Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Putyin és Nagy Katalin cárnő

Polonius
-
0
Putyin és Nagy Katalin cárnő

239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.

Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona  sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.

Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd  döntése.

Mit akar Moszkva Ukrajnában?

Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.

Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!

Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában

A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány „visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen „a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.

Orbán Canossa járása

ki
-
0
Orbán Canossa járása

Az újjáválasztott magyar miniszterelnök első külföldi útja a Vatikánba vezet majd. Ezt közölte Orbán Viktor sajtószóvivője. Legutóbb a választásokon győztes magyar miniszterelnök Varsóba utazott először. Csakhogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt ott a fogadókészség nem a régi.

Míg a lengyel kormány a legelszántabb fellépést sürgeti Oroszország agressziójával szemben, a magyar kormány továbbra is igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani Putyin elnökkel, aki az elsők között gratulált Orbán Viktor választási győzelméhez. Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter, tegnap diadalittasan jelentette, hogy megérkezett a nukleáris fűtőanyag Oroszországból a paksi erőműbe. Az energia szférára a NATO és uniós szankciók nem vonatkoznak, mert rövid távon Magyarország és néhány más tagállam nem tud ellenni orosz energia nélkül.

Canossa járás?

Ferenc pápa csak három órát töltött Budapesten az eucharisztikus kongresszuson. Utána pedig három napot Szlovákiában, ahol semmilyen különleges rendezvény nem volt. Csak egészen röviden találkozott Orbán Viktorral, komolyabb eszmecserére nem nyílt lehetőség. Nem véletlenül: a pápa nézetei homlokegyenest ellenkeznek a magyar kormányfő világképével. Míg Orbán Viktor szuverenista politikát folytat és szembenáll a nemzetközi szervezetekkel, nem engedte be a migránsokat a legutóbbi időkig, addig a pápa első látogatása épp a nagy migráns táborba vezetett Lampedusa szigetén. A Vatikán maga is vendégül látott közel-keleti migránsokat, akik ellen Orbán Viktor falat épített a magyar határon.

Aztán jött Putyin háborúja Ukrajna ellen, és összeomlott Orbán diplomáciája.

A magyar miniszterelnök villámgyorsan reagált, és nemcsakhogy beengedte a menekülteket Ukrajnából, de személyesen is sietett támogatásáról biztosítani őket a határon. A pálfordulást nyilvánvalóan értékelték a Vatikánban is annál is inkább, mert az Ukrajnából menekülők jelentős része görög katolikus vagyis vallásilag Róma fennhatósága alá tartozik. Ferenc pápának nem kellett változtatnia a magatartásán hiszen ő minden rászoruló menekült befogadásának a híve, Orbán viszont váltott és nem véletlenül. Most először találkozik Ferenc pápával úgy, hogy komolyan tárgyalhat vele. Abban reménykedhet, hogyha sikerül meggyőznie Ferenc pápát arról, hogy ő a nyugati értékrend őre a keleti végeken, akkor ez megnyithatja a kaput a nagyhatalmaknál is.

Biden amerikai elnök gyakorló katolikus. Számára a pápai találkozó referencia lehet.

Washington minden erővel az ellenzéket támogatta a választásokon, de az eredményekből minden bizonnyal levonták a következtetéseket. Orbán Trumpot támogatta a választásokon mint ahogy az USA ex elnöke is sietett neki gratulálni a győzelemhez. Orbán viszont pragmatikus, és tudja, hogy a demokrata adminisztrációval kell valamiféle modus vivendit találnia. Ez egyáltalán nem lesz könnyű. Ugyanaz a Victoria Nuland asszony a régióval foglalkozó külügyi államtitkár-helyettes Washingtonban, akivel az Obama adminisztráció idején Orbán Viktor kapcsolatai kifejezetten rosszak voltak. Orbánnak vissza kell szereznie a bizalom minimumát Washingtonban ahhoz, hogy sikeresen kormányozhasson további négy évig.

Brüsszel megér egy misét

Orbán Viktor és az Európai Unió központjának viszonya is mélypontra jutott. Megindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Sok milliárd euró egyelőre nem jön pedig enélkül a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet tartósan üzemeltetni – különösen válsághelyzetben nem. Brüsszel mögött a német-francia-olasz hármas szövetség dönt a fontos ügyekben. Ezért Orbánnak először a németekkel, a franciákkal és az olaszokkal kell megállapodnia. Pragmatikus politikusok ülnek mindenütt a döntéshozó helyeken, ezért a megállapodás egyáltalán nem kizárt. Ez már kiderült Macron francia elnök budapesti látogatás során is. A francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz a nukleáris energia és a közös európai hadsereg ügyében. A Rotschild bankház, Macron első munkahelye, a tanácsadója a Paks 2 programnak és Orbán Viktor új szuper bankjának.

Macron rendszeresen tárgyal Putyin orosz elnökkel, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az USA és az Európai Unió érdekei nem esnek egybe a globális versenyben.

Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök ugyancsak pragmatikus politikusok, akiket az ideológia a legkevésbé sem érdekel. Ezen az alapon Orbán Viktor tárgyalhat velük, sőt talán megegyezésre is juthat. Már persze, ha tényleg meg akar állapodni. Az, hogy ragaszkodik Szijjártó Péterhez, nem a változás jelét mutatja, de Orbán Viktor kaméleon: olyan politikát folytat, amelyiktől a legnagyobb hasznot reméli. Ez pedig azt jelentheti, hogy valamiféle modus vivendit kell találnia a nyugati nagyhatalmakkal. A vatikáni Canossa járás ennek lehet az első stációja.

Mitől süllyedt el a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója?

Kenderessy Milán
-
0
Mitől süllyedt el a fekete-tengeri orosz flotta zászlóshajója?

A Moszkva vesztét vihar okozta állítják az oroszok. A szakértők szerint az orosz csatahajó súlypontja túlságosan magasan van, ezért könnyen borulhat. Ukrán rakétatalálat érte az orosz zászlóshajót – állítják az ukránok. Az oroszok mindenesetre csapást mértek arra a hadiüzemre, amely ezeket az ukrán Neptun rakétákat gyártja.

A londoni Times egy harmadik verzióval szolgál: amerikai kémgép, melyet rakétákkal is fel lehet szerelni, süllyeszthette el az orosz zászlóshajót. Austin amerikai hadügyminiszter sosem titkolta, hogy megosztják a katonai hírszerzés információit az ukránokkal szinte azonnal. Most az történhetett, hogy az ukránok megkapták a pontos helymeghatározást az amerikaiaktól, és rakétákkal támadták a Moszkvát.

Az amerikai kémgép élőben figyelte az akciót, és nem kizárt, hogy maga is kilőtt rakétákat. Biztos ami biztos.

Mit lehet tudni az amerikai kémgépről?

A londoni Times szerint a Boeing P8 Poseidon Szicíliából szállt fel a kérdéses napon. A pozícióját utoljára az ukrán-román határtól húsz kilométerre rögzítették. Akkor körülbelül 100 kilométerre lehetett a Moszkva csatahajótól. Ezt követően az amerikai kémgép eltűnt a képernyőkről. Rövid időre ismét visszatért a képernyőre 18.23-kor de akkor már valahol Románia fölött, majd megint eltűnt. 19.24-kor újra feltűnt a képernyőn Románia felett, és visszarepült támaszpontjára Szicíliában. A Facebookon először 20.42-kor jelezték, hogy csapás érte a Moszkva csatahajót. Amely azután nagyon gyorsan elsüllyedt. Az oroszok azt állítják, hogy az összes matrózt kimentették, de a nyugati hírszerző szolgálatok ebben kételkednek.

Biden nem megy Kijevbe

Zelenszkij elnök meghívta Ukrajnába Joe Bident, aki közölte, hogy tanulmányozza az utazás lehetőségét. Washingtoni források szerint az elnök úgy döntött, hogy nem kockáztat, mert az oroszok reakciója kiszámíthatatlan. A New York-i Bloomberg úgy értesült, hogy Putyin közvetlen környezetében is mind többen bírálják az Ukrajnában folyó háborút. Ennek ellenére a hírszerzői jelentések megegyeznek abban, hogy Putyin kitart, ha nem is eredeti terve mellett, amely Ukrajna teljes leigázását jelentette volna, hanem egy B terv mellett, amely Kelet Ukrajna megszerzésére irányul. Ezért nevezte ki a Szíriában sikeres Dvornyikov hadseregtábornokot az orosz csapatok élére Ukrajnában.

Putyin fegyelmet tart a saját családjában is. Egyik lánya, Maria, külföldön akarta megünnepelni a születésnapját egy „baráti országban” feltehetően Törökországban. Putyin megtiltotta az utazást. A brit hírszerzés szerint az orosz elnök attól tartott, hogy lánya nem tér vissza Oroszországba a születésnapi ünnepségről.

Mobil krematóriumok az orosz hadseregben

Polonius
-
0
Mobil krematóriumok az orosz hadseregben

Putyin nem akarja, hogy túlságosan sok koporsó érkezzen haza Ukrajnából, ahol az elhúzódó hadjárat áldozatainak száma egyre nő miközben eredmények nincsenek. Az orosz hadsereg ezért mobil krematóriumokat használ, melyekben minden áldozatot el lehet égetni.

Putyin éppúgy semmibeveszi a saját katonái életét mint Sztálin a második világháború idején – állitja egy jeles brit történész, aki szerint az orosz elnök a múlt foglya. Antony Beever több könyvet is kiadott már a Szovjetunió illetve Oroszország hadtörténetéről, és az a véleménye, hogy Putyin elnök és környezete a régi sémák foglya, és nem sokat tud a korszerű hadviselésről. A tankot például éppúgy kulcsfontosságúnak tekinti mint annak idején Sztálin. Zsukov marsall csapatai óriási veszteségeket szenvedtek akkor amikor a tankhadosztályokat gyalogsági támogatás nélkül küldték Berlin ostromára. A védekező németek – olykor a Hitlerjugend alig képzett ifjoncai – páncélöklökkel százszámra lőhették ki az orosz tankokat, amelyek városi harcra nemigen alkalmasak.

A másik amiben Putyin hasonlít Sztálinhoz, hogy tökéletesen semmibe veszi az emberéletet. Mind a saját katonáinak mind pedig a polgári lakosságnak az életét is.

Ezért is rendszeresítettek krematóriumokat az orosz hadseregben, amelyek eltüntetik a halottakat. Ennek egyik következménye az, hogy nagyon sok tiszt hal meg, és a helyettesítésük egyre nagyobb gondot jelenthet az orosz vezérkarnak. A második világháború idején állandó tiszt hiány volt a szovjet hadseregben annak ellenére, hogy tömegesen léptették elő az altiszteket. A szervezetlenség éppúgy jellemzi Putyin hadseregét mint Sztálin idejében. Ezért nem meglepő a kudarc, amelyet eddig Ukrajnában el kell könyvelniük.

Pusztítás

Az orosz hadsereg isteníti a tüzérséget. Zsukov marsall tüzérsége Berlin ostromának idején több mint három millió aknát lőtt ki a németek fővárosára, amely így romhalmazzá változott. Most ugyanez a helyzet Mariupol ukrán kikötővárosban.
A csecsen háború idején Groznijban ugyanígy pusztított az orosz tüzérség. Szíriában Aleppo városa vált így áldozattá. Putyin épp azt a Dvornyikov hadseregtábornokot nevezte ki az ukrajnai hadművelet főparancsnokává, aki szinte a földdel tette egyenlővé a milliós Aleppo városát Szíriában.

Miért csinálják ezt?

„Putyin éppúgy mint Sztálin nem azt akarja, hogy szeressék hanem, hogy féljenek tőle!”

– hangsúlyozza a brit történész. Ugyanakkor azt is siet hozzátenni: „épp ez az egyik legfőbb tévedése a diktátoroknak. A brutális fellépés ugyanis erősíti az ellenállás szellemét, és épp a megadás ellen hat, amelyet pedig az oroszok kezdetben el akartak érni” – mondta a brit történész a Der Spiegel című német lapnak.

A háború 55. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

FüHü
-
0
A háború 55. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

“… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

09:00 – Harmadik napja zárják le a humanitárius evakuációs folyosókat.  Folytatódik az intenzív ágyúzás a Donbasszban. Az oroszok nem hajlandók folyosót nyitni a civilek számára, hogy elhagyhassák Mariupolt Berdyanszk irányába.

07:45 – Luhanszk régióban Kreminnában és Popasnában a belvárosban dúlnak a harcok. Az ukrán fegyveres erők még kezükben tartják az irányítást e területek felett. Szinte az összes infrastruktúra megsemmisült. Éjszaka nem voltak súlyos lövöldözések, de tegnap 4 ember meghalt és 9 megsérült.

07:00 – Robbanások és tüzérségi lövedékek az egész régióban. A legkritikusabb helyzet Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyék határán van. A pusztulásról és az áldozatokról egyelőre nincs információ. A térség számos településen humanitárius válságban alakult ki.

06:10 – Az ukrán vezérkar beszámolója szerint az oroszok keleten próbálják folytatni a támadó hadműveleteket, hogy átvegyék a donyecki és luhanszki régiók teljes területét, valamint fenntartsák a szárazföldi folyosót a megszállt Krímmel. Fokozódnak a rakétacsapások különböző objektumok ellen a nyugati régiókban is.

04:55 – Izyum irányban Oroszország offenzív hadműveleteket hajt végre a Szeverszkij -Donyec folyó bal partján.

04:10 – Mario Draghi olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európa a korábban gondoltnál gyorsabban csökkentheti az Oroszországtól való energiafüggőséget:
„Európa továbbra is finanszírozza Oroszországot többek között olaj és gáz vásárlásával, olyan áron, amely a történelmi háttér és a termelési költségek szempontjából irreleváns.”

03:00 – Az Egyesült Államok tervbe vette, hogy szankciókat fog kiszabni az orosz hadiipari komplexum ellen.

02:40 – Az orosz Gazprombank volt alelnökét, feleségét és lányát holtan találták Moszkvában.

01:30 – Az amerikai külügyminisztérium képviselői minden rendelkezésükre álló eszközt mérlegelnek annak érdekében, hogy Oroszországot bíróság elé állítsák az ukrajnai háború miatt.

00:45 – Joe Biden és Emanuel Macron amerikai és francia elnök kedden más államfőkkel tárgyal Oroszország új, Ukrajna elleni offenzívájáról.

00:10 – A háború 55. napja Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdetével kezdődött.Ukrajna keleti és déli részén a megszálló orosz csapatok megpróbálnak újabb offenzívát indítani az ukrán erők állásainak elfoglalásáért. Volodimir Zelenszkij azt mondja, hogy az ellenség megkezdte a harcot Donbaszért.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Kenderessy Milán
-
0
Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az oroszok eddig nyolc generálist veszítettek

Polonius
-
0
Az oroszok eddig nyolc generálist veszítettek

Vlagyimir Frolov vezérőrnagyot Szentpéterváron temették el miután Ukrajnában meghalt Putyin február 24-én megkezdett háborújában. A nyolcadik gárda hadsereg parancsnokának helyettese volt. Andrej Mordvicsev tábornokot, aki a nyolcadik gárda hadsereg parancsnoka volt, a múlt hónapban temették el miután meghalt az elfoglalt Herszonban.

Szentpéterváron a kormányzó temette Frolov tábornokot, aki „hősi halált halt az ukrán nacionalisták elleni harcban.”

Nemcsak tábornokból, de ezredesekből is nagyok a veszteségeik az orosz csapatoknak. Már 34 ezredest veszítettek „a különleges hadművelet” során. A legutolsó Mirasz Bashakov volt, aki egy tank zászlóaljnak parancsolt. Ukrajna 20 ezerre becsüli az oroszok személyi veszteségeit, a brit hírszerzés szerint a valós szám ennél kisebb: 10-15 ezer lehet.

Az oroszok nem közölnek veszteség listát, beérik az ukrán adatok cáfolatával. A nyolc „hősi halált” halt tábornok közül Frolov vezérőrnagy a második, akinek a temetését megemlítette a szigorúan ellenőrzött állami média Oroszországban.

Magomed Tusajev csecsen tábornok volt az első magasrangú orosz halott Ukrajnában. Két nappal a háború kitörése után csapdába csalták és megölték az ukrán különleges alakulatok. A csecsen dandártól tartanak Ukrajnában, mert brutalitásuk közismert. Kadirev, Csecsenföld főnöke többször is megfenyegette az ukránokat, hogy nagyon ráfizetnek, ha nem adják meg magukat azonnal Putyin hadseregének.

2500-3000 ukrán katona halt meg

Legalábbis ezt közölte Volodimir Zelenszkij elnök, aki megemlítette, hogy a sebesültek száma 10 ezer körül lehet. Az ENSZ emberi jogi szervezete szerint 2 ezer körül lehet a meggyilkolt civilek száma Ukrajnában a háború kezdete óta. Az ukrán belügyminisztérium szerint a 2700-at is meghaladja a polgári áldozatok száma. Senki sem tudja, hogy hányan veszítették az életüket Mariupolban, amelyet az orosz hadsereg szinte teljesen lerombolt. Dvornyikov tábornok, az orosz csapatok parancsnoka felszólította Mariupol megmaradt ukrán védőit, hogy adják meg magukat. Ellenkező esetben porig rombolják a várost, és ott mindenki meghal. A 400 ezer lakosú kikötővárosból a polgári lakosság többsége elmenekült, de sokan Mariupolban rekedtek, mert az oroszok nem engedték őket elmenekülni.

Dvornyikov tábornok hasonló módszert alkalmazott Aleppo városában Szíriában, ahol az orosz tüzérség és a légierő szétbombázta a milliós nagyvárost. Majd rövid időt adtak a polgári lakosságnak a menekülésre. Utána pedig megrohamozták a megmaradt ellenséges állásokat és mindenkit legyilkoltak.

Putyin Dvornyikov tábornokot bízta meg az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok irányításával miután korábban nem volt főparancsnok a helyszínen. Sok szakértő ezzel is magyarázta, hogy az orosz csapatok nem érték el stratégiai céljaikat Ukrajnában.

A háború 54. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

FüHü
-
0
A háború 54. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

„… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.

10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így „ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.

09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.

09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant. 

08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott. 

07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.

06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van. 

03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.

01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.

00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül  az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén. 

A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

FüHü
-
0
A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre, az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 
Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt,  amely közel áll a szívéhez, mert  a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.

13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.

12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba  Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat. 

12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.

11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.

09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte  , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.

08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.

07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.

07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.

06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.

04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.

03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.

02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.

01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít  Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.

00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Polonius
-
0
Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

1...293031...7630. oldal a 76-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség