Kezdőlap Címkék SWIFT

Címke: SWIFT

Dubajban szárnyal az ingatlan piac, vevők az orosz oligarchák

Az Egyesült Arab Emirátusok nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz, melyekkel az orosz oligarchákat sújtják Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt. Ebből most jócskán profitálnak hiszen drágább lett az olaj és a földgáz, az orosz oligarchák pedig menedéket keresnek pénzüknek és olykor a családjuknak is.

“Hihetetlen, hogy milyen tempóban érkeznek az orosz pénzek – kriptoban. Van egy közvetítő, aki azután a készpénzt átadja az ingatlan tulajdonosának” – nyilatkozta a londoni Observernek Alan Pinto, az egyik vezető ingatlan cég szakértője Dubajban. Pletykák szerint Roman Abramovics is keres luxusingatlant valahol a tengerparton. A Putyinhoz közelálló orosz oligarcha kénytelen volt megválni a Chelsea futball csapatától, mert rajta van azon a fekete listán, melyet Putyin oligarcha barátairól állítottak össze. Zelenszkij ukrán elnök a hírek szerint kérte Biden amerikai elnököt, hogy vegye le a fekete listáról Roman Abramovicsot, mert az orosz oligarcha jelenleg közvetíteni próbál Oroszország és Ukrajna között. Roman Abramovics egyik magán repülőgépe gyakori vendég Dubaj repülőterén, egyik jachtja is az Öbölben cirkál.

Abramovics korábban a Karib tenger világát kedvelte: St. Barts szigetén volt egy óriási birtoka a tengerparton, de a sziget Franciaországhoz tartozik, és ott mostanában alaposan utánanéztek az orosz oligarchák ügyeinek.

“20 millió dollár körül vannak most nálunk a tengerparti luxus ingatlanok. Az elmúlt három hétben kettőt adtam el közülük orosz oligarcháknak” – mondta egy ingatlanos Dubajban.

Az Emirátusok a szürke listán

Már jóval az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt szürke listára kerültek az Egyesült Arab Emirátusok, ahol kevés kérdést tesznek fel a dúsgazdag befektetőnek. Harminc napon belül megadják ilyenkor a letelepedési engedélyt és a bankok készséggel számlát nyitnak – nem firtatva a pénz eredetét. Tartós letelepedési engedély körülbelül annyiba kerül mint egy luxusvilla: 1,5 millió dollárba.

Washingtonban figyelik az Egyesült Arab Emirátusokat, és nemcsak az oroszok hanem a kínaiak miatt is. A kínaiak alternatív pénzátutalási rendszere, a Cips egyelőre még nem pótolja itt a Swift hálózatot, de az Egyesült Arab Emirátusok vezetői nem is nagyon titkolják, hogy nem tetszik nekik Biden politikája, mert távolodni látszik a stratégiai együttműködéstől miközben Putyin és a kínaiak nagyon is igyekeznek barátkozni a fontos olaj és földgáz exportőr Emirátusokkal.

Az eredmény: méregdrága sportkocsik száguldoznak Dubajban, a luxus ingatlanok pillanatok alatt elkelnek, a kikötőben luxusjachtok várják gazdájukat. Akik mind gyakrabban oroszok. Őket sok helyen már nem fogadják Putyin háborúja miatt, de az Egyesült Arab Emirátusokban szívesen látott vendégek – elsősorban a pénzük miatt – írja a londoni Observer.

Ukrajna

Most érte el az első világháború befejezése Európát, pontosabban Kelet-Európa „területi rendezését”. A versailles-i békeszerződés, a francia békediktátum kihagyta Oroszországot, mivel Szovjet-Oroszországot Nyugat-Európa (és világ) bojkottálta, mintha a cári Oroszország nem is vett volna részt az Entente oldalán a Nagy Háborúban (1914-1918).

A győztes franciák csak azzal voltak elfoglalva, hogy revansot vegyenek Németországon az 1871-es porosz-francia háborúban elszenvedett csúfos vereség miatt, amikor a körbezárt és kiéheztetett Párizsban „kommün” néven éhséglázadás tört ki, a szomszédos Versailles-ban pedig a porosz királyt császárrá koronázva létrejött a Német Birodalom. Ennek ismeretében úgy osztották fel Európát, hogy a németek többé ne tudjanak háborúzni. Nem véletlen, hogy a háború befejezését, a kegyetlen ultimátumszerű békeszerződéseket, a vesztesekkel, élükön a németekkel, Versailles-ban íratták alá.

A franciáknak kapóra jött az amerikai „progresszív mozgalom” vezére, az Egyesült Államok 28. elnöke, Woodrow Wilson is, aki a háború kitörésekor 1914-ben, még az USA semlegességét hirdette, majd a demokrata párt azzal lépett be a háborúba 1917 áprilisában, hogy a „világot biztonságosabbá teszik a demokrácia számára”. Ismerős?

Azóta is ezt szajkózza az amerikai demokrata párt, lásd Trump elleni össztüze. A demokrata Wilson elnök másik kedvelt témája a népek önrendelkezési jogának hirdetése volt. Ez a franciáknak is tetszett, hiszen alátámasztotta a francia elképzelést, hogy sok kis államot hozzanak létre a sok nemzetiségű Osztrák-Magyar Monarchia területén. Az újonnan létrehozott nemzetállamok valójában ütköző zónát alkottak az akkor már bolsevik Oroszország és Európa nyugati fele között. Ráadásul sakkban lehetett velük tartani Németországot. A breszt-litovszki békével (1918. március) Lenin hatalmas cári területeket adott fel, hogy meg tudja nyerni az akkor már folyó orosz polgárháborút. Hamar rájött, hogy vesztésre áll, hiszen a gyéren iparosított cári Oroszországban a parasztság (muzsikok) jelentős többségben volt a szervezett munkássággal (szovjet) szemben. Tehát a klasszikus, marxi munkáshatalom nem állt a szovjet (tanács) köztársaság mögött. A szovjet forradalmár  a fővárost is áttette (Szent) Pétervárról, Moszkvába. A polgárháború megnyerése reményében Lenin a tengelyhatalmak kezére játszotta az addigi cári területeket (Lengyelország, Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia és a Transzkaukázusi Demokratikus Szövetségi Köztársaság (mely magába foglalta: Grúziát, Örményországot, Azerbajdzsánt, Hegyi-Karabahot, Abháziát, és Dél-Oszétiág) melyek, mint független országok kerültek német protektorátus alá, valamint egy új független állam, aminek Ukrajna lett a neve.

A világháború végén (1918 november) a vesztes tengelyhatalmaktól a volt cári területek, mint önálló államok kerültek az ott élő lakosság irányítása alá.

A hadisarccal és területvesztéssel büntetett Németország hamar megtalálta a kapcsolatot Európa gazdasági életéből kizárt bolsevikokkal, mivel Szovjet-Oroszországot senki sem ismerte el a világon. Nem véletlen, hogy az idén százéves rapallói egyezmény (1922), a német és szovjet állam közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételét jelentette, valamint a kereskedelmi–gazdasági kapcsolatok helyreállítását, és – nem utolsó sorban –  a győztes nyugat-európai nagyhatalmak által rájuk kényszerített politikai karanténból való kitörést célozta meg.

Az igazi sorsfordulót a Molotov-Ribbentrop paktum hozta meg Sztálinnak, aki e szerződéssel visszaszerezte a Leninék által (taktikai okokból feladott és) elveszített cári területek nagy részét, gyakorlatilag visszaállították a német császári és orosz cári birodalmat.

1939. szeptember elsején támadott Hitler Lengyelországra. A britek és franciák garanciát vállaltak Lengyelországért, ha azt náci Németország meg meri támadni. Megmerte. A nyugat-európai szövetségesek ígéretük ellenére nem tettek semmit. A történészek szerint 20 évvel az első világégést követően senki sem akart háborúzni. A Brit Birodalomnak három nap kellett a mozgósításra és a hadüzenetre, ami szeptember 3-án meg is történt. Sztálin kivárt, hiszen a britek és a franciák azt ígérték, hogy két héten belül katonai segítséget nyújtanak Varsónak (lásd furcsa háború). Ezalatt az idő alatt nem történt semmi, így 1939. szeptember 17-én (3+14) a szovjet csapatok megindultak keleti irányból, magyarán hátba támadták Lengyelországot.

A nyilvánosság előtt Sztálin azzal védekezett, hogy a náci terjeszkedés megfékezése érdekében vonult be Nyugat-Belorussziába és Nyugat-Ukrajnába, azaz az egykori Galíciába.

Ez a két („nyugati”) terület sohasem tartozott cári Oroszországhoz. Viszont Sztálin biztosítani akarta ezeket a területeket a Szovjetunió részére. A szovjet diktátor sohasem vonult vissza az 1939. szeptemberi 17 előtti határok mögé. Sőt, 1945-ben az ENSZ-be, mint szavazattal rendelkező alapító tagokat és független országokat felvetette a („megnagyobbított”) Ukrajnát és Belorussziát.

Nem értem, erről manapság miért nincs szó, erről miért hallgat a világ, az állítólagos „független” média. Erről ne tudna Putyin és Zelenszkij? Ehelyett, mit erőlködnek a NATO-val, meg az EU-val?

Emlékeztetőül: Ukrajna (és Belorusszia) alapító tagja az ENSZ-nek. Igaz, akkor a Szovjetunió tagállama volt mindkét ország, és mint „szovjet szocialista köztársaság” írta alá az ENSZ Alapokmányát, majd 1991-ben, a Szovjetunió megszűnése után, mint független Ukrajna megtartotta 1945 óta fennálló tagságát a Világszervezetben. 2017 és 2019 között negyedszer volt az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagja a Kelet-Európai Csoportban. (előzőleg 1947-48, 1984-85 és 2000-01)

Emlékeztetném az olvasót Magyarország felvételére mindkét szervezetbe (NATO, EU). Akkoriban nagy propaganda hadjárat folyt, azzal a szöveggel, hogy előbb a NATO-ba kell magunkat „beszavaztatni”, mert az a belépő az EU-ban, igaz akkor még Gazdasági Közösség volt a neve.

A felvételünket nem mi kértük, hanem felajánlották (nép)szavazásra! Elsőre (1999) három volt Varsói Szerződés országot vettek fel: Lengyelország, Csehország és Magyarország. Ennek története: a NATO megalapításának célja a Vasfüggöny idején (1949): „Az USA bent tartása, a SZU távoltartása, Németország kordában tartása”
Ergo, a SZU megszűnése, és Németország újraegyesítése után logikusnak tűnt, hogy a Németországgal határos két keleti országot (lengyel, cseh) vegyék fel. A harmadik, Magyarország felvétele magyarázatra szorult, hiszen nem határos se Németországgal, se NATO országgal. A magyarázat: a soknemzetiségű jugoszláv/délszláv háború után úgy nézett ki, hogy a következő (háborús) „gócpont” Magyarország lehet, hiszen a határai túloldalán saját nemzeti kisebbség él. Viszont (amerikai) NATO parancsnokság alatt se a magyar, se a környező országok nem tudnak egymás ellen hadba lépni.

Az EU-ba való felvétel ugyancsak politikai döntés volt. A kelet-európai (egykori KGST) országok sohasem érték volna el a Közös Piac minimális felvételi kritériumait. Viszont, félő volt, ha nem tesznek érdekükben semmit, és valamiféle visszarendeződés történik az egykori Szovjetunióban, az katasztrofális lenne ezekre az országokra és népeikre nézve, ezért nyolc országot (egyszerre!) a minimális kritériumok teljesítése nélkül vették fel. Hosszú „egyeztető tárgyalások” kezdődtek, az un. „kosarak” betartására, amikre ígéretet tettek, hogy hét éven belül teljesítik, ehhez sok pénzt kaptak az EU-tól, főleg az infrastruktúra és a környezetvédelem (kutak, ivóvizek, stb.) terén. Ezzel egy időben, a német szociáldemokrata kormány a szakszervezetekkel egyetértésben hét éves moratóriumot rendelt el a külföldi (EU-s) munkavállalókra. Miközben a Schengen-i egyezménnyel biztosították a szabad mozgást, a helyváltoztatást. A britek mindenkit azonnal beengedtek, és engedélyezték a munkavállalást, majd a Brexit idején arra hivatkoztak, hogy az EU (elhibázott) előírásai miatt a lakosság hátat fordított kontinentális Európának.

„Elérkezett Európa órája”, mondta a luxemburgi külügyminiszter 1992 júniusában, amikor kitört a délszláv háború, amit a jugoszláv köztársaság megszűnéséhez vezetett. Már akkor csődöt mondott az európai diplomácia. A semleges Ausztria volt az első, aki a monarchia idejéből jó kapcsolatot tartott, latin betűkkel író, katolikus horvátokat elismerte, mint önálló államot. Végül három évet kellett várni, hogy az USA bombázzon Bosznia-Hercegovinában és véget vessen az etnikai népirtásnak.

Az EU megalapítása óta egyik tagállam se fordított figyelmet (és pénzt) hadereje fejlesztésére. A nyugat-európaiak, pedig még a Vasfüggöny idején megszokták, hogy csak gazdaságukat fejlesszék, a védelmet az atlanti szövetségre bízták, azaz az USA látta el. Erre volt jó a NATO. Trump amerikai elnök volt az első, aki visszavonulót fújt azzal, hogy „Amerika újból nagy lesz”, nem lesz többé a világ csendőre. Itt az ideje megszüntetni a kb. 70 éve elfogadott feltételeket, hogy az egykori legyőzötteknek (Németország, Japán) megtiltották a fegyverkezést. Talán a mostanra kialakult nemzetközi helyzet végre észhez téríti nemcsak a tagállamokat, de magát az EU-t is, hogy önvédelemre szorul, és nem lehet tovább közös európai hadsereg nélkül. Gazdaságát, és gazdagságát meg kell védenie az „állandó béke” biztosítására. Nem lehet, mi több, nem szabad az USA-ra hagyni egy kontinens biztonságát. Az „atlanti szövetség” teljes félreértése egy külső (idegen) hatalomra bízni egy gazdag földrész katonai biztonságát.

Lásd a putyini koncepciót, a helyi konfliktusokat, amiket az EU elnézett. Putyin a szomszédos országokból (Csecsenföld, Grúzia, Ukrajna) le-le csipkedett kis darabokat, katonáit pedig Szíriában és Líbiában képezte ki. Az EU pedig csak rosszallóan „ejnye-benyé”-zett”. Az egész világ tűrte és (el)nézte a ”helyi háborút”, a több mint 16.000 halottat követelő donbasszi „összetűzéseket”.

A gazdasági szankciók, vészesen emlékeztetnek a leningrádi blokádra, a lakosság kiéheztetésére. A gazdagok ebből keveset fognak érezni. Lehet tapsikolni, hogy egyesek elvesztik csalással, lopással szerzett vagyonukat, viszont a jónép mindennapjait keseríti meg az áru és pénzhiány, valamint az infláció és az általános drágulás.

Már jelzik, hogy a SWIFT átutalási rendszer blokkolása az EU tagállamokra is visszaüt. Hiszen nem tudják fizetni az orosz gáz és kőolaj szállításokat, no meg az emelkedő árakat.  A német kormány vezette be a kiskeresetűek villany és gázszámláinak támogatását. Tessék figyelni! Ez nem „rezsicsökkentés”, azaz nem mindenkinek „jár”, ezt Németországban csak a rászorulók kapják, ill. igényelhetik.

Megmenti-e Kína Putyint, avagy SWIFT kontra CIPS

Az Ukrajna elleni háború miatt az USA és szövetségesei ki akarják zárni Oroszország bankjait a Swift rendszerből. Ezzel súlyos csapást mérnének Putyinra hiszen az éves GDP 4-5%-al csökkenhetne.

Csakhogy Moszkvában számoltak ezzel, és Putyin megállapodhatott Hszi Csinping elnökkel a kínai CIPS rendszer használatáról amikor tárgyaltak egymással a téli olimpia megnyitóján Pekingben. Kína a legnagyobb gazdasági partnere Oroszországnak, és a jelentősége minden bizonnyal tovább növekedhet, ha a nyugati szankciók miatt bajba kerül az orosz gazdaság. Más kérdés, hogy Peking számára távolról sem oly fontos partner Oroszország gazdasági szempontból: Mongóliával egyenértékű a részesedése a kínai külkereskedelemben.

Mi az a CIPS?

2015 óta végez nemzetközi fizetéseket – jüanban! 23 olyan orosz bankról lehet tudni, amely be van kötve ebbe a rendszerbe. Vagyis ha kizárják őket a Swift rendszerből, akkor használhatják a kínaiak rendszerét.

Moszkva felkészült a szankciókra: már hónapok óta rohamtempóban adta el dollár készleteit, és növelte jüan készletét. A háború kezdetén az orosz nemzeti bank dollár készlete mindössze 16%-a volt az összes tartaléknak míg öt évvel korábban ez még
40%-ot tett ki.

A nagy cégek is folyamatosan térnek át a dollárról a jüanra. A Gazprom például múlt szeptember óta jüanban kéri a repülőgép üzemanyag árát, melyet korábban dollárban kellett kiegyenlíteni.

A kérdés az, hogy Kínán kivül más országokkal is tud-e Oroszország a CIPS rendszeren keresztül kapcsolatot tartani? A CIPS rendszernek  tavaly 1253 pénzintézet volt a tagja,  a Swiftnek több mint 11 ezer. A CIPS kínai főnöke elmondta a New Yorki Bloombergnek, hogy tudatosan épitenek ki egy alternatív rendszert a Swift-tel szemben. A kinai jüan árfolyama 10%-al nőtt a dollárral szemben a pandémia idején. Kína GDP-je több mint 8%-al nőtt tavaly.

Míg az Európai Uniót sőt az Egyesült Államokat is súlyosan meg viselheti az a gazdasági válság, amely az ukrán háború nyomán kialakulóban van, a kínaiak meg akarják ezt úszni. Kihasználják Oroszország szorult helyzetét kedvező áron juthatnak energiához. Éppúgy mint Irán esetében amikor a szankciók sújtotta országot ők mentették meg a gazdasági összeomlástól. Cserébe viszont hosszú távra biztosítottak Kína számára viszonylag olcsón energiahordozókat.

Kína két legnagyobb bankja nem pénzel energia importot Oroszországból

A Bloomberg értesülései szerint a világ legnagyobb bankja, az ICBC és a Bank of China azért hozta meg ezt a döntést, mert nem akarnak fekete listára kerülni, ha a Nyugat levágja a Swift fizetési rendszerről az oroszokat.

Mindkét kínai óriás bank állami tulajdonban van vagyis maximális mértékben követi a kommunista párt utasításait. Hszi Csinping elnök valamiben megállapodhatott Putyinnal Pekingben amikor az orosz elnök ottjárt a téli olimpia megnyitóján. A kínaiak újabb hatalmas földgáz üzletet kötöttek Moszkvával. Csakhogy ezt valamilyen formában finanszírozni kell.

twitter.com

Pekingnek ebben már vannak tapasztalatai hiszen Irán legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált miután az országot kizárták a nemzetközi fizetési rendszerből. Kína hatalmas mennyiségű kőolajat és földgázt importál Iránból cserébe pedig nagy fejlesztési programokban vesz részt az országban. Nem kizárt, hogy Peking hasonló együttműködésre készül Moszkvával. Csakhogy ez nem oldja meg az oroszok fizetési gondjait. Az orosz bankrendszer az összeomlás határán áll, a rubel a mélyben.

Putyinnak a háború napi 20 milliárd dollárba kerül

Az oroszok bespájzoltak jóelőre, de villám háborúra számítottak. Ez nem jött be, és emiatt sokkal gyorsabban kerülhetnek szembe elemi gazdasági problémákkal mint ahogy azt korábban gondolták. Ha a Swift rendszerről lekapcsolják Oroszországot, akkor a GDP 4-5%-al csökkenhet, előidézve az életszínvonal drámai romlását. Egy népszerűtlen háború az életszínvonal csökkenésével kombinálva aligha erősíti Putyin pozícióját. A kínaiak tárgyalásokat javasoltak Putyinnak. Aki nehéz helyzetében kénytelen volt elfogadni a pekingi javaslatot, de úgy, hogy ne legyen belőle semmi. Lavrov külügyminiszter elmondta: csakis azután tárgyalnak Ukrajna vezetőivel “miután ott helyreállt a demokrácia”! Vagyis oroszbarát rendszer uralkodik Kijevben. Minél tovább elhúzódik a háború annál nehezebb lesz Putyinnak olyan ukrán politikust találnia, aki hajlandó vállalni az együttműködést és a pária szerepet mind Ukrajnában mind pedig a világban.

Újabb csapás a az oroszokra és még nincs vége

Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy új “szigorú pénzügyi szankciókat” vezetnek be Oroszországgal szemben, beleértve egyes bankok leválasztását a SWIFT bankközi rendszerről információ továbbítására és fizetésre – közölte az Európai Bizottság vezetője.

 

“Így minden orosz bank, amelyet a nemzetközi közösség már szankcionált, és szükség esetén más orosz bankok is lekapcsolódnak a SWIFT-ről” – mondta. Emellett a nyugati partnerek “úgy döntöttek, hogy tovább korlátozzák az Orosz Központi Bank azon képességét, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal támogassa a rubel árfolyamát”.

“A megállapodás szerinti szankciók az ukrajnai háborút támogató oroszországi és más országokbeli egyéneket és szervezeteket is megcélozzák. Ez mindenekelőtt véget vet annak a lehetőségnek, hogy a gazdag oroszok megszerezzék maguknak és hozzátartozóiknak az úgynevezett aranyútlevelet és az európai állampolgárságot”

“Emellett munkacsoportot hoznak létre az USA és az EU képviselőinek részvételével a szankciók gyors végrehajtásának biztosítása, valamint a szankciók hatálya alá tartozó személyek, családjaik és cégek vagyonának befagyasztása érdekében.” A nyugati országok  “hangsúlyozták, hogy készek további új intézkedésekhez folyamodni, ha Oroszország nem hagyja abba az Ukrajna és így az európai világrend elleni támadást”.

 

A rubel és az orosz tőzsde máris fizeti Putyin agresszív fellépésének árát

Egy dollár 81 rubelt ér, ez majdnem abszolút mélypont. A moszkvai tőzsde idén eddig 20%-ot veszített pedig még februárnak sincs vége. További mélyrepülés várható – jósolja a CNN.

“A közeli jövőben további árfolyam csökkenést várunk a moszkvai tőzsdén”- nyilatkozta JP Morgan Chase elemzője. Aki kifejtette, hogy a veszteség korlátozott lehet, ha az orosz csapatok megállnak a két szakadár ukrán tartomány határainál. Ha viszont tovább nyomulnának nyugat felé, akkor az orosz bankokat kizárnák a nemzetközi fizetési rendszerből, és rendkívüli mértékben megnehezítenék az olaj és a földgáz exportját, amely Oroszország fő bevételi forrását jelenti.

A Capital Economics szakértői felmérték a nyugati szankciók várható hatásait az orosz gazdaságra. Szerintük az első szankciók a GDP 1%-os csökkenését idézhetik elő. Ha viszont az oroszok folytatják az előrenyomulást, és a Nyugat levágja az orosz bankokat a Swift fizetési rendszerről, akkor a veszteség már a GDP 5%-a lehet!

“A jelenlegi szankciók inkább szimbolikusak”

– mondta a Capital Economics elemzője a CNN-nek, aki szerint minden attól függ, hogy mit lép Putyin?

140 dollár is lehet egy hordó olaj

A Capital Economics több forgatókönyvet is készített az ukrajnai válság világgazdasági hatásairól. A legrosszabb forgatókönyv szerint egy hordó olaj ára elérhetné a 140 dollárt is, amit mindenki megérezne a benzinkutaknál. Minthogy a földgáz ár is emelkedne, ezért a fűtési számlák is lényegesen magasabbak lennének.

Mindez nagyon megdobná az amúgy is magas inflációt. Ez pedig arra ösztönözné a jegybankokat, hogy minél előbb szigorítsanak – írja a forgatókönyv, melyet a Capital Economics szakértői készítettek az Ukrajna körül kialakult válságról.

Oroszország Kína fele fordulhat

Erre hívta fel a pekingi hivatalos véleményt tükröző Global Times. Februárban a Gazprom és a China National Petroleum Corporation földgáz szállítási egyezményt kötött. Eszerint az orosz fél 48 milliárd köbméterre emeli földgáz exportját Kínába.

Moszkva arra is felkészült, hogy lekapcsolják a Swift rendszerről. 2014 óta kifejlesztettek egy másik rendszert. Ez az SPFS rendszer jelenleg már az orosz fizetések 20%-át bonyolítja le.

Tavaly Oroszország GDP-je 4,7%-al növekedett, elsősorban az energiaárak emelkedése miatt. Ez tízéves rekord. Putyin tehát jól bespájzolhatott. Épp ezért Oroszország sokáig elviseli a nyugati szankciókat – hangsúlyozza a pekingi Global Times.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK