottság az elindított kötelezettségszegési eljárásban elemezte a törvényt, és azt több ponton is az uniós jogot sértőnek találja.

Véleményük szerint nem csupán a tőke szabad áramlására vonatkozó, az uniós alapszerződésben foglalt előírásokat szegi meg a kormány ezzel a jogszabállyal, de ezen túl az Európai Alapjogi Chartában foglalt olyan alapvető jogokat is, mint az egyesülés szabadságához, és a személyes adatok védelméhez fűződő jogok.

A kormány még húzhatja az időt, csűrheti-csavarhatja, de ez a törvény nem maradhat fenn az EU-ban.

És mivel jogsértő és méltatlan, ezért csak azt tudom javasolni minden érintett civil szervezetnek: tekintsék semmisnek.

Amikor tavaly első ízben merült fel a civilek ilyen fajta, orosz stílusú vegzálása, megígértem: minden rendelkezésemre álló eszközzel harcolni fogok azért, hogy megvédjük a civileket ettől az autoritárius ízű piszkálódástól. Most ugyanezt tudom ígérni: folytatom a küzdelmet azért, hogy eltöröljük a föld színéről ezt a gyalázatos jogszabály-paródiát.

Forrás: Jávor Benedek, Facebook

Plakátháború: Simicska meghátrált?

0

Simicska Lajos, a Magyar Nemzet tulajdonosa szerda délelőtt közleményben reagált a plakátháború friss fejleményeire.

Mint ismeretes, a Simicska Lajos cégének plakáthelyein a Jobbik szövegeihez és színvilágához hasonló plakétok jelentek meg. Ezeket az utóbbi napokban a kormányhivatalok dolgozói rendre igyekeznek eltávolítani. Simicska Lajos ,a délelőtt a követlező juttatta el a tulajdonában lévő Magyra Nemzethez:

„Mint ismeretes, a hatalom az érdekeivel ellentétes politikai vélemények közterületi megjelenésének megakadályozása végett, az elmúlt hónapokban – jogalkotásnak csúfolt folyamatban – egy abszurd szabályrendszert alkotott, amely meggyőződésem szerint súlyosan alkotmánysértő.

Miután mindez kevésnek bizonyult, a tegnapi napon, mindezt félretolva, a hatalom a nyílt, leplezetlen erőszak útjára lépett. A kialakult helyzetre figyelemmel, minden további anyagi és személyes kockázatvállalást, mind a magam, mind a társaságaim vezetői részéről lehetetlennek tartok.

Ezért a mai napon a jelzett körülmények fennálltáig közterületi cégeim vezetőit arra kértem, hogy politikai és közéleti tárgyú hirdetés közzétételére vonatkozó megrendelést ne vegyenek fel, illetve ne teljesítsenek.”

Jobbik: Magyar-magyar kerekasztalt a kárpátaljai helyzet kapcsán

0

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is.

A Jobbik felháborodással értesült, hogy a magyarországi pártok, a kárpátaljai magyar szervezetek, a görög, lengyel, román, bolgár és magyar kormányok, illetve a nemzetközi közvélemény tiltakozása ellenére Petro Porosenko ukrán elnök aláírta európai normákkal és Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásaival súlyosan ellentétes új oktatási törvényt. Ha e jogszabályt végrehajtják, akkor a még helyben maradt magyar családok is tömegesen fogják átíratni gyermekeiket a magyarországi iskolákba, akiket tanáraik is követni fognak.

E helyzeten pedig immár a magyar kormány által adott és általunk is támogatott különféle gazdasági-pénzügyi támogatások sem segíthetnek majd.

A Jobbik az elmúlt hónapok során számos alkalommal felhívta a figyelmet arra, hogy a törvény elfogadását minden eszközzel meg kell akadályozni. Ezért üdvözöltük a magyar kormány ez ügyben tanúsított, bár véleményünk szerint megkésett határozottságát, frakciónk pedig örömmel támogatta azt az országgyűlési határozati javaslatot, amely nemcsak elítélte a jogtipró törvénymódosítást, de az ellene való fellépésre is felkérte a kormányt.

Bár értékeljük a Magyarország által is előmozdított nemzetközi tiltakozást, ám ez végül nyilvánvaló módon megkésettnek bizonyult és ezért nem volt eredményes.

Véglegesen vereséget szenvedett a megelőlegezett bizalomra és egyoldalú gesztusokra épülő eddigi kormányzati stratégia, amely feltételek nélkül kívánta szélesre tárni Ukrajna előtt az Európai Unió kapuját. És amely egyébként hasonlóan tesz Szerbia esetében is. A Jobbik mindig azon az állásponton volt, hogy a szomszédos országok, így Ukrajna számára fontos ügyekben Magyarországnak nem előre kell támogatást nyújtania, hanem csupán elszakított nemzetrészeink irányába tett vállalások és ígéretek teljesítése után. Ennek megfelelően a magyar kormánynak csak a súlyosan diszkriminatív törvénymódosítás visszavonását követően szabadott volna támogatnia az ukrán vízummentességet vagy a társulási egyezményt.

2014-ben az ukrajnai biztonsági helyzet súlyosbodásával már indítványoztuk egy rendszeresen ülésező kárpátaljai magyar-magyar kerekasztal létrehozására a magyar kormány, a hazai pártok, a kárpátaljai magyar politikai és civil szervezetek, valamint az egyházak képviselőinek bevonásával. Ezt a Fidesz akkor elutasította. Most ismét megtesszük ezt a javaslatot annak érdekében, hogy minél hamarabb és minél hatékonyabban, nemzetközi szövetségeseket keresve, közösen, egységet és minél nagyobb erőt felmutatva léphessünk fel a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás megőrzéséért.

A közleményt Szávay István országgyűlési képviselő, Jobbik Nemzetpolitikai Kabinet elnöke írta alá.

 

Mészáros Lőrinc etikátlan szerződései

0

Egy kiskaput kihasználva, éppen a határidő előtt megjelent miniszteri rendeletre hivatkozva hosszabbított szerződést a Volánbusz a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozó buszgyártó céggel.

A társaság 15 milliárdos megbízáshoz jutott év elején, határidőre azonban egyetlen járművet sem szállított.

A tenderen nyertes cégnek mégsem kell szankciókra számítania. A Volánbusz ugyanis szerződést hosszabbított – a teljesítés határidejét 8 hónappal tolták ki. Az állami cég arra hivatkozott, hogy előre nem látható körülmény merült fel, ugyanis éppen augusztusban lépett hatályba az az NFM rendelet, amely kötelezővé teszi a motorok automata tűzoltórendszerrel való felszerelését új buszok esetén.

Ezt a példát említette Felcsuti Péter volt bankszövetségi elnök,  a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója, mégpedig azzal a kérdésünkkel kapcsolatban, amikor azt firtattuk, vajon normálisnak tekinthető-e, hogy Mészáros Lőrinc sorozatban vesz fel hiteleket, mégpedig úgy, mindegyik fedezete éppen az állami beruházás.

  • „Nem tekinthető normálisnak, ez a konstrukció”, mondta a szakember, de hát tudomásul kell vennünk, tette hozzá, hogy ez ma Magyarország.
  • „Ahogyan arról már többször írtunk, a hihetetlen ütemben gazdagodó Mészáros Lőrinc nagyrészt hitelből finanszírozza a vásárlásait, a Magyar Nemzet pedig egy cikkében azt is kiszámolta, hogy március óta legalább 10 milliárd forintos követeléssel kapcsolatban jegyeztek be zálogjogot a felcsúti polgármester cégeinél.

Mészáros nagy hitelezője az OTP, de kapott kölcsönt takarékoktól is, az egyik hozzá köthető társaságot pedig részben az az MKB hitelezi, amely szintén az ő érdekeltsége. A fedezet pedig valamennyi esetben állami beruházás. Mészáros R-Kord nevű cége például csak idén három közbeszerzést húzott be eddig a cég, amelyek összértéke megközelíti a 83 milliárd forintot. Mészáros Lőrinc cégei összesen több mint 150 milliárdnyi állami megbízáson dolgoziknak jelenleg, amihez képest még akkor is eltörpül az említett adósság, ha a teljes hitelkeretet kihasználta a vállalat.” – írta nemrégiben az Index.

Felcsuti egyértelművé tette: semmilyen törvény nem tiltja, hogy a hitelkérelmet állami beruházás kísérje fedezetként, általában is kevés törvény született a bankok működésére. Ezért van a Bankfelügyelet, ennek a szervezetnek a joga és felelőssége, hogy ellenőrizze, és adott esetben megvétózza a szokatlan, nehezen átlátható, vagy teljesíthető szankciókat.

Törvény tehát nem tiltja, hogy az állami beruházás legyen a hitel fedezete, de etikailag mindenképpen kifogásolható.

Ilyen esetekben ugyanis az állam garanciákat kér a biztos teljesítésre – a banktól, amely ezt, ha megadja, legfeljebb a beruházás összegének tíz százalékáig adja meg. De: az államnak, ebben az esetben, lehetősége van időben lépni, és az összeget lehívni a banktól, így az államot nem éri kár. Mint látjuk a Volán esetében: feltehetően olyan összefonódásról van szó, amelynél az etikát, az íratlan szabályokat felülírja az a sajátos összefonódás, amelyről – például Mészáros Lőrinc esetében – oly sok cikk jelent meg. Nyilvánvaló ugyanis a vállalkozó és az állam közötti kapcsolat, az összefonódás a kormányfő és a felcsúti polgármester között, azaz ilyenkor megváltoznak, legalábbis Magyarországon a mérlegelési szempontok. Aránytalanul és elfogadhatatlanul nagy kockázatot vállal a bank, de a szokatlan szerződések miatt az állam is. Így aztán senkinek sincs izgulni valója; a Volánbusz esete is bizonyítja, hogy mindig találni kiskaput.

Legfeljebb az erkölcsi normák sérülnek folyamatosan, de az meg kit érdekel?

Felcsuti Péter szerint ezeket az ügyeket továbbra is szakmai, és nem erkölcsi kérdésként kell kezelni.

   

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK