Kezdőlap Címkék Szlovákia

Címke: szlovákia

Az oknyomozó újságíró gyilkosait vették őrizetbe?

0

A szlovák Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség ma reggel erőszakos bűncselekmény elkövetésével vádolt személyeket vett őrizetbe. A TASR hírügynökség információi szerint az akció összefügg Ján Kuciak és Martina Kušnírová meggyilkolásával.

Jelenleg a házkutatások zajlanak. A rendőrség későbbre ígért konkrét információkat.

A Dennik N információi szerint nyolc embert vettek őrizetbe. Köztük van a gyilkosság elkövetője is. A többiek a végrehajtásban segítettek.

A napilap szerint a rendőrségi akcióra Dél-Szlovákiában került sor.

Ján Kuciak oknyomozó újságírót és menyasszonyát, Martina Kušnírovát február 21-én gyilkolták meg Nagymácsédon.

Okulásul: 20 éve bukott meg a mečiarizmus

0

1998. szeptember 25-én és 26-án tartották a parlamenti választásokat, melyen hiába kapta a legtöbb voksot a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS), kormányt végül a Mikuláš Dzurinda vezette négypárti koalíció tudott alakítani.

Gyanús privatizációk, visszaélés az Ivan Lexa vezette titkosszolgálattal, növekvő munkanélküliség, a gazdaság összeomlásának reális veszélye, ifj. Michal Kováč elrablása, és még hosszan lehetne sorolni a bűnöket és negatívumokat, amelyeket Vladimír Mečiar háromszoros miniszterelnök szabadított Szlovákiára. Koalíciós partnereivel, a Szlovák Nemzeti Párttal és a Szlovákiai Munkáspárttal pár év alatt Európa egyik legsötétebb helyévé tették az országot.

A hatalmas tétnek megfelelően Szlovákia történetének egyik legkiélezettebb kampányát élték meg a lakosok, Mečiar oldalán külföldi celebek, Claudia Schiffer, Ornella Muti és Claudia Cardinale jelentek meg. A felfokozott hangulat nagyon magas részvételt, 84,24 százalékot eredményezett. Mečiar – aki vidéki ügyvédként indult, és a bársonyos forradalmat követően előbb a belügy élére került, majd 1991 áprilisától Szlovákia miniszterelnöke lett, 1993 januárjában pedig bejelentette az önálló Szlovákia megalakulását – kormányzása idején az ország újkori történetének legsötétebb időszakát élte.

Vladimír Mečiar kihívója, Mikuláš Dzurinda 1997 júliusában öt pártot integrálva létrehozta a Szlovák Demokratikus Koalíciót, amelyet a választási törvény megváltoztatása miatt koalícióból párttá változtatott. Ugyancsak párttá alakult a három magyar párt koalíciója, 1998. június 21-én megalakult a Magyar Koalíció Pártja, amely 15 képviselői helyet szerzett a parlamentben, és hozzájárult Szlovákia demokratizálódásához.

Dzurinda fogadást kötött, ha pártja nem győzi le a HZDS-t a választáson, akkor levágja a bajuszát. Pártja végül néhány ezer szavazattal alulmaradt, ezért megvált a jellegzetes bajusztól. A legyőzött Mečiar távozása is színpadias volt, a televízióban a „S pánom Bohom…” dalt énekelve búcsúzott a csalódott szavazóitól.

(Új Szó)

Fénysebességgel terjedő Elios

0

Szlovákiában is üzletelnek a Magyarországon gyanús közbeszerzési ügyekbe keveredő Elioshoz közeli cégek. Ezzel kapcsolatban a pozsonyi Új Szó szerkesztőségi összefoglalójában megjegyzi: az Elios, amely Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz kötődik, sorra nyerte az önkormányzatoktól a közbeszerzési pályázatokat, a gyanús ügyek miatt nyomozást indított az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF.

Négy olyan vállalat is működik Szlovákiában, amely az Elioshoz hasonló módon nyert közbeszerzési eljárásban megrendelést települések közvilágításának modernizációjára.

A szlovákiai városok és falvak közvilágításának felújítására kiírt közbeszerzési eljárásokban feltűnően gyakran nyer 4 szlovákiai vállalat, sokszor gyanús körülmények között,

tájékoztatott a Sme napilap.

A gyanús cégek egyike a 2013-ban alapított Grep Slovakia kft., mely az utóbbi 5 évben több közbeszerzést is megnyert. Az egyik pályázat Jóka község utcai lámpáinak felújítása volt, 2014-ben írták ki. A 240 ezer eurós pályázatnál a Grepnek csak egy vetélytársa volt, a kassai Eltodo, amely nem tudta teljesíteni a település által meghatározott szigorú feltételeket, például azt, hogy a kivitelező 10 éves garanciát adjon az égőkre. Ezt a feltételt egyébként a szlovák Közbeszerzési Hivatal (ÚVO) is erősen kifogásolta, állítása szerint erre a követelményre nincs szükség, és gátolja az egészséges gazdasági versenyt.

Hasonló feltételek miatt a hivatal korábban büntetést szabott ki néhány Besztercebánya megyei községre.

Az ügyben megszólalt Jóka polgármestere, Farkas Imre is, azt állítja,

már nem emlékszik a részletekre, és nem tudott a Grep hátteréről, de a világítással elégedett.

A másik szerződés Búcs községet érinti. A Komáromi járásbeli település csaknem 60 ezer eurós megrendelést adott a Grep Slovakiának, más jelentkező nem volt, így a cég probléma nélkül nyert. A szerződést még a 2014-es választások előtt kötötték a Grep Kft-vel, amikor Szigeti János (a Fidesz-partner Magyar Közösség Pártjából) volt a falu polgármestere. A felújítást önerőből, pontosabban hitelből fizette ki a falu a Grepnek. „A cég az általa készített hatástanulmánnyal érvelt, azt állította, hogy a takarékosabb világítással spórolhatunk annyit, amiből a kölcsönt vissza tudjuk fizetni. A tanulmány azonban nem volt pontos, a megtakarítás korántsem volt akkora, hogy abból visszafizessük az összeget“ – mondta az Új Szónak Karkó János (független), a falu jelenlegi polgármestere. Megkerestük Szigeti János korábbi polgármestert is, aki elmondása szerint csak homályosan emlékszik a történtekre, de úgy rémlik számára, hogy a Grep ajánlotta a legkedvezőbb feltételeket.

A Grep Slovakia ügyvezetője, Wirth Jenő – aki a lévai Reviczky Társulás elnöke, volt MKP-politikus – visszautasította, hogy a cégnek bármiféle kötődése lenne a gyanús üzletekhez, szerinte a Sme befeketíti a céget.

„Semmilyen módon nem állunk kapcsolatban az Elios-szal, sem más céggel. Az Elios a konkurensünk, a Sme pedig hazugságokat állít.”

Az Elios Slovakia Kft. szintén a gyanús cégek közé tartozik. 2015-ben alakult, akkor, amikor Pavol Pavlis (Smer) volt gazdasági miniszter pályázatot hirdetett az utcai lámpák felújítására. A cég már az első évben több mint 180 ezer eurós bevételt könyvelt el, a közel 23 ezer eurós nyereség mellett. A bevétele azóta is nő, tavaly már megközelítette a félmillió eurót. Az ügyet nyilvánosságra hozó Sme napilap szerint az Elios Slovakia többször összejátszott egy U Light nevű magyarországi vállalattal. Az U Light fiktív konkurenciát teremtett az Eliosnak, többször is megpályázta ugyanazt a közbeszerzést, de mindig egy kicsivel rosszabb ajánlatot kínált.

Gyanús cég az Infralux is, amely a Besztercebánya megyei falvak lámpáinak felújításához jutott hozzá. A cég a magyarországi Elioshoz hasonló módszerekkel utasította maga mögé a vetélytársait: folyamatosan módosították az égők paramétereit, míg végül az általuk kínált termékek feleltek meg legjobban a pályázatban szereplő műszaki feltételeknek. A Közbeszerzési Hivatal ezeknek a falvaknak is bírságot szabott ki. Dušan Kollár, a cég igazgatója a megkeresésekre nem reagált. A negyedik gyanús vállalat az E-E-E Led Lightning, melynek résztulajdonosa Marian Dostál, aki korábban az Elios Slovakia cégnek is társtulajdonosa volt.

Jól menő cégek

Az összes felsorolt szlovákiai cég jelenleg is működik. Az E-E-E Led Lightning és a Grep Slovakia bevétele folyamatosan nő. Az Elios Slovakia bevétele 2017-ben csaknem a duplájára nőtt. Egyedül az Intralux veszteséges a cégek közül, amelynek ügyeiben már a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) is nyomozást indított európai uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.

(nar, Sme, Új Szó)

Magyar oligarchák terjeszkednek Szlovákiában

0

Szlovákiai újságírók négy, az Elioshoz, Tiborcz István korábbi cégéhez köthető vállalatot is találtak, amelyek ugyanúgy közvilágítási pályázatokon indultak.

A Slovak Spectator című lap ír arról, hogy egy cég nyerte meg csaknem az összes pályázatot, amelyet városok közvilágításának fejlesztésére írtak ki. A lap szerint

a magyarországi csalási mód terjed el Szlovákiában, ahogy a magyar oligarchák terjeszkednek.

Írnak arról, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálja a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez kötődő cég, az Elios ügyeit. Szerintük a gyanús közbeszerzési pályázatokon szerzett a cég akkora profitot, hogy már külföldre is terjeszkedne.

A Slovak Spectator az SME című napilappal együttműködve talált négy olyan céget Szlovákiában, amelyek személyesen és pénzügyileg is köthetők a gyanús magyar közbeszerzésekhez.

Leírják az Elios magyarországi sikertörténetét, miszerint 2009-ben nyertek először három pályázaton, majd 2012 és 2014 között már 39 tendert nyertek meg, miközben a pályázatok egy részét rájuk szabták. Az OLAF legalább 17 esetben talált csalásra utaló nyomot, és később a magyar városok is panaszkodtak, hogy rossz minőségű az új világítás.

Tiborcz 2015-ben kiszállt a cégből, üzletrészét régi barátjának, Hamar Endrének adta el.

A lap szerint

az itthoni botrányok után a cég külföldön kezdett új piacokat keresni,

Szlovákia mellett Szerbiában is találtak Elios-leányvállalatot.

Szlovákiában Robert Fico kormányának gazdasági minisztere, Pavol Pavlis 2015 márciusában jelentette be a közvilágítás modernizálására kiírt pályázatot. Ekkortájt alapították az Elios Slovakia nevű céget, amelynek hamarosan Marian Dostál lett az ügyvezetője.

A szlovák Elios egyik tulajdonosa az egy évvel korábban alapított E-E-E LED Lighting nevű cég – ennek tulajdonosai Dostál (31%), Gabriel Stanko (48%) és az U Light nevű magyar cég (21%).

Ez utóbbiról gyanították Magyarországon, hogy az Elios ál-versenytársa,

hiszen mindig ugyanazokon a pályázatokon indult el, és mindig egy kicsivel magasabb árat ajánlott.

A lap két másik céget is Elios-közelinek nevez: a Grep a pályázatokon hol az Elios ellenfeleként, hol pedig partnereként tűnt fel, az Infralux pedig Besztercebánya környékén nyert hét pályázatot, méghozzá úgy, hogy az olcsóbb ajánlatot tevő indulókat kizárták – ugyanolyan indokokkal, mint amilyenekkel Magyarországon az Elios ellenfeleit kizárták. Az érintett polgármesterek tagadták, hogy csalás történt volna.

Pszichiátriai tünet, ha valaki szerint egy 90 éves nagypapának terve van a világ leigázására

A távozó szlovák nagykövet mondta ezt a Soros-ellenes kampányról egy interjúban. Szerinte Orbán Viktor teljesen centralizálja hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha és Magyarországon egyre inkább az orosz modell működik.

Rastislav Kácer
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Rastislav Kácer nem csak diplomataként ismert, ő alapította a Globsec nevű szervezete, amely 2005 óta évente szervezi Pozsonyban a World Security Forumot, a régió egyik legjelentősebb biztonságpolitikai konferenciáját. Korábban dolgozott a NATO főparancsnokságán, 2003 és 2008 között amerikai nagykövet volt. Öt évet dolgozott Magyarországon, miután lejárt a mandátuma, saját kérésére vissza is vonul a diplomáciától.

A Denniknek adott interjúban (amelyet a napi.hu fordított le) most azt mondta, Magyarországon

a vezető centralizálja a hatalmát, ő dönti el, kiből lehet oligarcha.

Szerinte Magyarországon már Orbán Viktortól függenek az oligarchák is, mint Oroszországban, és nem fordítva, mint például Szlovákiában.

A távozó nagykövet azt is mondta: „Orbánra úgy néznek, mint egy forradalmárra. Nem egy szokványos politikus, de egy olyan, akinek kialakult képe van a jövőről,

azt is hiszi magáról, hogy egy próféta,

egy fényhordozó.” Szerinte sajnálatos, hogy autokrata ambíciói vannak.

Mint mondta, nem biztos benne, hogy a magyar demokrácia ma megfelel az uniós jogállami feltételeknek, ahogyan Szlovákia sem felelt meg, amíg Vladimir Meciar kormányzott.

Rastislav Kácer nem bizakodó a V4-ek gazdasági teljesítményét illetően sem: az EU GDP-jének mindössze hat százalékát adják. Úgy látja, hogy míg korábban a csehek álltak a legjobban, és utánuk jöttek a magyarok, azóta a lengyelek kilőttek, és már Szlovákia is lehagyta Magyarországot.

A magyar gazdaság mindössze egy százalékkal közeledett az uniós átlaghoz a csatlakozás óta,

ezt Románia is fel tudja mutatni.

Szerinte Orbán orosz kötődése nem csak mítosz, és annak köszönhető, hogy az EU és az USA kritizálja, ha távolodik a demokratikus értékektől, az oroszok viszont nem. Ugyanakkor, bár szerinte Orbán és Putyin több dologban hasonlítanak, a magyar miniszterelnök közelebb áll az Unióhoz, mint Oroszországhoz. Az EU ugyanis több, mint egy gazdasági együttműködés, ezer éves közös értékeken alapszik.

Arról is beszélt, hogy nem akarja megmondani, mit kellene tennie Magyarországnak, hiszen Szlovákia sem tökéletes:

„A magyarok és a szlovákok azt a képet alakították ki magukról, hogy ők a két rossz gyerek az osztályban,

akik miatt a tanár már elveszítette a türelmét, már nem is tudja, ki a jó és ki a rossz. ”

Soros György
Fotó: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

Rastislav Kácer beszélt Soros Györgyről, és a magyar kormány ellene indított hadjáratáról is. Úgy fogalmazott: „A nemzetközi politikában szerzett több évnyi tapasztalatom alapján kijelenthetem, ha valaki azt hiszi, hogy egy 90 éves nagypapának – még ha gazdag is – bármilyen ördögi terve van a világ leigázására, az inkább pszichiátriai látlelet, mint sem valami, aminek köze lenne a valósághoz”. Azt ugyanakkor elismerte, hogy

a propagandában működött az üzenet.

Beszélt arról is, hogy megnézte a Soroshoz köthető alapítványok munkáját, és ez alapján úgy látja: veszteség, hogy elköltöznek Budapestről. Szerinte jótékony célokat támogattak és védték a sajtószabadságot is.

Szlovákiában egyébként nem működött úgy a „sorosozás”, mint Magyarországon, pedig Robert Fico volt miniszterelnök próbálkozott vele a tömegtüntetések idején, és ebben a magyar kormánypropaganda is támogatta. Volt arra példa, hogy a Fico egyik sajtótájékoztatóját élőben adó újságírók egyszerűen beszüntették a közvetítést, amikor az összeesküvés-elméleteiről kezdett beszélni. Bukása után pedig eleve kevesebb figyelem fordul felé. Ugyan volt arról szó, hogy a parlamentben előkészítenek egy, a magyar civilellenes törvényhez hasonló jogszabályt, de konkrét lépések eddig nem történtek.

Szlovákia amerikai F 16-osokra cseréli a MIG 29-es vadászgépeket

0

Pozsonyban a NATO-csúcsra időzítve jelentették be a döntést.

A Lockheed-Martintól vesz Szlovákia 14 darab F 16-os harci gépet. A hadügyminisztérium azt is közölte, hogy

versenyben volt még a svéd Gripen is,

de a jobb műszaki mutatók miatt az F 16-osok mellett döntöttek. A beszerzés tervezett költsége meghaladja a másfél milliárd eurót, ez a legmagasabb összeg, amit Szlovákia eddigi történetében a légierő modernizálására jóváhagytak.

Ez nyilván hosszútávú elköteleződést jelent, mert ezeket a gépeket karban kell tartani, és a pilótákat valahol ki is kell képezni. Szlovákia méretei ráadásul nemigen teszik lehetővé az ilyen gyors vadászgépek kipróbálását sem.

Az országnak egyébként 2019-ig érvényes karbantartási szerződése van a MIG gépekre az oroszokkal,

az első F 16-osok 2022-ben érkeznek majd.

Peter Pellegrini miniszterelnök a kormányülést követő sajtótájékoztatóján azt mondta: gazdaságilag a legkedvezőbb és műszakilag a legjobb megoldást választották: bár az F 16-osok beszerzési költsége néhány száz millió euróval drágább, mint a Gripeneké, a gépek tervezett 30 éves üzemeltetési költségei 8 százalékkal alacsonyabbak.

A döntésnek minden bizonnyal Donald Trump is kifejezetten örül. Ő ugyanis gyakran bírálja európai NATO-szövetségeseit, hogy nem költenek eleget katonai célokra. Erről a vitáról itt olvashat bővebben.

A meggyilkolt újságíró kollégáját zaklatja a rendőrség

0

Pavla Holcová a barátnőjével együtt kivégzett szlovák Ján Kuciakkal dolgozott együtt. Most őt hallgatták ki a rendőrök, és még a telefonját is elkobozták.

A fiatal Ján Kuciakot februárban végezték ki, miután a maffia és a legfelsőbb szlovák politikai körök összefonódásait vizsgálta. Kuciak többek között annak az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, nemzetközi újságíró szervezetnek dolgozott, amelynek a magyar Átlátszó és a Direkt36 is a tagja.

Kuciak együtt dolgozott a Prágában élő Pavla Holcovával, akit a szlovák rendőrség „baráti beszélgetésre” hívott Pozsonyba. Csakhogy

a baráti beszélgetésből nyolcórás kihallgatás lett.

A rendőrök leginkább arra voltak kíváncsiak, hogy meddig jutottak el a tények feltárásában az újságírók – sokkal kevésbé érdekelte őket, hogy kik lehettek a gyilkosok és a megbízóik.

Leginkább Holcová mobiltelefonjának információira voltak kíváncsiak. Ő ezt megtagadta, hiába fenyegették 1650 eurós büntetéssel a nyomozás akadályozása miatt. Csakhogy az ügyészség kiadott egy felhatalmazást, ami alapján

a rendőrök elkobozták az újságírónő telefonját.

A nyolcórás kihallgatás végén Holcovát elengedték, de a telefonját nem kapta vissza. Ahogy az OCCRP közleménye fogalmaz: az ilyen viselkedésnek nincs helye Európában, ilyet csak autokratikus rezsimekben lehetett korábban látni.

Arról viszont továbbra sincs semmi hír, hogy ki rendelte meg a fiatal oknyomozó újságíró meggyilkolását. Az ügy miatt tömegtüntetések voltak Szlovákiában, és bár a teljes magyar kormánypropaganda kiállt mellette, lemondásra kényszerült Robert Fico miniszterelnök is.

A megölt szlovák újságíró nyomozása alapján vizsgálódik az OLAF

0

Hivatalosan is vizsgálat indul a Szlovákiának adott uniós pénzek ügyében.

Az Európai Unió pénzügyi csalásokat kivizsgáló szervezete, az OLAF hivatalos közleményben tudatta: az előzetes vizsgálatok megerősítették Ján Kuciak információit, azaz valóban visszaélhettek a mezőgazdaságra fordítandó EU-s forrásokkal Szlovákiában. 

Az újságíró a visszaélések ügyében nyomozott, amikor barátnőjével együtt meggyilkolták. Legutóbbi, posztumusz kiadott cikkei az olasz maffiához vezető szálakat is feltártak a korrupciós ügyben.

Ezzel egyidejűleg az Európai Parlament határozatot fogadott el, amely az újságírók védelmét sürgeti az EU-ban. Az indoklás szerint a máltai Daphne Caruana Galizia és Ján Kuciak megölése az információszabadságra vonatkozó alapvető EU-s értékeket ássa alá. 

Kuciák meggyilkolásába eddig belebukott Szlovákia miniszterelnöke, két belügyminiszter és legutóbb az országos rendőrfőkapitány is

Szlovákia rendőrfőnöke is belebukott az újságírógyilkosságba

0

Tibor Gaspar menesztését folyamatosan követelték a tüntetők, annál is inkább, mert rokona révén ő is kapcsolódik Ján Kuciak ügyéhez.

A fiatal oknyomozó újságíró annak az őrző-védő szolgálatnak a kétes ügyeit vizsgálta, amelynek feje Tibor Gaspar rokona, ezért felmerült, hogy nem tudná pártatlanul kivizsgálni a gyilkosságot. 

Peter Pellegrini kedden, sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Gaspar május végével távozik posztjáról. Gaspar 1993-ban került a rendőrség kötelékébe és 2012 óta állt a szlovák rendőrség élén, de még kedd délelőtt is arról beszélt, hogy egyelőre nem távozik tisztségéből, mert nem fog különböző civil szervezetek képviselőinek követelésére lemondani, csak akkor, ha az új belügyminiszter erre felkéri. Az ideiglenesen a belügyminisztériumot is irányító Peter Pellegrini szerint közös döntést hoztak Gasparral arról, hogy május végével távozik posztjáról.

Pellegrini hangsúlyozta, hogy Gaspart hozzáértő és eredményes vezetőnek tartja, de nem tartja jónak azt, hogy személyén keresztül egyesek az egész rendőrséget támadják.

Korábban már Robert Fico miniszterelnök és két belügyminiszter is belebukott a botrányba, Robert Kalinák és az utána kinevezett Tomás Drucker, akinek lemondását éppen kedden fogadták el.

Andrej Kiska államfő üdvözölte a rendőrfőnök távozását, és kifejezte reményét, hogy hamarosan bíróság elé kerülnek azok, akik felelősek a fiatal oknyomozó újságíró és menyasszonya haláláért Szlovákiában.

Orbán, Magyarország koronázatlan királya – Így látták a választásokat Csehországban és Szlovákiában

0

A cseh és a szlovák média egyaránt kiemelt figyelmet szentelt a magyarországi választásoknak. Még most is a fő hírek között vagy a címoldalon jelennek meg a témával kapcsolatos cikkek: egyesek az eredményt magyarázzák, mások egy sokkal szélesebb kontextusba helyezik az egészet, de vannak olyanok is, akik jóslatokba bocsátkoznak. Ezekből válogattunk össze most párat.

Azt, hogy Csehországban mekkora figyelem övezte a magyarországi választásokat, jól szimbolizálja, hogy Andrej Babiš cseh miniszterelnök, aki még mindig nem tudott kormánykoalíciót alakítani, csehül és magyarul is gratulált Orbán Viktornak. 

A Babišhoz tartozó médiumokban (Lidové noviny, Mladá fronta DNES) szintúgy ez jelentette a legfőbb külföldi témát. Luboš Palata, a MFD főszerkesztője négy pontban foglalta össze a Fidesz kétharmados győzelmét:

hatalom, migrációs válság, gazdaság, alternatíva hiánya. 

A Fidesz az elmúlt nyolc évben olyan hatalomkoncentrációt hajtott végre, amelynek következében nem volt kérdés, hogy ki arat majd győzelmet. Az egyetlen bizonytalansági tényezőt az újabb kétharmad jelentette. Ám most kiderült, hogy bár a Fideszre csak a magyar választópolgároknak kevesebb, mint a fele szavazott, ez elegendőnek bizonyult a kétharmadhoz. A migrációs válság esetében viszont a szerző elismerte,  hogy bár Nyugat-Európához képest elenyésző a muszlimok száma Magyarországon, a kelet-közép-európai országok közül mégis ezt az országot viselte meg leginkább a 2015-ös válság. A Fidesz ezeket a félelmeket tudta könnyen kihasználni. 

Annak ellenére, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások már lényeges csökkenést mértek a Fidesz esetében, különösen nagy volt a bizonytalanok vagy válaszolni nem akarók száma, mégis az utolsó pillanatban a kormánypártra adták le a szavazatukat. Ám Palata még ennek tükrében is úgy vélte, hogy

„így is jobb, mert ha az ultrajobboldali Jobbik került volna hatalomra, az egy valódi katasztrófával ért volna fel”

Végül pedig a gazdaság, ami elsőre gyengének tűnhet, de amennyiben összehasonlítják a szomszédos országokéival – köztük Csehországgal -, akkor Magyarország az elmúlt években többet fejlődött és jobb eredményeket mutathat fel, mint a többi szomszédos állam. 2010-ben Budapest ugyanott állt, ahol Athén, de a Fidesz (korántsem fájdalommentes) intézkedéseivel mára stabilizálták a gazdaságot, átlagosan 3-4 százalékos GDP-növekedést értek el, befektetések száma megnövekedett, illetve az államadósság is csökkent. 

Ugyanúgy gazdasági okokkal magyarázza a Fidesz győzelmét Pavol Kohout, a Lidové noviny újságírója is. Meglátása szerint,

„még a tradicionális országok sem tudták úgy stabilizálni a szociális államot, mint Magyarország” 

Pedig először úgy tűnt, hogy Orbán receptje, az „unortodox gazdaságpolitika” biztos bukással és összeomlással fenyegetett, de mégsem történt meg. A bankok megadóztatása és a energetikai cégek visszavásárlása már középtávon sikerrel járt, pedig  mindenki bírálta – különösen európai szinten – az elképzeléseket. Ráadásul egy olyan gazdasági mintát állított a sokkal erősebb Németország vagy Franciaország elé, amelynek követését már ott is többen felvetették. 

Zbyněk Petráček, szintén ugyanannak a cseh lapnak az újságírója, egy másfajta kontextusba helyezte az eredményt: 

Orbán győzelme nem a magyarországi, hanem az európai baloldal bukását jelenti.

Gyakorlatilag minden előzetes szcenárió megbukott. A magas részvételi arány nem hozta nehéz helyzetbe a Fideszt, mint ahogyan a fiatalok nagy száma sem jelentett áttörést. Nem az a probléma, hogy nem értik Magyarországot, hanem képtelenek felismerni és megfelelő tanulságot levonni a nyugati világban zajló változásokról. 

Lehetett gúnyolódnia azon, hogy Orbán  Európa „iszlamizációjával” riogatott, de Brüsszel már-már pánikszerű kirohanásai Európa „orbanizációjáról” szintén nem vezettek semmiféle eredményre, sőt mi több inkább taszító hatással voltak. Az elmúlt hónapok választási eredményei, legyen szó akár Ausztriáról, Németországról vagy Olaszországról, mind azt mutatja, hogy a tradicionális bal meggyengült vagy összeomlott, egyedül csak a sebtében létrehozott, még friss újdonságnak számító pártoknak van esélye (lásd Franciaország).  

Rudolf Schuster a magyar-uniós kapcsolatok jövőjére helyezte a hangsúlyt az elemzésében. A következő időszak 

„illiberális demokráciák versus Brüssze”l-ről fog szólni 

Korántsem tartja véletlennek, hogy a választási győzelem bejelentésekor Orbán az 1848-as szabadságharc egyik legnépszerűbb dalát énekeltette el a híveivel, a Kossuth-nótát. Ez ugyanis jelzés volt a Nyugaton lévő  „Habsburgoknak” (Európai Uniónak), hogy az „igazi szabadságharc csak most következik, de nem a zsarnokság, hanem a migrációs kvóták ellen”. Ugyanúgy már többször tanújelét adta annak, hogy „nem lesz könnyű partnere az Európai Uniónak”. 

A szlovák médiában még a cseheknél is sokkal kritikusabbak voltak. A SME napilapban Beata Balogová főszerkesztő szerint bár azt senki nem várta, hogy Orbán elveszti a vasárnapi szavazást, de újabb kétharmaddal kevesen számítottak. Mostantól semmi nem állhat az útjába, minden maradék ellenállást legyűr és lebont. 

A következő négy évet meg fogják fizetni a magyar generációk, de már nem biztos, hogy uniós állampolgárként

Lukáš Onderčanin, aki gyakran ír elemzéseket a SME-be, hat pontban szedte össze a Fidesz győzelmének okait. 

1. A magas választási részvétel segített… Orbánnak. 

2. A rengeteg hamis információ és ellenkampány, amelyet a menekültekre, uniós kvótákra és Soros Györgyre hegyeztek ki, s ezek ellen semmiféle ellenszert nem tudott kitalálni az ellenzék (kevés volta korrupciós ügyek felemlegetése). 

3. Az ellenzék fragmentáltsága és az illúziók, amelyekben ringatták magukat Hódmezővásárhely után. 

4. Stabilitás és védelem – a Fidesz által biztosított stabilitás, nemcsak Soros ellen, hanem gazdasági téren.

5. Szabad, de tisztességtelen választás. 

6. Korlátlan hatalom

Peter Javůrek a szlovák Pravda oldalán arról írt, hogy miközben a magas részvételi arány 2002-ben megbuktatta Orbánt, addig 2018-ban az ellenkezője történt:

bebetonozta a hatalmát.

Ezt azonban nem tartja meglepőnek az ellenzékben uralkodó állapotok és a folyamatos botrányaik miatt. Vona Gábor ugyan próbálta „tisztára mosni” a Jobbikot, de a magyar választók erre nem voltak vevők. Orbán életpályája azt mutatja, hogy a legnagyobb érték a hatalom, amelynek eléréséért mindent meg lehet és meg is kell tenni. A nézeteit fokozatosan ehhez igazítja, s nem rettenti meg, ha közben sok szövetségét elveszíti. Így volt ez az Európai Unió vagy Soros György esetében is, akik csak addig voltak hasznosak, amíg pénzt adtak neki. Végül Javůrek arra jutott, hogy Orbán 

a választással egy új mozdonyt kapott, és már felesleges rajta bármiféle féket keresni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!