Kezdőlap Címkék Repülőtér

Címke: repülőtér

Épül a NATO legnagyobb támaszpontja Romániában

A NATO bővítésével  az egyes tagállamok biztonsága jelentősen megnőtt, ezzel egyidejűleg a tagállamok egysége határozottabbá vált, ezért került válaszút elé Orbán Viktor, aki teljesen egyedül maradt kétkulacsos politikájával.

Konstanca mellett a Mihai Kogalniceanu repülőtér környékén már most is működik egy NATO támaszpont, de ezt olyan nagyra bővítik, hogy be tudjon fogadni 10 ezer NATO katonát valamint a családtagokat is. Vagyis egész kis város épül Románia legfontosabb tengeri kikötője mellett, ahol régen a római birodalom határa húzódott. Ide száműzte Augustus császár Ovidiust, aki gúny verseket írt róla Rómában.

Románia Lengyelország mellett az USA számára legfontosabb állam ebben a térségben. Az ukrajnai háború miatt Románia jelentősége fel is értékelődött. A román elit – ellentétben a magyar kormány politikájával – elítélte Putyin Ukrajna elleni agresszióját. A román államfő a NATO főtitkára szeretne lenni, de erre vajmi kevés esélye van, mert fiatalabb korában a Securitate tisztje volt.

A NATO figyelmeztette Orbánt

A Reuters beszámolt arról, hogy a magyar miniszterelnök figyelmét felhívták arra, hogy egy NATO szövetséges számára az ukrajnai háború idején veszélyes az a jó viszony, melyet Orbán Viktor Putyinnal ápol. A Reuters idézi ezzel kapcsolatban David Pressman amerikai nagykövetet, aki szerint :

”Nem lehet figyelmen kívül hagyni azokat a veszélyeket, melyek a magyar kormány viselkedése miatt kialakultak.”

A budapesti NATO nagykövetek már figyelmeztették Orbán Viktort azt követően, hogy a magyar miniszterelnök vígan parolázott Putyin orosz elnökkel Pekingben az ukrajnai háború kellős közepén.

Mit akar elérni Putyin Ukrajnában?

Az újjáválasztott elnök azt hangsúlyozta:

“A győzelem” után, hogy a következő hatéves periódusának fő célja az ukrajnai “különleges hadművelet” céljainak elérése.

Kezdetben Putyin háromnapos villámháborúval el akarta foglalni egész Ukrajnát, de ez a próbálkozása szánalmasan megbukott. Kiderült, hogy sem az orosz hírszerzés sem a hadsereg nem képes ilyen akcióra. Azóta Putyin rögtönöz, és a NATO tagállamok szintúgy. Oroszország átállította gazdaságát, már a GDP több mint 7%-át fordítják katonai célokra. A NATO-ban 2% a norma, de sok tagállam például Németország és Franciaország ezt sem tartják be. Ettől függetlenül Macron elnök azt javasolja, hogy a NATO küldjön csapatokat Ukrajnába. Ezt Moszkva világháborús fenyegetésnek tekinthetné, ezért Németország és az Egyesült Államok is elutasítja.

Mi a NATO álláspontja Ukrajnával kapcsolatban?

Mindaddig támogatni Ukrajnát amíg az ki nem űzi az orosz csapatokat a saját területéről. Ukrajna erre képtelen: sem elég katonája sem elég fegyvere sincs ehhez, ráadásul akadozik a nyugati pénzügyi támogatás is. Donald Trump hívei – köztük Orbán Viktor – mindent meg is tesznek annak érdekében, hogy Ukrajna ne jusson kellő támogatáshoz. Ugyanakkor a két éve tartó háború bebizonyította, hogy Ukrajna nyugati támogatással sem képes legyőzni Oroszországot. Csakis diplomáciai megoldás lehetséges, de erre jelenleg egyik fél sem áll készen.

Repülőtér

Mikor az embernek valamire kedve támad, az nem sorolható a rideg, racionális döntések közé, ahol a praktikusság, a kiadás-bevétel, veszteség-haszon megfontolások és számítások játsszák a főszerepet.

A „kedve támad” mondás azt jelenti, hogy az a valami érzelmileg fogta meg az illetőt, azért horgadt fel benne a birtoklási vágy. Az érzést nyilván mindenki ismeri, ahogy azt az általában szorosan hozzátartozó másik érzést is, amikor tudja, hogy a vágyott akármi sohasem lehet az övé, és ez a frusztráltság nagyon nehezen múlik, sőt néha még erősödik is.

Persze vannak, akiknek anyagilag nincsenek korlátjaik. Itt most nem C. Ronaldóra meg az ő Bugatti Centodieci-jére (3 milliárd) gondolok, mert az komolytalan, nem is a mostanában sokat emlegetett jacht (27 milliárd) derék tulajdonosára, mert az a hajó ugyan már menőbb darab, de még mindig keveset ér, hanem például a magyar miniszterelnökre, aki egy majdnem 40.000 milliárd értékű, országos költségvetés fölött rendelkezik, mégpedig korlátlanul.

Sőt.

Újabb adók kivetésével akár növelheti is az összeget, mert a magyar GDP-ben van még tartalék. Mindenesetre a mostani magyar költségvetésből 1841 darab jachtot lehetne venni, ha a miniszterelnök úgy döntene, igaz, akkor a nyugdíjasok nem kapnak még csak szimpla inflációkövetést se, ahogy a rezsitámogatásra szintén keresztet vethetnénk, a minimálbér emelésre meg szintén, de már kezdünk az ilyesmikhez hozzászokni, pláne, ha magas az inflációnk. Az pedig magas. Úgy nyertünk vele EB-t, hogy a többiek a fasorban se voltak.

Az így beszerzett 1841 darab 62 méteres kishajót az arra érdemesek közt szétosztva jól mulathat a szűkebb társaság a napsütéses nyári tengeren, de azért a kikötőbe érve ne Abramovics Solárisa mellé parkoljanak, ha nem akarnak közröhej tárgya lenni.

Ebből következően az amcsi meg az orosz milliárdosok és a keleti despoták mellett a magyar miniszterelnök az, akinek nem kell magát nagyon visszafognia, ha megkívánna valamit. Ilyen volt például az úszó meg az atlétikai VB megkívánása után a Vodafone megkívánása is, amely a magyar piac kb. negyedét birtokolja, és mivel a megkívánást tett követte, a magyar állam a részvények 49 százalékáért januárban átutalt a korábbi tulajdonosnak úgy 320–330 milliárdot. A maradék 51 százaléknyi Vodafone új tulajdonosa a 4iG Nyrt.

„A magyar állam és a 4iG stratégiai együttműködése a tranzakcióban a piac átalakulása mellett a versenyképesség javulását és a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását is eredményezheti

– jelentette ki Jászai Gellért, a 4iG elnöke.

Fogalmunk sincs róla, hogy egy ilyen részvénytársaságban a kisebbségi tulajdonosnak milyen jogosítványai vannak (esetleg vétójog is, mint az EU-ban – persze szerződése válogatja), de mint tudjuk, az állam az az állam, és sokféle eszköz áll rendelkezésére hogy akár a konkurenseit, akár a partnerét tönkretegye. Pláne, ha a kormányfőben vannak ilyen hajlamok. A Yettel és a Telekom helyében ideje lenne félni (ők birtokolják a magyar piac maradék háromnegyedét), de ilyen társtulajdonossal a 4iG Nyrt. helyében sem lehetnénk teljesen nyugodtak, hiába van többségi részvénypakettünk.

Az állam számára a megvétellel elérhető haszon miféleségét illetően semmifajta konkrétumot nem tudunk mondani. Az az érzésünk, hogy a miniszterelnökben maradtak halvány nyomok iskolai tanulmányaiból (például amint a költő írja: „Számon tarthatják, mit telefonoztam”), és úgy gondolja, jobb, ha az információforgalom egy része Pintér kezében van, akkor a telefonálások számon tartása sokkal könnyebb, ahogy az egyes beszélgetések eltitkolása is, ha olyan, és ha kell, mert hogyha egy államtól független magáncég beszélgetésébe hallgatnának bele, vagy tiltanának le náluk valamit, az igencsak kellemetlen nyivákolással járhat, ami Brüsszelben is hallható.

Abban sajnos nem tudunk hinni, hogy ez az állami tulajdon jobban biztosítaná „a gazdaság digitális transzformációjának gyorsulását”, mintha a vállalat magánkézben maradt volna, ugyanis az egypárti államdiktatúrában (szocializmus) voltak ezzel rossz tapasztalatok (illetve csak azok voltak), az üzlet az anyagi vonzatot tekintve pedig most igényelt egy nagyobb összeget, mikor az állam úgyis csehül áll, a szép haszon meg majd csak később jön (ha ugyan egyáltalán), ezért a miniszterelnöki megkívánás legvalószínűbb oka mégiscsak a számon tartás igénye. Még ha ezzel nem jót gondol is.

Persze mindegy mi van, amit ő akar, annak teljesülni kell.

Itt van aztán a repülőtér, amely anyagilag nem áll jól. A COVID járvány a forgalom drasztikus csökkentésével komoly veszteséget okozott, a fölfutás lassú, és ami a fő dolog, a miniszterelnök megkívánta. Már régebben is megkívánta, csak akkor jól ment nekik, és nem akarták eladni. A helyzet mára megváltozott.

Mint írják, az Államadósság Kezelő Központ 1,75 milliárd euró értékben adott el 10 éves futamidejű papírt, ebből pont lehet venni egy fél repülőteret, ugyanis a Budapest Airport többségi, 55,44 százalékos tulajdoni hányada 2–3 milliárd euró (770–1150 milliárd HUF) körül lehet. A fentiek szerint a vételről szóló tárgyalások jól haladnak. A maradék részvényre, mint Nagy Márton említette volt, a kormány baráti társbefektetőt keres (többek között Katarban, ha jól tudom – ott nem üldözik a keresztényeket?). A vevőnek persze a vételáron felül át kell vállalni a cég meglévő adósságállományát is, azaz a mainál jóval több bevétel kellene az üzemeltetésre, a karbantartásra, a fejlesztésre, az átvállalt adósság törlesztőrészleteire, na meg a haszonra, amelyből a vételárra felvett hitelünk visszafizethető. Ebből következőn még nullszaldó sem nagyon ígérkezik, pláne megtérülésről nem beszélhetünk, ami egy gazdaságilag amúgy is bajban lévő ország esetében egyrészt a vezetés dilettantizmusát, másrészt az egyszemélyi vezető mindenen átgázoló akarnokságát mutatja be.

Hogy a megvételben mi a jó? Hááát… vagy húsz percet gondolkoztunk azon, milyen stratégiai jelentősége van annak, ha a repülőteret az állam üzemelteti, de csak egyet találtam: az állam nyilván nem zárná be egyik napról a másikra rossz üzletmenetre hivatkozva, de ismerve az államot, ezt semmilyen magáncégnek sem javasolnám, és még ha megpróbálkozna is vele, állami intézkedésekkel öt perc alatt lehetne helyreállítani a normál működést. A „stratégiai előny” tehát csak a miniszterelnök fejében létezik:

„Hm, hm, jobb az, ha a miénk. Ahogy minden. Is. Majd Varga előteremti azt a harminc jachtnyi összeget, elvégre ezért alkalmazom súlyos pénzekért!”

Végeredmény: hogy megvesszük, az tuti. A tanulságot mindenki maga vonja le.

Érdekességként még megemlíthető, hogy Ferit… illetve Ferencet semmilyen kötöttpályás közlekedési eszköz nem köti össze a várossal, mert az I. Terminál melletti, a II. Termináltól légvonalban 2,5 kilométerre lévő vasútállomás nem nevezhető annak. Ez Európát tekintve Hungarikum. Sajnos úgy néz ki, hogy a hagyományokhoz ragaszkodó miniszterelnök, miután ezt az állapotot 13 éven keresztül (Tarlós alatt is) megtartotta, nyilván spórolási célból továbbra is meg akarja tartani, de hogy akkor mifenéért kell neki az összekötés kiépítésénél sokkal drágább repülőtér, amelyik magánvállalkozásként 18 évig rendben üzemelt, azt nem én fogom kitalálni. Pedig az összekötés sokkal hasznosabb, mint a mindenki számára láthatatlan, a magyaroknak viszont egyelőre plusz kiadást jelentő vétel.

Az összekötésre már készültek tervek. Az állam a vasúti kapcsolatot favorizálja, amely kb. 27 km hosszan a meglévő vasúttal párhuzamosan futna, és Monornál csatlakozna vissza a meglévő vonalhoz. A megálló úgy 350–500 méterre lenne a 2a és 2b Termináloktól (nem semmi!).

A KÖKI-től a 3. metró meghosszabbításaként megépített, egyvágányos, kezdetben a vasút mellett a felszínen futó, a vasutat és a ferihegyi gyorsforgalmit Miklóstelep keleti sarkánál egy felüljárón keresztező, a repülőtér területén könnyen építhető kéregvasútként haladó, és közvetlenül a 2b. Terminál előtti parkoló alá épített végállomásra befutó, kb. 9 kilométeres metrószakasz a nyolcadába-tizedébe kerülne a többszáz milliárdos vasúti fejlesztésnek.

További előnye a metrós megoldásnak, hogy a 3. metró nem a vasútállomásokra érkezik, hanem sok megállója van a városban, ahogy közvetlen kapcsolata is mindhárom másik metróval. A 20 percenkénti járatsűrűség esetén egy vágány elegendő (nem mindegyik metró megy tovább a repülőtérre), a repülőtéri végállomáson való 25 perces tartózkodás pedig bőven elég a kényelmes ki- és beszállásra. Óránként ezzel a megoldással mindkét irányban kb. 2500 utas szállítható.

Hogy akkor miért nem ebben gondolkodik a szakértők garmadájával rendelkező állam, és miért a vasutat preferálja?

A becsült összeg duplájáért, 8,6 milliárdért építi Mészáros cége az 1,35 km-es érdi vágányt„,

és ha ehhez hozzávesszük, hogy Mészáros a vasúthoz is ért, a metróhoz meg nem, akkor hamar világossá válik minden. Ja, így már mindjárt más.

Az persze öröm, hogy ha magyar ember nyeri az állami versenytárgyalást, akkor nem viszi ki a (dupla annyi?) hasznot, hanem azzal is hazánk további épülését-szépülését segíti elő. Aztán megnézi az ember a híradást a jachtos nyaralásról, és kétségei támadnak.

Tényleg nem viszi ki?

Orbán 2034-ig akar kormányozni

A miniszterelnök Kötcsén realista módon megállapította, hogy a csökkenő életszínvonal miatt visszaesett a kormánypárt népszerűsége, de megismételte, hogy jövőre már emelkedést vár. Mínuszból a nulla is emelkedésnek számít, de perspektívái a nemzeti együttműködés rendszerének nem nagyon vannak. Stagfláció várható, annak minden kínos következményével.

Orbán 15 pontos programot ismertetett, amely felemelné Magyarországot, de ez tulajdonképp csődjelentés a nemzeti együttműködés rendszerének 13 éves teljesítményéről.

Első helyen a demográfia szerepel: itt nem sikerült megállítani a létszám csökkenését, a hiányzó munkaerőt mindinkább külföldről kell pótolni. Ha a következő évtizedben többszázezer külföldi munkavállalót importál Magyarország, akkor a migránsellenes jelszavakat el lehet felejteni.

Orbán munkaalapú gazdaságot akart létrehozni miközben tömeges a fiatalok kivándorlása a magasabb életszínvonal és a toleránsabb társadalom reményében.

Hitelfelvevő nemzet helyett hitel nyújtóvá kell válnia Magyarországnak – fejtegette Orbán Viktor miközben a magyar állam kétségbeesetten keresi a hiányzó uniós eurómilliárdok pótlási lehetőségét. Álmodik a nyomor:

Magyarország örül, ha nem jut adósság csapdába nemhogy hitel nyújtó országgá válna.

A magyar miniszterelnök energetikai önellátásról is beszélt, de ennek a realitása igencsak kérdéses, mert Paks2 belépése optimális esetben is csak 10 év múlva várható.

Magyar-orosz-török földgázüzlet

A miniszterelnök két földgázerőmű építését hagyta jóvá, hogy legyen elég energia az épülő akkumulátorgyárak számára. Honnan jön a földgáz? Főként Oroszországból, de az Európai Unió irányelvei az orosz import megszüntetését tervezik 2027-re. Hogy akarja ezt kijátszani Orbán Viktor? Erdogan török elnök segítségével. Az orosz földgáz nagy része ugyanis Törökországon keresztül érkezik  csakhogy a törökök már maguk is kitermelnek földgázt. Plusz vásárolnak Azerbajdzsánból is, melyet nem sújt semmiféle szankció. Immár magyar-azeri földgázegyezmény is van. Nem véletlenül járt mindkét elnök Budapesten augusztus huszadikán, mert Törökországból a jövőben azeri és török földgáz érkezhet Magyarországra és nem orosz! Putyin földgáza átalakul és azerivé vagy törökké lesz amikor Magyarországra érkezik. Brüsszel látja a csapdát, de miután Ursula von der Leyen is alternatívaként ajánlotta az azeri földgázt, sőt maga is járt Bakuban, ezért az Európai Unió nem sokat tehet a magyar-orosz-török földgáz üzlet ellen.

Magyar-török egyet akar: a ferihegyi repülőteret

Orbán Viktor már régóta meg akarja kaparintani a nemzetközi repülőteret, amely nyereséges és nemzeti szimbólum is egyben. Csakhogy nincsen ehhez elég pénze. Erdogan elnöktől vár támogatást ehhez “a magyar nemzeti programhoz.”

Egy nem egészen tízmilliós ország szuverén nemzeti tervei a globalizált gazdaságban tragikomikusak ha nem veszik figyelembe a globális trendeket.

Energiafüggetlenséget hirdetni energiahordozók nélkül szánalmas vállalkozás.

Miközben Magyarország Oroszországtól és Törökországtól függ a földgázszállításban, energia függetlenséget deklarálni nevetséges. Egyébként az Orbán kormány oroszbarát diplomáciáját azzal szokta védelmezni, hogy “energia tekintetében az oroszoktól függünk.”

A magyar közvélemény nem szuverén nemzeti programot akar hanem növekvő életszínvonalat. Jól tudja ezt Orbán Viktor is, aki Kötcsén arról beszélt, hogy “a társadalom nem az életszínvonal csökkenéséhez szokott hozzá.”

Lejtős pályán a miniszterelnök nem mer komoly életszínvonal növekedést ígérni hiszen ennek semmilyen realitása sincsen. Így viszont a nemzeti együttműködés rendszere elveszítheti a legitimitását.

Orbán abban bízik, hogy az ellenzék teljesen impotens: éppúgy nincs elképzelése a problémák megoldásáról mint magának a miniszterelnöknek. Orbán valószínűleg nem téved, ha az ellenzék szellemi impotenciájáról beszél, de megfeledkezni látszik a hiányzó uniós milliárdokról! Ezek épp Orbán Viktor miatt nem érkeznek Magyarországra! Ha más lenne a kormányfő, akkor megkaphatná Magyarország a nagyon is hiányzó eurómilliárdokat. Ezért a magyar közvélemény felteheti a kérdést:

megér-e nekünk több milliárd eurós hiányt Orbán Viktor?!…

Káosz a német turizmusban

Óriási a munkaerőhiány, és emiatt kell órákat várni a repülőtereken, kevés a pincér az éttermekben, a személyzet a szállodákban. A főszezon nem jól indul Németországban – derül ki a Deutsche Welle összeállításából.

Budapesten akart tölteni pár napot egy esseni testvérpár. Az Eurowings az utolsó percben lemondta járatát, kénytelenek voltak vonattal utazni a magyar fővárosba. Sokezren jártak így …

Miért? Több mint 7200 alkalmazott hiányzik a repülőtereken Németországban. A Német Gazdaságkutató intézet tanulmánya szerint sokan otthagyták a légiforgalmi szektort a pandémia idején, és nem tértek vissza. A Lufthansa emiatt már több mint kétezer járatot törölt München és Frankfurt repülőterén. Ehhez jön még 900 járat, mely a hétvégeken vagy az ünnepnapokon vitte volna külföldre a német turistákat. Frankfurtban, Németország legnagyobb repülőterén a forgalom már majdnem eléri a pandémia előtti szintet, a személyzet azonban meg sem közelíti azt. Toborzó kampányok vannak, de ezek eredménye csak később lesz látható. Addig is hosszú várakozásra kell felkészülni.

Az államvasutak viszont jól működnek, náluk nincs személyzeti probléma. Időben 22 ezer új embert vettek fel, ezért bírják a terhelést.

Brüsszelnek az a célja, és ezzel a berlini kormány teljes mértékben egyetért, hogy a rövidebb légiutak helyett inkább vasúton utazzanak a turisták. Ez ugyanis a környezetvédelem számára jóval előnyösebb.

Vendégmunkások a mentőangyalok?

A német kormány részben vendégmunkásokkal akarja megoldani a személyzeti hiányt a repülőtereken, szállodákban, éttermekben. Csakhogy ehhez egyszerűsíteni kell az előírásokat. Jelenleg például az ukrán menekültek alkalmazása olyan sok papírmunkával jár, hogy néhány munkaadó visszariad ettől. A német repülőterek szövetségének főnöke üdvözölte a kormány elképzelését, ezért a toborzó kampány hamarosan elindul. Mikor lesz ennek eredménye? – kérdezik a repülőtereken frusztráltan várakozó utasok. A szkepszis jogos: a Lufthansa csak jövőre ígér eredményt.

A vendéglátásban még rosszabb helyzet

A létszámhiány a legnagyobb gond – mondják a német szálloda és étterem szövetségben (DEHOGA).

A szövetség tagjainak 60%-a munkaerőt keres – változó sikerrel. Itt is sokan távoztak a pandémia idején, és egyáltalán nem mindenki tért vissza. A szállodák és az éttermek csapdába kerültek: óriási szükségük van a vendégekre a pandémia szűkös időszaka után csakhogy nincs elegendő személyzet. A Covid járvány időszakában az ágazat 75 milliárd eurót veszített! Lenne tehát mit behozni, de közben aggódni kell a Covid új hulláma miatt. “Még egy elzárást sok szálloda és étterem nem élne túl, ezért mindent meg kell tennünk ennek elkerülésére és a személyzet megőrzésére” – hangsúlyozzák a német szálloda és étterem szövetségben.

Mi lett a német lányokkal Budapesten?

Végül vonattal megérkeztek, és jól érezték magukat a magyar fővárosban – írja a Deutsche Welle. A bajok a hazautazással voltak. Már a ferihegyi repülőtér felé tartottak amikor SMS érkezett a Eurowings-től: egy órás késés várható. Majd jött az újabb SMS: kétórás is lehet a késés. Amikor a két német lány kiért a ferihegyi repülőtérre, ott senki semmit nem tudott arról, hogy az Eurowings járata késne. Kiderült: a gép menetrend szerint indul. A fiatal lányoknak futniuk kellett, hogy elérjék. Mi lett volna akkor, ha idősebb vagy betegesebb utasok járnak ugyanígy ?!…

Mikor lesz vége a káosznak az európai repülőtereken?

Jelenleg a szakszervezetek az urak a repülőtereken, ahol jobb munkakörülményeket és magasabb béreket követelnek. Sztrájkba kezdtek a SAS pilóták hétfőn, a járatok felét törölni kellett. A cég csődvédelmet kért az USA-ban.

A szakszervezetek a légiforgalomban megérezték az erejüket hiszen a kétéves Covid korszak után szinte mindenki repülni akar.

“Az elmúlt húsz év során a légitársaságok és a repülőteret üzemeltető cégek nem becsülték meg a dolgozóikat. Az egész légiforgalmi szektor fenntarthatatlanná vált, ezért számunkra nem meglepetés a sok sztrájk” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Livia Spera, az Európai Közlekedési Dolgozók szakszervezetének főtitkára. Aki emlékeztet arra, hogy egyes fapados légitársaságok még a vizet sem adták ingyen a személyzetnek.

A Covid járvány súlyos csapást mért a légiforgalomra. A nagy leállás idején nagyon sok dolgozót bocsátottak el. Most rohamtempóban folyik a toborzás, de nem tódulnak a jelöltek, mert a pénz kicsi a nehéz munkafeltételek ellenére. A felvétel azért is nagyon lassan megy, mert a biztonsági szűrés elhúzódik. A brit légitársaságokat a brexit következményei is sújtják, mert uniós állampolgárok alkalmazása ma számukra komoly problémát jelenthet. A végeredmény: óriási munkaerőhiány!

A londoni Heathrow repülőtéren 12 ezer embert akarnak felvenni. Brüsszel Zaventem repülőterén ezret. Frankfurtban ugyancsak ezer ember hiányzik “a csúcs idején”. A Lufthansa 1000 járatot törölt a júliusi főszezonban. Az ok: munkaerőhiány.

Ez nem is változik meg a közeljövőben – mondja a szakszervezeti vezető: “  – másutt is munkaerőhiány van. Miért dolgozzak egy olyan ágazatban, ahol csak kétéves munkaszerződést adnak a rész munkaidős dolgozóknak? Közben hosszú órákat kell dolgozni alacsony fizetésért. Ha elmegyek egy szupermarketbe dolgozni, akkor ugyanekkora fizetést kapok miközben kevesebbet kell dolgoznom. Ráadásul ott jobbak a munkafeltételek.”

A Politico megkérdezte Michael O’Learyt is. A Ryanair főnöke, aki nemrég vitába keveredett Nagy Márton magyar miniszterrel az extraprofit adó ügyében, cáfolta azt, hogy a légiforgalom immár nem vonzó munkahely.

Sokan bírálják a légitársaságokat az ellátási láncok hiányosságai miatt. Jelenleg az a szomorú helyzet áll fenn a repülőtereken, hogy munkaerőhiány van. Mind hajózó személyzetben, mind a biztonsági kapuknál mind pedig a csomag kezelésben. Ezeket a kritikus pontokat meg kell szüntetni. Munkaerőt toborzunk, elsősorban az Európai Unióban” – nyilatkozta a Ryanair főnöke.

Covid utóhatások

A járvány idején tömegesen bocsátottak el embereket a légitársaságok és a repülőterek. A SAS például, ahol most sztrájkolnak, 500 pilótát bocsátott el. Bár megígérték nekik, hogy visszaveszik őket, de mégsem ez a helyzet, mert a cég “új struktúrát alakít ki”. Erre hivatkozva nem akarják visszavenni a pilótákat a régi munkafeltételekkel és fizetésekkel. Sok légitársaság nem rúgta ki a pilótákat, de rávette őket az alacsonyabb fizetés elfogadására. Most a pilóták ezen akarnak változtatni vagyis vissza akarják kapni a régi magasabb fizetésüket.

Heathrow repülőterén a légiforgalom dolgozói sztrájkot határoztak el arra az esetre, ha nem kapják vissza a Covid előtti fizetésüket. A szakszervezetek az inflációra hivatkoznak, amely Nyugat Európában is magas.

A Lufthansa földi személyzete például havi 350 eurós inflációs plusz jövedelmet akar. A repülőtársaság vezetői kénytelenek voltak bocsánatot kérni a személyzettől és az utasoktól. A személyzettől azért, mert az ő pénzük csökkentésével akarták mérsékelni a Lufthansa veszteségeket a járvány idején. Az utasoktól pedig azért, mert a létszámhiány káoszhoz vezetett sok repülőtéren.

Mikor sikerülhet leküzdeni a létszámhiányt?

A Lufthansa vezetősége nem igazán optimista: talán a téli időszakban helyreállhatnak a normális körülmények.

És addig? A nyári csúcs idején marad a káosz. Amszterdam repülőterén azt javasolják az utasoknak, hogy három órával korábban érkezzenek nehogy lemaradjanak a járatukról. Azt is kérik az utazó közönségtől, hogy hozzon magával vizet, és készüljön fel hosszas várakozásra.

Pénz beszél

A légiforgalom pénzügyileg kivérzett a kétéves leállás idején. A SAS pénzügyi helyzete meglehetősen problematikus, ezért kétséges, hogy eleget tudnak-e tenni a sztrájkoló pilóták követeléseinek.

 “A Ryanair és az EasyJet sokat ígér a toborzó kampányokban, de nem világos, hogy miből?

Kérdés, hogy a pénzügyi helyzetük megengedi-e a bérek emelését” – nyilatkozta a Politiconak Gregor Gall, a glasgowi egyetem professzora.

A szakszervezetek nem tágítanak, mert tudják, hogy erős tárgyalási pozícióban vannak.

Párizsban a Charles de Gaulle repülőtéren péntektől vasárnapig sztrájkolni akarnak, hogy 300 eurós havi béremelést érjenek el minden repülőtéri dolgozónak. A múlt héten egy hasonló sztrájk miatt a járatok 10%-át törölni kellett.

Amszterdamban a szakszervezetek sztrájkja már eredményes volt: a repülőtér 15 ezer csomagkezelője, takarítója, és a biztonsági kapuknál dolgozó ellenőre órabér emelést kap: 5 euró 25 centet.

A légitársaságok csapdában vannak: ha nem teljesítik a szakszervezeti követeléseket, akkor káosz alakulhat ki a repülőtereken és sok járatot le kell mondani. Csakhogy az Európai bíróság tavaly úgy döntött: az utasoknak kártérítés jár, ha járatuk késik vagy épp törlik azt.

Reptéri viták – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ma valami könnyű kávét kérnék, talán capuccinót vagy lattét, légies dolgokról lesz szó – mi lehetne légiesebb egy repülőtérnél? Persze, maga a reptér nem szálldogál, fent a magas levegőégben, az egy viszonylag terjedelmes ingatlan, de vannak légi vonatkozásai. Már persze, ameddig vannak: tetszettek hallani, hogy el akarják költöztetni a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret?

Vagy nem, persze: de nagyon furcsákat vijjognak a keselyűk a szögesdróton (ilyen ügyben mégsem mondhatom, hogy a verebek csiripelték a kerítésen). Vagy elköltözik, ez az egyik változat, vagy egyszerűen a Mészáros Lőrincé lesz, de bármelyik is következik be, az mindenképpen közkívánatra lesz.

Nem tetszik hinni?

Bebizonyítom.

Szóval, már jó néhány hónapja zajlik egy nyilvános vita, magyarán veszekedés azzal kapcsolatban, hogy hangos-e a légiközlekedés, avagy nagyon hangos. Abban minden fél megegyezik, hogy semmiképp sem csendes. A legutóbbi időkben egyenesen a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér ellen bontakozik ki tömegmozgalom, mivel nem lehet tőle éjjel aludni. Hát, kínálkozik a csapda és belé is esek, bemutatok néhány tényt, de nem is számítok arra, hogy ezek bárkit is meggyőznének, akinek már van szubjektív véleménye.

Panaszolják, hogy drasztikusan megnőtt a légiforgalom. Igen, az utasszámot tekintve valóban komoly a növekedés, és nehéz is kiszolgálni, főleg, hogy a Liszt Ferenc tényleg felújításra szorulna. Csakhogy – mihez képest nőtt meg micsoda? A légiközlekedés (meg a vasút) abban különbözik más tárgyköröktől, hogy szinte minden nagyon pontosan dokumentált, így például nem kell sokat kutatni ahhoz, hogy megtudjuk: 2005-ben durván 126 ezer gépet regisztráltak, tavaly 115 ezret, és közben az utasforgalom 8 millióról 15 millióra nőtt.

Hogy lehetséges ez?

Hát úgy, hogy 2005-ben még nem voltak nagy forgalmú fapados légitársaságok. És ezek már korszerű, csökkentett zajszintű gépekkel dolgoznak. Hogy mondjak egy példát: a régi magyar kormánygép egy AN-26-os volt – Árpi bácsinak nem voltak luxusigényei – és azért kellett szállítógépnek visszaminősíteni, mert a legtöbb európai reptéren nem szállhatott le a hajtómű zajszintje miatt (meg azért, mert egyszerűen megadta magát 2017-ben). Tehát nem is használhatnának elavult vagy zajos gépeket, ugyanis sehol nem tudnának velük leszállni, nem fogadnák magát a típust sem.

Akkor ott az éjszakai nyugodalom kérdése. Az bizony tényleg fontos, magam is harapok, ha nem hagynak aludni. Ámde mit tudott meg a 24.hu?

„A jelenlegi szabályozás szerint este 10 és reggel 6 óra között a menetrend szerinti és a nem menetrend szerinti kereskedelmi le- és felszállások száma legfeljebb napi 50, ebből éjfél és 5 óra között legfeljebb napi 6 lehet. Ettől eltérni csak a légiközlekedési hatóság előzetes engedélye alapján lehet. A felmentést a Palkovics László vezette innovációs tárca légügyi kockázatértékelési hatósági főosztálya adja ki, és a Budapest Airport honlapja szerint alkalmanként meg is teszi, főként sportesemények miatt. Például a Mol Vidit a fehérorosz BATE Boriszov stadionjába szállító gép november 30-án kvótán felül kapott le- és felszállásra engedélyt, éjjel 1 óra 55-kor, illetve 2 óra 30-kor.” (24.hu)

Tehát szó sincs éjszakai csúcsforgalomról

A Tarlós István által vizionált teljes éjszakai repülési tilalom már csak azért sem jó ötlet, mert egyfelől kevés járatot érintene amúgy is, másfelől tilos bezárni a repülőteret éjszakára. Mi van, ha egy menetrendszerű járat Magyarország felett hibásodik meg? Megtagadjuk a kényszerleszállást, mert elmúlt már záróra? Leküldjük Taszárra, ami katonai repülőtér, és jelenleg használaton kívül van? Vagy azt mondjuk, amit szoktunk, hogy „minek jött ide?” és a másik oldalunkra fordulunk?

Igen, a repülőtér lármás üzem. A pályaudvar is, a Keleti mellett lakom, mikor épp nincs építkezés és nem nagy a forgalom, itthon is állandóan frissültek az ismereteim a menetrendről, míg annyira meg nem szoktam a hangosbemondót, hogy már nem is hallom – azt is megengedem, hogy sokan vannak, akik nem képesek megszokni. Tehát nem, nem vitatom, miszerint a repülőtér bizony lármás, hangos, zajos.

Én azt vitatom, hogy most lármásabb lenne, mint korábban: hiszen látjuk, hogy a nálunk megforduló gépek száma csökken, a zajszintjük pedig alacsonyabb.

Attól még persze senki sem mondhatja, hogy csendesek lennének.

De miért pont most lett ez fontos?

Tarlós esetében ez érthető: ő szavazatokat szerez ezzel a főpolgármester-választásra, és gáncsolni akarja Karácsonyt, aki korábban kidolgozott egy alternatív megközelítési rendet, Zugló zajteher-mentesítésére. Mármost ha nincs repülés, zaj sincs, legalábbis éjszaka, ez úgyszólván világos.

Rendben, de akkor mi legyen a nemzetközi repülőtérrel? Az a vitatkozókat rendszerint nem érdekli, ugyanis ha nem politikusok vagy azok aktivistái, akkor rendszerint olyan elképzeléseik vannak a megoldásról, hogy „ne repüljenek, minek azt”, „zárják be”, „lőjék le a gépeket”, csak tudjon tőlük aludni a muskátlijuk, vagy amit tartanak. Mivel pedig azok, akik nem repülnek, mindig többen lesznek azoknál, akik repülnek, ha ebből politikai kérdés lesz, netán meg is szavaztatják a lakosságot az ügyben, a Liszt Ferenc repülőtér szomorú jövő elébe néz, amint Budapest is. Szép lesz egy főváros nemzetközi légikikötő nélkül, annyit mondhatok: ilyen még Mongóliában és Nepálban sincs. Csak nálunk lenne elképzelhető.

Persze, erről sosem fogunk szavazni

Kedves és öntudatos választópolgár-társaim, ennyire még ez a rendszer sem lehet hülye, ez csak az önkormányzati választások hadjáratának része, Tarlós és Karácsony közötti torna a zöld mezőben, lóháton, dárdával, páncélban.

De a felkínált lehetőségeket tekintve – éjszakai repülési tilalom és/vagy a reptér költözése Kecskemétre – is azt kell mondanunk, hogy a bajvívók nem tudják, miről vitatkoznak. Ugyanis, mint a 168 Órában felfedeztem:

„A 2005-ös privatizációs szerződés egy másik sarkalatos pontja az volt, hogy az állam garantálja: 100 kilométeres körzetben nem hoz létre utasszállító gépek fogadására alkalmas repülőteret.

Ennek ellenére dobta be Tarlós István, hogy nem tartja kizártnak a fapados és teherszállító gépek egy új, Budapest-környéki repülőtérre való átirányítását.

A kormánypárti orgánumok erre kész tényként közölték, hogy Kecskemét lehet a fapadosok reptere, hiszen a Modern városok program keretében megkezdődött a katonai légibázis kettős hasznosításának tervezése. Csakhogy itt legfeljebb a Mercedes gyár, valamint a beszállítói kör üzleti célú járatai landolhatnak majd a vadászgépek mellett.” (168 Óra)

Jé, tényleg. Meg hát a kecskeméti repülőtér tényleg nem alkalmas nagy személyforgalom lebonyolítására. Az a Magyar Honvédség 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa. Annak is épült – még 1937-ben. Minden fejlesztése mindig is katonai célú volt. Oda fapados forgalmat átirányítani nem lehet.

Akkor mi lesz?

Megjósolom: valószínűleg semmi sem történik majd.

Minek történne? Ez az egész mostani cirkusz, amibe még Gulyás Gergely is belekeveredett a Miniszterelnöki Hivatal részéről, a ferihegyi konténer-terminált kritizálván, csak két dologra jó, és ebből az egyik az, hogy Tarlós megint főpolgármester legyen. Majd megválasztják a csendpártiak, habár, mivel Karácsony is csendet ígér, a politikai felhasználás már nem is olyan nagyon egyértelműen fontos.

Igazából arról lehet szó, az lehet a valós cél, amit a G7 megtudott, vagyis, hogy Mészáros Lőrinc a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. megszerzésére készül.

Kicsit drága játék lenne neki, nagy falat, de hogy úgy mondjam, a körültekintés sosem volt az erőssége, meg hát mintha nem is ő hozná a saját üzleti döntéseit. Akkor számoljunk egy kicsit. Ugye, Mészáros cégének menedzsmentje kifejtette, hogy a jövőben kevés, de nagyméretű felvásárlásra törekszik; elsősorban a bank- és pénzügyi szektor, az informatika, az ingatlanszektor, valamint a telekommunikációs ágazat érdekli. Ez a befektetés tekinthető ingatlannak, ha akarjuk, és mindenképpen nagyméretű. De mennyi az annyi?

„Az utóbbi években Európában a reptér-üzemeltető cégek alsó hangon az éves EBITDA (adózás, hiteltörlesztés és értékcsökkenés előtti eredmény) 15-szörösén keltek el. A Budapest Airport tavalyi számai még nem ismertek, 2017-ben az EBITDA 55,5 milliárd forint volt, amiből 833 milliárdos vételár adódna.” (G7)

A médiahadjárat lefaraghat az árból

Nem mondom, hogy nem óriási pénz, de arra van a médiahadjárat, hogy lefaragjanak belőle. Hiszen, ha 1. nem is fogadhatnak éjszaka járatokat, 2. zajos és gondoskodni kell a zajvédő falakról, miegymásról, 3. zsúfolt, kényelmetlen, a minap az álmennyezet egy darabja is leszakadt (a rossz nyelvek szerint egy brit turista nyakába, aki azt találta mondani, hogy józan), szóval, ha ilyen tengernyi baj van vele, csak nem kérhetnek érte annyit, amennyi a nominális ára?

Aztán, ha különböző intézkedésekkel nehezítik, esetleg el is lehetetlenítik a repülőtér működését, akkor fog csak igazán lemenni az az összeg, kérem!

De hát, ugye tömegesen jönnek a panaszok. Milyen érdekes: főleg a kormánysajtóban jönnek. Még egyszer mondom: ezeknek jó része jogos és minden alapja megvan (más részük mondvacsinált). Azonban minden megjelent írás egy-egy argumentum az üzleti tárgyalásokon, azt bizonyítja, micsoda bóvli ez a repülőtér, ennyit nem ér, de még kevesebbet is alig…

Szóval, aki ebben a vitában öntudatosan síkra száll a repülőtér ellen, az bizony Mészáros Lőrincet támogatja.

Esetleg még Tarlóst.

Erről szól ez, nem a repülőgépek zúgásáról.

Vitézy is kiakadt a reptéri buszok zsúfoltságán

0

Az elmúlt napokban többször is téma volt a reptérre menő buszok zsúfoltsága. Sokan nem is tudnak felszállni és csak a következő, félórával később induló járattal tudnak kijutni a repülőtérre.

A zsúfoltság elviselhetetlen, sokaknak állva kell megtenniük a mintegy 35 perces utat. Nemrégiben egy utas rosszul lett az egyik 100E jelzésű buszon. Nem ez volt az  egyetlen ilyen eset, állítólag főleg a jó idő beálltával, gyakoriak a rosszullétek.

Vitézy Dávid a BKK volt vezérigazgatója – jelenleg a Budapesti Közlekedési Múzeum vezetője – a Facebookon írta meg véleményét. Szerinte „Teljesen méltatlan egy európai fővároshoz, ahogy a BKK a 100E-t működteti. Nem újdonság, hogy robbanásszerűen nő a Budapestre érkező turisták száma. A budapestihez hasonló forgalmú prágai reptérre 5 percenként járnak a buszok.”

Vitézy szerint „lehet a reptérre és a nekik nagy bevételt jelentő taxislobbira és minibuszlobbira fogni ezt, ismerem a narratívát, van benne igazság, de azt is pontosan tudom: a BKK-nak ennél több eszköz van a kezében. Sűrítsék be a járatot, és ha a reptér nem engedi be a sorompón a buszokat, akkor legalább mindenkinek világos lesz, ki a felelős. De persze jó eséllyel végül ez nem történne meg, a taxisok és a kisbuszosok kénytelenek lennének megbarátkozni azzal: az emberek tömegközlekedni akarnak. És ez jó.”

Biztonsági őr lökdöste a legendás sportolót

0

A szomáliai származású brit Mo Farah-t, minden idők egyik legjobb hosszútávfutóját a müncheni repülőtér egyik őre lökdöste. A sportoló szerint rasszista okból.

Mo Farah évekig verhetetlen volt, négy olimpiát is nyert, két éve lovaggá ütötték Nagy-Britanniában. Most Londonból Münchenen keresztül ment az etiópiai edzőtáborba, ahol a londoni maratonra készül. A müncheni reptéren lökdöste az őr. Erről Farah az Instagramon posztolt.

https://www.instagram.com/p/Bf_HhmHBpOX/?taken-by=gomofarah

Farah szerint rasszista zaklatás érte,

az őr az indulási oldal felé lökdöste,

miközben azt mondta neki, hogy ehhez joga van.

A német rendőrség szerint rutineljárás, ami történt, és az őr azért lökdöshette a sportolót, mert olyan helyen videózott, ahol nem szabad.

Lapszem – 2018. február 22.

0

Csütörtökön, a Gerzsonok napján borult idő lesz, és az országban ma is sokfelé várható havazás vagy havas eső. A tél tehát marad, de már itt a friss lapszemle:

Magyar Idők: Újabb reptéri gyanúsított kezén csattant a bilincs

Újabb gyanúsítottat fogtak el szerdán a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI) nyomozói a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren a csomaglopások miatt – tudta meg a Magyar Idők. Ezúttal nem rakodómunkást, hanem a munkahelyi szervezetben fölöttük álló, úgynevezett előterest tartóztattak le, aki például az utasok poggyászainak berakodását is felügyeli – írják. Az elfogott alkalmazott valószínűleg már a csomaglopások koordinálásért volt felelős.

Népszava: Jól járt, aki elkerülte a Tiborcz-céget

Olcsóbban és korszerűbb lámpákat kaptak azok a városok, amelyek nem a kormányfő vejének cégén keresztül oldották meg a közvilágítás korszerűsítését – derül ki a Népszava összeállításából. A Hajdú-Bihar megyei Polgáron például márciusban fejezik be 1100 lámpatest cseréjét úgy, hogy annak összes költségét a beruházást végző magyar cég előlegezte meg: a település a csere miatt megvalósuló megtakarításból, tizenkét év alatt fizeti ki a fejlesztés árát. A Somogy megyei Nagyatádon 2015-ben állami forrásból 1503 lámpatestet vettek meg 137,9 millió forintért, vagyis darabonként átlagosan 91 800 forintért, ami jelentősen olcsóbb, mint az Elios által kiszámlázott 139-217 ezer forint közötti világítótestek – írják.

Magyar Nemzet: Németh Szilárd: Mindenki orvoshoz szalad

Nem olyan tragikus a helyzet a sürgősségi betegellátásban Németh Szilárd szerint, aki a Magyar Nemzet megkeresésére úgy reagált, hogy velünk született probléma”, hogy mindennel orvoshoz szeretünk szaladni. A Fidesz alelnöke saját példáját is felemlegette a lapnak: a minap belenyúlt egy szögbe, de nem ment az ügyeletre, hanem megoldotta magának a dolgot otthon. Németh Szilárd elismerte, hogy nincs minden rendben a hazai egészségüggyel, de szerinte a sürgősségi ellátást helyzete korántsem olyan tragikus, mint amilyennek igyekeznek beállítani.

Magyar Hírlap: Köves Slomó: Fenntartásaim vannak a nyílt társadalom koncepciójával kapcsolatban

A rendszerváltozás után huszonnyolc évvel már természetesnek kellene lennie, hogy egy vallási közösség vezetője nyilvánosan is elmondja az a politikával, közélettel kapcsolatos gondolatait, útmutatásait – mondta a Magyar Hírlapnak adott interjújában az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija. Arról is beszélt, hogy Európában mostanra eszkalálódott a muszlim fundamentalizmus problémája, ami alapvetően megváltoztatja a zsidóság helyzetét is. Ezzel kapcsolatban a kormány által emlegetett Soros-tervről is megkérdezték: azt válaszolta, hogy nem szereti az összeesküvés-elméleteket. De visszásnak tartja, hogy, ha valaki kritizálja Sorost, vagy azt, amit ő szimbolikusan megjelenít, azt egyből antiszemitizmussal vádolják.

Ez volt ma – 2018. február 14.

0

Összefoglaljuk a nap legfontosabb híreit, amennyiben a részletekre is kíváncsi, kattintson!

Bokros Lajos: Orbán és bandája nem véletlenül verte szét a jogállamot

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A magyar kormánykörök meglehetősen idegesen reagáltak az Európai Csalás Elleni Hivatal nyilvánosságra került jelentésére. A gyanú szerint Orbán Viktor veje, Tiborcz István bűnszövetkezet szervezése révén juthatott milliárdokhoz. A magyar kormányfő családjának korrupciós ügye a világlapok vezető témája is lett. Viszont Lázár János igyekezett minden felelősséget a mára kormányellenséggé vált, de az eset időpontjában még Fidesz szekértolójának számító Simicska Lajosra kenni. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó Bokros Lajos szerint

az Európai Unió kezdeményezni fogja a bűnösök felelősségre vonását.

A MoMa elnöke szerint minden egyes nap, amivel Orbán Viktor uralma hosszabb lesz, tovább löki az országot a szakadék felé.

Most államtitkárt talált meg az OLAF

A fejlesztési tárca közlekedési államtitkáról, Homolya Róbertről véli úgy az OLAF, hogy két beruházásban összeférhetetlenül vett részt, ezért a teljes támogatást, 3,3 milliárdot visszafizettetné. Homolya Róbert szerint ezek „bagatell ügyek”.

Elnézést kért az E.ON, amiért olcsóbban adja a gázt

Nem tetszett Németh Szilárdnak, hogy az E.ON

olcsóbban kínálja a gázt, mint az állam.

A Fidesz alelnöke szerint a cég azzal, hogy megjelent a piacon egy olyan termékkel, amely a rezsicsökkentett árnál is olcsóbban juttatja el a gázt a fogyasztókhoz, beszállt a választási kampányba. A cég közleményt adott ki, amelyet itt olvashat.

MSZP: Háztartásonként hetvenezret buktunk a gázáron

Négy év alatt egy átlagos háztartás hetvenezer forinttal többet fizetett a gázért, mert a kormány nem érvényesítette a világpiaci áresést – állítja az MSZP frakcióvezetője. Tóth Bertalan szerint ez a rezsiblöff.

Árat emelnének a budapesti taxisok

Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Tarifaemelésre tettek javaslatot a fővárossal folytatott egyeztetésen. A főpolgármester-helyettes szerint, ha ebben a taxisok többsége egyetért, nem akadályozzák meg. A taxisok

reklámokat is szeretnének a kocsikra,

valamint módosítanák a reptéri rendeletet.

Gazdasági szempontból is előnyös a multikulturális társadalom

Tudományos kutatások is bizonyítják, hogy ha nő egy társadalom sokszínűsége, az jót tesz a gazdaságnak. Erről is beszélt egy budapesti előadásában Isabelle Poupart kanadai nagykövet.

Újabb két reptéri tolvajt fogtak el

A két rakodómunkás még januárban egy utas feladott poggyászából lopott el egy fehérarany gyűrűt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Öt nappal később egy másik utas poggyászából egy karórát és egy parfümöt tulajdonítottak el. Most elfogták őket.

Újabb háború fenyeget a Közel-Keleten

A hétvégén ismételten olyan szituáció alakult ki a Közel-Keleten, amely egy újabb háború kitörésének (rém)képével fenyegetett: egy izraeli vadászbombázó lelövése, majd azt követő megtorló akciók nemcsak a régióban, hanem

a nagyhatalmak körében is komoly aggodalmakat szült.

Habár a súlyosabb összecsapások elmaradtak, Izrael esetében könnyen fordulópontot jelenthet a válság, hiszen szükségessé vált a korábbi Szíria-politikájának a felülvizsgálata.

Suttyóságban felülmúlta a Valami Amerika 3 az első két részt

A Valami Amerika 3 jobb pillanataiban olyan, mintha az alkotók direkt parodizálni akarták volna az első két részt, máskor pedig még ennyire sem értékelhető. Az új rész

sehogy sem akar önmagában értékelhető filmélménnyé összeállni,

és pont azokat a dolgokat viszi tovább és nagyítja fel az első két részből, amiket jobb lett volna végre elfelejteni.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!