A leggazdagabb magyar család vesztesége óriási volt Magyarországon, ahol az OTP és MOL részvények ugyancsak megérezték a háború hatását, de még nagyobb lehetett Oroszországban, ahol a két legnagyobb bankban: a Sberbankban és a VTB-ben volt részesedésük.
A két Rahimkulov testvér, Ruszlan és Timur kettős állampolgár. Az orosz-magyar oligarcha testvérpárt eddig semmilyen szankció nem érte noha a NATO államokban mindenütt keményen rászálltak az orosz milliárdosokra, akiket Putyin támogatásával gyanúsítanak. Magyarországon ezzel ellentétben komoly kormányzati támogatást élveznek. Nem véletlenül: Rahimkulov papa a Gazprom megbízottja volt Magyarországon, és a magyar energia ellátás lényegében ma is elsősorban az orosz szállításoktól függ.
Putyin egymilliárd köbméter plusz földgázt ígért Orbán Viktornak amikor február elsején öt órán keresztül tárgyaltak. Utána a magyar miniszterelnök azt mondta, hogy Szijjártó Péter külügyminiszter tisztázza a részleteket áprilisig. A rezsicsökkentés fenntartását jelentős részben erre az egymilliárd köbméter plusz orosz földgázra alapozhatta a kormányzat. A háború miatt ennek az üzletnek a realizálása némiképp problematikusnak látszik.
Csak az OTP részvényekkel 100 milliárd forintot bukhattak
A G7 szerint a Rahimkulov fivérek részesedése a legnagyobb magyar bankban 7% körül van, és ez a háború előtt 350 milliárd forintot ért. Fejenként 50-50 milliárd forintot veszíthettek amikor az OTP papírok mélyrepülésbe kezdtek, mert a magyar banknak érdekeltségei vannak Ukrajnában és Oroszországban. A MOL-ban a fivérek részesedése 2% körül van. A MOL jobban viselte a háború hatását, mert a szárnyaló olaj árak feltöltötték a kasszát, de így is jelentős veszteség keletkezhet különösen, mert a kormány benzinár stoppot rendelt el, és ennek költségeit jelentős részben az olajtársasággal fizetteti meg.
Nagy bukfenc Oroszországban
A moszkvai tőzsde a háború óta zárva van, így nehéz pontos képet alkotni a veszteség mértékéről, de nyilvánvaló, hogy szinte minden értékpapír rengeteget veszített az értékéből. A Rahimkulov kézben levő Kafijat vagyonkezelő érdekelt volt a Sberbankban, a háború előtt ez a részesedés mintegy 340 millió forintot ért, ma egy forintot!
A VTB, Oroszország második legnagyobb bankja nincs sokkal jobb helyzetben: részvényeinek értéke 99,7%-al csökkent! Ez mintegy 15 milliárd forintos veszteséget jelenthetett a Rahimkulov fivéreknek. Akiknek voltak energia részvényeik is, ezek legkevesebb 2 milliárd forintot veszítettek az értékükből. Arról nincs hír, hogy Rahimkulov papa, a Gazprom egykori budapesti megbízottja mennyit veszíthetett például az Gazprom részvényeken.
A 43 éves Marina Ovszjannyikova 2003 óta dolgozott az orosz közszolgálati televízió egyes csatornájánál. Amióta élő adásban bírálta Putyin háborúját Ukrajna ellen, ő számít a rendszer első számú ellenségének.
Marina jelenleg rejtőzködik, és két gyermekekéért aggódik, akiket Moszkvában hagyott. Őt magát 14 órán keresztül kihallgatta az állambiztonság, de utána elengedték – tartva a nemzetközi tiltakozástól. Macron francia elnök azonnal menedékjogot kínált fel a bátor újságírónőnek, aki azt egyelőre nem fogadta el. Macron a háború megkezdése után is beszél Putyinnal telefonon, mert tűzszünetre akarja rávenni az orosz elnököt. Putyin egyelőre tovább folytatja háborúját Ukrajnában.
„Nem akarok emigrálni. Hazafi vagyok és a 17 éves fiam méginkább az. Oroszországban akarunk élni. Anyám sokkot kapott amikor értesült arról, hogy mit tettem. A fiam is magánkívül volt. Az egész családom azon a véleményen van, hogy tönkretettem az életüket” – mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova.
Miért most vállalkozott erre hiszen 2003 óta dolgozott az egyes csatornánál, amely a hatalom szócsöve Oroszországban?
„Nem vagyok politikus alkat. Különben is lassan változtak a dolgok. Fokozatosan szigorított a rendszer 2014 óta amikor Oroszország megszerezte a Krímet. Aztán jött Navalnij megmérgezése. Fokozatosan nőtt bennem a feszültség. Az Ukrajna elleni háború volt az utolsó csepp a pohárban. Senki sem gondolt erre! Sokkolt amikor megtudtam, hogy Putyin a hadsereget nemcsak Luhanszk és Donyeck tartományba küldte hanem Kijev elfoglalására! Ez szörnyű volt! Ezek után minden normális embernek rá kellett döbbennie Oroszországban, hogy minden megváltozott. Ezek után már senki sem élhet úgy mint korábban. Meg akartam mutatni a világnak, hogy az oroszok is a háború ellen vannak! Legalábbis a tanultabb és tájékozottabb emberek. Ezt Nyugaton sokan nem veszik figyelembe.”
Marina Ovszjannyikova Odesszában született, melyet most az orosz csapatok ostromolnak.
„Apám ukrán, anyám orosz. Ez a háború egy testvér nép ellen irányul! Ez elfogadhatlan. Én egyéves voltam amikor a családom Oroszországba költözött, de azért sok szál köt Odesszához: édesapám ott halt meg és ott is van eltemetve. Élnek ott még rokonaim, de nincsen velük napi kapcsolat.
Ez számomra nem családi ügy hanem pacifista akció: legyen vége a háborúnak! Ez Oroszországnak is érdeke.”
Egyedül tervezte meg az akciót ?
„Igen. Heti váltásban dolgozunk. Ezért csak a háború megkezdése után tudtam tiltakozni. Sikerült kicseleznem a rendőrt, aki mindíg ott áll a híradó stúdió bejáratánál. Aztán már nem tudtak mit csinálni, mert bent voltam a stúdióban épp a híradó idejében. Közben állandóan attól féltem, hogy a pacifista akciómat végülis nem látja meg senki. Sikerült elérnem, hogy sokan lássák, és hogy Nyugaton is megértsék: az oroszok nem támogatják a háborút.”
Mi történt utána?
„A főnököm felszólított, hogy azonnal adjam be a felmondásomat. Annyira feldúlt voltam, hogy ezt megtagadtam. Aztán másnap e mailben megírtam a felmondó levelet. A rendőrök kihallgattak. Udvariasak voltak, de amikor ügyvédet kértem, akkor azt válaszolták: egy pillanat, és mindjárt hívhat ügyvédet. De sohasem jött el az a pillanat. A rendőrök viszont állandóan telefonálgattak, nyilvánvalóan a főnökeiknek. Végül egy bíróságra vittek, ahol rám talált egy ügyvéd, akinek előre szóltam. Akkor elengedtek. 18 órán keresztül nem beszélhettem a családommal. Aztán hallottam, hogy Putyin szóvivője, Peszkov első számú nemzeti ellenségnek nevezett.”
Mi a helyzet most a Kreml által szigorúan ellenőrzött médiában?
„Én a hírszerkesztőségben dolgoztam méghozzá a nyugati osztályon. Rendszeresen olvashattam a Reuters vagy az Euronews híreit, és láthattam, hogy háború folyik Ukrajnában. Egyre nehezebb ezt elviselni mindenkinek a szerkesztőségben. Egymás után távoznak a kollégák, mert nem bírják ezt a terhet. Aki marad, az is csak azért, mert tudja : ebben a légkörben nincs hova mennie. Sehol sem kapna állást. A legjobbak elmennek Oroszországból, amely a sötétségbe süllyed. Én még nem tudom, hogy mihez kezdek, de szerintem a háború kitörése óta ezt senki sem tudja Oroszországban. A háború minden tervet tönkretett, és rengeteg szenvedést okoz , elsősorban Ukrajnában. Régebben jó életem volt, most ez tökéletesen megváltozott.
Nincsenek terveim, mert háború idején nem lehet tervezni”
– mondta a Der Spiegel tudósítójának Marina Ovszjannyikova, a bátor orosz újságíró, akit Putyin nemzeti ellenségnek nyilvánított, mert háborúnak nevezte az Ukrajna elleni „különleges hadműveletet” a televízió stúdiójában.
„A huszonötödik napja az orosz hadsereg keresi és nem találja az általuk kitalált” nácikat, akiktől állítólag meg akarták védeni népünket…
13:50 – Baerbock: az EU egymilliárd euróra emeli az Ukrajnának szánt katonai segélyt.
13:45 – Moszkva jelenleg nem látja előfeltételeit az orosz és az ukrán elnök közötti béketárgyalási találkozónak. „Egyszerűen nincs mit leszögezniük, nincsenek megállapodásaik, amelyeket be kellene tartaniuk” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az Interfax ügynökség szerint.
13:15 – Ferenc pápa feje heti beszédében arra buzdította „a nemzetközi közösség minden szereplőjét, hogy tegyenek valódi erőfeszítéseket ennek a visszataszító háborúnak a befejezésére”. Hozzátette: „mindez embertelen, sőt szentségtörés is, mert szembemegy az emberi élet szentségével”.
13:10 – Az orosz politikai és üzleti elit egyes képviselői állítólag fontolgatják Vlagyimir Putyin diktátor hatalomból való eltávolítását, hogy helyreállítsák a gazdasági kapcsolatokat a nyugati országokkal. Alekszandr Bortnyikovot, az orosz FSZB hírszerző ügynökség vezetőjét Putyin utódjának tekintik – állítja az ukrán katonai hírszerzés.
13:00 –56-ra emelkedett a Luhanszk megyei idősek otthonában történt orosz tanktámadás áldozatainak száma.
11:40 – Az Interfax orosz hírügynökség jelentése szerint az oroszok által támogatott kelet- ukrajnai szeparatista vezető azt mondta, hogy több mint egy hétbe fog telni az ostromlott ukrán kikötőváros, Mariupol ellenőrzése.
11:10 – Az Európai Uniónak meg kell szerveznie az ukrán menekültek légi úton történő szétosztását a közösség külső határairól. Ezt Annalena Burbock német külügyminiszter jelentette be hétfőn Brüsszelben.
11:00 – Visszatértek annak a humanitárius konvojnak a sofőrjei, akiket a megszállók Harkiv régióban fogva tartottak Vovchanszk felé.
10:35 – Linda Thomas-Greenfield, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője elmondta, hogy a NATO-országok dönthetnek úgy, hogy csapatokat küldenek Ukrajnába, bár az Egyesült Államok nem küld csapatokat.
09:55 – Josep Borrell uniós külügyminiszter kijelentette, hogy az Európai Unió kész megvitatni az Oroszországgal szembeni szankciókat az olajszektorban, és súlyos háborús bűnnek nevezte a mariupoli eseményeket. Megerősítette, hogy a miniszterek megvitatják az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetésének lehetőségét.
09:25 – Nagy Britannia miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
09:15 – Március 21-én reggel Odesszát a haditengerészeti tüzérség ágyúzta, áldozatok nem voltak.
09:10 – Nyolcra nőtt a kijevi Podilszkij kerületben lezajlott orosz csapás áldozatainak száma.
08:30 – Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Boris Johnson azt fontolgatja, hogy Kijevbe utazik, hogy kifejezze támogatását Ukrajna Oroszország elleni harca iránt.
08:00 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
07:15 – Az Európai Unió kormányai fontolóra veszik olajembargó bevezetését Oroszországgal szemben az ukrajnai invázió kapcsán.
06:40 – Dalip Singh, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadó-helyettese szerint az Egyesült Államoknak lehetősége van kiterjeszteni az Oroszország elleni szankciókat – írja a CNN.
06:25 – Putyin katonai kudarcok miatt támadja Ukrajna polgári lakosságát – mondja a Pentagon vezetője.
06:00 – Franak Vjacsorka, Szvitlana Tikhanovska fehérorosz ellenzéki vezető tanácsadója szerint „Fehéroroszország a gerillák országa. Hőseink megállítják az orosz vonatokat, megrongálják az orosz felszereléseket, szórólapokat osztanak szét, hogy megakadályozzák a fehérorosz csapatok belépését Ukrajnába. Ukrajna nyer, Fehéroroszország is felszabadul.”
04:55 – Robbanások hallatszottak Kijev Podilszkij kerületében, négy ember meghalt.
Klicsko
04:00 – Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott Ashton Kutchernek és Mila Kunisnak, hogy 35 millió dolláros adománygyűjtő kampányt indítottak az ukránok számára.
Twitter
03:35 – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy az ország el kívánja kobozni a területén található orosz ingatlanokat.
02:55 – Az EU-szankciók hatálya alá tartozó három nagy fehérorosz bankot – Belagroprombank, Belarus Development Bank és Dabrabyt Bank – leválasztották a SWIFT-ről.
01:45 – Szlovénia miniszterelnöke, Janez Janša bejelentette, hogy a szlovén diplomaták visszatérést terveznek Kijevbe – jelentette be Twitteren a miniszterelnök.
00:25 – Ukrajna hivatalosan is reagált Oroszország Mariupol átadásáról szóló ultimátumaira válaszként Ukrajna követeli, hogy az orosz katonaság azonnal nyisson folyosót a civilek számára, hogy Mariupolból Zaporizzsjába menekíthessék őket. Verescsuk, a miniszterelnök-helyettese válaszában felháborodott, hogy Oroszország elkezdte elrabolni és deportálni embereinket Mariupolból Oroszországba. Követelte a humanitárius folyosók azonnali megnyitását és az elrabolt gyerekek és felnőttek szabadon engedését.
11:10 – A Sportdöntőbíróság (CAS) elutasította az Orosz Labdarúgó Szövetség (RFU) azon kérését, hogy függesszék fel a FIFA azon döntését, amely az összes orosz csapatot és klubot kizárja a versenyből.
10:00 – Ismét tüntetések zajlanak az orosz megszállás ellen a Herszon megyei Herszonban és Kahovkában.
08:50 – A mariupoli városi tanács jelentése szerint a március 19-i támadás egy művészeti iskolát ért el Mariupol Livoberezsnij kerületében, ahol közel 400 nő, gyermek és idős bújt meg. Az épület elpusztult. Az áldozatok száma egyelőre nem ismert.
08:25 – -Brit hírszerző tisztviselők szerint Putyin elszigetelődik egy saját maga által létrehozott buborékban, amelybe nagyon kevés külső információ hatol be, különösen olyan, amely megkérdőjelezi, amit ő gondol. Az elemzők „saját propagandája áldozatának” nevezik.
07:30 –Vang Yi, Kína külügyminisztere szerint országa a „történelem jó oldalán áll”, mivel továbbra is az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók ellen tiltakozik, ugyanakkor nem kíván fegyvereket szállítani Moszkvának.
06:50 –A mariupoli lakosokat „erőszakkal” vittek Oroszországba, ahol „átirányították” őket az ország városaiba – jelentette a mariupoli városi tanács. A tanács közölte, hogy „több ezer mariupoli lakost deportáltak Oroszországba”, akiket „szűrési táborokba vittek, ahol a megszállók ellenőrizték az emberek telefonjait és iratait”.
05:00 – Ukrajna szinte minden régiójában kiadták a légiriadót jelző sziránákat Szumi, Mikolajiv, Ternopil, Poltava, Kirovohrad, Harkov, Zaporizzsja, Kijev, Lviv, Ivano-Frankivszk, Dnyipropetrovszk, Rivne, Volyn, Cserkaszi, Zsitomir, Vinnica, Odesa megyékben.
03:00 – Az Egyesült Államok nem hivatalosan egyeztetett Törökországgal annak lehetőségéről, hogy Ankara orosz S-400-as légvédelmi rendszereket adjon át Ukrajnának. Hivatalosan a török hatóságok nem kommentálták az S-400-as rendszerek Ukrajnába való átadását.
00:15 – Pavlo Kyrylenko, a donyecki közigazgatás vezetője elmondta a Mariupolból menekülő több ezer lakos éhen halhat a megszállt Manhusi és Melekin területeken mivel az orosz megszálló erők nem hajlandók élelmet és vizet adni, valamint a biztonságos áthaladást.
A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, amikor Biden és Blinken már háborús bűnösként beszél Putyinról, viszont az ukrán légtérzárról szó sem lehet.
18:00 – Eddig 130 embert mentettek ki a március 16-i orosz csapás következtében lerombolt mariupoli színházból. A civilek túlnyomó többsége azonban még mindig a romok alatt rekedt a lerombolt színház pincéjében.
17:30 – A Reuters kínai állami sajtóorgánumokra hivatkozik, amelyek szerint Hszi Csin-ping támogatja az ukrajnai békét. A jelentés szerint Hszi azt mondta amerikai kollégájának, Joe Bidennek, hogy a két országnak erőfeszítéseket kell tennie a világbéke érdekében.
16:55 – Az ukrán hadsereg megerősíti a védelmet Kijev környékén. Olekszandr Gruzevics, az ukrán szárazföldi erők vezérkari főnök-helyettese szerint a katonaság a harmadik védelmi vonalon dolgozik Kijev körül. „A város úgy készül, mintha egy erőd lenne” – tette hozzá.
16:20 – A háborút támogató tüntetésre a moszkvai Luzsnyiki stadionban került sor ahol a Krím 2014-es illegális annektálását ünnepelték. Maga Putyin is részt vett az eseményen, beszédet is mondott, amit a közszolgálati televízió is közvetített, de Putyin beszéde közben egyszerűen lekeverték a közvetítést. Hivatalosan váratlan technikai hiba lépett fel.
15:25 – Pentagon: A Védelmi Hírszerző Ügynökség szerint Vlagyimir Putyin orosz diktátor várhatóan nukleáris csapással fenyegetőzik, ha Ukrajna továbbra is védekezik Oroszország ellen.
14:30 – Pavliuk, Kijev megye kormányzója elmondta, hogy Szlavutics, Makariv, Dimir és Ivankiv, amelyek nem messze találhatók Kijevtől, víz, gáz, áram és kommunikáció nélkül maradtak.
14:05 – Egy fiatal kroleveci hatéves kisfiú az ukrán hadseregnek adta születésnapjára ajándékba kapott drónját miután hallotta a hadseregnek szüksége van pilóta nélküli légi járművekre – jelentette az ukrán parlament oktatási központja.
pravda.com.ua
13:20 – Az EU 300 millió eurós kedvezményes kölcsönt utalt át Ukrajnának a makroszintű pénzügyi támogatás második részleteként, és története során először ígéretet tett egy katonai konfliktusövezet fegyverszállításának finanszírozására. Erről Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke írt a Twitteren.
12:10 – Az orosz erők 109 gyermeket öltek meg, és több mint 130-at megsebesítettek február 24. óta. Az ukrán Legfőbb Ügyészség tájékoztatása szerint Kijev megyében 55, Harkov megyében 34, Donyeckben 26, Csernyihivben 29, Mikolajivban 20, Zsitomirban 15, Szumiban 14 és Herszonban 14 gyermek halt meg.
Asami Terijama
11.00 – Bulgária 10 orosz diplomatát minősített persona non grátává.
10:00 – Lengyelország a NATO és az EU csúcstalálkozóján bemutatja az ukrajnai békefenntartó misszióról elképzeléseit. Piotr Mueller, a lengyel kormány szóvivője kijelentette ez nem olyan küldetés, amelynek közvetlen konfliktusba kellene kerülnie Oroszországgal.
09:45 – Hajnali 5 óra tájban az Ukrán Fegyveres Erők légierejének légvédelmi rakétaegysége lelőtt egy orosz haditengerészeti bázisú cirkálórakétát a levegőben Odessza térsége felett – jelentették az ukrán hírügynökségek.
09:30 – Biden elnök a helyi idő szerint délelőtt 9 órakor az ukrajnai háborúról fog beszélni Kína vezetőjével, Hszi Csin-pinggel.
09:20 – Lavrov: Kijevben rájöhetnének: hogy Biden nem engedheti meg, hogy Ukrajna felett repüléstilalmi zónát hozzanak létre.
09:15 – Jens Stoltenberg, NATO-főtitkár: Megértem Zelenszkij csalódottságát, de a háborúnak nem szabad túllépnie Ukrajnán.
09:00 – Az ukrán származású Mila Kunis és Ashton Kutcher több mint 30 millió dollárt gyűjtött össze az ukránoknak.
08:40 – Rakéták csapódtak be a lvivi repülőtér közelébe. Több orosz rakéta eltalálta a repülőgép-javító üzemet. Épületei megsemmisültek az robbanások következtében.
08:30 – Az ukrán hatóságok pénteken kívánják végrehajtani a civilek evakuálását és a humanitárius segélyek kiszállítását kilenc biztonságos folyosón keresztül Donyeck, Sumy és Harkiv régiók településeiről. Ezt Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes jelentette be.
08:20 – A brit médiaszabályozó bejelentette az RT csatorna műsorszolgáltatási engedélyének visszavonását.
07:40 – Fontos hír a TASZSZ orosz hírügynökségtől: Az orosz gyógyszertárak óvszerértékesítése 2022. február 28. és március 6. között fizikailag 17%-kal, pénzben pedig 32%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
07:15 – Az ukrán városok szenvedései nem mutatják a háború végét, még akkor sem, ha nyugati tisztviselők szerint Oroszország offenzívája elakadt.
06:00 – A folyamatos ukrán ellentámadások megállítják az orosz előrenyomulást. A brit védelmi hírszerzés legutóbbi, március 17-i, az ukrajnai helyzetről szóló frissítése szerint Oroszország logisztikával küszködik, és az ukrán hadsereg erőfeszítései miatt nem tudja ellátni élelemmel és üzemanyaggal az előrenyomuló erőket.
05:20 – Ukrajna ismét arra kéri a Vöröskeresztet, hogy sürgesse Oroszországot, hogy gyűjtse össze elesett katonái holttestét. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes megismételte a kérést egy március 17-i tájékoztatón. Oroszország nem kísérelte meg felvenni a kapcsolatot az ukrán kormánnyal, hogy átadja harcokban esett katonái holttestét – mondta.
03:00 – Az Egyesült Államok meg fogja büntetni Kínát, ha katonai segítséget nyújt Oroszországnak. „Biden elnök holnap Hszi elnökkel fog beszélni, és világossá teszi, hogy Kína viseli a felelősséget minden olyan intézkedésért, amelyet Oroszország agressziójának támogatására tesz, és mi nem fogunk habozni a költségek kiszabásával” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
2022. március 18.
23:40 – 470 autó menekültekkel szökött ki az ágyúzott Mariupolból. Összesen 1865 ember, köztük 479 gyermek menekült el az orosz erők által körülvett városból. Az elmúlt napokban több mint 20 000 ember tudott elmenekülni Mariupolból.
21:20 – Olaszország készen áll az orosz hadsereg által lerombolt Mariupol színház újjáépítésére. „Minden ország színháza az egész emberiségé” – mondta Dario Franceschini olasz kulturális miniszter. A mariupoli lakosok menedékhelyéül szolgáló színházat március 16-án egy orosz bomba semmisítette meg.
20:00 – Blinken egyetért Bidennel, aki szerint Putyin háborús bűnös. „A civilek szándékos célba vétele háborús bűn. Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
Amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma egyre növekszik, ami veszélyezteti a hadsereg morálját – írja a New York Times.
Az orosz hadsereg három hét alatt több mint 7.000 katonát veszített, ami nagyjából annyi amennyi amerikai tengerészgyalogos halt meg az Iwo Jimáért vívott egy hónapig tartó csata során, és több, mint ahány amerikai katona halt meg 20 év alatt Irakban és Afganisztánban.
A névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint az orosz katonák halálos áldozatainak száma nem pontos, a sajtó elemzése és az ukrán adatok elemzése alapján állították össze (amelyek általában magasak, a legutóbbi 13.500), orosz adatok (amelyek általában alacsonyak, a legfrissebb 498), műholdfelvételek és a tűz alá került orosz tankokról és csapatokról készült videofelvételek alapos áttanulmányozása alapján becsültek meg.
Az amerikai katonai és hírszerzési tisztviselők például tudják, hogy általában hány katona van egy harckocsiban, és ebből ki tudják számítani az áldozatok számát, amikor egy páncélozott járművet eltalál mondjuk egy Javelin páncéltörő rakéta.
A Pentagon illetékesei szerint ahol a halottakkal és sebesültekkel együtt 10 százalékos áldozatok aránya az az adott egységet képtelenné teszi a harccal kapcsolatos feladatok végrehajtására.
Az orosz hadsereg veszteségei a becslések szerint megközelíti a tíz százalékos árányt, ha a hadműveletekben részt vevők számát százötvenezerre és a sebesültek számát is figyelembe vesszük.
A háborús halottak magas és növekvő egyre száma lerombolhatja a harci morált és a harcok folytatására irányuló akaratot.
Az áldozatok magas aránya megmagyarázza, hogy Oroszország sokak által hangoztatott hadereje miért maradt nagyrészt Kijeven, Ukrajna fővárosán kívül.
„Az ilyen veszteségek befolyásolják a morált és az egység kohézját, különösen azért, mert ezek a katonák nem értik, miért harcolnak” – mondta Farkas Evelyn, aki orosz és ukrajnai viszonylatában a Pentagon legmagasabb rangú tisztviselője volt az Obama-kormány idején.
„Csökken az általános helyzettudatosságod. Valakinek vezetnie kell, valakinek lőnie kell.”
A tisztviselők szerint Oroszország légi bombázása segített álcázni a hadsereg gyenge teljesítményét a helyszínen.
Valószínűleg maguk az oroszok is csak azt hallják, amit Putyin hallani akar, az invázió kezdete óta vaskezű irányítást gyakorol az oroszországi hírügynökségek felett.
Néhány orosz azonban hozzáfér a virtuális magánhálózatokhoz vagy a VPNS-hez, és híreket kaphat Nyugatról.
Nyugati tisztviselők szerint körülbelül 20 orosz tábornok tartózkodott Ukrajnában. Közülük három tábornok halálhírét először az ukránoktól hallhattuk, majd NATO-tisztviselők is megerősítették, sőt egy halálesetet pedig maga Putyin is elismert.
Két amerikai katonai tisztviselő azt mondta, hogy sok orosz tábornok nem biztonságos telefonon és rádión beszél, így szerintük legalább egy esetben az ukránok lehallgatták valamelyik tábornok hívását, megállapították földrajzi helyét és csapást mérhettek rá valamint munkatársaira – mondták el a tisztségviselők a New York Timesnak.
A huszonkettedik napja tartó orosz agresszió elleni harc egyre több véráldozattal folytatódik, de a tegnapi tárgyalások halvány fényt csillantottak fel az alagút végén.
18:35 – Az orosz erők naponta 50-100 bombát dobnak Mariupolra. A város tanácsa szerint a délkeleti város kritikus állapotban van. A március 2-a óta körülzárt Mariupolt elzárták az áram-, víz-, gáz-, mobilhálózattól, élelmiszer- és gyógyszerellátástól.
18:00 – Stoltenberg kijelentette, hogy a NATO megérti Zelenszkij elkeseredettségét, és folytatni fogja a fegyverszállítást.
17:10 – Ukrajna legnagyobb acélgyártója, Ahmetov oligarcha Azovstalja teljesen megsemmisült. Szerhij Orlov mariupoli főpolgármester-helyettes a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy Ukrajna leggazdagabb embere, Rinat Akhmetov vállalkozását többször is megtámadták az orosz erők. Natalja Jemcsenko, az Ahmetov-féle SCM Holding szóvivője szerint egyelőre lehetetlen felmérni a kárt.
16:35 – Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere kijelentette, hogy a civilek elleni orosz támadások Ukrajnában háborús bűnöknek minősülnek. „Az elmúlt három hét pusztítása után nehéz arra következtetnem, hogy az oroszok másként csinálják” – mondta Blinken washingtoni újságíróknak.
15:45 – Biden március 18-án megvitatja Oroszország Ukrajna elleni háborúját Hszi Csin-pinggel. Jen Psaki, a Fehér Ház sajtótitkárának nyilatkozata szerint Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai elnökkel telefonon megvitatják „a két ország közötti versenyt, valamint Oroszország Ukrajna elleni háborúját és más, kölcsönösen fontos kérdéseket.”
14:20 – Olaf Scholz német kancellár március 17-i sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy országa továbbra is támogatja Ukrajnát, de közvetlenül sem a NATO, sem az Európai Unió nem fog beavatkozni. A nyilatkozatot Volodimir Zelenszkij elnök Bundestagban elmondott beszéde követte, amelyben kijelentette, hogy Németország is okolható Ukrajna NATO- és EU-integrációjának késéséért, amely lehetővé tette Oroszország Ukrajna elleni agresszióját.
13:10 – Eddig 130 túlélőt mentettek ki a Mariupol Drámai Színház romjai közül. Az oroszok március 16-án egy hatalmas légibombával csapták le a színházra, ahol köztudottan több száz nő és gyermek keresett menedéket a bombázások elől.
11:25 – Szerhij Orlov, Mariupol alpolgármestere március 16-án a Forbes Ukraine-nak adott interjújában elmondta, hogy több mint 2300 embert öltek meg Mariupolban orosz csapatok. A tisztviselő szerint Mariupol 80-90%-a megsemmisült vagy megsérült orosz lövedékek, légicsapások következtében.
10:00 – Az oroszok által birtokolt területről indítottak rakétát, amely 20 embert ölt meg Donyeckben.Ruszlan Levijev, a Conflict Intelligence Team nyomozócsoport alapítója szerint az orosz ellenőrzés alatt álló Donyecket március 14-én eltaláló rakéta délkelet felől érkezett, és nem a légvédelem lőtte le, ami azt jelzi, hogy az orosz kézben lévő területről érkezett. Oroszország azt állította, hogy a rakéta ukrán származású, Leviev pedig azt állítja, hogy hamis adatok alapján vádolják Ukrajnát háborús bűnökkel.
08:15 – A kétnapos voznyezenszki csatában a helyi önkéntesek és a katonaság visszaverték a betolakodókat, akik páncélosokat és halott katonákat hagyva maguk mögött menekültek.
07:50 – Oroszország megtámadja Merefa városát Harkiv megyében. A 21.500 lakosnak otthont adó Merefát március 17-én hajnali fél háromkor érte egy légicsapás. A támadás következtében egy helyi iskola megrongálódott, a helyi közösségi ház pedig megsemmisült. A város illetékesei szerint az ukrán katonaságnak is számottevő veszteségei keletkeztek.
7:00 – A kijevi katasztrófavédelem tájékoztatása szerint a kijevi délkeleti Darnyickij kerületben lévő épület március 17-én korán megsérült, miután repeszek csaptak be a 16. emeletre és felgyújtották. Helyi idő szerint reggel 6 óra 50 perckor egy ember meghalt, három pedig megsérült.
06:00 – Három Panama lobogója alatt közlekedő hajót találtak el orosz rakéták Ukrajna teljes körű inváziója óta. A panamai tengerészeti hatóság március 16-án közölte, hogy a három panamai hajó közül egy elsüllyedt, kettő pedig a felszínen maradt, de megsérültek. Nem történt áldozat.
04:05 – A kanadai közlekedési minisztérium március 16-án a Twitteren azt írta, hogy „a fehérorosz állampolgár által közvetlenül vagy közvetve birtokolt, bejegyzett, bérelt, lízingelt, üzemeltetett vagy ellenőrzött légijárműveknek tilos a kanadai légterébe belépni, kilépni vagy átrepülni”.
02:10 – A műholdfelvételeken a „gyermekek” szó látható, amelyeket a mariupoli színház előtt festettek le a bombázás előtt. A Maxar Technologies amerikai magáncég március 14-én készített műholdfelvételei szerint a „gyermekek” szót oroszul írták a színház elé, ahol civilek százai szálltak meg. A színházat március 16-án bombázták az orosz erők.
00:55 – Melitopol polgármesterét 9 orosz hadkötelesre cserélték. Dasha Zarivna, az elnöki vezérkari főnök szóvivője szerint a katonák 18-19 évesek voltak. Melitopol polgármesterét, Ivan Fedorovot elrabolták és öt napig fogságban tartották az orosz erők.
Nem sokkal a hadjárat megkezdése előtt szakadtak meg a tárgyalások Washington és Moszkva között. Anthony Blinken külügyminiszter közölte: immár nincs miről tárgyalni!
Ukrajna megtámadása óta most először került sor eszmecserére amerikai és orosz diplomaták között: Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó Nyikolaj Patrusevvel tárgyalt. Patrusev tábornok korábban az FSZB vezetője volt, most pedig a Védelmi Tanács titkára. Ez a legfelső döntéshozó testület Oroszországban, az elnöke maga Putyin.
A Fehér Ház által kiadott közlemény szerint Sullivan Patrusev tudomására hozta, hogy az USA maximálisan elítéli a katonai akciót Ukrajnában. Felszólította orosz tárgyaló partnerét, hogy az orosz hadsereg álljon le a városok ostromával Ukrajnában. Továbbra is támogatjuk Ukrajnát – hangsúlyozta a nemzetbiztonsági tanácsadó. Aki azt is közölte:
amerikai katonákkal és fegyverekkel erősítik meg a NATO keleti határvidékét.
Nyomatékosan felszólította Patrusev tábornokot, hogy az orosz hadseregnek eszébe se jusson vegyi vagy biológiai fegyverek bevetése Ukrajnában.
Ez utóbbi válasz arra, hogy Oroszország és Kína magyarázatot kért az USA-tól arra, hogy Ukrajnában működő laboratóriumokban folytak-e kutatások, melyek biológiai fegyverek kifejlesztésére irányultak. Washington természetesen azonnal cáfolt.
Ukrán semlegesség?
Elsőként a veterán Henry Kissinger vetette fel, hogy finnesítést kellene végrehajtani Ukrajnában. A csaknem száz éves egykori külügyminiszter azt ajánlotta az érdekelt feleknek, hogy Ukrajna mondjon le arról, hogy területén támadó fegyvereket telepítsenek. Cserébe viszont kapjon lehetőséget arra, hogy tetszése szerint határozza meg saját társadalmi rendszerét.
Lavrov orosz külügyminiszter jelezte, hogy a svéd vagy az osztrák semlegességi modell Oroszország számára is elfogadható lenne. Moszkvát nem Ukrajna NATO tagsága zavarná igazán. Oroszország számára az a legfontosabb, hogy az USA ne telepítsen atomrakétákat Ukrajnába – hangsúlyozta Lavrov.
Kijev egyelőre elutasítja a semlegességi modellt. Zelenszkij elnök szerint Ukrajna biztonságát csakis valamiféle amerikai vagy NATO kapcsolat garantálná az orosz fenyegetéssel szemben.
Putyin elnök is megszólalt újra: közölte, hogy tárgyalnak ugyan az ukrán semlegességről, de „a céljaikat mindenképp elérik.” Mit jelenthet ez? Putyin azt mondta most, hogy „a Nyugatnak nem fog sikerülni Oroszország feldarabolása”. Ebből kiderül, hogy az orosz elnök Ukrajnát Oroszország részének tekinti, és csak névleges függetlenséget képzel el, úgy mint Fehéroroszország esetében.
Putyin szerint végetér az USA dominanciája a világban. Az orosz elnök persze elsősorban a saját hazai közönségének játszik miközben Lavrov külügyminiszter Ukrajna semlegességéről tárgyal. Jelenleg senki sem hangsúlyozza Ukrajna területi egységét pedig az oroszok meg akarják szerezni a Krímen kivül a két „népköztársaságot” Kelet Ukrajnában. Ez a Zelenszkij kormányzat számára jelenleg elfogadhatatlan. Ezért is folytatja az orosz hadsereg a nagyszabású fojtogató hadműveletet Ukrajna nagyvárosai ellen. A CIA igazgatója, Bill Burns ezt vallotta a washingtoni kongresszus egyik bizottsága előtt: „csúnya hetek elé nézünk Ukrajnában.”
A Hollandiában működő Szent Miklós ortodox egyház elszakad Moszkvától, és a jövőben a konstantinápolyi ortodox pátriárka irányítását fogadja el. Az ok: a moszkvai pátriárka, Kirill, fenntartás nélkül támogatja Putyin háborúját Ukrajnában. Kijev „az orosz városok anyja”, ott alakult meg az ortodox egyház, melynek utódaként tünteti fel magát Kirill, moszkvai pátriárka.
Hollandiában a XVII-ik század óta működik ez az orosz ortodox egyház. Nagy Péter cár Hollandiában dolgozott egy hajógyárban, hogy tanulmányozza a nyugati modellt, melyet meg akart honosítani Oroszországban. Ezért építette az ország fővárosát az északnyugati határszélre. Ebben a városban, Szentpéterváron, melyet akkor Leningrádnak hivtak, született Putyin, aki viszont távolodik a Nyugattól és Kelet felé tájékozódik.
Oroszországban 300 ortodox pap és szerzetes nyílt levélben követelte Putyintól az Ukrajna elleni háború leállítását.
„Isten szabadságot adott mindenkinek. Ukrajna népe is szabadon dönthet sorsáról – nem pedig úgy, hogy fegyverrel kényszerítik erre” – írják nyílt levelükben az orosz ortodox papok és szerzetesek.
A szlavofil küldetéstudat bírálata
Putyin elnök és Kirill moszkvai pátriárka az elmúlt két évtizedben egyre gyakrabban hivatkozott az orosz nép történelmi küldetésére. Ezt szlavofil szerzetesek kezdték el terjeszteni, és az orosz cárok birodalmi elméletének alapjává vált. Eszerint az orosz birodalom a római birodalom örököse vagyis világtörténelmi küldetése van. Konstantinápolyt elnevezték Cárgrádnak, és az első világháború egyik deklarált célja volt annak visszafoglalása.
Putyin szlavofil támogatói erre a szlavofil küldetés tudatra hivatkoznak amikor megindokolják az orosz hadsereg háborúját Ukrajnában.
Két ortodox teológiai központ most átfogó bírálatot jelentetett meg ezzel szemben. A Fordham egyetem keresztény tanulmányok központja és a Volosz teológiai akadémia szembefordul az „Orosz világ” tanításával, amely megfogalmazza ezt az orosz küldetés tudatot.
„Ebben az orosz világban a moszkvai pátriárka együttműködik a világi vezetővel – ez nyilvánvalóan Putyin- a szellemi és gyakorlati irányításban. Ebben a világban Moszkva és Kijev, az orosz városok anyja, egységes egész. Vagyis az orosz hadsereg nem tesz mást minthogy helyreállítja ezt az egységet.”
Emiatt azzal vádolják a moszkvai pátriárkát, hogy a vallásos nacionalizmus útját követi. Csakhogy ezt az ortodox egyház még a XIX-ik században eretnek tanításnak bélyegezte meg!
Kirill moszkvai pátriárkát ezért eretnek tanítás terjesztésével vádolja több mint ötven jeles ortodox teológus, akik szerint Putyin Ukrajna elleni háborúja mélységesen nem ortodox és egyáltalán nem keresztény vállalkozás.
Sokban hasonlít diktátor elődjére az orosz elnök – állítja az USA egyik legjobb orosz szakértője. Stephen Kotkin, aki több kötetben adja ki Sztálin életrajzát, a Princeton egyetemen tanít, és most a New Yorkerben fejtette ki a véleményét Putyin háborújáról Ukrajna ellen.
„Az orosz történelemben az a legrosszabb, ha személyi hatalom alakul ki. Akkor diktatúra lesz, amely könnyen despotizmussá változik. Egy autokrata vagy despota egyes egyedül hozza meg a döntéseit! Meghallgatja-e mások véleményét? Talán. Nem azt mondják-e a tanácsadók neki amit hallani akar? Meghallgat-e olyanokat is, akik ellene mondanak? Megeszi-e a saját propagandáját Oroszország világtörténelmi küldetéséről? Nem tudjuk. Putyin abban a hitben élhetett, hogy a hadserege olyan modern: képes lesz két napos villámháborúval legyőzni Ukrajnát.
Ehelyett az ukránok ellenállnak, és Zelenszkij elnök, akinek a népszerűsége 25%-on állt a háború előtt, mára elérte a 90%-ot, és globális hőssé vált. Persze ez csak Twitter siker, a valóságban az orosz csapatok nyomulnak előre.”
Milyen a Putyin rendszer?
„Katonai-rendőri diktatúra. Van persze egy briliáns közgazdász csapat, amely az állami pénzügyeket menedzseli. Nekik viszont nincs beleszólásuk a döntésekbe. A hatalom eltolódott a KGB-s csapat felé, akik mindig is ellenfélnek tartották a Nyugatot. Legfeljebb, ha hat ember az, akit Putyin valójában meghallgat. Azután egyedül dönt.
Ezeknek a rendszereknek egy dologban kell igazán jónak lenniük, ha túl akarják élni a válságokat: megsemmisíteni minden politikai alternatívát! Ha ez sikerül, akkor lehetnek korruptak, hozzánemértők, véreskezűek, a hatalmuk fennmaradhat.
Persze palotaforradalomra mindig van lehetőség. A Nyugat keményen dolgozik, hogy találjon egy orosz tábornokot, aki puccsot csinál. Majd a nyilvánosság előtt kijelenti, hogy eddig támogatta Putyint, de az ukrán háború miatt szakít vele. Putyin persze éjt nappallá téve dolgozik azon, hogy ezt megakadályozza. Van egy híres előzmény: Genrih Ljuskov, az állambiztonság tábornoka dezertált 1938-ban. Aztán kiállt a nyilvánosság elé és elítélte Sztálint Tokióban. Csakhogy ez kevés. Moszkvában kellene palotaforradalmat csinálni.”
Mi lesz Ukrajnával?
„Az oroszok még Quislinget sem találtak! Oroszország nem tudja sikeresen megszállva tartani Ukrajnát. Amikor a nácik elfoglalták Ukrajnát 1941-ben, akkor beültek a szállodákba pezsgőzni. Aztán pedig szépen felrobbantak, mert minden alá volt aknázva. Most ugyanez várható.
Ráadásul az orosz hadsereg kifáradt, hamarosan szünetet kell tartania. Ha Kijev és Zelenszkij addig tartja magát, akkor lehet esély a diplomáciai megoldásra.
Ehhez szükség van olyan közvetítőre, akiben Putyin megbízik. Ilyen mindenekelőtt a finn elnök. A finnek jól ismerik az oroszokat hiszen egy birodalomban éltek velük 1918-ig. Ráadásul Sztálin megtámadta Finnországot éppúgy mint ahogy most Putyin Ukrajnát. Ha a finn közvetítés nem működne, akkor a második esélyt Naftali Bennett izraeli miniszterelnök jelenti, aki már járt is Moszkvában és tárgyalt Putyinnal. Ha ez sem működne, akkor a harmadik esélyt Hszi Csinping kínai elnök jelentheti. Ő tárgyalt Putyinnal a téli olimpia idején Pekingben. Hamarosan fontos kongresszust tart a kommunista párt, és ezen Hszi Csinping meg kívánja hosszabbítani hatalmát. Neki jól jönne a közvetítő szerep annál is inkább, mert a Nyugat sokkal fontosabb gazdasági partnere Kínának mint Oroszország.
A megoldáshoz szerencsére lesz szükség Moszkvában, és talán Helsinkiben, Jeruzsálemben vagy Pekingben. És persze elsősorban Kijevben” – hangsúlyozta Stephen Kotkin professzor, az USA egyik leghíresebb orosz szakértője, aki a New Yorkernek nyilatkozott.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
