Putyin és „különleges hadművelete”meghalt, már a gyászjelentést is megírták. A kérdés csak a temetés dátuma.
07:15 – A Fegyveres erők Vezérkara jelentette: az orosz megszállók arra összpontosítottak, hogy megtartsák pozícióikat Harkov városa közelében, és különböző területeken ágyúzzák az ukrán fegyveres erők állásait.
06:30 – „Tegnap Oroszország megfenyegette két szövetségesünket az energiaellátás megszakításával. Világosan megmondom: nem engedjük meg, hogy Oroszország megfélemlítéssel vagy zsarolással elkerülje a szankciókat. És nem engedjük, hogy olaját felhasználja az agresszió következményeinek elkerülésére.” – üzente az orosz gázzsarolásra Biden elnök a Twitteren keresztül.
05:10 – Nancy Pelosi, az Egyesült Államok Képviselőházának elnöke kijelentette, hogy a szövetségi testület kész támogatni Joe Biden elnök 33 milliárd dolláros segélykérését Ukrajnának.
04:00 – Az Egyesült Királyság mintegy 8000 katonát küld Európába nagyszabású gyakorlatokra – olvasható a The Guardian oldalán.
02:45 – Az ukrán Környezetvédelmi Főkapitányság jelentette, hogy az ukrán védők 6 harckocsit, egy tüzérségi rendszert, 12 egység páncélozott járművet, egy autót és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg. A légvédelmi egységek egy repülőgépet, egy cirkálórakétát és 5 pilóta nélküli légi járművet lőttek le az ukrán Donbász feletti égbolton.
01:30 – Kijevben 10 ember megsérült, amikor egy rakéta becsapódott egy lakóházba azidő alatt, amikor Guterres, az ENSZ főtitkára a városban tartózkodott.
00:45 – A Képviselőház elfogadta a második világháború alatti program helyreállításáról szóló törvényjavaslatot. Az új törvényjavaslat lehetővé teszi a fegyverek, lőszerek és felszerelések hatékonyabb küldését Ukrajnába.
00:05 – Jens Stoltenberg NATO-főtitkár kijelentette, hogy a Szövetség továbbra is támogatja Ukrajnát egy olyan háború elleni orosz invázió ellen, amely „hónapokig, évekig elhúzódhat”.
„A magyar miniszterelnök a putyini modellt követi. Ezt egyelőre lenyelik a nyugati országok, de kérdés, hogy meddig” – nyilatkozta a Klubrádiónak Simonyi András, egykori nagykövet, aki a NATO-ban és Washingtonban is képviselte Magyarországot.
Simonyi Washingtonban egy zenekarban játszott Antony Blinken jelenlegi amerikai külügyminiszterrel. Aki nemrégiben az USA hadügyminiszterével együtt Kijevben járt. Zelenszkij elnök Bident hívta, de az amerikaiak ezt nem kockáztatták meg. Az USA külügy és hadügy minisztere további jelentős támogatást ígért Ukrajnának. Eddig az USA 3,2 milliárd dollárt költött erre a célra. Az amerikai miniszterek Kijevből hazafele megálltak Ramsteinben, az USA nagy légitámaszpontján, ahol találkoztak NATO miniszterekkel. Elmondták, hogy minden hónapban rendeznek hasonló tanácskozást Európában mindaddig amíg tart Putyin agressziója Ukrajna ellen.
Orbán Zelenszkij legnagyobb európai ellenfele
Simonyi szerint ezt gondolják a magyar miniszterelnökről Washingtonban. Orbán a választás utáni győzelmi beszédében az ellenfelek közé sorolta Zelenszkij ukrán elnököt is. Mindez persze lehet színjáték is. Az viszont tény, hogy Putyin Ukrajna elleni agressziója óta egyetlen fontos miniszter sem fogadta az ukrán nagykövetet Budapesten.
Ugyanakkor Magyarország befogadja az ukrajnai menekülteket. Ezért még Ferenc pápa is köszönetet mondott amikor fogadta Orbán Viktort a Vatikánban. Ahova nem véletlenül látogatott el először a választási győzelem után a magyar miniszterelnök. Ahogy Netanjahu izraeli miniszterelnök megkönnyítette számára a kapcsolat felvételét Trump akkori elnökkel, most a pápában reménykedhet, hogy egyengeti az útját Washington felé. Orbán helyzete most diplomáciailag sokkal nehezebb hiszen Trump és a republikánusok kedvelték őt miközben a demokraták kifejezetten utálták a magyar kormányfőt. Márki Zay Péter erőteljes amerikai támogatást élvezett, de így is elbukott. Most mind Orbánnak mind pedig az amerikai diplomáciának újra kell gondolnia a helyzetet.
Orbán kettős játékot játszhat
A magyar miniszterelnök eddig egyetlenegy orosz diplomatát sem utasított ki pedig minden NATO illetve uniós állam megtette ezt azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Orbán számított Ukrajna megtámadására, fel is készülhetett. Közben viszont növekvő mértékben vált Magyarország az orosz kémek paradicsomává. Minthogy ez a folyamat évek óta tart, és egyáltalán nem állt le, fennáll a gyanú: Orbán az amerikaiak tudtával paktál Putyinnal! Az ilyen kettős játszmák egyáltalán nem ritkák ebben a régióban, ahol az USA és a Szovjetunió együtt vezényelte le a rendszerváltást. A kétkulacsos politizálásnak a magyar történelemben is van hagyománya. Martinuzzi György bíboros az osztrák császár és a török szultán között játszotta el ugyanezt. Igaz, hogy végül darabokra vágták, de két úr szolgálata mindig kockázatos vállalkozás volt.
Sokan azzal vádolják Orbánt, hogy a trójai faló szerepét játssza az Európai Unióban Putyin javára. Mi van akkor, ha minderről tájékoztatja az Egyesült Államokat is? Ceausescu és Milosevics is megpróbálta ezt a szerepet eljátszani. Egy darabig ment is nekik, de utána elég rosszul végezték. Orbán tudja, hogy bár az európai nagyhatalmak vezetői sem szeretik, de sakktábláról csakis az amerikaiak vehetik le. Egyáltalán nem biztos, hogy nem őrzött meg régi kapcsolatokat a CIA-vel amikor az amerikaiak annyira megbíztak benne, hogy rábízták: vezesse körbe Budapesten az Egyesült Államok elnökét, az idősebb George Busht.
Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt minden európai államban megerősödött a kémelhárítás Oroszországgal szemben. Csoportosan utasítottak ki kémkedéssel vádolt diplomatákat minden NATO és uniós tagállamból – kivéve Magyarországot.
Moszkvából nézve a világot ez felértékeli Orbán Viktor rendszerét, amely igen elnéző az olyan kémek irányában, akik Oroszországból érkeztek. A Stratfor nevű elemző portál sorra veszi, hogy milyen intézkedéseket hoztak a NATO és uniós tagállamok az orosz hírszerzés aktivitásának megnehezítésére.
Washington ezt első számú szövetségesi szempontnak tekinti a NATO együttműködésben.
Ezért az ukrajnai konfliktusban legközvetlenebbül fenyegetett NATO tagállamok járnak az élen a kiutasításban: Lengyelország és a balti államok igyekeznek a szó szoros értelmében lehetetlenné tenni a hírszerzést az oroszok számára. Arra hivatkoznak, hogy ez háborús időkben létfontosságú. Az amerikai fegyverszállítmányok jórésze Lengyelországon keresztül jut el Lvivbe, az ukránok hadtáp központjába. Sok ukrán katonát Lengyelországban képeznek ki az amerikai fegyverek kezelésére. Az USA eddig már 3,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek. Még többet ígért Zelenszkij elnöknek az amerikai hadügy és külügyminiszter, amikor ott járt a hétvégén. Sőt az USA hadügyminisztere a tárgyalások után kijelentette: Ukrajna meg is nyerheti a háborút a fegyver szállítmányok segítségével. Egyúttal sürgette az európai szövetségeseket: adjanak több fegyvert Ukrajnának! Németország meg is változtatta álláspontját. Noha Scholz kancellár nemrég még úgy nyilatkozott, hogy nem küld tankokat Ukrajnába, mert ezzel felidézné egy atomháború lehetőségét, mára kiderült: a németek olyan Gepard tankokat küldenek, melyeket a légvédelemben is használni lehet.
Lavrov: fennáll a nukleáris háború veszélye
Épp a nyugati fegyver szállításokra hivatkozva mondta ezt az orosz külügyminiszter egy moszkvai televízióban , hogy megnőtt a nukleáris konfrontáció veszélye a NATO és Oroszország között. Putyin már korábban közölte: magasabb fokozatba emelte a nukleáris készültséget. Négy fokozta van ennek Oroszországban, és a gyakorlatban annyi történt, hogy az egyesről a kettes fokozatra állították a nukleáris készültséget. Az USA megítélése szerint Putyin semmiképp sem robbant ki nukleáris világháborút, de arra sor kerülhet, hogy taktikai atom fegyvereket vessen be Ukrajnában, ahol a katonai helyzet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy az orosz elnök szeretné.
Miért ily megértő Orbán Putyinnal szemben?
2016-ban egy belügyi értekezleten Orbán megjósolta, hogy Putyin nem éri be a Krím meghódításával hanem tovább akarja darabolni Ukrajnát. A következtetése ebből az volt, hogy ehhez nekünk semmi közünk, ki kell ebből maradni. Azt nem adta elő, hogy
Putyin korábban ajánlatot tett Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Ukrajna feldarabolására.
Az orosz elnök szerint Ukrajna egy 10 milliós kis állammá válna, megfosztva tengerpartjától, mely teljes egészében Oroszországhoz kerülne a keleti orosz többségű területekkel együtt. Nyugat Ukrajna Lviv fővárossal Lengyelországnak jutna. Magyarország Kárpátalját kapná meg míg Románia azokat a területeket, melyeket a trianoni béke biztosított számára (Bukovina stb.) Lengyelország elutasította Putyin tervét, ezért az egészből nem lett semmi.
Orbán Viktor viszont ezt követően utasította a magyar kémelhárítást, hogy az orosz hírszerzést kezelje barátként.
Emiatt jelentősen megnőtt az orosz kémek száma Magyarországon. Olyannyira, hogy a direkt36 értesülései szerint orosz ügynökök már minden fontos állami intézményben jelen vannak. A külügy számítógépeit már otthonosan használják. Más NATO államok ellen innen indítottak támadásokat. Mindez nemigen kerülhette el az USA kémelhárítás figyelmét. Ez is oka volt annak, hogy Putyin nagy magyar barátját le akarták venni a sakktábláról. Ez a művelet a régió sok államában sikerrel járt: Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy legutóbb épp Szlovéniában. Fico ex kormányfő, akit letartóztatás fenyeget egyenesen ki is jelentette, hogy „Szlovákia amerikai állam”. Az elnökasszony pedig „egy amerikai nőszemély”.
Orbán Viktor megbuktatása nem sikerült. Épp ellenkezőleg: a választás megerősítette a miniszterelnököt. Aki viszont meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO-ban. Épp ezért Orbánnak a kormányalakítás során azt is figyelembe kell vennie, hogy legyenek olyan tagjai a kormánynak, akiket elfogadnak Brüsszelben és Washingtonban, Európa nagyhatalmainak fővárosairól már nem is beszélve. Megegyezési kényszer áll fenn, és sok idő nincs a pávatáncra hiszen a háború halad előre Ukrajnában. Az oroszok pedig atombombával fenyegetnek…
Az orosz elnök dühös, mert háborúja Ukrajnában nem sikeres. Ezért most hozzálátott az ukrán identitás lerombolásához. Templomokat is lőttek Ukrajnában – még Húsvétkor is.
A Húsvét az orosz és az ukrán ortodoxok legnagyobb ünnepe, de a harcok akkor sem álltak le. Az orosz csapatok tudatosan rombolják a templomokat, hogy az ukrán identitást megsemmisítsék vagy legalábbis meggyengítsék. Egy amerikai felmérés eredményeit a londoni Guardian ismertette.
A kulturális örökség 191 darabját rombolták le a háború idején eddig Ukrajnában – állapította meg Virginia állam egyik múzeuma, melynek kutató csoportja feltérképezte a helyzetet a harcok sújtotta országban. 58 székesegyház, templom, mecset szerepel a veszteség listán, 111 nemzeti emlékhely és 9 műemlék. A kulturális intézmények is célpontot jelentenek: Mariupol városában lerombolták a színházat is. A hágai nemzetközi egyezmény tiltja az ilyen akciókat, de nagyon ritka, hogy emiatt vizsgálat induljon az elkövetők ellen.
„Az oroszok most a polgári infrastruktúrát akarják tönkretenni, ez azt jelenti, hogy immár célbavesznek múzeumokat és műemlékeket is” – nyilatkozta egy amerikai kutató az Observernek. Szerencsére Ukrajna leghíresebb műemlék temploma, a Szent Szófia székesegyház Kijevben egyelőre sértetlen.
Ukrajna keleti részén ez a folyamat előbbre haladt: az oroszok megsemmisítik az ukrán emlékhelyeket, és helyettük olyanokat hoznak létre, amely a közös múltat hangsúlyozza.
Putyin öt milliárd dolláros alapja az ukrán identitás megsemmisítésére
A Krím elfoglalása után Putyin elnök egyik korábbi tanácsadóját, Vaszilij Szurkovot bízta meg azzal, hogy a közös múlt hangsúlyozásával megpróbálja eltörölni az ukrán identitást. Szurkov szerint ukrán identitás nincs is. Az invázió kezdete előtt Szurkov azt jelentette Putyinnak, hogy az ukránok nagyrésze lelkesen fogadja majd az orosz csapatokat. Minthogy ez nem következett be, Putyin megorrolt Szurkovra, akinek most házi őrizetben kell számot adnia arról, hogy mire is költötte az 5 milliárd dolláros alapot. A brit hírszerzés szerint jelentős összegek landoltak Szurkov offshore számláin – írta a londoni Daily Mail.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be! Elcserélt életek c. film
21:30 – Közép-európai idő szerint szerda 8.00 órától nem szállít gázt Oroszország Lengyelországba a Jamal-Európa gázvezetéken – közölte a PGNiG lengyel állami földgázipari vállalat.
20:30 – Dmitrij Kuleba külügyminiszter nyilatkozta a Facebook-oldalán „Egy teljesen új szakaszba léptünk, amelyre két hónapja még senki sem gondolt. Egy olyan alapvetően új szakaszba léptünk, amiről még csak álmodni sem mert az ukrán fegyveres erők NATO-fegyverekbe való átadása, a NATO szabványának megfelelően. És ez már megtörténik.”
19:25 – Vlagyimir Putyin orosz elnök egy hosszú tárgyalóasztalnál azt mondta Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy „a diplomáciai úton megállapodásra számít Ukrajnával”.
18:00 – Az ENSZ menekültügyi szervezete becslése szerint az év végéig több mint 8 millió ember hagyhatja el Ukrajnát a háború miatt.
17:25 – Az orosz csapatok rakétacsapást mértek az odesszai térségre, megrongálva a Dnyeszter torkolatán átívelő hidat az Öbölben.
17:00 – Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ukrajnáról tárgyalt török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal.
16:20 – Nagy Britannia 22 mentőautót és 40 tűzoltóautót adományozott felszereléssel Ukrajnának.
16:10 – Az ukrán energia üzletág vezetője szerint az év végéig felfüggeszthetik az orosz olajszállítást az EU-ba.
15:00 – Mariupolban és Donyeck régió más kerületeiben a fogyasztók több mint 30%-a le van választva az elektromos áramról, nem lehet helyreállítani az ellátást.
13:30 – Rubizsne település környékén, ahol a harcok folytatódnak, az orosz megszállók arra kényszerítik a nőket, hogy felderítsék az ukrán hadsereg elhelyezkedését, és azzal fenyegetőznek, hogy lelövik gyermekeiket.
12:50 – Lengyelország jóváhagyta első szankciólistáját, amelyen szerepel az orosz Gazprom, számos orosz és fehérorosz oligarcha – összesen 50 jogi személy és magánszemély. „A szankciók célja, hogy korlátozzák az ukrajnai háború finanszírozásának lehetőségeit a Lengyel Köztársaság területén működő gazdasági társaságok által. A szankciókról szóló törvény a Lengyelországban üzletet folytató oligarchákra vonatkozik” – áll a közleményben.
11:15 – A moldovai kormány által el nem ismert „köztársaság” Transznisztria területén történt robbanások után gépkocsisorok alakultak ki a moldovai kormány által ellenőrzött területre.
10:55 – James Gippi, az Egyesült Királyság fegyveres erőiért felelős miniszter kijelentette, hogy Ukrajna „egészen legitim módon” támadhat meg oroszországi létesítményeket. „Teljesen törvényes, hogy Ukrajna mélyen Oroszország területére célozzon, hogy megzavarja a logisztikát, amely, ha nem zavarják meg, közvetlenül hozzájárulna az ukrán földön bekövetkezett halálesetekhez és mészárlásokhoz”.
10:00 – Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint Oroszország közvetett háborúban áll a NATO-val, amely fegyverszállítmányokkal segíti Ukrajnát.
08:35 – A Dnyeszteren túli belügyminisztérium arról számolt be, hogy április 26-án kora reggel a Grigoriopol kerületi Mayak faluban két robbanás történt. A robbanások után a két legerősebb rádióantenna üzemképtelenné vált. Mindkét adón az orosz rádió műsorát sugározták.
08:20 – Az orosz erők láthatóan megpróbálják körülvenni a jól megerősített ukrán állásokat Kelet-Ukrajnában. A jelentések szerint Kreminna városa elesett, Izyumtól délre pedig heves harcokról számoltak be, miközben az orosz csapatok északról és keletről próbálnak előrenyomulni Szlavjanszk és Kramatorszk városokba. Előző nap arról számoltak be, hogy Oroszország bizonyos területeken alig haladt előre, mióta Donbász teljes megszállására összpontosított, de kellő logisztika és harci támogatás nélkül Oroszország még nem ért el jelentős áttörést.
07:10 – Lavrov interjút adott az orosz első csatornának. A fő témák Ukrajna, a NATO és az Egyesült Államok voltak. Egy magas rangú orosz tisztviselő egy esetleges atomháborúról is nyilatkozott. Szerinte az atomháború veszélye valós, és ezt a veszélyt „nem lehet alábecsülni”.
07:00 – A brit hírszerzési adatok szerint az orosz invázió aláásta az ukrán mezőgazdasági termelést: Ukrajna idei gabonatermése a vetésterületek csökkenése miatt valószínűleg mintegy 20%-kal alacsonyabb lesz, mint 2021-ben.
Az éjszaka hírei:
Donyeck és Luhanszk megyében hat ellenséges támadást visszavertek, négy harckocsit, öt tüzérségi rendszert, tizenhárom egység páncélozott járművet, tizenöt egység gépjárművet, két üzemanyagtartályt és egy légelhárító ágyút semmisítettek meg – áll az Fegyveres Erők Vezérkaraának közleményében.
A Herson régióban található Velyka Olekszandrivka környékén az ukrán hadsereg megsemmisített egy lőszerraktárt, és 70 oroszt megölt (a halottak pontos számát meghatározzák).
Donyeck és Tavriya irányban az oroszok az irányítópontokat közelebb helyezik a harcvonalhoz. Az ellenség aknavetőről, tüzérségről, rakéta-meghajtású gránátvetőről lő csapataink állásaira a teljes érintkezési vonal mentén.
Az oroszok hatalmas tüzet zúdítottak, és blokkolják az ukrán egységeket a mariupoli Azovstal üzem környékén.
Szlobozsanszkij irányban az orosz csapatok megerősíti a csapatcsoportokat, továbbra is részben blokkolják Harkovot, és tüzet zúdítanak az ukrán csapatok egységeire és a kritikus infrastruktúrára.
Sose kezdd te a harcot, de mindig te fejezd be! Elcserélt életek c. film
20:05 – Az Orosz Föderáció újabb rakétacsapást akart indítani Ukrajna déli részén, de a délelőtt kilőtt két rakéta közül az egyik nem érte el a célt, a másikat a levegőben hatástalanították a légvédelmi alakulatok.
19:00 – Április 25-én este az orosz katonaság elfoglalta Herson városi tanácsát. Ukrajna zászlaját eltávolították az épületről.
18:15 – Az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta 165 millió dollár értékű varsói lőszer és más, nem szabványos lőszer eladását Ukrajnának, hogy megvédje Ukrajnát Oroszországtól.
17:30 – Az Egyesült Királyság kis számú Stormer páncélozott szállítójárművet ad át Ukrajnának, amelyek Starstreak légvédelmi rakétavetőkkel vannak felszerelve, hogy fokozzák az ország légvédelmét. A brit sajtó korábban arról számolt be, hogy várhatóan 13 tonnás csúcstechnológiás kilövőket raknak a C-17-es szállítórepülőgépekre, és néhány napon belül hadba küldik.
16:15 – A Pentagon kibővíti az ukrán hadsereg képzését, különös tekintettel a nyugati katonai segély részeként számukra átadott új fegyverek használatára – áll az USA külügyminisztériumának közleményében.
15:05 – Harkiv térségében az ukrán légvédelem lelőtt egy SZU-34-es vadászgépet.
14:30 – A CDU/CSU Bundestag legnagyobb ellenzéki frakciója határozati javaslatot terjesztett elő Ukrajna nehézfegyverekkel való támogatására – számolt be erről a Bild német lap.
13:55 – Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzése szerint Oroszország nem hagyott fel azzal a tervével, hogy vegyi fegyvert vet be ukrán védők és az Azovstali üzemben rekedt civilek ellen.
12:25 – a Die Welt című német lapnak Josep Borrell uniós külügyminiszter nyilatkozta, hogy az Európai Unió tagállamai nem értenek egyet az orosz olaj és gáz importjára vonatkozó teljes embargóról vagy vámemelésről. Borrell elmondta, hogy a kérdést a következő, május végén esedékes EU-csúcson vitatják meg, és korábban nem várható döntés az ügyben.
11:40 – Április 25-én a reggeli órákban rakéta robbant a krasznéi pályaudvar vontatási alállomásán. Az ukrán Sürgősségi Szolgálat szerkezeti egységei a helyszínen dolgoznak, a tüzet még oltják.
10:15 – Megnyílt az ablak az Európába tartó közel-keleti olaj előtt, miután az európai vásárlók lemondtak az orosz olajról Ukrajna orosz inváziója után. A CSSSA, a TotalEnergies hajózási részlege bérelte a SUezmax Moscow Spirit tartályhajót, hogy május 1-3-án 1 millió hordó Murban kőolajat szállítson Jebel Danna kikötőjéből az Egyesült Királyságba. A francia TotalEnergies május elején bérelt egy tankhajót olajszállításra az Egyesült Arab Emírségekből Európába. Két év óta ez az első szállítás.
09:00 – Anthony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn kijevi látogatása után kijelentette, hogy egy szuverén független Ukrajna sokkal tovább tart, mint Vlagyimir Putyin orosz elnök.
07:45 – Az Egyesült Államok nem döntött szankciókról Vlagyimir Putyin orosz elnök de facto felesége, Alina Kabajeva ellen, mert attól tart, hogy ez tovább fokozza a feszültséget Oroszországgal.
07:00 – A brit hírszerzés szerint Oroszország álnépszavazást kíván tartani Herszonban, ami kulcsfontosságú a oroszok számára, hogy igazolják megszállását.
06:00 – A luhanszki régióban vasárnap az oroszok hét házat romboltak le, és harmadszor csaptak le az olajfinomítóra.
05:15 – Az Interfax hírügynökségre hivatkozva jelentették, hogy tűz ütött ki egy olajraktárban az oroszországi Brjanszkban, és a lakosok szerint a tüzet megelőzően robbanások hallatszottak.
04:25 – A harkovi régióban a megszállók Oroszországba vitték az egyik gyárat, koncentrációs tábort és kínzókamrát állítottak fel a helyén. Az embereket kínzásoknak vetik alá, együttműködésre kényszerítik őket, hogy csatlakozzanak az orosz fegyveres erőkhöz – jelentette az Ukrinfo.
03:30 – A déli védelmi határokon az ukrán katonaság meghiúsította az ellenséges szabotázs és felderítő csoportok Nikolaev területe felé történő előrenyomulását – állítják az ukrán hírügynökségek.
03:00 – Az Zelenszkij szerint nyolc ember vesztette életét orosz rakétacsapásokban Odessza városában. Eközben a civilek Mariupolból való evakuálására tett kísérlet kudarcot vallott.
23:55 – A mariupoli Azovstal korábbi berendezéscsere vezetője átadta a megszálló orosz csaptoknak azokat az állásokat, ahol az ukrán védők elbújhatnak az üzemben.
pravda.ua
Az áruló pontosan megmutatja a térképen, hogy hol vannak azok az területek, ahol a legkönnyebb elbújni, és ahol az ukránok elbújhatnak, és várják az orosz megszállók meglehetősen erős csapásait.
A sarokba szorított egykori szlovák kormányfő levelet írt Brüsszelbe, melyben arról világosította fel a rászorulókat, hogy „Szlovákia fekély az Európai Unió testén.” Nem Magyarországgal vagy Lengyelországgal kellene foglalkozni Brüsszelben hanem Szlovákiával, amely Fico szerint „nem jogállam”.
Caputova asszony köztársasági elnök nem más mint egy amerikai nőszemély – állította Fico. Az ex kormányfő dühe érthető hiszen bűnszövetkezet szervezésével és korrupcióval gyanusítják. Egyelőre még védi őt a mentelmi jog, de jobbkezét, Szlovákia egykori belügyminiszterét, Robert Kalinakot már lecsukták. Bizonyíték van bőven arra, hogy Fico és csapata a titkosszolgálatokat vígan felhasználta a belpolitikai harcban. Figyeltette ellenfeleit. Vagy talán meg is ölette. Jan Kuciak oknyomozó újságírót és kedvesét az állambiztonsághoz kötődő banda végezte ki. Ebbe az ügybe bukott bele a nemzeti együttműködésnek az a rendszere, melyet Fico baloldali – populista szósszal öntött le.
Ki tudja: több is lesz talán?
Az amerikaiak az elmúlt időszakban levették a sakktábláról Babis cseh miniszterelnököt, Boriszov bolgár kormányfőt. Most Fico van soron. Észak Macedóniában hétéves börtönre ítélték Gruevszki ex kormányfőt. Orbán Viktor szövetségesét a magyar diplomácia mentette ki szorult helyzetéből. Jelenleg Budapesten él és vállalkozik, ki tudja, hogy mire. Szijjártó Péter külügyminiszter rendszeresen konzultál vele balkáni ügyekben. Szijjártó Fico ügyében is közölte: figyelemmel kísérik az eseményeket. Az USA Orbán Viktort is le akarta venni a sakktábláról, de a választási győzelem ezt lehetetlenné tette.
Putyin árnya
A korrupció csak ürügy az amerikai tisztogatásra, mert valójában Putyin barátait akarják kipöckölni a hatalomból. Babis cseh miniszterelnök Moszkvában végezte a tanulmányait. Hazatérve összekötő tisztként szolgált a KGB és az akkori titkosszolgálat között. Boriszov bolgár miniszterelnök Todor Zsivkovnak, az utolsó bolgár kommunista diktátornak volt az egyik testőre. A bolgár titkosszolgálat akkoriban a Szovjetuniót szolgálta. Amint ez kiderült a II. János Pál pápa ellen szervezett merénylet kapcsán. Gruevszki is Putyin hűséges támogatója a Balkánon, melyet már a cári Oroszország is szívesen sorolt a befolyási övezetei közé.
De vajon mi magyarázza Orbán és Putyin szoros kapcsolatát, melyet az Ukrajna elleni háború sem gyengített meg igazán? Mit tudhat Putyin Orbánról?
Egyrészt remekül ismerik az ifjú forradalmár Orbán hátterét. A nyolcvanas években a Szovjetunió akkori budapesti nagykövete ajánlotta Palmer amerikai nagykövet figyelmébe a „tehetséges fiatalembert, aki előtt nagy jövő áll.” Orbán volt Bush elnök budapesti idegenvezetője. A magyar közvélemény akkor figyelt fel rá igazán amikor követelte az orosz csapatok kivonását Magyarországról Nagy Imre temetésén. Orbán már réges-rég tudhatta akkor, hogy megvan az amerikai-orosz megállapodás a szovjet csapatok kivonásáról. Magyarország sohasem volt igazán fontos Moszkvának. Hruscsov fel is ajánlotta Kádárnak a szovjet csapatok kivonását, de a magyar vezető nem kívánt élni a lehetőséggel, mert joggal attól tartott, hogy saját népe esetleg kihasználja a helyzetet a kommunista diktatúra megbuktatására.
Orbán radikális orosz ellenessége 2009-ben változott hirtelen barátsággá.
Putyin egyrészt a dossziéjával zsarolhatta Orbánt, másrészt pedig előnyös lehetőséget kínálhatott neki a gázüzletből.
Az oroszok már régóta ily módon pénzelik „európai barátaikat”. Harmadik szempont lehetett az, hogy Németország esetleg Magyarországon keresztül intézhetett olyan orosz ügyeket, melyeket el akart rejteni az USA sasszeme elől. Magyarország ugyanis nem sokat profitált az orosz nyitásból.
„Az biztos, hogy mi sem kapjuk olcsóbban az orosz földgázt nyugati szövetségeseinknél”
– erősítette meg Sz. Bíró Zoltán. A kiváló orosz szakértő szerint előfordulhat, hogy erről nem is Orbán Viktor dönt!
„Ha ez lenne a helyzet, akkor ez azt jelentené, hogy
a miniszterelnök kiszolgáltatottságának következtében Magyarország egy ideje már nem alanya hanem csupán a tárgya a magyar-orosz kapcsolatoknak.
Mind Ukrajnában, mind pedig Oroszországban most ünneplik az ortodox húsvétot, de ez egyáltalán nem jelent akadályt a háború folytatásában. Putyin elnök valamiféle sikert szeretne felmutatni május 9-ig. Akkor ünneplik Moszkvában a Vörös Téren a Szovjetunió világháborús győzelmét a náci Németország fölött.
Az orosz hadsereg Kelet Ukrajnát akarja elfoglalni, hogy bejelenthesse: a donyecki és a luhanszki kormányzóság „felszabadult”, majd pedig csatlakozik Oroszországhoz. Ahogy a Krímmel ez 2014-ben megtörtént. Csakhogy az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke elmondta: mélységben kiépítették a védelmet Kelet Ukrajnában. Köszönetet mondott Mariupol védőinek, akik hősiesen ellenállásukkal időt biztosítottak az ukrán főerőknek az átcsoportosításra. A másik aduja az ukránoknak az amerikai hírszerzés, amely szinte azonnal megosztja fontos a információkat velük. Ezzel is magyarázzák azt, hogy Herszon városában telibe találták az orosz fegyveres erők parancsnoki központját. Herszon volt az első nagyobb ukrán város, melyet az oroszok elfoglaltak Ukrajnában.
Két orosz tábornok meghalt
Egy harmadikat pedig életveszélyes sérülésekkel kezelnek kórházban – közölte az ukrán főparancsnokság. Ha ez igaz, akkor tízre emelkedett az Ukrajnában elesett orosz generálisok száma. Ezenkívül sok más főtisztet is veszített az orosz sereg Ukrajnában. Az amerikaiak állítólag nemcsak információkkal segítenek, de a drónok célbajuttatását is irányítják. A Fekete tengeren állítólag amerikai segítséggel süllyedt el a Moszkva orosz zászlóshajó. Egy rakétákkal felszerelt amerikai kémgép bemérte, és kilőtte. A kémgép a jelzett idő intervallumban eltűnt a képernyőkről. Az ukránok saját rakétájuk találatával dicsekedtek, de a londoni Times katonai szakértője szerint ez valószínűleg csak fedőszöveg, mert az USA nem akarja, hogy kiderüljön, hogy milyen fontos szerepe van az Ukrajnában folyó háborúban. Biden elnök újabb 800 millió dolláros fegyverszállítmányt küldött Ukrajnába. Zelenszkij elnök ezt megköszönte, és jelezte: a kapott nehéz fegyverzet egy részét már rendszerbe is állították Kelet Ukrajnában, ahol épp az amerikai fegyverek segítségével akarják visszaverni az orosz offenzívát.
239 éve ezen a napon lett a Krím félsziget az Orosz Birodalom része. Az Orosz Birodalom, melynek élén akkor Nagy Katalin cárnő állt (ő egyébként német volt), „felvette a Krím félszigetet a birodalomba az ottani lakosság kérésére” – jelentette ki Sojgu hadügyminiszter.
Sojgu, aki bár hadseregtábornok, de nem katona. nevéhez fűződik az Ukrajna elleni villámháború terve. Akivel a villámháború tervének összeomlása miatt Putyin állítólag üvöltözött. Csakhogy Sojgu Putyin KGB-s társa volt. Azért is állította a hadsereg élére, mert nem bízott igazán a katonákban. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadműveletről” az a Védelmi Tanács dönthetett, melyben egyetlen katona sem volt! Putyin a kudarcból levonta a tanulságot: kinevezte Dvornyikov hadseregtábornokot az Ukrajnában harcoló orosz erők főparancsnokának. Putyin mintakatonája Szíriában bizonyított: megvédte Asszad elnök düledező rendszerét noha az ország lakosságának többségét kitevő szunnita muzulmánok – erős nyugati támogatással – megpróbálták azt megdönteni.
Sojgu hadügyminiszter persze nemcsak arról akart megemlékezni, hogy a Krím az Orosz Birodalom része lett hanem egyúttal közölte: újabb nagy katonai fejlesztéseket hajtanak végre. Méghozzá azért, hogy megerősítsék az északi katonai körzetet. Az egyre emelkedő hőmérséklet miatt felértékelődik ez a vidék. Európa és Kelet Ázsia között arra is járhatnak majd hajók nemcsak a szuezi csatorna felé. Putyin és csapata ezzel is igazolni akarja a hazai és a külföldi közvélemény előtt: van reális terve a jövőre. Az Ukrajna elleni „korlátozott hadművelet” pedig ennek a része, nem pedig egy világtól elszakadt diktátor abszurd döntése.
Mit akar Moszkva Ukrajnában?
Megszerezni a két orosz többségű tartományt – Donyecket és Luhanszkot – mondta egy indiai televízióban Lavrov orosz külügyminiszter. Akkor miért támadták meg Kijevet? Nem akarunk rendszerváltást Ukrajnában – jelentette ki az orosz külügyminiszter, aki ezúttal talán nem hazudott. Kezdetben nyilván voltak ilyen terveik, de a villámháború kudarca és a vártnál erősebb nyugati szankciók meggyőzhették Putyin csapatát: ez nem reális opció. Maradt a B terv: a két szakadár tartomány megszerzése és a korábban elfoglalt Krím félsziget annektálásának elismertetése. Ezt sem lesz könnyű elérni. Az ukrán ellenállás a vártnál erősebb. Az amerikaiak és a NATO többi országa öntik a fegyvert az ukrán hadseregnek, amelynek volt ideje felkészülni az ellenállásra.
Kijev álláspontja egyre keményebb: Zelenszkij elnök egy amerikai televízióban úgy nyilatkozott, hogy egyetlen négyzetcentiméterről sem mondanak le a béke érdekében!
Putyin tudatosan rombolja szét az infrastruktúrát Ukrajnában
A brit hírszerzés szerint az orosz hadsereg brutalitása kettős célt szolgál: a lakosság megfélemlítését és az ukránok moráljának meggyengítését. Ez eddig nem látszik túlságosan eredményesnek: az ukránok többsége egyre elszántabban száll szembe Putyinnal. Akinek a másik célja az az infrastruktúra lerombolásával, hogy a földdel egyenlővé tett Kelet Ukrajnában ő kezdhesse meg az újjáépítést. Állítólag már félre is tettek egy jelentősebb összeget erre a célra. A helyi lakosság, ha túléli a háborút, lehet, hogy gyűlölni fogja Putyint, de teljes mértékben ki lesz neki szolgáltatva: csakis Moszkvától függ majd, hogy ki mit kap azt követően, hogy Donyeck és Luhanszk tartomány „visszatér az Orosz Birodalomba” – természetesen „a lakosság kérésére” – éppúgy mint Nagy Katalin cárnő idejében.
Az újjáválasztott magyar miniszterelnök első külföldi útja a Vatikánba vezet majd. Ezt közölte Orbán Viktor sajtószóvivője. Legutóbb a választásokon győztes magyar miniszterelnök Varsóba utazott először. Csakhogy Putyin Ukrajna elleni háborúja miatt ott a fogadókészség nem a régi.
Míg a lengyel kormány a legelszántabb fellépést sürgeti Oroszország agressziójával szemben, a magyar kormány továbbra is igyekszik jó kapcsolatokat fenntartani Putyin elnökkel, aki az elsők között gratulált Orbán Viktor választási győzelméhez. Szijjártó Péter külügyminiszter, akit nemrég a Barátság érdemrenddel tüntetett ki Lavrov orosz külügyminiszter, tegnap diadalittasan jelentette, hogy megérkezett a nukleáris fűtőanyag Oroszországból a paksi erőműbe. Az energia szférára a NATO és uniós szankciók nem vonatkoznak, mert rövid távon Magyarország és néhány más tagállam nem tud ellenni orosz energia nélkül.
Canossa járás?
Ferenc pápa csak három órát töltött Budapesten az eucharisztikus kongresszuson. Utána pedig három napot Szlovákiában, ahol semmilyen különleges rendezvény nem volt. Csak egészen röviden találkozott Orbán Viktorral, komolyabb eszmecserére nem nyílt lehetőség. Nem véletlenül: a pápa nézetei homlokegyenest ellenkeznek a magyar kormányfő világképével. Míg Orbán Viktor szuverenista politikát folytat és szembenáll a nemzetközi szervezetekkel, nem engedte be a migránsokat a legutóbbi időkig, addig a pápa első látogatása épp a nagy migráns táborba vezetett Lampedusa szigetén. A Vatikán maga is vendégül látott közel-keleti migránsokat, akik ellen Orbán Viktor falat épített a magyar határon.
Aztán jött Putyin háborúja Ukrajna ellen, és összeomlott Orbán diplomáciája.
A magyar miniszterelnök villámgyorsan reagált, és nemcsakhogy beengedte a menekülteket Ukrajnából, de személyesen is sietett támogatásáról biztosítani őket a határon. A pálfordulást nyilvánvalóan értékelték a Vatikánban is annál is inkább, mert az Ukrajnából menekülők jelentős része görög katolikus vagyis vallásilag Róma fennhatósága alá tartozik. Ferenc pápának nem kellett változtatnia a magatartásán hiszen ő minden rászoruló menekült befogadásának a híve, Orbán viszont váltott és nem véletlenül. Most először találkozik Ferenc pápával úgy, hogy komolyan tárgyalhat vele. Abban reménykedhet, hogyha sikerül meggyőznie Ferenc pápát arról, hogy ő a nyugati értékrend őre a keleti végeken, akkor ez megnyithatja a kaput a nagyhatalmaknál is.
Biden amerikai elnök gyakorló katolikus. Számára a pápai találkozó referencia lehet.
Washington minden erővel az ellenzéket támogatta a választásokon, de az eredményekből minden bizonnyal levonták a következtetéseket. Orbán Trumpot támogatta a választásokon mint ahogy az USA ex elnöke is sietett neki gratulálni a győzelemhez. Orbán viszont pragmatikus, és tudja, hogy a demokrata adminisztrációval kell valamiféle modus vivendit találnia. Ez egyáltalán nem lesz könnyű. Ugyanaz a Victoria Nuland asszony a régióval foglalkozó külügyi államtitkár-helyettes Washingtonban, akivel az Obama adminisztráció idején Orbán Viktor kapcsolatai kifejezetten rosszak voltak. Orbánnak vissza kell szereznie a bizalom minimumát Washingtonban ahhoz, hogy sikeresen kormányozhasson további négy évig.
Brüsszel megér egy misét
Orbán Viktor és az Európai Unió központjának viszonya is mélypontra jutott. Megindult a jogállamisági eljárás Magyarország ellen. Sok milliárd euró egyelőre nem jön pedig enélkül a nemzeti együttműködés rendszerét nem lehet tartósan üzemeltetni – különösen válsághelyzetben nem. Brüsszel mögött a német-francia-olasz hármas szövetség dönt a fontos ügyekben. Ezért Orbánnak először a németekkel, a franciákkal és az olaszokkal kell megállapodnia. Pragmatikus politikusok ülnek mindenütt a döntéshozó helyeken, ezért a megállapodás egyáltalán nem kizárt. Ez már kiderült Macron francia elnök budapesti látogatás során is. A francia és a magyar álláspont közel áll egymáshoz a nukleáris energia és a közös európai hadsereg ügyében. A Rotschild bankház, Macron első munkahelye, a tanácsadója a Paks 2 programnak és Orbán Viktor új szuper bankjának.
Macron rendszeresen tárgyal Putyin orosz elnökkel, és fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy az USA és az Európai Unió érdekei nem esnek egybe a globális versenyben.
Scholz német kancellár és Draghi olasz miniszterelnök ugyancsak pragmatikus politikusok, akiket az ideológia a legkevésbé sem érdekel. Ezen az alapon Orbán Viktor tárgyalhat velük, sőt talán megegyezésre is juthat. Már persze, ha tényleg meg akar állapodni. Az, hogy ragaszkodik Szijjártó Péterhez, nem a változás jelét mutatja, de Orbán Viktor kaméleon: olyan politikát folytat, amelyiktől a legnagyobb hasznot reméli. Ez pedig azt jelentheti, hogy valamiféle modus vivendit kell találnia a nyugati nagyhatalmakkal. A vatikáni Canossa járás ennek lehet az első stációja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
