Kezdőlap Címkék Román

Címke: román

Magyarellenes uszítás miatt büntettek egy román tévét

0

A Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) 30.000 lejes (2 millió forint) pénzbüntetésben részesítette a Realitatea TV-t a Jocuri de putere című, 2018. január 31-én, február 22-én, február 28-án, március 10-én, március 13-án, és május 5-én sugárzott műsorában elhangzott magyarellenes megnyilvánulások miatt.

A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat áltat tett panasz leszögezi, hogy a Realitatea TV Jocuri de putere című adása 2018. március 13-án hamis párhuzamba helyezte azt, ahogyan Sepsiszentgyörgyön ünnepelték a magyarok március 15-ét és ahogyan – állítólag – ünnepelték a december 1-i román nemzeti ünnepet, immár román zászlók hiányában. Amint a fotóból kiderül, a Realitatea TV a március 15-re feldíszített sepsiszentgyörgyi Főteret a csíkszeredai főtérrel hasonlította össze: míg Sepsiszentgyörgyön magyar zászlók díszelegtek, a másik fotó alapján a román zászlók állítólag hiányoztak a december 1-i díszletből.

A román audiovizuális tartalmakról szóló törvény rendelkezései szerint a médiaszolgáltatók kötelesek objektív módon informálni a közönséget, a tényeket korrekt módon kell közvetíteniük. Ez ebben az esetben sem történt meg, hiszen különböző városokat hasonlítottak össze. Ugyanakkor a panasz azt is megemlíti, hogy Sepsiszentgyörgy Főtere, és nemcsak, a román nemzeti ünnep alkalmával igenis fel volt díszítve román zászlókkal, tiszteletben tartva az állam ünnepét. Benkő Erika, a szolgálat vezetője elmondta, ez már a sokadik alkalom, amikor jogos büntetést szabtak ki a szóban forgó műsorban elhangzottak miatt, melyek a magyar közösség elleni uszításként hatottak. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat minden olyan esetben feljelentést tesz a Országos Audiovizuális Tanácsnál, amikor a magyarokat érintő, negatív tartalmakat sugároznak a hazai televíziók és rádiók.

(Transindex)

Emléktáblát kapott a magyarokat védő cigányok vezetője

0

Puczi Béla az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő cigányokat vezette. Az emléktáblát a Nyugati pályaudvar falán, a parkoló felőli oldalon helyezték el.

A rendezvényen Setét Jenő, az Idetartozunk Egyesület elnöke azt mondta, még soha nem hallotta mástól, hogy olyan világosan fogalmazta volna meg az identitását, a kötődését, mint Puczi Béla, aki akkor is ragaszkodott ahhoz, hogy egyszerre magyar és cigány is, amikor kínozták. Ez nagy helytállás – tette hozzá.

Setét Jenő szerint az oktatásban eltagadják a romák részvételét, például a törökök elleni küzdelemben, az 1956-os forradalomban és szabadságharcban vagy a rendszerváltásban. Kijelentette, hogy az elkövetkezendő években folyamatosan emlékeket állítanak majd azoknak, akikre büszkék lehetnek.

Kadét Ernő, a Roma Sajtóközpont munkatársának visszaemlékezése szerint

Puczi Béla tiszta gondolkodású, büszke, kemény, egyszerű munkás cigány volt.

Amikor ki kellett állni, akkor nem fordított hátat, gondolkodás nélkül segített, mert ő is magyarnak érezte magát – fogalmazott, megjegyezve, Magyarországra menekülése után tapasztalta meg először, milyen kitaszított cigánynak lenni.

MTI Fotó: Mónus Márton

Közlése szerint Puczi Béla szégyellte magát, amiért Magyarországról nem tudott segíteni Erdélyben maradt családjának. „Szégyellem magam én is. Béla, amíg éltél, nem tettünk érted eleget, ezért az a minimum, hogy legalább az emlékedet megpróbáljuk megőrizni” – mondta Kadét Ernő.

Az ünnepségen egyebek mellett az MSZP és a Momentum Mozgalom is koszorúzott.

A Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület az esemény alkalmából kiadott közös sajtóközleményében azt írta, az 1990-es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom idején a magyarok védelmére kelő romák azt kiáltották:

„Ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!”.

A roma csapat egyik vezetője Puczi Béla volt, akit megtorlásul börtönbe zártak és megkínoztak. Amikor Magyarországra menekült, nem hősként, hanem román cigányként tekintettek rá. Sok hányattatás után 2009-ben hajléktalanként halt meg Budapesten.

Idén nyáron Puczi Béla tisztelői – köztük a Roma Sajtóközpont és az Idetartozunk Egyesület – egy emléktábla felállítása céljából közadakozást kezdeményeztek, amely sikeresen zárult. Az alkotást Kállai András szobrászművész társadalmi munkában készítette el, és a MÁV hozzájárulása után helyezték el a Nyugati pályaudvar falán.

Október 7-én, a roma büszkeség napján az emberi jogokért tartott demonstráción Setét Jenő közölte, hogy a MÁV nem engedélyezte az emléktábla felavatását.

Október 10-én Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere felajánlotta, hogy az alkotást a jövőre Budapesten megnyíló roma kulturális központ, a Cziffra-palota falára tegyék ki.

Október 19-én Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója levelében azt írta, hogy a vasúttársaság szabályosan járt el a tábla ügyében, de fontosnak tartja Puczi Béla emlékének megőrzését. Dávid Ilona akkor közölte, hogy a MÁV felülvizsgálja szigorú szabályait, és érdemi javaslatokkal megegyezésre törekszik.

Lengyelország és Románia is Patriot rakétákat vásárol Amerikától

0

Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában.

A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást. Teodor Melescanu román külügyminiszter megígérte Rex Tillersonnak, az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy Románia megveszi a rakétavédelmi rendszert, melyet a NATO fontosnak tart az orosz fenyegetéssel szemben. Washington számára két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.

Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tól

Erről még Trump elnök állapodott meg a lengyel vezetőkkel ,amikor júliusban Varsóban járt. A szerződés szerint Lengyelország 208 Patriot tipusú rakétát kapna az Egyesült Államoktól és egy teljesen korszerű rakétavédelmi információs rendszert. A washingtoni kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szerződést, mert ilyen korszerű fegyverzetet enélkül nem lehet eladni más államnak. Mivel Lengyelország NATO szövetséges ezért aligha lesz akadálya annak, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszert Lengyelországba telepítsék.

A lengyelek azért érzik szükségét a méregdrága amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlásának, mert

Oroszország nemrég Iszkander tipusú rakétákat telepített Kalinyingrád közelében.

Az egykori Kelet Poroszországból az orosz rakéták pillanatok alatt elérhetik a lengyel stratégiai célpontokat.

Nemrég az oroszok Belorusziával együtt nagy hadgyakorlatot tartottak Lengyelország határainak közelében és ez tovább növelte a gyanakvást Varsóban, ahol hagyományosan tartanak Oroszországtól. Lengyelország felosztásában nagy szerepet játszott Moszkva Nagy Katalin cárnőtől egészen Sztálinig. Lengyelország ezért maximális katonai együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.

Tíz éve történt – Gyurcsány nem tart a magyar munkaerőpiacot elözönlő románoktól

0

2007. november 14-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Gyurcsány Ferenc közölte: nem tart attól, hogy a magyar munkaerőpiac januári teljes megnyitása után nagyszámú román munkavállaló érkezne Magyarországra. A miniszterelnök erről a közös kormányülést követő sajtótájékoztatón beszélt.

Gyurcsány kifejtette: a csatlakozást követően tíz százalékkal csökkent a munkavállalási engedélyt igénylő román és bolgár állampolgárok száma. Tájékoztatása szerint míg 2006-ban összesen 28 ezer engedélyt állítottak ki a magyar hatóságok, 2007-ben ez a szám húszezerre esett vissza. A miniszterelnök kijelentette: Magyarország nem tart egy emigrációs hullámtól.

A magyar munkaerőpiac teljes nyitásáról a szerdai közös magyar-román kormányülésen döntöttek, Nagyszebenben. Román állampolgár eddig 254 szakmában vállalhatott akadálytalanul munkát Magyarországon.

Már miccsel sem szolgálják ki a románokat Székelyföldön?

0

„Ilyen esetekben félre kell tenni a büszkeséget, és elnézést kell kérni. Elnézést a klienstől, akit nem szolgáltunk ki, elnézést az erdélyi magyaroktól, akiket lejárattunk a tahóságunkkal, és elnézést a románoktól, amiért okot adtunk arra, hogy egy olyan videót készítsenek, amiből másmilyennek ismerik meg az erdélyi magyarokat, mint amilyenek valójában vagyunk.” Balázsi-Pál Előd (Transindex):

Szomorú videó kering a neten: egy románul miccset kérő vásárlót nem szolgálnak ki a székelyudvarhelyi Kaufland grillezőjénél. Ne intézzük el egy legyintéssel. A Militianul Youtube-csatorna működtetője augusztus 31-én, a román nyelv napján tett közzé egy filmecskét a videómegosztón, amely jelenleg a legnépszerűbb romániai tartalom, és már 230 ezren látták. A videóban a készítő miccset próbál vásárolni a székelyudvarhelyi Kauflandban, de nem szolgálják ki. Nézzétek meg:

Mielőtt megnéztem volna a videót, bennem is az volt, hogy na persze, már megint egy városi legenda arról, hogy Székelyföldön nem tudsz kenyeret sem venni, ha románul próbálkozol. De be kellett látnom, valóban elég sok súlyos dolog van ebben a videóban.  Sorolom:

  1. Az elárusító lány egy mukkot sem tud románul;
  2. Meg sem próbálja elmagyarázni a vendégnek, miért nem szolgálja ki;
  3. Gyakorlatilag levegőnek nézi a vásárlót;
  4. A lány édesapja is közbelép, de ahelyett, hogy a vendégnek próbálna segíteni…
  5. …Kioktatja, hogy ha már a Székelyföldre jött, legalább megtanulhatott volna magyarul köszönni;
  6. A pultnál többen is állnak, de senki sem tesz kísérletet arra, hogy segítsen, elmagyarázza a vendégnek, hogy nincs pénz, nincs visszajáró, bármi, nem: mindenki arról próbálja meggyőzni, hogy meg kellene tanulnia magyarul;

A videóból egyébként az is kiderül, hogy a filmecske készítője tud valamennyire magyarul, s így az is, hogy számára sem a helyzet megoldása a lényeges, hanem az, hogy kiderítse: kiszolgálják-e, ha románul kér. A maszol.ro egyébként megpróbált utánajárni annak, mi történt, és azt derítették ki, hogy a grillező akkor nyílt, a húsok még oda sem voltak téve sülni, és visszajárót sem tudott volna adni a lány, mert a kassza is üres volt. Vagyis a vendéget nem azért nem szolgálták ki, mert románul beszélt, hanem azért, mert nem volt mivel kiszolgálni. Mentség ez? Sajnos csöppet sem az, ugyanis senki nem magyarázta el neki, miért nem kap miccset. Arra ugyan mentség, hogy „normális” esetben, ha lett volna miccs és visszajáró, az elárusító valószínűleg megértette volna azt, hogy trei és azt, hogy mici, és kiszolgálta volna. És itt jön a legfontosabb dolog:

a vásárló nem azért nem kapott megfelelő szolgáltatást, mert románul kérte, hanem azért, mert az elárusító nem tud románul.

Így aztán meg sem próbálta elmagyarázni, miért nem tudja kiszolgálni. Az megintcsak súlyosbító körülmény, hogy semmilyen erőfeszítést nem is tesz arra, hogy megértesse a klienssel, mi a helyzet. Szó mi szó, ha engem az országban bárhol hasonlóan kezelnének, nekem is felmenne a pumpám, és jó eséllyel panaszt tennék a fogyasztóvédelemnél.

Ez alapszabály bárhol a világon: nem nézhetjük a vendéget levegőnek! És ez teljesen független a nyelvtudástól.

Furcsa reakciók

Mondhatnánk persze, hogy ez csak egy egyedi eset, de a videón nem kizárólag az elárusító lány viselkedik furcsán. Az édesapa reakciója szintén megér egy gondolatot. Itt van egy helyzet, amikor a lánya nem tudja teljesíteni munkahelyi feladatát, többek közt azért, mert nem beszéli a román nyelvet. Nagyon konkrét helyzet. És az édesapa ebben a helyzetben azt kérdezi: miért baj az, ha a lánya nem beszél románul?

A videó többi szereplője is furán viszonyul az esethez, segíteni senki sem próbál, de megpróbálják meggyőzni a román vendéget, hogy tanuljon meg magyarul. Mi nem vagyunk hajlandóak megtanulni a te nyelveden, de jó lenne, ha te megtanulnád a miénket?  Abban, hogy a Székelyföldön élő románok megtanuljanak magyarul, van ráció. De ez a ráció nem az, hogy akkor a székelyföldi magyarok nem kell megtanuljanak románul, hanem az, hogy könnyebb legyen a kommunikáció és nagyobb legyen az átjárás a két kultúra közt.

Ez meg akkor működik jól, ha mindét közösség tagjai beszélik a másik közösség nyelvét.

Meg ugye ott van az anyanyelven történő kiszolgálás kérdése. Miközben a magyar közösség évtizedek óta harcol azért, hogy anyanyelven intézhesse ügyes-bajos dolgait a hivatalokban, valahogy csak el kellene jussunk arra a szintre, hogy ne vegyük sértésnek, ha egy román is románul akar miccset vásárolni tőlünk.

Úgy gondolom, abszolút semmi keresnivalója nincs a kereskedelemben az olyan személyeknek, akik levegőnek nézik a klienst, és akik még alapszinten sem tudják megértetni magukat az állam nyelvén.

Lehet dolgozni a raktárban, a konyhán, árubeszállítóként, az irodában, de legyünk annyira igényesek magunkkal szemben, hogy ne őket tegyük a pult mögé. Értem én, hogy Székelyudvarhely a székely anyaváros és a legmagyarabb erdélyi város, és büszke erre. És igaz az is, hogy ez a videó kifejezetten a lejáratásra ment ki. A baj az, hogy volt kit lejáratni. És ilyen esetekben félre kell tenni a büszkeséget, és elnézést kell kérni.

Elnézést a vendégtől, akit nem szolgáltunk ki, elnézést az erdélyi magyaroktól, akiket lejárattunk a tahóságunkkal, és elnézést a románoktól, amiért okot adtunk arra, hogy egy olyan videót készítsenek, amiből másmilyennek ismerik meg az erdélyi magyarokat, mint amilyenek valójában vagyunk.

Verespatak ismét célkeresztben

0

Szigetvári Viktor szerint elfogadhatatlan, hogy a román kormány vissza kívánja vonni Verespatak és környéke UNESCO-védettségre vonatkozó pályázatát.

Az Együtt választmányának elnöke szerint Romániának és Magyarországnak sem érdeke, hogy megvalósulhasson az a kockázatos és környezetszennyező aranybánya amely zöld utat kaphatna a pályázat visszavonásával. A magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

Az elmúlt években az RMDSZ és más román pártok is azért kezdeményezték a világörökségi védettséget, mert ezzel végleg megakadályozhatóvá válna a környezetromboló és veszélyes bányaberuházás.

Az Együtt felszólítja a magyar kormányt, hogy a nemzetközi fórumokon és a román-magyar kapcsolatokban tegyen meg mindent annak érdekében, hogy e természeti érték védettsége megteremtődhessen.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!