Kezdőlap Címkék Szijjártó Péter

Címke: Szijjártó Péter

Indonéz útpálya díj: kínos magyar kudarc a láthatáron

300 millió dolláros tendert nyert el a Roatex magyar-indonéz vállalat Indonézia útdíj hálózatának kidolgozására. Szijjártó Péter külügyminiszter eldicsekedett a sikerrel, de mostanában Orbán Viktornak kellett közbelépnie, hogy elkerüljék a kínos kudarcot – értesült a Telex.

Ruszó Gyula tábornok lett a magyar-indonéz együttműködési projekt kormánybiztosa. Ő nem más mint Pintér Sándor belügyminiszter kabinetfőnöke. Ismét kiderült: Orbán hogyha bajban van, akkor a belügyhöz fordul. A járványt is a belügy irányítja Magyarországon. A minta megvan: Putyin a titkosszolgálatra bízta a pandémiat. Ez ott a gyakorlatban azt jelenti, hogy a kritikus orvosok kiesnek az ablakon. Magyarország még nem tart itt, de a belügy szerepe egyre nagyobb Orbán Viktor kormányzati rendszerében miután kiderült: operatív irányításra a külügy képtelen!

A tender megszerzésében kétségtelen a magyar diplomácia sikere: még Putyin barátját is kiütötték a nyeregből. Arkagyij Rotenberg pedig nem akárki: egykor Vlagyimir Putyin dzsudó partnere volt. Majd hatalom hű oligarcha lett. Putyin olyannyira bízik benne, hogy amikor Navalnij, az ellenzék vezetője az amerikai hírszerzés segítségével videót készített Putyin palota komplexumáról, akkor gyorsan Rotyenberg jelentkezett: nem Putyiné hanem az övé a dollármilliárdos birtok!

Kóka János is előkerült

Gyurcsány Ferenc gazdasági minisztere jó kapcsolatot ápol a nemzeti együttműködés rendszerével is. Szijjártó Péter külügyminiszterrel különösen. Cége a Cellum bizonyos helyi kapcsolati hálóval is rendelkezik Indonéziában. Kóka János úgy nyilatkozott az Telexnek, hogy a Cellumra kicsi, de fontos feladat várhat Indonéziában. Emögött valószínűleg az áll, hogy ő Szijjártó Péterrel van jóban, de most a belügy adja a kormánybiztost.

Mindez magyar belügy: az indonézeket a végeredmény érdekli. Hogy áll a projekt? Erre az egyszerű kérdésre egyelőre nincsen válasz. Nyilvánvalóan az októberben kinevezett kormánybiztosnak kell előállnia hamarosan valamivel. Mennyire lesz ideje és energiája erre Pintér Sándor kabinetfőnökének? Kérdés. Az mindenesetre tény, hogy Orbán Viktor előtt is felrémlett: ha nem teljesítünk időre, akkor kötbért kell fizetnünk! Ezzel pedig elveszíthetjük az indonéz partner bizalmát is…

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Befolyásolja-e az USA a magyar választást 2022-ben?

Azt kérdezte a CNN riportere Szijjártó Péter külügyminisztertől, aki korábban a Financial Timesnak arról nyilatkozott, hogy az USA befolyásolni akarja a 2022-es választást, hogy ezt mire alapozza? A magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar hírszerzés értesülései szerint az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja destabilizálni Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét. A Magnyitszkij törvény lehetővé teszi az Egyesült Államok hatóságainak, hogy külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

A Financial Times ezután megkérdezte a washingtoni külügyet, hogy van-e ilyen tervük, és a State Department nem sietett megcáfolni ezt.

A CNN-nek Szijjártó Péter most finomított korábbi állításán, szerinte a Times-nál félreértették azt. A külügyminiszter diplomatikusan annyit mondott: Nyugatról és Keletről mindig is befolyásolni akarták a magyar belpolitikát, és ez most sincsen másként. A titkosszolgálatok, melyek közül az egyik az én felügyeletem alatt áll, mindent megtesznek, hogy ezt a befolyást csökkentsék – jelentette ki a magyar külügyminiszter.

Emlékeztetőül  Kövér László a titkosszolgálatok vezetőinek azt mondta még tavaly februárban: a legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot az ellenzék jelenti Magyarországon.

Miért nem lépnek ki az Európai Unióból?

Eziránt is érdeklődött  a CNN riportere, aki többek között azt is megkérdezte válaszolt-e már a magyar kormány arra a levélre, amely Brüsszelből érkezett, és számon kérte a jogállamiság szabályainak betartását? Szijjártó közölte: még nem válaszoltak, de fognak. Szemmel láthatóan igyekezett elkerülni a kérdést, amely a magyarországi korrupcióra vonatkozott, és ezért ideológiai síkra terelte a vitát. Brüsszel és az uniós tagállamok többsége Európai Egyesült Államokat akar, a magyar kormány viszont nem. Szijjártó elismerte, hogy e tekintetben a magyar álláspont kisebbségben van Brüsszelben.

A magyar külügyminiszter szerint a cél az erős Európai Unió, és ezt csak erős tagállamokkal lehet elérni.

Washington és Brüsszel a pénzzel akarja megfogni Orbánt

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: az autokrata rendszerek Achilles sarka a korrupció. Ezért akarják a Magnyitszkij törvényt alkalmazni a nemzeti együttműködés rendszerével szemben. Orbán korrupciójának bemutatásával ugyanis alá lehet ásni a nemzeti együttműködés rendszerének népszerűségét.

Ugyanerre a következtetésre jutottak Brüsszelben is, ahol azon a címen nem utalják ki az euro milliárdokat Magyarországnak, hogy egyáltalán nem lehetnek biztosak abban: Orbán Viktor rokonai, barátai és üzletfelei nem nyúlják azt le. Ha viszont Magyarország nem kapja meg az uniós pénzeket, akkor a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet hosszú távon működtetni.

Ezért sem kívánta Szijjártó Péter megválaszolni a CNN kérdését, hogy miért nem lépnek ki egy klubból, melynek a szabályait nem tartják be? Az uniós pénzek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere életképtelen. A gazdasági szuverenitás fikció, és ezt épp Orbán Viktor és Szijjártó Péter tudja a legjobban.

Amerika nyeri a magyar választásokat

A Financial Times olvasóit azzal lepte meg a Szijjártó Péter magyar külügyminiszter, hogy az USA bele kíván szólni a magyar választásokba. Véleménye szerint Washingtonban már meg is találták az eszközt.

Létezik egy törvény ami lehetővé teszi a beleszólást  az Egyesült Államoknak mégpedig ez a Magnyitszkij törvény. Magnyitszkij egy olyan orosz ügyvéd volt, aki komolyan védte ügyfeleit Putyin rendőr államában és ezért az életével fizetett: tisztázatlan körülmények között meghalt a börtönben. A törvény külföldi korrupció leleplezését teszi lehetővé az USA hatóságai számára.

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója gyakran célzott arra, hogy az autokrata vezetők Achilles sarka a korrupció. Malajziában így vadászták le Abdul Razak miniszterelnököt, akit azután húszéves fegyház büntetésre ítéltek hazájában korrupció miatt.

A Financial Times megkérdezte a washingtoni külügyet arról, hogy bevetik-e a Magnyitszkij törvényt Orbán oligarchái ellen? A State Department udvariasan hallgatott.

Szijjártó közölte: a magyar titkosszolgálatok éberek… Horváth József tábornok különösen.

A titkosszolgálat veteránja erről írt cikket a Magyar Nemzetben Brutális erejű beavatkozásra készülhetünk címmel.

Strache, Kurz, Babis, Fico és Boriszov nevét sorolja fel a titkosszolgálat tábornoka mint akik amerikai manipulációk áldozataivá váltak.

Csak emlékeztetőül: Strache az osztrák Szabadságpárt vezére és Ausztria alkancellárja volt amikor belebukott az Ibiza gate-be. Sebastian Kurz osztrák kancellárnak korrupciós vádak miatt kellett lemondania. Babis cseh miniszterelnök offshore ügyeit épp a választások idején szellőztetette meg a sajtó. Meg is bukott. Fico szlovák kormányfőnek azért kellett távoznia, mert kormány közeli megbízásból lelőttek egy oknyomozó újságírót és kedvesét Szlovákiában. Boriszov, aki egykor Todor Zsivkov, az utolsó kommunista diktátor testőre volt számtalan korrupciós ügye miatt vált népszerűtlenné. Utóda egy olyan fiatal bolgár politikus, aki a Harvard egyetemen végzett.

„Sikeres manipuláció, vélt vagy valós hibák felnagyítása, korrupciós vádak, valós válsághelyzetek kihasználása, tömegek indulatainak gerjesztése” – vázolja fel a CIA módszereit Horváth József tábornok a Magyar Nemzetben.

Végül levonja a tanulságot: „senki sem hiheti, hogy a közelgő magyar választásokon nem leszünk elszenvedői hasonló műveleteknek.”

Felhasználja-e Orbán orosz és kínai barátainak segítségét?

Karácsony Gergely szerint igen: a Városháza akció az orosz titkosszolgálat műve – állitja a főpolgármester. Ha ez a kezdete volt valaminek, akkor az orosz és az amerikai titkosszolgálat csendes háborúskodása, mely eddig Ukrajnában folyt, kissé nyugatabbra tolódik.

Felvállal-e Orbán ekkora kockázatot? Magyarország ugyanis nem Ukrajna: az 1990-es felosztás szerint a Nyugathoz tartozik. Itt Putyin nyílt támogatása Piszkos Fred barátságával ér fel. Minden bizonnyal tisztában van ezzel a magyar miniszterelnök is, de Orbán Viktor előre menekül. A malajziai miniszterelnök húszéves börtönbüntetése korrupció miatt- nem igazán vonzó alternatíva. Hatalmon kell maradni mindenáron – ez Orbán meggyőződése.

Persze az amerikaiak felkínálhatnak egy vádalkut: ha lelép a színről és külföldön az emlékiratait írja, akkor talán megtarthatja a megszerzett pénz egy részét miközben Szent Ilona szigetén tehetetlenségre ítélve átkozza utódai rendszerét Magyarországon.

Szijjártó konyec?

A rendszerváltás idején a Fidesz azzal kampányolt, hogy Tovariscsi konyec. Szijjártó Péter még 2008-ban is lelkesen tiltakozott a baloldali kormány moszkvai kapcsolatai ellen: Ruszkik haza! – felirattal.

2021-ben a magyar diplomácia vezetője megkapta a Barátság érdemrendet Putyin orosz elnöktől, aki közismerten kiváló kapcsolatot ápol Orbán Viktor miniszterelnökkel. Olyannyira, hogy Márki-Zay Péter Brüsszelben Putyin bábjának nevezte a magyar kormányfőt. Ez nyilvánvalóan túlzás, de jól kifejezi a mai washingtoni álláspontot, amelyhez az ellenzék miniszterelnök jelöltje igazodik.

Magyarország az egyetlen uniós tagállam, melyet Biden nem hívott meg

Demokrácia csúcsot tartanak Washingtonban, ahova az Európai Unió összes tagállamának vezetőit meghívták. A nagy kivétel Orbán Viktor. Aki a rendszerváltás idején még az USA nagy kedvence volt. Palmer amerikai nagykövet őt bízta meg, hogy a Budapestre érkező Bush elnöknek bemutassa a magyar fővárost. Kevés magyar politikusnak adatik meg, hogy ilyen amerikai hátszéllel kezdje meg a karrierjét. Az egyre inkább jobbra tolódó Orbán Viktor fokozatosan távolodott el az Egyesült Államoktól. Az Obama kormányzat idején már csaknem nyíltan ellenséges viszony alakult ki a magyar kormányzattal, amely belföldön leépítette a demokráciát külföldön pedig lelkesen javítgatta kapcsolatait Moszkvával és Pekinggel. Pompeo amerikai külügyminiszter végig turnézta az európai szövetségeseket: ne vásárolják meg a Huawei 5G technológiáját! Mindenkit sikerült Európában lebeszélnie – kivéve Orbán Viktor miniszterelnököt.

Aki viszont a maga részéről jó kapcsolatot épített ki Trump akkori amerikai elnökkel. Nyíltan szurkolt választási győzelméért. Miután Biden nyert, Orbánnak tisztában kellett lennie azzal, hogy immár nem kívánatos személy Washingtonban. Blinken külügyminiszter édesapja nagykövet volt Budapesten, és a CEU könyvtárának egyik szponzora. A család Soros György baráti köréhez tartozik. Ez is finom utalás arra, hogy az USA egyáltalán nem ragaszkodik ahhoz, hogy Magyarország miniszterelnökét a jövőben is Orbán Viktornak hívják.

Ki következik Babis és Boriszov után?

Mind a cseh mind a bolgár változásokban benne volt az amerikai nagykövetség keze.

Babis eleve rosszul volt elkönyvelve Washingtonban hiszen tanulmányait Moszkvában végezte, és fiatalabb korában összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori csehszlovák titkosszolgálat között.

Boriszov ifjú korában Bulgária utolsó diktátorának testőre volt, kiváló szovjet majd orosz kapcsolatokkal. Utóda Petkov viszont a Harvard egyetemen végzett. Vagyis az amerikaiak színvonalas váltásról is gondoskodtak. Vajon elgondolkodik-e ezen Orbán Viktor, és ha igen, akkor kitart-e jelenlegi diplomáciája mellett?

Ha változatni akar, akkor arra aligha Szijjártó Péter a legmegfelelőbb jelölt, aki most kapta meg a Barátság Rendet Putyin elnöktől.

Andy Landy mosolyalbuma – Fedőneve Trabant

A Magyar Közlönyben olvashattuk, hogy Orbán Viktor magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozásával bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert.

A miniszterelnöki határozat szerint a „Csibisz–AI”, „Obsztanovka–2” és „Trabant” névre hallgató közös magyar–orosz űrmissziós projektek célja a világűr békés célú kutatása. Mivel a Magyar-orosz űrkutatási projektek indításáról, valamint a 2024-2025-ben a Nemzetközi Űrállomásra felküldendő magyar űrhajós kiválasztásának és kiképzésének megkezdéséről már korábban megállapodás született, a magyar állam és Oroszország között, a közvéleményünk kiváncsain várja, hogy ki lesz a 2024-ben a világűrbe küldött magyar állampolgár. A „Trabant” projekt első űrutazójaként, akár az együttműködést kezdeményező Orbán Viktor neve is felmerülhetne, így végleg bizosíthatná, hogy az akkor már remélhetőleg kormánytöbbségben lévő ellenefelei is elismerően felnézzenek rá, nem beszélve arról az előnyről, hogy addig sem lenne itthon.

AL

Jeszenszky Géza: új diplomáciára van szükség

Az első demokratikusan választott kormány külügyminisztere elmondta, hogy a nyolcvanas években a magyar diplomácia nyitott a Nyugat felé, ezért az Antall kormánynak csak folytatnia kellett ezt a vonalat. Most viszont diplomáciai megújulásra van szükség, ha a jelenlegi ellenzék alakíthat kormányt jövő tavasszal, mert Orbán Viktor a keleti nyitással letért erről az útról.

Az Orbán kormány szembeszáll az Európai Unióval és mindinkább az Egyesült Államokkal is, persze sem Brüsszel sem pedig Washington nincs olyan előnyös helyzetben mint 1990-ben – fogalmazta meg Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter, aki az Andrássy körben mondta el a véleményét az Orbán kormány diplomáciájáról.

Szijjártó Péter jelenlegi külügyminiszter azzal dicsekszik, hogy a külügyi állomány 80%-át kirúgta – emlékeztetett Banai Károly. Gyurcsány egykori diplomáciai tanácsadója, az Andrássy kör titkára hangsúlyozta, hogy jelentős személycserékre lesz szükség kormányváltás esetén, mert a jelenlegi diplomáciai kar sem szakmai sem megbízhatósági szempontból nem üti meg a mércét. 40-50 olyan nagykövet cseréjéről van szó elsősorban, akik fontos posztokon képviselik jelenleg nem annyira Magyarországot hanem Orbán Viktor pillanatnyi érdekeit.

A résztvevők – egykor magasrangú diplomaták – sürgették a magyar-kínai és a magyar-orosz kapcsolatok felülvizsgálatát , mert ott is Orbán Viktornak és körének az érdekei dominálnak nem pedig a nemzeti érdekek. Egy hozzászóló elmondta: az orosz hírszerzők soha nem mentek el Magyarországról, befolyásuk tehát nem jelentéktelen. A Budapestre települt orosz bank viszont nem ebből a szempontból jelentős hanem azért, mert remek pénzmosási lehetőséget teremt a magyar és az orosz oligarcháknak.

Sem Paks 2 sem pedig a Budapest-Belgrád vasút nem szolgálja igazán a magyar érdekeket, de az új kormánynak ezek miatt nem lenne szabad elrontani a kapcsolatokat Pekinggel és Moszkvával.

Mennyire támogatja Márki-Zay Pétert az USA?

Lengyel László, a Pénzügykutató intézet igazgatója elmondta, hogy előválasztási győzelme után beszélt Márki-Zay Péterrel, aki megerősítette: szakértői kormányt szeretne. Lengyel László Bárándy Péter egykori igazságügyi minisztert és Surányi György ex jegybank elnököt ajánlotta a figyelmébe. Az új külügyminiszterrel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy tapasztalt és jó külföldi kapcsolatokkal rendelkező szakembert keresnek, aki nem akkor kezdi meg a kapcsolat építést amikor beül a külügyminiszteri székbe.

Lengyel László Komáromban a szlovákiai magyar kisebbség vezetőivel tanácskozott, hogy előkészítse Márki-Zay Péter látogatását. Az ottani magyarokat is meglepte, hogy a magyar kormány a legnagyobb titokban 400 millió eurós pénz alapot hozott létre földek vásárlására a Kárpát medencében. Ezt a szlovák titkosszolgálat derítette ki, és emiatt állt el a magyar kormány a szlovákiai földek megvásárlásától – egy időre. Mindez nem növeli a bizalmat Orbán Viktor iránt Pozsonyban, Bukarestben vagy Belgrádban. Ettől függetlenül az új kormánynak ki kell dolgoznia valamiféle nemzetpolitikát, hogy Márki-Zay Péter tudjon valamit mondani a kisebbségben élőknek.

Súgnak-e Orbán Viktor kihívójának az amerikai nagykövetségről? Ez nem derült ki az Andrássy körben, ahol felrótták a Nyugatnak, hogy nem akadályozza meg Orbán Viktor nyomulását. Korábban Orbán Viktor az amerikaiak kedvence volt: az 1998-as választások megnyerésében nagy szerep jutott a demokrata Clinton támogatásának, Donald Trump  pedig fogadta a magyar miniszterelnököt a Fehér Házban, ahol a támogatásáról biztosította őt. Trump elbukott a választáson, amely után  ellenfele, Biden olyan külügyi csapatot toborzott, amely egyáltalán nem tartozik Orbán barátai közé. A State Department Orbánnal egyidőben látta vendégül Márki-Zay Pétert. Blinken külügyminiszter édesapja, aki Budapesten volt nagykövet, Soros György baráti köréhez tartozott.

Van-e az amerikai külügynek forgatókönyve Magyarország következő 12 hónapjáról?

Még hogyha létezik is ilyen, az új kormánynak válság menedzselésre kell felkészülnie márcsak azért is, mert a demokrácia export amerikai forgatókönyvei befuccsoltak az elmúlt években.

Mennyibe kerül az orosz földgáz?

Szijjártó Péter és Szergej Lavrov erről nem tudott megállapodni az orosz gáz áráról Budapesten az orosz külügyminiszterrel folytatott tegnapi megbeszélésein, ezért a magyar külügyminiszter Szentpétervárra utazik, hogy ott tisztázza az új hosszútávú földgáz szerződés feltételeit. Magyarország szempontjából az időzítés nem kedvező, mert a világon emelkedik a földgáz ára.

Ha hideg lesz a tél kevés lehet a földgáz, emelkedhetnek az árak

Mélyponton a gáztárolók feltöltöttsége, és ha októberben is így lesz, akkor az uniós országok úgy mennek neki a télnek, hogy elég lesz egy gixer ahhoz, hogy komoly gondok legyenek az energia szolgáltatásban – írja a brüsszeli Politico.

Az Európai Unió brüsszeli központjában is aggódnak

117 milliárd köbmétert képesek a gáztárolókban tartani az uniós államok, ez az éves fogyasztás egyötöde. Egy évvel ezelőtt a gáztárolók tele voltak, és ez tette lehetővé, hogy az uniós államok átvészeljék a hideg telet, amely óriási gázár emelést eredményezett januárban.

Jelenleg a gáztárolókban a telítettség 60%-os, ezt jelentősen emelni kellene októberig, hogy az uniós államok magabiztosan vághassanak neki a télnek, amely idén is hidegnek ígérkezik.

A pandémia megváltoztatta a játékszabályokat

2020-ban a gáztárolók tele voltak, a gazdaság viszont jelentős részben leállt. Az otthoni fűtés viszont fontosabb lett, mert a távmunka és a távoktatás ezt szükségessé tette. Olyan túlkínálat alakult ki a piacon, hogy a gázár lecsökkent 3 dollárra! (millió British Thermal Unit – BTU). Ezért az uniós államok lemondtak az USA-ból érkező cseppfolyósított földgázról, amely ennél drágább volt.

Csakhogy manapság már a gazdaság újraindult, és a piacon 15 dollár az azonnali szállítás árfolyama. Nemcsak a gazdaság újraindulása növelte meg a gázárat hanem a természeti katasztrófák is, és a hálózati hibák, melyek fennakadást okoztak.

Mit jelentett ez a gyakorlatban?

Például azt, hogy Brazíliában a hőség miatt a vízierőművek kapacitása jelentősen csökkent, ezért rákényszerültek arra, hogy több cseppfolyósított földgázt importáljanak az Egyesült Államokból.

Európa legnagyobb földgáz kitermelő helye, a norvég Troll júliusban leállt, mert nemvárt karbantartási munkálatokra volt szükség.

Augusztus hatodikán a Gazprom is radikálisan csökkentette a földgáz szállítást arra hivatkozva, hogy tűz ütött ki Szibériában egy telephelyen.

Az árak is megugrottak, mert a Gazprom az ukrajnai kapacitásoknak csak egy kis részét kötötte le. Erről is tárgyalt Merkel kancellár Moszkvában és Kijevben. A Gazprom abban bízik, hogy Németországban még az idén engedélyezik az Északi Áramlat 2 földgázvezetéket, amely a Balti tenger alatt szállít földgázt Oroszországból közvetlenül a német partra.

Mindennek következtében nagy a bizonytalanság a gázpiacon

„Van egy kis félelelem attól, hogy bejönnek a felárak (premium prices) a tél közeledtével, és ez olyan mozgásokat indíthat el a piacon, amelyek aránytalanul nagyok lehetnek a valóságos problémához képest” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak a Gazprom árpolitikájáról Jack Sharples az oxfordi Energia kutató intézet szakértője.

Szijjártó ifjú magyar hírszerzőket  avatott fel

Átadtuk az új Hírszerző Akadémiánk első végzőseinek okleveleit. Lesz dolguk elég – írta Szijjártó Péter külügyminiszter a Facebookon. Az időzítés csaknem tökéletes volt, mert a Pegasus botrányban a hatalom képtelen egységes álláspontra helyezkedni.

Nehéz úgy hazudni, hogy nem tudjuk az igazságot – mondta Illyés Gyula.

A titokgazda Orbán Viktor nem siet megszólalni. A közszolgálati Deutsche Welle ezt tűrhetetlennek nevezi, és azonnali szankciókat követel Ursula von der Leyen asszonytól, a Brüsszeli Bizottság elnökétől.

Kiből lehet hírszerző Magyarországon?

A Fidelitas tagság olyan ajánló levél mint régebben a KISZ tagság volt. A politikai megbizhatóság mindennél fontosabb. Régebben a magyar titkosszolgálat tisztjei külföldön szereztek diplomát: a rendszerváltás előtt a Szovjetunióban, utána pedig az USA-ban illetve Nyugat Európában. A szakma nagy öregje, Czukor József, akit Medgyessy Péter állított először az Információs Hivatal élére. Majd másodszor ugyanezt tette Orbán Viktor is. Hol szerezte diplomáját: a Dzerzsinszkij akadémián Moszkvában! Dehát ez régen volt.

Orbán dilemmája az, hogy a külföldön képzett titkosszolgálati tisztek ugyncsak szoros kapcsolatba kerülhetnek a kiképző állam szolgálatával. Híres példa: Milosevics szerb elnök titkosszolgálatának tisztje, akit az USA-ban képeztek ki, a hágai bíróság megdöbbenésére közölte: mindvégig tájékoztatta a CIA-t Milosevics terveiről!

A hazai képzés ezt a problémát kívánja orvosolni, de ilyenkor nagy kérdés az oktatás színvonala. Ebben lehet nagy segítség az, hogy Netanjahu izraeli miniszterelnök annak idején segítséget ígért ebben az ügyben. Nemzetbiztonsági tanácsadóját fogadta is Orbán Viktor miniszterelnök. A Pegasus is izraeli cég szoftvere, melyet csakis a miniszterelnök jóváhagyásával lehetett eladni külföldön.

Vagyunk az ifjú gárda

Az Orbánhoz hű hírszerző csapat most megkapta diplomáját, de olyan parancsnokok alatt szolgálnak majd, akiket külföldön képeztek ki. Ezért a magyar miniszterelnök továbbra sem lehet biztos abban, hogy a tisztikar mennyiben lojális hozzá?!

Csak emlékeztetőül: Ceausesecut és feleségét olyan bíróság ítélte halálra, melynek élén Stanculescu tábornok állt, akit maga a román diktátor nevezett ki a katonai hírszerzés élére.

Szijjártó orosz minisztert tüntetett ki a Szputnyik vakcináért

Ha nincs Gyenyisz Manturov, akkor Magyarországon pénteken nem értük volna el az 5,5 millió beoltottat – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter Jekatyerinburgban, ahol átnyújtotta a Magyar Érdemrend középkeresztjét az orosz ipari és kereskedelmi miniszternek. Szijjártó Péter kiemelte: Magyarországon az orosz vakcina 99%-át fel is használták. Ez komoly kontraszt Szlovákiával szemben, ahol a kutyának sem kellett a Szputnyik V, ezért annak 80%-át visszaszállították Oroszországba.

A Szputnyik üzletbe belebukott a kormányfő Pozsonyban, ahol igénybe vette a magyar kormány támogatását is az orosz vakcina elfogadtatásában.

Az Európai Unió továbbra sem fogadja el az orosz vakcinát

Magyarországon kívül Szlovákia volt az egyetlen olyan uniós tagállam, amelyikben engedélyezték az orosz vakcinát. Prágában egy pillanatra eltöprengtek rajta, de azután az orosz kémek botránya elmosta ezt a lehetőséget is.

Mario Draghi legutóbb az uniós csúcstalálkozón is megerősítette: lehet, hogy az Európai Unió sohasem fogadja el az orosz vakcinát!

Orbán Putyin európai barátait próbálja egy akolba terelni

Moszkva a szélsőjobboldali mozgalmak támogatásával akarja gyengíteni az Európai Uniót, és ebben kiváló szövetségese a magyar miniszterelnök. Orbán Viktor egyesíteni akarja a két szélsőjobboldali frakciót az Európai parlamentben. Vállalkozása e pillanatban nem látszik épp sikeresnek. Az olasz La Repubblica élőhalottnak nevezte a kezdeményezést.

16 párt ugyan aláírt egy közös nyilatkozatot, de ez Brüsszel bírálatán kivül nem tartalmaz érdemi mondanivalót. Mostanában viszont amikor áradnak az euró milliók Brüsszelből a tagállamokba a válságkezelő alapból, ez nem különösen meggyőző üzenet.

Putyinnak pedig egy vasa sincsen, amit ígérhetne. Arra persze telik, hogy európai barátait, köztük Orbán Viktort pénzelje …

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK