Az újabb 3 milliárdos támogatással összességében már 5 milliárd euróra emelkedik az állami támogatás összege, mellyel a gyengélkedő ágazatot próbálja versenyképessé tenni Németország.
1 milliárd euró jut ebből a csomagból az elektromos autóipar támogatására – hangsúlyozta a berlini kormányszóvivő. Steffen Seibert elmondta, hogy a kormány „hosszú távú strukturális változást” akar elérni ezzel a támogatással.
„Tudjuk, hogy az ágazat nehéz helyzetben van, és ez több százezer ember munkahelyét fenyegeti”
– mondta Peter Altmaier gazdasági miniszter.
Korábban Merkel kancellár összehívta az iparág vezetőit és a szakszervezetek képviselőit, hogy tisztázzák a nehéz helyzetet, melyet elsősorban a pandémia okoz, de nemcsak az. A német autóipar versenyképessége csökkenőben van, különösen az elektromos autók terén.
Mi sem mutatja ezt jobban minthogy az amerikai Tesla Berlin környékén építi új, elektromos autókat gyártó üzemét. Ilyen kihívás évtizedek óta nem érte a németek autóiparát.
Franciaország hasonló gondokkal küzd – ott Macron elnök 8 milliárd eurós támogatást nyújtott az autóiparnak.
A környezetvédők tiltakoznak
A Németországban különösen erős zöldek nem örülnek igazán a támogatási csomagnak – amint a Deutsche Welle erről beszámol.
A Péntek a jövőért környezetvédő mozgalom azt kifogásolja, hogy a támogatás késlelteti a gyors áttérést a benzin és dízel járművekről a környezetkímélő autókra.
A Bund környezetvédelmi szervezet szerint a hibrid autók támogatása hátráltatja a klímavédelmet, mert a járművek csak részben használnak elektromosságot
Volkswagen beruházás Pozsonyban
Hétfőn jelentették be, hogy 500 millió eurós beruházással fejlesztik a gyárat, és a közeljövőben 1 milliárd eurós fejlesztést terveznek Csehországban és Szlovákiában.
A kínai piac a fő vonzerő: a világ legnagyobb autós piaca gyorsan magára talált a Covid-19 járvány után. Ezért a német autóipart akár az anyaországban akár külföldön elsősorban erre a piacra alapozza a számításait miközben az európai piacokon stagnálás vagy visszaesés mutatkozik.
Sem Csehország sem pedig Szlovákia nem osztja a magyar és a lengyel kormány álláspontját a jogállamiság és az uniós pénzek összekapcsolását illetően. Mindkét állam úgy véli, hogy a jogállamiság normái egységesek, és nem regionálisak, ahogy azt a jelenlegi magyar és lengyel vezetés gondolja.
Szlovákia a magyar és a lengyel kormányhoz fordul, hogy vonja vissza a vétót az uniós költségvetéssel kapcsolatban – hangsúlyozta a szlovák diplomácia vezetője.
Maria Kolikova, szlovák igazságügyi miniszter rámutatott:
a jogállamiság egységes kategória, nincs mód helyi értelmezésre.
Szlovákiában nemrég őrizetbe vették az egykori rendőrkapitányt és a pénzügyi felügyelet vezetőjét – korrupciós ügyben. A rendőrkapitány korábban azért kényszerült lemondásra, mert kétértelmű szerepet játszott egy oknyomozó újságíró meggyilkolásában.
Szlovákiában jóval komolyabban veszik a korrupciós ügyeket mint Magyarországon, ahol magasrangú vezetőket sohasem ítéltek el emiatt!
Tomas Petricek cseh külügyminiszter kifejtette: reméli, hogy a magyar és lengyel vétó nem hátráltatja sokáig az európai pénzek kifizetését.
„Csehország számára a németek által kidolgozott kompromisszum teljesen elfogadható”
– hangsúlyozta a cseh diplomácia vezetője.
Korábban a francia diplomácia megpróbálta fellazítani a visegrádi együttműködést: Macron elnök ebből a célból felkereste Pozsonyt és Prágát is – mellőzve Budapestet és Varsót.
Merkel kancellárnak kell megoldania a problémát
A németek kompromisszuma a magyar és a lengyel kormányon kívül mindenkinek megfelel az Európai Unióban.
Épp ezért Guy Verhofstadt, aki nemrég még a liberális frakciót vezette az Európai parlamentben, ahol most is fontos szerepet játszik, a két renitens tagállam kihagyását javasolta.
Az euró mintájára kétsebességes Európa lenne, ahol a magyar és a lengyel kormány magára marad a jogállamiság nem ortodox értelmezésével.
A döntő szót Angela Merkel német kancellár mondja ki, aki a németek uniós elnöksége idején különösen nagy szerepet játszik Brüsszelben. A kancellár asszony többször is tárgyalt telefonon Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, hogy elérje célját: az uniós pénzek mielőbbi kifizetését. Ezekre a pénzekre a Covid-19 járvánnyal küszködő Magyarországnak és Lengyelországnak is mind nagyobb szüksége van.
A szlovák kémelhárítás szerint a három orosz diplomata megsértette a bécsi konvenciót, és hírszerzéssel foglalkozott – közölte a külügy szóvivője Pozsonyban.
Az amerikaiak nemrég figyelmeztették a térség államait, hogy megnövekedett náluk az orosz hírszerzői tevékenység.
Trump nemrég határozta el, hogy kivonja az amerikai csapatok egy részét Németországból, és áttelepíti őket Lengyelországba illetve Romániába. Washingtonban ezt a két államot tekintik a térség kulcs országainak. Mind Lengyelország mind pedig Románia – a NATO vonalat követve – határozottan szembeszáll az orosz befolyással.
Csehország és Szlovákia Putyin kedvencei a térségben
Mindkét országban igen intenzív az orosz jelenlét mind gazdasági mind pedig diplomáciai téren. Csehország miniszterelnöke szlovák , aki Pozsonyban született – édesanyja magyar volt. Tanulmányait részben Moszkvában végezte. Hazatérése után egy ideig a csehszlovák titkosszolgálatnak dolgozott mint orosz összekötő tiszt. Szlovákiában a Fico kormányzattal épült ki különösen szoros orosz kapcsolat. Miután Fico és csapata kikerült a hatalomból , megkezdődött a titkosszolgálat átszervezése is. Hűvösebbé vált a viszony Moszkvával. Ezért válhatott hirtelen aktuálissá három orosz diplomata kiutasítása Szlovákiából.
Ha valaki csodálkozna a szlovák elnökválasztáson fölényes győzelmet arató Čaputová eredményén… Magyar nyelven is közzétett „Történetem” című bemutatkozását változtatás nélkül közöljük. Végigolvasva rögtön konstatáhatjuk: nincs min csodálkozni!
„Ki ne tapasztalta volna meg az igazságtalanságot és a hatalom arroganciáját? Lépten nyomon szembesülünk ezekkel a jelenségekkel a hivatalokban, bíróságokon vagy a kórházakban. A politikában még ennél is szembetűnőbb. Már-már megszoktuk. Mintha ez lenne a dolgok rendje. Pedig nem az. És ezért változásra van szükség.
Szakmai életem jelentős részét az igazságosság érvényre juttatásának és a gyengébbek megsegítésének szenteltem.
Egyetemistaként olyan projekteket kezdeményeztem, amelyek szociálisan hátrányos helyzetű csoportoknak, illetve a bántalmazott gyerekeknek nyújtottak segítséget.
Ügyvédként azoknak az oldalán álltam, akiknek sem kapcsolati hálója, sem anyagi lehetősége nem volt harcolni a jogaiért.
Civil aktivistaként a közösségi érdekeket védelmeztem a politikai pártok, vagy a vállalkozói csoportok érdekeivel szemben.
Elnöknőként minden erőmet és az elnöki tisztség minden tekintélyét arra fogom fordítani, hogy senkinek se kelljen többé az igazságtalansággal és a hatalom arroganciájával szembesülnie.
Programom
Olyan államfő szeretnék lenni, aki helyreállítja a közélet iránti bizalmat, mert manapság Szlovákiában már azt sem tudjuk, mi fán terem a bizalom. Nem bízunk a politikusok szavában, nem hisszük, hogy őszintén és jó szándékkal teszik a dolgukat. Nem bízunk a rendőrségben és a bíróságban, hogy biztosítani tudják az igazságosság érvényeslését és a törvény előtti egyenlőséget. Lassan már egymásban sem bízunk. A társadalom szövete felfeslik, távolodik egymástól a város és a vidék, a gazdag és a szegény országrész, a fiatalok és az idősek. Mintha szertefoszlottak volna azok az értékek és célok, amelyek mindannyiunkat egyesítenek és amelyekért mindnyájan lelkesedhetünk.
Azért veszem át az elnöki hivatalt, hogy visszahozzam a társadalmunkba a bizalmat. Szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy a politikát újra közszolgálatnak tekintsük. Szeretném visszaadni azoknak az értékeknek az erejét és tartalmát, amelyek mindannyiunkat egyesítenek: az igazságosságnak, az emberi méltóság védelmének és a demokratikus Európához való civilizációs tartozásnak. Ezeknek az értékeknek szeretnék érvényt szerezni az alkotmány adta hatáskörömet kihasználva. Ahol pedig véget ér az elnöki hatásköröm, ott személyes példát akarok mutatni. És ahol már példát sem tudok mutatni, ott rámutatok az igazságtalanságra.
Ennek szellemében három témának fogok kiemelt figyelmet szentelni: ezeket tartom a legfontosabbnak, mert ezek nagy mértékben hozzájárultak egyéni sorsom és szakmai pályafutásom alakulásához.
Igazságosság mindenki számára
Szlovákiából eltűnt az igazságosság. Ezt ügyvédként egészen közelről megtapasztaltam. A nagy ügyek, amelyekre a média is figyelmet szán, csupán a jéghegy csúcsa. A csúcs alatt annak a számtalan embernek a félrecsúszott sorsa található, akik áldozatként nem jutothattak hozzá az igazságszolgáltatáshoz, mert nem volt meg hozzá a kellő kapcsolatrendszerük, befolyásuk vagy vagyonuk. És gyakran előfordul az is, hogy túl későn szolgáltatják az elvárt igazságot.
Mert Szlovákiában az igazságosságot más-más mércével mérik attól függően ki részesül benne. A hatalmon lévők gyakran kivételezett helyzetet éveznek. Számos korrupciós és büntetőjogi ügyben bebizonyosodott, hogy a politikusokra más szabályok vonatkoznak. Az ő esetükben elmarad a felelősségre vonás, miközben a hétköznapi emberektől az állam keményen megköveteli a szabályok betartását. Csakhogy az igazságosság egyenlőtlen eloszlása romboló hatással van a társadalomra, ugyanis megerősíti az emberekben azt a meggyőződést, hogy ha a politikusoknak nem kell betartaniuk a szabályokat, akkor nekünk sem kell.
Elnöknőként minden befolyásomat latba vetem azért, hogy a rendőrségen, ügyészségen és a bíróságokon azonnali és rendszerszintű változások induljanak el. Meggyőződésem, hogy a rendvédelmi szerveknek független intézményként kell működniük, ellen kell állniuk a politikai befolyásnak, élükön szakembernek, nem pedig a belügyminiszter lakájának kell állnia. Az ügyészséget és a bíróságokat társadalmi ellenőrzés alá kell vonni. Számos bátor ügyészt ismerek, aki a fojtogató légkör ellenére becsületesen és lelkiismeretesen végzi a munkáját. Azt akarom, hogy Szlovákiának modern ügyészsége legyen, ahol ezek a szakemberek esélyt kapnak a szakmai kiteljesedésre. A bíróságnak is mélyreható változáson kell átesnie. A bíróságoknak szakosodniuk kellene a jog egyes területeinek megfelelően, minek következtében lerövidülnének a bírósági eljárások. Elnöki hatáskörömbe tartozik majd a bírók és alkotmánybírók kinevezése, s ehhez a feladathoz az ügyet megillető komolysággal szeretnék hozzáállni. Meggyőződésem ugyanis, hogy a szakmai felkészültségen túl az erkölcsi fedhetetlenségnek is a kiválasztás szempontjává kell válnia.
Méltóságot az idősebbeknek
Sorsfordító technológiai változások korát éljük. A fiatalok előtt ez egyre több lehetőséget tár fel, az idősebbek viszont gyakran szorongással fogadják az újdonságokat. A szüleim generációjára gondolok, mely akotó évei javát egy elnyomó rendszerben élte le, ma pedig a társadalmi lét peremére szorultak. Vajon képesek vagyunk-e méltóságteljes időskort biztosítani nekik? Lesz, aki törődik majd velük? Az emberi méltóság ugyanis egyike azon értékeknek, amelyeket lehetetlen csupán a nyugdíj összegével mérni.
Szlovákiában ma gyakorlatilag hiányoznak a hosszútávú idősgondozási szolgáltatások. A környező országokhoz képest is kevés az öregek otthona, a meglévőkben pedig szűkében vannak a férőhelyeknek, a szakképzett alkalmazottak száma csekély, fizetésük nem versenyképes. Nem csoda hát, hogy szociális gondozók tízezrei távoznak Szlovákiából. A rendszeres és hosszan tartó gondozói szolgálat működését ezernyi adminisztratív akadály gáncsolja. Ennek következtében növekszik a várakozási idő. és egyre nehezebb megteremteni az emberi méltóságnak megfelelő életkörülményeket. Ennek a problémának a megoldása egyre sürgetőbb, mivel uniós viszonylatban Szlovákia a harmadik helyen áll a lakossága idősödésének tekintetében.
Államelnökként kiállok amellett, hogy az időseknek nyújtott szolgáltatások gyökeresen megjavuljanak. Az eszményi állapot az lenne, ha minél kevesebb rászoruló kerülne az intézményi ellátás rendszerébe, és a lehető legtöbben részesüljenek otthoni gondozásban, illetve kerüljenek kisebb intézményekbe. Ehhez meg kell teremtenünk a rugalmas jogi környezetet, és anyagilag is motiválni kell a rendszerben dolgozókat. Mindenképp latba vetem elnöki befolyásomat a kormánynál és a megyei önkormányzatoknál annak érdekében, hogy növeljék a gondozói szolgáltatások költségvetését, különös tekintettel az alkalmazottak fizetésére. Fontosnak tartom azt is, hogy egyszerűsítsük a gondozottak szociális-, és egészségügyi felülvizsgálati rendszerét: újonnan az államnak a szociális-, és az egészségügyi ellátást oszthatatlan egésznek kell majd vennie. Szlovákiának, helyzetéből adódóan, sokkal nagyobb mértékben kell támaszkodnia az innovatív megoldásokra, mint például a speciális karkötő általánossá bevezetése, a belső berendezés változtatásán keresztül az önkéntességben rejlő erőforrások jobb kihasználása. Azt akarom, hogy az összes elérhető eszközt és forrást kihasználjuk ahhoz, hogy a nőknek és férfiaknak egyaránt méltóságteljes és szép életet biztosítsunk az utolsó pillanatokig.
Ha azt akarjuk, hogy országunk minden nő és férfi polgára méltóságát megőrizve teljes életet éljen a legutolsó pillanatig, ahhoz minden rendelkezésre álló eszközt be kell vetnünk és az összes rendelkezésre álló forrást mozgósítanunk kell – elnöknőkét eltökélt szándékom mindent megtenni ennek érdekében.
Környezetvédelem
A természet napjainkban tapasztalható kíméletlen kizsákmányolása nem csak a mi egészségünkre jelent veszélyt, de a jövő generációkat is fenyegeti. Szlovákia gazdagságának egyik legfontosabb pillére a természet: az élettel teli erdők, a tiszta folyók és felszín alatti vizek, amelyek az ivóvizet biztosítják nekünk, valamint a termőföld, amely munkát és élelmet ad az embereknek. Ezt a kincset ma módszeresen pusztítjuk, gyakran törvénytelenül és közvetlenül veszélyeztetve az emberek egészségét. Ezt személyesen is megtapasztaltam, amikor a bazini hulladéklerakó ügyén dolgoztam, de sok más esetben is, amikor a lakosság és a környezeti értékek érdekeit képviseltem. Ezekből a tapasztalatokból született meg az a meggyőződésem, hogy a környezetvédelem többé nem lehet mellékes téma a politikában. Arról van ugyanis szó, milyen levegőt lélegzünk, milyen vizet iszunk és milyen élelmiszert eszünk.
Az erdeinket fenyegeti a legnagyobb veszély. Az eddigi kormányok lehetővé tették a tömeges, gyakran törvénytelen fakitermelést, amelyből szűk vállalkozói kör profitált. A gátlástalan erdőirtás már számos ritka ökoszisztémát felbomlasztott, s a nemzeti parkjaink sem kerülték el a végzetüket. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az erdőfelület csökkenésével növekszik az árvízveszély is. Az erdőirtás mellett komoly gondot jelent a vízforrások veszélyeztetettsége. Nem csupán a régi környezetszennyezési teher fenyegeti őket, hanem a veszélyes növényvédőszerek beszivárgása is, és elsősorban az a nagy mennyiségű hulladék, amelyet egyes cégek és emberek a vízbe engednek. Saját tapasztalatból tudom, hogy az állami szervek gyakran nagyon fél szívvel, sőt, közönyösen kezelik az efféle eseteket.
Elnöknőként mindent megteszek azért, hogy megálljt parancsoljunk a természeti értékeink pusztításának. Kezdeményezni fogom azt, hogy az ökológiailag legértékesebb területeink legalább öt százaléka maradjon meg beavatkozás nélküli övezetnek. Ez a mai nemzeti parkok és nemzeti természetvédelmi területek hetvenöt százalékára is vonatkozik. Szintúgy követelni fogom, hogy Szlovákia határozott és keményen lépéseket tegyen a hulladékmennyiség növekedésének megfékezésére, és hogy szigorúbb szabályozást vezessen be a potenciálisan veszélyes hulladéklerakókra vonatkozóan. Elnöki hivatalom támogatni fogja az összes olyan tervet, amely korlátozni igyekszik a műanyagok használatát, illetve kiáll a kötelező betétdíj bevezetése melett, valamint mellé áll minden olyan kezdeményezésnek, mely a körkörös gazdaság irányába mutat. Ez viszont már mindannyiunk közös felelőssége. Meg kell változtatnunk a gondolkodásmódunkat. Elnöknőként igyekszem jó példával elől járni, és minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy ez a változás bekövetkezzen, mielőtt túl késő lesz.”
Zuzana Čaputova EU-párti, korrupció-ellenes jogász megválasztása Szlovákia államfőjévé csapást mért a nacionalista, Európa-szkeptikus politikai erőkre, amelyek át akarták alakítani a tömb működését.
Miközben a lengyel és olasz jobboldali vezetők a májusi európai választás előtt felkelést szerveznek a további integráció és a befogadó politika ellen, Čaputova győzelme azt jelzi, hogy – legalábbis ebben a kicsi országban, amely az euró-övezethez tartozik – erős támogatásnak örvendenek a tömb liberális, demokratikus értékei, és az emberekben felgyülemlett a düh a berendezkedett pártokkal szemben, amelyekről úgy látják, hogy elvesztették a kapcsolatot a közemberekkel. Čaputova nem utolsó sorban egy oknyomozó újságíró és jegyese meggyilkolása keltette düh hullámán lovagolva jutott az elnöki tisztségbe: a kettős gyilkosság az országban a vasfüggöny leomlása óta a legnagyobb kormányellenes tüntetéseket váltotta ki. Győzelme ellentétben áll a Lengyelországban és Magyarországon tért hódító nacionalizmussal.
Noha Szlovákiában az elnöki tisztség többnyire ceremoniális, de kulcsszerepe van a kormányalakítási megbízások kiadásában, valamint a bírák és más tisztségviselők kinevezésében. Az Európai Unió több mint egy évtizede a migránsoktól Görögországig és a brexitig különböző válságok kezelésével küzd, és ezt egy olyan vezetési struktúrával teszi, amelyet azzal vádolnak, hogy túlságosan beavatkozik a nemzeti érdekekbe, és egyben nincs elég hatalma ahhoz, hogy rendbe hozza a dolgokat.
A zűrzavarból tőkét kovácsoló populista pártok azt remélik, hogy a májusi választáson legalábbis meg tudják fékezni a mélyebb együttműködéshez vezető folyamatot, és több mozgásteret tudnak biztosítani a tömb jogállamisági normáitól eltérő politika folytatásához. A cikk idézte, hogy a Bloomberg Economics kutatása szerint a világ 20 legbefolyásosabb gazdasága közül 68 százalék populista vezetők, vagy nem demokratikus rezsimek ellenőrzése alatt áll, és ez éppen háromszor annyi, mint három évvel ezelőtt. Ugyanakkor vannak arra utaló jelek, hogy némely országban ez ellen fellépnek a szavazók, akik ugyan elégedetlenek a hagyományos pártokkal, de nem akarnak lemondani azokról az előnyökről, amelyeket az EU nyújt: a viszonylagos prosperitásról, a vízum nélküli munkavállalási és utazási lehetőségről. Egy friss felmérés azt mutatja, hogy az Európai Parlament két legnagyobb szövetsége csökkentette a korábban prognosztizált szavazatvesztést. Szlovákia szomszédságában felfüggesztették a nacionalista zászlóvivő Orbán Viktor pártjának tagságát az EPP-ben, míg Lengyelországban a PiS a felmérések szerint azért küzd, hogy megőrizze vezetését az EU-párti ellenzékkel szemben.
Lukáš Kovanda, a Cseh Alap elnevezésű, prágai székhelyű befektetési csoport elnöke kijelentette: „Čaputova minden, ami Orbán nem, és nem a szlovák establishment-ellenes erők fogják meghatározni az ország irányát”. Čaputova győzelme csapást mér a Smer pártra is a jövőre esedékes általános választás előtt. Robert Fico, a párt vezetője, háromszoros miniszterelnök Ján Kuciak és menyasszonya meggyilkolása nyomán már korábban kénytelen volt lemondani. Kuciak a kormány tisztségviselői és bűnözők közötti kapcsolatokról írt. A párt a gazdasági növekedést kihasználva kormányzott, de nem vette fel a harcot a korrupció ellen. Ez kárára vált jelöltjének, Maroš Šefčovičnak, és javára volt Čaputovának, aki egy illegális szemétlerakó elleni harcával vált ismertté: a szemétlerakó ahhoz az üzletemberhez köthető, akit a Kuciak-gyilkosság megrendelésével vádolnak. Čaputova emellett nyíltan támogatja a melegek jogait, ebben a túlnyomórészt katolikus országában. „Azt hihettük, hogy a tisztesség a politikában csak az értelmiségiek számára téma, de most látjuk, hogy ez az, amit sok ember akart” – mondta.
A magyar labdarúgó-válogatott 2-0-ra kikapott Szlovákia vendégeként a Nagyszombatban rendezett Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen.
A hazaiak mind a két félidőben a hajrában találtak be: a 42. percben Ondrej Duda révén szereztek vezetést, a végeredményt pedig Albert Rusnák állította be a 85. percben.
A magyarok, akik Szoboszlai Dominik személyében újoncot is avattak, ötödször találkoztak a szlovákokkal, két döntetlen mellett harmadszor maradtak alul.
A selejtezősorozat folytatásában Marco Rossi szövetségi kapitány csapata vasárnap 18 órától a világbajnoki ezüstérmes horvátokat fogadja a Groupama Arénában.
sárga lap: Vavro (21.), Kucka (50.), Hamsik (77.), Skriniar (90.), illetve Kalmár (10.), Korhut (59.), Nagy (88.)
Szlovákia:
Martin Dubravka – Peter Pekarik, Denis Vavro, Milan Skriniar, David Hancko – Juraj Kucka, Stanislav Lobotka – Marek Hamsik, Ondrej Duda (Pavol Safranko, 87.), Albert Rusnák (Jaroslav Mihalik, 93.) – Robert Mak (Miroslav Stoch, 79.)
Magyarország:
Gulácsi Péter – Lang Ádám (Holender Filip, 81.), Willi Orbán, Kádár Tamás – Lovrencsics Gergő, Kleinheisler László (Szoboszlai Dominik, 54.), Nagy Ádám, Kalmár Zsolt (Dzsudzsák Balázs, 61.), Korhut Mihály – Kovács István – Szalai Ádám
I. félidő:
42. perc: a rosszul váltó magyar védők mellett Rusnák kapott a labdát a 16-os jobb oldalán, majd befelé húzott, lőtt passzából pedig Duda közelről a kapu jobb alsó sarkába helyezett (1-0).
II.félidő:
85. perc: Duda passza után Rusnák cselezett befelé a 16-os jobb oldalán, majd kilőtte a rövid alsó sarkot (2-0).
A csapatokat mindkét szurkolótábor élőképpel fogadta. A vendégdrukkerek a felső szintet pirossá, az alsót zölddé „varázsolták”, a magyar trikolort megjelenítve pedig a kettő közé egy hatalmas fehér molinón az volt olvasható, hogy „erő, hűség, remény”. A hazai szimpatizánsok országuk címerét feszítették ki.
A mérkőzés elején puhatolózó volt a játék
A mérkőzés elején egyik csapat sem esett neki a másiknak, amolyan puhatolózó volt a játék, így az első kapura lövésre a nyolcadik percig kellett várni, de az is jócskán elkerülte a magyar kaput. Az első igazán veszélyes szituáció szintén Gulácsi kapuja előtt alakult ki, de a magyarok szerencséjére a szlovákok egyik legjobbja, Hamsik nem tudta átvenni a labdát, pedig ziccerben lőhetett volna. A magyarok ugyan nem szorultak be, azonban egyre veszélyesebbé váltak a hazai akciók, a 11. percben már Gulácsinak kellett mentenie, nem sokkal később pedig a keresztléc segítette ki a magyarokat.
Az első negyedóra után Marco Rossi szövetségi kapitány tanítványai sokkal jobban megszűrték a hazai támadásokat, így lehetőségek nélküli mezőnyjátékot láthatott a közönség, amelynek magyar része ekkor nem a meccsel foglalkozott, hanem Romániát és Szlovákiát szidalmazta kórusban. Tulajdonképpen eseménytelenül telt a mérkőzés a 40. percig, amikor a magyaroknak volt két ígéretes támadásuk, de mindkettő végén blokkolták a lövést a hazai védők. Ezt követően váratlanul a szlovákok szereztek vezetést, a bekapott góltól ráadásul megzavarodtak a magyarok, akiknek így kifejezetten jól jött a szünet.
A második félidőben kiegyenlített volt a játék
A folytatásban kiegyenlített játék zajlott a pályán, kaput eltaláló lövésig viszont csak a magyarok jutottak, igaz, Dubravkának azért bravúrra nem volt szüksége. Némi izgalmat az jelentett, hogy a magyar szektor melletti részen, ahol szintén sok vendégdrukker foglalt helyet, kisebb összetűzés alakult ki, de a biztonságiak hamar szétválasztották a feleket, majd a rohamrendőrök is bevonultak a további rendbontás megelőzése érdekében.
Rossi az újonc Szoboszlai és a válogatottban 99. alkalommal szereplő Dzsudzsák személyében egy-egy fiatal és rutinos futballistával próbálta frissíteni és támadóbbá tenni a csapatát. Bár mezőnyfölényt így sem sikerült kiharcolni, de nyíltabbá vált a magyarok játéka, melynek következtében mindkét gárda előtt több lehetőség adódott, Szalai lövésénél a szlovák kapusnak először kellett bravúrral hárítani, de veszélyes volt Orbán fejese és Dzsudzsák lövése is, ugyanakkor Gulácsinak szintén volt dolga többször is.
A hajrára teljesen kinyílt a magyar csapat, amelyben az OTP Bank Liga góllövőlistáját vezető Holender is szerepet kapott, de így a szlovákok egy-egy labdavesztést követően könnyen vezethettek gyors ellentámadásokat. Előbb les miatt még érvénytelenítették az újabb góljukat, másodjára viszont már nem tudta elkerülni a hazai sikert bebiztosító gólt Rossi együttese. A hátralévő időben ugyan próbálkozott becsülettel a magyar válogatott a szépítés reményében, de végül Dubravka néhány védéssel ezt is megakadályozta.
Nagy Ádám (elöl), a magyar és Marek Hamsik, a szlovák válogatott játékosa – MTI Fotó: Illyés Tibor
Rossi: a játékosok hozzáállása példás volt
A Szlovákiában elszenvedett kétgólos vereség ellenére Marco Rossi szövetségi kapitány példásnak nevezte a magyar labdarúgó-válogatott játékosainak hozzáállását az Európa-bajnoki selejtezőmérkőzésen.
„Túl sok hibát követtünk el, egyesek valós tudásuknál gyengébben játszottak, de mindenki példás mentalitással futballozott” – fogalmazott az olasz szakvezető, aki szerint csalódottak a kudarc miatt, ugyanakkor el kell ismerni, ha az ellenfél jobb volt.
Újságírói kérdésre válaszolva Rossi a széljátékkal volt elégedetlen, mert úgy vélte, egyrészt túl keveset használták, másrészt amikor használták, akkor sem elég agresszíven. Pozitívumként a hozzáállás mellett azt emelte ki, hogy játékosai jól támadták az üres területeket.
„Szoboszlai Dominikkel türelmesnek kell lenni. Nem tetszett, hogy sokan azonnal a kezdőcsapatba követelték” – mondta Rossi az 54. percben becserélt újoncról arra utalva, hogy a Salzburg 18 éves középpályása csak az elmúlt hetekben mutatkozott be a klubjában is. „A következő tíz évben meghatározó játékosa lesz a válogatottnak is, de időt kell neki hagyni, lépésről lépésre, meccsről meccsre kell felépíteni, nem szabad túl nagy terhet rakni rá”.
A szakember a cseréket illetően elárulta, Kleinheisler Lászlót izomprobléma miatt kellett lehoznia.
Az ellenfélről úgy nyilatkozott, hogy kivétel nélkül eltalálta a kezdő tizenegyét, így a szlovákok egyáltalán nem tudták meglepni az együttesét, amely tudta mire számíthat. Hozzátette, ennek ellenére a riválisnak középpályán sikerült érvényesítenie nagyobb tudását, amit el kell ismerni.
„Sikerült meglepni a szlovákokat a letámadással, de a gól hiányzott a játékunkból. Ennek ellenére emelt fővel jöhettünk le a pályáról” – értékelt Kovács István, aki külön kiemelte, hogy a magyar szurkolók milyen nagyszerű hangulatot teremtettek azzal, hogy végig buzdították a nemzeti együttest.
Szalai Ádám sokkal kritikusabb volt
A csapatkapitány Szalai Ádám sokkal kritikusabban ítélte meg a válogatott teljesítményét, szerinte a védekezés csapatszinten kiábrándító és elkeserítő volt, amit az első bekapott gól példáz a legjobban. Úgy fogalmazott, a két csapat játékosainak taktikai felkészültsége közötti különbség nyilvánvaló volt, ami elsősorban annak tudható be, hogy a szlovákok nívósabb bajnokságokban szerepelnek, mint a magyarok.
Pavel Hapal: a győzelem nem is született könnyen
„Könnyű az értékelés egy győztes meccs után, még ha ez a győzelem nem is született könnyen. Lélektanilag jókor rúgtuk az első gólt, a másodikkal pedig eldöntöttük a három pont sorsát” – mondta Pavel Hapal, a hazaiak cseh szövetségi kapitánya, aki úgy vélte, csapatának többnyire sikerült megtörnie a magyarok agresszivitását, illetve a siker kulcsaként – a „jó játék” mellett – azt jelölte meg, hogy futballistái több párharcot nyertek a riválisnál.
A selejtezősorozat folytatásában Marco Rossi szövetségi kapitány csapata vasárnap 18 órától a világbajnoki ezüstérmes és csütörtökön az azeriek 2-1-es legyőzésével rajtoló horvátokat fogadja a Groupama Arénában.
Összeverekedtek magyar és szlovák szurkolók
Egy kisebb összetűzés így is volt a vendég és a hazai szurkolók között. A magyar drukkerek ugyanis a stadion közelében lévő gyorsétteremnél megdobáltak egy 10-15 fős szlovák csoportot, az összetűzés során néhány ütésváltás is történt, de a rendőrök hamar szétválasztották a feleket. (MTI)
40,6%-ot szerzett Zuzana Caputova, aki azzal szerzett hírnevet hazájában, hogy a korrupció ellenes harc élére állt. Miután múlt februárban meggyilkolták Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét, Zuzana Caputova a tiltakozó mozgalom élére állt.
Sikerült elérnie Fico kormányfő bukását. Robert Fico most a háttérből irányítja Szlovákia politikai életét. Az ő jelöltje az Európai Unió egyik alelnöke: Maros Sefcsovics, aki az első fordulóban 18,7%-ot szerzett. Közben az ügyészség folytatja a vizsgálatot az oknyomozó újságíró meggyilkolásának ügyében.
Kétes hírű üzletembert gyanúsítanak az oknyomozó újságíró megöletésével Szlovákiában
Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét hidegvérrel meggyilkolták Szlovákiában, ahol a kormányzatot azzal gyanúsították, hogy érdekelt volt a fiatal riporter halálában. Robert Fico miniszterelnök is lemondásra kényszerült az ügyben. Az ügyészség most meggyanúsította Marián Kocner üzletembert, akinek kiváló kormányzati kapcsolatai voltak. A kétes hírű üzletember, aki sok cég tulajdonosa, többször is megfenyegette az oknyomozó riportert.
Jan Kuciak főnöke úgy nyilatkozott a sajtónak, hogy ha a bírósági tárgyalás bebizonyítja Marián Kocner bűnösségét, akkor súlyos büntetést kell kapnia hiszen az utasítására két fiatal életet oltottak ki. Peter Bandy főszerkesztő arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyanúsított üzletembernek kiváló rendőrségi és kormányzati kapcsolatai voltak. Ezeknek a kivizsgálása is szükséges, ha az ügyészség valóban fel kívánja deríteni a kettős gyilkosság hátterét.
Maga Marian Kocner június óta börtönben üldögél Besztercebányán. Ennek az előzetesnek semmi köze sincsen a kettős gyilkossághoz. A rendőrség korábban elcsípett néhány embert, akik alaposan gyanúsíthatóak a merénylet elkövetésével. Négy embert letartóztattak. Egyikük korábban rendőr volt Szlovákiában.
Az oknyomozó riporter az európai pénzek útját vizsgálta Szlovákiában. Korábban feltételezték, hogy az olasz maffia épp ezért gyilkolta meg Jan Kuciakot és barátnőjét. Az olasz maffia betelepedett Szlovákiába, ahol az európai pénzek lenyúlásával szerezte meg profitja jelentős részét. Ezt vizsgálta Jan Kuciak, és minden bizonnyal emiatt kellett meghalnia. Szlovákiában az elnökválasztás első fordulójában a korrupció a legfontosabb téma. Zuzana Caputova azért nyert, mert fontos szerepet játszott abban a tiltakozó mozgalomban, mely a fiatal újságíró halála miatt alakult meg Szlovákiában. Zuzana Caputova jelenleg esélyesebbnek látszik ellenfelénél, a kormánypárti Maros Sefcsovicsnál, aki eddig uniós biztos volt, de a mandátuma lejár a közelgő májusi európai választáson. Az elnökválasztás második fordulóját március harmincadikán rendezik meg Szlovákiában.
Andrej Danko (szlovák házelnök) plágiumügye eddig azt mutatja, ami tudható volt korábban is: következmények nélküli kormánykoalícióban mindent túl lehet élni – írja Mózes Szabolcs a pozsonyi Új Szóban.
A publicista először a szikár tényekről számol be: „Andrej Danko csalt. Legmagasabb akadémiai végzettségét egy olyan dolgozattal nyerte el, amiben egy mákszemnyi saját gondolata sincs, a dokumentum elején tett becsületbeli nyilatkozatban pedig természetesen hazudott. Andrej Danko mint politikus ezzel végképp megsemmisült. Ilyenkor egy közszereplő egyet tehet: hamut szór a fejére, elismeri, hogy hibázott, hivatkozhat fiatal korára és meggondolatlan énjére, majd visszaadja titulusát és megbocsátásért esedezik a köz előtt. Amit vagy megkap, vagy nem. Andrej Danko erre nem képes, így végleg leírta magát.”
A plagizálás, egy doktori záródolgozat komplett összeollózása más forrásokból olyan tény, amely alapvetően diszkvalifikál egy politikust – írja Mózes. A lopás akkor is lopás, ha szöveget lopnak, nem pedig termékeket – mintha valaki egy közértet rabolna ki fényes nappal és utólag azt mondaná: akkor még más szabályok voltak érvényben. Az, hogy ilyen esetekben távozni kell, nem holmi megálmodott nyugati minta, Közép-Európában és a Balkánon is bevett gyakorlat. Dankónál nagyobb kaliberek (román miniszterelnök, magyar köztársasági elnök) is távoztak már ilyen okból.
Az Új Szó közírója még súlyosabb problémánk tartja, hogy a jelenlegi szlovák kormány következmények nélküli koalícióvá vált. A Smer nem hajlandó foglalkozni az üggyel, a Híd pedig ismét „harmadik mondatosat” játszik. Sokadszor. Ez az SNS belügye – állítja. Nem az, nem a nacionalisták szégyene. Még csak nem is a koalícióé. Ez az egész ország szégyene. Danko pártbeli sorsáról döntsenek az SNS küldöttei, ám Danko házelnökként a parlamentet vezeti, ami formálisan az államfő után a második legfontosabb közjogi méltóság.
Mózes szerint Danko túléli a bizalmatlansági indítványt és a koalíciós tanács ülését is. Ez a tény azt fogja aláhúzni, amit az idei év vad belpolitikai eseményei már megmutattak: itt mindent túl lehet élni, mindent ki lehet beszélni. Lehet lopni, csalni, rabolni, akármennyit, akármikor. Legfeljebb kicsit a háttérbe kell vonulni, habár Robert Ficót elnézve még ez sem igaz. Ő mindenütt van, csak nem a háttérben. A zsákmány egyben tartja a csapatot a végsőkig. Nincsenek morális korlátok, senki sem tervez hosszabb távra, 2020-ig kell vinni, ami mozdítható, a jövő majd lesz valahogy.
Orbán Viktor keményen odaszólt Bugár Bélának és a Hídnak. „Ami a Felvidéket illeti, van egy tüske a körmünk alatt, egy híd formájú tüske” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Bugár szerint Orbánt azt zavarja, hogy a Híd többször is kritizálni merte őt és a Fideszt.
Orbán a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) múlt pénteki ülésén beszélt a szlovákiai magyar kisebbség politikai helyzetéről. A magyar miniszterelnök a Kárpát-medencei vegyes pártok létezését veszélyes jelenségnek nevezete. „A Híd nem a konkrét mivoltában jelent problémát a számunkra. Bugár Bélának vannak történelmi érdemei, van, aki kedveli őt és van, aki nem. Nekünk ez sokkal inkább egy strukturális jellegű probléma, hiszen a felvidéki vegyes párt létezése nemzetstratégiai kérdést vet fel. Konkrétan azt, hogy kívánatosak-e az etnikai alapú pártok a Kárpát-medencei régiókban, vagy pedig célravezetőbb magatartás-e a vegyes pártok létrehozása. Az én álláspontom az, hogy életveszélyes lenne áttérni az etnikai alapon szerveződő pártképviseletről a vegyes alapon történő szerveződésre. Szerintem ez egy csapda, és ebbe ne lépjünk bele, még akkor sem, hogyha egyébként néha megszakad az ember szíve, mert derék magyar embereket lát a Hídban elindulni, akikkel szemben az etnikai alapon szerveződő magyar pártot érdemes támogatnunk” – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök még hozzátette, hogy figyelemmel kísérte a szlovákiai önkormányzati választás eredményeit, és gratulált az Magyar Közösség Pártjánaknak az elért eredményekhez.
Bugár Béla szerint Orbán nagyon furcsa következtetésekre jutott. „Szerinte azt a pártot érdemes támogatni a Fidesz-kormánynak, amelyik évek óta nem képes megugorni a parlamenti küszöböt és a törvényhozáson kívül leledzik. Azt a pártot pedig, amelyik kormánypártként jogszabályi szinten ér el eredményeket nemzeti kisebbségünket érintő ügyekben, tüskének tekinti. Arról azonban, hogy ki tüske, nem a határon túl döntenek, hanem itthon, Szlovákiában” – mondta Bugár, aki szerint egy ilyen döntés mintapéldája a legutóbbi önkormányzati választás volt. „Ezt a döntést, az önkormányzati választás eredményét, bizonyára Budapesten is látták. A Híd jól szerepelt, behozta korábbi regionális lemaradását az Orbán Viktor által támogatott párttal szemben, megvetette a lábát a déli régiókban. A Hídnak az elkövetkező négy esztendőben 127 polgármestere lesz. A Komáromi járásban például 4-ről 11-re nőtt a számuk, de máshol is erősödtünk. Ez nem eszmefuttatás, hanem a hazai választók döntése” – fűzte hozzá Bugár. Meggyőződése, hogy Orbánnak egyebek mellett az sem tetszik, hogy a Híd elutasítja a nem demokratikus kormányzási módszereket, nem támogatja a pánik- és félelemkeltést és mer kritizálni.
Menyhárt József, az MKP elnöke szerint Orbán Viktor kijelentéseit kontextuson belül kell értelmezni. „A miniszterelnök tulajdonképpen méltatta Bugárt, hiszen kiemelte történelmi érdemeit, majd hozzátette, hogy ebben az esetben igazából nem vele kell foglalkozni. Ezt én is így gondolom. A miniszterelnök is hangsúlyozta, hogy ez szerkezeti probléma, nem pedig személyes. A mondanivalójának lényege az volt, hogy nem szabad engedni, hogy a Kárpát-medencén belül a vegyes alapon szerveződő pártok fölé kerekedjenek az etnikai alapon szerveződő pártképviseleteknek. Az, hogy ezt a Híd elnöke magára vette, az már az ő dolga. Én úgy gondolom, hogy Bugár akkor sem kritizál, amikor kellene, olykor meg bírál, amikor nem is kellene. Nála az igen néha nemet jelent, és fordítva. A miniszterelnök úr nagyon pontosan fogalmazta meg a mondanivalóját, a vegyes pártokat bírálta általánosságban, nem pedig Bugárt” – nyilatkozta Menyhárt.
A hétvégi szlovákiai helyhatósági választások eredményeit boncolgatja Lajos P. János a pozsonyi Új Szóban. Megállapítja, hogy országos szinten a választások vesztese a kormányzó koalíció vezető pártja, a Robert Fico vezette Smer és a két magyar illetve magyar/szlovák párt, a Híd és az MKP ugyan látszólag erősödni tudott, de egyik sem lehet maradéktalanul boldog az eredmény láttán.
(…) Országos szinten a választások vesztese a Smer, amely amellett, hogy komoly, több mint 10 százalékpontos visszaesést kénytelen elkönyvelni, elvesztette Kassa, Nyitra és Zsolna irányítását is. A legnagyobb kormánypárt ezzel teljesen kiszorult a megyeszékhelyek irányításából. A legfájóbb minden bizonnyal Kassa és Nyitra elvesztése, Nyitrán ráadásul a független Marek Hattas úgy tudta megverni a többszörös smeres polgármester Jozef Dvončot, hogy egy viszonylag erős jobboldali jelölttel is meg kellett mérkőznie. Ugyan Robert Fico pártelnök elégedettnek mondta magát az eredmények láttán, de az, hogy az ország lakosságának több mint egyötödét kitevő (1,115 millió fő) nyolc megyeszékhelyen nem rúghat labdába a Smer, bizonyára nem tölti el örömmel.
Nem lehet azonban elégedett az ellenzék sem, hiszen a függetlenek előretörése azt mutatja, hogy többnyire nem az ellenzék jelöltjei foglalták el a Smer visszaszorulása nyomán keletkezett űrt. Az ellenzéknek ugyanolyan fájdalmas vereség Pozsony és Nyitra, mint a Smernek Kassa és Nyitra, hiába is próbálná ezt takargatni. Azt sehogy sem nevezheti győzelemnek, hogy a fővárosi nagyon kemény, helyenként mocskos ellenkampány dacára is győzni tudott Matúš Vallo, a jobboldali ellenzéki által támogatott Ján Mrva pedig csak a negyedik lett.
A két magyar párt számszerűleg erősödött, az MKP-nak sikerült megtartania Dunaszerdahelyt és Somorját, a Híd pedig inkább Közép- és Kelet-Szlovákiában erős, de Komárom mindkét pártnak csúfos kudarc. Ugyan Keszegh Béla, a saját csapattal induló új polgármester valamilyen szinten korábban kapcsolódott mindkét párthoz, de most megalázó vereséget mért mindkét párt jelöltjeire.
Komárommal már hosszabb ideje nem tud mit kezdeni a két magyar párt, valószínűleg a helyi szervezeteik munkáját kellene megvizsgálniuk.
Bukásként kell értékelni a Híd és az MKP szempontjából Ipolyságot is, ahol a két párt által támogatott közös jelölt, Zachar Pál második lett. A Hídnak mindenképpen elemeznie kell, hogy miért szerepelt olyan gyengén Dunaszerdahelyen és Somorján, ahol képviselője sem lesz a városi testületben.
A választás egyik legszomorúbb eredménye, hogy Rimaszombatban újra győzni tudott Jozef Šimko. Az előző időszakban az MKP támogatását is élvezte Šimko, annak ellenére, hogy köztudottan jó a viszonya Marian Kotleba pártjával. Szerencsére Kotleba ezen a választáson nem tudott erősödni, mindössze egyetlen polgármesteri helyet szerzett, és helyi képviselőinek száma is csak 42. Kérdés, hogy hányan szimpatizálnak titokban vagy kevésbé titokban a szélsőséges párttal, ahogyan ezt Jozef Šimko teszi.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
