Kezdőlap Címkék Recep Tayyip Erdoğan

Címke: Recep Tayyip Erdoğan

Miért nem kedveli Trump egykori magyar tanácsadója Orbánt?

“A kilencvenes években a Fidesznek dolgoztam, egyike voltam Orbán három nemzetbiztonsági tanácsadójának. Ismerem Orbánt és a módszereit. Reménykedtem abban, hogy a “konzervatív oldal” nem válik olyan korrupttá mint az egykori kommunista párt, az MSZMP. Ebben tévedtem, elég ránézni Mészáros Lőrincre. Örülnék neki, hogyha az amerikai barátaim jobban tisztában lennének a Fidesz természetével” – nyilatkozta a valasz.hu portálnak Gorka Sebestyén, aki egykor Donald Trump tanácsadója volt a Fehér Házban.

“Az ukrajnai háború azonnal véget érne, ha Trump lenne az elnök, de nem azért, mert Ukrajnát azzal fenyegetné meg az Egyesült Államok, hogy visszavonja a támogatását hanem azért, mert Moszkva fél a volt főnökömtől! Putyin hidegvérű gyilkos. Elég ehhez megnézni a KGB-s és a politikai pályafutását. Nem őrült és nincsenek öngyilkos hajlamai. Tisztában van vele, hogy mivel járna a nukleáris fegyverek bevetése.

Putyin már húsz éve beszél arról, hogy Ukrajna, Lengyelország és a balti államok léte “illegitim”.

Zelenszkij szabadságharca igazságos és jogos harc, melyet igenis támogatnia kell az Egyesült Államoknak, de elszámolási kötelezettség nélkül milliárdokat küldeni egy korrupcióval mélyen megfertőzött régióba – ez esztelenség – hangsúlyozta Gorka Sebestyén.

Ha Trump újra nyerne, egyáltalán nem biztos, hogy a magyar tanácsadó újra bejutna a Fehér Házba, de mindenképp érdekes, hogy a továbbra is Trump hívő nemzetbiztonsági szakértő hogyan ítéli meg Oroszországot és Ukrajnát. Enyhén szólva másképp mint Orbán Viktor.

Magyarország helyett Románia

Így nyilatkozott Lengyelország miniszterelnöke amikor a partner kapcsolatokról kérdezték az Oroszországhoz közeleső uniós tagállamok esetében. Az Atlantic Council tanácskozásán Mateusz Morawiecki kijelentette:” nagyon szorosan együttműködünk Romániával és a balti államokkal. Magyarország kivételével a régió államai hozzánk hasonlóan ítélik meg az ukrajnai háborút.”

Mivé lett a hagyományos lengyel-magyar barátság, melyre Orbán Viktor korábban regionális diplomáciáját alapozta?

“Március harmadika a lengyel-román barátság napja lett. Ez tükrözi a két ország közötti barátságot és a széleskörű stratégiai együttműködést”

– mondta Zbigniew Rau külügyminiszter a varsói parlamentben.

Ukrajna ügyében a másik három visegrádi állam álláspontja markánsan különbözik a magyar diplomáciája kétértelmű magatartásától. Mind Lengyelország mind pedig Csehország és Szlovákia kiáll Ukrajna mellett éppúgy mint az Európai Unió és a NATO tagállamainak döntő többsége.

Orbánnak marad Erdogan török elnök kétes barátsága.

Muzulmán díszvendég a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén

Miközben Orbán Viktor az iszlám veszedelemmel riogatja a közvéleményt addig augusztus huszadikán Erdogan török elnököt fogadja, aki épp az iszlám politikára alapozta egész pályafutását. A keresztény és nemzeti Orbán Viktornak nem maradt más díszvendég mint a Szultán – így nevezik hívei Erdogan elnököt.

Thököly Imre is az akkori szultánnak hitt amikor a nagyvezír Bécset ostromolta 1683-ban. Tévedett. 1986-ban a keresztes hadak visszafoglalták Buda várát is, és kiszorították a szultán csapatait Magyarország területének legnagyobb részéről. Thököly Imre életének utolsó éveit a török birodalomban töltötte. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor ilyen jövőt szeretne saját magának de hát elfogytak a barátai. Ellenségei pedig már annyira nem tartják fontosnak amint az a Soros alapítvány tervezett kivonulásából kiderült, hogy a megbuktatásán munkálkodjanak. Zsákutcában maradt magára a magyar miniszterelnök, aki egy csőd szélén lavírozó Putyin trójai falova lett az Európai Unióban és a NATO-ban. Nem épp irigylésre méltó állapot…

Gorka Sebestyénről még itt olvashat!

Tegnap történt – 2023. július 12.

  • Volodimir Zelenszkij úgy ítéli meg, hogy a G7-ek ígéretei nem helyettesíthetik a NATO-tagságot. Az ukrán elnök ettől eltekintve szerdán úgy értékelte, hogy a G7-országok Kijevnek nyújtott hosszú távú katonai segítségnyújtásról tett vállalása „fontos győzelmet” jelent az ország biztonsága szempontjából.
  • Az Egyesült Királyság további segélyeket jelentett be Ukrajnának. A brit kormány bejelentette, hogy Ukrajnának több mint 70 harci és logisztikai járművet, több ezer lőszert ad a Challenger 2 harckocsikhoz, valamint 50 millió font (58,6 millió euró) borítékot a felszerelés javítására.
  • Norvégia vállalja, hogy drónokat és légvédelmi elemeket szállít Ukrajnának. A norvég kormány idén további 2,5 milliárd koronát (mintegy 220 millió eurót) von le a tervezett többéves költségvetésből.
  • Volodimir Zelenszkij tárgyalt Joe Bidennel a nagy hatótávolságú fegyverek küldéséről. Az ukrán elnök ismét biztosította, hogy ezeket a fegyvereket csak katonai célpontok ellen használják és csakis Ukrajna területén.
  • Moszkva szerint a G7-ek Ukrajnának nyújtott garanciái „károsítanák” Oroszország biztonságát. Az orosz ügynökségek által idézett Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt mondta, hogy az ilyen garanciák „sokkal veszélyesebbé teszik Európát az elkövetkező évekre.
  • Ukrajna szerdán közölte, hogy az elmúlt éjszakán 11 orosz drónt lőtt le a főváros Kijev felett.
  • Az orosz védelmi minisztérium szerint a Wagner-csoport több mint 2000 katonai felszerelést és 20000 kézi lőfegyvert adott át az orosz hadseregnek. Prigozsin beleegyezett, hogy átadja emberei fegyvereit a reguláris orosz csapatoknak, miután június végén feladta a lázadást.
  • A gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról szóló tárgyalások folynak” – mondta Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök szerdán. Az ukrán gabona exportjáról szóló megállapodás július 17-én jár le.

Politikai előkészületek a vilniusi NATO csúcsra

Joe Biden amerikai elnök török ​​kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal beszélt a NATO július 11-12-i vilniusi csúcstalálkozójának előestéjén. Tudhatjuk ezt a Fehér Ház beszámolójából.

A hírek szerint az elnökök megvitattak egy sor olyan kérdést, amelyet a NATO-vezetők a vilniusi csúcstalálkozón megvitatnak, valamint kifejezték közös elkötelezettségüket Ukrajna folyamatos támogatása mellett, valamint elemezték az Egyesült Államok és Törökország közötti kétoldalú kapcsolatok erősítésére irányuló erőfeszítéseket. Az amerikai vezető „kifejezte azon óhaját, hogy Svédország mielőbb bekerüljön a NATO-ba”.

Korábban arról számoltak be, hogy Joe Biden amerikai és Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök  a jövő héten Litvániában tartandó NATO-csúcson találkozhat,  mivel Ankara blokkolja Svédország szövetségi tagságát.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor rámutatott, hogy Svédország NATO-csatlakozásához 

továbbra is szükség van a Törökországgal folytatott tárgyalások „hézagainak” megszüntetésére.

A NATO-főtitkár ezt megelőzően  kijelentette, hogy a svédországi Korán elégetésével kapcsolatos provokatív akciók csak azoknak a kezére játszanak, akik nem akarják, hogy a skandináv ország csatlakozzon a NATO-hoz, és a Szövetség felosztására törekedjen.

Erdogan fiának korrupciós ügyeit vizsgálja az amerikai és a svéd ügyészség

A Reuters szerint egy amerikai cég svéd leányvállalata csinos összeggel környékezte meg a török államfő fiát, hogy az biztosítson nekik monopol helyzetet Törökország 85 milliós piacán.

A Dignita Systems AB villámgyorsan félbehagyta azt az üzleti vállalkozását , mellyel olyan autóba építhető berendezéseket szeretett volna eladni Törökországnak, melyek megakadályozzák az autó indítását, ha a sofőr leheletének alkohol foka magas. A Reuters értesülései szerint több százezer dolláros megvesztegetést ígértek Erdogan elnök fiának, ha elintézi: ezen a piacon vetélytárs nélkül árusíthassák a terméküket. Tízéves exkluzív szerződést akart az USA cég svéd leányvállalata elérni Bilal Erdogan segítségével. A török államfő fia természetesen cáfol. Ügyvédje szerint “hazugságok hálója az egész ügy.”

Áprilisban indított vizsgálatot az amerikai igazságügyi minisztérium és a svéd főügyészség az ügyben, melyről csak most adott hírt a Reuters.

Törökország akadályozza Svédország NATO tagságát

Ankarában Szultánnak nevezik Recep Tayyip Erdogant, aki nemrég nyerte meg újra a választást kemény nacionalista programmal szembeszállva az Egyesült Államokkal és megvétózva Svédország NATO tagságát. Erdogan arra hivatkozik, hogy Svédországban sok olyan kurd aktivista él, akiket Törökországban terroristának tartanak. Biden elnök többször is hangsúlyozta: Svédországnak be kell kerülnie a NATO-ba a következő csúcsértekezleten, melyet júliusban rendeznek meg Litvániában. Törökországon kívül Magyarország is ellenzi Svédország NATO tagságát. A magyar diplomácia érvei nevetségesek, nyilvánvalóan arról van szó, hogy Orbán Viktor szívességet akar tenni barátjának, Erdogannak. A magyar miniszterelnök a Kossuth Rádióban úgy nyilatkozott, hogy imádkozott Erdogan választási győzelméért. Orbán Viktor személyesen is gratulált Erdogan választási győzelméhez a helyszínen. Az előbbi választási sikert követően még magával vitte a fiát Orbán Gáspárt is.

Felkészül Orbán?

A New York-i különleges ügyészség vizsgálhatja külföldi vezetők korrupciós ügyeit is, így bukott le korábban Malajzia miniszterelnöke. Nála 4,5 milliárd dolláros korrupciót leltek az amerikai ügyészek. Amint Abdul Razak elveszítette a választást, megindult a jogi gőzhenger. Az ex kormányfőt 12 éves börtönbüntetésre ítélte hazájában a bíróság. Malajzia ex miniszterelnöke fellebbezett, de az alkotmánybíróság azt közölte, hogy

“saját magának okozta vesztét kétes korrupciós ügyeivel.”

Orbán Viktor korrupciós ügyeiről szorgosan gyűjti az anyagot Pressman nagykövet Budapesten. Már elődei is csinos dossziét hagytak hátra. Az USA-t most elsősorban az orosz pénzek magyarországi útja foglalkoztatja. Putyin a Gazprombankon keresztül finanszírozta “európai barátait.” Egy ilyen listát megszerzett a brit kém szolgálat, amely átadta azt az Egyesült Államoknak, ahol annyit közöltek, hogy

egyelőre magyar nevet nem találtunk a listán.”

Orbán Viktor részvényes a MET-ben – Garancsi István álnéven – ez a földgáz kereskedő cég, mely Svájcban van bejegyezve, hatalmas profitokhoz jutott az energiaválság idején. A korrupciós ügyek nyilvánosságra hozása nem javítana Orbán Viktor  presztízsén egy olyan időszakban amikor Brüsszel 27 milliárd uniós eurót tart függőben arra hivatkozva, hogy nem kívánja azt eljuttatni a nemzeti együttműködés rendszerének, melynek alapító atyja nem más mint a magyar miniszterelnök.

Orbán gratulált Erdogannak

Orbán lihegve igyekezett mielőbb gratulálni a török választások második fordulójában is legtöbb szavazatot kapó győztes Recep Tayyip Erdogan elnöknek, aki ezzel meghosszabbította húsz éve tartó uralmát. Orbán szokás szerint lemaradt, a katari emír megelőzte gratulációjával. Azért a másodiknak lenni is dobogós hely ez vígasztalhatja Orbánt.

A török elnök megnyerte a választás második fordulóját, és így még öt évig Törökország államfője lesz. Erdogan már húsz éve van hatalmon Ankarában, ahol egyre több hatalmat összpontosít a kezében. Orbán Viktor szövetséget kötött a török elnökkel, akit már öt évvel ezelőtt fiával, Orbán Gáspárral együtt üdvözölt a választási siker után. Most a magyar miniszterelnök angol és török nyelven gratulált “a megkérdőjelezhetetlen választási győzelemhez.”

Magyarország és Törökország között komoly diplomáciai, katonai és gazdasági együttműködés alakult ki az elmúlt években. A magyar diplomácia minden bizonnyal a törökök kérésére blokkolja jelenleg is Svédország NATO tagságát.

Orbán Viktor korábban az Ankara-Berlin-Moszkva háromszögben határozta meg a magyar diplomácia működési akciórádiuszát némiképp megfeledkezve Brüsszelről és Washingtonról.

A magyar diplomácia jó kapcsolatban áll Törökországgal és Oroszországgal, de Németországgal nem. Szijjártó Péter legutóbb is összeszólalkozott Annalena Baerbock német külügyminiszterrel, mert a magyar diplomácia blokkolta az uniós fegyverszállítást Ukrajnának.

Kínai pénzre várva

Mind Törökország mind Magyarország magas inflációval és költségvetési hiánnyal küzd miközben az államadósság növekszik. Mindkét állam pokolian rossz viszonyt ápol az
IMF-el, amely az életmentő kölcsön mellé feltételek listáját is mellékeli. Orbán Viktor a török példára hivatkozva reménykedett kínai pénzügyi támogatásban. A korábbi pénzügyi válság mélypontján amikor már Erdogan végképp nem kapott hitelt, akkor Kína egymilliárd dollárral segítette ki Törökországot. Ingyen? Szó sincs róla! Erdogan elnöknek el kellett zarándokolnia a Hszincsiang-ujgur tartomány fővárosába Urumcsiba, és ott közölnie az általa korábban támogatott muzulmán ujgurokkal, hogy lepaktált Hszi Csin-ping kínai elnökkel, tőle több támogatást ne várjanak Pekinggel szemben.

Orbán Viktor is pénzügyi pácban van hiszen Johannes Hahn uniós biztos nemrég arra utalt, hogy lehet: csak két év múlva kezdenek el csordogálni az európai pénzek. Ez 20 milliárd euró kiesését jelentené! Hogy pótolja ezt a kieső összeget Orbán Viktor? Kínában érdeklődött, ahol biztosították a további barátságról, de felhívták arra a figyelmet:

kormányokat csak kivételesen támogatnak, különben üzleti alapon tárgyalnak.

Oda viszik a pénzüket, ahol az profitot hoz. A kínaiak gyakran úgy adnak pénzt a bajba jutott országoknak, hogy jelzálogot kötnek ki fizetésképtelenség esetére. Görögországban a parlament felállva tapsolta meg a kínai kormányfőt, Ven Csiapaot amikor pénzügyi támogatást ígért a válság mélypontján. Aztán kiderült, hogy Görögország legnagyobb kikötője Pireuszban jórészt kínai tulajdonba került. Jelenleg az az Új Selyemút legfontosabb délkelet-európai bázisa. Épül a Budapest-Belgrád vasút  amelynek célja a kínai áruk szállítása Európa szívébe.

A kínaiak azt is érzékeltették Orbán Viktorral, hogy Magyarország csak annyiban érdekli őket amennyiben az Európai Unió illetve a NATO tagja marad. Huxit nem jöhet szóba. Így az üres pénzes ládikán üldögélhet Orbán Viktor a nemzeti együttműködés rendszerének
13-ik évében. Erdogan győzelméből reményt meríthet: a török nép a már ismert biztos rosszat választotta a magas inflációval, mert attól tartott, hogy az ellenzék sikere polgárháborús káoszt hozhat Törökországban. Orbán ugyanezzel próbálkozhat meglehetősen reménytelen helyzetében: a káosz vagy én? – kérdezheti a választópolgároktól, akiket immár nem tud megvenni, mert az Európai Unió elzárta a pénzcsapot.

Schröder elítélte, de…

Gerhard Schröder volt német kancellár és Vlagyimir Putyin orosz elnök régi barátja elítélte Oroszország Ukrajna elleni támadását. Ugyanakkor a Nyugat politikai kudarcának értékelte a konfliktus eszkalálódását.

A politikus egy csütörtöki törökországi konferencián adott hangot álláspontjának. Gerhard Schröder volt kancellár szerint az ukrajnai háborút politikai kudarc okozta.

Megjegyezte: a berlini fal leomlása, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti bipolaritás megszűnése után „nem hoztunk létre olyan biztonsági architektúrát, amely ezt a megváltozott helyzetet tükrözi. Az ukrajnai háború pedig ennek az egyik következménye. Politikai kudarc.”

Schrödert Vlagyimir Putyin orosz elnök régóta bizalmasának tartják. Többek között a Rosznyefty orosz állami energiavállalat felügyelőbizottságának elnöke. Schroeder beszédében nem említette az orosz elnököt.

Azt is megjegyezte, hogy Oroszország és a nyugati országok is sok hibát követtek el az elmúlt években. Schröder szerint azonban

Oroszország biztonsági érdekei nem indokolják a katonai eszközök alkalmazását.

Mindenkinek mindent meg kell tennie, hogy véget vessen ennek a szörnyű háborúnak. Pozitívumnak nevezte, hogy Recep Tayyip Erdogan török ​​elnök közvetítőként tevékenykedik. „Reméljük, hogy ez a küldetés sikeres lesz” – fogalmazott a politikus.

Schröder egyértelmű válasznak nevezte a Nyugat szankcióit, de szerinte nem szabad megszakítaniuk a politikai, gazdasági és társadalmi kapcsolatokat Európa és Oroszország között.

Ez a béke és a biztonság alapja a kontinensen, ezért továbbra is hozzájárul e kapcsolatok fenntartásához.

Schrödert Németországban és külföldön is kemény kritika érte, amiért Putyin ukrajnai inváziója után nem volt hajlandó megszakítani szoros kapcsolatait Moszkvával. Irodájának több alkalmazottja lemondott, miután ragaszkodott a vezető pozíciók megtartásához a Kremlhez kapcsolódó Rosznyefty és Gazprom energiaóriásoknál.

Az orosz elnökhöz közel álló Schröder ugyanakkor Putyinnal is találkozott az ukrajnai háború megállítása érdekében – sajtóértesülések szerint az  ukrán fél kérte Schroeder közvetítését.

Erdogan összehasonlítja Izraelt a náci Németországgal

Benjamin Netanyahu felszólította Tayyip Erdogan török ​​elnököt, hogy „hagyja abba a hazugságot”, miután Erdogan felmutatott egy Izrael térképet a világ vezetőinek címzett beszéde során, azt állítva, hogy „Palesztina” területe egyre csökken. Röviddel a beszéd előtt összehasonlította a II. világháborúban a zsidók ellen elkövetett népirtást a gázai eseményekkel.

Tayyip Erdogan török ​​elnök kedden  az ENSZ Közgyűlésén a világ vezetői előtt megtartott beszédében hangoztatta, hogy az izraeli-palesztin konfliktus egyetlen megoldása a palesztin állam „azonnali létrehozása”.

„Az egyedüli megoldás az egységes területekkel rendelkező független palesztin állam azonnali létrehozása, a Kelet-Jeruzsálemmel, mint fővárossal a 1967-es határok alapján” – mondta. „Bármely más béketervet soha nem fogunk végrehajtani.”

Röviddel az ENSZ Közgyűlésén tartott beszéde előtt az elnök egy New York-ban megtartott találkozón kijelentette a holokauszt során elszenvedett gyilkosságok összevethetők a Gázai övezetben elkövetett izraeli „népirtással”.

„Ha a zsidók ellen elkövetett náci népirtást megvizsgáljuk, akkor ugyanabból a nézőpontból kell a Gázai övezetben zajló mészárlást is vizsgálnunk” – idézi Erdogant a török ​​Anadolu hírügynökség.

ENSZ Közgyűlése előtt megtartott beszédében Erdogan felmutatott egy olyan térképet amely bizonyítani igyekszik Izrael fokozatosan növekvő területét az egyre csökkenő palesztin területekkel. „Hol vannak Izrael állam határai?” – kérdezte Erdogan, aki szerint a zsidó állam a világ egyik rasszistabb országa.

Rákóczi, a lúzer?

Nyilván érzi ezt a feszültséget a miniszterelnök is. Máskülönben ugyan miért bizonygatná ilyen kétségbeesetten, hogy a győzelem önérték és önmagában, körülményeitől függetlenül is hatalmas dicsőség? Talán érzi: a mi keresztény gyökerű, magyar kultúránkban bizony a vereség is lehet dicső. Ha jó célért vívják. Igazságért, szabadságért. Terpeszkedő zsarnokok ellen. Például.

Nekünk, magyaroknak ki kellene lépnünk a történelem balekjainak, balszerencsére ítélt szereplőinek ruhájából, és el kell kezdenünk győztesként viselkedni – idézi Orbán Viktor magyar miniszterelnök múlt csütörtöki mondatát Stumpf András a pozsonyi Új Szóban.

Nem mi látogattuk meg a Budán megmaradt magyar emlékeket, hanem a törökök látogatták meg Budán a megmaradt török emlékeket” – utalt ironikusan a magyar kormányfő Recep Tayyip Erdogan török államfő budapesti látogatására. Én magam jót is derültem volna az elmés adomán, ha épp nem jött volna rögtön másnap a hír: Munkács várában ukrán címerre cserélik a turult. De jött. Francba, így kicsit nehéz lesz az örök győztes szerepében tetszelegnem, nemzetileg, mintegy – bánkódtam, annál is inkább, mert a kormányfő legújabb fejtegetéseinek híre épp Kassán ért. Sárospatakról autóztam át, a Rákóczi-várból, a rodostói Rákóczi-ház másolatába tartottam épp, amikor – hála az EU-szerte egységáras mobilnetnek – Orbán Viktortól megtudtam az alábbiakat is: győzni nem szégyen, hanem dicsőség, veszíteni nem erkölcsi fölény, hanem kudarc.

Hjaj, szegény Rákóczi! Nem elég, hogy leverték a szabadságharcát, nem elég, hogy 1906-ig kellett várnia az őt – akkor még úgy hitték – megillető díszes újratemetésre, eltelik még 112 év és kiderül: nincsen neki még erkölcsi fölénye se. Rákóczi egyszerű lúzer. Kudarcos figura. Akárcsak az aradiak, akikkel a golyó vagy a kötél végzett. Győztek?

Nem győztek. Haynau győzött. A dicső Haynau! Hiszen hát győzni nem szégyen, hanem dicsőség. Veszíteni meg nem erkölcsi fölény, hanem kudarc.

Az ötvenhatos pesti srácokról pedig aztán szót se ejtsünk! Azt a nyikhaj, vesztes csapatot, nemde? A Vörös Hadsereg, a dicsőséges! Az igen! Az tudott győzni. Ott volt az erő, a férfiasság, a tankok, minden. Milyen szép! Igazán be kellene végre fejezni, hogy elvitatjuk a dicsőségüket! Éljen a dicső Kádár János!

Azt, akire oly’ gyakran hivatkozik a kormányfő és pártja(i), már csak félve említem meg. Azt, aki emberré lett. Hogy aztán igen csúfos körülmények között érjen véget földi pályafutása: kereszten, rabszolgáknak, bűnözőknek fenntartott kivégzés által. Az ám a lúzerség netovábbja! Ennél vesztesebb helyzet nincs is. Elvileg.

Csakhogy: egész kultúránk, az a bizonyos európai, amely értelmezhetetlen a keresztény gyökerek nélkül, annak ellentétére épül, amit Orbán Viktor kinyilatkoztatni méltóztatott.

Legalábbis épp a keresztény hatás szól ellene. Igaz, már a görögöknél is felvetődtek a győzelem vagy elbukás erkölcsi dilemmái, de Rómában még csak-csak működött az orbáni, tiszta, tesztoszteronnal bőségesen átitatott győzelemkultusz. A kereszténység azonban változtatott rajta. Éppen Krisztus mutatta meg, hogy az igazságért kínhalált szenvedni nem bukás, nem szégyen, hanem – a legnagyobb dicsőség.

Győzni pedig nem feltétlenül az. A győzelem akkor dicsőség, ha tisztességgel vívják ki. Ha például jól legyőzünk egy hétéves kislányt szkanderben, aligha érezhetjük kemény legénynek magunkat. Pedig győztünk. Ahogy a Vörös Hadsereg is, Kádárral, ahogy a Habsburgok is az orosz seregekkel. Semmi dicső nincs a győzelmükben: épp a borzasztó túlerő okán nincs.

Orbán persze nem róluk beszélt. Hanem önmagáról. Győztünk a gazdaságban, győztünk a politikában, ideje végre, hogy győztesként is viselkedjünk – mondta. Viselkedhet, persze, ahogy kedve tartja, attól még semmi dicső nem lesz legutóbbi győzelmében, amelyet úgy ért el, hogy százszor annyi, ráadásul állami erőforrást fordított a csatára, mint amennyi forrásuk ellenfeleinek összesen volt. Hadrendbe állított állami intézményeket – számvevőszék, közmédia – amelyek definíció szerint nem vehetnének részt pártcsatározásokban. De nem sorolom.

Nem is szükséges. Nyilván érzi ezt a feszültséget a miniszterelnök is. Máskülönben ugyan miért bizonygatná ilyen kétségbeesetten, hogy a győzelem önérték és önmagában, körülményeitől függetlenül is hatalmas dicsőség?

Talán érzi: a mi keresztény gyökerű, magyar kultúránkban bizony a vereség is lehet dicső. Ha jó célért vívják. Igazságért, szabadságért.

Terpeszkedő zsarnokok ellen.

Például.

Ez történt a héten – Török, magyar két jó barát

Ez a hét azzal kezdődött, hogy a rendőrség kiürítette Budapest egy részét, lehegesztették a csatornafedeleket, és a főváros lakossága, ha másból nem, ebből már sejtette, hogy igen szeretett és várva várt vendég érkezett Magyarországra.

És valóban: megérkezett hazánkba Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki a hivatalos tájékoztatás szerint hadiipari együttműködésről tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel. Erdogan Áder Jánossal is találkozott, vele vélhetően a környezet fontosságáról értekeztek.

Mindeközben nem nagyon lehetett közlekedni Budapesten, de ezzel sem volt baj, mert a TEK a török elnök távozása után nemcsak hogy feloldotta az addigi korlátozásokat, de még meg is köszönte a lakosság együttműködését és megértését. Mely együttműködés és türelem leginkább abban nyilvánult meg, hogy soha ennyi állami és pártvezetőnek nem emlegették az édesanyját, mint ezen a két napon, mindemellett az ideiglenesen hazánkban állomásozó török elnök rokonairól is történt említés, talán nem követünk el indiszkréciót, ha azt írjuk, hogy nem igazán pozitív megközelítésben.

Miután a tárgyaló felek megállapodtak a hadiipari együttműködésről, úgy döntöttek hogy átértelmezik a történelmet. A mohácsi vész ugyan egyelőre még nem lesz piros betűs ünnep és munkaszüneti nap Magyarországon, de Gül Baba türbéjének avatásán azt hallottuk, hogy a két nép barátsága a váltakozó sikerű egymásnak feszülések idején is példaértékű volt.

Nem vagyunk történészek, egyedül iskolai tanulmányainkra, valamint a valóság ismeretére hagyatkozhatunk, de a török-magyar háborúskodást váltakozó sikerű csataként emlegetni, mondjuk így, unortodox megközelítése a tényeknek. Merthogy nem mi szálltuk meg 150 évre Törökországot, s gyilkoltuk le az ott élő lakosság százezreit.

Gül Baba, akinek a türbéjét Orbán és Erdogan közösen avatta föl, egyébként nem egy finom lelkű, tudományos tanokkal foglalkozó szerzetes volt, hanem egy iszlám harcos, aki sok százezer társával együtt azért érkezett Magyarországra, hogy kiirtsa az itt nagy számban előforduló keresztény lakosságot. Ezt az elképzelésüket sok tekintetben meg is valósították, persze mindez régen volt, úgyhogy elmondhatjuk, Erdogan elnökkel nem az a baj, hogy török.

Nagyobb baj, hogy említett úr honfitársai ezreit üldözi, veti börtönökbe, ami, akárhogy is nézzük, nem egy demokratára valló életfelfogás. Voltak, akik tüntetni is akartak Erdogan ellen, például a Demokratikus Koalíció, de a rendőrség nem engedélyezte a bejelentett megmozdulást. Ennek ellenére volt tüntetés Erdogan látogatásának idején, csak nem a török elnök ellen, hanem mellette. Törökök egy csoportja ugyanis gond nélkül bejutott a magyarok elől elzárt területre, és ha már ott voltak, Erdogant éltették. A rendőrség azzal magyarázta ezt szokatlan megoldást, hogy a törökök nem kértek engedélyt a tüntetésre, ezért aztán nem is állt módjukban azt megtiltani. Szép és logikus érvelés, ráadásul az a legjobb benne, hogy alátámasztja az a régóta ismert mondást, miszerint a törvények azokra vonatkoznak, akik betartják őket.

És akkor még az is történt, hogy Kásler Miklós a Magyar Időknek nyilatkozva elmondta: a kormány előtt van egy javaslat egy Magyarságkutató Intézet felállításáról. Ez az intézet lenne hivatott eldönteni azt az amúgy nem létező vitát, hogy mi, magyarok, a finn-ugorokkal, vagy a türkökkel vagyunk-e rokonságban.

Egy ilyen intézet létrehozása, valamint fenntartása gyaníthatóan nem két fillér, úgyhogy bizonyára olcsóbb lenne, ha a kérdést a már számos alkalommal bevált nemzeti konzultáció keretében döntenék el az urak.

Persze, azoknak is lehet érv a kezükben, akik támogatják a Magyarságkutató Intézet felállítását. Már csak azért is, mert jó esély van arra, hogy már a létrehozás másnapján érezhetően rövidülnének a kórházi várólisták, lenne elég orvos és ápoló, megszűnne a hálapénz, és a magyar nem meghalni, hanem meggyógyulni mennének a kórházakba.

Magyarország a nemzetközi rendet veszélyezteti – az USA-nak lépnie kell

0

Ezzel a címmel közölt írást a CNN amerikai hírtelevízió honlapja Guy Verhofstadt tollából. Az Európai Parlament liberális frakcióvezetője leszögezi: „Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni a tekintélyelvűség útjára lépő kormányokkal, támogatni kell a civileket és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek”. A vége is csattanós: „Meg kell Orbánt állítanunk – mégpedig most!”

„Amikor kedden Strasbourgban Orbán Viktor magyar miniszterelnökhöz intéztem szavaimat, nem mentem annyira messze, mint a megboldogult John McCain, aki egyszer neofasisztának nevezte Orbánt, aki ágyba bújt Putyinnal” – kezdi cikkét a liberális politikus. Hozzáteszi, hogy messzemenőkig egyetért azzal, amit McCain 1994-ben mondott Orbánról.

Az írás összefoglalja a szerdai szavazást, magát a Sargentini-jelentést, felvázolja a következő lépéseket és a lehetséges forgatókönyveket, majd leszögezi: „2010 után Orbán Viktor olyan törvényeket fogadtatott el, amelyek megfojtják a szabad sajtót, átpolitizálják a magyar igazságszolgáltatást és démonizálják a civil szervezeteket. Szégyenletes módon antiszemita szólamokat pengetnek és célkeresztbe vették a nemzetközileg nagy tekintélynek örvendő CEU-t – sorolja a frakcióvezető az egyes elemeket, részletezve továbbá a menekültkérdésben folytatott orbáni politikát, amelynek célja a rasszista feszültségek élezés és a menekültekkel szembeni ellenséges érzelmek felkorbácsolása, valamint Soros György démonizálása, összekötve azt az antiszemitizmussal.

Orbán keddi érvelésére, mely szerint mandátumot kapott az emberektől, leszögezi, hogy az EBESZ lesújtó véleményt formált a magyarországi választásokról, amelyek lehet, hogy szabadok voltak, de tisztességesek semmiképpen sem.

Verhofstadt szerint Orbán nyíltan felvállalja célját, egy illiberális demokrácia építését Európában, s azt, hogy más európai országokat is maga mögé szeretne állítani,

összefogva az amerikai fehér nacionalista Steve Bannonnal, s Matteo Salvini szélsőjobbos olasz belügyminiszterrel. Donald Trumphoz hasonlóan Orbán sem rejti véka alá megvetését a nemzetközi jogon alapuló rend, illetve csodálatát az olyan tekintélyelvű vezetők iránt, mint Vlagyimir Putyin és Recep Tayyip Erdogan.

Az európai politikus szerint a szerdai strasbourgi szavazás azt mutatta meg, hogy az európai illiberálisok menetelése már nem akadálymentes, s hogy

az EU-ban igenis van egy erős parlamenti többség, amelynek képviselői készek harcolni a demokratikus jogrendért és értékekért.

Az elkövetkező hetekben a nemzetközi közösségnek – különösen az Egyesült Államoknak – komolyan kell venni a figyelmeztetéseinket, hogy Magyarország veszélyt jelent a jogra épülő nemzetközi rendre, és cselekedniük kell – hangsúlyozza Verhofstadt, aki szerint

az európai kormányoknak és az USA-nak morális kötelességük beavatkozni.

Azt írja: nem hagyhatjuk, hogy  a populista, szélsőjobb kormányok Putyin pályájára állítsák a demokratikus európai államokat, s hogy aláássák a háború utáni nemzetközi normákat.

Politikai és pénzügyi árat kell fizettetni azokkal a kormányokkal, amelyek a tekintélyelvűség útjára lépnek, és támogatni kell a civil társadalmat, szervezetek és a magyar állampolgárokat, akik ennél sokkal többet érdemelnek  – szögezi le az írás, hozzátéve: Orbán nyíltan kijelentette, hogy szét akarja verni Európát.

„Ez nem áll sem az amerikai, sem az európai emberek érdekében. Meg kell őt állítanunk – mégpedig most!”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK