Kezdőlap Címkék SURE program

Címke: SURE program

Újabb uniós programba kéredzkedett vissza a kormány

Mintegy 55 milliárd forintnyi uniós támogatást hív le a kormány az Európai Unió úgynevezett SURE-programjából, ebből az idei évben biztosított bértámogatások számláit kívánják majd fedezni – jelentette be online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

A SURE-programot még 2020-ban indította el az Európai Unió, hogy kis- és középvállalkozások, családi cégek, egyéni munkavállalók és önadózók számára bérkiegészítést biztosíthassanak belőle a kormányok a covid-járvány miatti bevételkiesések kompenzálására.

A képviselő az elmúlt hónapokban számtalan alkalommal szorgalmazta ezt a lépést a kormánynál, amely azonban eddig csak „flegma elutasításokkal” válaszolt.

A mintegy 100 milliárd eurós keretösszegből számos tagállam hívott le tavaly évvégén nagyobb összegeket: míg más országok akár 2-3 milliárd eurónyi támogatást is igényeltek, addig a magyar kormány 2020 őszén ebből mindössze 504 millió eurót kapott.

Összehasonlításként az alig félmilliós lakosú Málta igényelt hozzánk hasonló összeget, míg például a szomszédos Románia már többszörösét, 4 milliárd eurót.

Az Orbán-kormány kért volna többet is az első körben, de a benyújtott pályázatuk egyes pontjait állítólag nem tartották szabályszerűnek.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy már akkor figyelmeztette a kormányt: több forrást lenne szükséges lehívni, például a turizmus-vendéglátás iparágában súlyos károkat elszenvedő – szektorálisan mintegy félmillió magyart érintő – munkavállalók megsegítésére.

Az Orbán-kormány a korábban lehívott összegből fedezte például az egészségügyi dolgozók (eredetileg egyébként az MSZP által javasolt) egyszeri, ötszázezer forintos támogatását, a KATA-sok adóelengedését és más, akkor a kormánypropaganda által ünnepelt intézkedést.

Ujhelyi személyes lobbizásának köszönhetően Nicolas Schmit foglalkoztatásért felelős biztos korábban megerősítette, hogy a 100 milliárdos keretből fennmaradó összegre a rászoruló tagállamok, így Magyarország is újra pályázhat.

Erre hiába hívta fel a kormány figyelmét és javasolta idén tavasszal is legalább egy egymilliárd eurós összeg lehívását ebből a rendkívül kedvezményes hitelkeretből, a kormány mindvégig csak elutasító, kikerülő válaszokat adott.

„December elsejével most mégis igényeltek 55 milliárd forintnyi támogatást, amelyből az idei bértámogatási költségeket fogják utólag fedezni.

Orbán veri a mellét, de közben mindig elhallgatja, hogy az embereket segítő támogatások valójában az Európai Unióból érkeznek”

– fogalmazott Ujhelyi, aki a sajtótájékoztatóján rámutatott arra is: az Orbán-kormány állami szintű korrupciója és jogállamisággal kapcsolatos bűnei miatt a helyreállítási alap forrásai ugyanakkor továbbra is be vannak fagyva.

Miután a Fidesz nem hajlandó változtatni a politikáján, ezért áprilisban olyan új kormányt kell választani helyette, amely képes a Magyarországnak adható források maradéktalan lehívására és tisztességes felhasználására.

A kormány újra pályázhat a SURE-pénzekre

Sikerült elérni, hogy az uniós munkahelyvédelmi program (SURE) több mint kilencmilliárd eurós maradvány összegére újra pályázhassanak a tagállamok, így Magyarország is. Vagyis van megfelelő forrás arra, hogy a szolgáltató- és szórakoztatóipar munkavállalóinak érdemi segítséget lehessen nyújtani – jelentette be szerdai online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István szocialista politikus.

Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai bizottságának alelnöke emlékeztetett: a SURE-program egy olyan 100 milliárd eurós keret, amelyből a tagállamok a munkaerőpiaci válság hatásait tudják enyhíteni részmunkaidős vagy csökkentett munkaidős foglalkoztatással, illetve önfoglalkoztatóknak nyújtott bértámogatással.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy még tavaly tavasszal épp az általa benyújtott módosításoknak köszönhetően ezt a keretösszeget a turisztikai, illetve a szolgálatói-, szórakoztatóipari szektor érintettjei számára is megnyitották. Bár a magyar kormány először nem akart pályázni erre a keretre, végül mégis benyújtottak egy – a hírek szerint elrontott – igénylést, amelynek eredményeképpen az eredetileg kért összegnél kevesebbet, mintegy 504 millió eurót ítéltek csak meg hazánknak; ennek egyik részletét épp tegnap utalta el az Európai Bizottság.

A szomszédos országok mind ennél jóval nagyobb szeletet tudtak kihasítani a büdzséből, míg a horvátok egymilliárd-, a csehek kétmilliárd-, addig a románok négymilliárd eurót kértek és kaptak Brüsszeltől. Az MSZP politikusa szerint a kormány az elmúlt időszakban ebből finanszírozta például a KATA átmeneti elengedését, valamint – az egyébként eredetileg épp a szocialisták által javasolt – egyszeri ötszázezer forintos juttatást az egészségügyi dolgozók számára.

A sajtótájékoztatón  a politikus bejelentette, hogy tavaly évvégén leegyeztette Nicolas Schmit foglalkoztatáspolitikáért és szociális jogokért felelős biztossal – aki ezt levélben is megerősítette a magyar képviselőnek -, hogy a SURE-program keretében megmaradt, mintegy 9,7 milliárd eurós maradványösszegre a tagállamok újra pályázhassanak a következő hónapokban.

„Felszólítom a kormányt, hogy mielőbb nyújtson be pályázatot az Európai Bizottsághoz és minimum egymilliárd eurós keretösszegre adjon be igénylést. Ebből a pénzből pedig – az uniós szabályokat betartva – visszamenőleg és előre is oldják meg a magyar szolgáltatói szektor öt-hatszázezer munkavállalójának immár tarthatatlanná vált helyzetét. Találtam tehát forrást, a kormány dolga, hogy megszerezze azt!”

– fogalmazott Ujhelyi István. Kiemelte, hogy

az Orbán-kormánynak nem csak hitegetnie kell, hanem kézzel fogható segítséget kell nyújtania az érintett ágazat dolgozóinak, erre pedig ez a forrás egyértelműen lehetőséget biztosít.

Ujhelyi egyúttal megismételte korábban tett javaslatait a jelenleg hatályos, indokolatlan korlátozások újragondolásával kapcsolatban.

Az MSZP álláspontja szerint, ha nem lehet enyhítésekkel életet lehelni az ágazatokba, akkor a kormány felelőssége tisztességes anyagi segítséget nyújtani nekik a talpon maradáshoz.

Milliárdokat igényelhetne az emberek megsegítésére Brüsszeltől a magyar kormány

Januárban ismét megnyílik a lehetőség arra, hogy a magyar kormány uniós forrást igényeljen a nehéz helyzetbe került munkavállalók megsegítésére, egyelőre azonban kérdés, hogy a Fidesz élni fog-e ezzel a lehetőséggel – fogalmazott hétfői online sajtótájékoztatóján Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője.

Ujhelyi írásbeli kérdéssel fordult Nicolas Schmit foglalkoztatásért és szociális jogokért felelős uniós biztoshoz, aki a napokban arról tájékoztatta, hogy a SURE-programot igénybe vett tagországok számára – így Magyarország számára is – elérhetővé teszik a még szabad forrásokat egy második pályázati körben, összesen mintegy 9,7 milliárd euró összértékben. Elmondta, hogy a magyar kormánynak már januárban jeleznie kellene pályázati szándékát és azt: milyen célokra kívánja elkölteni ezt a rendkívül kedvező uniós hitelt.

Az MSZP európai politikusa a sajtótájékoztatón emlékeztetett, hogy a SURE-programot még idén tavasszal indították el annak érdekében, hogy segítse a koronavírus-járvány által sújtott munkahelyek és munkavállalók védelmét, többek között a csökkentett- vagy részmunkaidős foglalkoztatás, vagy épp az önfoglalkoztatók bérkiegészítésének támogatásával.

A 100 milliárd eurós keretből számos tagállam igényelt összegeket, Ujhelyi elmondása szerint azonban Magyarország meglepően keveset:

míg például Csehország 2 milliárd eurót, Lengyelország 11 milliárdot, Románia pedig 4 milliárd eurót igényelt, addig a magyar kormány mindössze 504 millió eurós keretet tudott elhozni Brüsszelből.

Az MSZP politikusa a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyar kormányt már azért is „noszogatni kellett”, hogy egyáltalán pályázzon erre a pénzösszegre, később pedig még azt is igyekeztek eltagadni, hogy pontosan mire fordítják. Rámutatott, hogy

a kormány a SURE-program alapján igényelt uniós hitelből utófinanszírozza többek között a KATA-soknak adott átmeneti adókedvezményt, a családtámogatások rövid idejű kiterjesztését, de ebből finanszírozták (az eredetileg az MSZP által javasolt, majd a kormányzat által végül meglépett) egyszeri juttatás kifizetését is az egészségügyi dolgozóknak.

„Az első körben kevés pénzre pályáztunk, de a sikeres lobbinknak köszönhetően most itt az újabb lehetőség, hogy a kormány újból nekiveselkedjen és újabb összeget hozzon el Brüsszelből. Ideje, hogy a Fidesz végre az emberek valódi problémáival foglalkozzon a folyamatos propaganda és hazudozás helyett. Tegyék asztalra az ellenzék által megfogalmazott javaslatokat, például az MSZP és a szakszervezetek által közösen kidolgozott programokat a munkavállalók megsegítése érdekében. Hajrá kormányzat! Tessenek végre dolgozni és kormányozni!” – fogalmazott Ujhelyi István, hozzátéve: elvárja a magyar kabinettől, hogy mielőbb világossá tegye milyen célokra és milyen összegben kíván az újból megnyíló keretből uniós támogatást igényelni.

Kérdéseket vet fel a turizmusnak juttatott támogatás kiosztása

Valami megint bűzlik a kormány pénzosztása körül – jelentette ki Ujhelyi István európai parlamenti képviselő szombati online sajtótájékoztatóján. Az Európai Parlament közlekedési és turisztikai szakbizottságának első alelnökeként hangsúlyozta: súlyos károkat szenvedett el a vendéglátásra épülő szektor, ezért mindenképpen szükség van állami támogatásra az érintett kis- és középvállalkozások túléléséhez és újraindulásához.

Felmerül a gyanú, hogy a szállodai foglalások után járó kompenzációból leginkább csak azok a „csókosok” részesülhetnek, akik közel állnak a Fidesz-kormányhoz és vélhetően előre tudtak a lehetőségről. A kormány a korlátozó intézkedések bejelentésekor azt közölte: az idén novemberben rögzített előzetes foglalások nyolcvan százalékát megtérítik az érintett szállásadóknak, ez Dömötör Csaba államtitkár szerint 928 ezer vendégéjszakát és többmilliárdos támogatási összeget jelent.

Ujhelyi István szerint azonban ez az adat komoly kérdéseket vet fel:

olyan időszakban mutat ugyanis jelentős foglaltsági szintet és vendégmozgást az országban, amikor járványügyi vészhelyzet van érvényben, a határokat lezárták és érdemi korlátozásokat vezettek be.

Az EP-képviselő szerint nehezen elképzelhető, hogy átlagban napi 31 ezer, belföldi vendégekhez köthető szállodai foglalás volt, ez ugyanis a tavalyi év azonos időszakának felelne meg, most viszont Budapest szállodáinak kilencven százaléka zárva van, a Balaton pedig teljesen kiürült.

„Ez nekem bűzlik:

vagy nagyon jól megy egyeseknek, vagy feltehetően kamu adatokat adtak le a kormányzati szerveknek bizonyos szállodák és hotelláncok. A bizalmatlanságot csak erősíti a program hitelességével kapcsolatban, hogy a szállodaipar szereplőinek nagy többsége nem találkozott ezzel a dömpinggel, ahogyan nem találkozott az állami kompenzációval sem”

– fogalmazott Ujhelyi István egyben bejelentette, hogy közérdekű adatigényléssel fordult a kormányhoz és az illetékes turisztikai ügynökséghez a tavalyi és idei foglalási adatok megismerése érdekében, de

arról is tájékoztatást kért a szocialista EP-képviselő, hogy

mely cégek kaptak ebből a többmilliárdos keretösszegből.

Európában a legtöbb tagállam kormánya érdemi segítséget nyújt a turisztikai ágazat bajba került szereplőinek, állítása szerint a magyar kormány azonban egyelőre nem teljesít túl jól ezen a területen. Míg a követendő példaként felhozott Ausztriában a tavaly novemberi – vagyis a járvány előtti, rendes turisztikai szezon – foglalásainak nyolcvan százalékát téríti meg az állam, addig Magyarországon ezt az idei foglalásokhoz, illetve leadott adatokhoz kötik.

„A turizmusban nem csak kormányközeli milliárdosok érdekeltek, hanem négyszázezer munkavállaló, kis- és közepes családi vállalkozás, akiknek létkérdés, hogy segítséghez jussanak.

Sajnálatos, hogy az európai uniós SURE-programból is a magyar kormány mindössze 504 millió eurós tudott lehívni és ennek is csak töredékét fordítja a turisztikai szektor szereplőinek megsegítésére. Ráadásul ezt is úgy, hogy

egy célzott kör jogosult csak a forrásokra, ami ismét azt feltételezi, hogy a kormány nem a magyar embereken, hanem csak saját haveri körén akar segíteni”

– tette hozzá Ujhelyi István. A közérdekű adatigénylésre tizenöt napon belül kell válaszolnia az érintett kormányzati intézményeknek, amennyiben nem adják ki a megfelelő és kötelező adatsort, úgy a szocialista EP-képviselő kész bíróságon kiperelni azokat.

Állami tisztviselők védelmére kért hitelt a kormány?

Tizenöt pontos kérelmet nyújtott be az Orbán-kormány az Európai Bizottsághoz a munkahelyvédelem érdekében létrehozott brüsszeli hitelprogram kapcsán – ez derül ki azokból a dokumentumokból, amelyeket Ujhelyi István szocialista EP-képviselő ismertetett vasárnapi online sajtótájékoztatóján.

Az MSZP európai politikusa emlékeztetett: már a koronavírus-járvány kezdetekor felhívta a kormány figyelmét arra, hogy számtalan konkrét uniós program és támogatás nyílt meg az egészségügyi- és a gazdaságvédelmi intézkedések támogatására, ezeket azonban a Fidesz-kormány eleinte elutasította, sőt – emlékeztetett Ujhelyi – nagyrészüket a kormányzat le is tagadta.

A Fidesz propagandájával szemben számos ágazat sokszázezer munkavállalójának megélhetése került veszélybe a járványhelyzet miatt, a kormány azonban eleddig csak részben valósított meg olyan munkahelyvédelmi programokat, amelyek más tagállamokban már sikerrel működnek.

Ujhelyi a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, hogy a most nyilvánosságra hozott dokumentum egyértelműsíti, hogy az Orbán-kabinet a gazdaságvédelmi programjának legtöbb intézkedését brüsszeli hitelből kívánja utólag finanszírozni. A politikusa rámutatott, hogy a százmilliárdos eurós keretösszegű SURE-program célja kedvezményes hitelkeretből segíteni a válság miatti rész- vagy csökkentett munkaidős alkalmazásra kényszerült dolgozók bértámogatását.

Ujhelyi hangsúlyozta, hogy a magyar kormány pályázatát másfél hónapos csúszással és csak módosításokkal tudta elfogadni az Európai Bizottság, ráadásul

jóval kisebb keretösszeget kapunk, mint más tagállamok: Csehország például a négyszeresét, Románia a nyolcszorosát kapja hitelkeretként a Magyarországnak várhatóan megítélt összegnek, ami 504 millió euró, vagyis nagyságrendileg 180 milliárd forint lesz.

Az MSZP EP-képviselője egy héttel ezelőtt kért tájékoztatást Gulyás Gergely kancelláriaminisztertől arról, hogy pontosan mekkora összeget kértünk Brüsszeltől, mi volt az oka a késlekedésnek és a kényszerű módosításnak, illetve mely ágazatokat és miként kívánnak ebből az összegből megsegíteni; válasz azonban a Miniszterelnökségtől egyelőre nem érkezett.

„Támogatom a programot és örülök annak, hogy a kormány végre benyújtotta az igényét, de fontos a mélyére nézni annak, hogy mire fogják költeni ezt az összeget”

– fogalmazott Ujhelyi, hozzátéve: a rendelkezésre álló dokumentumok szerint vannak kérdéseket felvető tételek.

Az európai parlamenti képviselő a tizenöt intézkedést ismertetve elmondta: a magyar kormány igényei között szerepel például egy olyan pont, amely „az állami tisztviselők személyes egészségének védelmére irányuló különleges intézkedésekkel kapcsolatos költségek” megtérítését kéri, de szerepel olyan tétel is, amely a kórházak és az egészségügyi dolgozók védőfelszerelésének megfizetését kéri. Ez utóbbi pedig élesen szemben áll a kormány korábbi kijelentéseivel, miszerint az Európai Unió semmilyen segítséget nem nyújt Magyarországnak a védekezésben.

A SURE-programhoz benyújtott kormányzati igények között szerepel az a korábban épp az MSZP által szorgalmazott, majd a Fidesz-kormány által az egészségügyi dolgozóknak végül megadott egyszeri pénzügyi juttatás is, amelyet most ezek szerint a brüsszeli hitelből kívánnak utófinanszírozni.

A szocialista politikus szerint az Orbán-kormány a KATA-sok adómentességét, de a rehabilitációs hozzájárulási adó csökkentését és a szociális-, valamint a szakképzési hozzájárulási adó felfüggesztését is ebből a hitelkeretből kívánja elszámolni.

A sajtótájékoztatóján elhangzott az is, hogy szintén a SURE-programhoz beadott kormányzati igények között szerepel számos gazdasági szektor, többek között a turisztikai ágazat megsegítése is, azonban utóbbi olyan szűkítő kitétellel („turisztikai térségekben található szálláshelyek korszerűsítéséhez a meglévő munkaerő megtartása céljából”), amely

egyértelműsíti, hogy elsősorban a turizmusban érdekelt „fideszes csókos körök” kapnak majd ebből az uniós hitelből, nem pedig például azok a budapesti érintett kis- és középvállalkozások, akik érdemi segítség nélkül maradtak a válságban.

„Kevés pénzt kértünk és nem minden olyan munkavállalót akar a kormány megsegíteni belőle, akik valóban rászorulnak. A kormány ráadásul ezek szerint végighazudta az elmúlt hónapokat, hiszen a nagy hévvel bejelentett gazdaságvédelmi csomagot brüsszeli hitelből kívánják kifizetni, amelytől korábban hangosan elzárkóztak!” – fogalmazott Ujhelyi István.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!