Kezdőlap Címkék Románia

Címke: Románia

Pénzmosással vádolják Brazíliában a román kormánypárt elnökét

0

Liviu Dragneát korábban elítélték választási csalás miatt, ezért nem ő a miniszterelnök, de ő irányítja a kormányzó szociáldemokrata pártot.

A hétvégén választották a szociáldemokraták ügyvezető elnökké Viorica Dancila miniszterelnököt, de ez csak a második legfontosabb pozíció a pártban: az igazi hatalom továbbra is az elnöké, Liviu Dragneáé.

Akit most a Rise Project nevű oknyomozó portál szerint Brazíliában azzal vádolnak, hogy

kétes eredetű pénzekből vett ingatlanokat a tengerparton.

Ehhez fantomcégek közvetítését vette igénybe a brazil ügyészség szerint. Dragnea szerint ez régi ügy, most csak felmelegítették.

A román korrupcióellenes ügyészség egyébként mással is vádolja Dragneát, például azzal, hogy uniós pénzeket sikkasztott el bűnszövetkezetben. A Dragneához és köréhez köthető korrupció miatt korábban tömegtüntetések is voltak Romániában, amire ő a népszerű receptnek megfelelően válaszolt: szerinte Soros György állt mögöttük.

Ilyen-olyan politikai performanszok

0

Formálisan, a kijelentések szintjén csak a Fidesz itteni fiókpártjának elnöke áll nyíltan Toader és jelentése mögött, t.i. „partnerei” neki nem szóltak, hogy az már nem aktuális, felejthető.

„Egy valóságosan a feje tetejére állt világban az igaz a hamisság mozzanata.”

Guy Debord

A politikacsinálás posztmodern – de sok más poszt-al kezdődő jelzővel is illethető – populista szakasza, melyben élünk, stílusát tekintve allegorikus diskurzusok sorozata. Vagyis egy dolgot mondanak a politikusok, és más dolgot kell érteni alatta, ha el akarunk igazodni, ha értelmet akarunk tulajdonítani a politikacsinálás folyamatának. Önmagukban sem a diszkurzusok, sem a politikai gyakorlatok nem „állnak meg”, már-már értelmetlenek és értelmezhetetlenek, mankóra „második”, illetve sokadik jelentésre van szükség, hogy értelmet nyerjenek. Ezen kívül pedig a politika célja, sőt öncélja a spektákulum (Guy Debord), úgy is mint egy hiperreális, szimulált világ (Jean Baudrillard) valóságában zajló előadás, illetve folytatásos performansz, amolyan valóság-show, ami a tévéhez köt milliókat.

Márpedig, ha a politika spektákulum, végső soron egy vége nincs forgatókönyv, változó színészekkel való, hullámzó színvonalon előadott, végenincs eljátszása, akkor a két előadás, úgymint a DNA-t vezető Laura Codruta Kövesi, és azután a Tudorel Toader miniszteré, igencsak eltérő színvonalúra sikeredtek. Mielőtt a performanszokat elemezném, hadd jegyezzem meg, az elemzés ezen a szinten nem a forgatókönyv, a szöveg (a scriptum) tartalmáról, hanem az előadás minőségéről szól. És hát, ég és föld. A főügyésznő elegáns visszafogottsága, korrekt nyelvhasználata, egyenes, de nem merev testtartása, (amúgy is jó fél fejjel magasabb a miniszternél), tekintete, mellyel mindig a kérdezőt kereste, és fiatalos állóképessége, amivel minden kérdésre nyugodt és átgondolt válaszokat adott, igazán jó performansz volt. Ezt bizony még utánozni sem tudta a miniszter. Toader lassú, szájbarágós, öreges és színtelen „felolvasása”, másik történelmi korszakot, más retorikai időket idézett. Merevsége és zavarodottsága arra utalt: nem érezte jól magát szerepében, nem rá szabták a szöveget, melyet felolvasott. Silány játékos ő, aki egy elmúlt korszak retorikai elemein kívül más regisztert nem ismer, kérdésekre nem válaszolt, látszott, hogy kínlódott a mikrofonok mögött, izzadt és vörösödött, legszívesebben menekült volna a sajtó és a nyilvánosság elől.

Ha a DNA-vezér sok követőt és népszerűséget szerzett hosszú, de cseppet sem unalmas sajttájával, a miniszter éppen ellenkezőleg, a korlátoltságának lassú előadásával, megújulásra való képtelenségének megannyi jelével, lassú és körülményes stílusával pedig, egy igazi kuka (olyan Iordache-szerű) képzetét ébresztette, ellenszenvet. A főügyésznő ezen a szinten minden bizonnyal kiütéses győzelmet aratott, ezt már nem is lehet visszacsinálni, főként a nyilvánosság utólagos értékelését követően, mely kiemelte és megerősítette a performanszok közötti minőségi különbséget. Ha a főügyészasszony imázsában van valami, ami a jótanuló diákra (geek) emlékeztet, aki flottul megvédi álláspontját, megmagyarázza bizonyítványát, a miniszter a vaskalapos és fölöslegesen tudálékoskodó (a diákok körében rendszerint közutálatnak örvendő) régimódi tanárt adta.

Másfelől viszont, a textusok szintjén, a főügyészasszony volt a hagyományosabb, azaz szakszerűbb, igyekezett a jogi nyelvezet keretein belül maradni, (kivétel talán, az a kijelentés, hogy: ”a megvádoltak, elkeseredett fesztiválja folyik”) még akkor is, amikor személyesebb hangnemben, vagy a céhszerűség nevében szólt. Ez érdekes módon kapcsolódott egyfajta (későmodern?)  jogi tudatossághoz, homogén, racionális és egyéb regiszterben hozzáférhetetlen nyelvezethez, ami viszont nem vált unalmassá. Mert a kérdések egyfelől tagolták, másfelől az érdeklődés eleve nagy volt, hiszen ritkán tartott hasonló sajttájt, harmadszor pedig, mert nem ismételte önmagát, és nem volt nyegle, vagy elutasító (emlékeztetőül hasonló témában Iordache ex-miniszter, hírhedt sajttáján három perc alatt 26 x mondta, hogy „altă întrebare?” /”más kérdés?”/, anélkül, hogy egyre is érdemben válaszolt volna).

Ha a szövegszerűség (textualitás) felől közelítünk a miniszter politikai diszkurzusához, akkor azt fogjuk találni, hogy a posztmodern kollázs, az összevágások, ismétlések és átfedések, zavaros szerkezetű és műfajú szöveg és ennyiben divatosabb ellenfeléénél. Toader, hol különféle jogi szabályozásokra (nem is mindig a tényállásnak megfelelőre: alternatív tények), Ab-döntésre, törvényre, etikai kódra, stb., hol sajtóértesülésekre, hol bizonyíthatatlan leleplezésekre utalt. Előadásának szövege erősen eklektikus és vitatható volt. Csak egy határozottan kiemelt dolgot említenék. Arra hivatkozott egy adott pillanatban, hogy a főügyészasszony „rontotta Románia nemzetközi megítélését”. A kijelentés nem csak azért nem áll (alternatív igazság), mert rettentően rosszul hangzik, mert ceausiszta bikkfanyelven fogalmaz, hanem azért sem, mert a DNA és vezetője, vélhetően minden lehető kitüntetés és elismerés birtokosa, amit csak a politikai nyugat ismer.

A Kelemen Hunor által, hogy úgy mondjam csípőből és azonmód „korrektnek” és „logikusnak” mondott miniszteri jelentés, melyet Tudorel Toader innen-onnan összefércelt és olyan nyolcadikos képességvizsga szintjén megírt jelentése a politikai ágenda új és érdekes fejezetét nyitja meg. Vége a jogi diskurzus tisztaságának, és egész érvrendszerének, még a kormányzat szintjén is, a populizmus elszánta magát a szakszerűség kivégzésére, végletes leértékelésére. A jogi, és általában a szakmai, nyelvezet végzetesen keveredett a napi politika, a médiadiskurzusok és politikai kiáltványok elemeivel, eklektikus stílusával, és ezzel el is vérzett. Nehéz feladat vár a (CSM-re) jogi felügyeletre, ha pusztán jogi szempontok szerint akarja ma megítélni a miniszter „elbocsájtó szép üzenetét”. Ezért – legalábbis szakmai hitelének fenntartása érdekében – el kell utasítania azt. Ezt minden bizonnyal Liviu Dragnea and Co. is sejtik, ezért nem vállalják a jelentést, kihátráltak Toader mögül és kivárnak. (Formálisan, a kijelentések szintjén csak a Fidesz itteni fiókpártjának elnöke áll nyíltan Toader és jelentése mögött, t.i. „partnerei” neki nem szóltak, hogy az már nem aktuális, felejthető.)  Csakhogy egy negatív véleményezés a (CSM) jogi felügyelet részéről Johannis dolgát könnyíti meg, amikor el fogja utasítani a DNA-főügyészének leváltását. Ezzel még az új – Dăncilă – kormány könnyű és gyors elfogadásával elveszített népszerűségét is helyrehozza, valamint második mandátumának esélyeit növeli.

Magyari Nándor László

 

Bulgária és Románia nem kerülhet be a schengeni övezetbe

0

Legalábbis a bajor belügyminiszter szerint. Joachim Herrmann szerint mindkét országban nagy a korrupció és a szervezett bűnözés.

A két ország évek óta lobbizik azért, hogy bekerülhessen a schengeni övezetbe, vagyis polgárai szabadon közlekedhessenek a többi tagállam területén. Jekatyerina Zaharijeva bolgár külügyminiszter a Die Weltben például azzal érvelt, hogy hiába Bulgária ebben a félévben az EU soros elnöke, mégis útlevél kell a polgárainak a schengeni övezetbe való belépéshez.

26 ország tagja jelenleg a schengeni övezetnek: 22 uniós tagállam mellett Izland, Liechtenstein, Svájc és Norvégia. Az uniós tagok közül Nagy-Britannia, Írország, Ciprus, Horvátország, Bulgária és Románia nem tagja az övezetnek.

Angela Merkel korábban megígérte utóbbi két országnak, hogy hamarosan tagok lehetnek, de erre most mégis kevés az esély.

A schengeni övezethez való hozzáállást a menekültválság változtatta meg.

A bajor-osztrák határon például most is van ellenőrzés, a bajor belügyminiszter erre is hivatkozva utasítja el a schengeni övezet bővítését. Szerinte furcsán nézne ki, ha bővülne a zóna, miközben azon belül van, ahol újra van határellenőrzés.

Hasonlóan vélekednek a franciák és az osztrákok is. Így a románoknak és a bolgároknak valószínűleg még várniuk kell egy ideig.

A román parlament szerint csaltak az elnökválasztáson

0

Választási csalással segítették elő 2009-ben Traian Basescu elnök újraválasztását – erről fogadott el határozatot a román parlamentnek. A döntésnek nincsenek jogi következményei.

Traian Basescu öröme a 2009-es választás második fordulója után, mögötte Emil Boc
Fotó: MTI/EPA/Robert Ghement

A parlament két kamarájának együttes ülése a kormánytöbbség szavazataival fogadta el a 2009-es elnökválasztást vizsgáló parlamenti különbizottság jelentését, amely

bűnszövetkezet létrehozásával, az elnökválasztás kimenetelét eldöntő választási csalás megszervezésével

vádolja Basescut és az országot akkor irányító, Emil Boc vezette jobboldali kormányt.

Az ellenzék elutasította a bizottság következtetéseit, az RMDSZ képviselői pedig tartózkodtak.

A jelentés szerint az elnöki hivatal és a Boc-kormány átfogó, összehangolt akciótervvel készítette elő a választási csalást. Ezt többek között azzal támasztották alá, hogy a szavazás előtt néhány hónappal Traian Basescu felmentette tisztségéből a szociáldemokrata belügyminisztert, akinek utódja pedig lecserélte a szociáldemokraták 20 megyei prefektusát. A prefektusoknak jelentős szerepük van a választás megszervezésében.

A különbizottság azt is gyanúsnak találta, hogy a második forduló éjszakáján

a Román Hírszerző Szolgálat vezetői és az akkori legfőbb ügyész a volt belügyminiszter lakásán találkoztak.

A bizottság elnöke, a szociáldemokrata Oana Florea elismerte, hogy ezek bizonyítására a testületnek nem voltak eszközei.

A kormánykoalíció egyébként nem azért alakított különbizottságot, hogy igazságot szolgáltasson akkori elnökjelöltjének, a PSD-ből azóta kizárt Mircea Geoanának. A cél az volt, hogy a titkosszolgálatok és a vádhatóság összefonódására, a politikai döntéseket háttérből befolyásoló úgynevezett „párhuzamos állam” működésére találjanak bizonyítékokat.

A jelenleg ellenzéki szenátorként politizáló

Basescu azt mondta: nem volt szüksége a „párhuzamos államra” ahhoz, hogy legyőzze Geoanát,

és szerinte az ellenfelét támogató médiavállalatok álltak össze bűnszövetkezetté. Basescu egyébként alig 70 ezer szavazattal győzött annak idején, az érvénytelen szavazatok száma pedig megközelítette a 140 ezret.

A parlamenti határozatnak nincsenek közvetlen büntetőjogi következményei. A legfőbb ügyészségen múlik, hogy a bizottság következtetései alapján eljárást indít-e a volt államfő ellen.

A románokat is ostorozza az EP

0

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Számos Európai Parlament-i képviselő aggodalmát fejezte ki a tervezett romániai igazságügyi reformmal kapcsolatban az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén.

Az Európai Unió jogérvényesülésért felelős biztosa, Vera Jourova ismét az igazságügyi törvények módosításainak felülvizsgálatára szólította fel a romániai hatóságokat, szélesebb konszenzust sürgetett, illetve hangsúlyozta, hogy az Európai Bizottság osztja a romániai utcai tüntetéseken részt vevők aggodalmát.

„A romániai lakosság azért vonult utcára, hogy kifejezze ellenvetését és aggodalmát az igazságügyi törvények módosításaival szemben, amelyek gyengíthetik a korrupcióellenes harcot és az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Az Európai Bizottság is ugyanezen a véleményen van és osztja ezeket az aggodalmakat”

– fogalmazott Jourova.

Kifejtette továbbá, hogy Klaus Johannis államfő „kulcsszerepet tölt be ebben a folyamatban”, és az EB biztosi kollégiumának múlt heti ülésén elhangzottak alapján tudja, hogy az elnök

„nagyon komolyan kezeli a témát”.

A több mint egy órán át tartó vitán Tudorel Toader igazságügyi miniszter is jelen volt. Dan Nica szociáldemokrata párti EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége képviselőcsoport tagja kérte, hogy a tárcavezető is felszólalhasson. A miniszter nem kapott szót, mert nem szerepelt a meghívottak listáján.

Tudorel Toader később újságírók előtt annak a meggyőződésének adott hangot, hogy

„nem az igazság kiderítése volt a cél”,

szerinte erre utal az is, hogy bár ő maga is jelen volt a vitán, nem engedték felszólalni. „Bár a mai vitán az igazságügyi törvényeket módosító tervezetről kellett volna, hogy szó legyen, valójában a korrupcióról beszéltek. Márpedig a szabály azt mondja – és ezt a felszólalóknak is tudniuk kellett volna -, hogy ha nem tudod, miről beszélsz, inkább hallgass, mert így nem kockáztatod azt, hogy esetleg tévedsz” – fogalmazott a tárcavezető.

Toader ugyanakkor kifejtette, hogy a felszólalásában az Európai Bizottság álláspontját képviselő Vera Jourova nagyon jól ismeri a romániai igazságszolgáltatási rendszert, de az általa tett kijelentések „vélhetően nem tőle származnak”.

120 perc – 2018. január 31. 18:00

0

Szijjártó Péter szerint, ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból.

Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez, 40. tagországként.

Folytatni kell a reformok, de megvan az esély, hogy Szerbia 2025-re uniós tag legyen, ezt mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Új magatartási kódex lépett életbe az Európai Bizottságban, mától szigorúbb etikai szabályok vonatkoznak a biztosokra.

Aggodalomra ad okot a tervezett romániai igazságügyi reform, az ország számára létfontosságú az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, ezt mondta Klaus Iohannis román elnök Brüsszelben.

Az Egyesült Államok felvette a terroristákat felsoroló listájára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét.

Trump jogászcsapatának korábbi szóvivőjét is ki akarja hallgatni Robert Mueller különleges ügyész. (Reuters)

Óvadék ellenében szabadon engedte a török bíróság Taner Kilicet, az Amnesty International török elnökét.

Egyensúlyhiány

0

Odaát pedig Orbán, amennyiben nem sikerül a kvóta, nem lesz elég a mozgósítás az átszavazásra, kevés lesz a hálavoks stb., benyújtja a számlát, és az igazán fájdalmas lesz (amúgy sem sikerült teljes jogú kliensé válnia a Kelemen vezette fő itteni Fidesz fiókpártnak, hiszen a nagy magyarországi adóösszegeket Kató Béla és Demeter Szilárd kezeli, a szövetségnek csak töredék jut!).

Két dolgot lehet, többé-kevésbé biztosan, állítani az új miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban –  már azon a nyilvánvaló tényen túl, hogy szintén a PSD(kormányzó Szociáldemokrata Párt)-elnök teleormáni fief-jéből (Románia legdélibb tartományának hűbérbirtokáról) való – és mindkettő sötét időket vetít előre.

Egyik, hogy biztosan lojális pártelnökéhez, és ezt nem is rejti véka alá. Most már csak azt kellene tisztázni ezzel a lojalitással kapcsolatban, hogy mint egyfajta nem feltétlen racionális, érzelmileg beágyazott attitűd, mennyire stabil, mennyiben lehet hosszútávon, és főként, miniszterelnöki pozícióból gyakorolni. Ráadásul, amint azt Tăriceanu szenátus-elnök, a kormányzó hatalom kisebbik pártja vezérének szíves közléséből immár tudjuk, a miniszterelnök csak Dragnea (PSD elnök) helyettesítője, román kormányhangja, afféle „adminisztrátor”, ügyvivő feladatokat fog ellátni (sic!, ami persze törvényellenes, de kicsire már senki nem ad: ezennel a stróman miniszterelnök intézménye feltalálva!). Sejtésem, és az előzmények figyelembevételével képtelenség kormányzást egy külső – és ennyiben természetesen a dolgokat egy a kormányon kívüli pozícióból megítélő – személy kénye-kedvének megfelelően bonyolítani, miközben ez a helyzet akaratlanul is erodálja a föltétlen hűséget. Másfelől, mint minden érzelmi viszonyulás a hűség is illóanyag egykettőre elpárolog, nemcsak egy kifáradó házasságban, hanem annál inkább egy politikai (valójában klienteláris, a politikai korrupciót populizmussal eltakarni igyekvő) viszonyban, mely ráadásul kiegyensúlyozatlan. A mérleg nyelve egészen a beiktatásig Dragnea javára billen, ő van hatalmi helyzetben, ezt követően viszont az aszimetrikus viszony kiegyenlítődik, sőt előbb-utóbb – akár a két legutolsó miniszterelnök esetében – átbillen a mérleg és jön a konfliktus, majd a saját kormány elzavarása. Semmit sem változtak azok a körülmények, melyek két kormányfő és kormány, valamint nagyszámú miniszter menesztését eredményezte, nincs okunk azt föltételezni, hogy ez másképpen fog történni a közeljövőben. A beiktatásra váró Dăncila-kormány soron következő bukása a változatlan politikai mátrixba, abba a strukturális elrendeződésbe van előre bekódolva, mely eddig is válságot, kormányozhatatlanságot okozott.

A másik tudható dolog a kijelölt miniszterelnök-asszonnyal kapcsolatban az, hogy hangos híve az igazságszolgáltatást érintő módosításoknak, melyeket a politikai nyugat mellett az államelnök, és ami fontosabb a szakma és civil társadalom élesen ellenez. Ráadásul egy olyan pillanatban próbál kormányt alakítani, amikor a korrupció-ellenes harc jogi kereteit mindenáron módosítani, meglágyítani próbáló hatalom, egyszerre a parlamentet, a bírókat és ügyészeket, az államelnököt az EU és USA valamint a nyugati államok képviseletét, stb. rossz politikai kommunikációval, maga ellen fordította. Most a kedélyeket az a PSD-s párthatározat borzolja, mely, az ártatlanság vélelmére álságosan hivatkozva, megvádoltakat is „büszkén” engedélyez kormány–, illetve miniszteri funkcióba jelölni.

De a PSD-ALDE (a jelenlegi román kormánykoalíció) mindenekelőtt a civil társadalmat hívta ki maga ellen – mégpedig egyszerre annak szervezett és jó nyugati kapcsolatokkal rendelkező NGO-it, és ugyanakkor az utca emberét, a vox populit is – mozgósította maga ellen. Márpedig az utca hangja, a civilek, akikkel egyelőre nem tud mit kezdeni a parlamenti többséggel rendelkező hatalom, nagyon is mozgósítható, és máris aktív. Még el lehet hallgatni, illetve kicsinyíteni a részvevők számát, a szombati tüntetéseken, úgy tenni, mintha követeléseik el sem hangzottak volna, de a dolog minden bizonnyal folytatódni fog. Hatásukra pedig egyéb ügyek miatt – lásd. infláció, árfolyamesés, gondokat okozó adóreform, és mindenekelőtt a korrupció stb., stb. – elégedetlenkedők is csatlakozni fognak hozzá, újra bizonyítva, nem lehet populista jelszavakkal, a vox populi ellenében kormányozni.

Közelebb hozzánk, nagy kérdés, hogy érdemes-e a rommagyar politikai establishmentnek ezzel a kormánytöbbséggel menetelni? Vállalható-e egyáltalán Dragnea két szép szeméért a kooperáció, a rommagyar polgárság jórészének ellenében? Új fejlemény, hogy – az (i)gazságszolgáltatás újra szabályozási kísérlete, és a korrupciós ügyek miatt stb. – a rommagyar civil társadalom is mozgolódik, és ezt nem lehet másképpen értelmezni, mint ellenállást a rommagyar politika jelenlegi kurzusával szemben. Szombaton még csak egy-két tucatnyi civil tüntetett Bukarestben a hatalom, és alulértetten mindenképpen az azt követő szövetség ellen, de eddig is sok rommagyar vett részt a kormányellenes megmozdulásokban, és számuk növekedni fog. Olyan szolidaritás épülhet föl a civil társadalomban, ami az eddigi Fidesz inspirálta kisebbségi etnonacionalista politizálás kereteit kérdőjelezi meg, és akkor? (Érzékeli ezt Kelemen Hunor, legalábbis megbékélő, ha nem egyenesen elfogadó nyilatkozatot adott a tüntetőkről/tüntetésekről. Érthető, ha a magyarországi kampányban nem akar szembe menni egyetlen rommagyar irányzattal, vagy csoporttal sem, hiszen feladata van: mozgósítani Orbánra való szavazáshoz).

Minden esetre a kormányválságok és civil társadalmi megmozdulások egyre nyilvánvalóbbá teszik, amit eddig is lehetett tudni: nem lehet egyszerre két nacionál-populista hatalmat szolgálni (ezt a MinoritySafePack kezdeményezés előrelátható kudarca is jól érzékelteti), különösen kisebbségi helyzetben nem. Sem a Dragnea-Tăriceanu-pártiság, sem az Orbán-pártiság nem tartható egyszerre. És főként nem a kisebbségi – azaz általános emberi! – jogok következetes fenntartása, az érte való sokoldalú és az EU-t is implikáló politikai harc hangoztatása mellett. Nem foghat az illiberális macska liberális demokráciát, pláné nem egyszerre kint és bent – hogy a költőóriás szavait, ilyen vulgárisan parafrazáljam.

A nyárelő vízválasztó lesz a rommagyar politikában. Itt szárba szökkenhet a civil elégedetlenség, ha tovább menetelnek az egyre népszerűtlenebb (lassan már-már egészen abszurd, Ionesco-i) hatalommal, és a civil kurázsi is felhorkanhat, nyílt ellenállás és tüntetések jöhetnek, valamint újabb kormányválság. Ez viszont az előrehozott választásokat is valószínűsíti. Odaát pedig Orbán, amennyiben nem sikerül a kvóta, nem lesz elég a mozgósítás az átszavazásra, kevés lesz a hálavoks stb., benyújtja a számlát, és az igazán fájdalmas lesz (amúgy sem sikerült teljes jogú kliensé válnia a Kelemen vezette fő itteni Fidesz fiókpártnak, hiszen a nagy magyarországi adóösszegeket Kató Béla és Demeter Szilárd kezeli, a szövetségnek csak töredék jut!).

Magyari Nándor László

120 perc – 2018. Január 21. 10:00

0

Tömegtüntetés Bukarestben az igazságügyi reform ellen

Tízezerek tüntettek az igazságügyi reform ellen Bukarestben pár nappal azután, hogy új – fél év alatt a harmadik – kormányfő került a kabinet élére. A román parlamentben megszavazott törvénymódosítás szakértők szerint is megnehezíti bizonyos bűncselekmények, köztük a korrupció felderítését és bizonyítását. Nagyon sokan vidékről érkeztek a fővárosba csak azért, hogy csatlakozzanak a demonstrálókhoz. Romániában az elmúlt években ezernél is több köztisztviselő, illetve politikus ellen indított eljárást korrupció gyanújával az illetékes ügyészség, és már több ügyben is megszületett az ítélet. (Euronews)

A stadionokat piaci alapon kell üzemeltetni!

Az Együtt felszólította a kormányt a stadionüzemeltetés állami támogatásának megtiltására. Szigetvári Viktor elnök közleményben követeli, hogy legyen kötelező a piaci üzemeltetés, vegyék át a professzionális labdarúgó klubok a stadionokat. Csak annyi stadiont szabadna üzemben tartani, amennyit piaci alapon, piaci forrásból fenn tud tartani a magyar labdarúgás. A megspórolt pénzt a háziorvosi praxisokra és a várólisták csökkentésére kell költeni – javasolja a párt. (FüHü)

Nem oszthat ételt a DK

Nem kapott engedélyt ételosztásra Pécsett a Demokratikus Koalíció. A párt a város egyik legszegényebb részén szeretett volna egy vendéglős vállalkozó segítségével 150 adag babgulyást osztani. A tavalyihoz hasonlóan adták be a kérelmüket, de arra hivatkozva, hogy a jogszabály megváltozott, elutasították. Az indoklás szerint csak elektronikus úton, külön erre a célra szolgáló nyomtatványon lehet engedélyeztetni. A párt ezt is megpróbálta, de azzal szembesültek, hogy ilyen nyomtatvány még nem létezik. Az engedélyeztetési eljárás időszakában egyébként a vállalkozónál megjelent két ellenőr. (Hír TV)

 

120 perc – 2018. január 16. 18:00

0

Nem lehet népszavazás Gyurcsány szavazati jogáról és a benzinárrésről

Megtagadta öt népszavazási kérdés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság. A kérdések közül négy a benzin és gázolaj nagy-, illetve kiskereskedelmi árrésének maximalizálásáról szólt, az ötödik pedig Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök szavazati jogának megvonásáról.

Átalakult az NVB a választási időszakra

Hétre csökkent a Nemzeti Választási Bizottság tagjainak a száma, miután a köztársasági elnök kiírta – április 8-ára – az országgyűlési képviselő-választást. A testület keddi ülésén már csak az Országgyűlés által választott tagok vehettek részt.

Tavaszig kiírhatják a zsidó temetők rekonstrukciós programját

A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány még a tavasz előtt kiírhatja a zsidó temetők rekonstrukciós programjáról szóló pályázatot, amelyre a kormány tavaly év végén fél milliárd forintot biztosított – közölte Latorcai János társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár.

A nőszervezet vezetőjét jelölik miniszterelnöknek a román szociáldemokraták

Klaus Iohannis elnök Mihai Fifor védelmi minisztert nevezte ki ügyvivő miniszterelnöknek Mihai Tudose lemondása után. A szociáldemokraták pedig úgy döntöttek, hogy a párt nőszervezetének vezetőjét, Viorica Dancila európai parlamenti képviselőt jelölik a miniszterelnöki posztra.

Nem kapott bizalmat Andrej Babis kisebbségi kormánya

A csehországi bizalmi szavazás eredménye várható volt, mert a kormányzó ANO mozgalmon kívül a további nyolc parlamenti párt már korábban bejelentette, hogy nem fogja támogatni a kabinetet. Andrej Babis kormányfő korábban azt mondta: ha nem kap bizalmat, lemond.

Lemond a román miniszterelnök

0

Benyújtja lemondását Mihai Tudose román miniszterelnök, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta tőle politikai támogatását.

Mihai Tudose
(MTI/EPA/Robert Ghement)

Ahogy már a hétvégén megírtuk, Tudose távozása várható volt. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak a leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek:

a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást.

Azt is bejelentette: nem marad ügyvivő kormányfő, a következő kormány kinevezéséig Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolják ügyvivőnek, de ezt nem biztos, hogy a jobboldali államfő, Klaus Iohannis elfogadja.

Tudose novemberben túlélt egy bizalmi szavazást, de sorsa eldőlt, amikor elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.

Az első nyílt konfrontáció múlt héten volt, amikor – egy pedofil rendőr miatti botrány során – Tudose lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert. A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű:

a kormányfő egyik legfőbb bűne Dragnea szerint az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot.

A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.

Tudosének a székely zászló miatti botrány sem jött jól, ami miatt az elmúlt napokban folyamatos magyarázkodásra kényszerült.

Klaus Iohannist egyébként az alkotmány nem kötelezi arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK