İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék Soros-terv

Címke: Soros-terv

Konzultációnak álcázott kormánypropaganda

Egyrészt az információátadás célját szolgálják, másrészt legitimáló szerepet játszanak az Orbán-kormány nemzeti konzultációi. A konzultáció önmagában nem lenne problémás politikán kívüli/feletti eszköz  – véli Böcskei Balázs, politológus, politikai elemző, az IDEA Intézet igazgatója. Hamarosan a családokról és a demográfiai helyzetről kérdezik ki – eléggé determinált módon – a véleményünket.

 

Fotó: Youtube

„A kormányzati politikának közvéleményellenőrző jellege van, ami kevésbé mondhatni konzultatívnak; a nemzeti konzultáció keretében összeállított kérdések és a válaszok tartalma pedig egyértelműen mindig a kormány politikai, szakpolitikai, közpolitikai  álláspontját tükrözi az aktuális területen, kérdésben” – válaszolta megkeresésünkre Böcskei Balázs. Arra kerestük a választ, hogy mi helyett vannak, mit pótolnak az Orbán-kormány által favorizált nemzeti konzultációk. 2010 óta hat ilyen, sok-sok milliárd forintot felemésztő kampányt folytattak le, s a kérdés azért vált ismét aktuálissá, mert Rogán Antal, Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter a minap bejelentette, hogy hamarosan újabb nemzeti konzultációt indítanak a családokról és a demográfiai helyzetről, majd még a jövő évi európai parlamenti választások előtt az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekről.

Az, hogy nemsokára ismét „kikérik a véleményünket” a családokról és a demográfiai helyzetről azt mutatja, hogy a kormány prioritási területei közé emelte ezeket a témákat.

Legalábbis erre lehet következteti abból, hogy Böcskei Balázs szerint ezeknek a kampányoknak az egyik célja az információátadás: tájékoztatja a lakosságot arról, hogy mire készül a kormány, s mit gondol arról a területről, amelyről konzultál. Igaz, ebben az értelemben majd akkor tudjuk meg, hogy pontosan mire számíthatunk az elkövetkező években a családpolitikai és demográfiai helyzetről, amikor majd látjuk magukat a kérdéseket és az azokra adható válaszokat. E kormányzati eszköz egy további célja legitimációs jelleget adni magának a kormánynak: a visszaküldött, kitöltött kérdőívek mennyiségének és jellegéből következően – mondja a politikai elemző.

Az nem egyedülállóan magyar dolog, hogy egy kormány megkérdezi az emberek véleményét bizonyos kérdésekről; ennek a legélesebb formája a népszavazás – mutat rá Böcskei Balázs. Van arra is példa, hogy a kormányok közvetlen módon is tudakolják a véleményeket,

de jellemzően azokra sokkal heterogénebb válaszok adhatók, mint amilyeneket az Orbán-kormány nemzeti konzultációin megszoktunk.

Orbán Viktor 2005 februárjában – még ellenzéki pártvezérként – tartott évértékelő beszédében vezette be a magyar politikai köztudatba a „nemzeti konzultáció” kifejezést, amikor is bejelentette, hogy azt az évet a konzultáció esztendejévé szeretné tenni,

„hogy a közélet újra az emberekről szóljon”.

Ennek nyomán alakult meg a Nemzeti Konzultációs Testület, amelynek – ahogy Schöpfin György Fideszes európai parlamenti képvisel honlapján olvasható

–  „Orbán Viktor hangsúlyozta civil és világnézetek felett álló jellegét”.

A testület tagja volt Finta József építész, Dr. Hofmann Rózsa pedagógus, Dr. Iván László, gerontológus, egyetemi tanár, Jókai Anna író, Náray-Szabó Gábor, egyetemi tanár, a Professzorok Batthyány Körének elnöke, Pozsgay Imre, Dr. Schöpflin György európai parlamenti képviselő, Dr. Tulassay Tivadar.

Országjáró rendezvénysorozatot indítottak, s ezeken szóban, kérdőíveken, illetve postai úton kérdezték ki a választók véleményét politikai és közéleti kérdésekben.

S ami a lényeg, 1,6 millió emberrel létesített kapcsolatot akkor így a Fidesz.

2­010­ után kormányzati szintre emelte és rendszersítette a nemzeti konzultációkat Orbán. A kérdőíveket 2015-ig a Miniszterelnökség felügyelte, s postán küldték ki; a kiértékelést pedig a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) végezte. 2015. októberétől az újonnan alakult Miniszterelnöki Kabinetiroda vette át a nemzeti konzultációkkal kapcsolatos feladatokat.

A nemzeti konzultációk költségeiről, illetve a visszaérkezett, kitöltött kérdőívek kiértékeléséről a kormány nem szívesen ad ki dokumentumokat, van, amit legfeljebb kiperelni sikerül.

Így jószerivel csak bemondásra tudhatjuk például azt is, hogy az eddigi legutolsó ilyen, a Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció egyes kérdéseire milyen válaszok születtek, s hogy 2,3 millióan elutasították a tervet (amely amúgy nem is létezik, de ez már egy más kérdés), s csak nem egészen 20 ezren támogatták azt (s volt mintegy 16 ezer érvénytelen válasz is – a kormány kommunikációja szerint).

Eddigi kormányzati nemzeti konzultációk

  1. 2010. szeptember: Konzultáció a nyugdíjakról (nyugdíjakról és támogatásokról). 2,8 millió nyugdíjas kapta meg postai úton, mintegy 200 ezer kitöltött kérdőív érkezett vissza. A Miniszterelnökség közlése szerint az elkészítés és kiküldés 220-230 millió forintba került. Állítólag a Fidesz fizette a cechet.
  2. 2011. február: „Állampolgári kérdőív az Alaptörvényről” (jogok és kötelezettségek, család, otthon, munka és támogatás). A kormány tájékoztatása szerint 920 000-en válaszoltak rá. 750-800 millió forint volt a költsége, amelyet a Miniszterelnökség központi forrásokból fedezett.
  3. 2011. május: „Szociális konzultáció” indult, amely az idősekkel, a devizahitelesekkel, a közműszolgáltatókkal, az oktatási támogatásokkal foglalkozott. Több mint egymillióan küldték vissza a kérdőívet. Az összköltsége750-800 millió forint között mozgott. A kormányzati kommunikáció szerint a válaszadók 97 százaléka egyetértett a segélyezés helyett munka elvvel. (Ezután futtatták fel a közmunkaprogramot.)
  4. 2012. szeptember: „Gazdasági konzultáció” néven futott a kérdőív, amely az adózással, a járulékokkal, a nagyvállalatokkal és a közműcégekkel, a minimálbérrel és a nyugdíjakkal, valamint a devizahitelesekkel kapcsolatos kérdéseket tartalmazott. Közel 700 ezret küldtek vissza. A konzultációra 976 millió forintot csoportosítottak át.
  5. 2015. május: „A bevándorlásról és a terrorizmusról szóló nemzeti konzultáció”, a kérdőívet több mint 8 millió példányban küldték ki, s egymilliót küldtek vissza, ezek zöme a terrorizmussal, a menekültekkel, a bevándorlókkal és az Európai Unióval kapcsolatos kérdésekre a kormány szája íze szerint válaszolt. Erre egymilliárd forintot szántak.
  6. 2017. április: „Állítsuk meg Brüsszelt!”; a konzultáció költsége durván nettó 950 millió forint volt (amit azonban – sajtójelentések szerint –utólag másfél milliárddal egészítettek ki). A kormány közlése szerint 1 millió 680 ezren mondták el véleményüket ennek keretében.
  7. 2017. október: „A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáció” keretében feltett hét kérdésre nem csak postai úton lehetett válaszolni, online is kitölthető volt. A kormány tájékoztatása szerint közel 2,4 millióan juttatták vissza a válaszaikat (többségében, közel 2,2 millióan postán). Ennek árát 700-900 millió forintra lőtték be.

Fokozódik a Soros-terv kampány

0

Arra biztatja a Fidesz-KDNP az önkormányzati képviselő-testületeket, hogy határozatban utasítsák el a Soros-tervet és az illegális bevándorlást településeiken – mondta Puskás Imre, a Fidesz szóvivője szombati budapesti sajtótájékoztatóján.

A kormánypárti politikus felidézte, hogy előző nap a “bevándorlásszervező irodákkal” szembeni fellépésről fogadtak el felhívást polgármesterek.

Ezzel a Fidesz maximálisan egyetért, szerinte is lépnie kell a kormánynak, és akár törvénnyel, vagy törvényekkel kell megakadályozni a Soros-terv végrehajtását, a “bevándorlásszervező” Soros-hálózat veszélyes tevékenységét – mondta.

Ha az uniós országokra kényszerítik a kötelező kvótát, a Soros-terv további pontjait, akkor a magyar településekre is megindul a migránsok betelepítése – mutatott rá Puskás Imre.

Hadházy Ákos: „A kormány mindenkit átver, leginkább saját híveit.”

A magyar rendőrség határozatban ismerte el, hogy a Soros terv – amely valójában nem is létezik – veszélytelen az országra. Ennek ellenére a kormány közpénzen több tízmilliárd forintot költ a Soros terv elleni harcra, de újabban civilektől további összegeket is gyűjt a menekültek elleni küzdelem folytatására.  Hadházy Ákos pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy a menekültekről szóló nemzeti konzultáció pusztán egy csalássorozat, mert a visszaérkező kérdőívek számát egyszerűen meghamisítja a kormány. Állítása miatt Hadházy ellen az év elejétől nyomozás kezdődött. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Hadházy Ákos azt mondja, hogy az ügy tisztázása érdekében szívesen lemond mentelmi jogáról, mert akkor legalább az igazságszolgáltatás előtt kiderül a nemzeti konzultációban részvevők száma. A politikus ezen kívül elárulta azt is, hogy a választások előtt olyan jelöltekkel is megállapodhat az LMP, akik nem a pártszövetséghez tartoznak, mert mindenképpen meg akarják buktatni az Orbán kormányt.

 

 

A kormány ismeretlen tettes ellen feljelentést tett „a nemzeti konzultáció hitelességét rontó megnyilvánulások”, illetve a becsület csorbítására alkalmas hamis felvételek készítése és nyilvánosságra hozatala miatt. Ön lenne az ismeretlen tettes?

Azt még nem tudom, hogy ki lenne az ismeretlen tettes, de az már világos, hogy néhány hét elmúltával a „hitelességet rontó megnyilvánulás” mind vád egy ideje feledésbe merült, erről már nem beszél a kormány. Ezen a címen valószínű feljelentést sem tettek, vagy ha mégis, akkor a rendőrség komolytalannak tekintette a kormányzat erőlködését. Itt tartunk jelen pillanatban.

De világos, hogy miért ismeretlen tettes ellen tettek feljelentést, miközben a televíziós kamerák kereszttüzében ön járkált?

El akarják kerülni, hogy a kormányzatot hamis vádért feljelentsem.

Pusztán ennyi a magyarázat.

Más oldalról viszont a leghatározottabban állítják, hogy ön és képviselőtársa valótlanságokat állított a nemzeti konzultációval kapcsolatban, különös tekintettel az adatokra.

Ugyan! Az egész nyilvánvaló kommunikációs blöff, amit csak azért vetettek be, mert a kormányzat csalt a nemzeti konzultáción, aztán le is bukott. Miután ezt képtelen elismerni, legalább saját híveit próbálja a hazugságaival megtéveszteni. Pedig ha tudnák, akár be is bizonyíthatnák, hogy valóban visszaérkezett a 2 millió 171 ezernél is több válaszküldemény. Elég lenne, ha a képviselők, vagy az újságírók betekinthetnének azokba a dobozokba, amelyekben állítólag a válaszleveleket őrzik. Ennél is egyszerűbb lenne, ha a beérkező postai küldeményekről készült nyilvántartásokat megmutatnák, illetve az adatokat nyilvánosságra hoznák. Ezt hiába kértem többször írásban és szóban is, miután a nemzeti konzultáció beérkező leveleit gyűjtő, és tároló helyszíneket meglátogattam. Máig semmit sem engedélyeznek, ez a tiltás viszont nagyon beszédes. Talán a közérdekű adatigénylésemtől nem tudnak majd elzárkózni.

De emlékeim szerint a Fidesz ígéretet tett arra, hogy nyilvánosságra hozzák a kért adatokat. Ez is elmaradt?

Igen, máig rejtegetik, mint valami államtitkot. Pedig a kérdőívek raktáraiban tett 3×10 perces látogatásom után közleményben vállalták, hogy kiadják a kért adatokat, de ez a mai napig nem történt meg. Talán rájöttek, hogy bizonyítékot nem is olyan könnyű hamisítani.

Lehet, hogy addig őrzik a titkot, amíg a jogszabályok lehetőséget adnak a kérdőívek megsemmisítésére? 

Így igaz, a visszaküldött íveket január végéig megsemmisítik. Mindenesetre azt azért tudjuk, hogy november végi látogatásomkor annyi dobozt mutattak, ami mindössze 900 ezer levél tárolására lehetett alkalmas. Tény az is, hogy nem engedték megnézni, hogy a dobozokban valóban a nemzeti konzultációs íveket tárolják. Ahová beengedtek, ott nem voltak hajlandók megmondani, hogy melyik nap hány levelet kaptak. Tény továbbá az is, hogy a kormány a postakönyveket a mai napig nem hajlandó megmutatni. Viszont azt közölték, hogy november 13-ig 400 ezer levél érkezett vissza. Ehhez képest már másnap 1 millió 300 ezer küldeményről beszélt Dömötör Csaba, államtitkár.

A kormány két papírlapot lobogtat az orrom előtt, az egyiken az szerepel, hogy összességében hány visszaküldött levelet számlázott le a kormány. Amíg októberben még csak 200 ezer levélről beszélnek, novemberben pedig már 2 millióról. Holott az emberek folyamatosan kapják meg az ilyen küldeményeket, s ugyanígy küldik vissza, nem pedig lökésszerűen. Nem életszerű, hogy az emberek az első hetekben szinte semmit nem küldenek vissza, majd néhány hét alatt viszont tízszer annyit. Tehát a kormány bizonyítéknak szánt dokumentuma buktatja le igazán a piszkos trükköket.

Azt is tudjuk, hogy a látogatásairól készített hangfelvételeket, rögzítette a beszélgetéseket, majd nyilvánosságra is hozta. De a kormány szerint hamis hangfelvételeket tett közzé. Ezt hogy kell érteni?

Fogalmam sincs, a felvételek eredetiek, bizonyító erejűek. Fogalmam sincs, mire gondolt a kormány.

Az ön ellen megfogalmazott vádakról kapott hivatalos értesítést? 

Nem, mert engem véd a mentelmi jog – amiről szívesen lemondok – ami mögé a hatalom akar elbújni. Azt sugallja, hogy azért nem büntet az állítólagos bűncselekmény miatt, mert nem lehet, holott szerintem a kormány követ el jogsértést. Ez is része a blöffnek, és ez is a híveknek szól. Ugyanis nem az a cél, hogy a vizsgálatot lebonyolítsák, mert akkor kiderülhetne az igazság, kikérhetnénk az adatokat.

Szóval blöff az egész, a célja pedig a megfélemlítés lenne?

Ettől nem kell megijedni, de félni sem. Ez az egész arra viszont nagyon jó, hogy nyilvánvalóvá váljon az a hatalmas csalássorozat, amit nemzeti konzultációnak neveznek csak manipuláció.

Az ön korrupciós információi nagyon ismertek, rendszeresen leplezi le az uniós pénzekkel való milliárdos nagyságrendű visszaéléseket, a Farkas Flórián által eltüntetett milliárdokat, vagy azt, hogy az állam az olcsóbb lélegeztető helyett inkább drágát vett. Érdekes, hogy mindezekért nem perelték, ám a nemzeti konzultáció kritikája miatt most keményen támadják. Tudja, miért?

Meglepődtem én is, hogy ez a kritika ennyire fáj a hatalomnak, talán azért, mert a rendszer lényegét sikerült leleplezni. A kormány ugyanis minden állampolgárt átver, manipulál, leginkább saját híveit.  Nem abban hazudik, hogy van menekültkérdés, hanem abban, hogy csak menekültkérdés van! Ezt sulykolják megállás nélkül, milliárdokat költve erre. Ezt a népbutítást és csalást lepleztem le, talán ezért veszik ezt komolyabban. 

Meglepő, hogy a rossz időkre emlékeztető stílusban van megírva a kormányközlemény, amely önt vádolja. Így szól: Hadházy Ákosnak és pártjának akciója egy előre kitervelt kísérlet volt arra, hogy a magyarok ne mondhassák el a véleményüket a betelepítési tervekről. Nem úgy szól, mintha a sötétben bujkáló osztályellenséget keresné a hatalom? 

Van ilyen kisugárzása az idézett szövegnek, de logikailag teljesen hibás az okfejtés, hisz senkit nem akadályozok meg a véleménye megfogalmazásában. Inkább az az érzésem, hogy a hatalmat nem érdekli az emberek véleménye, hisz ha komolyan venné, akkor lehetővé tenné az ívek megszámolását. Nem beszélve az értelmetlen, sugalmazó kérdésekről, s persze az arra adott válaszokról, amin szerintem csak röhög a hatalom.

A nemzeti konzultáció részleges feldolgozási adatai alapján azt állítja a hatalom, hogy a résztvevők elsöprő többsége nemet mondott a Soros-tervre. Bele tudott nézni a kérdőívekbe?

Alig. 

Azt, hogy valójában nincs is Soros terv, ezt viszont nem csak az ellenzék állítja, de Navracsics Tibor, a Fidesz európai politikusa, illetve a rendőrség is azt közölte, hogy nincs ilyen konkrét elképzelés. Az uniós biztos, vagy a hatóság nem rontja a nemzeti konzultáció hitelét, vagy talán még a rendőrséget is feljelenti a kormányzat?

Az érdekes lenne.

Ha ugyanis nincs soros terv, akkor a konzultációra költött milliárdok lopásnak minősülnek.

Bár már milliárdokat költöttek a nem létező Soros terv propagálására, ám most a kisemberek pénzét is elkérné Orbán Viktor, hogy folytathassa a hadjáratát. Mit szól ehhez?

Ezt a pénzt a Fidesz kéri, és nem a kormány. Így aztán

mi képviselők nem sokat tudunk tenni, ha akadnak olyan honfitársaink, akik képesek a saját gyerekeik szájától is elvonni a pénzt csak azért, hogy aztán odaadják egy olyan hatalmi elitnek, amely az elmúlt években már hülyére lopta magát.

Az oligarchák biztos jelentős összegekkel támogatják majd az újabb Soros kampányt. Ha ebből milliárdok jönnek össze, azzal el kell számolni, vagy szabadon elkölthetik?

Ez egy kampánytechnika, tehát ha valóban kap a Fidesz néhány milliárdot a házi oligarcháitól, Mészárostól vagy Garancsitól, akkor mondhatja, hogy ebből kampányol.

Alapvetően már most látszik, hogy a választások nem lesznek se tisztességesek, se tiszták, hiszen a kormány évek óta adófizetői pénzekből csinálja a pártpropagandát.

Az ellenzéki pártoknak viszont csak a töredéke jut, de szerintem így is van esély a kormány leváltására. Milliárdos kampányokat nem tudunk csinálni, mert nincs rá pénzünk, nincsenek saját tévéink, de igazunk viszont van! Az se kevés!

Az elmúlt héten a HVG két cikkben is felvetette, hogy a kormány azért is szeretné megnyerni a választást, mert egyébként az elmúlt évek tevékenysége miatt súlyos büntetést kaphatna Orbán Viktor, illetve a többiek. Önnek mi erről a véleménye?

Szerintem a Fidesz szabadságharcot vív, elsősorban saját szabadságukat próbálják megvédeni. Az elmúlt években nagyon messzire mentek, kormányváltás esetén még Polt Péter védőszárnyai sem tudnák a miniszterelnököt megmenteni, tehát jó esély van arra, hogy a leginkább érintettek elveszítik a szabadságukat. Nagyon egyszerű dolgunk lesz, mert rendkívül nyíltan lopnak. Igaz, nagyon sok az ügy, egyszerűen nincs annyi képzett gazdasági rendőr, amennyi elég lenne valamennyi eset felderítésére, de a fő felelősök nem kerülhetik el a büntetésüket.

Ma a Momentum azt nyilatkozta, hogy az egyéni kerületekben nem akadályozzák a képviselők koordinált indulását, különben Orbánék maradnak hatalmon.  Önök, akik gyakran elzárkóznak az együttműködéstől, tárgyaltak-e már hasonlóról?

Úgy gondolom, hogy lesznek még együttműködési megállapodások, akár olyan jelöltekkel is, akik nem az LMP-hez, vagy a pártszövetséghez tartoznak.

Ezekről a megállapodásokról akkor kell beszélni, ha már létrejöttek. Az ellenzék legnagyobb hibája, hogy szavakban állandóan ezzel van elfoglalva, a választó pedig azt érzékeli, mintha a bennünket más sem érdekelne, mint a várható megállapodások.

A kérdés úgy merül fel, hogy mi a fontosabb: az Orbán kormány megbuktatása, vagy néhány párt szuverenitásnak megőrzése?

Alapvetően az a reálisan elérhető cél, hogy ne legyen meg a Fidesz abszolút többsége, tehát ne szerezze meg a mandátumok 50 százalékát.

Ez egy elérhető cél, azt szeretnénk, ha ez a kormány megbukna. Ha az ellenzék idén nem kerül hatalomra, akkor már csak díszlet marad a magyar parlamentben.

Hadházy örül az ellene folyó nyomozásnak, a DK kiáll mellette

1

Feljelentette a kormány az LMP-s Hadházy Ákost a legutóbbi nemzeti konzultációval kapcsolatban megjelent hangfelvétele miatt. A DK szerint pusztán politikai akcióról van szó, az üggyel az ellenzéket akarja megfélemlíteni a Fidesz.

Szombat reggel a Magyar Nemzet számolt be arról, hogy a kormány feljelentése után becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvétel nyilvánosságra hozatalának bűntette miatt nyomozás indult Hadházy Ákos ellen. A lapot a Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatta erről.

Hadházy Ákos még novemberben állt elő azzal, hogy a kormány nem mond igazat arról, hogy hány konzultációs ív érkezett vissza a Soros-tervről. Hadházy később, állítását alátámasztandó egy hangfelvételt is bemutatott, amelyen egy olyan ügyintézővel beszél, aki az ívek feldolgozásáért felelős. Az LMP-s képviselőnek az ügyintéző azt mondja a felvételen, hogy november 13-áig körülbelül 400 ezer darab kérdőív érkezett vissza, holott egy nappal később már egymillióról beszélt a kormány.

Hadházy a feljelentésről a Magyar Nemzetnek azt mondta, hogy minden ilyen ügynek örül, hiszen felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogyan manipulálta a kormány “konzultációnak nevezett csalássorozatot”. Hozzátette, hogy nem manipulálta a felvételt, és kész bármikor közzétenni a konzultációs ívekbe való betekintéskor készült vágatlan verziót.

Később a Facebook-oldalán arról is írt, hogy a feljelentéssel kapcsolatban az is sokat mond, hogy “rágalmazás miatt nem indult nyomozás, mert akkor kiderülnének a tényleges számok”, hanem “hamis hangfelvétel” nyilvánosságra hozása a vád.

A Demokratikus Koalíció közleményben reagált a hírre. “A fideszes ügyészség most is azt csinálja, mint akár a Czeglédy-, akár a Sukoró-ügyben csinált: politikai utasításra ront az ellenzékre” – írják.

A Demokratikus Koalíció szerint a Hadházy Ákos elleni nyomozásban az igazságszolgáltatást használják fel egy ellenzéki politikus megfélemlítésére és lejáratására.  A DK ezért kiáll Hadházy mellett, mert elfogadhatatlannak tartja a Fidesz általuk koncepciósnak nevezett eljárásait.

Az északi szomszédunknál így vélekednek a “nemzeti konzultációról” és a “Soros-tervről”

0

Štefan Markuš 2010 óta  egyik legjobb “Magyarország-szakértőnek” számít Szlovákiában, aki a magyar politikával kapcsolatos tapasztalatait egyenesen az első Orbán-kormány idejéből szerezte, amikor nagykövet volt Budapesten. Most a legutóbbi “nemzeti konzultáció” eredményét és a “Soros-terv létezését” járta körül, és igencsak érdekes megállapításokra jutott.

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda oldalán megjelent véleménycikkében sikeresnek nevezte a magyar kormány „nemzeti konzultációját”: lehet, hogy csak valamivel több, mint kétmillióan küldték vissza a kitöltött kérdőíveket (a Fidesz állítása szerint 2 301 463-an),  de a többség mégiscsak egyetértett a Fidesz-KDNP álláspontjával.

A szerző rámutatott arra, hogy hiába feszül komoly ellentét a magyar kormánypárt és a legnagyobb ellenzéki erő, vagyis a Jobbik között, Soros Györggyel ellen hajlandóak összefogni. Ez bizonyítja egyrészt az a tény, hogy a szlovák médiában rendszeresen “ultrajobboldalinak nevezett párt” októberben feljelentette az amerikai milliárdost, mivel szerintük “Soros szét akarja verni a magyar alkotmányos rendszert”. Másrészt pedig december 12-én a két párt együtt szavazta meg a magyar Országgyűlésben „az Európai Parlament (EP) a Soros-terv végrehajtásáról szóló határozatával szembeni” határozati javaslatot. Markuš külön kiemelte, hogy ebben a határozatban az egész uniós kvóta- és menekültrendszert már eleve a „Soros-tervnek” keresztelték el.

A szerző ezután azon töprengett, hogy vajon kinek van igaza. Vajon tényleg létezik a Soros-terv, ahogyan azt a magyar kormány állítja, vagy az egész csak a figyelemelterelésére szolgál az ország valódi problémáiról? Mennyire van valóságalapja az amerikai milliárdos nyakába varrni az egész menekültválságot?

A magyar kormány már egy jó ideje azt állítja, hogy van egy ilyen összeesküvés, a “nemzeti konzultáció” és a kampányhadjárat pont ennek a bebizonyítását szolgálta. Az egykori nagykövet szerint Budapest azt hiszi, hogy az EP határozatának nyílt elutasításával egy kemény üzenetet küldött Brüsszelnek: a kötelező betelepítést nem elfogadható a „Szent István-i korona öröksége alapján működő országban”. A magyar Országgyűlésben Németh Szilárd volt az, aki erőteljesen hirdette a “Soros-terv” létezését, és folyamatosan bírálta azokat a társait akik “nem hisznek ebben az összeesküvésben”.

“Nézzék át az Európai Parlament javaslatát, és akkor meggyőződhetnek a Soros-tervről valódiságáról”

– idézte a Fideszes képviselőt a szerző, amikor Szabó Szabolcs nyíltan megkérdőjelezte az összeesküvés terv létezését. Szél Bernadett, a Lehet Más a Politika (LMP) elnöke levélben fordult a kormányhoz, amelyben a “Soros-terv” iránt érdeklődött. Ha valóban van ilyen, akkor a kormánynak kötelessége erről tájékoztatni részletesen a lakosságot. Ám ez nem történt meg, csupán a téves és eltúlzó kormányzati propagandahadjárat, ami miatt a magyarországi baloldal nem hisz az összeesküvésben és emiatt folyamatosan azt kapja a másik oldaltól, hogy ők valójában is a Soros-terv végrehajtói.

Ám Markuš a cikkben nem rejtette véka alá a Sorossal kapcsolatos kritikus megjegyzéseit sem, ami elsőre furcsának tűnhet, hiszen eddigi tudomásunk szerint egyszer sem bírálta az amerikai milliárdost, illetve az írásaiban a szlovák olvasók előtt többnyire a magyar kormány állításait tagadta. A szerző úgy látja, hogy Soros György a nyilatkozataival és az írásaival

lényegében a saját csapdájába esett.

Ezekben ugyanis maga Soros nem cáfolta vagy tagadta, hogy lennének tervei a menekülteket illetően, vagy ne létezne egyfajta „saját megoldási javaslata” a migrációs válsággal kapcsolatban – vélte Markuš. Ugyanúgy, amikor az elmúlt hetekben a Soros által támogatott szervezetek elkezdték szlovákra is lefordítani és megjelentetni az amerikai milliárdosnak a migrációs válság esetleges megoldásáról szóló javaslatait, akkor azzal közvetve elismerték a “Soros- terv” létezését.

Markuš azzal zárta a cikkét, hogy a kormány intenzív propagandája ellenére továbbra is sokan úgy vélik Magyarországon, hogy a Soros-terv illúzió és utópia, és erőteljesen megosztja a közvéleményt, valamint a társadalmat. Ezért ilyenfajta környezetben lehetetlen rendes vitát folytatni a témáról, pedig más európai országok – köztük Szlovákia számára is – fontos lenne megtudni: “A Soros-terv mítosz vagy valóság?”

A szakértő korábbi Magyarországról szóló elemzése.

Ez volt ma – 2017. december 12.

0

Jöhet az orosz modell, vagyis a nem kívánatos szervezetek betiltása; határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben; Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc; ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található baumgarteni földgázelosztóban. 

„Soros-terv”: jön az orosz megoldás?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda a kormány januári ülésére intézkedéseket dolgoz ki a „Soros-terv” megakadályozása érdekében – közölte Rogán Antal, a kabinetiroda vezetője hétfőn az Országgyűlés igazságügyi bizottságában.

Krekó Péter, a Political Capital ügyvezetője szerint a jogszabályok betűje egyre kevésbé érvényes Magyarországon, a Soros-féle alapítvánnyal szemben eddig is politikai fellépések történtek, legutóbb Pécsett, Debrecenben és Miskolcon.

Rogán szavai viszont arra utalnak, hogy valamilyen intézményes, jogi lépésen törik a fejüket. A politológus szerint ebben az esetben az orosz modellt tudja elképzelni. Oroszországban törvényt hoztak a „nem kívánatos szervezetekről”, amelyek tevékenységét betiltották. Ezek közt található a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (az ismert angol betűszóval: Open Society Found – OSF) is.

Nemet mondott a parlament

Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A parlament ezzel kimondja, hogy

FELHÁBORÍTÓNAK TARTJA, EZÉRT ELUTASÍTJA A BEVÁNDORLÓK BEFOGADÁSÁRA ÉS SZÉTOSZTÁSÁRA IRÁNYULÓ RENDELETI JAVASLATOT, AZT, HOGY ÁLLANDÓ BETELEPÍTÉST ÉS KÖTELEZŐ SZÉTOSZTÁST INDÍTSANAK EL AZ EURÓPAI NEMZETEK KÁRÁRA.

A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.

Most éppen biztosítóba fektet Mészáros Lőrinc

A CIG Pannónia csaknem negyedét veszi meg a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Konzum Nyrt. – közölték a cégek. A 8,2 milliárdos ügylet kölcsönös részesedésszerzéssel zajlik.

A valamikor az első Fidesz-kormány pénzügyminisztere, majd tőzsdeelnök Járai Zsigmond által alapított CIG Pannónia életbiztosító és a Konzum Nyrt. bejelentette, hogy kölcsönös részesedést szerez egymásban.

A konzum megszerzi a CIG 24,85 százalékát, 8,2 milliárd forint értékben tőkeemelést hajt végre. Ennek sorában 4,1 milliárdért új részvényeket bocsát ki, amelyeket lejegyez a Konzum. Ugyanezzel párhuzamosan a Konzum is kibocsát új részvényeket ugyanennyiért, amelyeket pedig a CIG vesz meg.

Lángokban állt Ausztria legnagyobb földgáz terminálja

Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgarteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.

A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy

nincs szó terrortámadásról,

valószínűleg “műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.

Bréking nyúz, december 12. – Tudósítás a másik valóságból

0

A 888.hu egy Jobbik és a Hanuka témájú karikatúrával gazdagítja az ízléstelenség terjesztésének világmozgalmát.

A kormánynagyonközeli portál ezenkívül egy meglepő felfedezésről is beszámol: Soros készíti elő a Trump elleni zaklatási vádat

A szervezet nem titkolt célja, hogy a #metoo-kampányt kihasználva sározzák be, járassák le, majd távolítsák el a hatalomból az amerikai elnököt. A Brave New Films nevű csoport novemberben indította el az elnök elleni kampányát; akkor egy filmet adtak ki “16 nő és Donald Trump” címmel.

A Soros Györgyhöz köthető szervezet magát nem tartja partizáncsoportnak és tagadják, hogy csak Trump elmozdítása lenne az elsődleges céljuk. Sajtóinformációk szerint az amerikai spekuláns a baloldali szervezetnek a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül utalja a “támogatást”.

Mint ismeretes, Soros György 25 millió dollárral támogatta Hillary Clinton kampányát. Miután kiderült, hogy a demokraták elnöke elbukta novemberben a választást, Soros további 18 millió dollárt utalt a Nyílt Társadalom Alapítványoknak, hogy így finanszírozza a Trump-ellenes műveleteket.

A Pesti srácok sem marad el a felfedezésekkel: ezúttal Budaörsön robbantott.

Budaörs szerdán szavaz arról, hogy csatlakozzon-e az European Coalition of Cities Against Racism (ECCAR) nevű szervezethez – erősítette meg a Magyar Időknek a budaörsi Fidesz elnöke. A javaslatot a volt SZDSZ-es Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester terjesztette elő.

Nagy Sándor András a Magyar Időknek elmondta, a szervezetnek van egy 10 pontos akcióterve arról, hogyan kell a migránsokat integrálni. Ennek egyik pontja arról szól, hogy a választójoggal nem rendelkező migránsokat politikai hatalommal ruházzák fel. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy migránstanácsok alakulnának, amelyek megválasztanák ugyancsak migráns elnöküket is. De az akcióterv egy másik pontja azt javasolja, vegyenek fel migránsokat a polgármesteri hivatalokba a dolgozók közé. Hangsúlyozta, hogy bár a szervezet azt mondja magáról, hogy a rasszizmus ellen harcol, valójában az illegális bevándorlókkal foglalkoznak.

A Magyar Idők parlamenti tudósítással járult hozzá a magyarországi médiavilág kiszélesedéséhez:

Határozatot fogadott el az Országgyűlés az Európai Parlament november 16-án megszavazott, a „Soros-terv végrehajtásáról szóló” határozatával szemben. A dokumentumot 142 kormánypárti és jobbikos igen és 3 – független képviselőtől érkezett – nem szavazattal fogadták el a képviselők.

A parlament ezzel kimondja, hogy

felháborítónak tartja, ezért elutasítja a bevándorlók befogadására és szétosztására irányuló rendeleti javaslatot, azt, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára.

A bevándorlók kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját – olvasható a határozatban.

A Magyar Hírlap Merkelisztán katonái címmel közöl egy véleménycikket:

Ne szólj szám, nem fáj fejem! – a német és általában a nyugati mainstream politika jól megtanulta a Csengetett Mylord Mrs. Liptonjának örök bölcsességét. Esetükben azonban finoman szólva sem garancia a sikerre, ami meg is látszott a legutóbbi német választások eredményén. A liberális sajtóban előszeretettel ujjonganak az úgynevezett populista pártok elmaradt diadalai felett, de a helyzet az, hogy Ausztriában Sebastian Kurz, Hollandiában pedig Mark Rutte is úgy körözte le a „jobboldali populistákat”, hogy lényegében átvette a retorikájukat, azt a határozottságot mutatta fel a biztonság és a migráció kérdésében, amit a választók elvártak. A bevándorlók integrációja valójában sem Németországban, sem máshol nem tekinthető sikertörténetnek.

Németországot még valóban Németországnak hívják, de ha így haladunk, megérjük, hogy valami píszíbb nevet kap. A Merkelisztán vendégszeretően hangzik, de ehhez alighanem a németeknek is lesz egy-két szavuk.

Lapszem – 2017. december 8.

0

Ma a Máriák ünneplik névnapjukat, és esős időjárásra lehet számítani 6-8 Celsius fok körüli legmagasabb nappali hőmérséklettel. A lapszemle pedig már itt is van:

Népszava: Soros-exkluzív – A gyűlöletkeltés kudarca

A Népszavához eljuttatott írásban reagált a kormány ellene folyó kampányának fejleményeire Soros György. Arra reagált, hogy a kormány közzétette a Soros-tervről folytatott nemzeti konzultáció eredményét. Soros többek között azt írja, hogy „A magyar nép bizonyára megtalálja majd a módját annak, hogy ellenőrizze a hivatalosan bejelentett számok pontosságát. Még ezek az inflált számok is azt bizonyítják, hogy a felnőtt magyar lakosság többségét nem lehetett félrevezetni a megtévesztő kampánnyal.” Szerinte az eredmények ismertetése annak az átfogó propagandakampánynak a legújabb felvonása, amely nyáron kezdődött ellene, és amelynek a célja annak elhitetése, hogy ő a magyarok ellensége, holott „Semmi sem áll távolabb ettől a hamis állítástól”. Soros úgy véli, hogy az ellene folytatott hadjárat kudarcot vallott, az embereket nem sikerült megtéveszteni, és megköszönte mindenkinek a támogatást.

Magyar Hírlap: Szigorított szankciók a kiskorúak védelmében

Általánosságban igaz, hogy az individualizmus előtérbe kerülése nyomot hagyott a családi kapcsolatokon – mondta a Magyar Hírlapnak Selmeczi Gabriella fideszes képviselő. Elmondta, hogy a jövőben további szigorítások várhatók a pedofil bűncselekmények kapcsán, és már vizsgálják, Nyugat-Európában hogyan tartják nyilván az elkövetőket. A statisztikai mutatók alapján folyamatosan növekszik a pedofil bűncselekmények aránya az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában, és magas a látencia is. 2014 óta kétszer módosították a vonatkozó törvényt, és Selmeczi szerint a harmadik módosítás értelmében szigorodtak a büntetési tételek a tizenkét év alatti gyermekek sérelmére elkövetett szexuális bűncselekmények esetében.

Magyar Idők: Kormánydöntésre várnak az egészségügyi dolgozók

A jövő heti kormányülésen születhet döntés az egészségügyben dolgozók karácsony előtti egyszeri bérjuttatásáról. A szakdolgozók fizetése pedig jó eséllyel már januártól emelkedhet jövő november helyett a Magyar Idők információi szerint. A december 13-i kormányülésre készült előterjesztés három verziót tartalmaz, eszerint az ápolók, az orvosok és az asszisztensek két-, három- vagy négyheti alapbérüknek megfelelő összeget kaphatnak még karácsony előtt. Az érdekképviseletek a teljes havi bérhez ragaszkodnak. A kétheti bér kifizetése a lap szerint mintegy nettó tízmilliárd forintba kerülne.

Magyar Nemzet: Nem tudni, hogy mikor vezetik be az áramadót

Továbbra is heves szakmai viták zajlanak a kormányzati berkekben, de még a nemzetgazdasági tárcán belül is az elektromos autók töltésére használt áram extra adóztatásról. Így már szinte bizonyos, hogy a korábbi tervekkel ellentétben idén nem születik meg a törvény az új áramadó bevezetéséről – tudta meg a Magyar Nemzet. Információik szerint az új adóval kapcsolatos alapvető kérdések sem tisztázottak, és ezek a nemzetgazdasági tárcán belüli nézeteltérések személycserékhez is vezetnek. Többel között nem dőlt el, hogy mikortól és pontosan mekkora jövedéki adót vetnének ki az elektromos energiára, és hogyan zajlana ennek beszedése – írják.

A Fidesz szerint rekordot döntött a nemzeti konzultáció

0

Minden eddigi rekordot felülmúlt a nemzeti konzultáción való részvétel, amelyen a pénteki összesítés szerint 2 301 463-an vettek részt – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap sajtótájékoztatón Budapesten.

Hidvéghi Balázs a párt nevében köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett a nemzeti konzultációban, “vette a fáradságot, hogy elmondja véleményét a Soros-tervről”, és visszaküldte vagy az interneten kitöltötte a kérdőívet.

Szerinte a minden rekordot felülmúló óriási részvétel jelzi, hogy pártokon átívelő ügyről van szó, amit az ellenzéknek is érdemes lett volna elfogadni a magyar emberek véleménynyilvánításának támadása helyett.

A Fidesz a nemzeti konzultációval párhuzamosan egy tájékoztatási akciót is indított annak érdekében, hogy elmondják véleményüket a Soros-tervről és meghallgassák az emberek álláspontját ezekről a kérdésekről. Az elmúlt hetekben az országjárás keretében összesen 208 nyilvános fórumot tartottak 164 településen, 57 előadó részvételével és közel 40 ezer emberrel találkoztak.

Hidvéghi Balázs arról is beszélt, hogy

Soros György el akarja takarítani az útból az Orbán-kormányt,

mert az a leghatározottabban szembe megy a migrációpárti elképzeléseivel.

A Fidesz kommunikációs igazgatója szerint az ellenzéki pártok azért próbálják hitelteleníteni a konzultációt, mert bevándorláspártiak.

Kissé ellentmondásos, hogy az MTI beszámolója alapján Hidvéghi Balázs azt is elmondta, hogy a konzultáció eredményeinek feldolgozása néhány napot vesz igénybe, és a részvételről a jövő hét közepére lehetnek végleges adatok.

A nemzeti konzultációs kérdőívek postára adási határideje december 1-jén járt le, miután a Fidesz kérésére a kormány meghosszabbította a határidőt arra hivatkozva, hogy az emberek folyamatosan és nagy számban küldik vissza a kérdőíveket.

Ahogyan a FüHü is megírta, az ellenzéki pártok viszont többször is megkérdőjelezték a Fidesz azon állítását, hogy sikeres lenne a nemzeti konzultáció. Az LMP például arra jutott, hogy maximum 900 ezren küldhették vissza a kérdőíveket, azaz jóval kevesebben, mint amennyit a kormány állított.

Lapszem – 2017. november 28.

0

3-8 fok közötti nappali hőmérséklet, és eleine napos idő, Budapesten pedig forgalomkorlátozások várhatók kedden, amikor a Stefániák ünneplik névnapjukat. A lapszemle pedig már megérkezett:

Magyar Nemzet: Rendőrség: Soros György nem készül erőszakra

Miközben a kormányzati kommunikáció jó ideje másról sem szól, mint a veszélyes „Soros-tervről”, a rendőrség mégsem érzékel akkora kockázatot, hogy nyomozást indítson az ügyben – tudta meg a Magyar Nemzet. Egy hónapig vizsgálták, hogy egyáltalán megkezdjenek-e egy eljárást, végül a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) arra jutott, hogy nincs szükség erre – írja a lap. A jobbikos Mirkóczki Ádám fordult a rendőrséghez arra hivatkozva, hogy vezető fideszes politikusok és kormánytagok kijelentései alapján „Soros György a magyar állami szuverenitásra kiemelten veszélyes személy”. Meg is jelölt több bűncselekményt, amelynek gyanúja szerinte mind felvetődik a kormánypárti nyilatkozatok alapján. Az NNI azonban a feljelentést elutasította pontról pontra cáfolva, hogy Soros György ilyenekre készülne.

Népszava: Mr. tíz százalék – Az elnök kerete után nyomoznak

Jogsértéseket állapítottak meg az Országos Roma Önkormányzatnál – írja a Népszava. Az egyik homályos tétel az elnöki keret, amelyből Farkas Flórián több százmillió forintot osztott szét. Az ORÖ 2011 és 2014 között mintegy 2 milliárd 873 millió forint támogatást kapott, Farkas Flórián saját hatáskörben ennek tíz százalékáról, 287 millió forint felhasználásáról dönthetett. Ellenzéki roma politikusok kifogásolták, hogy a közgyűlésnek semmilyen tudomása nem volt arról, mire költi Farkas Flórián pénzt. Szerintük az ÖRO akkori elnöke a legkülönbözőbb jogcímeken osztogatta a pénzt: ezek között volt a temetési vagy például a szociális segély is – írja a lap.

Magyar Idők: A multinacionális nagyvállalatok is érdeklődnek a nyugdíjas szövetkezetek megalakítása iránt

Hetven fölé is emelkedett a nyugdíjas szövetkezetek száma, és még több lehet, mivel ezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg a cégek – írja Magyar Idők érdekképviseletek illetékeseire hivatkozva. Július óta már több mint 70 érdekközösség alakult, ami arra utal, népszerű a konstrukció, de a munkaadók az egyénileg munkát vállaló nyugdíjasok kedvezményes járulékfizetésének bevezetését is javasolják – írják. A dolgozónak is megéri a konstrukció, mivel rugalmas időbeosztásban dolgozhatnak, ráadásul a szövetkezetek munkaerő-közvetítő szerepének köszönhetően egyszerűbben találnak állást.

Magyar Hírlap: Áfacsökkentéssel a halfogyasztás népszerűsítéséért

Bár a karácsonyi ünnepekkor jelentősen megugrik, ez egy főre eső éves halfogyasztás még mindig messze elmarad az uniós átlagtól, ezen segíthet a halhús áfájának 2017-es csökkentése. Az éves fogyasztási világátlag 18-19 kilogramm halhús fejenként, az unión belül ez a szám eléri a huszonöt kilogrammot is, ehhez képest a hazai öt és fél kilogrammos éves átlag messze elmarad. Januártól a halhús áfáját 27 százalékról öt százalékra csökkentik, és becslések szerint ez a nagykereskedelemben tíz-tizenöt százalékkal csökkenti majd a halak árát – írja Magyar Hírlap.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!