Kezdőlap Címkék Soros

Címke: Soros

Orbán: A keresztény Európa, mint a levegő

0

A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban, szokásos pénteki interjúját szinte teljes egészében a migrációnak és a sorosozásnak szentelte. Felvezetőként azt mondta, hogy a menekültek „rúgták ránk az ajtót”.

Orbán Viktor szerint a keresztény Európa olyasmi, mint a levegő, amiből élünk, természetes módon vesz bennünket körül, ezért érezzük magunkat otthon Magyarországon, hitbéli meggyőződésre való tekintet nélkül. Szerinte ezért is van az, hogy a keresztény Európa kérdése politikai kérdéssé vált.

A Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje azt mondta: az kérdés, hogy az általunk szeretett életmódot, életfelfogást megtudjuk-e őrizni, vagy azt külső hatásra megfogják változtatni. Így visz el minket a keresztény Európa gondolata a bevándorló Európa problémájához és a migráció kérdéséhez.

Szerinte az Európa nyugati részén élők fiatalok egy olyan életre kell, hogy felkészüljenek, amelynek során még látni fogják a keresztény Európa elvesztését, hogy a saját világukban ők fognak kisebbségbe kerülni. „Nem mondom, hogy ez egyszerre következik majd be mindenhol, azonos ütemben, de azt állítom,

hogy kerületről kerülete, városról városra elveszítik a keresztény többséget Európában”.

Orbán szerint ez a veszély mindenkinek ott lebeg a feje fölött, és az a kérdés, hogy milyen választ adnak erre a veszélyre a különböző európai népek.

Szívesen segítünk a bajba jutottaknak, oda hajlandóak vagyunk segítséget is vinni, de nem akarjuk tönkre tenni az életünket, és a bajt idehozni – mondta a miniszterelnök.

Orbán Viktor ezt követően a 2000 Soros-zsoldos tevékenységéről beszélt.

A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a kormánypártok az ország sorsa szempontjából legfontosabb kérdésről beszélnek, a bevándorlásról, mert hiába fejlődik az ország, a bevándorlás felemésztené ennek hasznait.

Az ellenzéki pártok kampányában azonban ennek se híre, se hamva, nem beszélnek a jövő legfontosabb kérdéséről – mondta Orbán, aki szerint ennek az az oka, hogy „nemzetközi cenzúra alatt állnak”.

Lapszem – 2018. március 26.

0

Ma az Emánuelek tartják a névnapjukat. S hogy milyen idő lesz? Többnyire erősen felhős lesz az ég, helyenként kisebb eső, havas eső, néhol havazás lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet 6 és 11 fok között valószínű. Késő estére 3, 8 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik!

 

Magyar Nemzet –  Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában

Furcsa, szövevényes történet jutott a lap tudomására amerikai forrásokból. Egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Magyar Nemzet négy napja nem kap választ az MKB-tól, hogy az utóbbi három évben hány alkalommal vettek fel a bankból egy összegben 250 ezer eurót, vagyis csaknem nyolcvanmillió forintot meghaladó összeget.

Magyar Idők – Juhász végül belebukott a nőverési botrányba

Belebukott volt élettársa bántalmazásába Juhász Péter, az Együtt elnöke – így értékelték a kormánypártok azt, hogy a politikus bejelentette: nem indul az április 8-i választáson. Juhász Budapest 1. számú választókerületében mérette volna meg magát, ahol jelenleg az ellenzéki együttműködésről tárgyalnak a kormánypárti Hollik István kihívói.

Juhász Péter, az Együtt elnöke belebukott a nőverésbe – ekként értékelte Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója. A KDNP-s országgyűlési képviselő Hidvéghihez hasonlóan nyilatkozott, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy volt élettársának bántalmazása miatt Juhász Péter ellen már a rendőrség is nyomoz,

„így bármit is állít, nyilvánvalóan ez lehet a visszalépés oka”.

A tartósan 1 százalék körülire mért Együtt elnöke, aki korábban a drogliberalizációért folytatott küzdelmével hívta fel magára a figyelmet, visszalépését a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében hozott áldozatként állította be. Függetlenül attól, mi áll Juhász lépésének hátterében, az 1-es számú választókerületben végül tényleg megvalósulhat az ellenzéki összefogás.

Magyar Hírlap – Tuzson: Soros bábként használja az ellenzéket

A bármiféle társadalmi legitimáció nélküli szervezetek azt akarják elérni, hogy kapjanak a kezükbe egy ostort, amelyet mások, akár egyes országok felett csattogtathatnak. Ez megengedhetetlen – nyilatkozta a lapnak Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár annak kapcsán, hogy a hazánk ellen a berlini kormánynál lobbizó, Soros által pénzelt Dénes Balázs és szervezete kétmilliárd eurót kérne Brüsszeltől az álcivilek számára.

Kifejtette egyebek között, hogy Európa szempontjából sem mindegy, mi lesz a magyarországi választás eredménye.

Ha itthon ellenzéki kormány alakul, vagy nem tudja, vagy nem akarja majd megállítani a bevándorlást. Inkább az utóbbi valószínű. Habár az ellenzéki pártok most azt állítják, nem bontanák le a kerítést, nem akarnak kvótákat sem, Tuzson szerint kockázatos lenne hinni nekik.

Érdekes adalék, hogy a Stop Soros törvénycsomag parlamenti vitájában a Jobbik részéről jelezték, nem támogatják a spekuláns szervezeteinek korlátozását. A következő parlament első dolga az lesz, hogy letárgyalja és elfogadja a Stop Soros törvénycsomagot, amely egyértelműen fogalmaz. Egyrészt engedélyhez kell kötni minden, a bevándorláshoz kapcsolódó tevékenységet, s ha ezzel összefüggésben nemzetbiztonsági kockázat merül fel, akkor ez nem adható meg. Fel kell függeszteniük ezt a munkát. Komoly ügy ez, határozottan fel kell lépni azokkal szemben, akik a migrációt szervezve megszegik ezeket a kikötéseket.

Tuzsont megkérdezték a Migration Aid-ügyről, a CEU-ról is.

Népszava – Andor László: a béremelés nem választási ajándék

A bérszakadékot nem lehet egycsapásra fölszámolni, de számos olyan uniós program van, amely az egyenlőtlenségek mérséklését célozza. Magyarországon azonban eltérítették ezeket a forrásokat az eredeti céljuktól – mondja Andor László, volt uniós biztos, aki Karácsony Gergely kormányában a foglalkoztatáspolitikáért felelne.

Szerinte újra kell indítani a szociális párbeszédet a munkáltatók és a munkavállalók között, és új Munka törvénykönyvet kell írni, amelynek már a megalkotási folyamatában is konzultálni kell a munkáltatói és a munkavállalói szervezetekkel.

Fel kell készülni azokra az új helyzetekre is, amelyeket a digitalizáció és az automatizáció teremt. Olyan keretet kell megalkotni, ami nem elfojtja, hanem összehangolja az innovációt az európai normák között történő vállalkozással és foglalkoztatással. A közfoglalkoztatás az elmúlt hat évben messze túlterjedt az indokolható kereteken, ez rendkívül költséges, és olyan zsákutcába zárja az embereket, ahonnan nincs esélyük visszakapaszkodni az elsődleges munkaerőpiacra. A közmunkásokat fel kell szabadítani: minden munkaügyi szabálynak vonatkoznia kell rájuk, beleértve a minimálbért is. Ez a költségeket tekintve nem jelentene nagyon nagy ugrást, mivel nagyjából kétharmadukat vissza lehet integrálni az elsődleges munkaerő-piacra. Ennek feltétele egy olyan foglalkoztatási szolgálat, amely képes összehangolni a keresletet és a kínálatot, és személyre szabott megoldásokat nyújt munkahely vagy átképzés formájában. A kivándorlásra vonatkozó kérdésekre a többi között azt fejtette ki, hogy lassítani lehet a folyamatot: a bérszakadékot nyilván nem lehet egycsapásra fölszámolni. De vannak olyan ágazatok, ahol az elvándorlás már a rendszer működését veszélyezteti. Ilyen az egészségügy. Ott nincs alternatívája a gyors és nagyarányú béremelésnek. De az egyéni krízishelyzetekre is figyelni kell.

Ebben is fontos szerepe van a szakszervezeteknek, mert – ahol működni tudnak – hozzájuk fordulnak elsőként a bajban lévő munkavállalók. Ha viszont nincs érdemi érdekegyeztetés, a problémák nem derülnek ki.

Andor László a terjedelmes interjúban beszélt még az európai bérfelzárkózás és a bérunió kérdéseiről ás a nők helyzetéről is.

 

Soros pénzjutalmáról mondott le szegény gyerekek javára

0

Soros Györgynek tegnap adta át a Düsseldorfi Szimfonikusok emberi jogi díját a zenekar első karmestere, Fischer Ádám. Soros az elismeréssel járó pénzjutalomról lemondott a berettyóújfalui, szegény gyerekeket felkaroló Igazgyöngy Alapítvány javára. A díjat a távol lévő Soros György nevében Leon Botstein, a Bard College rektora vette át.

Fischer Ádám köszöntőjében a többi között a következőket mondta:

Soros György és én Magyarországról származunk. Pontosan azok voltunk, amit ma „gazdasági menekültnek” titulálnak, gyakran negatív kicsengéssel. Mintha az, hogy jobb életre vágyunk, bűn lenne. Soros és én szerencsések voltunk. Emigráltunk, és jól használtuk ki az adódó lehetőségeket. Még ha nagyon eltérő módon is: az én munkám azért szebb, minit az övé, viszont ő több pénzt keres, mint én.

„Guiseppe Verdi nyomán járva Soros György elkötelezte magát az iránt, hogy esélyt adjon másoknak. Erre nagyon sok pénzt fordít. De Soros nem csak úgy általában jótékony. Gazdagságát leginkább az emberi jogok védelmére és a demokratikus mozgalmak támogatására használja.”

„Sorost számos kelet-európai ország vezetője támadja antiszemita felbujtó kampányokkal a lehető legalpáribb módokon. Hazájában, Magyarországon Sorost az egyes számú közellenségnek tekintik. De nemcsak ott. Minden kormánynak, amelyik az állampolgárok szabadságát korlátozni akarja, természetesen problémája van Sorossal. Világszerte a nacionalistáknak és antiszemitáknak nincs jobb ellensége, mint ő.”

A magam részéről én azt a Soros Györgyöt szeretném elismerni, aki egy nyitott, multikulturális társadalomért küzd. Ezért adományozom neki a Tonhalle Emberi Jogok díjat – mondta köszöntőjében Fischer Ádám.

A díj értéke egyébként 10 000 euró.

Meg kell-e védeni a gyerekeket a politikától?

„Az óvódákban, iskolákban sajnos ugyanaz zajlik, mint a felnőttvilágban: nem csak az életünk, a közélet van teljesen átpolitizálva, hanem a gyerekvilág is, mégpedig a legcinikusabb értelemben, abban, hogy már az óvódások is Sorosról beszélnek” – fejtette ki Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő. A Független Hírügynökségnek adott interjújában a többi között beszélt arról, hogy válaszokat kell adni a gyerekeknek, információval kell őket ellátni, hiszen alapvető joguk érteni, ismerni, tudni, hogy mi zajlik a környezetükben. Ám az állampolgári ismeretek címszó alatt nem azzal foglalkoznak az iskolák, amivel kellene. S hogy ez hat-e a gyerekekre? Gyurkó Szilvia szerint „a gyerekek nem hülyék, pontosan leveszik, ha valami nem róluk szól, ha használják/ kihasználják őket. Akkor is érzik, ha ez ellen nem tudnak mit tenni…”

 

 

A családban azt tapasztalom, hogy már az alsó tagozatos gyerekeket is foglalkoztatja a sok plakát, emlegetik Sorost, az ENSZ-t, a migránsokat, tudják, hogy választások lesznek, több politikus nevét is mondogatják – mindezt az iskolában meg is beszélik és otthon is sokszor szóba hozzák. Jó ez? Hagyjuk ezt? Mennyire lehet őket megvédeni? De egyáltalán, meg kell őket védeni?

Illúzió lenne azt gondolnunk, hogy meg tudjuk őket védeni ezektől a hatásoktól, hiszen ez a környezetük része. Nem csak a plakátokról, az üzenetekről van szó, az egész légkörben benne van. Annyira a környezet része mindez, hogy nem az a kérdés, hogy le tudjuk-e „árnyékolni” a számukra, hanem az, hogyan tudjuk őket segíteni a megértésben. Válaszokat kell adni, ugyanúgy, mint ahogy megválaszoljuk hogy miért keleten kel fel a nap vagy hogy mitől zöld a fű?

De nem kell-e attól tartanunk, hogy mérgeződik a lelkük a sorosozást, migránsozást, ENSZ-ezést látva-hallva?

Ezek persze hatnak, ráadásul több szinten is. Egyrészt kognitív szinten: a gyerekek is átveszik a szavakat, a kifejezéseket –– anélkül, hogy értenék a mögöttes tartalmat. Nem tudják, ki az a Soros, nem tudják, mi az a migráns, s hogy minek is a rövidítése az ENSZ. És itt lép be a felnőttek felelőssége: amikor a gyerek a kódszavakkal manipuláló üzeneteket hoz haza, a felnőtt felelőssége megértetni a gyerekkel, hogy miről van szó. S ott a másik szint: gyakran elfeledkezünk arról, hogy a gyerekeknek rendkívül érzékeny szenzoraik vannak, amikor a gyűlöletre, a kirekesztésre, az elhatárolódásra utaló plakátokkal találkozik, azok érzelmi szinten is hatnak rájuk. A felnőtt képes arra, hogy értelmezze, s levezesse magában azt, amit az információ hordoz, s könnyebben éri el, hogy nem azonosul vele.

A gyerek sokkal nehezebben tudja eltávolítani magától az ilyen üzeneteket, és nem kérdőjelezi meg, hogy igazi az üzenet – akkor is, ha tele van negatív érzelmekkel, haraggal, indulattal, megosztottsággal.

A szülőnek ebben az esetben nem csak magyaráznia kell, hanem – ha nem ért egyet az üzenetekkel, akkor – cáfolnia is mindkét síkon (a megértés szintjén és az érzelmi hatások szintjén is). Ebben többes feladata hárul rá: egyrészt le kell bontania valamit – a negatív üzeneteket –, másrészt valami újat felépíteni.

És mi van akkor, ha egyetért a felnőtt ezekkel az üzenetekkel?

Sokan valóban nem kérdőjelezik meg ezeknek az üzeneteknek a valóságtartalmát, ők tanításként élik meg ezt a folyamatot. De mindez már  az ideológiai tanítás, szocializációs folyamat része: lehet-e gyűlölni, vannak-e másodrendű emberek, stb. Ha nincs a gyerek számára referenciaszemélynek tekintett személyek által elmagyarázva, tisztázva, keretbe téve, akkor ezek az üzenetek igazsággá válnak a gyerekek számára, s elkísérik őket egy életen át – illetve, kiskamaszkorig feltétlenül.

Akkor a felnőtt társadalom döntése, hogy kezelik-e, s hogyan?

Ez nem döntés kérdése. Ez a gyereknevelés részét képező feladat: segíteni megérteni a dolgokat. Ahogy a Piroska és a farkas mesét olvasva el kell magyarázzuk, hogy ki az a vadász, ugyanígy el kell magyarázzuk, hogy mi az a választás, mi az a kampány, mit jelentenek az üzeneteket, ki, mit, miért csinál. Ez a felelős szülői magatartás része. És nem döntés kérdése.

Ezért is készült az Ön közreműködésével a BOOKR Kids startupnál a „Hogyan beszélj a gyerekeddel a választásokról? – Úgy, hogy ő is értse, mi történik” című oktatófilm?

Az oktatófilm előzménye, hogy a tavalyi kvótanépszavazás idején láttam, hogy a felnőttek zavarban vannak, nem igazán tudják mit mondjanak, miket válaszoljanak a gyerekek kérdéseire, s írtam egy cikket a WMN számára arról, hogy „Hogyan beszélj a gyerekeddel a politikáról”. Ezután több hasonló cikk született, és a választásokról szóló után keresett meg az oktatófilm ötletével a BOOKR Kids. Úgy gondolom, hogy Magyarországon valóban komoly létjogosultsága van annak, hogy olyan tényszerű információkat osszunk meg a gyerekekkel, mint amilyenek ebben a filmben vannak.

Mert általában az történik, hogy egyik vagy másik megközelítésből, oldalról magyarázzuk el a gyerekeknek a dolgokat.

De alapvető gyerekjog érteni, ismerni, tudni, hogy mi zajlik a környezetében. Jogukban áll megkapni a magyarázatoktól mentes, egyszerű információkat, hogy maguk dönthessék el, mit szűrnek le a kapott információkból. Ez az igazi demokráciára nevelés. Nem úgy van, hogy valaki elfújja a 18-as gyertyát a születésnapi tortáján és ezzel egyik pillanatról a másikra készen áll a döntésekre, a választásokra – ha nem volt előtte tapasztalata, ha addig infantilizálták, akkor erre nem lesz képes. Ezek nagyon fontos dolgok, ezekkel lehet felkészíteni a gyerekeket az életnek arra a részére is, amit politikai, közéleti dimenziónak nevezünk. Persze joga van nemet mondani és hátat fordítani, de az információkat akkor is a rendelkezésére kell bocsátani a döntése előtt.

Hogyan állunk ebben? És hogyan állunk más országokkal összehasonlítva?

Nagyon kevés információval, adattal rendelkezünk, inkább benyomásaink és tapasztalataink vannak. És leginkább azt látjuk, hogy az állampolgári ismeretek címszó alatt nem azzal foglalkoznak az iskolák, amivel kellene.

Nem helyes tehát az, hogy a politikai ki van tiltva az óvodákból, iskolákból?

A politikai ideológiáknak semmi keresnivalójuk az oktatási intézményekben (a Köznevelési törvény tiltja is azt). Viszont álszent dolognak tartom, ha az oktatási intézmények azt deklarálják, hogy nem foglalkoznak politikával, miközben a politikusokat és a kampányukat meg beengedik. Az lenne a feladatuk, hogy semleges véleményt közvetítve ellássák a gyerekeket a szükséges információkkal, s hogy támogassák a saját véleményformálást. Ebben azonban a legnagyobb akadály hogy nem veszik komolyan a saját oktatási-nevelési feladataikat, ehelyett közvetlen módon elköteleződnek valamely irányba.

Így kampány idején gyakori látvány, hogy egy politikus elmegy egy óvodába, iskolába, jópofizik a gyerekekkel, ajándékokat ad nekik, stb., a nevelők pedig mosolyogva asszisztálnak  mindehhez és persze fényképezkednek. Ön szerint ez mennyire és hogyan hat a gyerekekre?

Ha egy gyereket „olcsó és hatékony kampányeszköznek” tekint valaki, az nem tud nem-hatni. Fontos gyermekjogi alaptétel, hogy a gyerekek nem hülyék, pontosan leveszik, ha valami nem róluk szól, ha használják/kihasználják őket. Akkor is érzik, ha ez ellen nem tudnak mit tenni, vagy ha nem tudják megfogalmazni pontosan, hogy miért kellemetlen vagy fura nekik egy helyzet.

Ön úgy hiszi, hogy a gyerekek eléggé „felnőttek” ahhoz, hogy az adott információk alapján a helyén tudják kezelni ezeket az impulzusokat, információkat?

Ha egy gyerek megfelelő segítséget kap ahhoz, hogy értelmezze azt, ami történik, akkor képes lesz megfogalmazni a saját álláspontját. Akkor nem érzi magát fenyegetettnek, bár persze ez nem jelenti azt, hogy nem nehéz egy másként gondolkodó gyereknek egy olyan közegben, amelyben az iskola, és a szülők után a kortárs közösség többsége azt gondolja, hogy mondjuk a migráció valós veszély. Egy dolgot tehetünk: erre is felkészítjük a gyereket. Az óvodákban, iskolákban sajnos ugyanaz zajlik, mint a felnőttvilágban: nem csak az életünk, a közélet van teljesen átpolitizálva, hanem a gyerekvilág is, mégpedig a legcinikusabb értelemben, abban, hogy már az óvódások is Sorosról beszélnek. Azt gondoljuk, hogy a gyerekek a jövő, és elfeledkezünk arról, hogy a gyerekek a jelen is: azt kapják, amit eléjük teszünk, azt fogyasztják amit főzünk, s az az üzenet és azon a színvonalon éri el őket, amilyen a közélet színvonala is. Nem lenne szabad megspórolni az időt és a fáradságot, hogy magyarázatokkal szolgáljunk és segítenünk kellene nekik megérteni, hogy mi történik. És még egy! Lehetőséget kellene biztosítani a számukra arra, hogy ők is kibeszéljék, megfogalmazzák a kérdéseiket, a félelmeiket. A kérdésekre a lehető legsemlegesebb és legtámogatóbb válaszokat kell adnunk.

Sokszor nem azt kérdezik, hogy ki az a Soros, hanem az foglalkoztatja őket, hogy kell-e félnie tőle vagy sem.

Mert ne feledjük! A zsigeri megközelítés a gyerekekben sokkal erősebb, mint a felnőttekben. Felelős felnőttként pedig ezeket  félelmeket kell segíteni leküzdeni.

És mi a helyzet a családon belüli nézetkülönbségekkel? Nem zavarjuk nagyon össze a gyereket, ha azt látja, hallja, hogy a család egyik rész így gondolja, a másik meg úgy? Sajnos a kettészakított társadalomban sok az ilyen család.

De hát ez az élet! Nagyon idealisztikus lenne azt gondolnunk, hogy a családon belül mindenki mindig ugyanazt gondolja. Anyu ad még egy nápolyit, Apu nem – ilyen szinten is megjelenik a kettős mérce, elvárás, viselkedés  a családon belül. Annak a megtapasztalása talán a legfontosabb ha mindez egy elfogadó közegben történik, ahol olyan tanítást kap a gyerek, hogy az élet nem fekete és fehér, hogy lehet mást gondolni a dolgokról és mégis szeretjük, tiszteljük, becsüljük egymást ….

És még egy dolog: ha a gyerekeket is bevonják a felnőtt harctérbe, akkor belesérülnek az indulatokba, de ha hagyják őket gyereknek lenni, akkor köszönik szépen, jól vannak

Lapszem – 2018. március 19.

0

Ma a Józsefek és a Bánkok ünneplik a névnapjukat. Nem hogy meleget hozott volna ez a József, ellenkezőleg: folytatódik a télies idő. Túlnyomóan borult lesz az ég, és többfelé alakulhat ki havazás, délkeleten és a keleti határszélen havas eső, ónos eső is előfordulhat. A legmagasabb nappali hőmérséklet -3 és +3 fok között valószínű. Késő estére -5, +1 fokra hűl le a levegő. Lapszemlénk következik.

 

Magyar Nemzet: Muszlim Európára szavazott a Fidesz

Miközben itthon dübörög a kormányzati kampány a migránsok ellen és a keresztény Magyarország megvédéséről, a Fidesz brüsszeli képviselői megszavazták, hogy az Európai Unióban jövőre is elég pénz jusson a menekültek és a migránsok segítésére – írja a lap, amely kiszúrta, hogy a Fidesz összes EP-képviselője megszavazta csütörtökön, hogy az Európai Unió 2019-es költségvetésében megfelelő összeg jusson a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap (MMIA) számára. Ebből a pénzből lehet majd támogatni a menedékkérők méltóságteljes befogadását a tagállamokban. A megszavazott uniós költségvetés finanszírozást biztosít a migránsok származási országában, valamint a menekülteket befogadó országokban végrehajtott intézkedésekre, ideértve többek között a szegénység, a munkanélküliség, az oktatási és a gazdasági kihívások, valamint az instabilitás kezelésére irányuló intézkedéseket.

Szintén megszavazták a fideszes EP-képviselők, hogy támogatni kell az áttelepítési programokat, valamint a harmadik országbeli állampolgárok hatékony integrációjának előmozdítását.

Arról az MMIA-s uniós keretről van szó, amelyről a Magyar Nemzet korábban megírta: ebből az uniós forrásból finanszírozva 2016 augusztusa óta Budapesten már lakhatási program is van menekültek számára. Az Európai Bizottság által létrehozott MMIA forrásaira – a 2014–2020-as időszakban 9,9 milliárd forint – sikeresen pályázott a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei, amely a Fővárosi Önkormányzat hajléktalanellátó szervezete.

Népszava: Felavat három virágágyást és elfelejtik neki

Szita Károly nem tagadja ügynökmúltját, ennek felemlegetését azonban a Fidesz csak kampányfogásnak és nem bűnnek látja – vonja le a következtetést a lap, amely – a Magyar Nemzet által lehozott dokumentumokra is hivatkozva – emlékeztet arra, hogy rendszeresen jelentő ügynök volt Szita Károly. Ezt sokan tudják Kaposváron is, az ott élők pártállástól függően értékelik polgármesterük múltját – derül ki a helyszíni körképből. A Népszava által megszólított kaposváriak közül volt, aki szerint az egész csak kitaláció,

„a Simicska keveri a sz.rt”…. Nézze meg, mennyi jót tett a polgármester Kaposvárért, kizárt dolog, hogy egy ilyen ember jelentette volna. Nem ismerek nála tisztességesebbet és lelkiismeretesebbet!” – mondta egyikük.

Más indulatosan fogalmazva ítéli el Szitát, mondván: „Takarodjon el végre, 2005-ben le kellett volna mondani a rohadt besúgónak!” A hangulatot ez a vélemény is tükrözi:„ Jó nagy hülye volt, ha akkor beismeri, mára senkit sem érdekelne. De így már nemcsak azért hiteltelen, mert anno jelentett, hanem mert le is tagadta”. A sok vélemény közül álljon itt egy elég szomorú sommázás: „ Kaposvár olyan, mint Magyarország, csak kicsiben. Vagy még olyanabb… Itt nincs következménye semminek. Csak le kell tagadni, perrel kell fenyegetőzni, vagy éppen hallgatni róla sokáig, aztán elfelejtik az emberek. Szita felavat majd még két szökőkutat, egy körforgalmat és három virágágyást, s a fanatikusoknak ő lesz a szent városépítő.

Még azt is elhinnék neki, ha azt mondaná, saját zsebből fedezett minden beruházást, nemhogy, hogy letagadja az ügynökmúltját…”

Magyar Idők: Pénzügyi érdekek a humanizmus mögött

Cikksorozatot indított Bayer Zsolt, amelynek a középpontjába Soros György és „hálózata” áll: feltárjuk ennek a hálózatnak néhány jellemzőjét, egyes vezetőinek, tagjainak valódi arcát és valódi tevékenységét, szándékaikat, amelyeket megpróbálnak titokban tartani. Az első rész főszereplője a ­Migration Aid nevű „civil” szervezet és annak egyik vezetője, aktivistája, Siewert András. A 2017 nyarán az illegális bevándorlók felkarolására létrejött, magát civilnek nevező szervezet, a Migration Aid  ötlete egyik vezetőjüktől, Siewert Andrástól származik, aki Bayer informátora szerint nem titkolja, hogy

Soros állítólagos emberbaráti akciói valójában azt a célt szolgálják, hogy maximalizálják politikai befolyását Magyarországon.

A 2015-ös migrációs válság idején a Migration Aid volt a legaktívabb NGO a Keleti pályaudvarnál és annak környékén, s az Együtt volt azokban az időkben a legfőbb mentoruk. Pénzügyeik mellett jogi státusuk sem volt tisztázott, hiszen miközben már 2015-ben civil szervezetként segítették a migránsokat, előbb a Keletinél, azután pedig a déli határnál, ilyen nevű szervezet Magyarországon egészen 2017-ig be sem volt jegyezve. 2016-17-ben is igen aktív volt a szervezet, tavaly nyáron a „lapunk számolt be arról, hogy a Migration Aid „vegyes, magyar és migránscsaládokból álló falvat hozna létre Magyarországon”, az ötlet pedig Siewert Andrástól származik”. Az ő akciójuk volt a migránsokat nyaraltatási kísérlete több zalai faluban, majd a botrányok után Siewert András egy sárga csillagos pólóban adott televíziós interjút. A cikk  Siewert Andrásnak is nagy teret szentel, állítva: egy informátor – „egy beépített, oknyomozó újságíróról van szó” – egy Siewerttel történt beszélgetés alapján igyekszik lerántani  leplet a szervezetről és persze főleg Sorosról, azt állítva:

„Végeredményben minden a pénzről szól. Ebben biztos vagyok.”

 

 

Nyereg alatt puhított hős

Néhány évvel ezelőtt, a forradalom és a szabadságharc ünnepén, feszültnek látták királyukat a szolgálatába szegődött udvaroncok. Nem szerették, ha az uralkodó ideges, mert olyankor hamar méregbe gurult. Ha pedig megmérgesedett, akkor nem ismert se istent, se embert.
Olyankor meneküljön, ki merre lát!

Szerencsére, tudták, hogy mi lehet gyógyír a király bajára. Ellenség kell neki, mert semmi mást nem szeret jobban, mint harcolni.

Háborúzni, ha úgy tetszik.

Egyedül ahhoz ért, abban leli örömét.
A háborúhoz, tudjuk a régiektől, három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Csak hát a régiek is tévedhetnek olykor. Merthogy kell hozzá egy negyedik dolog is: ellenség.

Ellenséget kellett keresni a királynak, mert nem volt nyugodása. Voltak neki korábban ellenségei számosan, és amikor végzett valamelyikkel, egy darabig el volt magában. Legyőzte az oligarchákat például. Nem mindet, csak azokat, akik nem neki gyűjtögették a pénzt. Aztán elintézte a bankokat, háborúzott a filozófusokkal.

A kockás inges tanárokkal a fekete ruhás nővérekkel. Mindegyik csatát megnyerte a király, legalábbis, ezt mondták neki az udvari hírlapírók.

Nem akarták bosszantani fölöslegességekkel.

Lassanként ő maga is elhitte, hogy legyőzhetetlen. Lám, a migránsok ellen is, hogy megvédte Magyarországot! Hát még Európát! Egyedül a Világegyetemet nem védte meg, de azt is csak azért nem, mert nem jutott az eszébe.

Megint nyugi volt egy ideig, de aztán megint jöttek azok a csúnya elvonási tünetek. Ellenséget nekem azonnal, verte az asztalt a király! Harcolni akarok, győzni.

Lett nagy sürgés-forgás az udvarban! Ki tud gyorsan kéz alól egy alkalmas ellenséget? Megszerezték neki a Sorost a háttérhatalmával együtt, a brüsszeli bürokratákat, bónuszként a civileket.
Legyőzte azokat is, mind.

De azután megint elhatalmasodott rajta a kórság: ellenség kellett neki újra. Törték a fejüket az udvarban a Prosti Srácok csakúgy, mint az Origo, vagy a lebutított közmédiások.

A dolog már csak azért sem tűrt halasztást, mert egyre több gyógyszer fogyott az udvarban, már stadionra is alig futotta.

Ellenséget, de hamar!
Így jött a képbe az ENSZ! A király most megint harcol, öklét rázza, fenyeget, és boldog.

Ne zavarjátok köreit, ő így érzi jól magát, neki ez kegyelmi állapot.

„Soros is csak egy báb, egy felsőbb hatalom bábja”

0

Habár Soros az elmúlt években az ultrajobb ideológiák, demagóg despoták, az összeesküvés-elméletek hangoztatói és antiszemiták mumusává vált, sehol a világon nem került olyan kereszttűzbe, mint éppen szülőhazájában, Magyarországon – állapítja meg a Washington Post. A mérvadó amerikai napilap terjedelmes cikkben foglalkozik az Orbán-kormány Soros-ellenes kampányának különféle vetületeivel, felidézve Orbán március 15-i fenyegető mondatait, Soros György szavait, s megszólaltatva civil szervezetek és az ellenzék képviselőit.

 

A Soros-ellenes kampány sokkal több, mint retorika – szögezi le a lap, felidézve Orbán március 15-i beszédét, amelyben „vészjóslóan” figyelmeztetett arra, hogy az április 8-i választások után „bosszúra” számíthatnak Soros szövetségesei.

„Máris láthatóak annak a jelei, hogy valóban lecsapnak majd rájuk”

– állapítja meg a lap, felidézve a Stop Soros tervet, amelynek elfogadását Orbánék a választások utánra ígérik. „Az érintettek a magyar társadalomnak azon utolsó mohikánjai, akik még nem váltak a Fidesz vasmarkának az áldozataivá” – írja a szerző, idézve olyan – az érintettektől származó – véleményeket is, melyek szerint ez nem pusztán egy választási trükk, a hangulat nagyon ellenségessé vált, a civilek egyre nehezebb és veszélyesebb körülmények között dolgoznak.

Soros démonizációja minden mást felülír, s kiválóan illusztrálja, mennyire eltávolodott Magyarország az európai fősodortól. Rögeszmés ódzkodás a nyugattól, Soros-ostorozás – ez jellemzi, s a cél elvonni a szavazók figyelmét minden mástól, ám sajnálatos módon  nincs is más üzenete – idéz a lap beszélgetőtársai véleményét, hozzátéve:

kérdés, hogy a támogatottságát látva egyáltalán van-e szükség más üzenetre.

Orbán messze nem vált páriává Európában, sőt, egyre inkább modellként szolgál azok számára, akik választásokat akarnak nyerni – teszi hozzá a szerző, Németországot és Ausztriát hozva fel példaként.

Orbán Soros-ellenes üzenetei kiváló fogadtatásra találtak és találnak a saját táborában, amelynek tagjai elsősorban idősebb, vidéki szavazók, akik gyanakvók mindennel szemben, amit Soros képvisel – a globalizáció, a multikulti ellenesség és sokan vevők a bújtatott antiszemitizmusra.

A lap felidézi Orbán március 15-i 25 perces beszédét, amelyben a miniszterelnök a „civilizációk közötti összecsapásról”, a hagyományos keresztény nemzet hazafias védelmezői és az Európát afrikaiakkal benépesíteni kívánó „nemzetközi erők” közötti harcról beszélt. A támogatására megszervezett Békemenetet résztvevői, akik megtöltötték a Kossuth teret és a környező utcákat zászlókat lengetve lelkesen kinyilvánították, hogy készek a harcra. Az egyikükkel folytatott beszélgetéssel zárul a cikk:

„Soros áll Európai iszlamizációja mögött” – mondta a 64 éves Horgász Gyöngyi. „De ő is csak egy báb”  tette hozzá, ám azt már nem árulta el, hogy kinek a bábja, csak annyit mondott sejtelmesen: „Egy felsőbb hatalomé. Nem akarok neveket mondani”.

A szlovákiai magyar politizálás vége?

0

Kissé vészjósló forgatókönyv, de soha nem voltunk ennyire közel ahhoz, hogy a következő szlovák parlament már magyar párt nélkül fog felállni. Ez pedig a szlovákiai magyar politizálás végét jelentené, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk – írja Czajlik Katalin a pozsonyi Új Szóban megjelent elemzésében.

A Híd-Most magyar-szlovák pártról azt írja, hogy sokszor elhangzott az utóbbi napokban, de már a kormányalakítást követően is:

„nem lett volna szabad lepaktálni a Smerrel”.

Szerinte aki egy kicsit is jártas a hazai politikában, tudta, hogy Robert Fico pártjának „már a keresztlevelébe beleírták a korrupciót és az állam kiszipolyozását, s csak idő kérdése volt, mikor csordul túl a pohár”. Hiba vagy inkább végtelen naivitás volt abban bízni, hogy koalíciós partnereként majd a Smer körmére néz a Híd, s közben egy csomó mindent kiharcol a hazai magyarság számára – írja az elemzés, amely szerint az utóbbi két évből az derül ki, hogy Szlovákiában nem működik az a logika, mint mondjuk Romániában vagy a Vajdaságban, tehát hogy bármilyen párttal el lehet menni kormányozni, csak a kisebbségi eredmény a fontos. „Sokkal inkább úgy fest a dolog, hogy

a Smer–SNS–Híd formációra nem a kisebbségi kulturális alap vagy a kétnyelvű vasúti táblák miatt fogunk emlékezni, hanem az újkori Szlovákia legnagyobb politikai botrányának előidézőjeként.

Ami alighanem a Híd választási eredményén is lecsapódik” – áll a lapban.

A Magyar Közösség Pártjáról Czajlik Katalin azt írja: „A Soros-kártya megjelenése megmutatta, mennyire megbízható partnert talált magának a párt a Fidesz és Orbán Viktor személyében. Persze, ez sem meglepő, számtalanszor megírtuk, hogy

a magyar kormánypárt kizárólag saját céljai érdekében ,,használja” a határon túli magyarokat.

Messze nem arról van szó, hogy Orbán Viktor szlovákiai politikai járatlansága miatt hozta összefüggésbe a tüntetéseket Soros Györggyel. Orbán és a Fidesz pontosan tudja, hogy ez képtelenség, ahogyan azzal is tisztában vannak, mennyire ártanak ezzel ,,egyetlen” hazai stratégiai partnerüknek, az MKP-nak.”

Szerinte ez a legkevésbé sem érdekli őket, „egyetlen érdekük az, hogy a szlovák belpolitikai valóságot a maguk előnyére használják fel a magyarországi választások előtt”. Menyhárt József, az MKP elnöke számára azonban hatalmas problémát jelent Orbán állásfoglalása, hiszen ez „teljesen megzavarhatja az eddig Orbán-lojális MKP-szavazókat, aminek eredményeképp a párt nem hogy erősödhet, még veszíthet is pozícióiból az esetleges előrehozott választásokon”.

A jelenlegi helyzet felvázolása után, az Új Szó jegyzetírója levonja a következtetést:

„Míg az MKP számára egy következő választási bukás sem feltétlenül jelentené a párt végét, a Híd esetében ez korántsem biztos. Az MKP ugyanis erős regionális struktúrákkal, és főként erős magyar kormányzati szponzorral rendelkezik (persze kérdés, meddig). Amíg ez a kettő megvan, a part tovább evickélhet, úgy mint eddig.”

A Híd esetében azonban a parlamenti küszöb alá csúszás minden bizonnyal végzetes lenne.

Czajlik Katalin szerint erős pártszervezet és anyagi források hiányában nem látni, mi tarthatná egybe a pártot. Ráadásul Bugár Béla pártelnök szerinte belefáradt a politikába, s nincs olyan fiatal politikus a pártban, aki a helyére léphetne. „Mindezek fényében tehát nagyon is elképzelhető, hogy az országunkban zajló változások a magyar közösség számára is földcsuszamlásszerűek lesznek. Hogy ezzel miként tudunk megbirkózni, az már egy másik történet” – áll az elemzésben.

Bréking nyúz, március 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

Van annak némi diszkrét bája, amikor az Orbán-kormány tagja kifejti, hogy azért van pénz az államkasszában, mert ők nem lopnak. A másik valóságban arról is értesülhetünk, hogy Soros már az olasz választásokat is megpróbálja befolyásolni, a migránsok a német iskolák biztonságát is veszélyeztetik, Juhász Pétert pedig eltiltatnák a közélettől.

 

Origo – Biztonsági őr kell egy berlini iskolában, annyi az erőszakos migránsgyerek

A berlini Spreewald Általános Iskolában egy év alatt több mint 30 erőszakra került sor. A támadások a diákok és a tanárok ellen is irányultak. Az iskolában a gyerekek túlnyomó része bevándorló háttérrel rendelkezik. Mivel a migránsgyerekek olyan erőszakosan viselkedtek, a szülők követelték, hogy legyen rend.

Franciaországban, ahol régebbi probléma az együttélés a bevándorlókkal, a biztonsági őr megszokott látvány sok iskolában. Sőt, iskolarendőrségen gondolkodtak – írja  portál.

888.hu – Soros György a saját emberét ültetné a kormányfői székbe Olaszországban

Soros pénzéből óriási, méregdrága kampányt folytatott Olaszországban Emma Bonino, aki az illegális bevándorlás legnagyobb támogatójának számít az országban. A baloldali lapok az olaszok Európa-párti „lelkiismereteként” cikkeztek a politikusról, akit már a miniszterelnöki székbe is odaképzeltek. Az amerikai milliárdos célja ezúttal sem kevesebb, mint hogy aláássa az országban a jobboldal győzelmét, amely radikális változásokat eszközölne a bevándorláspolitikában. Az olasz kampányba természetesen Soros György révén a nemzetközi sajtó is becsatlakozott.

Egy dezinformációs kampány részeként a sajtóban még az is felvetődött, hogy a bevándorlásellenes Silvio Berlusconi vezette jobbközép tábor Emma Boninot fogja a miniszterelnöki székbe ültetni, ha győznek és szükség lenne a baloldalra is a kormányalakításhoz.

Pesti srácok – Nők követelik az asszonyveréssel vádolt Juhász Péter távozását a közéletből

Juhász Péter, az Együtt elnökének közéletből távozásáért indított online petíciót a Mindennapok Női Szemmel Egyesület. Király Nóra, a fővárosi egyesület alapítója vasárnap Budapesten a közmédiának nyilatkozva elmondta: felháborítónak tartják, hogy Juhász Péter, aki a sajtóhírek szerint bántalmazta volt élettársát, három gyermekének édesanyját, induljon az április 8-i országgyűlési választáson.

Az egyesület felszólítja Juhász Pétert, hogy mondjon le minden tisztségéről és vonuljon vissza a közéletből – jelentette ki, hozzátéve, az ellenzéki politikus viselkedése megengedhetetlen, és méltatlan az Országgyűlés szellemiségéhez. Online petíciót is indítottak.

Magyar Hírlap – Lázár János a korrupcióról

Amelyik városnak, illetve országnak jól megy, van pénze, gazdasági fejlődést produkál, ott valószínűleg jóval kisebb a korrupció, mint ahol nincs pénz nyugdíj- és béremelésre – fejtette ki Lázár János. A Miniszterelnökséget vezető miniszter, a Fidesz hódmezővásárhelyi egyéni képviselőjelöltje a Kossuth rádió Vasárnapi újság című műsorában hangsúlyozta, 2002 és 2010 között látszott, hogy van korrupció, hiszen üres volt az államkassza, és azért nem volt pénz, mert szétlopták. „Most azért van pénz az államkasszában, mert mi nem lopjuk el. Ez ennyire egyszerű” – fogalmazott, hozzátéve, így jut pénz bér- és nyugdíjemelésre, fejlesztésre.

Lázár János elmondta, a rendszerváltozás óta soha nem volt akkora az állami vagyon, mint most, 2010 óta ugyanis 3-4 ezer milliárd forintnyi állami vagyont vásároltak vissza.

Ki nem ugrál, Soros-bérenc, hej, hej!

Miért a Soros?

Mert elszerette a nőmet.

Nem adta meg a csapatomnak a jogos tizenegyest.

Elém állt a sorban, amikor kiflit akartam venni.

Ellopta az autómat, betörte az ablakomat, elrontotta a záramat.

Az óvodában nem engedte, hogy játsszak a csattogós lepkéjével.

Ajánlott egy filmet, amiről kiderült, hogy nézhetetlen.

Mócsingos húst adott, amikor fél kiló combot vásároltam nála.

Föltette a Facebookra a fényképemet.

Vettem tőle egy lottót, de nem nyertem.

A szomszédban hangosan bömböltette a tévét.

Miatta nincs villany egy napja a házban, mert lecsapta a biztosítékot.

Olvastam tőle egy cikket, tele volt baromságokkal.

Megelőzött az autópályán. Bevágott elém, nem adta meg az elsőbbséget.

Rosszul adott vissza a boltban egy tízezresből.

Megbeszéltünk egy találkozót, és fél órát késett.

Kockás nyakkendőhöz csíkos zoknit vett fel.

Csúnyán nézett a kutyámra.

Túltolta a biciklimet.

Mellettem ült a színházban, és hangosan zörgött a negrós zacskóval.

Együtt szerepeltünk a diákszínjátszó körben, és elfelejtette a szövegét.

Kézfogás közben eltörte két ujjamat.

Amikor együtt laktunk albérletben, reggel mindig korán felébresztett.

Azt mondta, hogy kedden szép idő lesz, közben meg esett az eső, és olyan hideg volt, hogy majdnem megfagytam.

Írt a bátyámnak egy dalt.

Az iskolai tornaórán gyorsabban úszott és távolabbra ugrott nálam, nagyobb gólt rúgott, mint én.

Több pénze van, mint nekem. Nagyobb háza, jobb autója, szebb nője.

Róla nevezték el a soros kapcsolást és nem rólam.

Azért a Soros, mert a legijesztőbb emberi tulajdonságok a butaság, a félelem és az irigység.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK