Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Ha a Nyugat le akar csapni Putyinra, akkor az off-shore számlákat kellene befagyasztania

0

1000 milliárd dollár – ennyire becsülte az orosz elit külföldi off-shore számlákon őrzött vagyonát Putyin gazdasági tanácsadója. Ez az összeg sosem tér vissza Oroszországba – állítja Szergej Galzijev, aki Putyinnak és csapatának a külföldi pénzeit mozgatja.

Nagyjából hasonló eredményre jut a híres francia közgazdász, Thomas Piketty és két társa, akik közös munkájukban a társadalmi egyenlőtlenséget vizsgálják Oroszországban. Piketty korábban ugyanezt a fejlett nyugati államokban vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy a globalizáció következtében a bérből és fizetésből élők helyzete nem javult az elmúlt évtizedekben Észak Amerikában és Nyugat Európában. A tőkejövedelmek viszont gyorsan nőttek és ennek következménye az, hogy

a társadalmi egyenlőtlenség ma jóval nagyobb a fejlett államokban mint a globalizációt megelőző időszakban.

Oroszország helyzete ebből a szempontból más- állapítja meg Thomas Piketty és két szerző társa /Filip Novokmet és Gabriel Zucman/. A Szovjetunió ugyanis egészen más elosztási rendszerrel működött, mint a Nyugat. A Bloomberg kritikusa, aki élt a Szovjetunióban megjegyzi: a szerzők a szovjet statisztikai adatokkal dolgoznak, és ezek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Annál érdekesebb viszont a rendszerváltás utáni helyzet elemzése. A szerzők az adózás számait összegzik és megállapítják:

hallatlan méretű lopás zajlott le Oroszországban a kilencvenes években a nyugati bankok részvételével.

Dollár milliárdok kerültek külföldre a privatizáció következtében és Nyugaton ezt nem vizsgálta senki! Piketty és két társa szerint 2015-ben az off-shore számlákon őrzött orosz vagyon értéke megfelelt a nemzeti jövedelem 75%-nak! Minthogy Glazijev korábban ismertetett aránya 78% – ez meglehetősen jó becslésnek tűnik.

Ha tehát a Nyugat le akar sújtani Putyinra és az orosz elitre, akkor ezt a hatalmas vagyont kellene vizsgálnia és zár alá vennie!

– javasolja Piketty és két társa. A szankciók ugyanis, melyek Oroszországot sújtják elsősorban a népet érintik, az elitet sokkal kevésbé.

Mit szól mindehhez  Oroszország népe, amely oly sokat szenvedett a cárok és a bolsevikok alatt? Piketty és szerzőtársai úgy vélik, hogy amíg Putyin és csapata képes lesz arra, hogy garantálja a jelenlegi életszínvonalat és a nép előtt igazolja azt, hogy Oroszország érdekében cselekszik, addig a rendszer szilárd marad. Csakhogy az alacsony olajár kérdésessé teszi az egész konstrukciót. Oroszország gazdasága stagnál, de közben az off-shore számlákon egyre növekszik az orosz elit vagyona. És emlékezzünk arra, hogy mit mondott Putyin elnök pénzügyi tanácsadója: ezek a dollár milliárdok sohasem jönnek vissza Oroszországba!

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Megint Magyarországra jön Putyin

0

Augusztus 28-án érkezik Vlagyimir Putyin Magyarországra a dzsúdó vb alkalmából – közölte az ATV-ben a magyar szövetség elnöke, Tóth László.

Az eddig csak sajtóhírként kezelt értesülést az ATV Start című műsorában erősítette meg a Magyar Judo Szövetség elnöke. Tóth László elmondta, hogy

Vlagyimir Putyin augusztus 28-án érkezik Budapestre.

A nemzetközi protokoll szerint az orosz elnököt a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke hívta meg. Putyin egyébként a szövetség tiszteletbeli elnöke. A budapesti cselgáncs világbajnokságra szóló meghívót az orosz elnök elfogadta, augusztus 28-án érkezik a megnyitóra, majd az első napi küzdelmeket nézi meg.

Miért népszerűek az illiberális demokráciák ?

0

Azért, mert csak a politikában illiberálisak, a gazdaságban – épp ellenkezőleg- liberálisak! – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.

A European Policy Studies nevű brüsszeli kutatóintézet igazgatója három országot vizsgál: Oroszországot, Törökországot és Magyarországot. Bár az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktortól származik, de Vlagyimir Putyin megelőzte ennek alkalmazásában Oroszországban. Saját kezében felmérhetetlen hatalmat összpontosított a politikában, az állami élet irányításában.

Csakhogy eközben ügyeit arra, hogy a washingtoni konszenzusban megfogalmazott elveket a globális gazdaság liberális működéséről gondosan betartsa! Esze ágában sem volt Oroszországot elzárni a világtól. Épp ellenkezőleg: Putyin idejében léptek be a WTO-ba! A gazdaság nyitottsága fennmaradt miközben a pénzügyi politika józan szigorról tett tanúbizonyságot. Míg a liberális elődök a pénzügyi csőd szélére vitték Oroszországot, Putyin mindig ügyelt arra, hogy az államadósságot józanul mendzselje. Erdogan és Orbán hasonlóképp cselekedett- hangsúlyozza a szerző.

Miközben éles vitákba keveredett Brüsszellel Erdogannak esze ágában sem volt felmondani azt az előnyös vám szerződést,  mely az Európai Unióhoz köti! Orbán hasonló megoldást választott: szembeszállt az IMF-el, de csak azért, hogy maga valósítja meg a szigorú költségvetési politikát, melyet a Nemzetközi Valutaalap javasolt. A szabadkereskedelem és a józan konzervatív pénzügyi politika jellemzi ezeket az illiberális demokráciákat, melyek nem estek bele abba a csapdába mint Venezuela.

Chavez rendszere, melyet aztán Maduro is folytatott, arra épült, hogy a magas olajárak örökké tartanak és finanszírozzák a jóléti kiadásokat, melyekkel meg lehet vásárolni a szegényebbek szavazatait. Amint megindultak az olajárak lefelé, akkor kitört a válság. Amely ma drámai mértékben kiéleződött. Sem Putyin sem Erdogan sem Orbán nem követte el ezt a súlyos hibát eddig- hangsúlyozza a szerző.  Csakhogy az olajárak csökkenése tartósnak bizonyulhat és ez alapvetően befolyásolhatja Oroszország és Putyin helyzetét. A GDP éves növekedése mindössze 1,5%, ez messze elmarad a régió országaitól. Az életszínvonal stagnál. Moszkvában nagy a kísértés arra, hogy ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek! Ezzel pedig megindulhatnak a lejtőn lefelé. Venezuela tanulságos példa, hogy hova vezethet a magas olajárra épített gazdasági populizmus.

Törökországban és Magyarországon is fennáll a kísértés, hogy zárkózzanak el a külvilágtól

és ne vegyék figyelembe a nemzetközi trendeket, melyeket oly sokszor bírálnak, de mégiscsak követik őket. Miért? Mert a politikai vezetésnek mind több gazdasági érdekeltsége van. Emiatt pedig a belső piacot alá rendelheti a kormányzó párt vagy épp az első számú vezető akaratának. Törökországban a balul sikerült puccskísérlet után sorozatosan kobozzák el az államcsínyt állítólag támogató cégek tulajdonjogát. Ezzel megsértik a jogbiztonság elvét, melyet a washingtoni konszenzus alapvetőnek tekint a globális gazdaság működése szempontjából.

A másik kínos következmény az, hogy a cégek  élére az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei kerülnek. Ez nem tesz épp jót a gazdaság hatékonyságának. Nagy tehát a kísértés mind a három országban, hogy szakítsanak az eddig sikeres kettős beszéddel, és ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek. Ezzel viszont nemcsak a népszerűsége elvesztését kockáztatja Putyin, Erdogan és Orbán hanem a bukását is- véli a szerző, aki szerint csakis a szabad piacgazdaság lehet hosszú távon eredményes. Ez az, amit Putyin, Erdogan és Orbán felismert. Ezért sikeresek az illiberalis demokráciák ebben a három országban, de a sikerük kulcsa az, hogy továbbra is respektálják a piac szabadságát- hangsúlyozza Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies főnöke, aki a Social Europe című lapban fejtette ki a véleményét.

Putyin a világ leggazdagabb embere?

0
Forrás: Pixabay

A kérdés csak az, hogy 36, 40 vagy 200 milliárdja van az orosz elnöknek. A pozsonyi Új Szó utána járt a dolognak.

Bár a Forbes amerikai üzleti magazin listáján Bill Gates, a Microsoft informatikai óriáscég alapítója a világ leggazdagabb embere, akinek van egy kis belelátása az orosz helyzetbe, azt állítja, hogy Vlagyimir Putyin vagyona sokkal nagyobb.

De lehet, hogy ez nem is igaz – írja a pozsonyi lap: Vlagyimir Putyin vagyonáról ugyanis régóta legendák keringenek, s nyílt titok, hogy ő is a szupermilliárdosok közé tartozik. Csak az a kérdés, mennyivel – hiszen a „hivatalos” listán nem szerepel. A Fortune magazin azonban Bill Browderre, a Hermitage Capital Management vezetőjére hivatkozva azt írta, Vlagyimir Putyin a világ leggazdagabb embere 200 milliárd dollárral.

Ez pedig azt jelenti, hogy Bezos (72,8 milliárd dollár) és Gates (86 milliárd dollár) vagyona összeadva is elmarad az orosz elnöké mögött.

Mit mond erre a Forbes?

„Diktátorok és uralkodói házak hozzátartozóit nem vesszük figyelembe. Olyan állami vezetők neve sem kerül fel a listánkra, akik hatalmi pozíciójukból kifolyólag szerezték vagyonukat”

– érvel a gazdasági magazin.

Hogy Vlagyimir Putyin valójában milyen gazdag, spekulációk tárgya. A BBC becslése szerint Putyin magánvagyona 36 milliárd dollár lehet, noha elnökként hivatalosan csak évi 119 ezer eurót keresett – legalábbis 2015-ben.

Bill Browder, aki jól ismeri az oroszországi üzleti viszonyokat, de az orosz elnök bírálója, már egy tavalyi interjúban is megemlítette a horribilis 200 milliárdot. A múlt héten pedig az amerikai szenátus igazságügyi bizottsága előtt – amely épp az amerikai választásokba való orosz beavatkozást vizsgálta – mint tanú beszélt arról, hogyan is lett milliárdos Putyinból.

Browder korábban a Gazprom, a Surgutneftegas és egyéb állami cégek részvényeseként elég jól belelátott az orosz viszonyokba. Browder szerint

az az esemény, ami mindent megváltoztatott az orosz politikában, a Mihail Hodorkovszkijjal szembeni a 2003-as eljárás volt.

Putyin letartóztatta az ország legnagyobb oligarcháját és leggazdagabb emberét, majd a tévé közvetítette a bírósági eljárást, ahol a képernyőn többször is látni lehetett, ahogyan Hodorkovszkij egy ketrecben ül a tárgyalóterem kellős közepén.

 „Az a kép elképesztően erős volt, egyik oligarcha sem akart ugyanebbe a helyzetbe kerülni”

– mondta Browder. Hodorkovszkij elítélése után a többiek állítólag megkeresték Putyint, és megkérdezték, mit tehetnének, hogy megússzák a tárgyalótermi ketrecet. A későbbiekből ítélve úgy tűnik, hogy Putyin válasza ez lehetett: ötven százalék. „És nem ötven százalék a kormánynak, hanem ötven százalék magának Putyinnak” – állítja Browder.

Innentől kezdve – persze ehhez egyéb lépések is kellettek – Putyin lett Oroszország legnagyobb oligarchája, és a világ leggazdagabb embere. Maga Browder is szembekerült a Kremllel, 2005-ben kitiltották Oroszországból, később pedig adócsalás vádjával felszámolták cégeit. Browder orosz ügyvédje, Szergej Magnyitszkij pedig tisztázatlan körülmények között börtönben halt meg.

Új Szó/FüHü

Sikeres rakétakísérlet – évi egymilliárd mínusz

0
Észak Korea elleni szankciókról szavaz a Biztonsági Tanács, mely évi egymilliárd dollártól fosztaná meg a militarista rendszert.

Szombaton szavaz az ENSZ Biztonsági Tanácsa arról az amerikai javaslatról, mely új, a korábbinál is szigorúbb 

szankciókat alkalmazna Észak Koreával szemben. Az előzmény: a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer július 18-án interkontinentális rakéta kísérletet hajtott végre – sikerrel. Az ifjú diktátor, aki maga is jelen volt a rakéta kísérletnél, ezt követően kijelentette: az USA egész területét el tudjuk érni ! Trump újra katonai megelőző csapással fenyegetőzött és a diplomaták hozzáláttak egy újabb szankciós listához. Mindenekelőtt Kínával, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségesével egyeztettek. Emiatt bíznak benne, Peking nem fog vétózni. Mi van az amerikai javaslatban?

Teljes tilalom Észak Korea nyersanyag exportjára! Ez elsősorban szenet, vasat és ólmot jelent. Amerikai számítás szerint ez évi egymilliárd dollárt hoz a konyhára Észak Koreában.

Ebből fedezik a rakéta és nukleáris programot. Érdekes módon nem tiltja a szankciós lista Észak Korea olajellátását. Pedig ezzel minden korábbinál súlyosabb csapást mérnének az elmaradott országra.

Szankciókat fogalmaz meg az amerikai javaslat az Észak Koreában elindított külföldi beruházásokkal kapcsolatban is. Ez mindenekelőtt Oroszországnak jelentene problémát. Moszkva amúgyis kapott egy szigorú szankciós listát az Egyesült Államoktól. Moszkva tehát vétózhat. Washingtonban bíznak benne, hogy mégsem teszi. Kim Dzsongun háborús politikája ugyanis Putyint is zavarja. Szavazás az ENSZ BT- ben szombaton. 2006 óta hoz a BT szankciós határozatokat Észak Korea ellen, de azok eddig nem állították le a nagyszabású fegyverkezési programokat, melyek mind jobban fenyegetik az egész csendes-óceáni térséget.

Brit kopók az orosz pénzmosás nyomában

0

Az évszázad botrányát ígérték a brit pénzügyőrök, akik végül pofára estek pedig még Putyin orosz elnök is a célkeresztbe került.

A New Yorki Bloomberg hírügynökség írta meg a fordulatos sztorit, amely olyan mint egy film forgatókönyve. Mire figyeltek fel a sas szemű pénzügyőrök a londoni Cityben, Európa legnagyobb pénzügyi központjában? Ahol évente legalább 90 milliárd fontot vagyis 119 milliárd dollárt mosnak tisztára…

Két orosz olaj cég, amelyekről korábban a kutya sem hallott, és amelyek a Brit Virgin szigeteken voltak bejegyezve, nagy üzleteket kezdett bonyolítani az ADM nevezetű óriással, mely meghatározó szerepet játszott az árutőzsdéken.

A Brit Virgin szigetek az adócsalók paradicsoma.

Az orosz cégeknek rossz volt a híre a Cityben. Ráadásul az egyikről kiderült, hogy mögötte nem áll más mint Vlagyimir Kogan. A titokzatos oligarcha Putyin elnök bankára. Állítólag ő kezeli Putyin személyes vagyonát, amely hivatalosan nincs, de a becslések szerint több milliárd dollárt tesz ki.

A másik ismeretlen orosz olajcég tulajdonosa egy hírhedt oligarcha Szergej Kiszlov. Aha, itt az orosz maffia!- kiáltott fel a londoni rendőrség és leadta a drótot a sajtónak. Meg persze a politikusoknak. Akik kapva kaptak az alkalmon. David Cameron akkori miniszterelnök korrupció ellenes nemzetközi csúcsot szervezett. A panamai off-shore számlák ügyében a kormányfő családja is érintve volt, így szerencsésnek látszott mások korrupciójáról beszélni. Ráadásul Londonban mindenki emlékezett még az orosz oligarcha, Berezovszkij furcsa halálára. Putyin egykori támogatója, aki milliárdos volt dollárban is, Nagy Britanniába menekült az orosz elnök elől, akinek fő ellenfele lett. Berezovszkij csődbe ment és meghalt. Állítólag öngyilkos lett, mások szerint az orosz titkosszolgálat segített neki ebben.
Minden együtt volt tehát: letartóztattak egy férfit, aki az ADM-ben dolgozott, de a rendőrség szerint az orosz maffia embere volt. Zároltak 22 millió dollárt. A londoni City megdermedt, mert ennyit minden bizonyíték nélkül nem szoktak elvinni a vizsgálat kezdetén. A sajtó arról írt, hogy a szálak Putyinhoz vezetnek, aki a Kreml annektálása miatt nem volt épp népszerű Nyugaton.

Mindenki várta a vizsgálatot és főként a bizonyítékokat. De azok nem jöttek. Viszont kiderült, hogy a letartóztatott Dmitrij Niazvetszkij nem is orosz hanem belorusz állampolgár, aki időközben megszerezte a brit állampolgárságot is. Vagyis minden bizonyíték nélkül nem lehetett volna őrizetbe venni, mert ahhoz bírói végzés kellett volna. Ugyanez

a bírói végzés hiányzott a 22 millió dollár elvételénél is.

A túlbuzgó rendőrök valószínűleg mindenáron akartak egy orosz gengszter történetet kreálni. Valószínűleg felülről bíztatták őket erre. Csakhogy Anglia jogállam. Az ügyvédek mind a letartóztatást mind pedig a 22 millió dollár elkobzását törvénytelennek nevezték. És nekik lett igazuk! A gyanúsított férfit kiengedték és a 22 millió dollárt visszaadták. A rendőrség kénytelen volt bejelenteni: a vizsgálat bizonyítékok hiányában végetért! Közben persze a hatalmas összegű pénzmosás tovább folytatódik: a Deutsche Bank például maga jelezte, hogy 20 milliárd dollárt mosott tisztára.

A pénz Oroszországból érkezett és ne firtassuk, hogy milyen számlákra távozott. A Panama papírokban az orosz oligarchák és Putyin közvetlen környezete ugyancsak jelentős helyet foglaltak el. De minthogy a vizsgálatnak Oroszországban kellene lefolynia, ezért senki sem képzeli, hogy maguk a tettesek mozgósítják majd az ügyészséget. Mindennek ellenére fontos, hogy a brit pénzügyőrök figyelik a pénzmosást a londoni Cityben- állapítják meg a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó szakértők. A pénzmosás éves összege manapság ugyanis már jóval meghaladja a 100 milliárd dollárt- ha csak a londoni City-t vesszük figyelembe. A pénzmosás olyan jó üzlet, hogy abszolút profi és méregdrága szakértők alkalmazása is megéri. A relatíve rosszul fizetett londoni pénzügyőrök pedig bottal üthetik a nyomukat…

Miről tárgyalt Trump és Putyin a búcsúvacsorán?

0

Nem egy hanem két csúcstalálkozó is volt az amerikai és az orosz elnök között a G 20 kapcsán Hamburgban. Erről tett közzé rövid nyilatkozatot a Fehér Ház. Egyben közölték: új nagykövetet neveztek ki Moszkvába.

Trump orosz kapcsolatait nagyítóval vizsgálják Washingtonban azóta, hogy Hillary Clinton nyíltan megvádolta ellenfelét: az oroszoknak köszönheti győzelmét. Ezért a Trumppal kevéssé szimpatizáló sajtó felvetette: a hivatalosan bejelentett amerikai-orosz csúcstalálkozón kívül volt meg egy másik is Hamburgban. Mégpedig a G 20 búcsú vacsoráján.

Miről volt ott szó? Egyáltalán milyen nyelven beszélgettek hiszen nem volt ott Trump hivatalos tolmácsa, sem pedig a külügyminiszterek.

Putyin nem tud angolul, Trump egyetlen idegen nyelven sem beszél.

A rejtély csak részben oldódott meg, amikor Trump Twitter üzenetben elismerte: volt második csúcs, de szerinte a sajtó tudott erről. Részleteket nem közöltek.

Azt viszont bejelentették, hogy új nagykövete lesz az USA-nak Moszkvában. Jon Huntsman republikánus politikus, akinek van már diplomáciai tapasztalata is. Ő képviselte az Egyesült Államokat Pekingben 2009 és 2011 között. Utah állam egykori kormányzóját a demokrata Obama elnök nevezte ki annak idején a kulcsfontosságú pekingi posztra. Oroszország és az USA viszonya nem a legjobb annak ellenére, hogy Moszkvában sokat vártak Trump-tól. Különösen borzolja a kedélyeket azoknak a diplomata ingatlanoknak az elkobzása, melyet még Obama elnök jelentett be.

Az USA akkori elnöke büntető intézkedéseket hozott Oroszország ellen, mert napvilágra került: az oroszok Trump győzelmét támogatták az elnökválasztáson. Lavrov orosz külügyminiszter nemes egyszerűséggel rablásnak nevezte az orosz ingatlanok lefoglalását Washingtonban és New Yorkban.

Mindettől függetlenül Oroszország és az USA megállapodott egy részleges tűzszünetről Szíriában. Ezt ugyan ellenzi az amerikaiak egyik fő szövetségese, Izrael, de lehetővé teheti a rendezést abban az országban, ahol 2011 óta polgárháború folyik. Oroszország Asszad elnököt, míg az USA a szíriai államfő ellenfeleit támogatja.

Közben tovább folyik a vizsgálat Trump ellen az oroszokkal fenntartott kapcsolatok miatt. Az amerikai sajtó még mindig azt firtatja, hogy Trump fia miért tárgyalt olyan orosz ügynökökkel, akik leleplező dokumentumokat ígéretek Hillary Clintonról. Az Egyesült Államokban megszokott jelenség, hogy a választási kampány során kompromittáló anyagot gyűjtenek egymásról a jelöltek, de eddig ez belföldön maradt. Egy nagyhatalom támogatásának igénybevétele igen problematikus lehet. Flynn tábornoknak, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadójának épp azért kellett távoznia tisztségéből, mert a sajtó kiderítette: túlságosan szoros kapcsolatot ápolt Oroszország washingtoni nagykövetségével a választási kampány idején 2016-ban.

 

Ki tud többet Lev Levievről?

0

Washingtonban Jared Kushnert, Trump elnök vejét és főtanácsadóját mostanában arról faggatják: milyen kapcsolatban állt az oroszokkal a választási kampány idején. A kihallgatásokon felmerült Lev Leviev neve. Ki ő és milyen szerepet játszik a világpolitikában?

1956-ban született a Szovjetunióban, egészen pontosan Üzbegisztánban. Buharaban jelentős zsidó közösség élt, amely megőrizte ortodox tradícióit éppúgy mint a gyémánt csiszolás művészetének fogásait. Innen indult a kis Lev, aki a családjával együtt emigrált Izraelbe még 1971-ben. A tanulmányai nem kötötték le, annál inkább a gyémánt csiszolás és kereskedelem. Már fiatalon elhatározta: megtöri a deBeers monopóliumát a piacon. A cég Dél Afrika gyémánt bányáira alapozta monopóliumát.

Leviev viszont tudta: a nagy Szovjetuniónak hatalmas gyémánt készletei vannak és komoly fizetési problémái. Azon kívül van egy szövetségese Afrikában és ez Angola. Ahol szintén sok a gyémánt. De hogy jusson be a nagy Szovjetunióba? Ebben játszott szerepet a Chabad rabbi, Menahem Mendel Scheerson.

A fizetési gondokkal küzdő Gorbacsov rendszer örömmel fogadta a vállalkozó szellemű fiatalembert, aki egykor maga is szovjet polgár volt.

A gyémánt világpiacon megszűnt a monopólium, az új királyt úgy hívták, hogy Lev Leviev.

Aki a nagy oroszországi privatizációs folyamatban is aktívan részt vett.

Ott ismerkedett meg egy bizonyos Vlagyimir Putyinnal.

A KGB egykori ezredese akkor Szentpéterváron a privatizáció fő felelőse volt. Miután hatalomra került, magához hívatta Lev Levievet és a Chelsea tulajdonosát, Roman Abramovicsot. Rájuk bízta a zsidó lobbi újjászervezését Oroszországban. Tudta ugyanis, hogy mind a két fiatal üzletembernek kiváló kapcsolatai vannak Angliában, az Egyesült Államokban és persze Izraelben.

Amerikában Lev Leviev kapcsolata egy ortodox zsidó fiatalember, bizonyos Jared Kushner volt.

Aki aztán nőül vette Ivanka Trumpot, aki a kedvéért áttért a zsidó hitre. Majd pedig az após,  Donald Trump az USA elnöke lett. Aki kinevezte Jared Kushnert főtanácsadónak. Fő feladata: a kapcsolattartás Izraellel és Oroszországgal. Ez utóbbi kapcsolat után hevesen érdeklődnek azok, akik ellenzik a viszony javítását Moszkvával, amit pedig Donald Trump megígért a választási kampány során.

Az amerikai titkosszolgálat emiatt elkezdte vizsgálni Lev Levievet is. Akinek kiváló orosz kapcsolatai eddig sem voltak titokban. Ám arra is rájöttek: a vállalkozó szellemű dollármilliárdos együttműködik a kínai titkosszolgálattal! Hol találkoznak? Állítólag Hongkongban az Admiralitás épületében, ahol a pekingi titkosszolgálat helyi központja működik. Miben működnek együtt? Az afrikai terjeszkedésben! Kína hatalmas tempóban veszi át a vezető szerepet elődeitől. A gyémánt legfontosabb piaca pedig továbbra is Afrikában van.

A Haaretz című izraeli lap szerint itt zárul be a kör:

a titokzatos dollármilliárdos Lev Leviev számára a legfontosabb a gyémánt.

Melynek csiszolási mester fogásait még édesapjától leste el Üzbegisztánban. Fenyegeti-e most veszély amiatt, hogy Jared Kushnert Washingtonban róla is faggatják? Aligha! Aki egyszerre van jóban Trump elnökkel és Putyinnal, a lubavicsi szektával és a kínai titkosszolgálattal, annak egy kis vizsgálat meg sem kottyanhat. Hacsak valahol nem úgy döntenek, hogy túl sokat tud…

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK