Kezdőlap Címkék TASZ

Címke: TASZ

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Pert vesztett a Figyelő a “Soros zsoldosok” listázása miatt

0

A Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közösen képviselte azokat a civileket, akik megnyerték a Figyelő ellen a “Soros zsoldosok” listázása miatt indított pert. Ugyanezen a napon jogerősen megnyerte a TASZ azt az ügyet, amelyben az egyik munkatársáról készült képet a Magyar Idők egy ellenzéki tüntetőket lejárató cikk illusztrációjaként használt.

A Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ még 2018-ban közösen ajánlott képviseletet a Figyelő című hetilap ellen azoknak a civileknek, akik felkerültek a “Soros-zsoldosok” listájára. Az érintettek közül Jávor Kata és Szőke Sándor jelentkeztek, akik úgy gondolták, hogy sérti a személyiségi jogaikat az, ha zsoldosként, idegen, gonosz hatalmak végrehajtójaként állítják be azt az értékes társadalmi munkát, amit végeznek – olvasható a TASZ közleményében.

Az első fokú bíróság megállapította, hogy széles társadalmi rétegek számára, első ránézésre is egyértelműen jogsértő volt a cikk tartalma. Kimondta, hogy a felperesek jó hírnevét sérti az a tényállítás, amely őket Soros György bármilyen akaratának végrehajtójaként, különösen a negatív jelentéstartalmú „zsoldosként” állítja be. A bíróság azt is hangsúlyozta, hogy a közéleti vitában Soros György az ország ellenségeként jelenik meg, így az, hogy a felpereseket az ő személyével összefüggésbe hozták, ráadásul valótlan tényállításokon keresztül, mindenképpen jogsértő. Nem fogadta el a bíróság a Figyelő védekezését, miszerint a cikk a véleménynyilvánítás szabadságának körébe tartozik.

A bíróság kötelezte a Figyelőt, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított következő lapszámban tegye közzé a bírósági döntést.

A Figyelőt eltiltotta a hasonló jogsértő tartalmak közzétételétől, ezzel is hangsúlyozva azt, amit köztudomású tényként fogadott el az eljárásban: hogy a civilek elleni kampány egy régóta fennálló és jelenleg is tartó állapot, és a jövőben is lehet hasonló cikkek megjelenésére számítani. Ennek alátámasztásaként a bíróság kiemelte, hogy  a cikk közzététele egy olyan országos, valamennyi médiafelületre (televízió, rádió, nyomtatott és elektronikus sajtó, hirdetőtábla) kiterjedő és huzamos ideje tartó kampány része volt, amelyben Soros Györgyöt a magyar nép ellenségeként mutatják be, az általa támogatott szervezeteket pedig úgy, mint amelyek az ő – a magyar nép érdekeivel ellentétes – akaratát kívánják érvényre juttatni.

A bíróság ítélete szerint a Figyelőnek egy teljes oldalban kell közölnie az ítélet rendelkező részét és annak jogi indokolását is, hogy az olvasók pontosan megismerhessék, mit és miért ítélt jogsértőnek a Fővárosi Törvényszék. Emellett a Figyelőnek fejenként 500-500 ezer forint sérelemdíjat kell fizetnie a felpereseknek és az újságnak kell állnia a perköltséget is.

Egy másik, a propagandamédia ellen indított TASZ-os perben pedig jogerős lett ma a siker. A másodfokú bíróság is kimondta, hogy ugyan egy tüntetőnek tűrnie kell a fotózást, de azt már nem, hogy szándékosan, félrevezetően egy másik tüntetésről szóló cikk illusztrálására használják a képét. Különösen, ha annak a cikknek “Lincselt volna a csőcselék” a címe. Ebben a perben a Magyar Időket 300 ezer forintos sérelemdíj megfizetésére kötelezte a bíróság.

“Ezek a nyertes perek is bizonyítják, hogy vannak jogi eszközök a propagandamédiával szemben. A TASZ a munkája során egyszerre védi a szabad sajtó jogait és lép fel a hatalmat szolgáló propaganda lejárató, hazug cikkeivel szemben” – mondta el Nehéz-Posony Kata ügyvéd.

A Figyelő elleni perben a felpereseket Nehéz-Posony Kata és Tóth Balázs ügyvédek képviselték, a Magyar Idők elleni perben a felperest Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegély szolgálatának vezetője képviselte

A köztévé beismerte: egyoldalúan tájékoztatta a nézőket!

0

Ismét egyoldalúan tájékoztatott és hamis információkat közölt az M1 híradója – olvasható a TASZ közleményében. A köztévé május 14-i délelőtti híradójában szólaltatta meg az Alapjogokért Központ kutatási igazgatóját a mozsgói szociális otthonban történt bántalmazásokkal kapcsolatban.

Törcsi Péter az interjúban azt állította, hogy a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) felelőtlenül járt el az üggyel kapcsolatban, és hogy az európai parlamenti választásokat szerette volna befolyásolni. A M1 riportere az üggyel kapcsolatban a TASZ-t nem kereste meg, esélyt sem adott arra, hogy a szervezet képviselje álláspontját vagy cáfolja az Alapjogokért Központ vádaskodását. Végül a TASZ fellépésére mégis bekerülhetett a köztévé híradójába a civilek álláspontja is.

A TASZ többször emlékeztetett rá, hogy egy napig sem tartották vissza a bántalmazásokról készült felvételeket. A felvételek a TASZ szerint 2018. augusztus 2-án egy pendrive-on kerültek hozzájuk, és még aznap el is küldték őket az ombudsmani hivatalnak. Ennek meg is volt az eredménye, hiszen az ombudsmani hivatal munkatársai két héten belül bejelentés nélküli helyszíni ellenőrzést tartottak.

A szervezet tájékoztatása szerint a TASZ célja a fogyatékossággal élő emberek jogainak védelme, az intézeti abúzusokkal szembeni rendszerszintű fellépés. Úgy vélik, hogy nem ők azok, akik politikai célokra használják fel ezt az ügyet, hanem éppen ellenkezőleg, a kormány érdekeit képviselő Alapjogokért Központ és az annak álláspontját egyoldalúan közvetítő propagandamédia. A valótlan tények híresztelése és az egyoldalú tájékoztatás miatt a TASZ álláspontja közzétételét kérte az MTV-től.

Az MTV helyt adott a TASZ kifogásának és a május 18-i reggel 10 órás Híradóban beismerték: egyoldalúan tájékoztatták a nézőket.

“Nem ritka jelenség ma Magyarországon, hogy a közpénzből finanszírozott állami tévécsatornák, rádiók egyoldalúan, a kormánnyal kritikus hangokat kizárva számolnak be hírekről, történésekről, sokszor arra sem adva lehetőséget, hogy egy szervezet vagy aktivista saját magát megvédhesse. A fenti példa is jól mutatja, hogy ilyen esetekben is van megoldás. Ha a tudomására jut, hogy egy civil szervezetet, vagy aktivistát az őt érintő ügyben nem szólaltatta meg egy állami tévé vagy rádió, forduljon a TASZ-hoz!” – nyilatkozta ma Dojcsák Dalma, a TASZ Politikai Szabadságjogok projektjének vezetője.

Másodfokon is pert nyert a TASZ a miskolci önkormányzattal szemben

0

Jogerősen megnyerte a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) azt a pert, amit a Miskolci Önkormányzattal, a Polgármesteri Hivatallal és a Miskolci Önkormányzati Rendészettel szemben a városvezetés szegény- és cigányellenes intézkedései miatt indítottak.

A Miskolci Törvényszék 2018. december 12-én kihirdetett elsőfokú ítélete szerint a Miskolci Önkormányzat és a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MIÖR) megsértette a miskolci romák emberi méltóságát, egyenlő bánásmódhoz való jogát a szegénytelepeken folytatott razziákkal, és egyéb, a romák elüldözését szolgáló intézkedésekkel, ideértve az önkormányzat és polgármester nyilvános kommunikációját is. A bíróság az alpereseket el is tiltotta a jövőbeni hasonló jogsértésektől. Az ítélet ellen az alperes önkormányzat és rendészeti szerv fellebbeztek, azonban a másodfokon eljáró Debreceni Ítélőtábla a mai napon kihirdetett ítéletével teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet – olvasható a TASZ közleményében.

A TASZ és a NEKI 2016 tavaszán indította a pert.  Ezt megelőzően az alapvető jogok biztosa már a 2015 júniusában kiadott jelentésében jogellenesnek találta a szegénytelepeken 2011 óta folytatott összevont hatósági razziákat és azok azonnali beszüntetésére szólította fel a városvezetést. Miután azonban ezt nem vették figyelembe, a jogvédő szervezetek a bírósághoz fordultak a miskolci romák jogainak érvényesítéséért, és közérdekű pert indítottak.

A felperesek azt is kérték a bíróságtól, hogy mondja ki: a Miskolci Önkormányzat különböző, cigányokat sújtó intézkedései (mint például az alternatív lakhatás biztosítása nélküli telepfelszámolás) és az azokhoz kapcsolódó retorika sértette a miskolci romák egyenlő bánásmódhoz való jogát.

A mai napon kihirdetett ítéletében a Debreceni Ítélőtábla kimondta, hogy a társadalmi feszültségeket az állam, az önkormányzat csak jogállami eszközökkel kezelheti. A miskolci roma lakosság megkülönböztetésére és megfélemlítésére irányuló önkormányzati eseménysor súlyosan jogsértő és felróható volt. Az Ítélőtábla ezért helybenhagyta a tízmillió forintos közérdekű bírságot.

“Nagyon örülünk az ítéletnek, és bízunk benne, hogy a jövőben a miskolci városvezetés a mélyszegénységből fakadó problémákat nem megbélyegző retorikával és rendészeti eszközökkel, hanem megfelelő szociálpolitikai intézkedésekkel fogja kezelni” – mondta Jovánovics Eszter, a TASZ Egyenlőségprojektjének vezetője.

A perben ügyvédként a TASZ-t dr. Hüttl Tivadar és dr. Nónay Gábor, a NEKI-t dr. Ammann Zsuzsa képviselte.

Bíróságra ment a Pride és a TASZ: lazítottak a rendőri túlbiztosításon

0

Az idei Budapest Pride Felvonulás megrendezéséhez előírt szélsőségesen szigorú rendőri követelményeket a szervezők a Társaság a Szabadságjogok (TASZ) segítségével támadták meg a bíróságon. A Fővárosi Törvényszék ítélete nyomán a felvonuláshoz bármelyik utcából lehet majd csatlakozni.

A felvonulást minden évben megszervező Szivárvány Misszió Alapítvány évről évre egyre fejlettebb biztosítással garantálja a résztvevők biztonságát. A Pride Felvonulást, ami idén július 6-án a Kossuth térről indul, a szervezők a lehető legkorábban be is jelentették a rendőrségen. Budapest Rendőrfőkapitánya azonban csak azzal a feltétellel vette tudomásul a menet megtartását, ha azt a “négy fal között tartják”: a gyűlés helyszíneit és útvonalát a rendőrség kiüríti, kordonokkal lezárja, és a résztvevők mindössze három (3!) ponton csatlakozhatnának a gyűléshez.

A szervezők évek óta dolgoznak ennek a rendőri “túlbiztosítási” gyakorlatnak a lazításán, hiszen egy kordonok közé szorított menet, amelyhez útközben senki sem csatlakozhat, aligha képes a nyitottság és a szabadság üzenetét közvetíteni. A szervezők aprólékos és kitartó munkájának eredményeként egy olyan, 250-300 rendezőből, menetkísérő csoportokból, kamerás jogi megfigyelőkből álló biztosítási mechanizmus alakult ki, hogy tavaly már gyakorlatilag bárhol lehetett csatlakozni a felvonuláshoz. Az utóbbi években folyamatosan csökkent – az ellentüntetések dacára – annak kockázata is, hogy a tíz évvel korábban történtekhez hasonló erőszakkal zavarják meg a felvonulást. Mindezekhez képest idén a főkapitány mégis bekeményített: kihasználva az új gyülekezési törvény adta lehetőséget, korlátozó határozatban írta elő a szervező számára a menetbiztosítás módját.

A bejelentő a TASZ segítségével a Fővárosi Törvényszéken támadta meg a határozatot

Az itt született ítélet lényegében annak a biztosítási gyakorlatnak az elfogadására kötelezi a főváros rendőrfőkapitányát, amit a szervezők tavaly már sikerrel alkalmaztak, de amiről a rendőrség idén nem volt hajlandó tárgyalni. Eszerint maradnak a kordonok ugyan, de  minden útkereszteződésben lehet majd csatlakozni a felvonuláshoz. Az ítéletet itt el is olvashatja.

A Pride nyitottsága szempontjából előnyös végkimenetel ellenére a bírósági ítélet indokolása nem a legszerencsésebb. A rendőrség a felvonulás résztvevőinek biztonságára hivatkozott, ehhez képest a bíróság mégis abból indult ki, hogy a területzárás és a kordonok felállítása mások, a menetben részt nem vevő személyek jogainak és szabadságának védelme miatt szükséges. Azonban sem ezt az eltérő kiindulópontot nem indokolta meg a bíróság, sem azt, hogy a menet teljes zárása hogyan védené meg az erőszakos ellentüntetőktől a kívülállók jogait.

“Értetlenül álltunk a rendőrség rugalmatlansága előtt, úgyhogy örülünk, hogy a bíróság a gyülekezési szabadság javára döntötte el ezt a konfliktust. Kár, hogy az ítéletből sem derül ki, milyen konkrét tényekre alapozta a rendőrség, hogy idén jelentős erőszakos ellentüntetések zavarhatják meg a felvonulást, és azt az álláspontját, hogy a menet megóvása csak a teljes terület és útvonal lezárásával lehetséges. Különösen annak fényében, hogy az elmúlt két évben részlegesen kordonok nélkül zajlott a felvonulás, és nem történt említésre méltó konfliktus” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

“Nagyon köszönöm a TASZ segítségét az ügyben. A Pride szervezői csapatával továbbra is azt gondoljuk, hogy nincs szükség a menet totális lezárására. Mégis lényeges fejlődésnek látjuk a Fővárosi Törvényszék ítéletét abban a tekintetben, hogy a szabadság és a biztonság ne legyenek egymást kizáró tényezők a Felvonulás lebonyolításában” – nyilatkozta Filó Mariann, az idei Budapest Pride Felvonulás bejelentője.

A Pride szervezőjét a perben a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője, dr. Hüttl Tivadar ügyvéd képviselte.

Ma lép életbe az egyháztörvény módosítása – újabb perek várhatóak

0

Ma lép hatályba az egyháztörvény átfogó módosítása, aminek elvileg az eddigi jogsértő szabályozást kellene helyrehoznia. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint azonban az új törvény egy olyan egyházszabályozást vezet be, ami továbbra is súlyosan csorbítja a vallásszabadságot, az egyházak egyenlőségét és az állam semlegességét.

Égető szükség volt a 2012 óta hatályos egyháztörvény módosítására. Az Alkotmánybíróság többször is alaptörvény-ellenesnek ítélte, határidőket szabott a törvény módosítására, de a kormányzat a kifogásolt szabályokat vagy beleírta inkább az Alaptörvénybe, vagy egyszerűen elszabotálta a jogalkotási kötelezettségét. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéletei nyomán a százmilliós nagyságrendű kártérítést is állniuk kellett az adófizetőknek, a kormánypártok mégsem változtattak a jogsértő törvényen. Végül az átfogó módosítást a botrányos 2018. december 12-i ülésén fogadta el az Országgyűlés.

A TASZ hiába figyelmeztette már a törvényjavaslat benyújtása után a képviselőket, hogy azt nem szabad megszavazniuk, ma mégis hatályba lép az egyháztörvény módosítása. A TASZ részletesen elemezte az újraszabott egyháztövényt, és álláspontja szerint az nem számolja fel a 2012 óta tartó jogfosztást és privilegizálást, és nem előzi meg a további jogsérelmeket.

  • A törvény megszaporítja a kivételezett egyházi státuszok körét: a vallási egyesület mellett a nyilvántartásba vett egyház, a bejegyzett egyház és a bevett egyház státuszát vezeti be, és továbbra is számtalan előjogot és mentességet biztosít a magasabb rendű egyházaknak.
  • A törvény csak részben tesz eleget annak a jogállami elvárásnak, hogy az egyházzá válásról független bíróság döntsön. A legmagasabb rangú bevett egyházi státuszról továbbra is a parlamenti többség fogja kimondani a végső szót, és tovább erősödik közjogi, politikai státuszuk, ami ellentmond az állam és az egyház elválasztásáról szóló követelménynek.
  • Vallásnak és vallási tevékenységnek továbbra sem azt tekinti a törvény, amit a hívők annak tartanak, azaz tartalmi értékelés alapján megtagadhatja egy vallástól az egyházi jogállást. A hitélet támogatását is szolgáló politikai megállapodások legalizálásával a mindenkori kormány továbbra is önkényesen válogathatja meg, mely vallásokat támogatja, és melyeket nem.
  • A törvény ugyan végre minden egyházat feljogosít a személyi jövedelemadó egyházi 1%-nak gyűjtésére, de az adótörvényeket nem módosította a jogalkotó, így például mindeddig nem kaptak technikai számot az adóhatóságtól a jogfosztott egyházak.
  • A jogállásuktól még 2012-ben megfosztott egyházak helyzetét sem oldja meg a törvény, mert csak úgy kaphatnák meg azt a státuszt, ami a tényleges működési idejük alapján megilletné őket, ha lemondanak arról, hogy közcélú tevékenységükre bármilyen támogatást igénybe vegyenek. Így továbbra is a csak a legalacsonyabb, egyesületi státusz elérhető a számukra.

A TASZ szerint az országnak olyan egyháztörvényre van szüksége, ami az állam semlegességét, az állam és az egyház elválasztását, valamint az egyházak jogegyenlőségét tartja tiszteletben, és gátat szab annak, hogy a mindenkori kormányzat egyes egyházakat a saját kegyenceivé tegyen, más egyházakat pedig ellehetetlenítsen. Olyan törvényre, mely szerint a vallási közösségek azonos egyházi jogállást élveznek, és az állam bármelyikükkel azonos feltételek mellett köthet közcélú – nem hitéleti célú – megállapodást.

“Egyháztörvényünk a módosítás után is alkotmányellenes marad, csak új köntösbe öltözteti a jogsértő, diszkriminatív szabályozást, így borítékolhatók a további perek, a marasztaló ítéletek, és az újabb kártérítési kötelezettségek. Megrendítő, hogy éppen egy konzervatívnak mondott kormányzat szolgáltatja ki a vallást és az egyházakat a politikai önkénynek” – mondta el Hegyi Szabolcs, a TASZ Politikai Szabadságjogok Projektjének munkatársa.

A TASZ részletes elemzése az egyháztörvény módosításáról itt érhető el.

Súlyos bántalmazás egy Baranya megyei szociális intézményben

0

Erős hangvételű jelentést tett közzé Székely László ombudsman egy fogyatékossággal élő emberek otthonául szolgáló Baranya megyei intézmény vizsgálatát követően. A TASZ bejelentése folytán indult ellenőrzést követően nem zárható ki, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént. A Biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

Nevének elhallgatását kérő bejelentő panasszal fordult egy Baranya megyei intézménnyel szemben a TASZ-hoz, amelyben sivár lakókörülményekről és embertelen bánásmódról számolt be. Beadványához több kép-, és hangfelvételt is csatolt, amelyeken a bentlakók fizikai és verbális bántalmazása látható. A jelentés is megerősítette,  hogy a mellékelt filmanyagok egyikén egy, az ágyában fekvő, védekezésre képtelen, mentális fogyatékossággal élő ember ütlegelése látható. Egy másik felvételen párbeszéd hallható arról, hogy korábban, hogyan ütlegeltek egy bentlakót, miközben ütések és kiáltozások is hallhatóak. Egy további, fürdetés közben készült felvételen, egy gondozónő fürdet egy férfit, akit többször megüt, szavakkal megaláz, míg ugyanabban a helyiségben egy női ellátott várakozik a sorára ruha nélkül.

A bejelentő a következményektől való félelem miatt nem járult hozzá a videók közléséhez. Tekintettel arra, hogy rendszerszintű problémák feltárására, a bejelentő adatainak titokban tartására és az intézménybe való előzetes bejelentés nélküli vizsgálatra egyedül az ombudsmannak van hatásköre, ezért a TASZ a biztoshoz fordult, és kérte a panasz kivizsgálását. Az ombudsman munkatársainak helyszíni vizsgálata során az intézményvezető arról számolt be, hogy az agresszió nem jellemző az intézményben sem a lakók egymás közötti viszonyában, sem az ápolók részéről. Ugyanakkor kérdésre elmondta, hogy nem zárható ki a bántalmazás léte, nincs bent egész nap az intézményben, így nem kontrollálhatja szüntelenül az intézményben történteket. Az ombudsman vizsgálata nem tudta kizárni, hogy a TASZ által jelentett megalázó bánásmód, bántalmazás megtörtént-e. A biztos felkérte az intézmény vezetőjét, hogy vizsgálja ki az eseteket.

A biztos részben megalapozottnak találta a körülményekre vonatkozó panaszokat

A személyi feltételek tekintetében a mozsgói otthon a többi telephelyhez képest stabilnak mondható, azonban a vizsgált intézményben, mint a szociális szférában általánosan egyre nagyobb problémát jelent a szakképzett gondozók hiánya. A napjainkban tapasztalható szakemberhiány már az intézmények működését veszélyezteti.

A jelentés nem erősítette meg, hogy seprűvel mosdatnák a lakókat. Azt azonban megállapította, hogy négyből egy mosdóban van meleg víz, ahol alacsony a víznyomás, továbbá, hogy a mosdók nem teljesen akadálymentesek, ami sérti az egyenlő hozzáférés elvét.

A biztos a lakók magánszférájának sérelmét is megállapította amiatt, hogy egyes lakószobákat közösségi programokra is használnak.

Költözés vagy csalás

0

A TASZ elsőfokon megnyerte azt a pert, amit azért indított, hogy megtudja, hányan jelentkeztek át a parlamenti választások előtt közvetlenül, hogy esetleg ezzel befolyásolják a választások eredményét.

A TASZ és a PC közösen igényelt adatokat a Belügyminisztériumtól (BM), hogy kiderítse, közvetlenül az országgyűlési választást megelőzően hányan létesítettek Magyarországon lakcímet. Ezekből a közérdekű adatokból lehetne arra következtetni, hogy történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as országgyűlési választást. A Belügyminisztérium akkor megtagadta a válaszadást, ezért fordult a két szervezet bírósághoz.

Március 27-én az elsőfokú bíróság kötelezte a BM-et az adatok kiadására. Ezzel egy lépéssel közelebb kiderülhet mekkora méreteket öltött a választás eredményének befolyásolására irányuló lakcímbejelentés.

“A bíróság mostani döntése lehetővé teszi, hogy tisztábban lássunk azzal kapcsolatban, hogyan is zajlanak valójában Magyarországon a választások. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy a választópolgárok tájékozódhassanak a jogaikról és a polgárokkal közösen fellépünk a jogsértésekkel és csalásokkal szemben” – mondta Szabó Attila, a TASZ Választási Jogi Programjának vezetője.

Lehet focimeccsel tiltakozni a Kossuth téren a tudományos élet tönkretétele ellen

0

A rendőrség megtiltotta volna, hogy focimeccset rendezzenek a Kossuth téren azok a diákok, akik szerint a kormány aránytalanul sok pénzt költ a sportra, miközben a magyar tudományos életet tönkreteszi. A Fővárosi Törvényszék azonban megakadályozta, hogy a rendőrség ellehetetlenítse a szimbolikus tiltakozó-akciót.

Az új gyülekezési törvény bevezetése óta ez már a harmadik alkalom, amikor a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) pert nyert a rendőrséggel szemben, a bíróság most újra megvédte a békés gyűlés és a politikai véleménynyilvánítás jogát.

Gyűlések, tüntetések, tiltakozások útján a polgárok közvetlenül hozhatják a politikai döntéshozók tudomására, ha valamivel nem értenek egyet. Ezt teszik azok a diákok is, akik március 30-án szombaton a Kossuth téren az ellen tiltakoznak, hogy sportra és labdarúgásra aránytalanul több pénzt és figyelmet fordít a kormányzat, mint az oktatásra és a kutatásra. Ezúttal nem egy átlagos tüntetésre készültek a szervezők: szimbolikus jellegű focimeccsek lejátszását tervezték a parlament előtt.

A rendőrség tudomásul vette ugyan a gyűlés megtartását, de csak azzal a feltétellel, hogy focimeccset nem rendeznek. A szervező a TASZ segítségével támadta meg a rendőrség korlátozó határozatát a Fővárosi Törvényszék előtt. A bíróság a szimbolikus mérkőzés megrendezésének teljes megtiltását nem csak aránytalan, de szükségtelen alapjogi korlátozásként értékelte.

A politikai véleménynyilvánítás nem sportrendezvény

A Fővárosi Törvényszék ítélete egy újabb kiskaput zár be az önkényes rendőrségi jogértelmezés és jogalkalmazás előtt. A rendőrség nem nyilváníthatja önkényesen sportrendezvénynek azt, ami politikai véleménynyilvánítás. A szimbolikus üzenet is üzenet, a gyülekezési jog alkotmányos védelme alatt áll, és a rendőrségnek nincs felhatalmazása arra, hogy eldöntse, mi a megfelelő formája egy álláspont kinyilvánításának. Azt az elvet is megerősítette a bíróság, hogy az olyan elvont értékek, mint amilyen a kulturális örökségnek minősülő Kossuth tér védelme, a gyülekezési jog korlátozását nem indokolhatják. A bíróság egyedül a helyszín közlekedésbiztonsági kockázatára való hivatkozást tekintette elfogadhatónak, erre tekintettel a szimbolikus focimeccs időtartamát korlátozta.

“Ahogyan a versek, dalok, zenés betétek sem tesznek egy politikai demonstrációt kulturális rendezvénnyé, úgy a szimbolikusan lejátszott meccs sem teszi azt sportrendezvénnyé. Ebben az esetben a demonstratív focizás lényegi része a polgárok politikai üzenetének. Nagyon fontos, hogy a bíróság megvédte ezt a szabadságunkat a rendőrségtől” – mondta el Hegyi Szabolcs, a Politikai Szabadságjogok Projekt munkatársa.

A Fővárosi Törvényszék ítéletét itt elolvashatja teljes egészében:

Sajnos, a rendőrség csak indokolás nélkül tette közzé az ítéletet.

A tüntetés szervezőjét a bíróság előtt dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, a TASZ jogsegély-szolgálatának vezetője képviselte.

Akkor sem bírságolható egy spontán tüntető, ha lelép a járdáról

0

Három ügyben is megszüntette a bíróság a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) diáktüntető ügyfelei ellen folyó szabálysértési eljárást. A rendőrség eredetileg azért büntette meg a tüntetőket, mert még 2018 márciusában egy bejelentett tüntetés után továbbvonultak a tömeggel, és eközben az úttestre léptek. A rendőrség szerint ezzel megsértették a KRESZ szabályait, amiért 30 000 Ft szabálysértési bírságot kellett volna fizetniük.

Az utóbbi években rutinszerűvé vált, hogy a bejelentett tüntetések végén a tömeg egy része nem vonul el, hanem új, szervező nélküli, vagyis spontán tüntetésbe kezd. A spontán tüntetések rendszerint vonulásosak, és ilyenkor, ha nagyobb a tömeg, akkor egy része az úttesten is halad. Az is rendszeressé vált, hogy a rendőrség az ilyen spontán tüntetések résztvevőit igazoltatja, majd több tízezres bírsággal sújtja. A rendőrség eljárásából arra lehet következtetni, hogy nem ismeri el jogszerűnek a spontán tüntetéseket és ezért minősíti a résztvevők úttestre lépését a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértésének.

A spontán tüntetéseket is védi a gyülekezési jog

A TASZ többször felhívta már a rendőrség figyelmét arra, hogy a spontán tüntetéseket éppen úgy védi a gyülekezési jog, mint a bejelentett demonstrációkat. A rendőrségnek ilyenkor is kötelessége védeni a résztvevők gyülekezési szabadságát és biztosítani a rendezvényt. Természetesen a veszélyes közúti helyzetek megelőzése is a rendőrség dolga, és ennek során végső soron akár visszavezetheti a tüntetőket a járdára vagy fel is oszlathatja a tüntetést, ha más, enyhébb eszköz nem áll rendelkezésre.

A TASZ ügyfeleinek esetében azonban nem ez történt. A zebrán áthaladó tüntetőket rendőrsorfal választotta el az autóforgalomtól, így bár valóban piros jelzés idején haladtak át az úttesten, a járműforgalmat nem akadályozhatták, ráadásul okkal feltételezhették, hogy a rendőrség biztosítja a demonstrációt. A bíróság azt is megállapította, hogy a rendőrök nem szólították fel a tüntetőket az úttest elhagyására, így tettük jogellenessége sem lehetett nyilvánvaló az adott pillanatban. Ezek alapján a bíróság a TASZ mindhárom diáktüntető ügyfelének ügyében megszüntette az eljárást.

“Bízunk benne, hogy ezek a bírósági döntések világossá teszik a rendőrség számára, hogy a spontán tüntetések jogszerűek, és azokat biztosítaniuk kell. Jogellenes az a gyakorlat, hogy a rendőrség szabálysértési bírságolással igyekszik elvenni a tüntetők kedvét a spontán demonstrációktól” – mondta el Dojcsák Dalma, a TASZ jogásza.

Az anonimizált bírósági végzés innen letölthető.

A diáktüntetőket dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviselte.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!