Kezdőlap Címkék Roma

Címke: roma

A Roma Büszkeség Napja – felvonulás Budapesten

0

Ötödik alkalommal tartotta meg a Roma Büszkeség Napja eseményt a már hagyományos vonulással az Idetartozunk! Egyesület. A menet 15 órakor indult a Blaha Lujza térről a Nyugati térig, a romák méltóságáért, egyenlő esélyeiért.

„Akkor, ha a kormányzat kirekesztésre, megbélyegzésre, gyűlöletre építve próbálja védeni hatalmát, és a nemzetből kizárni mindazokat, akik másképp vélekednek, a magyarságuk mellett más identitást is magukénak éreznek, akkor nem marad más, mint az egytelen megmaradt, elvehetetlen erényünket latba vetni: a bátorságot” – üzente Teleki László, szocialista politikus a felvonulóknak.

Niedermüller Péter, a DK alelnöke pedig a következőket írta:

„Szilárd meggyőződésünk, hogy minden roma honfitársunkat másokkal azonos emberi jogok illetnek meg az iskolákban, a munkahelyeken, a kórházakban és az élet minden területén. A Demokratikus Koalíció a Sokak Magyarországa programjában méltóságot, jogegyenlőséget, a szegregáció felszámolását, esélyt és lehetőséget kínál a romáknak.”

 

Lapszem – 2017. augusztus 3.

0

Már itt is vagyunk, és a lapszemle is megérkezett. Ma melegebb lesz, mint tegnap volt. Vigyázzanak magukra, öltözzenek hidegen!

Nálunk néha az olcsó is drágább, mint Nyugat-Európában

Az élelmiszerárak Európa-szintű összehasonlítása azt mutatja, hogy Magyarországon gyenge az áruházak közötti verseny – olvasható a Népszavában. Amúgy a hazai árak az Unió alsó harmadában tanyáznak.

Bár az uniós átlagnál jóval olcsóbb a magyar élelmiszer, ám előfordul, hogy az alsó áras (legolcsóbb) termékekért többet kell fizetni Budapesten, mint Nyugat-Európában.

Pásztory Dóra a vizes világbajnokságot értékeli

A kétszeres paralimpiai bajnok szerint egyre több magyar megy Amerikába, ez segítheti a magyar úszósport nemzetközi versenyképességét. Szerinte kevesen kritizálhatják Gyurta Dánielt, az úszó-vb-n pedig naponta 12 ezer ember testközelből láthatta, mekkora küzdelem van egy-egy döntőbe jutás mögött is. Kenderesi Tamást sportpszichológushoz küldené.

Az interjú a Magyar Nemzetben olvasható.

Balog Zoltán a roma holokausztról

A roma holokausztnak nemcsak áldozatai voltak, hanem hősei is, és a mi feladatunk megemlékezni és beszélni róluk, hogy minél többen tudjanak helytállásukról – idézi Balog Zoltánt, az emberi erőforrások miniszterét a Magyar Hírlap.

Az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban a romák 1944. május 16-án fellázadtak az őket fogva tartó SS-katonák ellen. Mint Balog elmondta, Magyarország büszke lehet nemcsak a holokauszt, de az 1956-os forradalom roma hőseire és a romániai magyar cigányokra is, akik 1989-ben Marosvásárhelyen kiálltak a magyarság mellett.

Menekültekkel riogatja a keszthelyieket a Magyar Idők

A Magyar Idők értesülései szerint menekülteket költöztetne Keszthely határába a Migration Aid. Az aktivisták pénteken indulnak a Balaton-parti városba, hogy előkészítsék a terepet a tranzitzónákból érkező menedékkérők fogadására.

A rögtönzött befogadótábort nem kis eufemizmussal Tündérligetnek nevezték el, első lakói akár már a jövő héten beköltözhetnek. A telken három faház áll, amelyekben a tél beálltáig lakhatnak majd az egy-két hetes időközönként cserélődő migránsok. Az ingatlant állítólag egy osztrák vállalkozó ajánlotta fel.

Nyakó is ott volt, ahol Gyurcsány

Az ATV reggeli Start című műsorában Nyakó Istvánnal, az MSZP szóvivőjével Vujity Tvrtko beszélgetett. A szocialista politikust a választásról is kérdezték, szóba került az MSZP és a DK közötti megállapodás, pontosabban: meg nem állapodás. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje, Botka László továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy akik a 2010-es vereség idején pozícióban voltak a pártban, azok lépjenek hátra.

A riporter megkérdezte Nyakót, hogy hiszen ő is ott volt 2010-ben, mire a politikus azt válaszolta, hogy igen, ott volt, de mindenkinek más a felelőssége.

Szóba került még, hogy a képviselő és felesége 2002 és 2010 között mintegy 30 millió forintot autózhatott el, de erre nem érkezett érdemi válasz.

A háború ismeretlen áldozatai

0

Nagyon sok romának kellett elmenekülnie a háború sújtotta kelet-ukrajnai régiókból. Az ő helyzetük sokkal nehezebb a többi belső menekültnél, nagyon sokszor találkoznak ugyanis diszkriminációval. Munkát pedig gyakran azért nem kapnak, mert nincsenek meg a megfelelő papírjaik.

Több tízezer roma él Ukrajnában, sokan közülük azokban a keleti régiókban, ahol évek óta dúl a háború az Oroszország által támogatott szakadárok és az ukrán hadsereg között. A háború 2014 tavaszán kezdődött: miután az ukrán forradalmat követően az oroszok megszállták a Krím-félszigetet, oroszbarát kormányellenes csoportok itt is lázadást indítottak. A háború miatt innen és a Krím-félszigetről is sok romának kellett elmenekülnie.

“Katonák jöttek a falunkba, tankokkal”

– mesélte Tamara két újságírónak, Anasztaszija Kanarjovának és Bogdan Kinascsuknak (cikkük oroszul itt, angolul itt olvasható). „Összeszedtük a holminkat és eljöttünk” – mondta. Pedig Tamara korábban a piacon árult, saját standja volt, de a háborúban a piac leégett. Ekkortájt született a lánya is a donecki kórházban. Koraszülött volt, ezért inkubátorban kellett tartani, így viszont az óvóhelyre sem tudta levinni a bombázások alatt. Néhány héttel később menekültek el.

Arról szó sem lehetett, hogy Oroszországba menjenek – ezért Kijevbe mentek, de itt sem fogadták őket szívesen. Azt mondja, három éve laknak ott, de

a szomszédok még csak most kezdtek el köszönni nekik.

Fia pedig inkább azt mondja a barátainak, hogy dagesztániak, mert szerinte szóba se állnának vele, ha megmondaná az igazat. Most egy egyszobás lakásban laknak 11-en, öt felnőtt és hat gyerek.

Szintén a háborús területről menekült el Galina és családja is. Sztahanovban volt lakása, de a területet megszállták a Luhanszki Népköztársaság szakadárjai, így menekülnie kellett a négy gyerekkel. A legkisebb közülük most fejezte be az óvodát, a nagyobbak már iskolások.

Illusztráció
Forrás: Flickr / Steve Evans

Most egy háromszobás, felújításra szoruló lakást bérelnek Podvorkiban, Harkiv mellett. Azt mondja, ez volt a legolcsóbb, amit találtak. A környéken viszont gyanakodva néznek rá, a gyerekeit csúfolják az iskolában. Azt mondja:

“Idegenek vagyunk itt és azok is maradunk.”

A Minority Rights Group jogvédő szervezet beszámolója szerint gyakori a hasonló agresszió a romákkal szemben. Amellett, hogy az iskolatársaik csúfolják és zaklatják a roma gyerekeket, olyan esetről is tudnak, hogy valakit egyszerűen kidobtak egy boltból, amikor csokit akart venni, de volt, akit a piacon támadtak meg, amikor megtudták róla, hogy az ország keleti részéből érkezett és roma.

Galina azt mondja, munkát ugyan találhatna Harkivban, de ahhoz

munkakönyvre lenne szükség, neki pedig, ahogy sok más roma menekültnek, nincs ilyen.

Így csak mosogatónak alkalmazzák, reggel 7-től 3-ig dolgozik, napi 70 hrivnyáért.

Így csak azért tud lakást bérelni, mert kap némi pénzt az államtól: havi 2500 hrivnyát nyáron (átszámítva ez valamivel több mint 25 ezer forint), télen pedig kétszer ennyit – de ez nem elég a bérleti díjra és a fűtésre, így télen alig volt mit enniük.

Olga Rudenko jogvédő szerint ez nem egyedi eset. Azt mondja, nem nagyon látott még olyan romát, aki megérte a 70 éves kort.

A nők különösen alultápláltak, mert ami kevés ennivaló van, azt elsősorban a gyerekek kapják.

Egy emberi jogi alapítvány jogásza szerint a romáknak sokkal nehezebb dolguk van, mint más belső menekülteknek Ukrajnában. Általános a diszkrimináció, az Ukrán Nemzeti Szociológiai Intézet felmérése szerint a romák a leginkább elutasított kisebbség az országban, még a csecseneket is jobban elfogadják. Nehezen adnak ki nekik albérletet, és az említett segélyt sem mindegyikük kapja meg. 20-30 százalékuknak ugyanis nincsenek hivatalos papírjai (vagy azért, mert hirtelen kellett menekülniük és nem tudták magukkal vinni őket, vagy mert nem is voltak nekik), így azt sem tudják bizonyítani, hogy honnan menekültek. Vagyis,

a háború elől menekülők közül ők vannak a legrosszabb helyzetben.

A probléma nem új, már 2016 januárjában foglalkozott vele az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága. Már akkor kimondták, hogy a megfelelő dokumentumok hiánya sok romát azzal a veszéllyel fenyeget, hogy hontalan lesz, ráadásul papírok nélkül nem kapnak munkát, nem tudnak részt venni az oktatásban, és lakáshoz sem juthatnak. Az akkori jelentés szerint azok a romák, akiknek el kellett menekülni otthonukból, hatalmas veszélyben vannak. Megoldást azonban azóta sem sikerült találni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK