Kezdőlap Címkék Szavazás

Címke: szavazás

Hányan mennek tüntetni? Szavazzon!

0

Közös tüntetést tart vasárnap Budapesten az MSZP, a Párbeszéd és a DK, a Sargentini-jelentés miatt. Ön szerint hányan vesznek majd részt rajta?

This poll is no longer accepting votes

Hányan lesznek a vasárnapi tüntetésen?

Előre lefektetett szabályok alapján fogadták el a Sargentini-jelentést

A magyar kormány előre elhatározott kommunikációja egyértelműen arra épül, hogy csalásnak minősíti, hogy a tartózkodást nem számolták szavazatnak. Csakhogy az Európai Parlament szabályzata szerint nem is kell annak számolni, és soha nem is szokták.

Csalással fogadták el a dokumentumot, mert a tartózkodásokat nem vették figyelembe – folyamatosan ezt harsogják a Sargentini-jelentésről a kormány különböző tagjai, és persze az őket hűen követő különböző propagandatermékek. A szintén kormányközeli Századvég külügyi igazgatója az M1-en egyenesen „példátlan eljárásjogi trükkről” beszélt.

Ahogy megírtuk, a Sargentini-jelentést 448 igen, 197 nem szavazattal fogadták el, 48 tartózkodás mellett. Igennel szavazott a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt képviselőinek túlnyomó többsége is. Az egy nappal korábban tartott vitán is már kiderült, hogy a jelentés többséget fog kapni, de az elfogadáshoz az kellett, hogy az igenek száma elérje összes EP-képviselő számának több mint felét (376-ot), és a szavazatok kétharmadát.

Mint a számokból látható,

közel 69,5 százalékos többséget kapott a jelentés,

mivel a tartózkodásokat nem számolták leadott szavazatnak. Ha annak vették volna őket, akkor pár szavazat hiányzott volna a kétharmadhoz.

Erre hivatkozva kiabál most csalást a Fidesz – amit egyébként már a jelentés előtt elkezdett, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselők több propagandatermékben turnéztak is ezzel a gondolattal.

Pedig ők is tisztában kellene, hogy legyenek azzal, hogy

ez az Európai Parlamentben mindig is így volt.

Az EP eljárási szabályzata azt írja elő, hogy az egyes dokumentumok szavazásánál csak a mellette és ellene leadott voksokat veszik figyelembe.

Erre hívta fel a figyelmet Andrew Byrne, a Sunday Times uniós tudósítója is:

A szavazás előtt ráadásul Antonio Tajani néppárti EP-elnök (aki egyébként az Orbán-szövetséges Silvio Berlusconi-féle Forza Italia tagjaként a jelentés ellen szavazott), állásfoglalást is kért az Európai Parlament jogászaitól. Ők is kijelentették: a tartózkodás nem számít leadott szavazatnak.

Ezt a gyakorlatot egyébként 1979 óta követi az Európai Parlament,

vagyis onnantól kezdve, hogy a tagjait közvetlenül választják.

Ez egyébként bele is illik az általános jogelméleti felfogásba. A tartózkodás ugyanis vagy annak jelzése, hogy valakit érdekel az ügy, de valami miatt nem tud állást foglalni (például mert a jelentés bizonyos részeivel egyetért, más részeivel viszont nem), vagy pedig a frakciója kötelező szavazást írt elő, amellyel viszont az adott képviselő nem ért egyet. Így viszont alapvető probléma lenne azzal, ha a tartózkodást bármelyik oldal mellett leadott szavazatként vennék figyelembe.

Azt sem szabad egyébként elfelejteni, hogy az EP-képviselők is pontosan tisztában voltak azzal, hogy ezúttal sem fogják leadott szavazatnak tekinti a tartózkodást. Ha a szokásoktól és a szabályzattól eltérően mégis beszámították volna, akkor valószínűleg a tartózkodók közül néhányan igent vagy nemet nyomtak volna – vagy egyszerűen nem vesznek részt a szavazáson.

Elfogadták a Sargentini-jelentést

0

Amint az elmúlt napok fejleményei után várható volt, az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést. 693-an szavaztak, 448 mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak. Cikkünk folyamatosan frissül.

A jelentés elfogadásához az kellett, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon. Az MSZP, a Párbeszéd és a DK képviselői megszavazták a jelentést, míg a jobbikosok nem. Az LMP a jelentés elutasítására szólította felé képviselőjét, aki azonban úgy döntött, hogy távol marad a szavazástól.

Nemzetközi lapszemlénket itt olvashatják.

Jobbik: Orbán Viktor veszített. Orbán Viktor veszített – ez a mai európai parlamenti szavazás óta tényként jelenthető ki. A döntés súlyát még tovább növeli, hogy a Fidesz pártcsaládjából, az Európai Néppártból, sőt Orbán Viktor közvetlen barátai és szövetségesei közül is többen támogatták a javaslatot. A Fidesz a hatalmi arroganciája, kompromisszum nélküli politikája és mérhetetlen pénzéhsége miatt feláldozta Magyarországot. Orbán Viktornak semmi sem drága, ha önös érdekeiről van szó.

A Sargentini-jelentés – hibáival együtt – nem a bevándorlásról, nem Sorosról, nem a határkerítésről szólt, hanem a magyar jogállamiságról és demokráciáról. Mérhetetlen szégyen a Fidesz-kormányra nézve, hogy ilyen elmarasztalás még nem fordult elő az Európai Unió történelme során egyik országgal szemben sem. Orbán Viktor hatalmi tébolya kellett ahhoz, hogy Magyarország ellen elsőként megindítsák a 7-es cikkely szerinti eljárást.

Orbán Viktornak és a Fidesz politikusainak a bűnbakkeresés, hazudozás és a hazaárulózás helyett önmérsékletet, önkritikát és alázatot kell gyakorolniuk ahhoz, hogy korrigálni lehessen ezt a példátlan büntetést.

MSZP: Reagálás Szijjártó Péter hazugságaira. Azt állítja a Fidesz, hogy az Európai Parlament „csalással” érte el, hogy elfogadják a Sargentini-jelentést. Ez a szokásosnál is nagyobb, bődületes hazugság. A valóság ezzel szemben a következő: Az Európai Parlament közel hetven százalékos többséggel, pártcsaládokon átívelő egységben fogadta el a jelentést.

Az Európai Parlamentben 1979 óta hatályban lévő eljárásjog szerint szavazott a mai napon a plenáris ülés, a tartózkodások számítási módszeréről az EP jogi szakszolgálata is megerősítő állásfoglalást adott ki a voksolás előtt.

A Fidesz elszokott attól, hogy nem saját maga alakítja a szabályokat, hanem neki kell alkalmazkodnia hozzájuk. A Fidesz a legutóbbi választáson alig 49 százalékos támogatottsággal szerzett kétharmados kormányzati többséget.

A Fidesz legutóbb a Magyarországon megtartott „kvóta-népszavazás” során alig 44 százalékos részvételt tudott felmutatni, így a referendum elbukott. A Fidesz-kormány ettől függetlenül is „politikailag érvényesnek” nevezte az eredményt.

A Sargentini-jelentés elfogadása ezzel szemben nemcsak politikailag, de jogilag is érvényes.

Liberálisok: Győzött a demokrácia Európában. Győzött a demokrácia és a jogállamiság iránti igény az Európai Parlamentben, a képviselők 448 szavazattal megszavazták a Sargentini-jelentést, azaz nagy fölénnyel mondtak nemet az Orbán-kormány illiberális politikájára.

A Liberálisok üdvözlik, hogy a Európai Parlament képviselői kiálltak az európai értékekért, a magyar jogállam és a demokrácia helyreállításáért, a magyar emberekért, és leszögezték, hogy Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, Magyarország nem egyenlő Orbán Viktor illiberális kormányával.

Európa kiállt a magyar emberek szabadságáért és az alapvető emberi jogokért, felszólalt a magyar jogállam és a demokrácia védelméért, a magyar sajtószabadság, a Fidesz által megtámadott civilek, a tudományos élet és az oktatás függetlenségéért, és az uniós értékekért. Azokért az értékekért, amelyek mellett 2004-es csatlakozásunkkor a magyar kormány is letette az esküt, és amelyeket most jogosan kérnek számon a magyar kormányon. Orbán Viktor és a Fidesz évek óta rombolja a magyar demokráciát és a jogállamot, ezzel pedig már Magyarország uniós tagságát is veszélybe sodorták.

A Magyar Kétfarkú Kutyapárt Facebook oldalán gratulált Orbán Viktornak az újabb kétharmadhoz.

Momentum: Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában. A pártok közül a Momentun reagált a leggyorsabban a jelentés elfogadására. Mint írták, a Sargentini jelentés elfogadása bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor és politikája vállalhatatlan Európában, és arra, hogy a Fidesz konzervatív pártból hivatalosan is szélsőségessé vált. Orbán Viktor szégyent hozott Magyarországra, saját rövidtávú egyéni politikai érdekeiért feláldozta az ország nemzetközi hírnevét.

„A jelentés nem a magyarokról, hanem az ország hatalmat minden elé helyező, teljes morális csődben lévő vezetőjéről mond véleményt, ugyanakkor a következményeket mindannyiunknak viselni kell. Éppen ezért a Momentum, bár egyetért a jelentés tartalmával, reméli, hogy a kormány méltatja annyira a magyarokat, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy ne léphessen életbe a 7-es cikkely”.

Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője: Egy normális demokráciában a kormány ilyenkor önként távozik. Történelmi lépésre szánta el magát az Európai Unió és az Európai Parlament meggyőző, pártcsaládok felett átívelő masszív többsége. Az EP történetében először indították el a jogállamiság súlyos sérülése miatt egy tagállam kormányával szemben a 7-es cikkelyes eljárást.

Egy normális és szerencsés országban ilyenkor a szégyenpadra került kormány megköveti a választókat és önként távozik a hatalomból, de legalábbis elgondolkodik azon, hogy bűnei elfedésére meddig tarthatja még pajzsként maga elé a teljes nemzetet.

Nem volt véletlen, hogy egy magyar zászlót kihelyezve szavaztam meg a jelentés elfogadását. Ma ugyanis az az igazi hazafi, aki országát, nemzetét és gyermekeinket meg akarja védeni az orbáni rezsim erőszakos károkozásától. Ebben a most elfogadott jelentésben az európai nemzetek képviseletében az Európai Parlament több mint kétharmados többsége erre tett kísérletet.

Gyengült a forint. Nem tett jót a forintnak a döntés, Európai Parlament elfogadta a 7-es cikkely szerinti eljárás elindítását Magyarországgal szemben: nem sokkal később hirtelen fél százalékkal gyengült a forint az euróval szemben és most 326 felett jár a jegyzés.

Elfogadják a Sargentini-jelentést? Szavazzon!

0

A mai vita után holnap szavaznak az Európai Parlamentben a Sargentini-jelentésről. Ahhoz, hogy elfogadják, az kell, hogy az összes képviselő több mint fele, a szavazatukat leadóknak pedig több mint kétharmada igennel szavazzon.

Ön szerint megszavazza az Európai Parlament a Sargentini-jelentést?

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint elfogadják a jelentést?

Az LMP és a Jobbik is tartózkodik a Sargentini-jelentés szavazásán

0

Az LMP szerint a kormány súlyos hibái miatt nem lehet az egész országot büntetni. A Jobbik szerint a jelentés félreviszi a figyelmet. Képviselőik tartózkodni fognak.

Sokáig bizonytalan volt, hogy az LMP milyen utasítást ad a pártot az EP-ben képviselő Meszerics Tamásnak. Demeter Márta parlamenti frakcióvezető-helyettes először azt mondta: a párt nem támogatja Magyarország elítélését, Meszerics erre azt válaszolta, egyedül ő dönt majd, és neki nincs problémája a jelentéssel. A párt végül online szavazást indított a tagok között.

Ezután a párt elnöksége úgy döntött: „nem támogatja a Sargentini-jelentés és a kapcsolódó intézkedések elfogadását, és

arra kéri a párt európai parlamenti képviselőjét, hogy szavazatával a holnapi ülésen ne támogassa”

– jelentette be sajtótájékoztatóján Keresztes László Lóránt társelnök.

Azt mondta: a bírálatok megalapozottak, de a jelentés felületes. Szerintük a jogállamiságot érintő problémákat hazai, nemzeti szinten kell orvosolni, és a kormány súlyos hibái miatt nem lehet Magyarországot és a magyar embereket büntetni. Ezért az LMP semmilyen olyan eljárást nem tud szavazatával támogatni, aminek lehet olyan végkimenetele, hogy az ország szavazati jogát megvonják.

Beszélt arról is, hogy a jelentés komoly és súlyos politikai figyelmeztetés a kormány számára, amit az is alátámaszt, hogy sok, a Fidesz európai pártcsaládjába tartozó néppárti politikus már bizottsági szinten is megszavazta a jelentés-tervezetet.

Meszerics Tamás
MTI Fotó: Beliczay László

Mint mondta, az LMP elnöksége nem tartotta indokoltnak a nem szavazatot, vagyis a jelentés elutasítását, ugyanakkor abban teljes konszenzus volt, hogy nem lehet támogatni olyan intézkedést, amelynek következményeként megvonhatják Magyarország szavazati jogát.

Vagyis, tartózkodást várnak, de, mint mondta, Meszerics Tamás egyéb körülményeket is mérgelve tudja majd meghozni a döntését.

Az ellenzéki pártok közül a Jobbik sem szavaz igennel.

Gyöngyösi Márton alelnök egy lengyelországi gazdasági fórumon arról beszélt, hogy nem szavazzák meg a jelentést. Mint mondta, a jelentés „teljes mértékben félreviszi a figyelmet és a fókuszt az Orbán-kormány demokráciát valóban sértő és korlátozó tevékenységéről”. Ugyanakkor egyetértenek azzal, hogy a Fidesz korlátozza az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot és a parlamentarizmust és elképesztő méreteket öltött a korrupció Magyarországon.

Mirkóczki Ádám az ATV-ben pontosította egyébként a Jobbik döntését: egyetlen megmaradt EP-képviselőjük, Balczó Zoltán tartózkodni fog a szavazásnál. (Egyébként a Jobbik képviseletében került az Európai Parlamentbe a kémbotrányba keveredett Kovács Béla és az utóbbi időben a Fideszhez látványosan közel kerülő Morvai Krisztina is.)

Az MSZP-s, DK-s és párbeszédes képviselők igennel szavaznak majd holnap.

Sargentini-jelentés: ami a kormány médiájából kimaradt

A Századvég felmérése szerint a megkérdezett lakosok többsége elutasítja a Sargentini-jelentést. A közvélemény-kutató által elvégzett kutatás résztvevőinek többsége a jelentés egyik lényegi pontjával sem értett egyet. 

A legnagyobb elutasítottsága annak a javaslatnak van, amely szerint Brüsszel uniós hatáskörbe helyezné annak megállapítását, hogy a tagállamokba érkező migránsok menekültek vagy gazdasági bevándorlók-e. Ezzel a válaszadók 79 százaléka nem értett egyet.

A magyar lakosság 70 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió megakadályozza, hogy Magyarország büntetőjogi eszközökkel lépjen fel a migrációt segítőkkel szemben, s a válaszadók ugyanekkora arányban állnak ki a kötelező betelepítési kvóta ellen.

A többség – 56 százalék – nem ért egyet az illegális bevándorlók harmadik, biztonságos országba történő visszaküldésére vonatkozó kritikákkal, 55 százalék pedig azzal sem ért egyet azzal a bírálattal, amely szerint minden Magyarországra belépni kívánó bevándorlónak a tranzitzónában kell tartózkodnia az eljárása befejezéséig.

Ezt a közleményt küldte el a kormányhoz közeli Századvég a kormányhoz ugyancsak közeli MTI-nek,

a távirati iroda „hírét” aztán átvették a kormányhoz közeli médiumok. Ilyenek, mint tudjuk, nem csak számosan vannak, de ezek jutnak el az ország lakosságának döntő többségéhez.

Mindennek fényében kérdés, hogy a magyar emberek tudják-e, hogy Judith Sargentini Európai Parlamenti képviselő jelentése valójában miről is szól.

A holland képviselő által összeállított

68 oldalas dokumentum 12 témakör mentén tárgyalja a képviselő asszonynak a magyarországi jogállamisággal kapcsolatos észrevételeit,

s e 12 pont közül mindössze egyetlen egy foglalkozik a bevándorlás és a migráció kérdésével.

A Sargentini-jelentés ugyanis nem erről, hanem a magyarországi jogállamiság helyzetéről szól. A sajtó szabadságáról, az ítélkezés függetlenségéről, a korrupcióról, a civil szervezetekkel történő bánásmódról. Vallásról és vallásszabadságról, a választási rendszer furcsaságairól.

Akinek van ideje, kedve és energiája elolvasni a 68 oldalas jelentést, az az Európai Parlament honlapján, vagy akár itt is megteheti.

Aki megelégszik egy összefoglaló, a 12 pontot tartalmazó felsorolással, az alábbiakban vázlatosan elolvashatja, hogy a Judith Sargentini által összeállított és az Európai Parlament számára elfogadásra ajánlott határozat-tervezetben foglalt aggályok mely kérdésekre vonatkoznak.

Judith Sargentini 12 pontja

  1. az alkotmányos és a választási rendszer működése;
  2. az igazságszolgáltatás és más intézmények függetlensége, valamint a bírák jogai;
  3. korrupció és az összeférhetetlenség;
  4. a magánélet védelme és az adatvédelem;
  5. a véleménynyilvánítás szabadsága;
  6. a tudományos élet szabadsága;
  7. a vallásszabadság;
  8. az egyesülési szabadság;
  9. az egyenlő bánásmódhoz való jog;
  10. a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák és a zsidók – jogai, valamint a kisebbségekkel szembeni gyűlölködő kijelentésekkel szembeni védelem;
  11. a migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai;
  12. a gazdasági és szociális jogok.

A nap kérdése: Orbán és a flamand neonácik

0

Antiszemita, rasszista, nőgyűlölő, a nácikat dicsőítő megjegyzésekkel, posztokkal van tele a Schild & Vrienden nevű, magát korábban konzervatívnak, bevándorlásellenesnek meghatározó flamand szélsőjobboldali szervezet zárt csoportjai. A szervezet tagjai Tusnádfürdőn Orbán Viktorral barátkoztak.

Ön szerint a miniszterelnök és környezete tudta, kikkel fog kezet? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Tudta Orbán Viktor, hogy valójában neonáci fiatalokkal barátkozik?

A nap kérdése: Az állam a könyvpiacra is ráteszi a kezét?

0

Egyre többen beszélnek arról a könyvszakmában, hogy a kultúrharc ezt a területet sem hagyja érintetlenül. Sokan attól tartanak, hogy a kormány a könyvkiadásba is beavatkozik. Nem először tenne ilyet: a tankönyv-kereskedelem és -kiadás 2013-as államosítása a teljes könyvpiac 27-28 százalékát érintette.

Ön mit gondol? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint a könyvpiacot is államosítaná a kormány?

Nézőpont: az MSZP-Párbeszéd nem jutna be a parlamentbe

2

Nem változott érdemben a pártok támogatottsága az egy hónappal ezelőtti helyzethez képest – ez derül ki a Nézőpont Intézet, Magyar Idők számára készített legfrissebb felméréséből. A kormányközeli közvéleménykutató szerint egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. Kétezer ember kérdeztek meg.

 

A Fidesz-KDNP továbbra is biztosan vezet, minden egyes társadalmi csoportban a kormánypártok a legnépszerűbbek.

Nincs olyan demográfiai csoport, aminek egyharmada ne lenne fideszes,

míg az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik népszerűsége haladja meg néhol a 10 százalékot. Ez alapján egyértelműen kijelenthető, hogy a Fidesz az egyetlen néppárt Magyarországon. A jelenlegi népszerűségi adatok alapján nem jutna parlamentbe az MSZP-Párbeszéd pártszövetség és a Momentum sem, az LMP pedig csak épphogy elérné a bejutási küszöbhöz szükséges 5 százalékot.

A teljes választókorú magyar népesség 41 százaléka a kormánypártok szimpatizánsa a Nézőpont Intézet július végén és augusztusban, 2000 fő személyes megkérdezésével készült országos reprezentatív kutatása alapján. A Fidesz-KDNP az áprilisi országgyűlési választások óta stabilan maga mögött tudhatja a lakosság bő négytizedét, az ellenzék pártjai pedig nem képesek jelentősen változtatni saját pozíciójukon. A második helyet továbbra is a Jobbik foglalja el 10 százalékkal. A teljes népességben 6 százalékos támogatottsággal bíró MSZP-P és a 4 százalékos DK szintén megtartották az előző havi táborukat, és a belső harcoktól, távozásoktól és kizárásoktól továbbra is hangos LMP is stabilan 3 százalékos szimpatizánsi körrel rendelkezik. A parlamenten kívüli Momentum 2, a Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk 1-1 százalékos bázissal bír.

Ha a teljes ellenzék támogatottságát összeadjuk, akkor is, Budapest kivételével, minden társadalmi csoportban magasabb a Fidesz-KDNP népszerűsége.

A férfiak között 10, a nők körében pedig 17 százalékpont a kormánypártok előnye az ellenzék egészével szemben. A különböző korosztályokat tekintve a legfiatalabb, 18-29 éveseket tartalmazó korcsoportban a legkisebb (7 százalékpont) a különbség a Fidesz-KDNP és az ellenzék között, a 60 éven felülieknél már jelentős, 16 százalékpontos a kormánypárti fölény. Az alapfokú végzettségűeknél majdnem 20 százalékponttal több szimpatizánssal rendelkezik a kormánypárt, a diplomások körében viszont 4 százalékpontra olvad az előny. Az összevont ellenzék Budapesten 12 százalékpontos előnyben van, az ország többi részén azonban tekintélyes, 18-20 százalékpontos a lemaradásuk. Árnyalja a képet az ellenzék számára, hogy a Fidesz-KDNP legalább háromszor népszerűbb az összes többi pártnál, rendkívül fragmentált az ellenzéki oldal. Szintén rossz hír az ellenzéknek, hogy a fővárosban az összevont baloldali tábor mérete már 6 százalékponttal elmarad a kormánypártok támogatottságától.

A legvalószínűbb választási eredményre irányuló becslés tanúsága szerint

a Fidesz-KDNP listája egy most vasárnapi voksoláson 54 százaléknyi szavazatot kapna,

az előző havinál egy százalékponttal kevesebbet. A Jobbik támogatottsága a választás után tapasztalható visszaesés után most nem változott, 17 százalékos eredménnyel futna be a második helyre, az MSZP és a P közös listája 9 százalékos eredménnyel nem szerezne parlamenti mandátumot. A DK az előző havi egy százalékpontos erősödés után ismét javított, immár 7 százalékot kapna, és az LMP is bejutna a Parlamentbe 5 százalékos eredménnyel. Kiszorulna viszont a továbbra is 4 százalékos Momentum, a 2 százalékos Kutyapárt és az 1 százalékon álló Mi Hazánk.

Van következménye, ha Szijjártó bekéret egy nagykövetet? Szavazzon!

0

Szijjártó Péter ezúttal a svéd nagykövetet kérette be a minisztériumba, miután a diplomata és több svéd miniszter is bírálta a magyar kormányt.

Ön szerint lesz ennek következménye a svéd kormány politikáját tekintve? Szavazzon!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint bármelyik kormány megváltoztatja a politikáját, ha bekéretik a nagykövetet?

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK