Kezdőlap Címkék Tárgyalás

Címke: tárgyalás

Ukrajna békecsúcsot javasol

Dmitro Kuleba külügyminiszter nyilatkozott az amerikai AP hírügynökségnek ahol többek között elmondta, hogy Ukrajna békecsúcsot javasol a kialakult helyzet megoldására. Az ukrán diplomácia vezetője szerint az ENSZ főtitkára szervezhetné meg a békecsúcsot.

Az ukrán külügyminiszter által javasolt  csúcsértekezleten Oroszország csakis azután csatlakozhatna a többiekhez, hogy egy nemzetközi bíróság elítélte háborús büntetettekért – fogalmazta meg a furcsa előfeltételt Kuleba. Nem csoda, ha az ENSZ főtitkár szóvivője közölte: csakis akkor lenne értelme egy béketárgyalásoknak, ha azon minden érintett részt venne. Az ENSZ már közvetített az ukrán-orosz gabona vitában, és ennek eredményeképp az orosz hadihajók kiengedik a kikötőkből a gabonát szállító ukrán hajókat.

Kuleba úgy nyilatkozott, hogy teljes mértékben elégedett Zelenszkij elnök washingtoni tárgyalásainak eredményével hiszen kapnak egy Patriot rakétavédelmi rendszert. Az amerikaiak megígérték, hogy minél gyorsabban rendszerbe állítják a Patriot rakétákat, melyek megvédhetik Kijevet az orosz rakéták ellen.

Kérte-e az USA Zelenszkijtől azt, hogy üljön tárgyaló asztalhoz Putyinnal ?

Ezt nem kérdezte az AP Kuleba külügyminisztertől, de valószínű, hogy ez a javaslat épp az amerikai kérés eredménye.

Kissinger szerint a nagyhatalmaknak kellene dönteniük

Az amerikai diplomácia 99 éves veteránja úgy véli, hogy egy amerikai-orosz megállapodás nyitná meg az utat a békéhez. Washingtonnak pedig rá kellene vennie Ukrajnát arra, hogy fogadja el az orosz területi követelések egy részét. A Krímben, a donyecki és a luhanszki kormányzóságban a lakosság többsége orosz, ezekről tehát Kijev lemondhatna anélkül, hogy az ukrán nemzeti érzés különösképp sérülne. Az oroszoknak viszont el kellene fogadniuk azt, hogy Ukrajna belép az Európai Unióba, és valamiféle együttműködési egyezményt köt a NATO-val – hangsúlyozza Kissinger, aki szerint mindenfajta béke egyezmény csakis akkor lehet tartós, ha minden érintett fél elfogadja a kompromisszumot.

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

Putyin háborúja Amerikával – tárgyalni Ukrajnáról

Az orosz elnök szerint Ukrajna mellékes hadszíntér, az igazi háború Oroszország és a Nyugat között zajlik.

Putyin szerint Biden elnöknek rá kellene szólnia Zelenszkij ukrán elnökre, hogy üljön tárgyalóasztalhoz az orosz elnökkel. Zelenszkij kijelentette: miután Oroszország magához csatolta Ukrajna négy kormányzóságát, ezért Putyinnal nincs miről tárgyalni.

Érdekes módon az ukrajnai háborúról csak igen keveset beszélt Putyin a Valdaj tanácskozáson – számolt be Stier Gábor magyar újságíró, aki évek óta meghívott vendég ezen az összejövetelen, ahol bizalmas körben Putyin viszonylag nyíltan felvázolja az elképzeléseit.

Gondolt-e arra Putyin elnök, hogy nyolc hónappal az orosz csapatok megindítása után így állnak majd a dolgok Ukrajnában? – kérdezte a magyar újságíró, de Putyin nem válaszolt. Okkal. Az orosz elnök villámháborút tervezett, és most nyolc hónap elteltével patthelyzetbe került Ukrajnában.

Tervezi-e Oroszország Odessza elfoglalását? A jövőben ukrán vagy orosz vízummal lehet majd felkeresni a kikötőt, melyet Nagy Katalin cárnő alapított?

Erre a kérdésre sem válaszolt Putyin elnök. Ebből is látszik, hogy jelen pillanatban nagy a zűrzavar a moszkvai elitben, ahol mind többen tartják egyértelműen kudarcnak Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

Putyin-Trump-Orbán

Mindhárman Kissinger egykori amerikai külügyminiszter elképzelését hangoztatják: közvetlen amerikai-orosz tárgyalások kellenek az ukrajnai konfliktus rendezéséhez. 30 baloldali demokrata honatya és honanya is ezt kérte Biden elnöktől. Ez az elképzelés tehát nem kizárólag republikánus ötlet az USA-ban sem. A demokrata politikusok visszavonták ugyan javaslatukat, de az kiderült Washingtonban mind többen gondolkodnak a közvetlen tárgyalásokra Moszkvával. Biden elnök legutóbb úgy nyilatkozott, hogy a G20 csúcstalálkozón nem kíván találkozni Putyin elnökkel. Az amerikai diplomácia megpróbálta megakadályozni Putyin részvételét a G20 tanácskozáson, de sem a vendéglátó sem pedig az ázsiai, afrikai, latin-amerikai résztvevők nem támogatták ezt az ötletet.

Az Egyesült Államokban november elején választásokat tartanak. Ha megerősödnek az ellenzéki republikánusok, akkor blokkolhatják Biden elnök sok elképzelését. Erre számít Donald Trump, aki újra az USA elnöke szeretne lenni, és ebben reménykedik Orbán Viktor, aki kifejezetten tart a demokrata adminisztrációtól. A budapesti amerikai nagykövetség nemrég videóban hívta fel a magyar kormány figyelmét a szövetségesi hűségre. A NATO mind kevésbé tolerálja Orbán Viktor “különleges kapcsolatát “ Vlagyimir Putyinnal. A CIA Budapesten is kutakodik, hogy megtudja: miért is alakult ki “megbonthatatlan barátság” az egykori KGB alezredes és Orbán Viktor között hiszen a magyar politikus azzal kezdte pályafutását, hogy követelte a szovjet csapatok kivonását Magyarországról.

Putyin fél

A kormányőrség előre be nem jelentett hadgyakorlatot tartott Moszkvában, ahol páncélosokat is kivezényeltek az utcára. Az FSZO nevű elit testőrség akcióját pontosan úgy tervezték meg mintha egy puccskísérletet próbálnának meg elhárítani.

A brit hírszerzés szerint Putyin immár totális háborút hirdetett meg Ukrajnában, és ennek sok ellenfele van Oroszországban is. Putyin viszont rádöbbent: ha Oroszország veszít, akkor neki vége van! Ezért állította a csapatok élére Szurovikin hadseregtábornokot, aki Szíriában a totális háború alkalmazását hidegvérrel gyakorolta. Aleppo városát földig rombolta. A milliós városban sok civil is meghalt miközben az oroszok és a szíriai kormány csapatok veszteségei minimálisak voltak. A város lerombolását ugyanis a tüzérség és a légierő végezte. Szurovikinról tudni kell, hogy nemrég még a légierő parancsnoka volt Oroszországban. A nyugatiak komoly légvédelmi fegyverekkel látták el Ukrajnát, de ezek csak a repülőgépek ellen védenek. Emiatt az orosz harci gépek nem is mernek berepülni Ukrajna fölé, ahol még egy 60 éves vezérőrnagy is az életét veszítette amikor gépét lelőtték.

Az új orosz stratégia az, hogy orosz földről indított rakétákkal pusztítják el Ukrajna infrastruktúráját. Már rég feledve van az, hogy nem támadnak polgári célpontokat. A totális háború egyik célja éppen az, hogy megtörje a polgári lakosság ellenállását, és a tárgyalóasztalhoz kényszerítse Ukrajnát.

Változhat az USA politikája?

Biden elnök eddig teljes mértékben támogatta Zelenszkijt, aki kijelentette: nem tárgyal Putyinnal. Csakhogy 30 amerikai demokrata honatya levelet írt Biden elnöknek  tárgyalásokat sürgetve az oroszokkal. A levelet azután visszavonták, de jól látszik, hogy nemcsak az ellenzéki republikánusok gondolnak arra, hogy tárgyalni kellene Putyinnal. Kissinger, a republikánusok 99 éves veterán tanácsadója már régóta sürgeti a tárgyalásokat Zelenszkij feje fölött Moszkvával. Putyinnal vagy az utódjával.

A CIA régóta keresi azt az orosz politikust vagy katonát, aki hajlandó puccsal eltávolítani Putyint. Az orosz elnök csak a titkosszolgálatban bízik, a katonákban nem. Csakhogy a titkosszolgálat presztízse a mélyben hiszen Ukrajna az ő háborújuk volt kezdetben, és csúfosan megbuktak. Sztálin halála után Zsukov marsall és Moszkalenko tábornok tartóztatta le Beriját, aki a titkosrendőrség élén a legnagyobb hatalmat összpontosította a kezében.

A menekülő Ceausescut is a hadsereg fogta el, és egy laktanyában ülésezett a különleges bíróság , amely halálra ítélte őt és nejét. A bíróság elnöke Stanculescu tábornok volt, akit Ceausescu nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

USA – orosz tárgyalás Ukrajnáról

Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!

Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.

A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:

amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.

Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.

Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.

Ukrán semlegesség?

Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.

Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország  számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.

Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.

Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.

Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot”  Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”

Antalayában megkezdődtek a külügyminiszteri tárgyalások

Törökországban megkezdődtek a tárgyalások Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterei között. A miniszterek az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról tárgyalnak.

Ezt Oleg Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium elnöke jelentette be a Facebookon.

„A tárgyalások megkezdődtek Antalyában Ukrajna, Törökország és az Orosz Föderáció külügyminiszterének részvételével az Ukrajna elleni orosz agresszió leállításáról” – írta.

A tárgyalást az antalyai diplomáciai fórum keretében a török külügyminiszter közvetítésével jött létre a két fél között.

Amint arról az UNIAN korábban beszámolt, Mevlut Cavusoglu török ​​külügyminiszter közölte, hogy március 10-én Antalyában diplomáciai fórum keretében háromoldalú találkozót tartanak Törökország, Ukrajna és Oroszország külügyminisztériumai vezetői.

Kuleba elismerte, hogy a tárgyalásokkal kapcsolatos várakozásai nem túl optimisták.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel „miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Kilátásban Iránnal a nukleáris megállapodás?

Egyesek számára az amerikai és iráni fél bejelentése, hogy hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, pozitív fejlemény lehet. Mások úgy értékelik ez egy olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez vezethet.

A Biztonsági Tanács öt tagjának delegációja és Németország nyolc tárgyalási fordulója után úgy tűnik, hogy az iráni alkutárgyalások a siker küszöbén állnak, hacsak Irán meg nem változtatja álláspontját, nem szab új feltételeket kihasználva a jelenlegi nemzetközi és nagyhatalmak közötti válságokat (Ukrajna és Tajvan körüli feszültség).

A közvetett tárgyalások folyamata közben érdekes fejlemények zajlottak az amerikai küldöttségnél: Richard Nephew, az Egyesült Államok (USA) iráni különmegbízottjának, Robert Malley helyettesének a tárgyalódelegációból való elbocsátása vagy lemondása. Sajtóértesülések szerint ennek az az oka, hogy a delegáció tagjai között továbbra is nézeteltérés van az Iránnal folytatott tárgyalások mechanizmusát illetően. Nem Malley az egyetlen, aki lemondott vagy elbocsátották, az amerikai tárgyalódelegáció két másik tagja követte a példáját.

Hossein Abdullahian külügyminiszter ezután bejelentette, hogy országa készen áll az USA-val folytatott közvetlen tárgyalásokra. Irán két feltételt szabott. Az egyik feltétel az, hogy a 2015-ös megállapodást aláíró Egyesült Államok és európai partnerei vállalják: nem lépnek ki a felújítandó megállapodásból. Másik feltételként azt szabták, hogy nem indítják be azonnal Irán ellen a szerződésszegés esetére kidolgozott büntetőeljárást, hanem azt figyelmeztetés és tárgyalás előzi meg.

Az amerikai és az iráni fél bejelentése, miszerint hajlandóak közvetlenül tárgyalni egymással, egyesek számára pozitív jel lehet, mások számára viszont olyan fordulópont, amely további amerikai engedményekhez és Irán számára stratégiai előnyökhöz vezethet.

Egyes megfigyelők úgy vélik, hogy Biden elnök valójában elzárkózik az Iránnal kötendő megállapodás minden formájától, mert attól tart, hogy a tárgyalások kudarca ronthatja a Demokrata Párt esélyeit a novemberi félidős választásokon.

Robert Malley utalt arra, hogy a Biden-kormányzat a bécsi tárgyalásokat a kongresszusi választásokhoz köti. Nemrég közvetve utalt arra, hogy az iráni nukleáris megállapodáshoz való visszatérés négy bebörtönzött amerikai állampolgár szabadon bocsátásához kötött.

Malley megerősítette az Egyesült Államok álláspontját, miszerint az Iránban fogva tartott négy személy kérdése elkülönül a nukleáris tárgyalásoktól, azonban egyre világosabbá válik, hogy szabadon bocsátásuk előfeltétele egy nukleáris megállapodásnak, sőt egyes megfigyelők ezt a visszatérés egyetlen feltételének is tartották.

„Két külön téma, de mindkettőre keressük a megoldás”t – mondta Malley.

„Ettől függetlenül mondom, nagyon nehéz elképzelnünk bármiféle atomalkut, miközben négy ártatlan amerikait tart túszként fogva Irán.”

Ez nagyrészt tükrözi az Egyesült Államok álláspontjának elmozdulását, amely egy esetleges Iránnal kötött megállapodás felé halad, amelyet diplomáciai és politikai haszonként el lehet adni az amerikai közvéleménynek.

Más szóval, a négy amerikai szabadon bocsátása megmentheti Biden elnök arcát, és lehetővé teheti számára, hogy kijelentse, hogy az amerikaiak életének védelme fontosabb, mint az Irán elleni szankciók szigorítása.

Valójában Irán, valamint Oroszország és Kína, de más országok is,  úgy érzik, hogy az amerikai diplomáciának nincsenek karmai.

Úgy vélik, hogy Biden kizárja a háború lehetőségét.

Ez komoly veszélyt jelent az Egyesült Államok befolyására és globális státuszára.

A dolog lényege az, hogy Iránnak sikerült időt nyernie és közben kiépítette nukleáris képességeit a nukleáris megállapodásban vállalt kötelezettségeinek megkerülésének időszakában, amióta Trump 2018-ban kilépett a megállapodásból, és persze a jelenlegi tárgyalási folyamat ideje alatt sem tétlenkedett.

A bécsi tárgyalások eredményeként létrejövő bármilyen megállapodás a legjobb esetben is korlátozott vagy feltételes visszatérést jelent az eredeti 2015-ös megállapodáshoz. A regionális biztonság és stabilitás tekintetében nincs sok újdonság, de még nagyobb káoszra kell számítani.

Macron Moszkvába megy

A francia államfő hétfőn tárgyal Putyin orosz elnökkel, aki jelenleg Pekingben vesz részt a téli olimpia megnyitóján. Korábban Olaf Scholz német kancellár is jelezte, hogy Moszkvába megy vagyis az Európai Unió két vezető hatalma érezhetően másképp ítéli meg az Ukrajna körüli válságot mint Washington.

Macron Biden elnökkel is tárgyalt telefonon. Putyinnal hat napon belül már harmadszor beszélt telefonon mire megszületett a hivatalos közlemény Párizsban: hétfőn Moszkva, kedden Kijev – ez Macron jövő heti diplomáciai programja.

Ukrajnában sem érzik az orosz fenyegetést

Kijevben jobban tartanak a hideg téltől mint az orosz tankoktól – mondta Zelenszkij elnök egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a Der Spiegel tudósítójának. Habozás nélkül „hírszerzési dezinformációnak” nevezte a Washington Post híres cikkét, melyben megkongatta a vészharangot: Putyin le akarja rohanni Ukrajnát!

Cui prodest?

Kinek az érdekeit szolgálja az Ukrajna körül kialakult válság? Az Európai Unióét nem! – vélekedik a francia államfő, aki jelenleg az unió soros elnöke is. Ugyanez az álláspontja Németország kancellárjának. Ezért tárgyalnak Putyinnal. Ezért nem siettek elítélni Orbán Viktort moszkvai látogatása miatt.

Az Európai Unió vezetőit sokkal jobban izgatja az energiaválság mint az Ukrajna körüli konfliktus. Azt látják viszont, hogy a mesterségesen gerjesztett válság Ukrajna körül, meghosszabbítja és elmélyíti az energia válságot. Ez jó Putyinnak és az energia exportőr Egyesült Államoknak, de egyáltalán nem jó Európának, amely magas energia árakat kénytelen kifizetni az orosz és amerikai cégeknek a földgázért.

Biden elképzelése, hogy Putyin agresszivitása egységbe kovácsolja a NATO-t, üres illúziónak bizonyult. Arra viszont jó lehet, hogy Brüsszelben felgyorsítsa az előrehaladást az Európai Egyesült Államok felé. A közös európai hadsereg terve mind nagyobb támogatást kap, és a pénzügyi integráció is előre megy, mert a tagállamok jelentős része nem tudja kezelni a saját problémáit a csillagászati államadóság miatt (Olaszország, Spanyolország, Görögország…stb.)

Euró milliárdokról tágyalt Brüsszelben Orbán

Ursula von der Leyennel, a brüsszeli bizottság elnökasszonyával azt vitatta meg a magyar miniszterelnök, hogy mire költi Magyarország az uniós 750 milliárd eurós válságkezelő alapból a neki jutó részt. A válságkezelő alapból csak azután lehet pénz, hogy valamennyi uniós tagállam parlamentje megszavazta azt.

A napokban a Bundestag jóváhagyta a válságkezelő alapot miután a német alkotmánybíróság megállapította: az nem ellentétes a Német Szövetségi Köztársaság jogrendjével.

A magyar parlament még nem szavazta meg a válságkezelő alapot, ezért is fogadta Ursula von der Leyen a magyar miniszterelnököt. A tanácskozáson a pénzen kivül szóba került az is, hogy az EU kifogásolja a jogállami szabályok egy részének negligálását Magyarországon.

A válságkezelő alap mellé az Európai parlament mellékelt egy olyan határozatot, mely a jogállami normák betartásához köti a pénzek felhasználását. Ezt a határozatot a magyar és a lengyel kormány nem fogadja el, ezért az Európai bírósághoz fordultak.

A magyar miniszterelnök abban reménykedik, hogy a pénz nagyrészét elköltheti még mielőtt érvénybe lépne a jogállami normákkal kapcsolatos uniós határozat.

Orbánnak a pénz a fontos

A 2022-es választás előtt életszínvonal emelő lépésekre van szüksége a hatalomnak, de a korona vírusválság miatt ehhez irdatlanul sok pénz kell. Ezért különösen fontosak az uniós források. 5800 milliárd forintról van szó.

Érdekes módon nem az egészségügyre költene a magyar kormány a legtöbbet hanem a zöld közlekedés fejlesztésére /több mint 1400 milliárd forint/. Ennek oka minden bizonnyal az, hogy nagyobb biznisz a közlekedés mint az egészségügy, ahol az orvosok megnövekedett bérének a fedezését kívánja ebből a kormányzat részben megoldani (1268 milliárd forint). A harmadik helyen az egyetemek szerepelnek csaknem 1200 milliárd forinttal. A felsőoktatás privatizációja jó lehetőséget kínál a hatalomnak arra, hogy megerősítse befolyását arra az esetre is, ha esetleg elveszítené a választásokat. Ezenkívül pedig a hatalom híveit busás bizniszhez juttatja – így biztosítva az értelmiségi holdudvar támogatását. A közoktatás mindössze 458 milliárd forinttal szerepel a kormány terveiben. Ebben ugyanis nincsen biznisz. A pedagógusok régóta esedékes béremeléséhez pedig lényegesen nagyobb összegre lenne szükség.

A magyar miniszterelnök harminc éve jár Brüsszelbe, igen jól ismeri az uniós mechanizmust. Régóta kizárólag a pénzre koncentrál, de ezt mindíg elfedi valamilyen propaganda fogással.

Most például azzal, hogy Brüsszelt hibáztatja az oltási program lassúságáért, és azért, hogy oly sokan halnak bele a korona vírus válságba. Más uniós tagállamokban is előfordul Brüsszel bírálata, de ilyen szisztematikusan csak Orbán Viktor alkalmazza, hogy ily módon áthárítsa a felelősséget miközben felveszi a pénzt az Európai Uniótól.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK