Kezdőlap Címkék Szobor

Címke: szobor

Szobrok példája

Nem arról beszélünk, ami elválaszt, hanem arról, ami összeköt, mondogatják nap mint nap az ellenzéki politikusok. Legutóbb Jakab Péternek a Narancsnak adott interjújában olvastam ezt. Most viszont a baloldalon többen vetik fel, hogy vissza kellene tenni a helyére Lukács György szobrát. Én is írtam ezt ezen az oldalon. Karácsony Gergely egyelőre annyit mondott az ügyben, hogy meg kellene fontolni Szent István szobrának felállítását a Lukács-szobor helyére a Szent István parkba.

A Jobbik, amely a Lukács-szobor eltávolítását és a helyére újabb Szent István-szobor felállítását az előző közgyűlésben kezdeményezte (és megkapta hozzá a fideszes többség támogatását) máris tiltakozik. Bencsik János országgyűlési képviselő, a Jobbik budapesti elnöke arra hivatkozott, hogy Karácsony győzelmében szerepe volt a jobbikos választóknak is, akik számára Lukács a Tanácsköztársaság idején játszott szerepe miatt elfogadhatatlan.

Vajon hogyan oldódik meg ez a konfliktus?

Amikor a Jobbik a szobor eltávolítását kezdeményezte, és számított a Fidesz támogatására, nem foglalkozott azzal, hogy ez a szobor a baloldali és liberális választók számára fontos.

Amikor én is felvetettem a Lukács-szobor ügyét, hozzátettem Károlyi Mihály szobrát is. Arról, hogy legyen-e a Kossuth Lajos téren, a „nemzet főterén” újra szobra Tisza Istvánnak, lehetett volna vitatkozni, de Orbán és Kövér döntött, és ott állnak. Pedig egyikük értékelésében sincs olyan konszenzus, mint a Kossuth téren látható Rákóczi és Kossuth értékelésében. Károlyi Kossuth téri szobrát először a Jobbik támadta meg, mi kiálltunk mellette, azután Orbán és Kövér eldöntötte, hogy elviszik. Azt gondolom, hogy egyértelműen indokolt, hogy az 1918-as polgári forradalom vezetőjének, az ország első köztársasági elnökének szobra álljon Budapesten, az őszirózsás forradalom városában.

A Jobbiknak meg nyilván ez is elfogadhatatlan, ők róla is, mint Lukácsról, ugyanazt gondolják, mint a Fidesz.

A szobrok példája – és nyilván idetartozik a Szabadság téri „megszállási emlékmű” ügye is – arra figyelmeztet: nem mindig könnyű csak arról beszélni, ami összeköt, s figyelmen kívül hagyni, ami elválaszt. A szobrok példája a szimbolikus politizálás körébe tartozik, és amíg csak önkormányzatokban kell közösen kormányozni, ez talán megoldható valahogy. De ha egyszer országos szinten merül fel az együttműködés kérdése, mindjárt más lesz a helyzet. Országos szinten külpolitika is van, szomszédságpolitika is van, oktatáspolitika is van, kisebbségpolitika is van, gazdaságpolitika is van, és azokban mély árkok választják el az idei önkormányzati kampányban sikeresen együttműködő politikai erőket. Amit az önkormányzati választáson sikerrel alkalmazott az ellenzék, az aligha vihető át az országgyűlési választásra.

Dreyfus szobor Tel Avivban

Szobrot avattak a Rotschild és a Herzl utca találkozásánál Tel Avivban – nem messze a Francia kulturális intézettől. A szobor Dreyfus kapitányt ábrázolja, azt a francia vezérkari tisztet, akit zsidó származása miatt hazaárulónak kiáltottak ki Franciaországban. Azt állították, hogy Alfred Dreyfus katonai titkokat adott el az ellenséges Németországnak. Emiatt tiszti rangjától megfosztották és száműzték az Ördög szigetre. Émile Zola francia író J’accuse (Vádolom) című cikkében leplezte le a francia hadbíróságot, amely antiszemita előítéletek miatt elítélt egy ártatlan embert! Dreyfust felmentették és rehabilitálták. Harcolt a francia hadseregben az első világháborúban. Dreyfus kapitány 91 éves unokája részt vett a szobor avatásán Tel Avivban.

1985-ben Dreyfus szobrot avattak fel Párizsban – megemlékezve a kilencven évvel korábbi igazságtalan ítéletre. Ennek a Dreyfus szobornak a másolatát állították fel most Tel Avivban. Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó közössége, mely ezer szállal kötődik Izraelhez. Ezért tartják fontosnak azt, hogy elégtételt szolgáltattak Dreyfus kapitánynak, akit zsidó származása miatt ok nélkül hazaárulással vádoltak meg. A híres eset megerősítette a hitet a jogállamban, hiszen a franciák maguk korrigáltak egy téves ítéletet.

Vértanú-emlékmű kerül a Nagy Imre-szobor helyére

0

Évek óta szó van a Vértanúk terének átalakításáról, amely része a Kossuth tér és környéke megújítását célzó, 2011-ben indult programnak. A Vértanúk terén egy, a Horthy-korszakban emelt szobrot akarnak rekonstruálni.

Nem most merült fel, hogy átalakítják a Vértanúk terét, amelynek keretében elvihetik onnan Nagy Imre szobrát. Wachsler Tamás, a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek azt mondta, hogy a tér rehabilitációja során „második világháború utáni szoborrombolásokat megelőző képzőművészeti arculatot kell visszaállítani”, méghozzá

„az Országgyűlés vonatkozó határozata szellemében”.

A tér átalakítása valóban része az úgynevezett Steindl Imre-programnak, amelyről még 2011 nyarán döntött a Parlament.

Elsőként a Kossuth tér átalakítását kezdték el, majd 2016-ban kormányrendelet döntött a teret övező valamennyi épület és a kapcsolódó közterületek „térhez illeszkedő felújításáról”. Ekkor hozták létre a Steindl Imre Program Nonprofit Zrt-t is, amelynek alapító okiratában is szerepel, hogy „a Vértanúk tere gyalogos-prioritású átalakítását megalapozó közlekedési hatástanulmány és koncepcióterv” készül, „annak érdekében, hogy a tér a Kiemelt Nemzeti Emlékhely részévé válhasson”.

Halász János fideszes képviselő tavaly május 30-án a Parlamentben, az egyes törvények kiemelt nemzeti emlékhellyel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitáján azt mondta:

„A program negyedik üteme a Vértanúk terének rekonstrukcióját célozza majd.

A Kossuth térrel szerves egységet alkotó terület a főváros egyik legfontosabb turisztikai útvonalán fekszik, rendezése ezért is szükséges. A teret övező épületek is mind megújulnak, több mint furcsa lenne, ha a térrel nem törődnénk.”

És most jutottak el odáig, hogy konkrét lépések is történnek. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának múlt heti zárt ülésén elfogadták a Vértanúk tere beruházással kapcsolatos kérelmet is – erről is Wachsler Tamás beszélt az MTI-nek. Így aztán

hamarosan megkezdődnek a munkák.

Ahogy Wachsler elmondta, a térre autók nem hajthatnak majd be, csak BKV-járművek.

A bizottsági ülésen került szóba Nagy Imre-szobra is – Wachsler javaslata szerint a Jászai térre viszik majd át.

A téren ugyanis rekonstruálják az úgynevezett Nemzeti Vértanúk Emlékművét, így Nagy Imre szobra már nem férne itt el. Az eredeti szobor 1934 és ’45 között állt itt. A kérdés már csak az, hogy miért kell újra felállítani a Horthy-korszak egyik fontos szobrát.

Petíciót indít a DK Nagy Imre szobrának eltávolítása ellen

0

Rónai Sándor, a párt szóvivője sajtótájékoztatóján elmondta, aláírásgyűjtést kezdeményeznek, melynek célja annak megakadályozása, hogy a kormány elvigye Nagy Imre szobrát a Parlament közeléből, a Vértanúk teréről.

Kifejtette: az Országgyűlés Hivatalának a költségvetési bizottság számára megküldött feljegyzésében „találtunk egy meglepő és számunkra aggodalomra okot adó fejezetet”, amelyben a Szabad György irodaház és a Vértanúk terének felépítéséről, illetve átalakításáról esik szó. „Ez könnyen azt jelentheti, hogy a kormány elviteti Nagy Imre szobrát a térről”.

A DK szerint az 1956-os forradalom és a hősök megcsúfolása lenne, ha a Kossuth téri Forradalom lángja 2012-es „eltávolíttatása” után Nagy Imre szobra is eltűnne a Parlament közeléből. „Orbán Viktor arra készül, hogy végképp eltörölje a magyarok forradalmi múltját és elvigye a szobrot” – jelentette ki a szóvivő.

A tiltakozó petíció részleteiről a jövő héten tájékoztatják a többi ellenzéki pártot, melyeket a DK felkért a csatlakozásra és az aláírásgyűjtésre.

Donáth Ferenc, a Nagy Imre Társaság budapesti szervezetének elnöke a tájékoztatón arra emlékeztetett, hogy

a következő héten lesz a Nagy Imre-per és az egykori miniszterelnök kivégzésének 60. évfordulója.

Ehhez kapcsolódóan megemlékezést tartanak a per eredeti tárgyalótermében, a Fő utcai börtönben és koszorúzást tartanak a Vértanúk terén. Ugyanakkor tüntetni is fognak a Legfőbb Ügyészség előtt a „jelenleg zajló politikai perek ellen”.

A Fidesz 17 pillanata – A német megszállás (áldozatainak) emlékműve

Már az indítás is rendhagyó volt: a budapesti Szabadság térre tervezett emlékmű létrehozásáról egy 2013. december 31-én kelt kormányhatározat rendelkezett. Az év utolsó napján jelent meg az erről szóló szöveg a Magyar Közlönyben – akkor, amikor azt remélték, senki nem figyel, mert mindenki a szilveszteri vigasságra készül, s várja, hogy kezdődjön el egy új esztendő, amely, reményei szerint, jobb lesz, mit az előző volt.

 

A meglehetősen rövid, két és fél hónapos határidő kitűzése után nem egészen három héttel, január 19-én már nyilvánosságra is kerültek az emlékmű tervei. Egy nappal később a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) tiltakozott az emlékmű felállítása ellen, mondván, hogy a koncepció azt sugallja, hogy Magyarország „tétlen és vétlen áldozata volt a német megszállásnak, azt üzeni a szoborral, mintha a magyar hatóságok az ország megszállása után nem nyújtottak volna hathatós segítséget mintegy félmillió zsidó haláltáborba deportálásában.”

Az eredeti szövegben, amely a Magyar Közlönyben jelent meg, még nem volt szó áldozatokról, csupán a megszállásról, ezt később változtatták meg,

és azt a látszatot igyekeztek kelteni, mintha az áldozatokról már eredetileg is szó lett volna.

A műalkotás röviden a következőképpen írható le: a kompozíció központjában Gábriel arkangyal, Magyarország patrónusa áll – behunyt szemmel, széttárt karokkal. Az egyik szárnya hiányzik, azt a testére csavarodó drapéria ellebbenő vége helyettesíti. Az angyal jobb kezében az országalma van, illetve éppen kihull a kezéből, amire a náci Németországot jelképező sas készül lecsapni. A sas jobb lábán „1944” feliratú gyűrű van, a szobron „A német megszállás áldozatainak emlékműve” felirat olvasható.

A sok vitát kiváltó szobor alkotója, Párkányi Raab Péter, így magyarázta művét „A mű a következő gondolatot akarta közvetíteni: az államot és ezen keresztül az áldozatokat a hazánk patrónusa, Gábriel kezéből kihulló országalma testesíti meg. Annak az arkangyalnak a kezéből, aki ezer évig védett bennünket, most viszont lehunyt szemmel tűri, ahogy lecsap rá a birodalmi sas – ami egyébként, a vádakkal ellentétben nem is birodalmi sas”.

Március 19-e, a német megszállás évfordulója volt az első határidő, akkor akarták átadni, de a viták – és a választások – miatt kicsúsztak az időből. A következő határidő május 31. lett, ám az épp egybeesett volna Orbán Viktor születésnapjával, és a kormány úgy érezte, a korábbiaknál is nagyobb lenne a felháborodás.

2014. májusában Orbán Viktor nyilatkozott a budapesti Szabadság téren átadandó, eredetileg a német megszállás emlékműveként szereplő szobor kapcsán.

A miniszterelnök a magyarországi zsidószervezetek tiltakozására válaszolt, és közölte velük: mint kormányfőnek, nincs mozgástere a Szabadság téri szobor ügyében.

Ezzel lényegében nem csak a zsidószervezeteknek, és a magyarországi zsidóközösségnek üzent, de minden olyan polgárnak is e honban, akik még mindig abban a hitben éltek, hogy ideológiai és emberiességi kérdésekben a mozgástér elengedhetetlen kelléke egy miniszterelnöknek.

Július közepén már érezni lehetett, hogy valami készül. Benne volt a levegőben, hogy hamarosan a helyére teszik a szobrot. Végül ez a nyár közepén, július 20-án történt meg, amikor aki csak tehette, nyaralt, s amikor a nagy meleg miatt lankadt a figyelem.

A szobrot, amelynek koncepcióját, szimbolikáját számos kritika és tiltakozó vélemény kifogásolta, végül mégis eredeti formájában állították fel a Szabadság téren – avatás nélkül, a nyilvánosság kizárásával. Nem felavatták, csak átadták. Éjjel, sötétben. Rendőröket vezényeltek a térre, hogy minden flottul menjen. Kordonok is voltak, nehogy kárt tehessenek benne a tiltakozók.

A sorozat legutóbbi két része itt olvasható.

Rogán Antal és más mesés férfiak helikopterrel

Tolvajok Orbán Ráhel lakodalmán

Szobrot kap Szabadkán Mátyás király

0

Az emlékmű magánadományból épül fel a város központjában annak alkalmából, hogy a 2018-as évet Mátyás király-emlékévének nyilvánították. Az idén van Mátyás királlyá koronázásának 560., a születésének pedig 575. évfordulója.

Az egészalakos szobron két felirat kap helyet, az egyiken az lesz olvasható, hogy Matthias Rex (1458-1490), a másikon pedig a felállítást finanszírozó üzletember neve és a szoborállítás időpontja szerepel majd.

Szabadka és környéke a Hunyadik birtoka volt a 15. században és Mátyás igazságos királyként vonult be a történelembe, emellett pedig a nándorfehérvári hős, Hunyadi János fia volt – szerepelt a kérelemben.

Hunyadi Mátyásnak még nincs szobra Szerbiában, Hunyadi János emlékét is csak egy mellszobor őrzi a róla elnevezett csantavéri iskolában. Mátyás király után hamarosan édesapja is teljes alakos szobrot kaphat, mégpedig az egykori nándorfehérvári várban, a belgrádi Kalemegdanon.

 

Juhász Péter Köves Slomóval találkozna a Szabadság téren

0

Az Együtt elnöke közösen bontaná el a Szabadság téri, sokat vitatott, hivatalos elnevezéssel a német megszállás áldozatainak emléket állító emlékművet.

A szobrot, amely bíráló szerint a magyarországi zsidóság tragédiájában bagatellizálja az akkori magyar vezetés felelősségét, 2014. júniusában  állították fel az éjszaka leple alatt, a hazai, valamint nemzetközi botrányok hatására, azóta sem avatták fel.

Mint Juhász Péter írja: „találkozni hívtam Köves Slomót, mert szerintem el kell bontani a Szabadság téri emlékművet. Ehhez kérem a támogatását. Mert szerintem szerinte is. Szerinted?”

Szintén ma, Radnóti Zoltán, a Mazsihisz rabbitestületének elnöke a Magyar Nemzetben nyílt levélben kérte számon Kövestől, amiért beszállt a kampányba.

Juhász Péter levelét itt olvashatják:

Köves Slomó

Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, vezető rabbi

Tisztelt Rabbi Úr!

Miután Ön úgy nyilatkozott az elmúlt napokban a Hollik István KDNP-s képviselőjelölt kampánykiadványában való támogató megjelenése kapcsán, hogy bármelyik demokratikus párt jelöltjével hajlandó találkozni, és megkaphatja az Ön támogatását, engedje meg, hogy egy találkozóra hívjam Önt egy konkrét ügy kapcsán.

2014 júliusában Orbán Viktor kormánya botrányok közepette, a magyar zsidó közösség és a demokratikus érzelmű emberek minden tiltakozása ellenére titokban, rendőri kordonok mögött felállította a Horthy-korszak háborús bűneit rehabilitálni kívánó Szabadság téri emlékművet, hivatalos nevén, „A német megszállás áldozatainak emlékművét”. Ez az emlékmű, de önmagában a kormány eljárása is méltatlan mind a holokauszt közel félmillió zsidó áldozatával, mind a túlélőkkel és hozzátartozókkal, mind pedig a jóérzésű magyar emberekkel szemben.

Az emlékművet azóta sem avatta fel a kormány, de nem vállalták a felelősséget a mi kárunkra elkövetett szégyenért: a Fidesz-KDNP Horthy-mosdató emlékműve azóta is áll.

1944 márciusára, a német megszállás bekövetkeztekor már három zsidótörvény is érvényben volt Magyarországon, amelyek a zsidókat faji alapon meghatározva kiszorították őket a közélet és a gazdaság számos területéről. Még a német megszállás előtt több tízezer magyar állampolgárt kényszerítettek munkaszolgálatra, illetve ezreket gyilkoltattak meg csupán származásuk alapján a magyar és német hadsereg által közösen megszállt területeken. Az 1944-ben történt német megszállás a magyar hatóságokkal és a hadsereggel összejátszva történt, utána pedig a magyar állam hathatós támogatásával küldtek biztos halálba százezreket.

Amennyiben 2018. április 8-án megválasztanak a Belváros országgyűlési képviselőjének, az első feladataim között lesz eltakarítani ezt az emlékműnek nevezett szégyent a Szabadság térről. Sem szavakkal, sem tettekkel, sem emlékművek felállításával nem vállalhatunk közösséget a Horthy-korszakkal. Igazságot kell tennünk mindazoknak, akiket ez az emlékmű okkal sért.

Erről szeretnék Önnel, mint minden demokratikus párt jelöltje iránt nyitott, a zsidó közösség egy részét képviselő rabbival értekezni az emlékműnél, illetve annak lebontásához kérem az Ön támogatását.

Arra kérem, jelölje meg az időpontot, amikor találkozhatunk a Szabadság téren.

Ezúton is köszönöm együttműködését.

Budapest, 2018.02.06.

Üdvözlettel: Juhász Péter

elnök, Együtt-a Korszakváltók Pártja

 

Oroszlánfejű istennő szobrait találták meg Egyiptomban

0

Sekhmet 27 új szobráról van szó, valamennyit fekete gránitból faragták.

Néhány szobor magassága eléri a két métert is. Állapotuk általában jó, de vannak köztük sérültek is. Mindezt az egyiptomi régészeti tanács főtitkára közölte újságírókkal.

Azt nem árulta el, hogy mikor bukkantak a kutatók a jelentős régészeti leletre, de annyit közölt, hogy az

a közös európai-egyiptomi csapat találta meg az istennő szobrait Luxorban, amely már 1998 óta végez ott ásatásokat.

Az Európai Unió és Egyiptom közösen restaurálja III. Amenhotep fáraó templomát.

Tilos lesz kereskedelmi célra használni Dávid szobrát

0

Egész Európában tilos lesz ezentúl engedély nélkül kereskedelmi célra felhasználni Michelangelo Dávid-szobrának képét – így döntött a firenzei bíróság.

A korlátozás célja, hogy gátat szabjon a jegyüzérek ténykedéseinek, akik túlárazott belépőket kínálnak a turistáknak a reneszánsz mesterművet őrző firenzei Gallerie dell’Accademiába – írja az olasz Local, amelyet az MTI idéz.

A korlátozás elsődlegesen a Visit Today nevű cég ellen irányul, amely

a Dávid-szobor képével hirdeti VIP-jegyeit a szórólapjain és a honlapján.

A bírósági döntés értelmében a vállalatnak minden promóciós anyagáról el kell távolítania a szobrot ábrázoló képeket és 2000 euró (622 ezer forint) pénzbírságot kell fizetnie minden egyes napért, amikor megszegi a tilalmat.

Cecilie Hollberg, a múzeum igazgatója precedensértékűnek és követendő példának nevezte a döntést. Azt mondta:

“azok a múzeumok, amelyek hozzánk hasonlóan a túlárazott jegyek megszaporodásának áldozataivá váltak, mostantól jogi útra terelhetik a dolgot,

mert a jog győzedelmeskedni fog olyasvalami felett, amely gyakorlatilag a látogatók becsapását jelenti”.

A firenzei székesegyház épületegyüttesével kapcsolatos állagmegóvási és felújítási munkálatért felelős Opera del Duomo szervezet vezetője, Lucas Bagnoli már fontolgatja is, hogy követi a Galleria dell’Accademia példáját, mivel a különböző jegyirodák a dóm képét is előszeretettel felhasználják a szolgáltatásaik népszerűsítéséhez.

Az olaszországi kulturális intézmények várhatóan országszerte követni fogják a firenzei intézmény példáját.

Az egész Európára kiterjedő korlátozás értelmében a szobrot ábrázoló képeket ezentúl senki sem használhatja fel pénzszerzés céljából a Galleria dell’Accademia engedélye nélkül. Azt egyelőre nem tudni, hogy a korlátozás a szuvenírekre és a képeslapokra is kiterjed-e.

Hitler-szobor miatt van botrány Indonéziában

0

Jogvédő szervezetek tiltakoztak, mert egy indonéz viaszmúzeumban Hitler-szobor mellett szelfizhettek a turisták, méghozzá az auschwitzi haláltábor fotója előtt, ahol több mint egymillió embert gyilkoltak meg a nácik.

https://www.instagram.com/p/BXjjo1sAhFK/

Indonézia a második világháború idején holland gyarmat volt. Hollandiát a németek szállták meg, Indonéziát pedig Hitler szövetségesei, a japánok. Hitlerrel kapcsolatban így nincs közvetlen történelmi tapasztalatuk, ezért

kuriózumnak számít.

A népirtás viszont létező emlék Indonéziában: a hatvanas évek közepén csaknem egymillió – jórészt kínai származású – kommunistát mészároltak. A kínaiak különben is állandó célpontjai az iszlamistáknak, akik egyre többen vannak Indonéziában is.

Hitler szobra tehát rossz üzenet, ezért követelték jogvédők az eltávolítását, hiába szerepelt a kiállításon három éve. A múzeum végül eltávolította a szobrot.

Korábban egyébként egy olyan kávézó miatt volt botrány Indonéziában, ahol a pincérek SS-egyenruhában szolgáltak fel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK