Kezdőlap Címkék Szaddam Husszein

Címke: Szaddam Husszein

Iszlamista terroristák pere kezdődött meg Párizsban

Több mint 130 embert öltek meg a francia fővárosban és környékén iszlamista kommandósok 2015 novemberében. A most kezdődő per számos kérdést felvet, de nem biztos, hogy választ kapunk rá, mert a vallomások egy részét 50 évre titkosítják.

8 kommandós csapat gyilkolt szinte egyidőben Párizsban és a környéken, hogy ily módon is megnehezítsék a védekezést. A francia hatóságokat teljes meglepetésként érte a támadás, melyet az iszlamista gyilkosok azzal indokoltak, hogy a Charlie Hebdo című hetilap karikatúrákat közölt Mohamed prófétáról. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet vállalta a felelősséget az akciókért, melyet azután Belgiumban is folytattak. Ott a halálos áldozatok száma 32 volt.

Amerikai hibák

Az USA és szövetségesei mondvacsinált ürüggyel bevonultak Irakba, hogy leszámoljanak Szaddám Huszein rendszerével. A diktátort elfogták és felkötötték. A hadsereget és a titkosszolgálatokat feloszlatták. Többezer jól képzett tiszt került az utcára. Közülük sokan beléptek az Iszlám Állam nevű terrorszervezetbe. Ez az iszlamista szervezet az Al Kaida iraki szárnyából alakult meg, és három éven keresztül uralkodott Irak és Szíria szunnita muzulmán területein. Az amerikaiak azzal követték el a második hibát, hogy elnézték az Iszlám Állam megerősödését, mert ellensúlyt kerestek a siita Iránnal szemben.

A harmadik amerikai hiba az volt, hogy jóváhagyták Erdogan török elnök és az Iszlám Állam együttműködését. Ennek eredményeképp Erdogan fia árusította az Iszlám Állam olaját a világpiacon. A török titkosszolgálat is együttműködött az Iszlám Állammal. Szaddám Huszein tisztikarának jó részét a Szovjetunióban képezték ki, ezért sokan közülük kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkeztek.

Az Iszlám Állam franciaországi és belgiumi terrorakcióit katonai precizitással Szaddám Husszein egykori tisztjei tervezték meg, és a szervezés során igénybe vették a török és az orosz titkosszolgálat segítségét is. Ezért érte meglepetés a francia terrorelhárítást, amely nem számított ilyen professzionálisan megszervezett merényletsorozatra Párizsban és a környéken.

Franciaországban, ahol a rendőrség és a titkosszolgálatok egyetlen vezetőjét sem vonták felelősségre a merényletsorozat miatt.

Szaddám Huszein lefizette Jacques Chiracot

Halottról jót vagy semmit! Ezt a szabályt szegte meg Nagy Britannia ex kémfőnöke, aki akkor nyilatkozott a 86 éves korában elhunyt francia elnökről amikor az már nem tudott reagálni rá. Sir Richard Dearlove, aki az MI 6 élén állt akkor amikor az USA és szövetségesei háborút kezdtek Szaddám Huszein ellen, a Mail on Sunday című londoni lapnak nyilatkozott a 2003-as helyzetről.

„Most mindenki azt állítja, hogy Jacques Chiracnak volt igaza amikor ellenezte a háborút Irak ellen. Valójában Chirac nem az éleslátása miatt szállt szembe az ifjabb Bush elnökkel hanem azért , mert Szaddám Huszein lefizette őt! 5 millió fontot (6,15 millió dollárt) kapott a francia elnök Irak diktátorától azért, hogy ellenezze a háborút Irak ellen. Személyes jó kapcsolat állt fenn Jacques Chirac és Szaddám Huszein között!” – állítja az egykori kémfőnök.

A francia sajtó is beszámolt erről a személyes jó kapcsolatról, mely korábbi együttműködéshez köthető: Franciaország nukleáris technológiát adott el Iraknak. Akkor Franciaországot Jacques Chirac képviselte és jó kapcsolatba került Szaddám Huszein akkori alelnökkel Irakban. Izrael később lebombázta a francia segítséggel félig felépített nukleáris erőművet Irakban.

Jacques Chirac nem egyedül szállt szembe Bush döntésével: a németek is osztották azt a véleményét, hogy az USA hírszerzése hazudik: nincs tömegpusztító fegyvere Szaddám Huszein elnöknek! Az amerikaiak és a szövetségeseik ezzel az ürüggyel vonultak be Irakba és buktatták meg Szaddám Huszein rendszerét. Washingtonban a döntést azért hozták meg, hogy az olajpiacon biztosítsák az USA szövetségesének, Szaúd Arábiának a döntő pozícióját. Egyúttal az amerikaiak bemutathatták a világnak informatikai fegyverekkel ellátott hadseregüket, mely minimális veszteséggel győzte le Irak jelentős katonai erejét – megbénítva annak kommunikációs rendszerét.

2003-ban a NATO-hoz csak nemrég csatlakozott egykori szocialista országok – köztük Magyarország akkor baloldali kormánya – támogatták az USA háborúját. Jacques Chirac elnök emiatt ellenük is kikelt: „ezek az államok ezúttal jól tették, ha hallgattak volna!” Második János Pál pápa is elítélte az Irak elleni háborút mondván annak nagyon sok civil áldozata lesz…

Jacques Chiracot hétfőn temetik el Franciaországban. Egy friss felmérés szerint De Gaulle tábornokhoz mérhető elnöke volt az ötödik köztársaságnak Franciaországban.

Meghalt George Bush, az Egyesült államok 21. elnöke

0

1924. június 12-én született a Massachusetts állambeli Miltonban. Apja pénzember, később Connecticut állam szenátora, anyja egy gazdag bankár lánya volt. Az a legelőkelőbb magániskolákba járt. Amerika hadba lépése után, 1942-ben tizennyolc évesen bevonult, a haditengerészet legfiatalabb pilótájaként a csendes-óceáni hadszíntéren szolgált. 1944-ben lelőtték gépét, egy tengeralattjáró mentette meg, helytállását számos kitüntetéssel ismerték el.

A háború után a Yale Egyetemen két és fél év alatt kiváló eredménnyel szerzett közgazdaságtani diplomát, az egyetemen a diákszövetség vezetője és a baseballcsapat kapitánya volt. 1948-tól Texasban a kőolajiparban érdekelt vállalatnál dolgozott, majd megalapította vállalkozását. Cége az elsők között vállalt szerepet a kontinentális talapzaton működő kőolajfúró berendezések gyártásában.

Texas állam republikánus képviselőjeként került be a Kongresszusba, ahol sohasem szavazott az olajérdekeltségek vagy a vietnami háború miatti katonai kiadások ellen. 1971-től 1973-ig az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt, a Republikánus Párt Országos Bizottságának elnökeként tevékenykedett. 1974 őszétől az Egyesült Államok pekingi Összekötő Hivatalát vezette, 1976-tól egy évig a CIA élén állt.

1980 júliusában a republikánus elnökjelölő konvención Ronald Reagan őt választotta alelnökjelöltjévé. A választási sikert követően, 1981. január 20-án George Bush az Egyesült Államok 43. alelnökeként tette le a hivatali esküt, és két elnöki cikluson át lojálisan képviselte a reagani politikát. Reagan számos jelentős diplomáciai feladattal bízta meg, így 1985-ben, Csernyenko szovjet pártfőtitkár temetésekor megbeszéléseket folytatott Mihail Gorbacsovval, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB új főtitkárával. Bush az idők során 74 országban tárgyalt, 1983-ban járt Magyarországon is, ahol később, 1989 júliusában az amerikai elnökök közül elsőként tett hivatalos látogatást. 2001-ben harmadik alkalommal is felkereste Magyarországot.

Miután Reagan már nem indulhatott újra az elnökségért, a republikánusok Busht választották meg jelöltjüknek. Az addigi alelnök a „nem lesznek új adók” ígéretével győzött, és 1989. január 20-án az Egyesült Államok 41. elnökeként lépett hivatalba. Elnöksége kezdetére esett a Szovjetunió széthullása, a kelet-európai rendszerváltás, a berlini fal leomlása. 1989 decemberében történelmi csúcstalálkozót tartott Mihail Gorbacsovval, s a nyugati nagyhatalmak közül egyedül támogatta fenntartások nélkül a német újraegyesítést.

Az első amerikai elnök, aki hivatali ideje alatt Magyarországra jött. Amikor esőben kellett beszédet mondania a Kossuth téren, az elázott papírjait széttépte, és fejből kezdett beszélni, „tiszta szívből” beszélt a zuhogó esőben őt ünneplő tömeget. Egy fázó nőnek a kabátját is átadta.

1989 végén a panamai diktátor, Noriega tábornok eltávolítására amerikai csapatokat küldött a közép-amerikai országba. Kuvait 1990-es iraki megszállása után sikerült meggyőznie a közvéleményt az Öböl-háború szükségességéről, és ENSZ-felhatalmazással rendelkező, amerikai vezetésű szövetséges erők kiűzték Szaddám Huszein csapatait Kuvaitból.

A külpolitikájával népszerűséget szerzett elnök az ország belső, gazdasági gondokra nem talált jó megoldást, az adókkal kapcsolatos ígéretét nem tudta betartani. 1992-ben alulmaradt a demokrata párti Bill Clinton ellenében.

Bush tevékenységét számos kitüntetéssel ismerték el, többek között a brit-amerikai különleges szövetségi kapcsolatok ápolásáért II. Erzsébet brit királynő 1993-ban tiszteletbeli lovaggá ütötte, 2011-ben Barack Obama elnök a legmagasabb amerikai polgári kitüntetéssel, az Elnöki Szabadság érdemrenddel tüntette ki. 2009-ben állították hadrendbe a tiszteletére elnevezett USS George H. W. Bush nukleáris repülőgép-hordozót. Élete végéig a humanitárius ügyek tevékeny szószólója volt. A Parkinson-kórral küzdő politikus az elmúlt időszakban már kerekesszékben jelent meg a nyilvános eseményeken, és többször került kórházba.

George Bush 1945-ben nősült meg, hat gyermeke közül George W. Bush 2001 és 2009 között az Egyesült Államok 43., republikánus elnöke lett

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!