Szijjártó Péter szerint „a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen”. Eszerint ez már nem az első nekifeszülés a részükről, a svédek visszaesők a magyarok elleni támadásokat illetően.
Mondjuk, én mindig sejtettem, hogy baj van a svédekkel. Nekem már az IKEA sem szimpi. Bemegyek, hogy vásároljak egy poháralátétet, vagy mondjuk egy tollseprűt, erre ők végighajtanak az egész áruházon. Nincs menekvés, menni kell, ameddig csak a szem ellát, különben poháralátét és tollseprű nélkül maradok.
Úgyhogy jogos Szijjártó Péter felháborodása. Amelyet az alábbiakban, teljes terjedelmében közzé teszek.
Figyejjé’ Svédország!
Te itten ne szórakázzá velünk, kishaver! Mert velünk nem lehet csak úgy kikucoricázni. Mink ugyanis ipari-agrár-szabadságszerető nép vagyunk.
Tik csak ugassátok a demokráciját.
Ne merjé’ bírálni minket, mert mink az ilyet nagyon nem szeressük. Főleg, ha hazudol! Attól herótunk van. És akkor most nagyon diplomásan fogalmaztunk, mert írhattuk volna aztat is, hogy tele van a tökünk veletek.
Oktattok minket a demokráciárú’, pedig aszt se tuggyátok, mijaz.
A demokrácija a többség diktatúrája a kisebbség fölött.
Lekközelebb, ha kinyitod a szádat, előtte tájékozóggyá’! Te annyira hülye vagy, hogy nálunk még ellenzék se lehetnél!
És akkor még szépen voltam. Örüjjé’, hogy viccelődös kedvünkbe’ vagyunk. Nem mindég vagyunk ennyire vidámosak, tudunk mi komolyak is lenni.
Meg szokunk is időnként.
Ha nagyon begorombulunk, még az is megeshetik, hogy rátok külgyük a Békemenetet.
Láttad te már a Stefkát menetelni? Belügyi tudósító volt az elvtársak idején, olyan félelmetesen döng alatta a föld, hogy meneküjj Svédország, amerre látol! Ahol ő megjelenik, ott megszűnik a gravitácijó. Fű nem marad utána.
Ha nem húzod meg magadat, odamegyünk, és építünk nektek egy csomó stadijont! Ezt ne vegyed fenyegetésnek Svédország, mer’ mi a barátainkat nem fenyegessük. Csak barátilag figyelmeztessük őket, hogy ne pofázzanak bele az életünkbe.
De majd most a Szijjártó rendbe rak titeket. Aki csak ránézésre mulatságos fiú. Mindenki röhög rajta, de valójában ügyes gyerek. Nagyon is tuggya, mi a dörgés, már csomószor körbeutazta a világot. És vett magának 167 millió forintért egy szép kis házikót, ha jó leszel, meghív majd kávéra. Vagy forró csokira.
Hátrébb az agarakkal, különben exportájjuk nektek a Semjén Zsoltot. Ő majd jól levadássza az összes háziasított rénszarvasotokat, aztán csak nézhettek, mint ablakos tót a hanyatt esésre.
Bekérette a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Szijjártó Péter a svéd miniszterek elmúlt napokban tett, Magyarországot bíráló nyilatkozatai miatt.
Margot Wallström svéd külügyminiszter szerdán a Twitteren azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget. Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter egy dél-svédországi, uniós kérdésekkel foglalkozó szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját. A külügyminiszter asszony egy miniszteri találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét: 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.
Szijjártó Péter sem maradt sokáig adós a válasszal. Visszautasította a vádakat, mondván, a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen. Orbán Viktor és Matteo Salvini pedig egyértelműen fogalmaztak: az illegális bevándorlás ellen harcolnának. Szijjártó szerint Svédország beavatkozott a Brüsszel és Magyarország közötti perbe is, amelyben Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert átláthatóságot vár el a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetektől.
Aki csak ezeket a diplomáciai adok-kapok kijelentéseket olvassa, könnyen zavarba jöhet:
ez most egyfajta politikai háború kezdete volna a két ország között?
Szentiványi István szerint egyelőre erről szó sincsen, hiszen a nagykövetek „bekéretése” megszokott gyakorlat a nemzetközi diplomáciában. Pusztán arról van, az adott ország rosszal valamit a másik kormány kijelentései miatt. Ez egy erős jelzés, amelyhez egy írásban átadott „szóbeli” jegyzék is tartozik. Ebben foglalja össze a „megbántott” fél azokat a kifogásait, és esetleges elvárásait, amelyeket a nagykövet útján a másik fél tudomására kíván hozni.
A két ország kapcsolatában ez természetesen egyfajta konfliktust jelent, de komolyabb nézeteltérések esetén hazarendelik konzultációra a nagykövetet, ami a diplomáciai kapcsolatok egyfajta felfüggesztését jelenti, és már nagyon komoly jelzésnek számít a két ország viszonyában.
Az egykori nagykövet szerint önmagában Szijjártó lépése nem tekinthető különösnek, azonban megfontolandónak tarja, hogy egy ország úgynevezett „konfliktus diplomáciát” folytasson, mert
ha a bekéretések gyakorivá válnak, az bizonyos értelemben az ország tekintélyének inflálódásához vezethet.
Mint mondta, a magyar külügyminiszter gyakran a másik országra, vagy annak vezetőjére, külügyminiszterére tett sértő megjegyzésekre ragadtatja magát, amelyre egyre több helyről válasz sem érkezik. Nem veszik komolyan, amin ugyancsak illene egy diplomatának elgondolkodnia.
A nagykövet bekéretésével és a szóbeli jegyzék átadásával azonban nem mindig tekinthető elintézettnek két ország diplomáciai vitája. Bizonyos esetekben elvárható, hogy az adott ország politikusai valamilyen formában elnézést kérjenek, pontosítsák a sérelmezett kijelentéseket. Természetesen
erre csak abban az esetben kerül sor, ha belátják, hogy igazságtalan kijelentést tettek.
Emlékezetes, a közelmúltban a távozó holland nagykövet bírálta igen kemény szavakkal a magyar politikai állapotokat, s noha sor került a két ország közötti pengeváltásra, a hollandok nem változtattak az álláspontjukon.
A svédek válaszáról, hogy a hazánkat illető bírálatok miatt valamilyen módon elnézést kérnek, vagy a hollandok módján – fenntartva az állításaikat -, hallgatnak-e, egyelőre nem tudni.
„Nem az a furcsa, hogy Szijjártó Péter bekerült a TEK által védett magyar politikusok és közéleti személyek közé, hanem az, hogy eddig nem védték, miközben a legfőbb ügyészt igen” – mondta a Független Hírügynökségnek Tarjányi Péter biztonsági szakértő. A Magyar Közlönyben a napokban jelent meg, hogy már a külgazdasági és külügyminisztert is a terrorelhárítók védik.
Hatosra bővült az állandó TEK-védelmet élvező politikusok és közéleti személyek csoportja Magyarországon: a miniszterelnök, a köztársasági elnök, a külügyminiszter, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész tartozik ide. (Orbán Viktor és Polt Péter közeli családtagjaik védelméről is gondoskodhat a terrorelhárítás.)
Nyugat-Európában – Németországban, Franciaországban és Nagy-Britanniában például – már jó pár éve biztosítják a külügyminiszterek védelmét, mondta Tarjányi, aki Magyarországtól elvonatkoztatva emlékeztetett arra, hogy egy ország külügyminisztere – politikai akaratot végrehajtva – egy személyben irányítja a teljes diplomáciai tevékenységet, s felel is ezért.
„A mai világban biztonsági kockázatelemzési szempontból elfogadhatatlan,
hogy egy külügyminiszter – a segítőit leszámítva – egyedül utazik például egy észak-afrikai, ázsiai vagy közel-keleti országba, ahol a mozgása „nyílt információ”, s adott esetben az iszlám állam egy terroristája nyugodtan le tudja szúrni a szállodájában a liftben” – mondja Tarjányi, emlékeztetve az isztambuli orosz nagykövet ellen elkövetett merényletre. (Mint emlékezetes, 2016. decemberében egy kiállítás megnyitóján követtek el halálos merényletet Andrej Karlov Oroszország törökországi nagykövete ellen.)
Magyarországon is volt idő, amikor komoly védelmet kapott a külügyminiszter – a délszláv válság idején, amikor ezt indokolta az akkori diplomáciai tevékenység. Napjainkban pedig ugyan az Iszlám Állam politikai szárnyát igen, de a terroristaszárnyát nem sikerült megsemmisíteni, sőt, ez utóbbi erősödött is, és
Magyarország is rajta van a terrorszervezet listáján, még akkor is, ha annak csak az „alsó végén”
– mondja Tarjányi. Szijjártó pedig egy NATO- és EU-tagállam diplomáciájának irányítója, s kell is őt védeni – szögezte le.
Felvetésünkre, hogy miért nem kapott ilyen védelmet Szijjártó 2015-ben, amikor a terroristák beszivárgása inkább realitás volt mint ma (s tegyük hozzá, a kormányzat riogatta is a lakosokat ezzel), a biztonságpolitikai szakértő meggyőződését fejezte ki, hogy a TEK és a belügy javasolta az állandó védelem kiterjesztését rá is, de akkor a politika másként döntött. A politikáé volt a végső szó egyébként akkor is – mondott egy példát –, amikor a kilencvenes évek elején Magyarország és Izrael újból felvette a diplomáciai kapcsolatot, s az első budapesti nagykövet, David Krausz ugyan nem kért védelmet, de a Knesszet másként döntött, és védett személy lett.
A Magyar Közlönyben megjelent határozat értelmében a TEK az idei évre 504 millió, jövőre pedig 641 millió forint többletpénzt kapott Szijjártó védelmére. A TEK-védelem – mint megtudtuk Tarjányitól – tartalmaz egy egyszeri költséget, ezért is kap arányaiban jóval többet az idén az év hátralévő részére ebben az esetben, mint jövőre egész évre. Ki kell építeni a technikai védelmet, „fel kell okosítani” az általa használt ingatlanokat, járműveket, stb., ki kell képezni az őt védő embereket. S vannak az állandó kiadok, a fizetésük, az utaztatásuk költsége, a lőszerek, stb. – sorolta a biztonságpolitikai szakértő.
Egy Svédországban megjelent és Orbán Viktor Magyarországáról szóló könyv bemutatóján történtek kapcsán kerestük a rendezvényen résztvevő magyar diplomatát, a nagykövet első helyettesét, aki közölte: nem tud most munkatársunk rendelkezésére állni, mert Szijjártó Péter külügyminiszter Stockholmban van, őt kíséri a különböző programokra.
Nem tudtunk Szijjártó Péter svédországi látogatásáról, de ez önmagában nem jelent semmit. Elkerülhette a figyelmünket az esemény, van ilyen. De azért érdekelni kezdett bennünket, hogy mások tudnak-e arról, hogy a magyar külügyminiszter Svédországban van. Az interneten sehol sem találtunk hírt arról, hogy Szijjártó Stockholmban lenne, az MTI utoljára tegnap, azaz június 18-án adott ki a külügyminiszterrel kapcsolatba hozható információt. Szijjártó akkor a Velencei bizottságnak arra a közleményére reagált, amelyben felkérik a magyar parlamentet, hogy egyelőre ne tárgyalják a Stop Sorosnak nevezett törvénycsomagot. A távirati iroda Szijjártó Péter: a migránsok ne legyenek fontosabbak, mint az itteni kisebbségek! című beszámolójában még azt is megjegyzi, hogy „a miniszter erről telefonon beszélt az MTI-nek.”
Elképzelhető tehát, hogy az MTI-nél tudtak arról, hogy Szijjártó Stockholmban tárgyal, de nem kizárt, hogy őket sem tájékoztatták erről a látogatásról.
Kerestük az információt a Külügyminisztérium honlapján, de Szijjártó svédországi utazásáról ott sem találtunk erről semmit.
Lehet, bennünk van a hiba, és nagyon naivak vagyunk, de nem gondolnánk, hogy a svéd-magyar kapcsolatokban olyan titkos megállapodásokra kellene gondolnunk, amelyekről a magyar közvéleményt az illetékesek nem kívánják tájékoztatni. Sokkal inkább azt gondoljuk, hogy miután a két országnak eddig semmilyen általunk ismert problémája nem volt egymással, Szijjártó Péter mosolyogni ment Stockholmba, hogy vidáman és barátságosan együtt fotóztassa magát az ottani kollégákkal.
Persze, az is lehet, hogy mindez múltidő, és a napsütést némileg beárnyékolja egy kisebb, újonnan feltűnt felhő. Jelesül az a botrány, amiről a Független Hírügynökség is beszámolt. És mellyel kapcsolatban Győri Pétert, a nagykövet helyettesét kerestük Stockholmban.
Az idén negyven esztendős Szijjártó Péter már fiatalon hatalmas politikai karriert futott be. Mindemellett – elmondása szerint szülői segédlettel – anyagi bázisa is biztosítottnak látszik. Ráadásul azzal is dicsekedhet, hogy 2010 óta ő az első magyar politikus, akit fogadott egy, a hivatali hierarchiában hozzá hasonló beosztásban lévő amerikai kollégája. S bár külügyminiszterként számos alkalommal bírálja Soros György tevékenységét, gimnazistaként még egy újságcikkben arról beszélt, hogy mennyire bízik a magyar származású amerikai milliárdosban.
Repülőjegyet és zsebpénzt kapott Sorostól
„Szorongás nélkül vágtam neki az útnak, úgy gondoltam, a Soros Alapítványban nyugodtan megbízhatok” – nyilatkozta Szijjártó Péter gimnazistaként. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium harmadikos tanulója 1995-ben egyike volt az ezerötszáz jelentkezőnek, akik közül a tucatnyi szerencsést kiválasztották, hogy fél évet az Egyesült Államokban tölthessenek. Mint elmondta, a repülőjegy, a biztosítás és az ösztöndíj mellé még heti hetvenöt dollár zsebpénzt is kapott.
A kiválasztott gimnazistáról szóló győri újságcikkben a későbbi külügyminiszter még csak az első élményeiről számolt be. Beszélt a nagy távolságokról, arról, hogy az amerikai gimnazistáknak milyen fontos a sport. Egy későbbi lapszámban további ohiói kalandjairól is beszámolt. Migránsokról, Soros-tervről és a Stop Sorosról akkor még természetesen nem esett szó.
Találkozott boldog cigányokkal is
2011. március első napjaiban Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt egy hétig polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén, mintegy 2000 ember pedig végigmasírozott a cigánysoron. Szijjártó, aki akkor – hivatalos elvezéssel – a miniszterelnök személyes szóvivője volt, „húsvéti kirándulásnak” nevezte, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – egy szolnoki turisztikai központba és Budapestre, a csillebérci úttörőtáborba menekültek.
Ehhez a cinizmushoz a magát nemzeti hírcentrumként definiáló MTI is csatlakozott, akik a faluból való elmenekülés délutánján még riadt, vagy éppen egykedvű romákról közöltek fotókat. Idővel aztán észbe kaptak a hírcentrumosok, mert estére már másfajta fényképeket készítettek az MTI riporterei: vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.
Nem ez volt az egyetlen eset, amikor az amúgy jó iskolákat végzett, tanult Szijjártó Péter – bocsánat, nincs rá jobb magyar kifejezés – hülyének tetette magát. 2011-ben és 2012-ben az akkor még létező Milla több tüntetést is rendezett a Szabad Sajtó útján, és ezeken a megmozdulásokon tízezrek énekelték a slágerré vált dalt: Nem tetszik a rendszer. Amikor az újságírók szembesítették ezzel az akkor még mindig a miniszterelnök szóvivőjeként dolgozó Szijjártót, ő megpróbált viccesnek mutatkozni, és azt válaszolta: hogy nekik sem tetszik, azért akarják megváltoztatni.
2011. április 10-én Szijjártó még mindig a történéseket látszólag nem értő vonalat vitte: azt mondta, hogy a kormány örül a szakszervezeti tüntetésnek, mert ez is azt bizonyítja, hogy a szakszervezetek nem értenek egyet az európai kormányok megszorításaival. Akkoriban ez volt Szijjártó stílusa. Úgy tett, mintha azt hinné, hogy a szakszervezetek azért visznek az utcára több tízezer embert, mert egyetértenek a kormány politikájával. Hogy egy retardált napközis szintjén van az ország, és azért jöttek Magyarországra huszonegy ország munkavállalói, azért vállalták a magyar dolgozók a munkahelyükön várható atrocitásokat, mert támogatják az kormány politikáját. Hogy tetszik nekik a megszüntetett korkedvezményes nyugdíj, örülnek, amiért kevesebb pénzt találnak a borítékban.
Néhány évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Szijjártó Péter változtasson a kommunikációján. 2016 áprilisában már egy kevesek által érthető, hosszú körmondatban válaszolt, amikor egy újságíró az tudósítása MTI szerint a következő kérdést tette fel a miniszterelnök személyes szóvivőjének: mit tesz a kormány az orvosok elvándorlásának megakadályozása érdekében?
A következőkben szó szerint idézzük Szijjártó Péter konkrétumokban bővelkedő, és szakmai szempontból is szignifikáns válaszát: „az ország átszervezésén belül az egészségügyi rendszer átszervezésére is haladéktalanul szükség van, hiszen jól látszik, számos ponton változtatni kell azért, hogy az egészségügy hosszú távon és magas színvonalon működőképes legyen. Az egészségügyi államtitkárság már folytatja a konzultációkat, és a kabinet elé viszi azokat a szükséges intézkedéseket, amelyek kormány- vagy parlamenti szintű döntéshozatalt igényelnek annak érdekében, hogy a magyar orvosokat Magyarországon tudják tartani”.
A külügyér
2016. szeptemberében Szijjártó Péter letette a miniszteri esküt és ezzel 36 éves korára elérte eddigi előmenetelének csúcsát: külügyminiszter lett.
Ekkoriban kezdte a sajtót érdekelni a politikus vagyoni helyzete. Mely vagyoni helyzet meglehetősen számottevőnek mondható. Amint az több újságban is megjelent, feleségével egy házat vásároltak Dunakeszin. 400 négyzetméteres lett a ház és 167 millió forintba került. Eredetileg nem ennyiért kínálták, de – mint Szijjártó nyilatkozta -, hosszasan alkudozott, így lett a vége 167 millió.
A sajtómunkásokat persze az is érdekelte, miből futotta ilyen drága házra a külügyminiszternek. Kiderítették, hogy Szijjártó a házvásárlást megelőző évben tíz millió forintot keresett, és mindeközben 15 millió forintot takarított meg.
Szijjártó mindezt azzal magyarázta, hogy szülői segítséggel vették meg a dunakeszi ingatlant – a derék felmenők mindkét részről sok millió forintot ajándékoztak a fiataloknak, néhány másik milliót meg kölcsönbe adtak nekik,
Érdekes módon a történet nem keltette fel sem az adóhatóság, sem az ügyészség érdeklődését, de azért mégsem tanulság nélkül való: a legfontosabb, hogy lehetőleg már születésünk előtt válogassuk meg jól a szüleinket. Akinek szegény, teszetosza szülei vannak, az megnézheti magát, ezért ha tehetjük, próbáljunk meg egy önzetlen, igen vagyonos családba csöppenni.
2016-ban már javában zajlott a migránsválság, s bár a 2015-ben hazánkon átvonuló embereknek nyoma sem maradt Magyarországon, a magyarországi kommunikáció ha lehet, még a korábbinál is magasabb fokozatra kapcsolt. Szijjártó Péter sem akart ebből kimaradni, az Indexnek például elmesélte, hogy mennyire sajnálja a brüsszelieket. Mindezt egy személyes példával támasztotta alá: egy alkalommal futni indult a belga fővárosban, de eltévedt, és két utcával arrébb kötött ki, mint ahol kellett volna. Ezt követően, mint mondta, már az életéért kellett futnia. Olyan gyorsan futott, hogy korábban el sem tudta volna képzelni, hogy ennyire képes.
A körülményekről többet nem árult el a külügyminiszter, de a szövegkörnyezetből felsejlik, hogy mi történhetett. Szijjártó külügyminisztert migránsok kergették meg. Konkrétumokat nem tudunk, de erősen gyanítható, hogy ki akarták rabolni.
Monnyon le, gyüjjön ide!
S miközben a magyar diplomácia nagy erőkkel igyekszik szövetségeseket keresni Európában és a nagyvilágban, ezen tevékenysége során gyakran ütközik falakba. Diplomatikusa fogalmaztunk, a köznyelvben ezt úgy mondanák, hogy egy csomó helyen nem kedvelnek bennünket. Szijjártó Péter külügyminiszter regnálása során vagy tucatnyi nagykövetet rendelt már be a hivatalába, nemrégiben az ENSZ nevű világszervezetet osztotta ki.
2015 szeptemberében Werner Faymann szövetségi kancellár bírálta a magyar miniszterelnököt. Az osztrák politikus azt kifogásolta, hogy míg Ausztria legalább megpróbálja szűrni és regisztrálni az országba belépő migránsokat, addig a magyar kollégája egyszerűen hagyja őket százasával tovább haladni.
„Az ember azt várná egy szomszédos ország vezetőjétől, hogy a tények ismeretében nyilatkozzon, és ne valótlanságokat állítson” – mondta Szijjártó Péter Faymann szavaira reagálva.
A történtek miatt még aznap délutánra berendelték a minisztériumba a budapesti osztrák nagykövetet. Tavaly szeptemberben Szijjártó Péter Ukrajna Budapestre akkreditált nagykövetét kérette a Külügyminisztériumba, mert személyesen is tájékoztatni kívánta, hogy „szégyennek és gyalázatnak” tartja az ukrán oktatási törvény módosítását.
2017 szeptemberében a görögök húzták ki a gyufát Szijjártónál, Görögország budapesti nagykövetét a görög belügyminiszternek egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban rendelték be a magyar külügyminisztériumba.
Szijjártó ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait.”
2018 januárjában a külgazdasági és külügyminiszter teljes mértékben elfogadhatatlannak, az európai értékekhez és a 21. századhoz méltatlannak nyilvánította Mihai Tudose román miniszterelnök magyar autonómiatörekvésekkel kapcsolatos nyilatkozatát, és közölte, hogy az ügy miatt a Külügyminisztériumba rendelték Románia budapesti nagykövetét.
Idén január végén Szijjártó a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában azt mondta: „A tartalmi kérdéseken túl komoly legitimációs problémákat is felvet António Guterres ENSZ-főtitkár nyilatkozata”, aki, és Szijjártó ezt nehezményezte, „lehetőségnek nevezi a migrációt, amely erősíti a gazdasági növekedést, csökkenti az egyenlőtlenségeket és összeköti a különböző társadalmakat.”
2018 februárjában Szijjártó Péter azonnali lemondásra szólította fel az ENSZ emberi jogi főbiztosát, Zeid Raad al-Husszeint, mert idegengyűlölettel és rasszizmussal vádolta meg Orbán Viktor kormányfőt az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén elmondott beszédében.
Mindehhez képest csak hab a tortán, hogy április 9-én, a magyarországi választást követő napon Szijjártó Péter közölte: „Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter nem szerepel a magyar választói névjegyzékben, ezért érdektelen, hogy mit mond”.
Ezzel arra reagált, hogy Jean Asselborn a Die Welt című német napilap egy cikkében úgy nyilatkozott: az Európai Uniónak határozottan cselekednie kell a Fidesz nagyarányú választási győzelme után, semlegesítenie kell az uniós értékeken mutatkozó „kóros elváltozást”. A luxemburgi külügyminiszter szerint a magyar választások után „Németországnak és Franciaországnak, illetve minden, nem közönyös tagországnak az európai egyezmények alapján gyorsan és határozottan semlegesítenie kell ezt az értéktumort”.
Amint a fenti történetekből is kitetszik, Szijjártó Péter jelenleg inkább tűnik harcias kiskakasnak, mint rutinos, a diplomácia fegyverzetével felvértezett politikusnak. De még nincs veszve semmi: fiatal és tanulékony, minden esélye megvan arra, hogy rendesen megtanulja a szakmát. Ha meg mégsem, akkor majd a valóság hajlik hozzá.
Dúró Dóra hiába közölte, hogy marad a Jobbikban, mert számára fontos a párt, már késő volt: a frakció és az elnökség is úgy döntött, hogy a továbbiakban nem számít rá.
Rónával egy ikon távozott Schiffer András egykori pártjából, melynek romjain hovatovább csak a Szél Bernadettel szimpatizálók maradnak.
A hét legfontosabb belpolitikai eseményére nem Magyarországon, hanem Washingtonban került sor.
Ez a hét megint nem az ellenzéké volt. A Jobbik kizárta a párt parlamenti frakciójából Dúró Dórát, és felszólította, hogy adja vissza képviselői mandátumát. Dúró, lapzártánkig legalábbis, erre nem volt hajlandó, így az ügynek nyilván még lesz folytatása.
Dúró Dórát több jobbikos vezető is pártjuk egyik legnépszerűbb politikusának tartja,
és emiatt sajnálják is, hogy nem dönthettek másképp. A Jobbikból évekkel korábban már eltávolított Novák Előd feleségének egyetlen bűne – legalábbis a Jobbik szempontjából – az volt, hogy a Jobbik-frakció egyetlen tagjaként az elnökválasztáson alulmaradt és emiatt új platform létrehozásán ügyködő Toroczkai Lászlóval tartott volna.
A Jobbik elnöksége azonban nem díjazta Toroczkai platformalapítási törekvéseit, közölték, hogy ez ellentétes az alapszabállyal, és fegyelmi eljárás indul vele szemben. Amikor ezt követően Dúró Dóra közölte, hogy marad a Jobbikban, mert számára fontos a párt, már késő volt: a frakció és az elnökség is úgy döntött, hogy a továbbiakban nem számít rá.
Az LMP házatáján sincs ok az unalomra. Róna Péter bejelentette, hogy szakít a párttal A közgazdászprofesszor az LMP politikai mindennapjaiban az utóbbin évben már nemigen vett rész, távozása tehát inkább szimbolikus jelentőségű – annak viszont igencsak erős. Rónával egy ikon távozott Schiffer András egykori pártjából, melynek romjain hovatovább csak a Szél Bernadettel szimpatizálók maradnak.
Szél Bernadett, MTI Fotó: Bruzák Noémi
Érdekesség egyébként, hogy
sorra kapják a fegyelmiket azok az egykori LMP-s képviselőjelöltek, akik a választási kampány során visszaléptek más ellenzéki pártok jelöltjei javára.
Ez a persze csak azok számára meglepő, akik komolyan vették, hogy lehet más a politika, azaz, az LMP által (is) támogatott összefogás.
A Momentum sem úszta meg távozás nélkül. Bár a párt jelenleg távolról sem annyira jelentős, mint az előbb említett két másik – azok sem túlságosan izmosak, és a jövőbeni kilátásaik sem túl bíztatók– de vélhetően Fekete-Győr András pártjából is távoznia kell egy embernek. Galgóczi Péterről van szó, akinek a fegyelmi eljárás lefolytatása után azért kell majd mennie, mert a választási kampányban Pest megye 11. számú választókerületében visszalépett az MSZP-Párbeszéd közös jelöltje, Kücsön Sándor javára.
A visszalépéssel akkor nem volt baja a Momentumnak, mint március végén kelt közleményükben írták, „A visszalépést a Momentum vezetősége is támogatja, és kiáll Galgóczi Péter döntése mellett. A Momentum vezetősége ismét leszögezte: mindent megteszünk a kormányváltásért, és addig fogjuk ütni a rendszert, amíg össze nem roppan.”
Ez volt március végén, de most már június eleje van, és Galgóczi ellen eljárás zajlik a párton belül – ha az ügyét vizsgáló grémium úgy dönt, ki is zárhatják a Momentumból.
A hét legfontosabb belpolitikai eseményére mégsem Magyarországon, hanem Washingtonban került sor – Szijjártó Péter ott találkozott ugyanis amerikai kollégájával, Mike Pompeoval.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Washingtonban, (MTI/EPA/Jim Lo Scalzo)
A találkozás magyar szempontból nagy diplomáciai sikernek számít, hiszen
2010 óta ilyen szinten nem fogadtak magyar politikust az Egyesült Államokban, nem is szólva egy esetleges Orbán-Trump találkozóról.
Pedig ez utóbbi lenne Orbán Viktor álma, hiszen ezzel olyan politikusnak tűnhetne, akivel Trump elnök és úgy általában az amerikai politika is számol.
És bár a mostani külügyminiszter találkozó bíztató jelnek mondható, elbizakodottságra nincs ok. A két ország ugyan hagyományosan jó viszonyt ápol egymással – ezt egyik fél sem szokta kifelejteni a közleményeiből –s Magyarországot megbízható NATO szövetségesnek tartják, ám sok megoldatlan probléma van, amelyek nehezítik Orbán számára, hogy az épp regnáló amerikai elnökkel találkozhasson. Most épp a Stop Soros törvénycsomag és a CEU körüli méltatlan huzavona az ütközőpont, nem mellesleg pedig a mindkettővel összefüggő emberi jogok helyzete Magyarországon, különös tekintettel a civil szervezetek kormányszintű vegzálására, valamint a sajtószabadság kérdésére. E két utóbbira az amerikaiak hagyományosan és különösen kényesek.
Pompeo és Szijjártó találkozója után nem volt közös sajtótájékoztató, közlemény azonban igen. A magyar fél beszámolójából kimaradt, hogy az amerikaiak nyomatékosan figyelmeztették Szijjártón keresztül a magyar kormányt a Putyinnal való barátkozás veszélyeire, és arra, hogy mennyire aggódnak a civil társadalom elleni támadások miatt. E két utóbbi gondolat nem szerepelt a magyar változatban – tálán a kormány, és hű fegyverhordozója, a Magyar Távirati Iroda, nem akarta ilyen szomorú megfogalmazásokkal beárnyékolni a magyar emberek egyre derűsebbnek mutatott mindennapjait.
Ettől eltekintve még minden lehet, ha Trump elnök hajlandó találkozni az észak-koreai vezetővel – és most megint úgy néz ki, hogy június 12-én összefutnak Szingapúrban – akár még az is előfordulhat, ami ma nem látszik nagyon valószínűnek, hogy egy nap Orbán Viktor is meghívást kap a Fehér Házba.
Ezzel a címmel jelent meg az amerikai-magyar külügyminiszteri találkozóról szóló beszámoló a Newsweek honlapján. „Az amerikai külügyminiszter sürgette Szíjjártó Pétert, hogy Magyarország lépjen fel Európában az orosz agresszióval szemben és védje meg a civil társadalmat.”
A washingtoni találkozó egy nappal azután zajlott le, hogy a mind inkább Moszkva-barát magyar kormány benyújtotta a „Stop, Sorost”. A Newsweek idézi a külügyminisztérium szóvivőjét, Heather Nauertet, aki azt mondta: a külügyminiszter hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy egy országban eleven legyen a civil szféra. A szóvivő szerint Pompeo ugyancsak kiemelte, hogy segíteni kell Ukrajnának az orosz területfoglalással szemben, ideértve, hogy támogatni kell Kijev közeledését a NATO-hoz. Egyben lényegesnek nevezte, hogy ellensúlyozzák a rosszindulatú orosz befolyást Közép-Európában. Abban viszont egyetértettek, hogy bővíteni kell az energia beszerzési forrásokat.
A lap a maga részéről hozzáteszi:
a magyar vezetés nem sok jelét adja, hogy távolodni szeretne a Kremltől.
Azon kívül olyan idegengyűlölő, nacionalista és bevándorlás-ellenes retorikát alkalmaz, amely nagyon emlékeztet Putyinéra. Orbán és szövetségesei egyúttal átvették Moszkva gyűlöletét Soros Györggyel szemben. A kedden benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban az Amnesty International európai igazgatója a Newsweeknek kiemelte, hogy az bűncselekménynek nyilvánítja, ha bárki törvényes módon felvilágosítást, vagy jogi segítséget ad a menedékkérőknek. Ilyen formán megbénítaná ezeknek a szervezeteknek a tevékenységét, és még szörnyűbb helyzetet idézne elő az amúgy is sebezhető, földönfutó emberek számára. Az Atlanti Tanács szakértője, Ariel Cohen szerint azonban Pompeo alighanem hiába próbál meg Szijjártón keresztül közbenjárni Orbánnál, mivel az orosz kapcsolat nagyon erős. Ám az amerikai félnek vannak erős eszközei a miniszterelnök meggyőzésére, mert a washingtoni pénzügyminisztérium nyomon követi az oroszok és a magyarok banki műveleteit.
Emberi jogvédők közben azt közölték, hogy
a budapesti amerikai nagykövetség továbbra is nyomást fejt ki a hatalomra a demokrácia és az emberi jogok védelmében,
ám további erőfeszítések szükségesek. Gárdos Tódor, a Human Rights Watch-tól azt mondta, hogy az USA kormányzata és magyarországi képviselete hiába fejezte ki többször is aggodalmát az utóbbi években, ezért napirenden kell tartani a sajtószabadság és a pluralizmus ügyét, a civil társadalom elleni törvényeket, valamint azt, hogy az Orbán-kabinet idegengyűlölő és időnként antiszemita eszközöket vet be.
Amerikai részről egyfajta diplomáciai karanténban tartották évekig az Orbán-kormányt. A mai washingtoni külügyminiszteri találkozó ilyen szempontból mindenképpen áttörésnek számít. Egyelőre csak a magyar fél nyilatkozatát ismerjük. A State Department honlapján csupán egy twitter bejegyzés van egy videóval, amelyen Mike Pompeo és Szijjártó Péter, a protokoll szerint kezet ráznak.
Magyarország és az Egyesült Államok megerősítette stratégiai szövetségét – értékelte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával folytatott megbeszélését.
A tárcavezető kiemelte: megerősítették, hogy
az Egyesült Államok természetes szövetségesesként tekint Magyarországra és az egész közép-európai térségre.
Szijjártó Péter biztosította amerikai partnerét arról, hogy „Magyarország nem fog beállni az Egyesült Államokat most már lassan hobbiszerűen bíráló európaiak sorába”.
Továbbra is együttműködnek rendkívül fontos külpolitikai kérdésekben, így az ENSZ-reform vonatkozásában és abban a tekintetben is, hogy Izraellel szemben tisztességes nemzetközi megközelítést szeretnének kivívni – mutatott rá. Hozzátette: együttműködnek továbbá az illegális migráció és a terrorizmus elleni küzdelemben, valamint abban is, hogy világszerte a keresztény közösségeket megvédjék.
A találkozót megelőzően az amerikai média nem nagyon foglalkozott az üggyel, kivéve a Daily Beast portált írását, amellyel a Független Hírügynökség is foglalkozott. A Háborog a State Department Szijjártó miatt című írás megállapítja: Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.
A Daily Beast azt is írta, hogy „az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével”.
Heather Nauert, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a cikkre reagálva védelmébe vette a találkozó jogosultságát és kifejtette:
Pompeo kategorikusan visszautasítja az antiszemitizmust.
„Magyarország egy fontos NATO szövetséges. Mi nagyra értékeljük ezt a partnerséget, de ez nem jelenti azt, hogy csupán azért mert szövetségesek vagyunk mindenben egyetértünk. Aggodalmainkat kifejezzük nyilvánosan – beleértve a most publikált emberi-jogi jelentésünket – és négyszemközt is, amikor magyar hivatalos személyekkel találkozunk.”
Attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.
Az amerikai Külügyminisztérium illetékesei fel vannak háborodva, mert főnökük (Mike Pompeo, külügyminiszter) úgy döntött, hogy találkozik magyar kollégájával, a Putyin-barát, antiszemita és iszlámgyűlölő magyar kormány képviselőjével – írja a Daily Beast (Mike Pompeo to Huddle With Anti-Semite’s Envoy).
A miniszterelnök a vér-és-rög-kampánynak köszönhette választási győzelmét, ebben egyesítette a zsidó- és muzulmánellenességet. Azonban
Pompeo most szembefordult a sokéves washingtoni politikával és hajlandó fogadni Orbán fődiplomatáját.
A Daily Beast szerzője Spencer Ackerman szerint ez kiverte a biztosítékot a State Department jó néhány jelenlegi és volt magas rangú tisztségviselőjénél, hiszen a demagóg és tekintélyelvű magyar kormányfő megbízottjáról van szó. Az egyik név nélkül nyilatkozó illetékes úgy vélte, hogy a Trump-adminisztráció tudvalevőleg nem foglalkozik az emberi jogok megsértésével, valamint a demokrácia visszaszorulásával, ebbe illeszkedik bele Szijjártó ma esti tárgyalása. A politikus jó ideje próbálkozott, hogy fogadják a legfelső szinten, de lepattant, és alacsonyabb szintű vezetőkkel kellett beérnie. Illetve Gorka Sebestyénnel.
A tengerentúli hírportál rámutat:
az út éppen egybeesik azzal, hogy a Fidesz civil szervezeteket fenyeget, ha azok felkarolják a migránsokat.
Soros és a muszlim menekültek lejáratásában Szijjártó nem passzív szereplő volt. Tavaly pl. élesen visszautasította az izraeli nagykövet bírálatát a Soros-ellenes plakátok miatt. De a választás után is kirohant az üzletember ellen. Anthony Blinken, az Obama-kormányzat volt helyettes államtitkára azt mondja, a mai megbeszélés jelentősége attól függ, milyen üzenetet továbbít Pompeo. Ha arról beszél majd, hogy az USÁ-t aggasztja a magyar politika alakulása, akkor jó lesz, ha a vendég ilyen fontos forrásból hallja majd. De ha nem említi meg a magyar politika túlkapásait, akkor a legrosszabb magyar ösztönökre játszik rá.
A marylandi demokrata szenátor, Ben Cardin a minap az orbáni „gulyás tekintélyelvűségét” szapulta a Kongresszusban. Úgy értékelte, hogy a miniszterelnök beváltja ellenfeleivel szemben a jóvátételre vonatkozó választási ígéretét. Megjegyezte, hogy a Figyelő 200-as listája olyasfajta rágalomhadjárat része, amely után a kesztyűket gyakran leveszik és puszta kézzel osztogatják az ütéseket.
A washingtoni Külügy egyébként éppen most tette közzé szokásos jelentését a vallásszabadság állapotáról, és a dokumentum utal a baljós magyar légkörre. Idézi, hogy támadások érnek zsidókat és muzulmánokat,
napirenden van a gyűlöletbeszéd, a holokauszt tagadása, vallási jelképek megrongálása.
Utal arra is, hogy a hatalom befeketíti Soros Györgyöt. A szöveg úgy fogalmaz, hogy a kormány folytatta kampányát a neves magyar-amerikai üzletember ellen, amiről zsidó vezetők úgy gondolják, hogy antiszemita tettekre ösztökélhet.
A miniszterelnök és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes (egyben tárca nélküli miniszter) mellett tíz miniszterrel és két tárca nélküli miniszterrel kezdi meg működését a negyedik Orbán-kormány. Az alábbiakban rövid, mondjuk úgy, vázlatos áttekintést adunk a kormány most hivatalba lépő tárcavezető munkatársairól.
A szűkebb pátriájába visszatért Lázár János helyett Gulyás Gergely lesz a Miniszterelnökség vezetője. Utóbbi Gulyás azon három személy egyike, akikre a kormánypártok az új alkotmány megszövegezését bízták, ő volt a frakció vezérszónoka az alaptörvény előkészítéséről szóló parlamenti vitában. A jövőben ő celebrálja majd a Lázár János által bevezetett csütörtöki kormányinfókat, ahol valódi újságírók is tehettek fel valódi kérdéseket, és még az is előfordult, hogy valódi válaszokat kaptak.
Gulyás Gergelyt sokszor láttuk a televízióban nyilatkozni, egyszer azt is bemutatta, hogy a futball labdával is ügyesen bánik, ha a szárnyaló magyar labdarúgó válogatottból kiesik valaki, rá biztosan számíthatnak a szövetség vezetői.
Rogán Antalt nem kell bemutatni, mindenki ismeri, hiszen fiatal kora ellenére régi motoros a szakmában. Orbán Viktor negyedik kormányában akárcsak a harmadikban a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezeti, de bizonyára továbbra is foglalkozik majd a letelepedési kötvények ügyével. Helikopteren nem fog utazni, ezt a nagy nyilvánosság előtt ígérte meg, még a feleségét is megkérte arra, hogyha legközelebb lakodalomban mennek, az utazásnak valamilyen más, a nagyközönséget kevésbé irritáló módját válasszák. Várhatóan folytatódik a nemzeti konzultációk sorozata, például a demográfiai fordulatról, vagyis arról, amiről már Orbán Viktor is beszélt, hogy 2030 évre szóló átfogó megállapodást akar kötni a magyar hölgyekkel. Hogy ebben igán Antal miként tud tevékenyen részt vállalni, az egyelőre a jövő zenéje.
Szijjártó Péter marad külügyi és külgazdasági tárca élén, vagyis, továbbra is élvezi a miniszterelnök bizalmát. Várhatóan az elkövetkező években is sok dolga lesz, megküzd Magyarország ellenségeivel, megállítja Brüsszelt, s még az eddigieknél is több nagykövetet rendel be. A hírek szerint május végén az új amerikai külügyminiszterrel találkozik, amire magyar viszonylatban évek óta nem volt példa, ha hinni lehet az előrejelzéseknek, az amerikaiak most még megússzák komolyabb feddés és fejmosás nélkül, de ha kihúzzák a gyufát, például a vízummentesség belengetett megszüntetésével, Szijjártó nem fog sokat hezitálni, és gond nélkül hadat üzen nekik.
Pintér Sándor már többször megszellőztette, hogy távozik, ám egyelőre belügyminiszter marad. Még Rogánnál is régebbi motoros, az első Orbán-kormányban is belügyminiszter volt, majd, miután Orbán Viktor 2010-ben visszakerült a hatalomba, közölte, hogy bízik Pintér szakmai tudásában, és abban, hogy két hét alatt felszámolják a bűnözést. A magyar emberek ez utóbbit saját bőrükön tapasztalhatták, a bűnözés mint olyan, megszűnt Magyarországon, ha lenne, akkor Polt Péter legfőbb ügyészsége már egy sor súlyos ügyben nyomozást rendelt volna el. Pintér Sándor mindenesetre bizonyította, hogy tudja a leckét, miniszteri meghallgatásán a migráció megállításának fontosságáról beszélt.
Trócsányi László is marad helyén, igazságügy miniszterként szolgálja a hont, ami egy fontos poszt Magyarországon, mert a bíróságok függetlensége is hozzá tartozik. Trócsányi egyébként 2000 és 2004 között diplomata volt, Brüsszelben képviselte a magyar érdekeket, ily módon a saját bőrén tapasztalhatta, hogy milyenek a no-go zónák, valamint hogyan hanyatlik és rohan a megsemmisülés felé a migránsok miatt élhetetlen Nyugat.
Varga Mhály nem új fiú, de új miniszterséget kap. A Nemzetgazdasági Minisztérium ugyanis Pénzügyminisztérium néven folytatja, nyilván nemcsak az intézmény neve változik, de a feladata is. Mielőtt új kormányának tagjairól döntött volna, Orbán Viktor kijelentette, hogy neki olyan pénzügyminiszter kell, aki garantálni tudja, hogy a gazdasági évi növekedése 4 százalék, vagy annál magasabb lesz. Feltehetőleg Varga volt az, aki mindenki másnál szebben és hihetőbben ígérte meg ezt a miniszterelnöknek.
Az emberi Erőforrás minisztériumot (Emmi) Balog Zoltántól Kásler Miklós veszi át. A kiváló onkológusként elkönyvelt Kásler hamar letette a névjegyét, mikor közölte, hogy a halálos betegségek mintegy háromnegyede elkerülhető lenne, ha az emberek betartanák a tízparancsolatot. Ez a felfogás váratóan jelentős előrelépés lesz a várólisták rövidülése és az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsülése terén, és remélhetőleg az ugyancsak az Emmi alá tartozó oktatásügy is profitál az ilyen és ehhez hasonló, tudományos megfogalmazásokból.
Palkovics László az újonnan létrejött Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezeti majd. Ő a kormányban amolyan szürke eminenciás, ismertebb balhé, necces kijelentés nem fűződik a nevéhez. Korábban az oktatásért volt felelős, de ott már nincs rá szükség, mert az oktatással minden rendben van, például elegendő mennyiségű kréta van az iskolákban, és az utóbbi időkben arról sem kaptunk hírt, hogy valahol egy iskolaépület összedőlt volna.
A mezőgazdasági minisztériumot Fazekas Sándor helyett Nagy István vezeti majd a jövőben. Épp jókor jött a váltás, emlékszünk még, hogy Fazekas úr azzal riogatta a magyarokat, hogyha az országot elözönlik a migránsok, akkor a magyar emberek majd hús helyett kénytelenek lesznek grillezett skorpiót enni. Ezzel szemben Nagy István más minőséget képez, ő már miniszteri meghallgatásán is egyértelművé tette, hogy a hazánkban újból jelentkező sertéspestist a migránsoknak köszönhetjük, az elhullott vaddisznó ugyanis azért dobta fel a talpát, mert megevett egy migráns által eldobott fertőzött szendvicset.
A honvédelmi tárcát az eddigi vezérkari főnök, Benkő Tibor vezeti. A rendszerváltozás óta ő az első olyan honvédelmi miniszter, aki nem civil, hanem katona. Ami egyébként érthető, a civil kifejezés az utóbbi években szitokszóvá vált Magyarországon, ráadásul Benkő úr viszonylag szálkás termetű, kisportolt, katonás ember benyomását kelti, ami azért jó, mert Orbán Viktor miniszterelnök néhány évvel ezelőtt kijelentette, hogy nem szereti a pocakos katonákat. Benkő úr oly módon alakítaná át a hadsereget, hogy amint azt miniszteri meghallgatásán elmondta, alkalmas legyen a migránsok megállítására.
Nő is lesz Orbán Viktor negyedik kormányában, mégpedig a nemzeti vagyonért felelős Bártfai-Máger Andrea személyében. Róla az feltételezhető, hogy jó kezekben lesz a nemzeti vagyon, mert amikor kiderült, hogy miniszter lesz belőle, több lap is megírta, hogy volt férje által használtlakásban olyan vállalkozásokat is működtetett, melyek utóbb százmilliós tartozásokat maguk mögött hagyva szűntek meg. Az új miniszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ő nem tudott ezekről az ügyekről, amit gond nélkül elhihetünk, mert nemcsak életszerű, de nincs is más lehetőségünk, mint hogy elhiggyük.
Csendben, szinte mindenki által ismeretlenül, de már a harmadik kormányban is a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter volt a most újrázó Süli János. Nem csoda, hogy keveset tudunk róla, magáról a paksi bővítésről sem tudunk sokat, legalábbis ahhoz képest, amennyit beszélünk róla, és amennyibe mindez a magyar adófizetőknek belekerül. Miniszteri meghallgatása sorén elmondta, hogy az új paksi blokkok 2026-27-ben állhatnak kereskedelmi üzembe, ekkortól adnak áramot, energiát, és minden mást, amire szükségük van a magyar embereknek.
A végére hagytuk az általános miniszterelnök-helyettest, Semjén Zsoltot, aki a nemzetpolitikáért felel a kormányban. Vagyis, várható, hogy amint azt korábban is megtette, fehér lovon üget be Kézdivásárhelyre, de ha igény lesz rá, más külhoni magyar településeket is meglátogat. Semjén Zsolt a választás előtt kisebb vadászati kalamajkába keveredett, kiderült róla, hogy Svédországban házi rénszarvasra vadászik, mely tevékenység nem elhanyagolható költségét egy baráti vállalkozó fizette. Semjén úr és minisztériuma először azzal védekezett, hogy rokonai élnek Svédországban, később, lányos zavarában viszont arról beszélt, hogyha lenne rá módja, jegesmedvére is vadászna.
Orbán Viktor régi-új miniszterelnök érdemeinek méltatásától ezúttal eltekintünk. Őt mindenki ismeri, munkásságát, ha akarnánk sem tudnánk néhány sorban összefoglalni.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
