Kezdőlap Címkék Roma

Címke: roma

Farkas Flórián romanyúzó szövetségét le kell gyűrni

“Kilépek az országos színtérre, mert a romák érdekében ki kell lépjek” – mondta a Független Hírügynökségnek Ács roma származású polgármestere. Lakatos Béla országjárásba kezd, helyi szövetségeket keresve. Szeretné megismerni a helyi romák problémáit, mert vallja, hogy ezek összességéből állnak össze az országos szintű problémák. A Farkas Flórián-féle szervezetet legyűrő összefogás sem kizárt. Korábbi tervével ellentétben mégsem mondott le polgármesteri posztjáról, mert így többet tehet a közösségért.

 

„A szabadságom terhére indulok országjárásra – hosszú ideje nem vettem ki szabadságot, a napok így jócskán felgyülemlettek” – szögezi le a beszélgetés során Lakatos Béla, mielőtt bárki azzal támadná, hogy polgármesteri teendőit elhanyagolva kezd országjárásba. Hozzátette: van alpolgármester, aki viszi majd a folyó ügyeket, Magyarország pedig nem olyan nagy, hogy ne tudna gyorsan hazamenni, ha a helyzet úgy követeli meg. Különben is, a nyári időszak nem sűrű, s jelenleg nincsenek olyan kardinális ügyek, amelyek miatt feltétlenül ott kell mindig lennie.

Jövő hétfőn van egy fontos dolga, de legkésőbb kedden megkezdi az országjárást. Pontosabban – teszi hozzá –, ha le tudja szervezni, hogy a helyi polgármester fogadja, akkor akár már csütörtökön-pénteken belevág.

Ugyanis nem csak órákat, s még csak nem is egy-egy napot szán egy kisebb körzet bejárására, több napos utakat tervez, kell elegendő idő a megfelelő tájékozódásra és tájékoztatásra.

Amit úgy képzel el, hogy a helyi polgármesterrel tárgyal (így, hogy maradt polgármester, könnyebben el tudja érni, hogy fogadják, bár azzal is tisztában van, hogy sokan nem igazán partnerei a küzdelemben a roma felzárkóztatásért), valamint a civil, a jogvédő szervezetek helyi embereivel, s magukkal a roma lakosokkal is. Szeretné megismerni, a helyi romák hogyan látják a jövőjüket, az életüket, magát a rendszert, megtudni, miért lehetett súlya a kormány által osztogatott 10­ ezer forintnak, hogyan hathatott a migránsozás, stb.

“A helyi problémákat kell megismerni, hiszen ezekből adódnak össze az országos szintű problémák.”

Ehhez a – Momentum által egyébként támogatott – munkához szövetségeseket keres, országosan és helyben is. Ami az előbbi illeti, már tárgyalt több polgármesterrel, olyanokkal, akik partnerei lehetnek a romák melletti kiállásban, a gondolkodás megváltoztatásában, az áldatlan állapotok megszüntetésében, a mélyszegénység, a szegregáció felszámolásában. „Sok helyen működik például szegregált iskola, s azt ugyan sikerült elérni, hogy döntés van ezek felszámolásáról, ám az EMMI fellebbezése miatt ez nem történik meg. De mi ismét bíróságon fogjuk érvényesíteni az igazunkat” – mondja Lakatos, aki hozzáteszi:

„A kormány mintha közvetlenül is fenn szeretné tartani a szegregációt, s ebben a katolikus egyház asszisztál is”.

Sokan – inkább a kisebb települések vezetői – már jelentkeztek nála, jelezve, hogy szívesen beszállnak a munkába. „Lehet, hogy felélesztjük azt a fajta szövetséget, amiből korábban visszatáncoltunk” – utalt a korábbi együttműködésre, hozzátéve: ez nem csak a polgármesterekre, hanem a roma képviselőkre is vonatkozhat. Egy biztos – tette hozzá –:

„Farkas Flórián romanyúzó szövetségét le kell gyűrni, ezt pedig csak helyben lehet”.

Elismeri, hogy országosan nagyon nagy munka áll előtte és szövetségesei, partnerei előtt, s abban is biztos, hogy sokaknak nem fog tetszeni, amit csinálnak, lesznek, akik például a kiskirályságukat érzik majd általa veszélyben. Ez azonban őt nem tántorítja el.

Annak pedig kifejezetten örül, hogy bemutatkozhatott a május 8-i Kossuth téri tüntetésen, ahol – a közvetítéseknek is hála – nagyon sokan hallhatták a beszédét, ismerhették meg céljait. A beszéd után rengeteg üzenetet kapott – „kaptam hideget és meleget is” – , szép számmal jelentkeztek településekről emberek, hogy szívesen segítenének.  A sok üzenetből az is kiderült, hogy sokak számára reményt adtak.

„A bizalom, amit belém fektetnek kényes dolog, nem élhetek vele vissza. Kötelességem tehát végig csinálni, amibe belefogtam” – vonta le a tanulságot.

Akár egyébként szimbolikus is, hogy jó eséllyel elsőként Fájon kezdi az országjárást Lakatos, azon a borsodi romák-lakta településen, amely arról híresült el, hogy a Fidesz 99 százalékos szavazati aránnyal győzött az április 8-i választáson.

Nem csak ott, hanem országszerte azt szeretné megtudni, hogyan fordulhatott elő, hogy a romák számára tulajdonképpen egyetlen párt létezett a mostani választáson, a Fidesz; szeretné megérteni, miért állt a romák zöme  a Fidesz mellé.

 

Mégis maradt polgármester
Lakatos Béla a választások után a Független Hírügynökségnek adott interjújában megerősítette, hogy le szándékozik mondani polgármesteri posztjáról. Mint akkor nagyon csalódottan mondta: „…az embernek végig kell gondolnia, hogy ma Magyarországon nem értékelik a teremtő munkát. Sokkal hatásosabb az álhírekkel teletűzdelt kormánypropaganda”. Ám mégis meggondolta magát, legnagyobb részt azért, mert nagyon sokan biztosították támogatásukról,  még aláírásgyűjtés is indult a Facebook annak érdekében, hogy maradásra bírják. Igaz, az ellentábor is hallatta a hangját – még egy kisebb demonstrációt is tartottak az egyik testületi ülésen. A másik érv a maradás mellett éppen az volt, hogy polgármesterként többet tehet a romákért, mint ha lemondana. S végül, a Momentum is  maradása mellett foglalt állás, mondván: szakmailag nem tenne jót sem neki, sem az ügynek, ha lemondana.  

Romák figyelem: szórakoztatni lehet, szórakozni nem!

0

Mintegy ötvenen tiltakoztak hétfőn este a Nyugati térnél lévő Remix diszkó bejáratánál, amiért előző este nem engedték be a Parno Graszt nevű zenekar roma tagjait. A zenekar egyébként ismert és elismert Magyarországon, ráadásul éppen szombaton adtak nagysikerű koncertet egy másik szórakozóhelyen.

A néhány tucatnyi tüntetővel szemben mintegy húsz készenléti rendőr állt, ők biztosították a helyszínt, hogy a demonstrálók ne tudjanak bejutni a szórakozóhelyre. Érdekesség, hogy a tüntetés estéjén az ugyancsak roma származású, Kis Grofo művésznéven ismert Kozák Lászlót gond nélkül beengedték – igaz, ő nem szórakozni, hanem fellépni ment a Remix-be. Hogy Kis Grofo miért nem vállalt szolidaritást a Parno Grasz együttes tagjaival, azt a Facebookon igyekezett megmagyarázni. Szerinte

a Remix vezetősége egyértelműen biztosította őt arról, hogy a klub nem diszkriminálja sem a romákat, sem más kisebbségeket.

Kis Grofo a következőket írta a Facebookon: „Bár a történtekhez nincs közöm, rendkívül kellemetlenül érintett mindaz, ami a Parno Graszt együttes tagjaival a budapesti Remix klub bejáratában történt. Igyekeztem ezért magam is személyesen közbenjárni, hogy a Felek egyeztessenek egymással és a felmerült problémára megnyugtató válasz, megoldás szülessen. Én nem lépek fel olyan helyen, ahol bárkit is diszkriminálnak. Mindez messze áll mindazon értékektől, amit – a magam szerény eszközeivel – képviselek. Nem tartom megengedhetőnek, hogy bárkit bárhol cigány mivolta miatt hátrány érjen. A Remix Klub egyértelműen biztosított arról, hogy nem diszkriminálja a romákat, sem más kisebbséget. Ezért vállalom a ma esti fellépést.”

A Remix Klub tehát nem diszkriminálja a romákat. Csak éppen nem engedi be őket szórakozni. Ezek szerint ez nem diszkrimináció, hiszen, ha zenélni akarnak, megtehetik. Sőt, még zenét is hallgathatnak a Remixben – igaz, ehhez az kell, hogy a zenét ők maguk szolgáltassák.

Cigányozók ideje

Az elmúlt néhány évben a szemünk előtt ment végbe a helycsere: a Fidesz jobbról előzte a Jobbikot. S miközben Vona Gábor pártja csendben, de azért jól érzékelhetően araszolt közép felé, Orbánék az egykor a Jobbikhoz tartozó hadállásokat igyekeztek elfoglalni. Lenyúlták tőlük Trianont, a vallásosságot, az Európa-ellenességet, igyekeztek minden magyarnál magyarabbak lenni – egyetlen téma maradt, amit még nem vettek el Vonáéktól: a cigányozás. Igaz, az utóbbi egy-két évben a Jobbik is visszafogta magát, s ha fordulatról nem s beszélhetünk az esetükben, a cigánybűnözést kiiktatták a mindennapi megszólalásaikból.

Az utóbbi hetek harsány politikai történései között is szembetűnő, hogy a Fidesz most ebben is szintet lépett. Lázár János kezdte egy hónappal ezelőtt, amikor úgy dicsérte a közmunkát, hogy az azért is jó és hasznos, mert azoknak, akik reggel 6-tól keményen dolgoznak, délután 3 után már nem lesz erejük lopni. A cigányság itt még nem volt név szerint említve, ám a burkolt utalást nehéz lett volna elérteni. A közmunkások nagy része ugyanis köztudottan roma származású, értelemszerűen sokan rájuk gondoltak, amikor értelmezték Lázár szavait.

Nem sokkal ezután Orbán Viktor Miskolcon már nyíltan cigányozott. Szokásos migránsozásnak indult ez is, hétköznapi kampányolás keretében. A miniszterelnök azt mondta: lám, a környező településekről betelepített romák is menyi bajt okoztak az Avason, mit várhatunk a migránsoktól, akik még a cigányokénál is távolabbi kultúrából érkeznek.

Még ennél is nyíltabban beszélt Lázár János a múlt heti mártélyi utcafórumán. Szerinte a romákat 600 év alatt sem tudtuk integrálni, mit várhatunk akkor a bevándorlóktól.

Érdemes végiggondolni, hogy mi lehet az amúgy vállalhatatlan mondatok mögött. Merthogy nem elszólás egyik sem, abban biztosak lehetünk. A Fidesz különböző és rendű rangú vezetői időnként ugyan mondanak meredek dolgokat, ám az esetek többségében nem hirtelen felindultságból, hanem nagyon is jól átgondolt szándéktól vezérelve.

Nyilvánvaló, hogy a kormányzati cigányozás mögött a Jobbik egyik – talán utolsó – bátyjának elfoglalása áll. Mostanra megtörtént, amire korábban nem volt példa: a Fidesz a cigányozás terén is megelőzte a Jobbikot. Persze, ezzel nem csupán a Jobbik szavazóira hajtanak, de azokra is igyekeznek hatni, akik nem azonosulnak ugyan a Jobbikkal, de a romákat sem kedvelik túlságosan,

Hogy ez a mostani fordulat a fideszes retorikában mennyire válik be, azt nehéz megítélni. Lehet, hogy – a saját szempontjukból – túl későn léptek, és a választásig hátralévő egy hét már nem lesz elegendő arra, hogy ez a legújabb irány átmenjen a köztudatba.

A cigányozás kapcsán többen is megszólaltak, Setét Jenő roma polgárjogi aktivista például egy éles hangú, de okosan érvelő videóban utasította vissza Lázár János szavait, bocsánatkérésre, és lemondásra szólította fel a Miniszterelnökséget vezető minisztert.

Egyedül Farkas Flórián, a Lungo-Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség vezetője, Orbán Viktor feltétlen híve és fegyverhordozója nem szólalt meg a cigányokat ért kormányzati támadás ügyében. Ami persze senkit sem lepett meg, hiszen Farkas Flórián már számtalanszor bizonyította, hogyha választani kell, akkor ő sokkal inkább fideszes, mint cigány.

A gyöngyöspatai romák “húsvéti kirándulása” 2011-ben

2011-ben az április második felére eső húsvét Gyöngyöspatán másképp telt, mint más években. Farkas János, a Roma Polgárjogi Mozgalom országos alelnöke azt közölte az akkori Független Hírügynökséggel, hogy több cigány nőt és gyereket utaztattak el Gyöngyöspatáról, ahol péntektől kezdve önvédelmi és kiképzőtábort indított a Véderő nevű szervezet.

Összesen 276 ember hagyta el a települést, 172 ember Budapestre, Csillebércre ment, a többieket Szolnokra menekítette a Vöröskereszt. A romák elköltözéséről az AP hírügynökségre hivatkozva a Washington Post című amerikai napilap is beszámolt.

Mint azt a Csillebércre érkezett roma asszonyok elmondták, a Vöröskereszt eredetileg azért ment Gyöngyöspatára, hogy munkát szervezzen a cigányoknak, ám a Jobbikhoz és a Magyar Gárdához köthető Véderő táborának hírére elkezdték szervezni a vasárnapig tartó „kirándulásukat”.

Eszes Tamás, a Véderõ nevû szervezet magyarországi ideiglenes megbízott parancsnoka (k, elõl) és bajtársa, Tóth Dávid (Kovács) lép ki egy házból Gyöngyöspatán, ahol a Véderõ önvédelmi és kiképzõtábort rendez a hétvégén. A harci tábor miatt a településrõl kiköltöztettek 276 roma nõt és gyermeket.
MTI Fotó: Tréba Ákos

A gyerekeikkel együtt Csillebércre érkező gyönygyöspatai roma felnőttek azt mondták az MTI tudósítójának, nem tudják, megmarad-e a házuk, mire hazaérnek, és azt sem tudják, mikor mehetnek majd haza. Azt nyilatkozták, aggódnak az otthon maradt férfiakért, és attól tartanak, polgárháború lesz a faluban.

A kormányzati kommunikáció már akkor is egy másik – mondjuk így: alternatív – valóságot tálalt fel a közvéleménynek. Szijjártó Péter, aki akkoriban a miniszterelnök szóvivője volt, azt mondta, hogy a gyöngyöspatai romák – asszonyok és gyerekek, a férfiakat és a nagyobb fiúkat hátrahagyva – valójában kirándulást szerveztek maguknak húsvétra egy szolnoki turisztikai központba és a fővárosba, a csillebérci úttörőtáborba.

Vagyis, ha Szijjártó történetesen igazat mondott volna, akkor az azt jelentette volna, hogy a cigányoknál ősrégi szokás, hogy húsvét táján a nők és a gyerekek csoportos kirándulásokat szerveznek, önként és dalolva hagyják el lakóhelyeiket, ahelyett, hogy az ünnepet együtt töltenék a család férfitagjaival.

A Szijjártó-féle cinizmushoz csatlakozott a magát akkoriban nemzeti hírcentrumként definiáló MTI. Az egykor szebb és tisztességesebb napokat látott hírszolgálat pénteken délután még riadt, vagy éppen egykedvű romákról tett közzé fotókat, akik szabálytalan alakzatban, de fegyelmezetten vonultak az utcán. Kis motyó volt mindegyiknél, a felnőttek feszültek, a gyerekek mosolytalanok.

Így indul kirándulni egy nagyobb vidám társaság – legalábbis Szijjártó szóvivő és társai szerint.

Aztán idővel észbe kaptak a hírcentrumosok, meg nyilván a központból is megérkezett az eligazítás – estére már másfajta fotókat készítettek az MTI riporterei. Vidáman futballozó, szamarat etető felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.

Gyöngyöspatáról érkezett gyermek fûcsomót kínál egy szamárnak Szolnokon, a Turisztikai és Szabadidõ Központban. Délelõtt 276 roma nõt és gyereket indítottak útnak Gyöngyöspatáról a Véderõ nevû mozgalomnak a településre meghirdetett, katonai alapismereteket oktató tábora miatt. Nagyobb részük Csillebércen, az egykori úttörõtáborban, míg 104-en Szolnokon töltik az ünnepet.
MTI Fotó: Bugány János

Zárójelben jegyeznénk meg, hogy Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat feje, a Lungo Drom vezetője, nem mellesleg a Fidesz országgyűlési képviselője, igyekezett kimaradni mindenből.

Farkas Flórián csak akkor jelent meg a helyszínen, miután a rendőrség, Pintér Sándor személyes asszisztálásával, péntek este őrizetbe vette a legrenitensebb véderősöket. Elégedetten nyugtázta, hogy milyen sok rendőr vigyáz a rendre – ez volt minden, amit mondani tudott.

Talán, ha az ő családja is kirándulni ment volna húsvétkor, akkor többet tudott volna arról, hogy mit jelent ma Magyarországon reménytelenül kiszolgáltatottnak lenni.

A Fidesz 17 pillanata – 3. Jutalomutazás az Azori-szigetekre

A második Orbán-kormány első morális botlásaként említhetjük meg azt az esetet, amikor kiderült, hogy tizenkét megyei jogú város fideszes képviselője az Azori-szigetekre utazott – a hivatalos indoklás szerint azért, hogy részt vegyenek a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról rendezendő konferencián. Mindez 2011. novemberében történt, az ügy néhány nappal később, december 5-én derült ki.

 

A fideszes politikusok annak ellenére utaztak el a Portugália autonóm körzetének számító, ám onnan 1500 kilométerre, az Atlanti-óceán közepén fekvő nyaralóhelyre, hogy a költségeket az összesen 187 milliárd forintos adósságot felhalmozó megyei önkormányzatok fizették. Ami azért is különös, mert a kormány nem sokkal korábban jelezte, hogy az állam átvállalja ezt a tartozást, hogy a megyék működése ne kerüljön veszélybe.

Amikor nyilvánvalóvá vált, hogy az ügyet nem lehet eltusolni, Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta: nem „a kellemes ügyek dossziéit gyarapítja”, hogy tizenkét megyei közgyűlési elnök november végén az Azori-szigetekre utazott az Európai Régiók Gyűlésére, ahol a Páneurópai Roma Stratégia elfogadásáról döntöttek.

Az viszonylag hamar kiderült, hogy a Páneurópai Roma Stratégia nem létezik. Legalábbis azon akkori megszólalók szerint, akik kommentálták a tizenkét fideszes megyei elnök azori-szigeteki turnéját. Az Azori-szigetek viszont létezik, igaz, meglehetősen távol esik tőlünk, sőt, még az „anyaországhoz”, Portugáliához sincs túlságosan közel. 1500 kilométer, repülővel kell menni, de megéri a fáradság, a Golf-áramlatnak köszönhetően ugyanis egyenletesen kellemes a klímája, a tengerpart finom és homokos, az emberek kedvesek – a helyszín tehát ideálisnak tűnt a Páneurópai Roma Stratégia megtárgyalására és elfogadására.

Az meg kifejezetten demagógia, de minimum szőrszálhasogatás, ha az ellenzéki pártok és a sajtó egy része megpróbált párhuzamot von az egzotikusnak is mondható utazás, valamint az érintett megyék anyagi helyzete között. Pedig, volt ilyen összefüggés: a tizenkét, Fideszes vezetésű megye az utazást megelőző években mintegy 187 milliárd forint adósságot halmozott fel, több helyütt, így főként az utazást gründoló megyei elnök szűkebb pátriájában, Pest megyében, gondok voltak az iskolák fűtésével, a gyerekek étkezésével.

A később Voldemort néven ismertté vált Mengyi Roland borsodi és Gelencsér Attila somogyi elnök is a csapattal tartott.

Amikor az ügy a Blikk cikke által kipattant, minden érintett azonnal roppant erkölcsös lett. Volt, aki azt nyilatkozta, neki sem tetszett, hogy ilyen messzire kell utaznia. Szerinte jobb lett volna a páneurópai romastratégiát Pozsonyban megtárgyalni, az közelebb van, és ő egyébként sem szeret utazni.

Nem vagyunk egyformák: sokan szeretnek szép tájékon időzni, idegen városok kis utcáiban sétálni, nézelődni a boltokban, süttetni a hasukat a tengerparton. Mert ez is volt a programban, igaz, csak az utolsó napon – az azt megelőző két nap feszített tempójú, érdemi munkával, a páneurópai romastratégia megtárgyalásával és elfogadásával telt. Az, hogy ebből az utazásból végül mit profitáltak a páneurópai romák, különös tekintettel a felemelkedésökre, azóta sem derült ki. Mint ahogyan azt sem tudni, vajon az Azori-szigetek kellemes fekvésük és meglehetős éghajlati viszonyaik okán a páneurópai romastratégiában betöltött élenjáró szerepéről is ismertté váltak-e a szakmai berkekben.

Miután az utazás kitudódott, ráadásul az akkor még a mostaninál jóval nagyobb mozgástérrel rendelkező szabadabb sajtó révén botrány is lett belőle, a résztvevők úgy döntöttek, hogy az utazás költségeit, ahogy ők számolták, fejenként 200 ezer forintot, befizetik a megyéjükben működő gyermekintézmények számlájára. Hogy egy többnapos azori-szigeteki utazás lényegesen többe kerül, azt már akkor is sokan vitatták, ám a lényeg a jó erkölcs, a feddhetetlen morál. Az utazással egyébként mindenki jól járt: a gyermekintézmények némi aprópénzhez jutottak, a Fidesz megyei elnökei szép helyeken jártak, a páneurópai romák pedig örülhettek, amiért alaposan meg lett tárgyalva és el lett fogadva a stratégiájuk.

Hab a tortán, és talán nem csak időrendben tartozik ide, hogy nagyjából ugyanebben az időben Schmitt Pál köztársasági elnök és felesége, az egykori tévétornász, Makrai Katalin az Egyesült Államokba utazott. A rossz nyelvek szerint az elnöki pár három kint élő leányuk egyikét látogatta meg államköltségen. S bár ezt az értesülést nem sikerült megerősíteni (igaz, cáfolni sem), ami biztos: a Magyar Köztársaság első emberét senki hivatalosság nem fogadta az Egyesült Államokban. A legnagyobb skalpnak Volker egykori amerikai NATO nagykövet számított, bár az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy az elnök úr és felesége meghívást kapott az egyik ottani magyar szervezet Mikulás ünnepségére. Ha másért nem, ezért biztosan megérte ennyit utazni: az ottani gyerekek számára életre szóló élményt jelenthetett Schmitt és neje megjelenése.

A Jobbik útja – 4. Magyar Gárda, Véderő, Betyársereg és a cigányok

Mit ért a Jobbik cigánybűnözés alatt? Ez a kérdés volt olvasható a Jobbik honlapján, a Kiskáté rovatban. A válasz a következő: „Semmiképp sem azt, hogy minden cigány bűnöző lenne. A cigánybűnözés kriminológiai fogalom, amely azt jelenti, hogy vannak olyan speciálisan a cigány kisebbséghez köthető bűnelkövetési formák – pl.: tömegverekedés, színesfémlopás, késelés, falopás, uzsorázás stb. – amelyeket csak speciális módon lehet kezelni annak etnikai jellege miatt.”

Ezzel a felütéssel azt a közismert tényt kívántuk jelezni, hogy a Jobbik működésére mindvégig meghatározó jelleggel bírt a cigánysághoz történő viszonyulás.

A párt és a hozzá köthető szervezetek – Magyar Gárda, Véderő, Betyársereg – különösen a kezdeti időkben masszívan cigányellenesek voltak.

Ehhez képest 2010 április 27-én az Origo már Félretette a cigánybűnözős gúnyáját a Jobbik című cikkében arról írt, hogy „a Jobbik 2009-es EP-kampányának slágertémája, a cigánybűnözés, mára szinte teljesen kiveszett a párt nyílt retorikájából. Ez tudatos döntés eredménye, mert a politikusbűnözéssel több embert lehet megszólítani.”

Bár a Jobbikkal akkor még rokonszenvező Fidesz retorikájában nem jelenik meg a cigányellenesség, sőt, Farkas Flórián és a Lungo Drom vezetésével a cigányság felemelését tűzték ki célul, Orbán Viktor pártjának is voltak olyan politikusai, akik hajlamosak voltak a központi akarattól való eltérésre.

Emlékezetes eset, és a Független Hírügynökség 2009. szeptember 3-án is beszámolt arról, hogy Molnár Oszkár edelényi polgármester, fideszes országgyűlési képviselő egy testületi ülésen a következőket mondta: „A cigányok által többségében lakott településeken, például Lakon, például Szendrőládon a terhesség ideje alatt szándékosan olyan gyógyszereket szednek, hogy bolond gyerek szülessen, hogy dupla családi pótlékot tudjanak lehívni”.

A polgármester kijelentései között az is szerepelt: „utánajártam, és igaz, gumikalapáccsal veri a terhes nő a hasát, azért, hogy nyomorék gyereket szüljön”.

A Jobbik tehát nem állt egyedül a cigányellenességével, politikáját azonban az is megkülönböztette a Fidesztől, hogy Vona Gábor pártjában a meghatározó politikusok is előszeretettel használták a „cigánybűnözés” kifejezést.

Az események azt követően gyorsultak föl, hogy

2009. február 8-án hajnalban halálra késelték a Marian Cozmát,

a veszprémi kézilabdacsapat közkedvelt játékosát. Az ügy a veszprémi késelés néven vonult a köztudatba, a szomorú éjszakán Cozmát szíven szúrták, szinte azonnal meghalt.

A hatóságok a gyilkosság napján azonosították a támadókat, és estére már országos körözést adtak ki R. Sándor, Sz. Iván és N. Győző ellen. Az elkövetők cigány származásúak voltak.

A Jobbik és a hozzá köthető szélsőséges szervezetek elérkezettnek látták az időt, hogy megbüntessék a cigányságot.

2011. március 6-át követően  Gyöngyöspatán egy helyi konfliktus miatt polgárőrnek nevezett gárdisták járőröztek, majd a Jobbik nagygyűlést tartott a falu főterén. A gyűlés után a mintegy 2000 ember végigmasírozott a cigánysoron.

A helyszínen Vona Gábor pártelnök is megjelent. Az egykori beszámolók kiemelték, hogy a gyöngyösi származású Vonának szívügye Gyöngyöspata, gyerekkorában sok időt töltött ott, ismeri a helyieket.

A feszültség egyre fokozódott, végül a gyöngyöspatai romák – pontosabban: az asszonyok és a gyerekek – 2011. április 24-én „húsvéti kirándulásra” indultak. Magyarul, a Jobbik és csatolt szerveik által megfélemlített romagyerekek és asszonyok elhagyták a falut, és Csillebércre menekültek. A Fidesz kommunikációjában igyekezett bagetellizálni a történteket, és úgy állította be a romák elmenekülését, hogy náluk húsvéti szokás, hogy a gyerekek és asszonyok felkerekednek, hogy lakóhelyüktől távol ünnepeljenek.

Mindezt nem valamilyen helyi fideszes mondta, hanem Szijjártó Péter – akkor még a miniszterelnök szóvivője – sugallta a nyilvánosság felé.

Minderre az MTI is rásegített. Nagypénteken délután ugyan még riadt, vagy éppen egykedvű romákról tett közzé fotókat, amelyen kis motyójukat a kezükben tartva, fegyelmezett sorokban hagyják el lakóhelyüket. Idővel azután észbe kaptak a hírcentrumosok, talán a központból is érkezett az eligazítás, mert estére már másfajta fotókat készítettek az MTI riporterei. Vidáman futballozó, szamarat etető, felhőtlenül boldog cigánygyerekeket láthattunk a képeken – Szijjártóék találkoztak boldog cigányokkal is.

Miután pénteken este Pintér Sándor belügyminiszter utasítására a rendőrség őrizetbe vette a Véderő leghangosabb „harcosait”, Farkas Flórián az Országos Cigány Önkormányzat vezetője is megérkezett a Gyöngyöspatára. Helyszíni tapasztalatait összegezve elégedetten nyugtázta, hogy milyen sok rendőr vigyázza a falusiak biztonságát.

A következő fejezetben a “dicsőséges tatárszentgyörgyi hadjáratról” írunk.

A Jobbik útját felvázoló sorozatunk előző része itt olvasható.

Meghekkelt szilveszteri “nagyinterjú” Bayer Zsolttal…

– Bayer úr, köszönjük, hogy számos fontos elfoglaltsága, valamint megannyi bokros teendője mellett szakított időt erre a beszélgetésre.

– A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit, és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol, és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol.

– Ön szerint mi kell ahhoz, hogy a cigányság felemelkedhessen? 

– Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak.

– Erről beszélt már Farkas Flóriánnal? Aki, sajtóhírek szerint több mint másfél milliárd forintot eltüntetett a cigányság felzárkóztatására indított programból. Egyáltalán: Ön szerint Farkas Flórián megfelelően képviseli a romák érdekeit?

– Bárki, aki ebben az országban elgázol egy cigánygyereket, akkor cselekszik helyesen, ha eszébe sem jut megállni. Cigánygyerek elgázolása esetén tapossunk bele a gázba.

– Bayer úr, beszéljünk másról. Pontosabban, másokról. Önt sokan antiszemitának tartják, és ezt a véleményüket az Öntől vett idézetekkel támasztják alá. Önök rendre visszautasítják, a vádat, tagadják, hogy antiszemiták lennének. Tényleg, mit gondol Ön a magyarországi zsidóságról?

– Teljesen felesleges, fárasztó és lélekölő időtöltés ezeket megérteni. Annyi a dolgunk csupán, hogy ne engedjük őket az ország medencéjébe vizelni és orrot fújni. Mondjuk úgy: határozottan ne engedjük. Azon túl nézzük derűsen, ahogy rohangálnak a parton. Egy rakás szerencsétlen beteg. El fognak fáradni.

– Ez így meglehetősen félreérthető, és sokakban az a képzet támad, hogy Ön kirekesztő és rasszista.

– Magyarországból bűz árad – írja valami Cohen névre hallgató, bűzlő végtermék valahonnét Angliából. Cohen, meg Cohn-Bendit meg Schiff. A Népszava pedig a nagy kalapácsos ember vörös figurájával jelentkezik, és sajtószabadságot követel. A legtöbben pedig azt gondolják, hogy ez valami újdonság, s hogy ilyen hadjárat még nem volt. Botorság. Nincs új a nap alatt. Sajnos nem sikerült mindet beásni nyakig az orgoványi erdőben…

– Nyakig beásni az orgoványi erdőben? Nem gondolja Bayer úr, hogy Önök egyfelől félelmetesek, másfelől viszont szánalmasak és ezért az emberek röhögnek Önökön. Mit terveznek, hogyan tudják kezelni ezt a helyzetet?

– A híres-hírhedt berlini kabarékban estéről estére azon röhögött a törzsközönség, hogy kifigurázták Trisztán és Izolda legendáját. Levizelték, kigúnyolták, kiröhögték mindazt, ami a németeknek fontos volt és szent. Aztán egy este megjelentek a nagyon szőke, nagyon kék szemű, horogkeresztes karszalagot viselő német fiúk, és felismerhetetlen péppé verték a bártulajdonos arcát a pult szélén…

– Az Ön pártjából sokan és sokszor támadják a civil szervezeteket, akik gyakran olyan feladatokat látnak el – szegények, hajléktalanok, menekültek, segítése – amelyben az államnak is sok feladata lenne. Néhány hónapja a civilek a parlamentben tiltakoztak az őket megbélyegző civil törtvény ellen.

– Ha még egyszer ezek vagy ilyennek megjelennek a parlament épületében, és ott megzavarják a munkát, akkor úgy kell őket kivágni, mint a macskát szarni. Ha a taknyukon és a vérükön kell őket kirángatni, akkor a taknyukon és a vérükön.

– Világos üzenet ez Bayer úr, csak úgy tobzódnak benne a keresztényi értékek. Mit gondol arról, hogy Ferenc pápa egy sor kérdésben másként gondolkodik és nyilatkozik, mint az Ön, magát kereszténynek hirdető pártja?

– A pápa vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember.

– Ez most vicc, vagy komoly? Mert ahogy a székelyek mondják: viccnek túl durva lenne. De ha már itt tartunk: mit gondol arról, hogy az Ön pártja által képviselt keresztény értékek köszönőviszonyban sincsenek azzal, amit a katolikus egyház első embere, Ferenc pápa gondol a világról?

– Ne képzelje azt, hogy amit ő mond, az isteni kinyilatkoztatás, egy hülye, ostoba politikai vélemény, és ekképpen is kell hozzá viszonyulni.

(Az interjúban olvasható válaszok Bayer Zsolt írásaiból vett szó szerint idézetek.)

Fizetni kell majd a Pantheonért

0

Jövő májustól belépőt kell fizetniük a turistáknak az egyik legjelentősebb és leglátogatottabb római antik műemlékben.

A kulturális minisztérium bejelentése szerint 2018 májusától 2 euró (mostani áron 630 forint) belépődíjat szednek a turistáktól.

A hívek továbbra is ingyenesen mehetnek misére

a katolikus templomként működő, több mint 2000 éves épületbe, ezek alatt turisták nem mehetnek be. A bevételt főleg a működtetésre és a megőrzésre fordítják, de cél a turistaforgalom szabályozása, a biztonság növelése is.

A Pantheont, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori épület, tavaly 7,4 millióan látogatták.

Időközik ma Magyarországon

0

Több helyen is tartanak ma Magyarországon időközi választásokat. Ezek a települési nemzetiségi képviseletet érintik.

 

Esztergomban reggel hat óra óta szavazhatnak az arra jogosultak az időközi szlovák települési nemzetiségi választáson. A három fős testület korábban feloszlott.

A Somogy megyei Háromfán a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, illetve közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent, ezért két főt kell választani a roma települési nemzetiségi testületbe.

Nógrád megyében, Szandán is időközi roma települési nemzetiségi választás zajlik ma, szintén két főt kell megválasztani, és itt is az a helyzet állt elő, ami Háromfán: a megválasztott képviselők száma a képviselő-testület, vagy közgyűlés működéséhez szükséges létszám alá csökkent.

Kitiltották a romákat az uniós pénzből épült roma központból

0

700 millió forintos uniós támogatást kapott egy nemzetiségi roma oktatási és módszertani központra Kisvárda, amely a pénz egy részéből el is készült, de csak nevében a romáké: az épületet a helyi kézilabdacsapat használja edzésre.

Az edzőtermen ott a tábla, hogy az a romák integrációját szolgáló intézmény, de valójában nem engedik be oda a cigányokat – hangzott el péntek este a Hír TV Célpont című adásában. Még a műsor roma származású riporterét is kidobták, mikor be akart menni.

A Célpont a körzet MSZP-s és jobbikos országgyűlési képviselőjét is megkereste, akik elismerték, hogy tudtak arról, hogy mire használják a központot, de nem mertek Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszterrel, a körzet fideszes képviselőjével szembeszállni az ügyben. A Hír TV-nek a helyi romák azt mondták, hogy

Kisvárdáról gyakorlatilag megpróbálják elűzni őket.

A fel- és bejelentéseiről ismert Tényi István, a Fidesz egykori tagja még aznap, november 3-án hivatali visszaélés gyanúja miatt bejelentést tett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészségre. „A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem” – írta a bejelentésben. Tényi emellett közérdekű bejelentéssek fordult az ügyben Lázár János kancelláriaminiszterhez is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK