Emmanuel Macron athéni beszéde új hangsúlyt adott annak az európai vitának, amely arról szól, miként őrizheti meg a kontinens a stratégiai önállóságát egy olyan világban, ahol az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt saját érdekei mentén alakítja a globális rendet. A francia elnök és a német kancellár egyaránt az európai integráció mélyítését sürgeti – miközben kérdés, ki vezethetné azt az Európát, amelyet mindketten formálni szeretnének.
„Európának végre fel kell ébrednie, mert az Egyesült Államok, Oroszország és Kína egyaránt ellenünk dolgozik!” – jelentette ki Emmanuel Macron Athénban, miután tárgyalt Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnökkel. A francia államfő, akinek mandátuma jövőre lejár, 2017-ben került hatalomra, ám azóta csak részben tudta megvalósítani az általa tervezett európai reformokat. Macron szerint ennek elsősorban külső okai voltak: Angela Merkel kancellár nem támogatta elképzeléseit, mert Németország együtt kívánt működni Oroszországgal és Kínával. Az Egyesült Államok pedig nem nézte jó szemmel az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tartó európai–ázsiai együttműködés gondolatát, és igyekezett megakadályozni azt.
Putyin 2022. február 24-i ukrajnai agressziója után Európa és az Egyesült Államok közösen lépett fel Oroszországgal szemben. Moszkva ekkor szakított a Nyugattal, és Kínával alakított ki szoros szövetséget, amelyben Oroszország a gyengébb fél.
Macron szerint azonban az amerikai politika sem kedvez Európának.
„Trump első elnöksége idején sokan azt hitték, ez csak átmeneti anomália. A második ciklus alatt viszont kiderült: történelmi trendről van szó, amely Trump után is fennmaradhat. Ezért nekünk, európaiaknak össze kell fognunk”
– hangsúlyozta a francia elnök.
Macron athéni üzenete lényegében ugyanaz, mint amit Friedrich Merz kancellár fogalmazott meg Münchenben.
Európai szuperhatalom víziója
„Az elmúlt húsz évben Kína évente 5 százalékkal növekedett, az Egyesült Államok 2 százalékkal, Európa pedig mindössze 1 százalékkal. Fel kell gyorsítanunk a növekedést, ha nem akarunk végképp lemaradni. Egységes, 450 milliós európai piacra van szükségünk ahhoz, hogy egyenrangú versenytársai legyünk az Egyesült Államoknak és Kínának” – mondta Merz kancellár a müncheni biztonságpolitikai konferencián, ahol többek között Orbán Anita magyar külügyminiszterrel is találkozott.
Merz jelezte: az európai szuperhatalom megteremtéséhez számít Magyar Péterre, aki várhatóan nem fogja megvétózni a közös európai terveket. A korábbi magyar kormányfő vétói – elemzők szerint – gyakran egybeestek Moszkva és Washington érdekeivel, amelyek mindketten az Európai Unió gyengítésében voltak érdekeltek.
Európai vezetők Pekingben keresnek ellensúlyt Trump politikájával szemben
Nemcsak Macron, hanem a kanadai miniszterelnök, a brit kormányfő és a német kancellár is Pekingbe látogatott az elmúlt hónapokban. Kína ma a világ legnagyobb kereskedőhatalma: 1,4 milliárdos piaca óriási vonzerőt jelent, miközben a kínai export mindenütt erős versenytársnak számít. Peking együttműködést ajánl Európának az amerikai gazdasági nyomással szemben.
Kína ugyanakkor Donald Trumpot is várja, hiszen a pekingi vezetés elképzelése a világról a „G2” modell: Kína és az Egyesült Államok közösen irányítaná a globális rendszert. Trump lelkesedése mérsékelt, de a ritkaföldfém‑háborúban Kína megmutatta, milyen erőforrásokkal rendelkezik.
Miközben az Egyesült Államokban, Európában és Oroszországban egyre nagyobb a politikai bizonytalanság, Peking kivár – abban a hitben, hogy az idő neki dolgozik. Macron athéni beszédében arra figyelmeztetett: Európa végképp lemaradhat, ha nem lép fel egységesen.
A francia elnök és a német kancellár között azonban továbbra is nyitott kérdés marad: ha egyszer valóban létrejönne az európai szuperhatalom, ki vezesse azt.
