Kezdőlap Címkék Törvény

Címke: törvény

A főrabbi is megszólalt a lengyel-izraeli vitában

0

A lengyel főrabbi arra kéri Izrael vezetőit, hogy ne bojkottálják az országot a holokauszt-törvény miatt.

A Háárec szerint Izraelben szaporodnak azok a felhívások, melyek Lengyelország bojkottjára szólítanak fel azt követően, hogy a varsói parlament olyan holokauszt-törvényt fogadott el, amely relativizálja a lengyelek felelősségét, például bünteti, ha valaki a „lengyel haláltáborok” kifejezést használja.

Mateusz Mazowiecki lengyel miniszterelnök még rontott is a helyzeten azzal, hogy Münchenben egy sajtóértekezleten arról beszélt, hogy nemcsak a németek a felelősek a holokausztért, hanem voltak ott orosz, ukrán, lengyel és zsidó tettesek is.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vérlázítónak nevezte ezt a kijelentést,

de nem hívta vissza Izrael lengyelországi nagykövetét. A lengyel külügyminiszter-helyettes igyekezett tompítani a feszültséget, mondván, senkit nem fognak majd perbe a törvény alapján, legfeljebb helyreigazításra kötelezik.

Lengyelország többmilliós zsidó közösségét a holokauszt gyakorlatilag megsemmisítette, akik túlélték a tömeggyilkosságot, jórészt emigráltak. Ma csak néhány ezer zsidó él Lengyelországban. Ők természetesen aggodalommal figyelik az antiszemita megnyilvánulásokat, amelyek a harmincas-negyvenes évekre emlékeztetik őket. Attól azonban

még jobban félnek, hogy Izrael és Lengyelország között elmérgesedik a viszony.

Ha Izrael bojkottálni kezdi Lengyelországot, akkor ezzel pontosan a kívánttal ellentétes hatást ér el, mondta Michael Schudrich lengyelországi főrabbi. Szerinte a Lengyelországban élő zsidó közösség érdeke a párbeszéd.

Ismét nyilvánossá tenné az LMP az ügynökaktákat

0

A kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve az LMP 17. alkalommal nyújtja be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltjének közleményé szerint február 25-én a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján azt írja: „az LMP teljes politikai közössége tisztelettel emlékezik az áldozatokra, és újfent követeli az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. A párt társelnökei ismét benyújtják az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról és a lusztrációról szóló törvényjavaslatot, és rendkívüli Házbizottság összehívását kezdeményezik, hogy az Országgyűlés gyorsított eljárásban tárgyalja a javaslatot: így még ebben a ciklusban lehetőség legyen megszavazni azt. A párt álláspontja szerint ez egyben a Fidesz utolsó esélye, hogy 8 évnyi kormányzása alatt érvényt szerezzen korábbi ígéretének.

Az LMP politikai közössége tisztelettel emlékezik arra a 100 millió emberre, akik meghaltak az elnyomó, sötét diktatúrában és azokra is, akiknek az életét megnyomorította a bolsevizmus. Büszkén emlékezünk azokra, akik nap mint nap küzdöttek a terror és elnyomás ellen, bízva és reménykedve abban, hogy az egyszer véget ér. Küzdelmük nem volt hiábavaló és értelmetlen. Éppen ezért ezen a napon különösen fontos fellépnünk: nyilvánosságra kell hozni a bűnösök, a rendszer működtetőinek neveit.”

A párt társelnökei

17. alkalommal nyújtják be az ügynökakták nyilvánosságra hozataláról szóló törvényjavaslatot,

Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje pedig az Országgyűlés Házbizottságának összehívását kezdeményezi, hogy sürgősségi eljárásban tárgyalják meg a javaslatot. Amennyiben a kormánypártok ezt is leszavazzák, az LMP szerint végleg bebizonyítják, hogy az egykori liberális és polgári Fideszből végleg egy kommunista párt vált.

Holocaust törvény: A lengyel állam senkit sem perel be

0

Ezt közölte Bartosz Ciehocki külügyminiszter-helyettes. Korábban Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök is bírálta a kétértelmű lengyel holocaust törvényt. Ez ugyanis hároméves börtönbüntetést is lehetővé tesz annak, aki azt állítja: lengyelek is részt vettek a népirtásban a második világháború idején.

Most a lengyel külügyminiszter-helyettes azt közölte, hogy a lengyel állam nem indít majd pereket a törvény alapján. Ha viszont azt látja, hogy indokolatlanul keverik bele a lengyeleket a zsidók kiirtásába, melyet a nácik követtek el, akkor helyreigazítást fog követelni – mondta Bartosz Ciehocki.

Külügyminiszter-helyettesként ő annak az izraeli-lengyel vegyes bizottságnak a varsói vezetője, mely azért jött létre, hogy tisztázza a törvény körül kialakult ellentéteket. Ezt a bizottságot Netanjahu izraeli és Mazowiecki lengyel miniszterelnök megállapodása alapján hozták létre, de eddig még egyszer sem ülésezett.

Izraelben az eset miatt horogkeresztekkel mázolták be Lengyelország nagykövetségének falát. Az ellenzék azt követeli Netanjahutól, hogy tiltakozásul hívja vissza Izrael nagykövetét Varsóból. Ő viszont továbbra is jó kapcsolatokra törekszik Lengyelországgal.

A Stop Sorossal a kormánykritikus civileket akarják elhallgattatni

0

A Kormány kedden este benyújtotta a parlamentnek a Stop Soros törvénycsomagot. Az Eötvös Károly Intézet gyorselemzése  szerint a valódi szándék a kormánykritikus civilek elhallgattatása. A törvény tiltaná a kormányzat bírálatát és az emberi jogok védelmét, s míg a mostani javaslat egy jó azonosítható kör ellen használható, fennáll annak a veszélye, hogy később bárki ellen bevethető.

A törvénycsomag alapján

  • a “migrációt támogató szervezet” bélyeg bármely kormánykritikus egyesületre vagy alapítványra rásüthető;
  • az emberijog-védelem és a kormánykritikus vélemény belügyminiszteri engedélyhez kötött, engedély hiányában szankcionálható;
  • külföldi támogatása után a 25 százalékos büntetőadó az engedélyt kapott szervezeteket is sújtja;
  • a miniszter bármely magyar állampolgárt kitilthat a nyolc kilométeres határsávból;
  • a miniszter mérlegelési szabadsága korlátlan, amit bíróság sem vizsgálhat felül.

 Visszaélés a jogalkotói hatalommal

Mindhárom törvényjavaslat tartalmazza a “Stop Soros” kifejezést, ezzel nyíltan azokat a civil szervezeteket veszi célba, amelyeket a kormányzati propaganda évek óta nevesítve támad és sulykolja kapcsolatukat Soros Györggyel. A törvények lényege, hogy megkülönböztetés nélkül mindenkire vonatkozó, általánosan kötelező szabályokat írnak elő. A Stop Soros törvényjavaslat nem ilyen: egyes meghatározott jogalanyok jogainak és kötelességeinek alakítását célozza, ami visszaélés a jogalkotói hatalommal és sérti a jogállamiság alkotmányos alapelvét.

 Jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

Míg a korábbi tervezet az illegális migráció támogatását célozta, a parlamentnek benyújtott javaslat elhagyja az illegális jelzőt, az érintett szervezeteket “migrációt támogató szervezeteknek” minősíti. A törvényjavaslat már leplezni sem próbálja, hogy

nem illegális tevékenységet, hanem jogszerű magatartásokat von a hatálya alá

és köt hozzájuk hátrányos, büntető jellegű jogkövetkezményeket. A migrációt támogató magatartások körének meghatározása továbbra sem teljesíti a normavilágosság alkotmányos követelményének minimumát, hiszen a törvényi definíciót kimeríti a migráció “egyéb módon” való támogatása is. Ezen nem változtat, hogy a törvényjavaslat példálózó jelleggel felsorol egyes, ilyennek minősülő tevékenységeket, köztük a jogvédelmet, a jogi képviseletet és a migrációt támogató véleménynyilvánítást. A törvényjavaslatba foglalt példák még egyértelműbbé tették: a kormánykritikus vélemények szóbeli kinyilvánítása, sőt az állami jogvédelmi eljárásokban való részvétel is szankciót von maga után. Ez súlyosan sérti a véleményszabadságot és a védelemhez való jogot.

 A civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől

Az egyesülési szabadság alanyi jog: gyakorlása, a civil szervezetek működése nem függhet az állam engedélyétől.

Az egyesülési szabadságot sérti a belügyminiszter engedélyezési hatásköre,

amelynek keretében – nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva – szabadon mérlegelheti, hogy egy civil szervezet folytathatja-e egyébként jogszerű tevékenységét. Jogállami minimum, hogy az alapjogkorlátozó döntéseket a független bíróság mind formai, mind tartalmi szempontból felülvizsgálhassa. Ezt semmibe véve, a miniszter határozatát bíróság érdemben nem vizsgálhatja felül. A nemzetbiztonsági vizsgálat igényelné az Országgyűlés kétharmados döntését, de az alkotmányellenes engedélyezési rendszer a kétharmad támogatása nélkül is létrejönne.

A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja

A törvényjavaslat értelmében a migrációt támogató szervezetnek külföldi forrásból származó támogatásai után 25%-os büntetőadót kell fizetnie. A mentesüléshez neki kell bizonyítania, hogy a külföldi forrás nem a migráció támogatását szolgálta. A büntetőadó a civil szervezetek működésének anyagi alapját támadja, ugyanúgy, ahogyan annak kilátásba helyezése, hogy a közhasznú szervezetektől és támogatóiktól a törvényjavaslat értelmében megvonhatják az adókedvezményeket.

A mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedés

A törvényjavaslat, ahogyan a korábbi tervezet is, feljogosítja a minisztert arra, hogy bármely magyar állampolgárt kitiltson a schengeni határmenti területekről.

Ehhez a mozgásszabadságot súlyosan korlátozó intézkedéshez semmilyen jogi garancia nem kapcsolódik.

A törvényjavaslat a határozat érdemének bírósági felülvizsgálatát sem teszi lehetővé.

 A törvény a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható

Legyen világos, hogy míg a törvény most civil szervezetek jól azonosítható körét támadja, később a kormány kénye szerint bárki ellen fordítható. A Kormány bármikor úgy találhatja, hogy egészség-, oktatás- vagy adópolitikájának kritikája megnehezíti harcát a migrációval szemben, a szuverenitás védelmében, és indokolt az ilyen véleményekre is kiterjeszteni a törvény alkalmazását, hiszen aki nincs velük, az ellenük van. Erre a törvényjavaslat jelenlegi szövege módosítás nélkül is alkalmas.

A lengyelek „fájdalmas zsidó múltja”

Már csak a lengyel köztársasági elnöknek kell aláírnia azt a törvényt, amely akár hároméves börtönbüntetésre ítélné azokat, akik a náci bűnökért a lengyeleket tennék felelőssé. A legtöbbet emlegetett kifejezés, a tájékozatlanabbak által emlegetett „lengyel haláltáborok” valóban téves, hiszen azok a náci megszállás alatt álló ország területén voltak és a nácik működtették. Izrael és az Egyesült Államok heves reagálásából ítélve az egyáltalán nem ilyen egyszerű.

Hetvenhárom évvel a leghírhedtebb tábor, Auschwitz-Birkenau felszabadítása óta a lengyelek még mindig igyekeznek megérteni saját szerepüket a területükön lezajlott népírtásban. A (szélső)jobboldal által dominált lengyel parlamentben ezen a héten kapott zöld fényt a törvény, amely Izraellel diplomáciai viszályt váltott és Washington (State Department) is jónak látta figyelmeztetni Varsót, hogy a stratégiai partnerséget veszélyezteti ezzel a lépéssel.

A törvényt kritizálók elismerik, hogy ugyan nem volt hivatalos együttműködés ezen a téren a megszállt Lengyelország és a náci Németország között, de a törvény egy kísérlet arra, hogy elfeledje, sőt tagadja a lengyelek bűnrészességét a zsidók meggyilkolásában a holokauszt idején. A bírálók úgy értelmezik: a nagy általánosságban megírt törvény lehetővé teszi, hogy a valódi tettesek sem kerülhetnek többé bíróság elé.

1939-ig, tehát Lengyelország náci megszállásáig az országban népes zsidó közösség élt, több mint 3 millióan, ami a lakosság tíz százalékát tette ki. A nácik alatt mintegy 6 millió lengyel vesztette életét, ezek közül három millióan zsidók. Óriási többségük a lengyel területen felállított haláltáborokban, mint Auschwitz-Birkenau, Belzec, Chelmno, Majdanek, Sobibor és Treblinka. Pontos számot nem lehet tudni, de történészek szerint több tízezer zsidó annak következtében halt meg, hogy antiszemita lengyel honfitársaik feladták őket a német hatóságoknak.

Az is igaz viszont, hogy a lengyel menekültkormány és az ellenállási mozgalom 1942-ben egy titkos hálózatot hozott létre (Zegota), amely zsidók mentésével foglalkozott, sőt halálos ítéleteket hozott a náci kollaboránsok ellen. Ők értesítették először a szövetségeseket, hogy mi történik az európai zsidósággal országukban.

A lengyel származású amerikai történész, Jan T. Gross 2001-ben megjelent könyve, A szomszédok sokkoló hatást váltott ki a lengyel közvéleményben. Ebben beszámol arról, hogy 1941-ben, a náci megszállás idején egy Jedwabne nevű városkában több száz zsidó honfitársukat gyilkoltak le lengyel szomszédjaik. A 2003-ban befejeződött lengyel vizsgálat bebizonyította, hogy a tömegmészárlást lengyelek követték el, a nácik uszítására.

Az eset először ingatta meg azt az általános lengyel vélekedést, hogy ők csak áldozatai a náci megszállásnak. Jedwabne titkának feltárása után a történészek még 15 hasonló esetet tártak fel.

Az is az igazsághoz tartozik, hogy több ezer zsidó életét mentették meg a lengyel polgárok, pedig az főbenjáró bűn volt a nácik alatt. Egy zsidó ember rejtegetéséhez, szakértők szerint, 5-7 ember részvétele volt szükséges.

Az izraeli Yad Vashem Holocaust Múzeum adatai szerint 35 ezerre tehető azoknak a zsidóknak a száma, akiket a lengyelek mentettek meg.

Népszavazás Írországban az abortusztilalom feloldásáról

0

Május végén dönthetnek az ír szavazók arról, hogy feloldják-e Írországban az abortuszok többségére vonatkozó alkotmányos tilalmat.    

Leo Varadkar miniszterelnök az este jelentette ezt be, kormánya rendkívüli ülése után, amelyen a kabinet tagjai megállapodtak az ír alkotmány 8. kiegészítéséről tartandó referendum részleteiről.

A kormányfő szerint a szavazóknak arra kell majd válaszolniuk,

akarják-e visszavonni az alaptörvény szóban forgó kiegészítését, és a parlamentre bízni a magzatelhajtás törvényi szabályozását, vagy megtartanák az érvényben lévő alkotmányos tilalmat.

Az 1983-ban népszavazással elfogadott alkotmánymódosítás arra kötelezte a hatóságokat, hogy egyformán védelmezzék az anya és meg nem született gyermeke élethez való jogát, s ezzel Európa legszigorúbb abortuszszabályozását hozták létre. A többségében katolikus vallású Írországban jelenleg kizárólag abban a ritka esetben engedélyezik az abortuszt, ha a terhesség veszélybe sodorja az anya életét. Mivel minden más körülmények között tilos a magzatelhajtás, minden évben ír nők ezrei kényszerülnek arra, hogy kihordják gyógyíthatatlan betegségekben szenvedő magzatukat, vagy külföldön – legtöbb esetben Nagy-Britanniában – végeztessék el az abortuszt. A jobbközép irányultságú Fine Gael pártot vezető Leo Varadkar hétfőn kijelentette, hogy ő maga az abortusztilalom enyhítése mellett fog kampányolni.

A miniszterelnök hozzátette, tudatában van annak, hogy ez egy nehéz döntés lesz az íreknek. Mindazonáltal „az emberek dolga, hogy ez ügyben saját maguk döntsenek az általuk hallott érvek, a könyörület és az empátia alapján”, és azt akarja, hogy minden fél tiszteletteljes, személyeskedéstől mentes vitát folytasson a népszavazás kampányában.

120 perc – 2018. január 18. 14:00

0

A budapesti gettó felszabadulására emlékeztek a Dohány utcában

A gettó felszabadításának 73. évfordulóján tartott megemlékezést az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) szervezte. Oberlander Báruch, a Budapesti Ortodox Rabbinátus és a Chábád Lubavics irányzat magyarországi vezetője  szerint „amíg a társadalomban létezik kirekesztés és gyűlölet, addig a holokauszt során meggyilkolt mártíroknak van érvényes üzenete a jelenre”. (MTI)

2025 után már csak elektromos autót és hibrideket gyárt a Peugeot-Citroen

A PSA Peugeot-Citroen francia autókonszern 2025-től már csak elektromos vagy hibrid autókat gyárt, addigra 40 ilyen modellel jelentkezik. A világ vezető autógyártói közül elsőként a svéd Volvo mond le a belsőégésű motorok gyártásáról és azt tervezi, hogy 2019-től minden új autója már kizárólag elektromos meghajtású vagy hibrid lesz. (Reuters)

Hétezer golyóálló mellényt venne a rendőrség

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) nyílt közbeszerzésen keres vállalkozót 4 ezer külső- és 3 ezer darab rejtett lövedékálló mellény szállítására. A felhívás a Közbeszerzési Értesítőben jelent meg. (napi.hu)

Társadalmi vita indul a Stop Sorosról

A kormány csütörtökön nyilvánosságra hozta és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Stop Soros” törvénycsomagot – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A törvénycsomaggal kapcsolatos véleményeket a velemenyezes@mk.gov.hu email címre várják.

Kevesebb sört ittak tavaly a németek

A német sörgyárak 2017-ben 94 millió hektoliter sört értékesítettek, 2 százalékkal kevesebbet, mint az előző évben – jelentette csütörtökön a söripari szakmai képviseleti szervezet. A Brauer-Bund a csapadékos nyári időjárás miatt a németországi sörkertek csökkenő forgalmával indokolta a visszaesést. (dpa)

120 perc – 2018. január 17. 16:00

0

Ismét odacsapnak a civil szervezeteknek, de még Soros még hazajöhet

Különadót vetnének ki az illegális menekülteket segítő civil szervezetekre, amelyeket lajstromba is vennének, emellett távol tartanák a határoktól az ilyen segítő személyeket. Erről Pintér Sándor belügyminiszter beszélt a kormány ülése után, budapesti tájékoztatóján.

Kérdésre válaszolva a belügyminiszter azt mondta, hogy Soros György nem végez illegális migrációt támogató tevékenységet, ezért egyelőre nem alkalmazzák vele szemben a távolságtartást.

A Fidesz fél valamitől…!?

„Jól látható, hogy a Fidesz tart valamitől! Valószínű azt érzik, hogy hiába vezeti a kormánypárt a közvélemény-kutatásokat. Ha választások előtt az ellenzéki pártok visszalépnek egymás javára, akkor kritikus mennyiségű egyéni mandátumot szerezhetnek.” – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek László Róbert, a Political Capital szakértője. Viszont az ellenzéki csodavárástól is óv a választási szakember.

Választás ’18: csütörtökig nyilatkozni kell

Csütörtökön jár le az a határidő, amíg az online portáloknak nyilatkozniuk kell, hogy befogadnak-e politikai hirdetéseket, a televízióknak erre hosszabb idejük van. A közszolgálati   médiaszolgáltatóknak a törvény szerint kötelező biztosítani valamennyi arra jogosult pártnak felületet, míg a kereskedelmi orgánumok szabadon dönthetnek arról, hogy vállalják-e ezt a feladatot, vagy nem.

Átadták a Raoul Wallenberg-díjakat

A vészkorszakban magyar zsidók ezreit a deportálástól megmentő svéd diplomatáról nevezett elismerést azok vehették át, akik bátor kiállásukkal, életútjukkal példát tudnak mutatni a közéletben.

Az idei díjazottak: Déri Ildikó, a Gandhi Gimnázium korábbi igazgatója, Fritz Zsuzsa, a Bálint Ház Igazgatója, Incze Zsuzsa, a Csellengők című tévéműsor szerkesztője, Kamarás István író, szociológus, Landauer Attila kisebbségkutató, nyelvész, Rózsahegyiné Juhász Éva, a Szent Miklós Görögkatolikus Roma Szakkollégium vezetője és Pusztadobos önkormányzata.

CEU: irány Bécs?

0

A Független Hírügynökség információja szerint valószínűsíthető, hogy ráunva a kormány bizonytalanságot előidéző határozatára a Közép-európai Egyetem Ausztriába költözik.

Kérdésünkre a CEU sajtóreferense, Rüll Ildikó elküldte a hivatalos választ, melyben nem cáfol, de továbbra is optimista.

„A CEU álláspontja változatlan, mindent megteszünk azért, hogy az Egyetem Budapesten maradjon. Továbbra is bízunk abban, hogy a New York állam és a magyar kormányzat közötti tárgyalások eredményeként a CEU folytathatja budapesti működését. A tárgyalások során már megszületett egy megállapodástervezet Magyarország kormánya és New York állam között. Tudomásunk szerint a tervezet még mindig érvényes, és bízunk benne, hogy haladéktalanul aláírják. A megállapodás, valamint a CEU és a Bard College közös, New York állam Oktatási Minisztériuma által bejegyzett új programja együttesen megoldást nyújtanak a vitatott kérdésekre, és biztosítják, hogy a CEU megfeleljen a törvényben foglalt előírásoknak.”

Idén április 4-én a magyar parlament egy kivételesen sürgős eljárásban elfogadott egy törvénymódosítást, ami kimondja, hogy külföldi egyetem akkor folytathat Magyarországon oktatási tevékenységet, ha a működéséről kormányközi megállapodás született és a székhelye szerinti országban is ténylegesen felsőoktatási képzést folytat. Bár a törvénymódosítás 28 Magyarországon működő intézményt érint, a módosítások túlnyomó része a CEU-ra vonatkozó hátrányos elemeket tartalmaz. A törvénymódosítás ellen tüntetések szerveződtek, illetve nemzetközi tiltakozáshullám indult meg.

A CEU végül teljesítette a törvény által rászabott feltételeket, de az Országgyűlés október közepén egy évvel elhalasztotta a döntést.

A megfelelési határidőről szóló cikkünket itt olvashatja.

Nagy adócsökkentést szavaztak meg Amerikában

0

A képviselőház megszavazta a nagyarányú adócsökkentést javasló adótörvény tervezetét, de még a szenátusban is szavazni fognak róla.

A képviselőház 227:205 arányban szavazta meg az 1400 milliárd dolláros adócsökkentést javasló törvénytervezetet, amely az elmúlt három évtized legnagyobb arányú adócsökkentését jelentené.

A szavazás előtt Donald Trump is a kongresszus épületébe érkezett,

ahol zárt ajtók mögött a republikánus képviselőcsoporttal tanácskozott, Paul Ryan házelnök pedig beszédben buzdította a törvényhozókat. A házelnök szerint a gazdaság „messze a lehetőségei alatt teljesít, évi 1-2 százalékos akadozó növekedéssel”. Azt mondta, hogy az átlag-amerikai családok mindegyike, jövedelmétől függetlenül, élvezi majd az adócsökkentés előnyeit.

Több republikánus képviselő is nem-mel szavazott a javaslatra,

a The Hill szerint összesen 13-an. Ennek ellenére simán meglett a többség.

A törvénytervezet egyszerűsíti a bonyolult adórendszert, csökkenti a jövedelmiadó-sávok számát, jelentős adócsökkentést javasol mind az egyéneknek, mind a vállalkozásoknak, számos adó-jóváírási formát megszüntet és kedvezőbbé teszi a családok és a családi vállalkozások adózási feltételeit.

A demokraták szerint viszont a javaslat csak a gazdagokat segíti.

A szenátusban egyelőre bizottságokban tárgyalják a törvénytervezetet és a jövő heti Hálaadás után tervezik a szavazást. Egyelőre hat szenátor, köztük John McCain és a jövőre visszavonuló Bob Corker és Jeff Flake szavazata még nem biztos – mindannyian Trump ellenfeleinek számítanak a párton belül. Lindsey Graham szenátor a Foxnak azt mondta:

„Ha ezzel elbukunk, végünk van, a republikánus többség nem létezik többé. És ez valószínűleg a párt végét is jelenti majd”.

Márpedig a 100 fős szenátusban 52 republikánus képviselő van, vagyis, ha a hatból ketten a törvény elfogadása ellen szavaznak (feltéve, hogy a demokraták egységesen ellenzik), akkor már nem lesz meg a többség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK