Kezdőlap Címkék Szankciók

Címke: szankciók

Kína is szankciókra számíthat, ha kisegíti Oroszországot

Joe Biden nemzetbiztonsági  tanácsadója figyelmeztette a kínaiakat amennyiben segítséget nyújtanak Oroszországnak ők is szankciókra számíthatnak. Jake Sullivan hétfőn Rómában találkozik Peking első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, aki tagja a kínai kommunista párt politikai bizottságának.

Kína az egyetlen megmaradt komoly szövetségese Oroszországnak, melyet súlyos szankciók sújtanak amiatt, hogy megtámadta február 24-én Ukrajnát. Putyin elnök a pekingi téli olimpia idején, amikor már eldöntötte az Ukrajna elleni támadást, tanácskozott Hszi Csinping elnökkel a kínai fővárosban. Kína nem ítélte el Oroszország támadását Ukrajna ellen, de nem is helyeselte azt. Kínának jelentős érdekeltségei vannak Ukrajnában: hatalmas föld területeket vásárolt meg, ahol kínai exportra termelnek. Peking humanitárius segélyt küldött Ukrajnának. A szankciókról Kínában elítélően nyilatkoztak mondván azokkal nem lehet megoldani a helyzetet. Vang Ji kínai külügyminiszter felajánlotta, hogy Peking közvetít Oroszország és Ukrajna között.

Kína szeretne kimaradni

Pekingben az Egyesült Államokhoz fűződő viszonyt tartják a legpontosabbnak, épp ezért negatívan ítélik meg a Biden adminisztráció külpolitikáját, amely az USA első számú stratégiai ellenfelének Kínát jelölte meg. Peking semmiképp sem szeretne konfrontálódni az Egyesült Államokkal, mert úgy gondolja, hogy a gazdasági versenyben úgyis befogja Amerikát. Emiatt a pekingi hivatalos nézeteket tükröző Global Times nyíltan örvendezett afelett, hogy a tőkebefektetők az európai konfliktus miatt Ázsia és ezen belül Kína felé fordulnak. Míg Oroszországot a szankciók kizárják a globális rendszerből addíg Kína mind aktívabban vesz részt abban. Dinamikusan nőnek a külföldi beruházások Kínában, amely az Európai Unió első számú gazdasági partnere. Peking most arra ösztönzi az Európai Uniót, hogy ne kövesse az USA szankciós politikáját, ehelyett működjön együtt Kínával.

Magát Kínát is sújtják amerikai szankciók, de ezenkívül igen szoros a kapcsolat Iránnal, amelyet szintén bojkottál a Nyugat.

A Huawei pénzügyi igazgatóját, aki az alapító atya lánya, épp azért tartóztatták le Kanadában – az USA kérésére – mert a kínai cég állítólag megsértette az amerikai embargót Irán ellen. A Huawei pénzügyi igazgatója csak azután szabadult, hogy Kínában lecsuktak amerikai állampolgárokat, akiket azután szabadon engedtek.

Mi lesz, ha Pekingnek választania kell a Nyugat és Oroszország között?

A kínaiak mindenképp el akarják kerülni ezt a kínos választást. Putyin már évek óta szoros katonai és politikai együttműködést akar, de Peking az orosz gazdasági törpét, amelynek világszínvonalú hadserege van, nem tekinti igazi alternatívának a Nyugathoz képest. Oroszországnak Kína a legnagyobb gazdasági partnere, de fordítva ez egyáltalán nem áll fenn. Oroszország részesedése Kína külkereskedelmében annyi mint a hárommilliós Mongóliáé.

Jack Sullivan és Jang Csiecsi találkozóján kiderülhet: valójában mit akarnak az amerikaiak? Mennyire teszik próbára Moszkva és Peking kapcsolatát? Oroszország már nem világhatalom – ezt Obama elnök nyíltan Putyin szemébe vágta, a kínaiak ugyanezt gondolják, de egyelőre nem éreztetik ezt az oroszokkal. Elképzelhető, hogy az USA Kínán keresztül akar nyomást gyakorolni Putyinra, aki végső soron Washingtonra és Pekingre figyel.

Putyin: …el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet normalizálni a kapcsolatokat

Putyin elnök figyelmeztette az Oroszország ukrajnai fellépését ellenzőket, hogy „ne súlyosbítsák a helyzetet” azzal, hogy újabb korlátozásokat vezetnek be országa számára.

Az orosz elnök az állami ellenőrzés alatt álló Rosszija 24 hírcsatorna által közvetített kormányülésen beszélt.

„Nincs rossz szándékunk szomszédainkkal szemben”

– állítja Putyin. Szerinte kormánya nem látja szükségét annak, hogy szomszédai további lépéseket tegyenek, amelyek „rontják kapcsolatainkat”.

„Szerintem mindenkinek el kell gondolkodnia azon, hogyan lehet normalizálni a kapcsolatokat: normálisan együttműködni és normálisan fejleszteni a kapcsolatokat” – teszi hozzá.

Ezt pont akkor mondja Putyin amikor a Nyugat külügyminiszterei összegyűlnek Brüsszelben, hogy megvitassák, hogyan lehet fenntartani a nyomást Oroszországra.

Putyin egyúttal megismétli korábbi állítását, miszerint az orosz hadsereg minden eddigi intézkedése „kizárólag az Orosz Föderáció elleni barátságtalan akciókra válaszul történt”.

Mérlegen a szankciók és a lábonlövés

Míg az európai és brit külügyminiszterek Brüsszelben egyeztetnek mimilyen segítségre lenne szüksége Ukrajnának, mivel lehetne Oroszországot erősebb prés alá helyezni addig az ukrán bankárok, elemzők és közgazdászok összefogtak azon szankciók listájának kidolgozásán, amelyeket még nem vezettek be, de jelentős mértékben sújthatják Oroszországot, és visszavonulásra kényszeríthetik Vlagyimir Putyin orosz diktátort.

Nem állítják, hogy az intézkedések csak egyirányú nehézségeket jelentenek, csupán az oroszoknak okoznak nehézségeket, elismerik ez a szankciókat alkalmazó országoktól is jelentős áldozatvállalást követelnek. „De a nap végén a pénz csak pénz.”

„Putyin nem hagyott nekünk más választást. Ha ma nem tesszük meg, amit meg kell tennünk, holnap még nagyobb árat kell fizetnünk.”

Persze az alábbi lista csupán a saját szempontjaik szerinti prioritás helyezik előtérbe, de annyiból mégis érdemes az átolvasásra, hogy meddig vagyunk hajlandóak elmenni az ártatlan emberéletek védelmében és mikor lép be az ésszerűség mérlegelési kényszere.

Ugyanakkor egyöntetű a vélemény: a szankciók akár véget is vethetnek Putyin hatalmának, De a háborút ukrajna már nem nyerheti meg.

„Maximalizálja a nyomást pénzügyi szankciókkal:

  1. A SWIFT-letiltás és az SDN-megjelölés kiterjesztése az összes bankrendszerre.
  2. Teljes tiltás Visa és MasterCard által.
  3. A FATF-nek feketelistára kell helyeznie Oroszországot és Fehéroroszországot is.
  4. Az összes orosz értékpapír törlése a globális tőzsdékről, eltávolítása az összes befektetői indexről, Oroszország leválasztása a globális értékpapírokról, valamint a devizaelszámolásról és értéktárakról.
  5. Átfogó tilalom az Egyesült Államok és az EU nyugdíjrendszerei számára, hogy orosz eszközöket tartsanak.
  6. Átfogó tilalom bármely orosz szervezet számára, hogy külföldön gyűjtsön forrást.

Terjessze ki az orosz tisztviselőkre és oligarchákra vonatkozó összes meglévő szankciót a családjukra. Küldje haza a szankcionált oroszok gyermekeit és feleségeit az EU-ból és az Egyesült Államokból. Minden meglévő vagyont el kell kobozni.

Vagyonelkobzás minden szankcionált orosz számára az EU-ban és az Egyesült Államokban. Ennek ki kell terjednie a kriptovaluta pénztárcákra is, beleértve a svájci „kriptoboltokat”.

A jelenlegi szankciók listája a duma összes tagjára (beleértve a jövőben megválasztott tagokat is), a magas rangú kormányzati tisztviselőkre és a 100 legjobb oligarchára bővül.

A G7-eknek nyomást kell gyakorolniuk az Egyesült Arab Emírségekre és más globális pénzügyi központokra, hogy biztosítsák a szankciórendszer betartását világszerte.

Nincsenek globális pénzügyi szolgáltatások orosz és fehérorosz állampolgárok számára: a meglévő számlákat le kell zárni, és nem lehet új számlát nyitni bankokban, brókereknél és elektronikuspénz-kibocsátó intézményekben. Eszközbeszerzési tilalom, beleértve az ingatlanokat is. Minden meglévő eszközt be kell fagyasztani.

Az orosz és fehérorosz állampolgárok számára tilos utazás és oktatás: utazási és vízumtilalom minden útlevéllel rendelkező számára, törölje az összes diákvízumot és kérje távozását. Az Oroszországba visszatérő oroszok készpénzkorlátja 2.000 USD.

Nincsenek kiskapuk az „arany útleveleken” keresztül: tiltsák be a jövőbeni arany útleveleket, vonják vissza a meglévőket a szankcionált személyek és családjaik számára.

Nincs nemzetközi kereskedelem Oroszország és Fehéroroszország számára: olaj- és gázembargó, katonai export, általános tilalom a nyugatról Oroszországba irányuló exportra (vegyi termékek, mezőgazdasági vetőmagok, élelmiszerek és italok, gyógyszeripar, ruházati cikkek, elektronika, alkatrészek, gépgyártás, autók és kozmetikumok).

Az Oroszországba irányuló minden technológiatranszfer blokkolása: állítsa le a technológiai berendezések (számítógépek, szerverek, félvezetők, fogyasztói eszközök) nyugati exportját, terjessze ki ezt a nyugati szoftverekre (nincs új telepítés és frissítés, a meglévő licenceket le kell vonni) és a felhőszolgáltatásokra (azonnal le kell állítani) ). Minden szolgáltatásra, például a Google Playmarketre, az Apple Store-ra, a Google Mapsre, az Amazon webszolgáltatásokra vonatkoznia kell ennek a szabálynak, és már nem elérhető Oroszországban.

Az orosz és fehérorosz médiacsatornák és propagandaorientált bloggerek letiltása a Youtube-hoz és más streaming platformokhoz való hozzáféréstől. A globális műholdaknak meg kell tiltani az RT sugárzását.

Tengeri, vasúti és repülőtéri logisztika blokkolása orosz tulajdonú hajók számára: nincs belépés, nincs kikötői szolgáltatás, nincs tankolás.

A szankciókat ki kell terjeszteni minden oroszországi állami tulajdonú vállalatra, amely segíti katonai erőfeszítéseiket: Gazprom, Rosznyefty, Roszkoszmosz, RZhD, Roszatom. Minden EU/USA közös projektet be kell fagyasztani. Nyugaton minden vagyont be kell fagyasztani.

Korlátozza a kiegészítő szolgáltatások nyújtását, amelyek lehetővé teszik a nagy orosz ipar számára:

  1. Biztosítás és viszontbiztosítás biztosítása kockázatokra, fuvarokra és hajókra.
  2. A „Big Four” cégek által végzett könyvvizsgálat.
  3. A G7-eknek nyomást kell gyakorolniuk az „adóparadicsom” országokra azáltal, hogy számlákat nyitnak és új cégeket regisztrálnak az orosz kedvezményezettek számára.
  4. Az EU-ban és Svájcban blokkolni kell a bemutatóra szóló részvények oroszok általi használatát.

Befagyasztja Oroszország és Fehéroroszország SDR-eit az IMF-nél, és használja fel őket egy új ukrajnai programhoz.

Összpontosítson az orosz szuverén és állami tulajdonú vállalatok vagyonának igen széles körben elterjedt befagyasztására, hogy segítse Ukrajnát, hogy a jövőben jóvátételt kapjon Oroszországtól.”

A Fidesz fiúk még mindig hintáznak

„Ebben a háborúban minden valóságos: Putyin őrülete és brutalitása, az ukrán áldozatok, a Kijevre hulló bombák. Csak a szankcióink nem igaziak. Szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek megvétózták a határozott döntéseket (Németország, Magyarország, Olaszország)” – írta Twitter-oldalán Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke, és az Európai Néppárt elnöke.

Franciaország továbbra is napirenden tartatja az EU-ban, hogy Oroszországot zárják ki a SWIFT nemzetközi utalási rendszerből. Az Európai Unió vizsgálja is ennek lehetőségét, felmérik a várható következményeket. Közben Németország is nyitott lett a bevetésre, Olaszország is tett egy bizonytalan lépést az elfogadás felé. Pedig Magyarország és mellett ők vétóztak még csütörtökön.

Dmitro Kuleba, az ukrán külügyminiszter Twitteren szólította fel szövetségeseit, hogy több és keményebb szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.

„A putyini agresszió megakadályozása érdekében felszólítjuk partnereinket, hogy vezessenek be újabb szankciókat Oroszországgal szemben. Tegnap megtörténtek az első komoly lépések, amiért hálásak vagyunk. Most fokozni kell a nyomást, hogy Putyint megállítsuk” – írta.

Végül nyomatékosított: „Oda kell csapni Putyin gazdaságának és a szövetségeseinek. Csapjunk oda többször. Csapjunk oda keményebben. Most kell odacsapni.”

A Fidesz fiúk még mindig képtelenek teljes mellszélességgel az ukránok mellé állni. A Reuters a Telexnek is elküldött beszámolója szerint Orbán azt mondta, „Magyarország világossá tette, hogy minden szankciót támogatunk, tehát semmit nem fogunk blokkolni, tehát amiben az Európai Unió miniszterelnökei meg tudnak állapodni, azt elfogadjuk és támogatjuk.”

Kovács Zoltán kormányszóvivő a Twitteren szokásos hazugságával spékelte meg az időközben kényelmetlenné vált helyzetet. Egyszerűen fake news-nak nevezte, hogy a magyarok blokkolnák a szankciót. Ugyanakkor nem írta le nyíltan, hogy támogatnánk Oroszország kizárást a SWIFT rendszerből. Ez ugye azért hangzik olyan jól, mert a magyarokon kívül még volt olyan ország amelyik képviselője ódzkodot ettől a drasztikus lépés megtételétől.

Ha szorult volna beléjük tisztesség hangosan követelnék a még habozó országoktól az elfogadást. Most is csak azért módosítottak hozzáállásukon mert reggel óta megváltozott több, eddig elutasító ország álláspontja. Már a németek, és az olaszok sem utasítják el  határozottan ezt a valóban hatékony lépést, annak ellenére sem, hogy tudják ez egész Európától, így tólük is jelentős áldozatot követel.

Orbán az uniós állásponttal nem tud szembeszállni ezért is hangoztatja, hogy mindent megszavaz, mert nyakukon a unió kötele. Hja, kérem egy pragmatikus populistának különben sem esik nehezére most A-t, és egy óra múlva B-t mondani, ha önös érdeke ezt kívánja.

És ott az a temérdek pénz az Eu bankszámláján…

Biden: Putyin fizetni fog Ukrajna elleni inváziójáért

„Putyin a háborút választotta, és most ő és országa viseli a következményeket” – mondta Biden elnök, és új szankciókat jelentett be első nyilvános felszólalásában az orosz támadás kezdete óta.

Biden elnök csütörtökön kijelentette, hogy az Egyesült Államok megsemmisítő szankciókat vezet be Oroszországgal szemben az Ukrajna elleni háború miatt. Elítélte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, amiért egyik napról a másikra brutális támadást indított Ukrajna népe ellen.

„Putyin az agresszor. Putyin a háborút választotta”

–  mondta Biden.  „Most neki és országának szembe kell néznie a következményekkel.”

Biden azt mondta, hogy az Egyesült Államok elvágja Oroszország legnagyobb bankjait és legnagyobb vállalatait a nyugati pénzügyi piacokról, és korlátozza az Oroszországba irányuló technológiaexportot, mondván, hogy ez nagymértékben rontaná az ország azon képességét, hogy az előttünk álló hetekben, hónapokban és években boldogulni tudjon.

Azt is elmondta, hogy az Egyesült Államok több ezer milliárd dollárnyi orosz vagyont fagyaszt be, beleértve az orosz elitek és családjaik által ellenőrzött alapokat is. Meg kell fizetniük azért, amit Biden „előre megfontolt támadásnak” nevezett egy szabad európai nemzet ellen.

Sokan azt várták, hogy Oroszországot lekapcsolják a Swift rendszterről. Oroszország kizárását a fizetési folyamatból az egyik olyan lehetőségnek tartják, amely a legjobban árthat Moszkvának. Az elnök meg volt győződve arról, hogy ezek az intézkedések ugyanolyan hatékonyak, mintha kizárnák a Swiftből – válaszolta egy újságírói kérdésre az elnök.

Az elnök pedig azt mondta, hogy engedélyezte további katonák küldését a NATO-szövetség kelet-európai országaiba. Miközben ismét elmondta, hogy az amerikai csapatok nem avatkoznak be az ukrajnában folyó harcokba, viszont az Egyesült Államok megvédi NATO-szövetségeseit, ha Oroszország túllép Ukrajna határain.

„Az Egyesült Államok a NATO területének minden centiméterét teljes haderejével meg fogja védeni.”

– mondta.

Az Egyesült Államok összehangoltan dönt a szankciókról a G7 és az Európai Unió 27 tagállamával. A büntetőintézkedéseket szándékosan úgy választották ki, hogy a lehető legnagyobb hatást gyakorolják Oroszországra, de a lehető legkevesebb kárt okozzon az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek.

Olyan szankciók bevezetéséről döntenek, melyekkel súlyos gazdasági helyzetet teremteneknek az orosz gazdaság számára, melyek lehetetlen helyzetbe sodorják  Putyint rövid és hosszútávon egyaránt.

Kemény brit szankciók Moszkva ellen

0

Boris Johnson brit miniszterelnök a Commons előtt elmondta, hogy egy sor intézkedést vezet be – olvasható a BBC internet portálján.

  • Minden nagyobb orosz bank eszközeit befagyasztják, és kizárják őket az Egyesült Királyság pénzügyi rendszeréből. Ez magában foglalja a VTB bank teljes és azonnali befagyasztását
  • Törvények, amelyek megakadályozzák a nagy orosz vállalatok és az állam finanszírozást vagy hitelfelvételt az Egyesült Királyság piacain
  • 100 új személy vagy entitás eszközeinek befagyasztása
  • Az Aeroflot légitársaságot kitiltják az Egyesült Királyságból
  • A katonai célokra használható kettős felhasználású termékek exportengedélyei felfüggesztve
  • A csúcstechnológiás termékek és olajfinomító berendezések exportjának leállítása
  • Az oroszok által az Egyesült Királyság bankszámláira elhelyezhető betétek korlátozása

A miniszterelnök szerint „a londoni oligarcháknak nem lesz hova bújniuk”. Azt mondta, hogy van lehetőség arra, hogy Oroszországot kivonják a Swift pénzügyi üzenetküldő szolgáltatásból.

Hasonló pénzügyi szankciókat terjesztenek ki Fehéroroszországra is az Ukrajna elleni támadásban játszott szerepe miatt – mondta.

Az EU azt állítja, hogy „masszív és célzott szankciókat” készít elő, hogy megakadályozza Oroszország hozzáférését a technológiai és pénzügyi piacokhoz.

Ez még csak „szankciók light”

Vlagyimir Putyin orosz elnök a szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be hétfő este. 

Putyin együttműködési és barátsági megállapodást írt alá a Kremlben Denisz Pusilinnal, a „Donyecki Népköztársaság” és Leonyid Paszicsnikkal, a „Luhanszki Népköztársaság” vezetőjével. Az elnök felkérte a parlament két házát, hogy támogassa döntését, és mielőbb ratifikálja a két szerződést. Az orosz törvényhozás erről a tervek szerint kedden fog szavazni. A szakadár kelet-ukrajnai államokok hivatalos elismerése után Vlagyimir Putyin orosz államfő utasította az orosz védelmi minisztériumot, hogy vezényelje be a Luhanszki és a Donyecki Népköztársaság területére békefenntartóként a hadsereg egységeit.

Putyin azt is bejelentette, hogy a NATO nem reagált Oroszország fő biztonsági garanciaigényeire, vagyis arra, hogy Ukrajnát ne vegye fel a tagjai közé, és ne telepítsen csapásmérő eszközöket az orosz határok közelébe.

Putyin bejelentését követően az Európai Tanács sürgős összehívását és Moszkvával szembeni szankciók haladéktalan meghirdetését szorgalmazta Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő hétfő este.

Románia határozottan elítéli és a nemzetközi jog súlyos megsértésének tartja a donyecki és luhanszki területek egyoldalúan kinyilvánított függetlenségének Oroszország általi elismerését. Oroszország ezzel a döntéssel megsértette Ukrajna területi épségét és szuverenitását. Egyoldalúan megsértette a minszki megállapodásban vállalt kötelezettségeit.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Charles Michel, az Európai Tanács elnöke közös közleményben ítélte el, hogy az orosz elnök a délkelet-ukrajnai szakadár „Donyecki Népköztársaság” és „Luhanszki Népköztársaság” szuverenitásának haladéktalan elismerését jelentette be. A lépés a nemzetközi jog és a minszki megállapodások jelentős megsértését jelenti.

Az Európai Unió szankciókkal fog reagálni a jogellenes cselekményben részt vevőkkel szemben.

A Fehér Ház illetékesei hétfőn közölték, hogy Biden elnök gazdasági szankciókat fog bevezetni Ukrajna két szeparatista régiója ellen, amelyeket Putyin elnök függetlennek ismert el, de nem szabott ki semmilyen büntetést közvetlenül Oroszország ellen. A szankciók korlátozott jellege a jelek szerint lehetővé teszi, hogy az Egyesült Államok és európai szövetségesei az agresszívebb szankciókat tartalékban tartsák.

Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkára nyilatkozatában Putyin lépését „Oroszország nemzetközi kötelezettségvállalásainak kirívó megsértésének” nevezte, és kijelentette, hogy az elnök hamarosan végrehajtói rendeletet ad ki, amely megtiltja a befektetéseket, kereskedelmet és finanszírozást a két szakadár területen élőkkel.

„Az egyértelműség kedvéért: ezek az intézkedések elkülönülnek azoktól a gyors és súlyos gazdasági intézkedésektől, amelyeket szövetségeseinkkel és partnereinkkel egyeztetve készítettünk elő, és kiegészítenék azokat arra az esetre, ha Oroszország tovább támadná Ukrajnát”

– mondta Psaki asszony a nyilatkozatában.

Putyin bejelentését követően Biden majdnem 35 percig beszélt Volodimir Zelenszkijjel, Ukrajna elnökével. Psaki asszony nem közölt részleteket a beszélgetésről, de azt mondta, hogy az Egyesült Államok „továbbra is szorosan konzultál szövetségeseivel és partnereivel, köztük Ukrajnával”.

ÉLETVESZÉLYBEN A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERE?

A dél-koreai hírszerzés információi szerint olyan súlyos az élelmezési válság a világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban, hogy a hatalom kénytelen a hadsereg élelmiszer fejadagjainak csökkentésére is. Ennek az a következménye, hogy a katonák egy része fegyveres banditákká változik, akiket a rendőrség sem képes megfékezni. A lakosság retteg a hadseregtől holott a katonák eddig a nemzeti büszkeség szimbólumai voltak.

Kim Dzsongun nemrég sírva kérte népe bocsánatát a rossz élelmezési helyzet miatt. Akkor úgy rendelkezett, hogy a hadsereg élelmiszer készleteiből adjanak át jelentős részt a civil lakosságnak, amely egyes területeken éhezik.

Miért alakult ki a tömeges éhség abban a rendszerben, amely 1945-ben a Szovjetunió segítségével jött létre, de nemzeti kommunista diktatúra lett miután Moszkva és Peking szakított egymással?

Dzsucse – a szuverén erő

Ez volt a rendszer alapító Kim Ir szen elképzelése: Észak Korea népe a világgal szemben egyedül is csodát művel megvalósítja a kommunista paradicsomot. Ma már Kim Ir Szen unokája, Kim Dzsongun van hatalmon, de a kommunista paradicsom távolabbinak tűnik mint a dzsucse meghirdetése idején.

Akkor ugyanis még sokan hittek a kommunista paradicsomban, de manapság a hitbuzgalom csak néhány veteránt jellemez.

A nagy példakép, a Szovjetunió megbukott, Kínában pedig a kommunista párt piacgazdaságot hozott létre, amely az Egyesült Államokkal versenyez, és végképp lemondott a kommunista paradicsomról.

Kim Dzsongun apja, a dinasztia középső tagja, azzal egészítette ki a dzsucsét, hogy a kommunista paradicsom helyett a szuverén észak-koreai hatalom megerősítését állította a középpontba. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy mindent a hadseregnek! Így lett Észak Korea „atomhatalom”, melynek vezérével Trump elnök is leült tárgyalni. Csakhogy a tárgyalásokból PR aukción kivül semmi sem lett, de a hadsereg továbbra is lenyeli a GDP legkevesebb 90%-át!

Külföldi támogatás?

Észak Koreának egyetlen igazi szövetségese van, ez pedig Kína, amely semmiképp sem szeretné, hogy az északi határai mentén megjelenjenek USA szövetséges katonák. Amikor Kim Dzsongun hatalomra került, akkor Peking neki reformokat ajánlott, de ezt az ifjú diktátor elutasította. Megölette mentorát, aki a kínai reformok végrehajtását készítette elő. Kim Dzsongun számára továbbra is a hadsereg az abszolút prioritás, de hogyha már őket sem tudja ellátni, akkor a rendszer alapjai kerülhetnek életveszélybe. Peking ugyan támogatást ígér, de kivár.

A kínaiak azt szeretnék elérni, hogy a válság rádöbbentse  a még mindíg ifjú diktátort, hogy a dzsucse útja járhatlan.

Csakis valamilyen kínai tipusú reform képes megoldani Észak Korea problémáit, melyet az ENSZ szankciói is súlyosbítanak. Ezeket az ENSZ szankciókat, melyek az atomfegyver kísérletek és a rakétarendszerek fejlesztése miatt sújtják Észak Koreát, Kína is aláírta. Erre hivatkozva késleltetheti a támogatást Észak Koreának, amelynek élelmiszer helyett egyelőre be kell érnie a diktátor bocsánat kérésével és könnyeivel…

A CIA az MBS-t okolja Jamal Khashoggi meggyilkolásáért

A napokban megjelent az Economist címoldalán, hogy az amerikai hírszerzés szerint a szaúdi trónörökös hagyta jóvá a műveletet Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös hagyta jóvá azt a műveletet, amelynek során megölték Jamal Khasoggi kormánykritikus szaúdi újságírót.

„Úgy véljük, hogy Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös jóváhagyott egy műveletet Isztambulban, Törökországban, hogy fogják el vagy öljék meg Jamal Khasoggi  szaúdi újságírót” – áll az amerikai hírszerző szervezeteket összefogó Országos Hírszerzési Igazgatóság (DNI) jelentésében.

Az amerikai pénzügyminisztérium közölte, hogy szankciókat vetett ki a szaúdi hírszerzés korábbi helyettes vezetőjével, Ahmed Haszan Mohamed al-Aszírival szemben, aki a Khasoggi-gyilkosság „főkolomposa” volt.

Khasoggit 2018 októberében gyilkolták meg Szaúd-Arábia isztambuli főkonzulátusán. Török tisztségviselők szerint khasoggit egy szaúdi „halálosztag” ölte meg, holttestét pedig feldarabolták. Szaúd-Arábiában nyolc embert ítéltek börtönbüntetésre Khasoggi halálával kapcsolatban.

Rijád tagad

Rijád kategorikusan visszautasítja annak az amerikai hírszerzési jelentésnek az állításait, amely szerint Mohamed bin Szalmán Ál Szaúd szaúdi trónörökös, az ország de facto irányítója hagyta jóvá Jamal Khasoggi rendszerkritikus szaúdi újságíró 2018-as isztambuli meggyilkolását.

„A Szaúd-Arábiai Királyság kormánya kategorikusan visszautasítja a jelentés negatív, hamis és elfogadhatatlan állításait, amelyek a királyság vezetésére vonatkoznak, és megjegyzi, hogy helytelen információkat és következtetéseket tartalmaz” – közölte az arab ország külügyminisztériuma.

„A minisztérium ismét aláhúzza, amit a királyság hatóságai korábban is kifejeztek, hogy felháborító bűncselekmény történt, amely mélyen sérti a királyság törvényeit és értékeit” – nyomatékosította a rijádi külügyminisztérium.

Rijád álláspontja továbbra is az, hogy az újságírót olyanok ölték meg, akik áthágták az őket foglalkoztató ügynökségek összes előírását, és hogy Szaúd-Arábia minden lépést megtett, hogy a felelősök megkapják az őket megillető büntetést.

Szijjártó megszavazza, de kettős mércét kiált!

Brüsszel kettős mércét használ – jelentette ki a magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy az Európai Unió szankciókkal sújtja Oroszországot a Navalnij ügy miatt.

Az orosz ellenzék vezérét először megkísérelte megmérgezni Putyin titkosszolgálata. Miután ez nem sikerült, Alekszej Navalnij felépült Németországban és hazatért, börtönbe csukták.

Ezért az Európai Parlement szankciókat szavazott meg, és ehhez csatlakoztak az uniós külügyminiszterek is.

Elítélte Oroszországot a Navalnij ügyben Biden amerikai elnök is, aki arra kérte Putyint, hogy engedje szabadon ellenfelét. Oroszországban hamarosan választások lesznek, és Putyin elnök népszerűsége a mélypontra süllyedt. Egyrészt azért, mert a lakosság többségének életszínvonala csökken vagy stagnál miközben a hatalom emberei tovább gazdagodnak másrészt pedig azért, mert Navalnij emberei bemutattak egy videót Putyin palotájáról. Ezt több mint 120 millió ember látta már eddig, és ez nem tett jót az elnök népszerűségének.

Az amerikai kapcsolat

Szijjártó Péter külügyminiszter nem vett részt az uniós külügyminiszterek és Tony Blinken találkozóján. Az amerikai diplomácia vezetőjét az uniós külügyminiszterek hívták meg miután Biden elnök nyomatékosan hangsúlyozta: helyre akarja állítani az USA és Európa szövetségesi viszonyát.

Trump elnöknek sikerült a viszonyt alaposan elmérgesíteni miközben javította kapcsolatait a magyar kormányzattal. Orbán Viktor miniszterelnök – az uniós vezetők döntő többségével ellentétben – nyíltan támogatta Trump elnököt. Egyáltalán nem sietett elítélni amikor Trump hívei megrohamozták a Capitoliumot a vesztett választások után. Erre célzott Szijjártó külügyminiszter amikor Brüsszel kettős mércéjét emlegette. Az Európai Unió ugyanis elítélte a Capitolium ostromát, melyet fenyegetésnek nevezett a demokráciával szemben.

Szijjártó külügyminiszter a budapesti parlament ülésére hivatkozva nem találkozott Antony Blinkennel,

és a magyar kormány joggal tarthat a Biden adminisztrációtól és személyesen az új amerikai külügyminisztertől is. Szijjártó bűnözőnek nevezte Biden csaláját, Antony Blinken édesanyja és nevelőanyja is magyar holokauszt túlélő.  Sőt, édesapja az USA nagykövete volt Magyarországon a kilencvenes években. Szívügyének tekintette a CEU támogatását. Az archívum működésére pénzt is adott a Blinken család. A CEU-val szemben Orbán Viktor aktívan fellépett, és elérte, hogy Soros György közép-európai egyetemének egy része átköltözzön Bécsbe.

Valljuk be, kiindulási alapnak nem túl bíztató ómen ezért nem is csodálhatjuk, hogy elkerülte a személyes találkozást Blinkennel.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!