Kezdőlap Címkék Szerződés

Címke: szerződés

Unikum: apa és fia együtt kosarazik a Los Angeles Lakersben

A 40 éves sztár, aki a legtöbb pontot szerezte az NBA-ben, kétéves szerződést írt alá a Lakers-szel, mely jelenleg nincs túlságosan jó passzban. Bronny James 7,9 millió dolláros szerződést kapott a híres klubtól.

Lebron James a fiával együtt játszhat a Los Angeles Lakersben 104 millió dollárért. Ez lesz az első apa-fiú páros az amerikai profi kosárlabda élvonalában, melyet az tett lehetővé, hogy Lebron James 40 éves korában is megőrizte fiatalos lendületét, és Anthony Davis mellett ő a Los Angeles Lakers sztárja miközben legendás elődei ilyen életkorban már leszálló ágba kerültek vagy visszavonultak.

Lebron James négyszer kapta meg a bajnoki gyűrűt az NBA-ben, és bár ebben elmarad Michael Jordantól, de sokan hozzá hasonlítják, mert egy egész korszakot meghatározott. 20-szor válogatták be az All Stars csapatba – ez is rekord. Elsőként érte el a 40 ezer pontos álomhatárt az NBA-ben, és nem valószínű, hogy ezt valaki hamarosan utána csinálja hiszen a következő szezonban is szaporítani fogja pontjainak a számát. Az elmúlt szezonban Lebron James 25 pontot átlagolt, amely kiváló eredménynek számít az ő korában.

A Lakers ezzel együtt nehezen jutott be a Play in szakaszba, és az első fordulóban kiesett, mert 4-1-re kikapott a tavalyi bajnok Denver Nuggetstől. A bajnok végül a Boston Celtics lett, a Los Angeles Lakers történelmi ellenfele.

“Óriási rajtam a nyomás” – mondja az ifjabb James

“A médiát elárasztják az olyan kijelentések , hogy nem érdemeltem meg azt, hogy a Los Angeles Lakers kiválasztott és, hogy nem leszek méltó az apai örökséghez. Ezt már korábban is megszoktam. Csak épp most csőstül jön, de megbirkózom vele”

– nyilatkozta az ifjabb James a CNN gazdasági rovatának.

Mit ért el tavaly? A 19 éves ifjabb James a University of Southern California csapatában játszott, és átlagosan 4,8 pontot szerzett, lepattanóinak száma 2,8 volt, és 2,1 gólpasszt adott. Ezek nem rossz számok, de messze elmaradnak attól amit Lebron James produkált ebben a korban. Nagyobb baj, hogy az ifjabb Jamesnek távolról sincs olyan vas egészsége mint legendás édesapjának: egy edzésen leállt a szíve! Mentő vitte kórházba, ahol megállapították  hogy szívének kisebb szervi hibája van. Csak hosszabb kezelés után térhetett vissza a kosárlabda pályára.

Július végén az ifjabb James már játszani fog a Los Angeles Lakers csapatában a nyári ligában.

“Nem sokat beszélünk erről az apámmal” – mondta el sport újságíróknak az ifjabb James. Hangsúlyozta, hogy Lebron James már gyerekkorában a fejébe verte azt, hogy a legfontosabb a munka etika:

”Még nem nagyon mentünk bele a dolgokba hiszen a nyári liga még meg sem kezdődött, de egész életemben azt hallottam tőle, hogy milyen fontos az elkötelezettség, a munka etika. Mindig legyek ott az edzéseken, és mindig figyeljek arra amit az edző és az idősebb társak mondanak.”

A Lakersnek új edzője van, JJ Redick, aki nemrég még maga is jeles NBA játékos volt. Nem akar kivételezni az ifjabb James-szel a hírneves papa miatt.

“Bronny mindent azzal ért el eddig, hogy keményen dolgozott. Sem én sem a Los Angeles Lakers menedzsere semmit sem adtunk neki ingyen. Mi esettanulmánynak tekintjük Bronny Jamest, akinek egyben nézzük a karrierjét: a játékának a fejlesztésében és a morálban. Nagy lehetőséget kap arra, hogy jó játékos legyen belőle az NBA-ben” – mondta a CNN gazdasági rovatának a Los Angeles Lakers edzője az ifjabb Jamesről, aki az apjával együtt fog játszani.

“Magyarország sem embert, sem fegyvert, sem pénzt nem küld Ukrajnába”

Arról beszélt Orbán Viktor miután a karmelita kolostorban tárgyalt Jens Stoltenberg NATO főtitkárral, hogy véleménye változatlen: sem embert, sem pénzt nem ad Ukrajnának.

Az észak-atlanti szervezet hamarosan csúcstalálkozót rendez, és a magyar kormány ezt megelőzően akarta tisztázni: nem vesz részt semmilyen NATO akcióban sem Ukrajnában. Ugyanakkor Orbán Viktor vállalta, hogy nem vétóz meg semmiféle NATO döntést sem. A NATO-ban ez nem is igen szokás, mert mindenki elfogadja az Egyesült Államok domináns szerepét. Arra pedig mindig van mód, hogy egy tagállam kimaradjon a közös döntésekből: jó példa erre Törökország, amely jó kapcsolatot ápol Oroszországgal, és semmiféle szankciót sem vezetett be ellene Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően sem.

Orbán Viktor a washingtoni csúcstalálkozó előtt kíváncsi volt Donald Trump álláspontjára ebben a kérdésben, mert az ex elnök, aki szeretne visszakerülni a Fehér Házba, fogadkozik: napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

Trump osztja Biden stratégiai céljait

Az USA jelenlegi elnöke már 2021-ben deklarálta: Kína és Oroszország az Egyesült Államok stratégiai ellenfele. Ez az amerikai diplomácia iránya, és ezzel lényegében Donald Trump is egyetért. Pontosabban szólva azt veti Biden szemére, hogy az amerikai diplomácia rengeteg időt és energiát veszteget Ukrajnára és a Közel Keletre miközben kevéssé koncentrál Kínára, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti az USA világuralmára. Ennek megfelelően Donald Trump nem helyesli azt sem, hogy Orbán Viktor díszvendége volt Budapesten Hszi Csinping elnök, aki nyíltan megkérdőjelezte az Egyesült Államok világuralmát amikor a G20 az első csúcstalálkozóját tartotta Kínában. Ezt követően indította meg Trump elnök a kereskedelmi háborút Kína ellen, és ezt Biden folytatta. Trump most fogadkozik, hogy még határozottabb lesz Kínával szemben, amely Mexikón és Vietnamon keresztül igyekszik megkerülni az amerikai szankciókat. Magyarország az egyetlen NATO tagállam, amely részt vesz a kínai Új Selyemút programban, ennek csúcstalálkozóján parolázott Pekingben Orbán Viktor Vlagyimir Putyinnal múlt ősszel.

Donald Trump azt üzente, hogy azzal sem ért egyet: Magyarország nem szállít fegyvert Ukrajnának. Trump szkeptikus a NATO-val szemben, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekli Ukrajna. Kétoldalú egyezményt akar Ukrajnával, mely lehetővé tenné az ország ásványi kincseinek és gazdag termőföldjeinek kihasználását valamint rakéták felállítását, melyek nyíltan fenyegetnék Moszkvát. Putyin minden valószínűség szerint emiatt indította meg háborúját Ukrajna ellen.

Svájcban hamarosan békekonferencia kezdődik Ukrajnáról: Zelenszkij elnök meghívta Bident, Hszi Csin-pinget és Orbán Viktort is, de egyikük sem megy el miután Oroszország nem kapott meghívót, így megegyezésre nincsen lehetőség.

Mi lesz a hosszútávú osztrák-orosz gázszerződéssel?

Ausztria 2027-re meg akarja szüntetni az orosz gázfüggőséget, de az OMV-nek van egy szerződése a Gazprommal, amely 2040-ig szól.

“Nem hiszem, hogy sikerülne felszámolni a függést az orosz gáztól 2027-ig. Annál kevésbé hiszem ezt, mert az OMW-nek van ez a hosszútávú szerződése a Gazprommal, amely az osztrák cég szerint azt jelenti, hogy fizetni akkor is kellene az orosz földgázért, ha nem vesznek át belőle semmit” – mondja az Innsbrucki egyetem professzora. Gerhard Mangott arra mutat rá, hogy a szerződés titkos vagyis Ausztriában csakis az OMW tudhatja, hogy mi áll benne. Mit tehet az osztrák kormány, amely felelős Ausztria energiabiztonságáért?

“Az osztrák kormány fordulhat bírósághoz, hogy megtudja mi is áll az OMW-Gazprom szerződésben, de lehet, hogy akkor kiderül: csakugyan nem lehet kilépni a szerződésből 2040 előtt ahogy azt az OMW állítja.”

Karl Nehammer kancellár többször is megerősítette: halvány fogalma sincsen arról, hogy mi áll az ÖMW-Gazprom szerződésben.

A Raiffeisen Bank International továbbra is aktív Oroszországban, és ez zavarja Washingtont

A Raiffeisen Bank International a tavalyi évben 3,6 milliárd eurós rekord profitot ért el, és ennek a 60%-át Oroszországban. Ez elég egyszerűen megmagyarázható: Putyin Ukrajna elleni agressziója után – 2022 február 24 – az Oroszországban működő bankok döntő többségét kizárták a Swift rendszerből míg a Raiffeisen Bank Internationalt nem. Az Oroszország elleni szankciókat ellenőrző hatóság Washingtonban  ezért az év elején kérdőívet is küldött a Raiffeisen Bank Internationalnek, hogy összeférhetőnek tartja-e működését Oroszországban azokkal a szankciókkal, amelyeket a nyugati államok alkalmaznak Putyin rendszere ellen. Ausztria nem tagja a NATO-nak, de az Európai Uniónak igen. A Raiffeisen Bank International azt válaszolta, hogy természetesen precízen betartja az Oroszország elleni szankciókat.

Minderről kevés szó esik Ausztriában – hangsúlyozza az Innsbrucki egyetem professzora, aki évtizedek óta tanulmányozza az osztrák – orosz kapcsolatokat.

“Ahogy az OMW hosszútávú Gazprom szerződéséről nem beszélnek éppúgy hallgatnak a Raiffeisen Bank International  oroszországi dolgairól. Ez érthető is hiszen a Raiffeisen Bank régi  szoros kapcsolatban áll a nagyobbik kormánypárttal. Ezért a Néppárt egyáltalán nem akar semmit sem tenni, ami akadályozná a Raiffeisen Bank gyarapodását. Az osztrák kormány azt szeretné ha a hazai cégek továbbra is aktívak maradnának az orosz piacokon. Ehhez pedig nagy szükség van a Raiffeisen Bank Internationalre. Az osztrák kormány mintha azzal számolna, hogy az ukrajnai háborúnak egyszercsak vége szakad, és akkor újra lehet kezdeni a bizniszt éppúgy mint korábban. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy ne szakadjanak meg az üzleti kapcsolatok Oroszországgal” – nyilatkozta a közszolgálati RFI-nek Gerhard Mangott professzor.

Titkosított szerződéseket kötöttek a gyógyszergyártókkal

Amikor az Európai Parlament tagjai leültek ebben a hónapban, hogy elolvassák az első nyilvánosan elérhető szerződést a koronavírus elleni vakcinák vásárlásáról, észrevettek, hogy valami hiányzik. Valójában sok valami hiányzik.

A kormányok dollármilliárdokat öltek bele az oltások fejlesztésének segítésébe, és további milliárdokat költenek adagok vásárlására. Ezeknek az ügyleteknek a részletei nagyrészt titokban maradnak, a kormányok és a egészségügyi szervezetek beleegyeznek a gyógyszercégek titoktartási igényébe – írja New York Times.

Még alig néhány hete folyik az oltási kampány és kiderült a titoktartás teljesen lehetetlenné teszi az elszámoltathatóságot.

A Pfizer és az AstraZeneca gyógyszergyártók nemrégiben bejelentették, hogy nem tudják teljesíteni az európai szállítási célokat, ami széleskörű aggodalmat okoz a veszélyes vírusvariánsok terjedése miatt. De a szerződéseik feltételei továbbra is szigorúan őrzött titkok maradnak, ami megnehezíti a cégek vagy a kormány tisztviselőinek a felelősség tisztázását.

A rendelkezésre álló dokumentumok azonban azt sugallják, hogy a gyógyszergyártók rugalmas szállítási ütemtervet, szabadalmi oltalmat és mentességet kaptak a minden felelősség alól, ha bármi rosszra fordul.

Az adagonkénti ár? Megváltoztatható. A bevezetési ütemezés? Megváltoztatható. Az előre kifizetett pénzösszeg? Megváltozhat.

A kormányok legalább három típusú oltóanyag-megállapodást kötnek:

  • néhányan közvetlenül gyógyszergyáraktól vásárolnak,
  • mások olyan regionális szerveken keresztül vásárolnak, mint az Európai Unió vagy az Afrikai Unió
  • sokan a nonprofit Covax programhoz fordulnak. Ez a szervezet több mint 190 ország szövetsége, amely a gyógyszergyártóktól vásárol azzal a céllal, hogy az oltóanyagok világszerte elérhetővé váljanak, különösen a szegény országok számára, nekik ingyenesen vagy kedvezményesen.

Néhány kormány megállapodást írt alá a gyártókkal és a Covax-szal egyaránt.

Az Egyesült Államok 400 millió adag Pfizer-BioNTech és Moderna oltást kötött le, amely 200 millió ember számára elegendő. Közel áll további 200 millió további adag megrendeléséhez, de nyárig, akár 500 millió további vásárlási lehetőséggel is rendelkezik. Ezenkívül több mint 1 milliárd adagra szóló elővásárlási megállapodásokat kötött négy másik olyan társasággal, amelyek vakcinája még nem rendelkezik az Egyesült Államok hatósági jóváhagyásával.

Az UNICEF és az Airfinity tudományos elemző társaság által összegyűjtött adatok szerint az Európai Bizottság, az Európai Unió 27 tagállama nevében tárgyaló közel 2,3 milliárd adagra kötött szerződést, és további mintegy 300 millióról tárgyal.

A Covax szerint valamivel több mint 2 milliárd oltóanyag-dózisra van megállapodása, bár ők is titkolják a szerződéseit. A szövetség keretében oltástámogatásra jogosult 92 ország közül csak körülbelül egy tucatnak sikerült külön üzletet kötnie az egyes vállalatokkal, összesen 500 millió adagért.

A titoktartás ellenére a kormányzati és a szabályozási dokumentumok, a nyilvános nyilatkozatok, az interjúk és az alkalmi csúszások feltártak néhány fontos részletet az oltóanyag-megállapodásokról.

A kormányok anyagilag segítették az oltóanyagok kifejlesztését

Az oltások fejlesztése kockázatos vállalkozás. A vállalatok ritkán fektetnek be a gyártásba, amíg meg nem bizonyosodnak meg arról, hogy oltóanyagaik hatékonyak-e, és elnyerhetik-e a kormány jóváhagyását. Ez az oka annak, hogy ezek fejlesztése és bevezetése általában sok időbe telik.

Ennek a folyamatnak a felgyorsítása érdekében a kormányok – elsősorban az Egyesült Államok és Európa – és az olyan nonprofit csoportok, mint a CEPI, magukra vállalták e kockázat egy részét vagy egészét.

Az Egyesült Államok például 1,6 milliárd dollár vállalt arra, hogy a Maryland-i székhelyű Novavax vállalatnak segítséget nyújtson a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésére. A CEPI mintegy 400 millió dollár támogatást és kamatmentes hitelt indított el.

Más vállalatok még több segítséget kaptak. A massachusettsi Moderna biotechnológiai vállalat nemcsak a kormány által kifejlesztett technológiát használta oltóanyagának alapjaként, hanem mintegy egymilliárd dollár állami támogatást is kapott a gyógyszer fejlesztésére. Augusztusban a kormány ezt követően kifizette az oltás első megrendelését 1,5 milliárd dollár értékben. A vállalat közölte, hogy a projektet teljes egészében a szövetségi kormány fizette.

Az ilyen típusú megállapodásokat úgy tervezték, hogy segítsék a vállalatokat a gyártás megkezdésében és az olyan költségek fedezésében, mint a klinikai vizsgálatok.

A vállalatok megőrzik tulajdonukként a szabadalmakat

Az óriási adófizetői beruházások ellenére a gyógyszergyártók általában teljes mértékben birtokolják a szabadalmakat. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok eldönthetik, hogyan és hol gyártják az oltóanyagokat, és azok mennyibe kerülnek. Amint azt a CureVac szerződés megmagyarázza, a vállalat „jogosult kizárólagosan minden  tulajdonjoggal élni”.

Ez már hónapok óta vita tárgya. Országok koalíciója India és Dél-Afrika vezetésével kérvényezte a Kereskedelmi Világszervezetet, hogy gyártók mondjanak le a szellemi tulajdonjogokról, hogy a generikus gyógyszergyártók megkezdhessék az oltások gyártását. Az Egészségügyi Világszervezet támogatta ezt az elképzelést, de mindezt az Egyesült Államok és Európa ellenzi, amelyek gyógyszergyártói szerint a szabadalmak és az ezekből származó nyereség az innováció éltető eleme.

„A kormányok mesterséges hiányt okoznak”

– mondta Zain Rizvi, a Public Citizen  csoportból.

„Amikor az állam finanszírozza a járvány megszüntetéséhez szükséges ismereteket, Azokat nem szabad titokban tartani.”

Árak változnak

A vakcinaszerződések egyik kulcsfontosságú feltételét – az egy adagra vonatkozó díjat – gyakran módosítják a kormányzati szerződések nyilvános verzióiban. A vállalatok ezt üzleti titoknak tartják.

Egyes gyógyszergyártók olyan záradékokat vezettek be a szállítási szerződéseikbe, amelyek lehetővé teszik számukra a szállítások felfüggesztését, ha az országok felfedik az árat.

Azzal, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy árazásuk bizalmas maradjon, a gyógyszergyártók elsőbbséget élveznek a kormányzati tárgyalókkal szemben ezért nem tudják, mit fizetnek más országok.

Míg a kormányok elfogadták ezt a rendelkezést, a kiszivárogtatott összegek és néhány hivatalos jelentés megmutatja az eltéréseket. Az Európai Bizottság 2,19 dollárt fizetett az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca Egyetem által kifejlesztett vakcina minden adagjáért, míg Dél-Afrika több mint kétszer annyit, 5,25 dollárt fizetett a médiában megjelent hírek szerint .

A gyógyszergyártók nem válaszoltak arra a kérésre, hogy áttekintsék a meg nem valósult szerződéseiket, vagy elmagyarázzák, miért van szükség a titoktartásra. A Moderna szóvivője csak egy szabályozási dokumentumra mutatott rá, amely szerint

a szerződés „szokásos feltételeket és feltételeket tartalmaz”.

Ezért váltott ki ekkora felháborodást a múlt hónapban, amikor egy belga tisztviselő tévesen árlistát tárt fel, amelyből kiderült, hogy az Egyesült Államok adófizetői adózóként 19,50 dollárt fizettek a Pfizer oltásért, míg az európaiak 14,70 dollárt.

Dag Inge Ulstein, norvég nemzetközi fejlesztési miniszter szerint az országoknak és a nemzetközi szervezeteknek többet kell tenniük a szerződések nyilvánosságra hozatala érdekében. Arra is felszólította az országokat, hogy osszák meg az oltástechnológiát, és szerinte a gazdag kormányoknak mielőbb adományozniuk kell vakcinákat a szegény országoknak – még akkor is, ha továbbra is beoltják saját állampolgáraikat, ahogy Norvégia tervezi.

„Átláthatóságnak kell lennie a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatban”

– mondta egy interjúban. Ennek érdekében megosztotta a The New York Times-szal országa Covaxszal kötött adásvételi szerződését. Ez a szervezet nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni ügyleteit – sem a gyógyszergyártókkal, sem azokkal az országokkal, amelyeknek értékesíti.

Az országokkal kötött Covax-szerződések 10,55 USD / adag költséget feltételeznek, de figyelmeztetnek arra, hogy a végső költség magasabb lehet, miután belefoglalták a „hozzáférési/ sebességi prémiumot”, amelyet a Covax szerint arra használnak, hogy a vállalatok elősegítsék oltóanyagaik piaci bevezetését.

Az adományok és a viszonteladások erősen korlátozottak

A közegészségügy szószólói arra hívták fel a gazdag országokat figyelmét – amelyek a korai dózisok kivételével mind a sarkokba szorították a piacot – adományozzanak vagy adják tovább az oltóanyagokat a szegény országoknak. De a szerződések korlátozhatják a vásárlók lehetőségét  a vakcinak továbbértékesítésére, mert ezzel ronthatnák a gyógyszergyártók értékesítési lehetőségét.

A CureVac szerződés például megtiltja az európai országoknak, hogy a vállalat engedélye nélkül továbbadják, exportálják vagy adományozzák az oltóanyagot – beleértve a Covaxot is. Egyes szerződések az Egyesült Államokban hasonló korlátozásokkal rendelkeznek.

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy a vállalatok belefoglalták a szerződésekbe azt a rendelkezést, hogy garantálják bárhol is használják a vakcinájukat, ugyanazon jogi védelem vonatkozik rájuk.

A kormányok pedig más módszereket próbálnak találni az export korlátozására.

Kedden Németország lobbizta az Európai Bizottságot, hogy engedélyezze tagállamainak, hogy blokkolják az oltóanyagok kivitelét az unión kívüli országokba, miután az oltóanyag-forgalmazás akadozva elkezdődött Európában.

Az oltások megérkeznek amikor  odaérnek

A kézbesítési idők belső információnak minősülnek, ezért nincsenek nyilvános referenciaértékek, amelyek alapján számonkérhetnék a vállalatot.

Sehol sem egyértelműbb ez, mint az Európai Uniónak az AstraZenecával folytatott harcában a vállalat bejelentése miatt, miszerint az idei első negyedévben nem szállítja le  beígért és várt adagot. Az európai tisztviselők szerint konkrét, szerződéses biztosítékokat kaptak az ilyen szállításokért. A vállalat szerint csak azt ígérte, hogy mindent megtesz ezen célok elérése érdekében.

Az európai tisztviselők, akik eredetileg beleegyeztek a szerződés titkosításába, most arra kérték a céget, hogy hozza azt nyilvánosságra. Hacsak nem történik meg, nincs mód annak felmérésére, hogy ki a felelős.

De nem kérdés, hogy a gyógyszergyártók rengeteg mozgásteret építettek be maguknak a szerződésekbe.

A CureVac szerződés szerint becsléseknek kell tekinteni a szállítási határidőket.

– ez áll a szerződésben. Hasonló rendelkezések vannak más szerződésekben is.

Szinte minden oltóanyaggyártó hasonlóan mondta a befektetőknek, hogy esetleg nem tudják teljesíteni az előzetesen jelzett mennyiséget.

„Lehet, hogy nem tudjuk időben létrehozni vagy növelni a gyártási kapacitást”

– figyelmeztetett Pfizer tavaly augusztusban egy vállalati beadványban.

Ez a bizonytalanság elkeserítette az egészségügyi tisztviselőket. Amikor a Pfizer nemrég azt mondta Olaszországnak, hogy átmenetileg 29 százalékkal csökkenti a szállításokat, a kormány közölte, hogy fontolgatja a cég bíróság elé állítását. ha ez a per, ha megvalósul, nyilvánosságra hozhatja az Európai Unió a Pfizerrel kötött szerződésének néhány részletét, amely jelenleg egészében titkos.

„Több oltást és gyorsabb szállítást ígértek” – mondta Steven Van Gucht, a belga kormány legfőbb virológusa. – Végül nem tudtak szállítani.

Néhány kormány profitál

A világjárvány elején az Európai Beruházási Bank, az Európai Unió hitelnyújtó szervezete 100 millió dolláros hitelt nyújtott a BioNTech német cégnek, amely a Pfizerrel együttműködve oltóanyagot gyártott.

A kölcsön kamatain felül az európai bank akár 25 millió dollár oltásnyereséget is kap, a szerződés átdolgozott változata szerint, amelyet a BioNTech nyújtott be az értékpapír-szabályozókhoz.

A bank szerint a profitmegosztási megállapodások tükrözik a korai finanszírozás kockázatát. Rizvi azzal érvelt, hogy ez a kormányokat egy oldalra állítja a gyógyszergyártókkal, és csökkenti a vakcinák olcsó és széles körben elérhetővé tételének ösztönzőit.

A vállalatok felelősségvédelmet kapnak

Az Egyesült Államokban a gyógyszergyártókat szinte minden felelősség alól védik, ha oltóanyaguk nem működik, vagy súlyos mellékhatásokat okoz. A kormány a Covid-19 gyógyszergyártókat biztosította a PREP törvény alapján, amely egy 2005-ös törvény célja, hogy felgyorsítsa az orvosi felhasználást az egészségügyi vészhelyzetek idején.

Ez azt jelenti, hogy az emberek gondatlanság vagy hanyagság esetén sem indíthatnak pert a cégek ellen. Az egyetlen kivétel ha bizonyítani lehet a „szándékos kötelességszegést”.

A gyógyszergyártók hasonló felelősség alóli mentességeket kötnek ki minden más országgal folytatott tárgyalás során is. Az európai tárgyalók ezt nem akarják elfogadni. A Covax mégis ragaszkodik ahhoz, hogy az országok minden felelősséget átvállaljanak a gyártótól.

A CureVac-EU szerződés is néhány kivételtől eltekintve megvédi a gyógyszergyártót a felelősségtől. Ezeket a kivételeket most most nyilvánossá teszik.

Nem kell a köztévének az On The Spot

0

Az On The Spot című műsor készítői, Cseke Eszter és S. Takács András New Yorkban, a közszolgálati televíziók INPUT elnevezésű fesztiválján értesültek arról, hogy a köztévé 2019-re nem újítja meg a velük kötött szerződést. Az évi 80 milliárdnál is több forintból gazdálkodó közmédia nem bővelkedik kedvelt, nézhető műsorokban, így érthetetlen, hogy miért épp az On The Spot az, amelyről úgy gondolták, hogy a jövő évtől kezdve nélküle is jól elboldogulnak.

A műsor Facebook oldalán az alkotók megköszönték az eddigi közös munkát, ám a bejegyzésből nehéz nem kiérezni a csalódottságot és az értetlenséget.

„Tegnap éjjel érkeztünk meg New York-ba, hogy Magyarországot képviseljük a közszolgálati televíziók nemzetközi fesztiválján, az INPUT-on. Az On The Spot az egyetlen magyar szereplő az idei programban, amely a világ legkiemelkedőbb közszolgálati műsorait szemlézi. A hosszú repülőút után bekapcsoltuk a telefonjainkat, és a sajtóból értesültünk róla, hogy az MTVA 2019-től nem tart igényt a munkánkra. A hírek után rögtön megnyitottuk az e-mailjeinket is, ott várt minket a hivatalos levél ugyanerről, amely pár órával a sajtóközlemény időpontja előtt landolt a mailboxban.”

Mint írják, jövőre lesz 10 éve, hogy két kiskamerával elkezdték az On The Spotot. Mivel Magyarországról a legtöbbet a Duna Tv fektette a dokumentumfilm-sorozatba, ezúton is köszönik az együttműködést, hogy szabadon, függetlenül és méltósággal dolgozhattak az elmúlt években.

„Az On The Spot kilencedik, idei évadára érvényes szerződésünk van a csatornával, a New York-i fesztivál után éppen az utolsó epizódot forgatjuk Észak-Amerikában. A filmeket ősszel láthatjátok! Biztosak vagyunk benne, hogy valamilyen formában 2019-ben is folytatódik majd az On The Spot, megünnepeljük a tizedik évet, azt a rengeteg emberi történetet és nagy pillanatot, amit a szereplőinkkel átélhettünk, átélhettetek.”

A poszthoz hozzászólók már nem fogalmaztak ennyire udvariasan, szerintük ezzel nem Eszter és András, hanem a köztévé veszít, mert az On The Spot után két kézzel kapkodnak majd a konkurens televíziós csatornák.

Győzött a csapat, kirúgták az edzőt

0

A Budapest Honvéd a honlapján megjelent rövid közleményben jelentette be, hogy menesztette vezetőedzőjét, a holland Erik van der Meert. Az új edzővel már megállapodtak, a neve hétfőn kerül nyilvánosságra.

A közlemény szerint azonnali hatállyal bontották fel a tréner szerződését, ugyanakkor

már megszületett a megállapodás az új vezetőedzővel,

aki a januári felkészülés kezdetén veszi át a csapatot. „Az új vezetőedző személyét és eddigi munkáját honlapunk hétfőn fogja bemutatni” – olvasható a tájékoztatásban.

A szerzédésbontásra azután került sor, hogy a Honvéd a szombat délutáni 19., idei utolsó fordulóban hazai pályán 1-0-ra nyert a Paks ellen.

A címvédő Honvéd a május 28-án érkezett edzővel nyolc győzelmet aratott a bajnokságban, emellett négy döntetlenje és hét veresége van.

Ismét szerződést hosszabbított Simeone

0

Két évvel, 2020 nyaráig meghosszabbította szerződését az Atlético Madrid labdarúgócsapatával Diego Simeone vezetőedző.

A második számú spanyol fővárosi együttes keddi bejelentése szerint a csapatot 2011 óta irányító argentin szakembernek korábban már volt egy 2020-ig szóló kontraktusa, ám tavaly arra kérte a klubvezetést, hogy rövidítsék le azt 2018-ig.

A 47 éves Simeone – aki játékosként 1994 és 1997 között, valamint a 2003/2004-es szezonban erősítette a „matracosoknak” becézett Atleticót – kinevezése óta Európa Ligát, spanyol bajnokságot, valamint spanyol Király Kupát nyert az együttessel, s kétszer a Bajnokok Ligája döntőjébe is bejutott a madridiakkal.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK