Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Putyin és a szentpétervári maffia

A politikai pályakezdő Putyin nemcsak a KGB, de a helyi maffia támogatására is számíthatott, sőt az ő segítségükkel tudta átvenni az irányítást Oroszország második legnagyobb városában. Szobcsak volt a polgármester, de az erős ember a külvilág számára ismeretlen Vlagyimir Putyin.

Nemrég megjelent könyvében a Financial Times egykori moszkvai tudósítója írt erről. Catherine Belton szerint Moszkvában is tartottak a Szentpéterváron kialakult titkosszolgálat – maffia szövetségtől. Primakov, a KGB akkori főnöke európai úriembernek tartotta magát a szentpétervári kollégákhoz képest. Moszkvában sokan meg is ijedtek amikor Putyin megkapta az FSZB vezetését, majd pedig miniszterelnök lett. Ismerték a módszereit, és féltek tőle. Hamarosan kiderült: egyáltalán nem alaptalanul. Putyin sok olyan oligarchával számolt le, aki hatalomra segítette. Mihail Hodorkovszkij évekre szibériai lágerbe került. Berezovszkijt Nagy Britanniában meggyilkolták. A brit kémelhárítás szerint az orosz titkosszolgálat gyilkolt.

Persze Putyin maga is félt: két lányát Szentpétervárról Németországba küldte tanulni nehogy otthon elrabolják őket. Aztán Moszkvába került, ahol vígan alkalmazta a Szentpéterváron kipróbált módszereket.

A maffia kapcsolat megmaradt

Bár Vlagyimir Putyin 20 éve Oroszország ura, de a kapcsolatai a nemzetközi maffiával azóta is megmaradtak – mondta a brit újságírónő, aki a 444-nek nyilatkozott. Ezeket a kapcsolatokat nem lehet szankciókkal szétzúzni.

Meg lehet-e buktatni Putyint?

Catherine Belton szerint ez ma igen nehéznek látszik. A hatalom második embere, Nyikolaj Patrusev tábornok olyan erős piramist szervezett meg Moszkvában, hogy csak nagyon kevés esélye lehet bármiféle más erőnek.

Putyin és Orbán kapcsolata? A Financial Times egykori tudósítója, aki most a Washington Postnak dolgozik eredetileg írt erről könyvében, de a végső változatból kihagyta. Hallott olyan pletykákat, hogy Putyin kezében valamiféle kompromittáló dokumentumok vannak Orbánról, de a részletekről nem tud semmit.

Szerinte érdemes lenne utánanézni a Gazprom magyar szerződéseinek is, hisz ezek biztosították a rezsi csökkentés alapját, amely jelentős politikai támogatást jelentett Orbán Viktornak. Tegyük hozzá, hogy a magyar miniszterelnök személyesen is igen szépen profitálhat a magas földgáz árakból hiszen a Svájcban bejegyzett magyar-orosz gáz kereskedő cég szárnyal. A részvényesei között pedig állítólag ott van maga Orbán Viktor is.

Catherine Belton, a Putyin emberei című magyarul most megjelent könyv szerzője mindenesetre ajánlja oknyomozó újságíróknak, hogy nézzenek ennek utána. Ha belegondolunk, hogy miképp tett el láb alól őt bíráló újságírókat Putyin, akkor ez a vállalkozás semmiképp sem tűnik kockázattól mentesnek…

ORBÁN NEM ALKUSZIK

Azt hallom szakértőktől, újságíróktól, hogy az olajembargó ügyében az Európai Bizottságnak is igaza van, hiszen közös fellépést szeretne elérni Oroszországgal szemben, annak van ereje, de Orbánnak is igaza van, hiszen Magyarország energiaellátásában nem nélkülözhető az orosz olaj.

Más elemző meg nem érti, hogy miért keménykedik Orbán, miért nem elég neki olyan haladék, mint amilyet Szlovákia, Bulgária és Csehország elfogad.

Ha Orbán korábbi államtitkára elmondja nekünk, hogy a probléma természetesen megoldható, más eredetű kőolajokból is kikeverhető az az anyag, amit Százhalombattán finomítani lehet, akkor ezt ugyanígy tudja Orbán jelenlegi államtitkára is. Igaz, más forrásból alighanem többe kerülne az olaj, mint oroszországi forrásból a Barátság olajvezetéken, de Orbánnál nyilvánvalóan a politikai szempont a döntő.

Amikor február 24-én megindult az orosz támadás Ukrajna ellen, és amikor az Orbán-kormány csatlakozni kényszerült az első szankciós csomagokhoz, sokan úgy gondolták, hogy Orbán külpolitikája megbukott, a Putyin-barátságnak vége. Nem mindenki gondolta ezt így, legalább ketten nem: Orbán és Putyin. És még ketten: Lavrov és Szijjártó.

Orbán hosszú távúpolitikai stratégiájának egyik központi eleme, hogy kis országként a nyugati demokráciáktól való függőség mérséklésére meghitt kapcsolatokat kell üzemeltetnie a putyini Oroszországgal.

Az Ukrajna előtti támadás előtti moszkvai látogatása alkalmával Orbán büszkén „magyar modellként” jellemezte ezt a gyakorlatot.

Ezért kell nemcsak atomerőművet építtetni a Roszatommal, az oroszokkal szövetkezni a vasúti járműgyártásban, de még a hármas metró szerelvényeit is Oroszországban felújíttatni a korszerűbb francia szerelvények vásárlása helyett, bármit szeretett volna a városvezetés. Ezt a stratégiát a háború sem befolyásolja.

Jó, Brüsszelben megteszi a kötelező köröket a szankciók elfogadásával, olykor-olykor még egy-egy hivatalos szövegben meg is említi, hogy Oroszország az agresszor, de mindig ügyel arra, hogy ne veszélyeztesse a Putyinhoz illetve Lavrovhoz fűződő kapcsolatot.

Szijjártó ragaszkodik a Lavrovtól átvett, de Putyintól kapott kitüntetéséhez. Nem lehet őket megbántani. Egyedül a hasonló helyzetű országok között Magyarország nem vesz részt az Ukrajnát segítő fegyverszállításokban. Lássuk be, Putyin számára ez a legfontosabb kérdés, hiszen a háború kimenetele szempontjából Ukrajna fegyverellátása a döntő. Az orosz állam működőképessége szempontjából pedig az olajbevételek, tehát az olajembargóban nem szabad részt venni, még olyan haladékkal sem, amilyet Ursula von der Leyen felajánl, és a többi érintett ország elfogad. És akkor Putyin lesz az első, aki megválasztásakor gratulál Novák Katalinnak, majd a választási győzelemhez Orbán Viktornak, és Dmitrij Medvegyev is megdicséri Orbánt a bátorságáért

Ha a másik huszonhat ország egyezik meg – az uniós intézményeken kívül – az embargóban, az orbáni Magyarország pedig kimarad, az a „magyar modell” szempontjából kifejezetten kedvező. Mellesleg a MOL sem jár vele rosszul.

Putyin tisztogat a hadseregben

0

Oroszország első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot felfüggesztették tisztségéből – közölte Zelenszkij ukrán elnök hírszerzési tanácsadója.

Alekszij Aresztovics a hírszerzés veteránja, még a szovjet időkben kezdte karrierjét a hadseregben. Szerinte Putyin annyira elégedetlen a hadműveletek alakulásával Ukrajnában, hogy a csapatok parancsnokát elfogatta és lecsukatta. A Harkov környéki harcokban Szergej Kiszel altábornagy irányította az első harckocsi csapatokat. Nem tudta elérni a kitűzött célt. Ahelyett, hogy megtörte volna az ukrán hadsereg védelmét, kénytelen volt visszavonulni. Két másik hadseregparancsnokot is leváltottak a kelet-ukrajnai hadszíntéren.

Aresztovics tanácsadó hangsúlyozta, hogy a Geraszimov vezérkari főnök bukásával kapcsolatos információ még nincs megerősítve. Az minden esetre komoly gyanúra ad okot, hogy a győzelem napi ünnepségen Moszkvában nem volt ott a díszemelvényen.

Geraszimov tábornok nemrég Ukrajnába látogatott, ahol csaknem meghalt. Az amerikai hírszerzés ugyanis bemérte az őt szállító konvojt, és megadta a koordinátákat az ukránoknak. A konvojt találat érte, de Geraszimov megúszta. Egy másik tábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok informatikai parancsnoka belehalt a támadásba. Így emelkedett tízre az Ukrajnában meghalt orosz generálisok száma.

Putyin a flottában is tisztogat.

Igor Oszipov admirálist, a fekete-tengeri orosz flotta parancsnokát letartóztatták, és szó van róla, hogy hadbíróság elé kerül. Ugyanez a helyzet Szergej Pincsuk altengernaggyal, aki ennek a flottának a második embere volt eddig.

Miért?

A tisztogatás fő oka az, hogy Putyin elrendelte: a Győzelem napjára az orosz hadsereg produkáljon olyan eredményt, amelyet ünnepélyesen bejelenthet Oroszországnak és a világnak. Ehelyett Kelet Ukrajnában az oroszok kénytelenek voltak visszahúzódni. Mariupol védői, az Azov dandár még mindíg tartják magukat a kikötővárosban.

Közben kiderült, hogy Putyin öngólt lőtt az invázióval, mert Finnország jelentkezett a NATO-ba, és Svédország is erre készül. Finnország 1918-ig az orosz birodalom része volt, de Lenin engedélyével elhagyhatta a birodalmat. A Hitler-Sztálin paktum után a Szovjetunió megtámadta Finnországot, és jelentős területeket szerzett meg tőle „stratégiai szükségszerűségre” hivatkozva. Válaszul a finnek támogatták a nácik háborúját a Szovjetunió ellen.

A második világháború után Finnország semleges állammá vált, mely a nyugati világ része lett, de vállalta, hogy területén nem tart NATO támadó fegyvereket. Most ennek lesz vége: Finnország hamarosan a NATO tagja lesz. Ennek következtében Oroszország nagyobb fenyegetéssel fog szembenézni mint Putyin Ukrajna elleni háborúja előtt.

Orbán megvétózná Finnország és Svédország NATO tagságát?

A New York Times, a befolyásos amerikai lap szerint Orbán Viktor miniszterelnök elkötelezettsége Putyin orosz elnök iránt közismert. Ezért előfordulhat, hogy a magyar miniszterelnök vétót emel Finnország és Svédország NATO tagságával szemben. Éppúgy mint ahogy vétójával akadályozza az Európai Unió olajembargóját Oroszországgal szemben.

A brüsszeli Politico szerint az Európai Unió egyelőre felfüggeszti az olajembargó elfogadtatását, mert a magyar kormány ellenállása miatt nem lát esélyt a konszenzusra.

Orbán és a NATO

Míg a magyar miniszterelnök évek óta harcot folytat Brüsszel ellen addig az észak-atlanti szerződéssel kapcsolatban nem ez a helyzet. Orbán tisztában van azzal, hogy Magyarország biztonsága a NATO-tól függ, ezen belül is elsősorban az Egyesült Államoktól.

A magyar miniszterelnök híve annak, hogy erős európai hadsereg jöjjön létre vagyis a NATO két lábon álljon.

Ne függjön kizárólag az Egyesült Államoktól Európa biztonsága. Ebben a tekintetben közel állnak nézetei Macron francia elnökhöz, aki szintén azt szeretné, hogy az Európai Unió játsszon önálló szerepet a globális diplomáciában. Ezt erős hadsereg nélkül nem tudja megtenni.

Ebből a szempontból nézve nem látszana épp okos ötletnek Finnország és Svédország NATO tagságának megvétózása. Nagyon nehéz lenne Magyarország érdekeire hivatkozni ebben.

Sokan úgy gondolják, hogy Putyin Magyarországra miniszterelnökére, Orbán Viktorra fog támaszkodni, hogy elutasítsák a kérelmeket.

Putyin kérése felülírhatja ezt? Nagy kérdés. Orbán Viktor ellensúlyoz, de semmiképp sem szeretne szembekerülni az Egyesült Államokkal. Márpedig ez azt jelentené.

Az orosz diplomácia realista: aligha kívánja beáldozni utolsó uniós barátját egy olyan ügyben, amely amúgy is veszett fejsze…

Putyin nem áll le – jósolja az USA hírszerzés egyik vezetője

Az orosz elnök Transznisztriát is Oroszországhoz akarja csapni, és ezért szárazföldi folyosót kíván nyitni Ukrajnából – állitja Avril Haines, a DNI igazgatója. Ez a szervezet koordinálja az amerikai hírszerzést.

Putyin nem éri be a Donbasz elfoglalásával hanem tovább terjeszkedne Dél felé. Transznisztriában oroszbarát enklávé működik már évtizedek óta. A terület Molodvához tartozik, de a kicsi és szegény állam semmiféle ellenőrzést sem gyakorol Transznisztria fölött. Putyin most megpróbálja destabilizálni Moldovát, hogy rávegye: ismerje el Transznisztria „függetlenségét” vagyis de facto csatlakozását Oroszországhoz. Moldova éppúgy mint Ukrajna jelentkezett az Európai Unióba. Macron francia elnök, aki jelenleg Franciaország nevében az Európai Unió soros vezetője is, kijelentette, hogy Ukrajna uniós tagsága még évekig elhúzódhat. Minden bizonnyal ugyanez a helyzet Moldovával kapcsolatban is.

Támadás Odessza ellen?

Avril Haines szerint ennek nagyon megnőtt a lehetősége, mert az oroszok többször is rakéta támadást intéztek a kikötőváros ellen noha azt korábban megkímélték. Az oroszok már elfoglalták Ukrajna két fontos kikötőjét, Herszont és Mariupolt. Ha Odesszát is megszereznék, akkor Ukrajna jórészt el lenne vágva a tengertől, amely pedig létfontosságú az export szempontjából. Jelenleg az orosz hadi flotta blokkolja az ukrán kikötőket, ezért az ukránok arra kényszerülnek, hogy szárazföldön szállítsák külföldre a gabonát. Ez a megoldás jóval kevésbé hatékony, de Putyin ezzel is gyengíteni kívánja Ukrajnát.

Avril Haines szerint Putyin hosszú felőrlő háborúra készül. Csakis hagyományos fegyverek bevetésével. Nukleáris fegyvert az oroszok csak akkor vetnének be, ha létükben éreznék fenyegetve magukat – nyugtatta meg a közvéleményt az USA hírszerzését koordináló hivatal igazgatója.

Médialázadás Putyin ellen

„Vlagyimir Putyin szánalmas diktátor, akinek üldözési mániája van” – ezzel lepte meg olvasóit a Lenta.ru portál, ahol mindeddig az elnök propaganda gépezete volt az úr.

Szimbolikus, hogy a lázadást épp május 9-re, a Győzelem napjára időzítették. Nemcsak egy cikkről van szó: „A háború nem feledtetheti a gazdasági csődöt, Putyinnak mennie kell!” – írja egy másik szerző. A harmadik cikk nekimegy a hadseregnek, amely Oroszországban szent nemzeti szimbólumnak számít. Ehelyett most a Lenta.ru azt közölte , hogy Putyin hadserege Ukrajnában „tolvajok és martalócok serege lett”!

Két szerkesztő névvel is felvállalta a merész kísérletet, melyért akár 15 éves börtönbüntetés is járhat manapság Oroszországban. A Lenta hírügynökségben az utolsó nagy tisztogatás 2014-ben volt. Abban az évben amikor Putyin annektálta a Krím félszigetet. A kirúgott újságírók megalakították a Medúza portált. Ez népszerűvé is vált, de Putyin az Ukrajna elleni háború miatt annyira megszigorította a média ellenőrzését, hogy a független sajtónak nem maradt igazi esélye Oroszországban.

Hekker támadás?

Ezt állitja a Lenta.ru főszerkesztője. Vlagyimir Todorov szerint reggel kilenckor hekker támadás történt a korábban sziklaszilárd Putyin barát portál ellen. Ennek célja az „Ukrajnában folyó korlátozott hadművelet akadályozása volt.” Többet nem kívánt mondani a főszerkesztő. Menetközben azonban külföldről elérték a két lázadó szerkesztőt, akik közölték, hogy ők írták illetve engedélyezték a Putyin ukrajnai agresszióját bíráló cikkeket.

Az állami televíziót is kínos meglepetés érte, mert ukrán hekkerek a Győzelem napján azzal vádolták meg Putyint a képernyőn, hogy „gyerekek és nők vérével hadakozik Ukrajnában”.

Putyin igyekszik maximálisan elzárni Oroszországot a világtól, hogy ki ne derüljön: az egész nyugati világ elítéli az Ukrajna elleni háborút. Az internet korában a teljes zárás aligha lehet sikeres. Ráadásul egyre másra érkeznek a koporsók Ukrajnából. A probléma megoldására mozgó krematóriumokat alkalmaz az orosz hadsereg Ukrajnában.

Egyre kevésbé népszerű a háború Oroszországban

Dél Oszétiában, a Grúziától elcsatolt tartományban maga az elnök fogadta a hazatérő front harcosokat. Miután sokan közülük rokkanttá váltak, ezért ki nem fogytak a panaszból. A hadsereget rosszul irányítják, gyakran elfogy az üzemanyag és a lőszer a tankokból. A sebesült katonákat magukra hagyják, alig gondoskodnak róluk. Csak nem azt akarjátok mondani, hogy el is veszthetjük a háborút Ukrajnában? – kérdezte a meghökkent elnök. „De pontosan ez a véleményünk. Ha minden így megy tovább, akkor veszíthetünk Ukrajnában” – mondták a hazatért front harcosok Dél Oszétiában, melyet Putyin a Grúzia elleni háború (2008) után csatolt de facto Oroszországhoz.

Miért sürgeti az USA annyira az orosz energiabojkottját?

A USA egyáltalán nem csak azért, hogy ezzel az Európai Unió is beálljon a sorba és szankcióival próbáljon meg csapást mérni Putyin rendszerére. Kezdetben az Európai Unió nem is akart energia szankciókat Oroszországgal szemben mondván azok túlságosan is sokba kerülnének.

Miután  Blinken USA külügyminiszter és és Austin hadügyminiszter elutazott Kijevbe visszatérőben Rammsteinben, a fontos amerikai légitámaszponton  találkoztak szövetségeseikkel. Közölték: mindaddig lesznek ilyen találkozók amíg Putyin agressziója tart Ukrajnában. Az amerikaiak nem titkolták: elhúzódó konfliktussal számolnak. Burns, a CIA igazgatója szerint Putyin ahelyett, hogy kivonulna Ukrajnából, előre menekül, és kettőzi a tétet, hogy valamiféle győzelmet csikarjon ki.

Az amerikaiak rávették Németországot: támogassa az uniós olajembargót Oroszországgal szemben. A következő lépés az lesz, hogy a gáz embargóra próbálják meg rávenni európai szövetségeseiket. Miért?

Szép új világ

Az USA egyrészt szépen profitál ebből, mert a méregdrága palagáz és palaolaj piacképes. De ez csak a rövidtávú játszma hosszabb távon olyan nyugati szövetséges rendszert akarnak, amely betartja a karbon vállalásokat. Vagyis mindenki rohamtempóban leszokik a hagyományos energiahordozókról. Mire jó ez? Egyrészt megfelel az ország karbon vállalásának, másrészt pedig karbonadóval lehetne sújtani azokat az országokat, amelyek késlekednek a klímasemlegességgel.

Mindenekelőtt Oroszországról és Kínáról van szó, az USA két stratégiai ellenfeléről. De nemcsak róluk hanem olyan amerikai szövetségesekről is mint India vagy Szaúd Arábia. Nem véletlenül pokoli rossz a viszony Washington és Rijád között. A Biden adminisztráció stratégiai elképzeléseiben Szaúd Arábiának nem jut hely. Mohamed bin Szalman trónörökös nem is titkolja: várja vissza Trumpot a Fehér Házba. Trump a hagyományos energia lobbi embere, ezért számára a karbonadó olyan kitaláció, amelyet el kellene mielőbb felejteni. A probléma csak az, hogy hosszútávú gazdasági programokról van szó, melyekről ad hoc politikai döntések születnek. Hogy lehet hosszútávú gazdasági döntéseket hozni úgy, hogy teljes a politikai bizonytalanság Washingtonban? Az USA szövetségesei csak reménykedhetnek abban, hogy a nyugati világ vezető ereje a közeljövőben eldönti: merre tovább? Leadership célok nélkül nem tűnik a siker receptjének.

A háború 74. napja – (folyamatosan frissítve)

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

 

 

  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója aki tegnap Kijevben elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Joe Biden amerikai elnök és Justin Trudeau kanadai miniszterelnök telefonbeszélgetést folytatott Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. „Eltökélt szándékunk, hogy támogassuk az ukránokat, és bíróság elé állítsuk az orosz rezsimet. Holnap megvitatjuk ezt a G7 többi vezetőjével” – mondta Justin Trudeau.
  • Az ukrán vezérkar közölte: „A helyzet Besszarábia irányában továbbra is feszült. A Moldovai Köztársaság Dnyeszteren túli régiójában a fegyveres erők és az orosz csapatok bevetési egységeinek egységei teljes harckészültségben állnak.”
  • Déli hadműveleti parancsnokság jelentette, hogy Bayraktari drónnal megsemmisített egy orosz Serna leszállóhajót és két Raptor rohamhajót Zmiiino közelében.
  • Külföldön az ukrán hadsereg tűzéreiit megtanítják kezelni a brit hordozható Starstreak SAM-eket és a 155-ös kaliberű tüzérségi fegyvereket, és tárgyalások folynak pilóták kiképzéséről is.
  • A The Guardian Boris Johnson brit miniszterelnök nyilatkozatára hivatkozva írta, hogy Nagy-Britannia további katonai segítséget nyújt Ukrajnának 1,6 milliárd dollár értékben.
  • Odesszában és Ukrajna 21 városában is légiriadót rendeltek el. A városok között található a főváros, Kijev is.
  • Adon Gebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója (WHO) elmondta, hogy a béke az az orvosság, amelyre most Ukrajnának a legnagyobb szüksége van. Megjegyezte, hogy a WHO nem tudja ezeket biztosítani.
  • Szerhij Volina, aki más ukrán harcosokkal együtt továbbra is a mariupoli Azovstal bunkerekben védekezik, Facebookon elmondta, hogy a védők egy pokoli valóságshow-ban találták magukat, amelyet az egész világ néz. És továbbra is remélik, hogy megszületik a döntés megmentésükről.
  • William Burns, az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség igazgatója elmondta, hogy nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy Oroszország nukleáris csapásra készülne Ukrajna területén.
  • Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes Facebook oldala szerint, hogy minden nőt, gyermeket és idős embert evakuáltak a mariupoli Azovstalból.
  • „Az oroszországi gáz visszautasítása kevesebbe kerül az EU-nak, mint a covid első éve.”  Mondta Andriy Pyshny, a szankciócsoport tagja, meg azt is, hogy amire szükség van az oroszországi olaj- és gázembargóhoz, az az összes orosz bank SWIFT-ről való leválasztása és a teljes kereskedelmi blokád.
  • Az Egyesült Államok akár 15 millió dolláros jutalmat ígért az orosz Conti hackercsoporttal kapcsolatos információkért, amelyeket világszerte rosszindulatú cselekményekkel vádolnak – mondta Ned Price, a külügyminisztérium szóvivője. Az FBI becslései szerint több mint 1000 áldozat fizetett a Conti zsarolóinak több mint 150 millió dollárt.

Puccs Putyin ellen?

Az elnök örökös munkaadója, az egykori KGB a hírek szerint torkig van a háború kudarcával Ukrajnában. Ezért a hadsereg néhány vezetőjével együtt puccsot szerveznek Putyin eltávolítására.

Amióta az orosz elnök elfogatta és a rossz emlékű lefortovoi börtönbe csukatta Szergej Beszeda tábornokot, az FSZB hírszerzésének vezetőjét egy másik magasrangú tiszttel együtt, pocsék a kapcsolat a KGB utód szervezete és Putyin között – állapította meg a jólértesült Agentur hírügynökség vezetője, Andrej Szoldatov. Beszeda tábornok volt a felelős az Ukrajnával kapcsolatos hírszerzésért Moszkvában. Nem lehet tudni, hogy csak gyenge hírszerzői munkával gyanúsítja őt Putyin vagy pedig tudatos szabotázzsal? Sokan ellenezték az Ukrajna elleni katonai akciót Putyin környezetében is. Az Agentur szerint mindkét lecsukott magasrangú hírszerző tiszt éveken át irányította a hírszerzést Ukrajna ellen. Most jelentős átszervezés várható az FSZB-ben, amely eddig Putyin biztos hátországa volt.

Putyin nagyon fél

Az orosz elnök megnövelte személyes testőrségének a létszámát, mert maga is tisztában van azzal, hogy növekszik az elégedetlenség a tisztikarban az Ukrajna elleni háború sikertelensége miatt. Putyin Ukrajnába küldte első számú katonáját, Valerij Geraszimov tábornokot. A vezérkari főnököt majdnem kilőtték az ukránok! Hajszálon múlt a dolog, mert a konvojban utazó másik tábornokot halálos találat érte. Ő irányította az informatikai hadviselést Ukrajnában. Kijev szerint már kilenc orosz generális halt meg Ukrajnában. Az amerikaiak real time információkkal látják el az ukrán hadsereget, amely ennek alapján vadászik az orosz főtisztekre. Ez is kínos kudarc hiszen az oroszok nem tudják megvédeni még a tábornokokat sem az ellenséges tűz elől.

A kudarcok láttán az FSZB néhány vezetője puccs szervezésébe kezdett. Ehhez megnyert több tábornokot is a hadseregből. Washingtonban kezdettől fogva ebben reménykednek: az elégedetlen tisztikar félreállitja Putyint. Utódával pedig könyebb lenne megegyezni.

A minta a náci Németország

A szövetségesek európai partraszállása után minden képzett német katona előtt nyilvánvalóvá vált: a náci Németország összeroppan a bekerítésben. Tudták, hogy Hitler nem alkuszik, és őt nem fogadnák el a nyugatiak. Megpróbálták megölni. Von Stauffenberg ezredes, a Führer korábbi elszánt híve, fel is robbantotta a bombát, de Hitler megmenekült. Következett a megtorlás. Az összesküvés minden elérhető tagját kivégezték. A Wehrmacht tábornokai mellé SS komisszárokat állítottak, akik megakadályoztak mindenfajta önálló akciót. A háború elhúzódott, csak májusban ért véget.

Putyin épp ennek a győztes háborúnak az évfordulóján szeretné ünnepelni az Ukrajna elleni sikert. A puccsisták pedig ezt akarják megakadályozni hiszen katasztrófának tartják a háborút Oroszországra nézve is.

Ki pótolná Putyint, ha …

0

A betegeskedő orosz diktátor moszkvai források szerint megnevezte azt az embert, aki arra az időre átvenné a helyét míg őt megműtik. Egyáltalán nem meglepő, hogy Putyin olyan emebert jelölt, akik kísértetiesen hasonlít rá: egész életét az állambiztonságnak szentelte.

Nyikolaj Patrusev tábornok 1951-ben született vagyis egy évvel idősebb Putyinnál. Az orosz diktátor politikai karrierje azzal kezdődött, hogy átszervezte a KGB-t, melyet FSZB-nek kereszteltek át. Amikor Putyin rakéta sebességgel elindult felfelé: előbb miniszterelnök majd villámgyorsan államfő lett, Patrusev vette át az állambiztonság irányítását. 1999 és 2008 között volt az FSZB igazgatója. Érdemes emlékeztetni arra, hogy ezekben az években fojtották vérbe a csecsenek iszlamista mozgalmát. A brutális leszámolásról író Politkovszakáját meggyilkolták. Az ellenzék és a sajtó megregulázása már megkezdődött, de ez csak napjainkra érte el egy rendőrállam szintjét, ahol minden és mindenki állandóan magán érezheti a hatalom szemét olykor kezét is.

2008 után Nyikolaj Patrusev a Védelmi Tanács titkára lett. Ez a szervezet már a sztálini időket idézi: teljhatalmú döntéshozó szerv a diktátor kezében. Minden bizonnyal itt döntöttek az Ukrajna elleni háború megindításáról.

Már javában tartott az orosz agresszió Ukrajnában amikor Nyikolaj Patrusev találkozott Jake Sullivan-nel, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A megbeszélésről nem szivárgott ki semmi.

Honnan tudtak az amerikaiak olyan sokat az Ukrajna elleni támadásról?

Washingtonból hónapokkal az agresszíó előtt folyamatosan jöttek a figyelmeztetések: az orosz haderő beavatkozásra készül  Ukrajnában! Biden elnök megbízatásából William Burns, a CIA igazgatója Moszkvába repült, hogy tárgyaljon Putyinnal. Már nem tudott bejutni hozzá, de telefonon hosszasan tárgyaltak egymással. Burns jól ismeri Oroszországot, mert évekig volt ott az Egyesült Államok nagykövete. A CIA nyilvánvalóan kiváló munkát végzett ebben az ügyben, de az sem kizárt, hogy a legfelsőbb orosz vezetésből szivárogtak ki információk. Hírek szerint sokan ellenezték az Ukrajna elleni háborút Putyin legközelebbi környezetében is. Most ez már veszett fejsze nyele.

Biden elnök elmondta: szeretnék megbuktatni Putyint! Később visszavonta ezt az „elszólását”, de valószínűleg tudatosan megtervezett kommunikációs akcióról volt szó.

Harapófogó?

A Záhonytól San Franciscoig tartó nyugati szövetség Nyugatról míg a távol-keleti négyes paktum (USA, Japán, India és Ausztrália) Keletről fogná közre Oroszországot és Kínát. Ez a washingtoni elképzelés, melynek a célja az 1945 után kialakult amerikai világrend fenntartása.

Kína egyáltalán nem kívánja eljátszani a rá kiosztott szerepet: amennyire lehet, ki akar maradni a konfliktusból. Jang Csiecsi, Kína első számú diplomatája nyolc órán keresztül tárgyalt erről Rómában Jake Sullivan, nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak szavakban támogatják az oroszokat, de óvakodnak a katonai szövetségtől. Számukra a Nyugat százszor fontosabb mint Oroszország.

Az amerikai elképzelések azért sem reálisak, mert 1945 óta alaposan megváltozott a világ. Az 1,4 milliárd lakosú Kína a világ második számú nagyhatalma lett. Hatalmas piaca mágnesként vonza a külföldi – köztük amerikai cégeket. Még az oroszok esetében is csak félsiker a kizárási kísérlet a világgazdaságból, Kína esetében ez elképzelhetetlennek tűnik.

Az amerikai diplomáciának valamiféle modus vivendit kell találnia Kínával.

Jön a G2?

Ezt javasolta Hszi Csinping elnök Hangcsouban, ahol először rendezték meg a G20 csúcs konferenciát Kínában. A résztvevők értették a finom célzást, de udvarias mosollyal hallgatták a kínai elnök merész elképzelését. Majd megindult a szankciós kampány az Egyesült Államokból Kína ellen. Kiegészítve azzal, hogy Washingtonban hirtelen aggódni kezdtek amiatt, hogy elnyomják az ujgurokat az északnyugat kínai határtartományban. Megindult a bírálat Hszi Csinping elnök ellen is noha korábban Trump elnök unokája kínai nyelvű dalban köszöntötte őt a születésnapján.

Kínában ősszel kommunista pártkongresszust rendeznek. Ezen Hszi Csinping elnök bebetonozhatja a hatalmát. A kínaiak hosszú távra gondolkodnak. Washingtonban visszatérhetnek a hatalomba a republikánusok, akik hagyományosan jobb kapcsolatra törekszenek Kínával. Nixon inditotta el a közeledés folyamatát 50 éve. Akkor Kína elmaradott ország volt, most viszont vezető szerepet követel a világban. A diplomatáknak mindenütt bőven lesz munkájuk hiszen e két világhatalom kapcsolatától függhet a világ jövője is.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!