Kezdőlap Címkék Szavazás

Címke: szavazás

Mai kérdés – Ön szerint ki nyeri a mai amerikai elnökválasztást?

Az amerikai ideál szerint a választások a hazaszeretet pillanatai, amikor a polgárok az urnáknál rendezik a nézeteltéréseiket, bármilyen tüzesek is a nézeteltérések.

Így megy ez egy olyan választáson, amely sötétebb volt, mint a közelmúltban. A nemzet a választások napján olyan lehetőségekkel lép fel, amelyek egykor elképzelhetetlennek tűntek a 21. századi Amerikában: a politikai erőszak, a gyilkossági kísérletek és az ellenfelek elleni megtorlási fogadalmak.

A kampány utolsó hétvégéjén arról számoltak be, hogy az amerikaiak a politikai spektrumon belülről számoltak be arról, hogy a csatatér államaiban az urnákhoz indultak azzal az érzéssel, hogy nemzetük megromlik. Míg mások megkönnyebbülésüket fejezték ki amiatt, hogy a hosszú választási szezon végre a végéhez közeledik, nehéz volt kibújni a választás napjával és az azt követő eseményekkel kapcsolatos nyugtalanság elől.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint ki nyeri a holnapi amerikai elnökválasztást?

Szűcs Judith: ennek a lánynak a szegényházban a helye?

“Nem szeretek panaszkodni, de az első nyugdíjam 28600 forint volt, és azóta sem lett sokkal több” – mesélte a Kiskegyednek Szűcs Judith, akit nemcsak Magyarországon, de az egész egykori szocialista táborban diszkó királynőnek tekintettek. A hetvenéves Szűcs Judith elmondta, hogy “valósággal sokkot kaptam amikor a postás meghozta az első nyugdíjamat.”

Miből él? “Ha van fellépésem, abból elvagyok” – válaszolta Szűcs Judith. Magyarországon az átlagnyugdíj 231 ezer forint, ezt sok művész nem éri el, mert aktív időszakában önhibáján kívül nem fizetett komoly nyugdíj járulékot.

A nyugdíjasok Orbán leghűbb támogatói

Ilyen gyenge nyugdíjak mellett miért szavaz mégis az idős generáció zömmel Orbán Viktorra? Mert

Orbán jó politikai érzékkel két dolgot ígér nekik: biztonságot és inflációhoz igazított nyugdíjat.

Ehhez képest minden másodlagos a nyugdíjas nemzedékek számára. Az is, hogy az Orbán rendszerben tudatosan működtetnek gyenge egészségügyi hálózatot: akinek van pénze annak esélye is lehet a hosszú életre, akinek nincs az imádkozhat ezért. Orbán számára a nyugdíjasok csakis addig érdekesek amíg rá szavaznak. Utána elpatkolhatnak hiszen csak viszik a pénzt az államkasszából, melyet pedig a miniszterelnök rokonai, barátai és üzletfelei akarnak lenyúlni. Orbán számítása mindeddig bevált, és semmi okunk sincsen azt feltételezni, hogy ez a közeljövőben változna. Holott maga Orbán hét szűk esztendőt jósolt 2022-ben. Az ellenzéknek ez jó esélyt kínálna, de a nyugdíjasok jól érzik: tőlük nem kapnák meg a biztonságot és a nyugdíjak emelését az infláció mértékében. Bokros Lajos 2022-ben a Népszavában fejtette ki, hogy a nyugdíjasoknak nem jár a tizenharmadik havi nyugdíj, és meg kellene szüntetni a rezsi csökkentés rendszerét.

A nyugdíjasok értették a finom célzást, és leszavaztak Orbán Viktorra, akiről pedig tudták, hogy korrupt és pocsék egészségügyi rendszert üzemeltet.

A magyar nyugdíjasnak nincsen, mert nem lehet illúziója az állammal kapcsolatban, amely épp akkor hagyja magára amikor a legszegényebb és a legelesettebb.

De hát a magyar nyugdíjas realista: Szűcs Judith is kérvényezte szánalmasan alacsony nyugdíjának felemelését, és kapott is pár ezer forintot hiszen a hatalom sem lophat nyugodtan annak tudatában, hogy az egykori diszkó királynő szegényházba kerül vagy éhen hal miközben ő vígan élvezi szorgos vagyongyűjtő életének zsákmányát.

Mai kérdés – Ön szerint is a magyar emberek álláspontját képviselte Orbán Brüsszelben?

„Én Magyarország álláspontját képviseltem.”

– mondta Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott „öninterjújában”.

Európa a katasztrófa előtti állapotban van, masírozunk a háborúba, mint 1914-ben, és hogy ide jutottunk, abban kulcsszerepe van a magyar miniszterelnöknek, írja a Le Monde korábbi főszerkesztője.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint is a magyar emberek álláspontját képviselte Orbán Brüsszelben?

Képes-e az USA két nagy háborút egyszerre finanszírozni?

Biden elnök kéri a kongresszust, hogy szavazzon meg 60 milliárd dollárt Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek a jövő évi költségvetésben. Ez költségvetés már elvben meg is kezdődött hiszen az Egyesült Államokban szeptember 30-án ér véget a pénzügyi év.

Csakhogy nincs új költségvetés. Ennek politikai okai is vannak hiszen már tart a választási kampány, és a republikánus ellenzék meg akarja akadályozni a Biden kormányzat működését azzal, hogy nem szavazza meg a költségvetést. Az ideiglenes költségvetést a republikánusok csak úgy szavazták meg, hogy abból kivették az Ukrajnának szóló támogatást mondván: nincs rá pénz, az eddigi támogatást sem hatékonyan használták fel, a nagy offenzívából nem lett semmi.

A hatalom emberei viszont szépen gyarapodtak Kijevben. Ezért ki is rúgták a hadügyminisztérium teljes vezetését.

Biden elnöknek az a baja, hogy nem csupán az ellenzék akadékoskodik az új költségvetés körül, de a nagy hitelminősítők is azzal fenyegetőznek, hogy leminősítik az Egyesült Államokat. Miért? Mert egy év alatt 23%-kal nőtt meg a költségvetés hiánya Washingtonban, ahol új rekordot könyvelhettek el: 1695 milliárd dollárt! – közölte a pénzügyminisztérium Washingtonban.

Miért e költségvetési hiány?

Mert a háztartások és a cégek visszafogták a kiadásaikat az infláció és a magas kamatláb miatt. Kevesebb adóbevétel folyt be, a kiadások viszont a korábbi tempóban növekedtek. Yellen pénzügyminiszternek még egy fajsúlyos problémája van: a magas kamatláb miatt egyre drágább az államkötvények finanszírozása. Tovább rontja a helyzetet, hogy a kínaiak rekord mennyiségű USA kincstárjegyet adnak el, és az új aukciókon nem jelentkeznek mint vásárlók. Ez is része Peking és Washington vetélkedésének.

Fizessenek a gazdagok!

Tőlük akar Biden elnök dollár milliárdokat szerezni: az óriás cégektől és a szupergazdagoktól. Csakhogy a republikánusok blokkolják ezt a két adó törvény tervezetet. Yellen asszony már kénytelen volt beismerni:

idén már nem tudják elfogadtatni a globális társasági nyereség adót, mert a törvény tervezetnek nincs meg a támogatottsága a képviselőházban, ahol a republikánusok vannak többségben.

Ugyanez a helyzet a szupergazdagokat sújtó 2%-os vagyonadóval, melyből 250 milliárd dolláros bevételt remél a Biden kormányzat. Amely joggal mutat rá arra, hogy Trump adóreformja megágyazott a nagy költségvetési hiánynak. A rozsda övezetek lúzer lakossága választotta meg Donald Trumpot 2016-ban, de a szupergazdag vállalkozónak maga felé hajlott a keze: 2017-ben az első dolga volt a magas adókulcsok eltüntetése. Trump választási kampánya során azzal dicsekedett, hogy 16 éve nem fizetett adót. Más dollár milliárdosok hallgatnak erről, de többségük olyan adóparadicsomokba mentette a pénzét, ahol minimális az adó.

Hogy jut így 60 milliárd dollár Ukrajna támogatására?

Zelenszkij elnök joggal aggódik: ”őszinte leszek önökhöz, mert ez bizony nagyon is veszélyes Ukrajna számára. Az Egyesült Államok figyelme megoszlik Ukrajna és Izrael között” – mondta a brüsszeli NATO központban ahova először látogatott el Putyin agressziójának kezdete óta – 2022 február 24. A NATO hadügyminiszterek igyekeztek megnyugtatni az ukrán elnököt: Lloyd Austin amerikai pénzügyminiszter gyorsan be is jelentett egy friss 200 millió dolláros fegyverkezési segélyt. Zelenszkij válaszul közölte: télen is folytatják az offenzívát a fronton, noha a körülmények akkor meglehetősen kedvezőtlenek.

Lloyd Austin megerősítette:

“az USA addig támogatja Ukrajnát ameddig az szükséges. Az Egyesült Államok képes arra, hogy egyszerre támogassa Ukrajnát és Izraelt.”

Zelenszkij azzal érvelt a NATO hadügyminiszterek előtt, hogy olcsóbb számukra Ukrajna támogatása: ”Ha nem segítenek nekünk, akkor Oroszország felülkerekedik, de egyáltalán nem áll meg Ukrajna határainál. Az oroszok tovább mennének az Európai Unió tagállamai felé. Ezért a NATO-nak az a legolcsóbb megoldás, ha finanszírozza Ukrajnát” – érvelt Zelenszkij elnök. Akinek érvei meggyőzhetik a demokratákat Washingtonban, de az ellenzéki republikánusokat nem. A republikánus szenátorok és képviselők egy része ugyanis nem hisz abban, hogy Putyin megtámadna egy NATO országot, és Trump ex elnöknek adnak igazat, aki azzal dicsekszik, hogyha visszakerül a Fehér Házba, akkor napok alatt békét teremtene Ukrajnában oly módon, hogy Zelenszkij elnök feje fölött megállapodna Putyinnal.

FORGÁCSAIM – Veszélyhelyzet

0

„Meghosszabbodhat a háborús veszélyhelyzet (Infostart) A háborús veszélyhelyzet újabb meghosszabbításáról is szavaz az Országgyűlés.” 

Szeretnék már egy olyan parlamenti szavazást ahol a Fidesz Európára és az országra gyakorolt szellemi és gazdasági károkozásának ismételt veszélyeztetése miatt NÉGYÉVES VESZÉLYHELYZETET hirdetnek. 

Mai kérdés – Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná, ha a tegnapi programadó beszédet nem Dobrev Klára mondja el?

This poll is no longer accepting votes

Vajon az árnyékkormány megalakítását akkor is fikázná az ellenzék egy része, ha nem a Demokratikus Koalíció alakítaná?

Mai kérdés – Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus?

Márki-Zay Péter szerint valamelyik ellenzéki párt és a Telex állhat a Závecz-felmérés számára közel sem hízelgő eredménye mögött.

Szavazzon! Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus!

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint ki a legnépszerűbb ellenzéki politikus?

A többi néma csend

És folytatódik, nincs megállás. A magam részéről teszek még egy kísérletet, egy utolsót, hátha… A többi néma csend.

Az a tragikus helyzet és tragikomikus végzetszerűség, hogy semmit sem képes tanulni ez az ország. Az iránytű tropára ment, Észak helyett Dél-Nyugatot mutat, Dél helyett Keletet, napok óta már nem a Fidesz a legyőzendő ellenfél, hanem az, aki Dobrev Klárára vagy Márki-Zay Péterre szavaz. Ki beszél itt már Ráhel spanyolhoni lefalcolásáról, a francia borvidékről, Pegazusról és Pandóráról? Senki.

Nem kívánok állást foglalni abban, hogy melyik népség osztotta ki az első (vissza)ütést, ezen szórakozzanak azok, akiknek ez élvezetet okoz.

Záporoznak az átokzsoltárok, ugyanazok a mondatok és szavak, amelyek miatt – amúgy teljes joggal – tizenkét éve gyötrődik, dühöng és szenved az ország fele. Most ugyanezek a szavak hasítanak innen oda, onnan vissza. Tényleg ugyanazok a szavak: ma már az „ajvékolnak”-ot is volt szerencsém olvasni, de nem az 5-ös számú párttagkönyv tulajdonosától, hanem magunktól. Magunkra.

A nagy közös elmeháborodottságot, a józanság, a mértékletesség és az alapfokon járatott, a racionális döntéshez, valamint a józan belátáshoz elengedhetetlen bölcsesség hiányát, a féktelen önpusztító hajlamot nem 30 éve hordozzuk, hiszen már ugyanerről írt Mikszáth és Vajda, Kemény Zsigmond és Eötvös József, Ady és Bibó, nem sorolom tovább.

Érzelmek, indulatok, hitek és meggyőződések próbálják a racionális érvek látszatába burkolni önmagukat, ismétlem: itt is, meg ott is, s ezt művelik a politikában jártasnak imaginált különféle megmondók.

Egészen másra lenne most szükség, remekül lehetne demonstrálni valamit, persze megmaradva az eltérő utak és a két oldalra egyszerűsödött alternatíva fenntartása és pozitívumának folyamatos hangsúlyozása mellett. Naponta kiállva – továbbra is mind az ötnek, hatnak, valamennyinek – és elmondva, hogy

sehogy másként, csak együtt, s nem egymás ellen.

Van stratégiai nézetkülönbség, de az sem a másik ellenében, hanem azért, mert mindannyian ugyanarra a csúcsra akarunk feljutni, ám az egyik a keleti oldalon, a másik a nyugati oldalon. És nem azért, mert bruhaha, a másik oldala a pusztulásba visz, bruhaha, hanem azért, mert én így látom jónak, ő meg úgy látja jónak.

És kedves szavazók, legyetek szívesek elmondani, hisz ezért szerveztük az előválasztást, hogy ti, mind, hogyan látjátok a két oldalt. Szerintetek melyik a jobban járható? Ne a megmondóemberek rációnak álcázott megérzései, fantáziálgatásai, innen-onnan táplálkozó sértettségei döntsenek, azokat már ismerjük, döntöttek azok eleget, hanem most ti, kedves választók. És ha döntöttetek (mert ismétlem: ezért találtatott ki ez az előválasztás), s megszavazzátok, szerintetek melyik a jobban járható út, akkor a csúcson találkozunk, mert és újra: csak és kizárólag együtt, sehogy másként. S ezt kellene szépen, tagoltan elmagyarázni a kedves választóknak, akik nem biztos, hogy hülyék, sokkal inkább más gondjaik vannak, mással bíbelődnek naphosszat, azt, hogy ez az előválasztás semmi több, csak szimpátiaválasztás. Korántsem biztos, hogy az lesz a kormányfő, aki most nyertes lesz, nem a mostani győztes fogja összeállítani a kormányt, s meghatározni a kormányprogramot, egy nagy frászt, hanem mind, valamennyien, együtt, csakis együtt, ő is, aki most győz és ő is, aki most nem győz.

Ezért is kell majd elmennetek mindannyiotoknak tavasszal a választásra, hogy akkor is azon dolgozzatok, hogy az általatok legjobbnak tartott arány alakulhasson majd ki. Mert akkor számítani fog, de még mennyire!

Szóval ez egy szimpátia-teszt, amiért nem érdemes felkoncolnotok egymást, nem érdemes biblikus átokzsoltárokat harsogni, mert van psziché, van lelkület. És félreértéseket elkerülendő: legkevésbé a politikus pszichéjére vagy lelkületére gondolok, elvégre neki ez a dolga, hogy vigye a bőrét a vásárra, ezért lett politikus és nem váltókezelő vagy cipő-felsőrészkészítő, sokkal inkább a választók lelkére, mert az az érdekes. Ugyanis a választó nélkül, egyik nélkül sem lesz itt semmi. Márpedig ezek a lelkek, ezek a pszichék sérülékenyek, nem érdemes bántani vagy kiröhögni őket, mert azt a mazochisták szokták csak kedvelni, igaz, e honban abból akad talán a legtöbb.

Nem kellene a hegycsúcsra való fölcaplatást azzal ellehetetleníteni, hogy az amúgy is terhes mászás közben folyamatosan ordítunk,

teli tüdővel, rázzuk az öklünket, a botunkkal dühödten hadonászunk, a zöldséggel megpakolt cekkert lóbálva próbáljuk eltalálni a másik cekkeres fejét, egy-egy szikladarabbal megcélozzuk a másik úton közlekedőket, szünet nélkül, ingyen és bérmentve, a legjobb belátásunk szerint, társadalmi munkában, kommunista szombaton, gratis, unaloműzés gyanánt, ugyanabból a hozott anyagból dolgozva, amelyből az elmúlt tizenkét év során bőségesen sikerült felhalmozni, szakmányban uszítva azok ellen, akik aljas, galád, ócska, pofátlan, mocskos, agyonmanipulált, félrevezetett, megtévesztett, ostoba, tájékozatlan, fejükből kilátni képtelen módon, szemellenzőstől, a politika tudományához mit sem értve, óbaloldalinként vagy újbaloldaliként, óliberálisként vagy újliberálisként, ókonzervatívként vagy újkonzervatívként (a megfelelő aláhúzandó) volt pofájuk nem mögöttem felsorakozni. És miután tudom, megtapasztaltam, hogy mennyire fájt az nekem, mennyire elviselhetetlen volt, hát most úgy, ahogy kaptam tizenkét éven át, pont abban a kiszerelésben adom tovább egy hétbe belesűrítve minden utálatomat, undoromat, gyűlöletemet és őseinktől örökölt nemzeti hagyományunkat, az önsorsrontás megannyi, kifogyhatatlan variációját.

Így aztán maradt a szomszéd tehenének szóló tradicionális jókívánság!

Mondhatnám lakonikusabban is: pompás tájolás abba az irányba, ahol megint és újra, ki tudja, hányadszor ismét elcseszhetjük, kollektíven összekapaszkodva, ahogyan azt megtettük annyiszor.

Ábrándos szemünkkel már látjuk is a végét, amikor kebelből sóhajthatunk egy nagyot, merészet, bátrat, magyart. Be szép is lesz a nagy bukás után, kedves Ady Bandi, egymás sírjára hordani a virágot meg az átkot!

Gábor György

Foszlányaim… VII.

0

Számomra Jakab Péter a paraszt prolit játssza parlamenti megszólalásaiban, ami pont ugyanolyan populista kommunikációs fogás, mint amit a Fidesz populistái nap, mint nap tesznek.

Népszerűséghajhászas féligazságokból. Igaz, ezt hatásosan, sőt hatékonyan csinálja. Ettől azonban még nem lesz politikus, nem csak a szükséges tudás, műveltség, széleslátókörűség és az éleslátás előre tervezési képessége hiányzik belőle, hanem a hallgatni tudás bölcsessége is, márpedig enélkül csupán egy törekvő populista marad…aki, ha miniszterelnök-jelöltté avanzsál hát mentse meg az ellenzéket a Mindenható. És szavazzon rá ő.

Ellenzéki pávatánc

Súlyos dolgok történtek ezen a héten az orbáni parlamentben: meghosszabbították a veszélyhelyzetet és ezzel további hónapokra korlátoztak alapvető jogokat, elfogadták az idei költségvetés módosítását és megtárgyalják a jövő évi költségvetést, az uniós bíróság ítéletét végrehajtva és kijátszva a CEU-törvényt és a civil szervezetek üldözésére hozott korábbi törvényt hatályon kívül helyezik és nem kevésbé jogokat korlátozó új törvénnyel pótolják és így tovább.

A médiában meg sem jelenik egy figyelemre méltó apróság: megint politikai nyilatkozatot fogadott el az országgyűlési többség, ezúttal arról, hogy megint Magyarország lesz az Európa Tanács soros elnöke. A politikai nyilatkozat megdicséri az Orbán-kormány külpolitikáját (a szövegezés szerint „üdvözli a magyar kormány aktív nemzetközi szerepvállalását”) és támogatja a kormány által a soros elnökség idején érvényesítendő prioritásokat: a kisebbségi jogok védelmét, a jövő generációval kapcsolatos kérdéseket, a vallások közötti párbeszédet, a fenntarthatóság és környezetügy kérdéseit. Ez önmagában beleillik az Orbán-rendszer rutinjába.

Mindenekelőtt: a politikai nyilatkozat parlamenti műfaját, amelyet az 1994-es házszabályban azzal a céllal vezettünk be, hogy az országgyűlési többség és kisebbség közös álláspontját lehessen kifejezésre juttatni fontos társadalmi és nemzetközi kérdésekben, és ennek megfelelően kétharmados többség kellett az elfogadásához,

az orbáni házszabály szerint egyszerű többség kell csak az elfogadásához, és a kormánytöbbség álláspontját tünteti fel az országgyűlés egészének állásfoglalásaként, jobbára a kormány külpolitikájának támogatásában.

Ezzel kapcsolatban az ellenzék viselkedése az érdekes.

Magyarország a rendszerváltás kezdetén lett az Európa Tanács tagja, és ebből következően időnként Magyarországnak jut az Európa Tanács elnöksége. Az Európa Tanács – az Európai Uniótól eltérően – nem gazdasági integrációs intézmény, hanem a demokratikus jogállamok politikai együttműködésének szervezete, amelynek tagjai között ott vannak a posztszovjet utódállamok is, a tagság pedig az adott állam jogállam voltát hivatott elismerni.

Fehéroroszország ezért nem is tagja, és időnként kérdésessé válik Oroszország részvétele is.

Az Orbán-rendszer részvétele és kiváltképp soros elnöksége annak a látszatnak magyar részről a kinyilvánítását, az európai demokráciák részéről pedig az elismerését jelenti, hogy Magyarország ma is demokratikus jogállam.

A parlamenti politikai nyilatkozat ennek megerősítése. Az nyilvánvaló, hogy mi szüksége van erre a kormánynak és a fideszes (névleg Fidesz-KDNP-s) parlamenti többségnek. A kérdés az, hogy miképpen viszonyul ehhez az ellenzék, pontosabban az ellenzéki frakciók és független képviselők.

A politikai nyilatkozat benyújtott tervezetéhez az MSZP-frakció módosító javaslatot nyújtott be,

amelyben elhagyta volna a szövegből a kormány „aktív nemzetközi szerepvállalásának” dicséretét, és kiegészítette volna a szöveget „a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság fejlődése és előmozdítása” melletti elkötelezettség hangsúlyozásával. A tervezetet előterjesztő külügyi bizottság e módosító javaslatot támogatta, és támogatta a kormány részéről a Külügyminisztérium is. Ez a meglepő támogatás minden bizonnyal Németh Zsoltnak köszönhető, aki egykor a Fidesz vezető külpolitikusa volt, ma azonban a Külügyi Bizottság elnökeként parkolópályán van. Számára ezek a verbális engedmények megérték volna, hogy a politikai nyilatkozathoz megkapja az ellenzék támogatását. A parlament törvényalkotási bizottságában, ahol az orbáni parlamentben az érdemi politikai döntések (a költségvetést kivéve, ahol ezt a szerepet a költségvetési bizottság játssza) megszületnek, már

nem támogatták az MSZP módosító javaslatait.

Minden bizonnyal az történt, hogy ez az engedmény nem fért bele Orbán és Szijjártó külpolitikájába: ők nem mondtak le arról, hogy a parlament is megerősítse az „aktív nemzetközi szerepvállalást”, ami a nyugati szövetségből kihúzódó, keleti önkényuralmakkal bratyizó, elegánsan szuverenistának nevezett politikát jelenti.

Ezek után a politikai nyilatkozatot az MSZP és a Párbeszéd nem szavazta meg, hanem tartózkodott a szavazásnál. (Tartózkodó szavazatot adtak le a Momentummal együttműködő függetlenek: Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett is, a Párbeszédből Szabó Tímea viszont nemmel szavazott.) Mesterházy Attila a plenáris vitában valósággal mentegetőzött emiatt, és elismételte, hogy mennyire vágyott a konszenzusra, de a módosító javaslatot elutasító fideszes többség miatt ez nem jött létre.

Fontos látni: az orbáni külpolitika elválaszthatatlan eleme az önkényuralmi rendszernek: a nyugati demokráciák szövetségétől való szisztematikus kihúzódás és a politikai értelemben vett „keleti nyitás” annak alátámasztását szolgálja. Aki ezzel a külpolitikával törekszik konszenzusra, az az önkényuralmi rendszert sem utasítja el egyértelműen.

A parlamenti frakciók közül egyedül a DK szavazott a politikai nyilatkozatra nemmel, amit alátámasztott vezérszónokának, Arató Gergelynek határozott beszéde a plenáris vitában (még ha ő is tett egy utalást arra, hogy jó lenne ilyen ügyben a konszenzus). A függetlenek közül a Szolidaritásból jött, a DK listájáról a parlamentbe került, de most a Szanyi-pártban tevékenykedő Székely Sándor mondott nemet. A Jobbik és az LMP viszont igent mondott a politikai nyilatkozatra (érdekes módon a hat LMP-s képviselőből ketten, Demeter Márta és Ungár Péter nemet nyomott), ami csak azzal magyarázható, hogy hozzájuk közel áll az Orbán-rendszer „nemzeti” külpolitikája. (Ezt Keresztes László Lóránt, az LMP frakcióvezetője el is mondta a plenáris vitában.) A Jobbikból kivált, ma független képviselők (a tartózkodó Varga-Damm Andrea kivételével) természetesen igennel szavaztak a nyilatkozatra, s ezzel az Orbán-kormány külpolitikájára, ami természetes.

Ez a történet újra megmutatta, hogy mennyire különbözőképpen viszonyulnak a választásokra szövetkező ellenzéki pártok az Orbán-rendszerhez:

a Jobbik frakcióvezetőjének durva parlamenti retorikája és az LMP frakcióvezetőjének a kormány politikájának egyes elemeire használt „gyalázatos” jelzői dacára ez a két párt azonosul az orbáni nacionalista külpolitika alapjaival,

az MSZP és a Párbeszéd kerülni igyekszik ebben a konfliktust, és a DK egyedül áll ennek egyértelmű elutasításával

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK