Kezdőlap Címkék SPD

Címke: SPD

Fontos lépés a német koalíció irányába

0

Nem kevesebb, mint huszonnégy órán át tartott az informális egyeztetés a német konzervatívok (CDU-CSU) és a szociáldemokraták (SPD) között. A kormányalakítás ugyan még messze van, viszont most már legalább van rá reális esély, ugyanis az előzetes megegyezés alapján a két fél megkezdi a hivatalos koalíciós tárgyalásokat.

Péntek kora reggel fejeződött be a rendkívül hosszúra nyúlt nem hivatalos tárgyalás Angela Merkelék konzervatívjai és Martin Schulz szociáldemokratái között. A két blokk elsősorban a bevándorláspolitika, a kormányzati költések és az adók tárgyában egyeztetett és elkészítette a hivatalos tárgyalások tervezetét.

A terv két legfontosabb eleme a befogadható menedékkérők számának évi 200 ezer főben való maximalizálása és a családegyesítés útján érkezők ezer fős havi limitje.

Angela Merkel és Martin Schulz a délben tartott közös sajtótájékoztatón elmondták, hogy optimisták a nagykoalíciót illetően, továbbá burkoltan reagáltak is a választók frusztráltságára a centrista pártok bevándorláspolitikájával kapcsolatban.

Némtország “új kezdetéről” beszéltek és a francia kapcsolat szorosabbra fűzését jelölték meg elsőszámú prioritásként.

Továbbá mind Merkel, mind pedig Schulz hangsúlyozta, hogy biztosítani kell az ország szociális kohézióját.

Habár a hivatalos tárgyalások melletti döntés közelebb vitte a feleket a koalícióhoz, a kormányalakítás elég távolinak tűnik. A hivatalos egyeztetések megkezdése előtt a szociáldemokratáknak például meg kell erősíteniük a megegyezést a január 21-i különleges pártgyűlésükön is, ha pedig a valószínűleg hosszú hetekig tartó hivatalos tárgyalások során megegyezésre jutnának a felek, Schulzék akkor is ragaszkodnak ahhoz, hogy azt még megszavaztassák pártjuk tagságával is.

Ennek fényében leghamarabb március végén alakulhat meg az új kormány, de ha nem sikerül koalícióra lépni, akkor új választásokat írhatnak ki. Merkel kereszténydemokratáinak tudniillik nincsen más opciójuk a szociáldemokrata koalíción kívül, mert az úgynevezett Jamaica-koalíció a Zöldekkel és a liberális szabaddemokratákkal már novemberben megbukott.

Merkel utolsó esélye?

0

Több mint három hónap telt el a német választások óta, és az országnak még mindig nincs új kormánya. Angela Merkel vasárnaptól megint tárgyalóasztalhoz ül, és újrakezdődnek a koalíciós tárgyalások. 

Az ötnapos tárgyalássorozat Merkel pártja, a kereszténydemokrata CDU mellett a napokban saját tanácskozást tartó testvértpárt, a bajor CSU és a szociáldemokrata SPD vesz részt. Sok elemző szerint ez Merkel utolsó esélye arra, hogy stabil koalíciót alakítson ki.

Angela Merkel pártja 12 éve irányítja az országot, ebből nyolc éven keresztül a balközép SPD volt a koalíciós partnere. A párt vezetője, Martin Schulz azonban a rossz választási eredmények kapcsán fogadkozott, hogy nem lép újra koalícióra a CDU-val, inkább ellenzékbe vonul.

Merkel – akinek pártja a választási eredmények alapján nem kormányzóképes egyedül – ezután megpróbálkozott egy másik, eddig példátlan koalícióval, amelyet a tárgyalásokban résztvevő pártokról “Jamaica-koalíciónak” neveztek. Ebben a liberális FDP és a zöldek lettek volna a CDU partnerei, de a kezdeményezés novemberben elbukott.

Az újabb “nagykoalíció” kialakítása viszont a szociáldemokratákkal azért nehézkes, mert az érdekek számos ponton eltérnek. A legfontosabb ügyek, amelyekben a mostani tárgyalások során közöt pontokat kellene találni, az a migráció, az Európai Unió és a szociális ellátások kérdése. A cél az, hogy legalább húsvétra megalakulhasson az új kormány.

A tárgyalásokat beharangozó cikkében a Guardian megjegyzi, hogy a CDU és a CSU között sem teljesen harmonikus a kapcsolat, és a bajor párt elnöke, Horst Seehofer még azt is megkockáztatta, hogy a koalíciós tárgyalások megkezdése előtt az EU és Merkel migrációs politikájának leghangosabb kritikusát, Orbán Viktor magyar miniszterelnököt lássa vendégül pártja kongresszusán.

Angela Merkel a gyenge választási eredmények és az egyre növekvő kormányalakítási nyomás miatt nem túl erős pozícióból vág neki a tárgyalásoknak.

Sokba kerülhet a feledékenység a cseh szélsőjobboldali vezetőnek

0

Úgy tűnik, hogy a hétvégi csehországi választások egyik meglepetésének tartott Okamura nem sokáig élvezheti felhőtlenül a sikerét: a cseh hatóságok ugyanis azért vizsgálódnak nála, mert “elfelejtett” bevallani több mint száz millió forintnyi bevételt. 

Tomio Okamura, a tokiói születésű, koreai-japán apától és morvai édesanyától származó politikus a hétvégéi csehországi parlamenti választások egyik legnagyobb nyertese. Az általa vezetett szélsőjobboldali, bevándorló- és iszlámellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD) a cseh választásokon 10,78 százalékot szerzett.

Ám az öröme hamarosan ürömmé válhat. A cseh médiumok ugyanis kiderítették, hogy Okamura a tavaly beadott vagyonnyilatkozatában “elfelejtette” megemlíteni, hogy 115 millió forint értékben adott el egy lakást. Ugyanúgy nem tüntette fel azt sem, hogy a banktól 56 millió forintnyi összegnek megfelelő kölcsönt vett fel. Okamura tagadta, hogy bármit is szándékosan hallgatott volna el és az egészet a vagyonnyilatkozatot készítő könyvelőjének a nyakába várta. Szerinte amúgy is egy formális hibáról van szó, amit

“később mindenképp ki akar javítani, de a választások miatt elfelejtette”. 

Ezt az érvet azonban a cseh Igazságügyi Minisztérium nem fogadja el. Utasította hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot az ügyben. A választásokon második helyet szerző ODS párt képviselői követelik, hogy induljon eljárás a politikus ellen, mivel Okamura akkor hallgatta el ezt a bevételt, amikor már véget ért a szenátori megbízatása, így a törvény értelmében köteles lett volna részletesen beszámolni a vagyonáról. Ugyanúgy a jobbközép párt képviselői szerint a tavalyi vagyonnyilatkozat beküldése után sem jelezte hibát az illetékes hatóságoknál, mert valószínűleg el akarta “tussolni” az ügyet.

Államosítási álmok 

Az SPD elnökével már nem először került a politikai pártok támadásainak célkeresztjébe. Okamura azt vetette fel a közrádióban sugárzott interjújában, hogy meg kellene változtatni a közmédia jogi státuszát.

“A közszolgálati cseh rádiónak és a televíziónak gondjai vannak az átlátható gazdálkodással, és ezt mi meg akarjuk változtatni”

– jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy megszüntetné az előfizetési díjakat, államosítaná a médiát, hogy a legfelsőbb számvevőszék ellenőrizhesse gazdálkodásukat.

A közszolgálati média állami médiává való változtatásáról kapcsolatos elképzelését a cseh közszolgálati televízió és a rádió, illetve a parlamenti politikai pártok döntő többsége is azonnal elutasította, mivel azt ők a sajtószabadság, a demokrácia elleni támadásnak minősítik.  Először a közmédiával szemben nagyon ellenségesen viselkedő Andrej Babiš a választási győzelme után igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az ANO sem óhajtja államosítani a közmédiát és nem fog változtatni annak jogi státuszán.

Csehországban közszolgálati jogi státusza a Cseh Televíziónak, a Cseh Rádiónak és a ČTK hírügynökségnek van, de állami támogatást nem kapnak. Folyamatosan rossz volt a viszonyuk Csehország államfőivel, sőt, a Miloš Zeman jelenlegi cseh elnök kizárólag a kereskedelmi médiumoknak nyilatkozik.

Németország választott – Kemény napok jönnek

0

Marad Angela Merkel kancellár, a kereszténydemokraták megőrizték vezető szerepüket a vasárnapi németországi parlamenti választásokon, de sok százezren elpártoltak a párttól. Sokan az újonnan bejutó, s rögtön harmadik erővé váló szélsőjobb AfD-re voksoltak – nem véletlenül mondta Merkel a választás éjszakáján, hogy politikájával mindent megtesz majd a most AfD-hez pártoltak visszacsábításáért. Már éjjel voltak tüntetések. Kemények lesznek a koalíciós egyezkedések.

Hajnalra meglettek a vasárnapi németországi parlamenti választások eredményei.

A szavazatok 33 százalékát az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU jobbközép

pártszövetség szerezte meg, s ezzel a hányaddal a legtöbb helyhez jutott a Bundestagban. A pártszövetség a II. Világháború utáni első választások óta nem ért el ilyen rossz eredményt. Merkel is elismerte, hogy jobbra számított, s a közvéleménykutatások is jobb eredményt vetítettek előre, igaz, az utolsó napokban már csökkenő támogatottságot mértek a kancellár pártjának.

Második a Szociáldemokrata Párt (SPD), amely 20,5 százalékos voksaránnyal történelmi

mélypontra süllyedt. Máris jelezték, hogy nem kívánnak visszamenni a koalícióba, ezentúl ellenzékből politizálnak majd.

A harmadik helyen a szélsőjobbnak tartott – s első megnyilvánulásai után méltán – a

bevándorlás ellenes Alternatíva Németországnak (AfD) végzett 12,6 százalékkal.

A bevándorlás- és muszlimellenes párt eredményének a hírére tüntetők kezdtek el spontán gyülekezni Belrinben, az AfD székházánál, voltak tiltakozások Frankfurtban és Kölnben is.

Visszatért – négy év kihagyás után – a parlamentbe a Szabad Demokrata Párt (FDP) 10,7

százalékos eredménnyel. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) a szavazatok 9,2 százalékát kapta, a Zöldeknek pedig 8,9 százalék jutott.

A legvalószínűbb forgatókönyvnek elemzők és szakértők azt tartják, hogy úgynevezett Jamaica koalíció jön létre – Németországban a pártoknak színük van, s a reálisnak tartott CDU/CSU-FDP-Zöldek színeiból áll össze a fekete-sárga-zöld „zászló”.

 

A választók kétötöde nem tudja, kire ikszeljen

0

Nem csak  Magyarországon döntenek nehezen a választók arról, hova ikszeljenek. Alig egy héttel a szeptember 24-i szövetségi parlamenti (Bundestag) választás előtt a német választók majdnem 40 százaléka még a bizonytalanok táborába tartozik.

A ZDF országos köztelevízió megbízásából készített közvélemény-kutatás szerint a választók 39 százaléka nem tudja, hogy elmegy-e szavazni, és melyik pártra voksol. Szakértők rszerint a bizonytalanok megnyerésére tett erőfeszítésektől nem várható trendforduló, nem valószínű, hogy a Martin Schulz vezette szociáldemokraták (SPD) behozzák lemaradásukat az Angela Merkel kancellár vezette CDU/CSU pártszövetséggel szemben – tudósít az MTI.

Erre utal a ZDF Politbarometer című kutatásának egy másik adatsora is, amely szerint

a németek 83 százaléka a negyedik kormányfői ciklusára készülő Merkel győzelmére számít, és csak 5 százalék Schulz győzelmére.

Ide ikszelnének

Ha most vasárnap lenne a Bundestag-választás, a CDU/CSU a szavazatok 36 százalékát kapná, ami 2 százalékpontos csökkenés az egy héttel korábban végzett előző Politbarometer-felméréshez képest, és több mint 5 százalékponttal elmarad a 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százaléktól.

Azonban a CDU/CSU így is tetemes előnnyel vezet az SPD előtt,

amely 1 százalékpontos erősödéssel 23 százalékon áll, elmaradva a 2013-ban szerzett 25,7 százaléktól.

A kisebb pártok között viszont továbbra is éles a verseny a harmadik helyért, és mivel az eddigi öt helyett várhatóan hét párt szerez szövetségi parlamenti képviseletet, nehezebb lesz kormányt alakítani.

A ZDF felmérése szerint a Bundestag mostani ellenzéki pártjai stagnálnak, az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) 9 százalékon áll, a Zöldek támogatottsága 8 százalékos. Előttük, egyaránt 10 százalékkal áll két Bundestagon kívüli párt, a 2013-ban elveszített szövetségi parlamenti képviselet után a visszatérésre készülő jobboldali liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) és a CDU/CSU-tól jobbra álló, újonc Alternatíva Németországnak (AfD). Mindketten egy százalékponttal erősödtek az előző felméréshez képest.

A mostani erőviszonyok alapján csak a nagykoalíció – a CDU/CSU és az SPD közös kormányzása – vagy a pártok színei (CDU/CSU: fekete, FDP: sárga, Zöldek: zöld) alapján Jamaica-koalíciónak nevezett CDU/CSU-FDP-Zöldek kormány tűnik valószínűnek.

 

Megvonná az uniós pénzeket Magyarországtól a német miniszter

0

Ha Magyarország a migrációs válságban továbbra is ragaszkodik a konfrontációhoz, akkor szükség esetén meg kell vonni Magyarországtól uniós pénzeket – szögezte le a dpa német hírügynökség szombat hajnalban megjelent interjújában Heiko Maas szociáldemokrata német igazságügyi miniszter.

„Nagyobb nyomást kell gyakorolni azokra az országokra, melyek úgy gondolják, hogy az érvényes jog fölé helyezhetik magukat.

Ha valaki megsérti a jogot, azt szankcionálni kell” – vélekedett Maas.

A dpa azt írja: Maas nem akarja megengedni a magyar miniszterelnöknek, hogy az Európai Bíróság ítélete ellenére kitartson elutasító hozzáállása mellett a menekültek befogadása terén.

„Ha valaki semmibe veszi a bíróság ítéletét, annak pénzügyi következményei kell, hogy legyenek. Aki a menekültkérdésben megbontja az európai összetartást, az ne számítson anyagi kérdésekben európai szolidaritásra” – húzta alá a német belügyminiszter. A szociáldemokrata politikus azt is hozzáteszi, hogy “aki független bíróságok ítéletét nem tartja tiszteletben, az a jogállamiság minden elvének búcsút int”.

Az Európai Bíróság szerdán úgy döntött, elutasítja Magyarország és Szlovákia keresetét,

melyben Budapest és Varsó az Európai Unió miniszteri tanácsának a menekültek elosztására vonatkozó határozatának megsemmisítését kérte.

Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggel a Kossuth Rádióban kijelentette, hogy a bíróság ítéletét tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját, és nem fogja engedni, hogy Magyarországot “bevándorlóországgá” változtassák.

Martin Schulz szerint hiába a nagy hátrány, ő lesz a kancellár

0

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.

Schulz a ZDF-nek nyilatkozott, a beszélgetést az MTI szerint vasárnap este mutatják be. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni a CDU-val és a CSU-val, ha ő lesz az új kancellár.

A felmérések szerint egyébként

a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:

támogatottságuk csak 23-25 százalékos, míg aCDU/CSU 37-40 százalékon áll.

Schulz az interjúban kritizálta a német autógyártókat, mert szerinte az iparág “elaludta a jövőt”. Szerinte gyártók a rövidtávú pénzügyi sikerek érdekében nem fektettek be olyan területekbe, amelyekbe a jövő érdekében kellett volna. Ez vezetett a dízelbotrányhoz.

Martin Schulz
Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi

Schulz este az RTL-en is szerepel majd, ott állampolgárok kérdezik. Az adásból előzetesen közöltek szerint a menekültek és bevándorlók kiutasításával kapcsolatban a kancellárjelölt azt mondta:

ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.

Ostobaságnak nevezte a 200 ezres felső hatást a bevándorlók befogadásáról, amelyet Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke javasolt.

Választási győzelme esetére pedig azt ígérte, minden megtesz azért, hogy európai szinten nagyobb szolidaritás alakuljon ki a menekültek segítésében, eddig ugyanis szerinte sok tagország kibújt a teherviselés alól és Németország mögé rejtőzött. Azt mondta:

A szolidaritás egy alapelv, nem mazsolázgathat belőle mindenki a kedve szerint.

Arról is beszélt, hogy kancellárrá választása esetén Németország csak akkor hagyná jóvá az EU költségvetését, ha megegyezés születne egy egységes bevándorlási és menekültpolitikáról.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK