Szijjártó újabb pengeváltása Európával

0
669
(MTI/EPA/Florian Wieser)

Bekérette a budapesti svéd nagykövetet a Külgazdasági és Külügyminisztériumba Szijjártó Péter a svéd miniszterek elmúlt napokban tett, Magyarországot bíráló nyilatkozatai miatt.

Margot Wallström svéd külügyminiszter szerdán a Twitteren azt írta: Orbán Viktor miniszterelnök és Matteo Salvini olasz belügyminiszter a demokraták és a baloldal ellen alakítanak szövetséget. Heléne Fritzon svéd migrációs miniszter egy dél-svédországi, uniós kérdésekkel foglalkozó szemináriumon bírálta Magyarország menekültpolitikáját. A külügyminiszter asszony egy miniszteri találkozón emlékeztette Magyarország külügyminiszterét: 1956-ra, amikor Svédország lelkesen fogadott be magyar menekülteket. A svéd miniszter szerint elvárás lenne, hogy Magyarország ugyanilyen módon vállaljon felelősséget az EU közös menekültpolitikájában.

Szijjártó Péter sem maradt sokáig adós a válasszal. Visszautasította a vádakat, mondván, a bevándorláspárti svéd kormány újabb támadást indított Magyarország ellen. Orbán Viktor és Matteo Salvini pedig egyértelműen fogalmaztak: az illegális bevándorlás ellen harcolnának. Szijjártó szerint Svédország beavatkozott a Brüsszel és Magyarország közötti perbe is, amelyben Brüsszel és a svéd kormány azért támadja Magyarországot, mert átláthatóságot vár el a külföldről finanszírozott bevándorláspárti szervezetektől.

Aki csak ezeket a diplomáciai adok-kapok kijelentéseket olvassa, könnyen zavarba jöhet:

ez most egyfajta politikai háború kezdete volna a két ország között?

Szentiványi István szerint egyelőre erről szó sincsen, hiszen a nagykövetek „bekéretése” megszokott gyakorlat a nemzetközi diplomáciában. Pusztán arról van, az adott ország rosszal valamit a másik kormány kijelentései miatt. Ez egy erős jelzés, amelyhez egy írásban átadott „szóbeli” jegyzék is tartozik. Ebben foglalja össze a „megbántott” fél azokat a kifogásait, és esetleges elvárásait, amelyeket a nagykövet útján a másik fél tudomására kíván hozni.

A két ország kapcsolatában ez természetesen egyfajta konfliktust jelent, de komolyabb nézeteltérések esetén hazarendelik konzultációra a nagykövetet, ami a diplomáciai kapcsolatok egyfajta felfüggesztését jelenti, és már nagyon komoly jelzésnek számít a két ország viszonyában.

Az egykori nagykövet szerint önmagában Szijjártó lépése nem tekinthető különösnek, azonban megfontolandónak tarja, hogy egy ország úgynevezett „konfliktus diplomáciát” folytasson, mert

ha a bekéretések gyakorivá válnak, az bizonyos értelemben az ország tekintélyének inflálódásához vezethet.

Mint mondta, a magyar külügyminiszter gyakran a másik országra, vagy annak vezetőjére, külügyminiszterére tett sértő megjegyzésekre ragadtatja magát, amelyre egyre több helyről válasz sem érkezik. Nem veszik komolyan, amin ugyancsak illene egy diplomatának elgondolkodnia.

A nagykövet bekéretésével és a szóbeli jegyzék átadásával azonban nem mindig tekinthető elintézettnek két ország diplomáciai vitája. Bizonyos esetekben elvárható, hogy az adott ország politikusai valamilyen formában elnézést kérjenek, pontosítsák a sérelmezett kijelentéseket. Természetesen

erre csak abban az esetben kerül sor, ha belátják, hogy igazságtalan kijelentést tettek.

Emlékezetes, a közelmúltban a távozó holland nagykövet bírálta igen kemény szavakkal a magyar politikai állapotokat, s noha sor került a két ország közötti pengeváltásra, a hollandok nem változtattak az álláspontjukon.

A svédek válaszáról, hogy a hazánkat illető bírálatok miatt valamilyen módon elnézést kérnek, vagy a hollandok módján – fenntartva az állításaikat -, hallgatnak-e, egyelőre nem tudni.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .