Kezdőlap Címkék Putyin

Címke: putyin

Amerikai – kínai csúcs Balin?

Október óta először találkozott az Egyesült Államok és Kína külügyminisztere, akik mindketten résztvettek a G20 tanácskozáson az indonéz szigeten. Antony Blinken és Vang Ji a hírek szerint előkészítették a két államfő találkozóját ugyancsak Bali szigetén.

A G20 csúcsértekezletet novemberben rendezik meg Indonéziában, és ebből az alkalomból találkozhatna egymással Biden és Hszi Csinping. A két államférfi egyébként jól ismeri egymást még abból az időszakból amikor mindketten alelnökök voltak. A CIA állítólag fontos információkkal is szolgált Hszi Csin-ping akkori alelnöknek a kínai belpolitikával kapcsolatban. Biden akkori alelnök arról tájékoztatta a hatalomra készülő Hszi Csin-pinget, hogy hazai ellenfele, Po Hszilaj puccsot tervez ellene. Hszi Csin-ping köszönte szépen az információt. Hazatérve megakadályozta a puccsot, majd hatalomra kerülve leszámolt Po Hszilajjal, aki korrupciós váddal került börtönbe.

Akkor az USA Hszi Csin-pinget támogatta a belső harcokban, de ez megváltozott azóta, hogy a kínai elnök nyíltan jelezte: Kína az USA-val egyenrangú nagyhatalomként akar beleszólni a világ ügyeibe. Hszi Csin-ping elnök ezt akkor jelentette be amikor a G20 csúcstalálkozót Kínában tartották. Azóta Kína az USA első számú ellenfelének számít, Hszi Csin-ping pedig kommunista diktátornak.

Lavrov idő előtt távozott

Heves szócsatára került sor az orosz és az amerikai külügyminiszter között. Blinken jó diplomáciai érzékkel azon a ponton támadta az oroszokat, amely a G20 államokat a leginkább érdekli. Ez pedig az, hogy

az ukrajnai gabona export akadályozásával Putyin élelmezési világválságot robbantott ki.

Ennek a következménye sok országban az lehet, hogy destabilizálódik a politikai hatalom, és megindulhat a migráns áradat a gazdag államok felé. Ettől mindenütt tartanak az egész világon.

Résztvesz-e Putyin a G20 csúcstalálkozón? A nyugatiak nemigen kívánnak szóba állni vele az Ukrajna elleni agresszió óta. Kína viszont támogatja az oroszok részvételét. Indonézia elnöke mint házigazda Moszkvába és Kijevbe utazott, hogy megpróbáljon közvetíteni, de ő sem járt eredménnyel. Felmerült az a lehetőség is, hogy Putyin virtuálisan vegyen részt a G20 csúcson. Bali szigete jó messze van Moszkvától, és kérdés: Putyin egészségi állapota vajon megenged-e ilyen távoli utazást? Diplomáciai szempontból előnyös megoldás lenne, ha Putyin csak virtuálisan venne részt a tanácskozáson, mert elkerülhetővé válna a személyes konfrontáció. Putyin eddig csak egyetlen külföldi útra vállalkozott azóta, hogy megindította az orosz offenzívát Ukrajna ellen (február 24): a volt Szovjetunió két legszegényebb tagállamában járt. Tadzsikizstánban és Türkmenisztánban fogadták, és ez jól mutatja azt, hogy az Ukrajna elleni agressziót az egykori szovjet tagállamok jó része is elítéli.

Oroszország diplomáciailag hihetetlen mértékben elszigetelődött.

Ráadásul Türkmenisztánban meg is viccelték Putyint: még annál is nagyobb asztalhoz ültették mint amilyennél ő szokta fogadni vendégeit Moszkvában – a többi között Orbán Viktor miniszterelnököt is.

“Kolosszális hiba lenne Ukrajna lerombolása “

Ez a véleménye egy korábban Putyin hű oligarchának, Oleg Gyeripaskanak. A Ruszal dollár milliárdos tulajdonosa sajtóértekezleten bírálta a háborút Moszkvában.

“Itt ülünk és a győzelemre várunk. Milyen győzelemre? Kinek a győzelmére?” – tette fel a kérdéseket az orosz alumínium ipar koronázatlan királya, akinek komoly vállalkozásai voltak az Egyesült Államokban is.

“Engem nagyon aggaszt, hogy milyen gyorsan feladtunk mindent, amit a huszonegyedik században elértünk.“

Arra emlékeztetett, hogy Putyin elnökségének első szakaszában együttműködött a Nyugattal. Ennek eredményeképpen Oroszország fellendült és az életszínvonal növekedett. Putyin elnök részt vehetett a nagyhatalmak csúcstalálkozóin: korábban a G7 G8 volt hiszen Oroszországot is bevették maguk közé a többiek. A Krím félsziget megszállása után zárták ki Putyint.

Oleg Gyeripaska ugyan óvakodott attól, hogy nyíltan bírálja Putyin Ukrajna elleni agresszióját, de elmondta a meglepett újságíróknak, hogy

“Ukrajna lerombolása kolosszális hiba lenne. Számunkra is”

– hangsúlyozta az oligarcha.

Rámutatott arra, hogy “a szankciók jobban sújtják Oroszországot mint Európát”. Ez nagyon merész kijelentésnek számít Putyin birodalmában, ahol a hivatalos propaganda állandóan azt hangoztatja, hogy “a szankciók jobban fájnak a Nyugatnak mint nekünk. ”Oleg Gyeripaska tudja, hogy miről beszél hiszen ő is fekete listára került az Egyesült Államokban, Nagy Britanniában és az Európai Unióban.

Putyin még mindig a győzelemre tör

Legalábbis a szóvivője ezt hangsúlyozta kedden is. Dmitrij Peskov kijelentette: “az ukrán nacionalisták  akár ma is letehetik a fegyvert”.

A G7 nagyhatalmak vezetői ismét támogatásukról biztosították Ukrajnát. A Németországban megtartott csúcsértekezlet után Olaf Scholz kancellár kijelentette:

“szankciókkal egyre drágábbá tesszük Putyin számára gazdaságilag és politikailag a háborút.”

A NATO madridi csúcstalálkozóján is Ukrajna a fő téma. Finnország és Svédország épp azért akar belépni, hogy megvédje magát az orosz fenyegetéstől. A csúcstalálkozó előtt elhárultak az akadályok: Erdogan török elnök immár nem kívánja megvétózni Finnország és Svédország NATO tagságát.

Új főparancsnok  az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornok leváltásáról már régóta elterjedtek hírek hiszen négy hónappal Ukrajna megtámadása után még mindíg nem sikerült elérni a stratégiai célt: az ukrán fegyveres erők összeroppantását.

Az oroszok mundenható ura úgy találta Dvornyikov tábornok alkoholizmusa már parancsnoki tevékenységének rovására ment. Dvornyikov, aki Szíriában bizonyított, most sem volt eredménytelen hiszen Kelet Ukrajnában az oroszok harci sikereket értek el. Csak épp nem akkorát, hogy a tárgyalóasztalhoz kényszerítsék Zelenszkij ukrán elnököt. Putyin most már minden bizonnyal tűzszünetet akar hiszen nemigen reménykedhet abban, hogy megnyeri a háborút, és uralma alá kényszeríti egész Ukrajnát.

A brit és az amerikai hírszerzés korábban azt tartotta valószínűnek, hogy a légierő eddigi parancsnoka veszi át az ukrajnai orosz csapatok főparancsnoki tisztét. Putyin másképp döntött: a politikai főcsoportfőnököt bízta meg azzal, hogy vigye dűlőre a harcokat Ukrajnában.

A főkomisszár, akinek komoly katonai múltja van

Trockij, a Vörös Hadsereg megalapítója találta ki, hogy az orosz hadseregben legyenek politikai tisztek, akik ellenőrzik a katonai vezetőket, és harcra buzdítják a legénységet.

A főkomisszár azután a szovjet rendszer fontos szereplője lett, tagja a kommunista párt központi bizottságának.

Sztálin főkomisszárja csúfosan megbukott akkor amikor a nácik offenzívája Moszkvát fenyegette 1941-ben. A tábornok félt, berúgott és eltévedt a fronton, a senki földjére került. Minthogy hallott a nácik Kugel befehl-jéről vagyis arról, hogy a komisszárokat azonnal agyonlövik, ezért letépte rangjelzését,  és megszabadult kommunista párttag könyvétől. Ilyen állapotban találtak rá a szovjet csapatok, akiknek példát kellett volna mutatnia. Sztálin parancsára kivégezték.

A Szovjetunió bukása után is megmaradt a politikai tisztek rendszere noha az ortodox egyház is mind nagyobb szerepet játszik ezen a téren.

A legutóbbi időkig Genagyij Zsidko vezérezredes töltötte be ezt a tisztséget. Ám amikor a hétvégén Ukrajnába látogatott Szergej Sojgu hadügyminiszter társaságában, akkor a televízióban nem úgy mutatták be mint politikai főcsoportfőnököt hanem csak mint Zsidko vezérezredest. Ebből a brit és az amerikai hírszerzés arra következtetett, hogy ő az új orosz főparancsnok Ukrajnában.

Elődjéhez hasonlóan ő is harcolt Szíriában méghozzá az orosz csapatok vezérkari főnöke volt 2016-ban a közel-keleti országban. Valerij Geraszimov hadseregtábornok, az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke, már ott megdicsérte mint “leleményes és önálló, kreatív döntésekre képes parancsnokot”.

Erre most nagyonis szüksége lesz Zsidko vezérezredesnek, ha nem akar elődjéhez hasonlóan két hónap után megbukni.

Putyin elnök sikert vár el tőle, mert minél tovább tart a háború Ukrajnában annál inkább csökken Oroszország gazdasági ereje és nemzetközi presztízse.

Jellemző, hogy Putyin legfontosabb “szövetségese” Hszi Csinping elnök épp akkor rúgta ki orosz kontakt emberét amikor a BRICS virtuális csúcsot rendezték meg Pekingben. A kínai elnök tanácsadói pedig nyíltan arról beszélnek és írnak, hogy Oroszország elveszítheti a háborút Ukrajnában. Nemcsak azért, mert gazdaságilag egyre gyengül hanem azért is, mert az orosz fegyverek általában egy generációval el vannak maradva a Nyugattól. Ha ezek a korszerű nyugati fegyverek megérkeznek Ukrajnába, és megfelelően kiképzett ukrán katonák használják őket, akkor ellensúlyozni tudják az oroszok mennyiségi fölényét.

Új főparancsnok az Ukrajnában harcoló orosz csapatok élén

Az amerikai és a brit hírszerzés információi szerint Putyin elnök leváltotta Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot a Déli katonai körzet éléről és egyben az ukrajnai “különleges hadművelet” vezetőjének posztjáról. Az orosz hadsereg érdemdús veteránja nem ért el kézzelfogható eredményt a négy hónapja zajló háborúban bár előrenyomult Kelet Ukrajnában, de nem tudta megtörni az ukrán csapatok ellenállását.

Alekszandr Dvornyikov tábornok korábban Szíriában bizonyított, ahol a légierő és a tüzérség felhasználásával megvédte Asszad elnök rendszerét. A Bellingcat szerint  Putyin fokozódó alkoholizmusa miatt meneszettte Alekszandr Dvornyikov hadseregtábornokot.

Az Institute for Study of War amerikai biztonságpolitikai intézet szerint az új főparancsnok szintén Szíriában szerzett érdemeket. Szergej Szurovikin tábornok brutalitása még a többi orosz tábornokét is felülmúlta. Putyin valószínűleg ezért is választotta ki a főparancsnoki posztra Ukrajnában. Szurovikin hadseregtábornok hírhedten korrupt katona, aki a légierő parancsnokaként igen sok kétes ügybe keveredett. Az amerikai biztonságpolitikai intézet ezenkívül megemlíti, hogy a légierő eddig különösen gyengén teljesített Ukrajnában. Míg Szíriában a korlátlan légi fölény birtokában az oroszok viszonylag könnyen felülkerekedtek, Ukrajnában más a helyzet. Bár a támadás első napjaiban az oroszok megsemmisítették az ukrán légvédelem jórészét, de ezt a nyugati segítség révén jelentős részben pótolták. Ennek következtében az oroszok nem használhatják ki a légi fölényüket a megfelelő hatékonysággal. A brit hírszerzés szerint az orosz harci gépek nemigen repülnek be az ukrán légtérbe, mert tartanak a légvédelmi rakétáktól. Ehelyett kilövik saját rakétáikat a megadott célpontoktól távol. Emiatt sok a téves találat és a civil áldozat.

Leváltották a légi deszant parancsnokát is

Andrej Szergyukov vezérezredes volt a kék sapkás elit alakulat vezetője. Már az ukrajnai hadművelet első napjaiban megbuktak amikor nem sikerült elfoglalni a Kijev körüli repülőtereket. Az ukrán csapatok sokat megöltek közülük, mert a támadás nem volt annyira meglepetésszerű mint ahogy az oroszok erre számítottak.

Mihail Tyeplinszkij vezérezredes lett a kéksapkás elit alakulat új parancsnoka. Ő eddig a Déli katonai körzet vezérkari főnöke volt vagyis Dvornyikov hadseregtábornok helyettese az ukrajnai hadműveletekben.

A brit és az amerikai hírszerzés értékelése szerint a személyi változások Putyin zavarát mutatják hiszen a villámháború immár az ötödik hónapjába érkezett, és az orosz csapatának eddig nem sikerült döntő fordulatot ki erőszakolniuk Ukrajnában.

Elkobozták egy orosz Duma képviselő ingatlanvagyonát Münchenben

Először fordult elő Németországban, hogy egy feketelistára került orosz vezető vagyonát ne csak befagyasszák hanem meg is szerezze azt a német állam. Ugyanez történt a Duma képviselő bankszámláival is.

L. az Európai Unió szankciós listájára került még azt megelőzően, hogy Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen. A szóbanforgó Duma képviselő ugyanis megszavazta a “Luhanszki Népköztársaság” és a “Donyecki Népköztársaság” függetlenségét. Putyin ezután támadta meg Ukrajnát február 24-én. A szóbanforgó Duma képviselő, akinek nevét a bajor ügyészség nem közölte, az agresszió  leglelkesebb támogatói közé tartozik.

“Tudomásom szerint most először fordul elő Németországban, hogy szankciós listán szereplő oroszok vagyonát nemcsak befagyasztjuk, de el is kobozzuk”

– közölte Anne Leiding, a bajor ügyészség egyik vezető ügyésze. Aki azt is elmondta, hogy a Duma képviselő és felesége bankszámláit is átvették. A pár ugyanis kiadta az ingatlanokat, és ebből havi 3500 eurós bevételre tett szert. A bérlők bent maradhatnak az ingatlanokban, de a bérleti díjat ezután nem az orosz Duma képviselő és neje kapja hanem a müncheni bíróság.

4,5 milliárd eurós orosz vagyon

Christian Lindner pénzügyminiszter közölte, hogy ilyen hatalmas vagyont foglaltak le a szankciós listákon szereplő oroszoktól Németországban. Ebben ingatlanok és luxusjachtok éppúgy benne vannak mint részvény pakettek és bankszámlák.

Nemcsak az Európai Unió vezetett be szankciókat Oroszország ellen Putyin ukrajnai agressziója miatt – hangsúlyozza a német közszolgálati Deutsche Welle. Az Egyesült Államok, Nagy Britannia, Ausztrália és Japán is fekete listára tett sok olyan orosz oligarchát és politikust, akik támogatják Putyint. Talán a leghíresebb ezek közül Roman Abramovics, aki korábban Putyin pénztárnoka volt Oroszországban. Az orosz elnök rábízta a távoli Csukcsföld kormányzását noha már Londonban élt. Ott megszerezte a főváros egyik legnevesebb futball klubját, a Chelseat. Ezt is el kellett adnia a brit hatóságok döntése alapján. Abramovics korábban a Chelsea díszpáholyában fogadta a brit elit jelentős részét elősegítve ezzel Putyin európai céljainak megvalósítását.

A német gazdaságot recesszió fenyegeti az orosz földgáz hiánya miatt

Ha Putyin elzárja a gázcsapot, akkor a recesszió elkerülhetetlen Németországban – írja a Reuters hírügynökség szakértői előrejelzésekre hivatkozva.

55%-os volt Németország gázfüggősége Oroszországtól Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. Az uniós átlag 40%. Az orosz diktátor utasítására a Gazprom 60%-al csökkentette a földgáz szállítást Németországba az Északi áramlat vezetéken. Pontosan akkor történt ez amikor Németország kancellárja először látogatott el Kijevbe az orosz agresszió óta. Olaf Scholz nem egyedül biztosította támogatásáról Ukrajnát hanem vele együtt Macron francia elnök, Draghi miniszterelnök és Johannis román államfő is ugyanezt tette. Ennek azért is van szimbolikus jelentősége, mert Ukrajna uniós tagjelöltségéről tegnap este döntöttek a tagállamok vezetői Brüsszelben.

Az év elején Németország gazdaságának éves növekedési ütemét 3,5%-ra taksálta a szakértők többsége, de a BDI (német gyáriparosok szövetsége) ezt most 1,5%-ra rontotta.

Mi lesz a gáztárolók feltöltésével?

Még nincs itt az ideje annak, hogy szükségállapotot hirdessünk – közölte a gázhálózatot irányító Bundesnetzagentur.

“Nagyon alaposan meg kell fontolnunk azt, hogy mikor hirdessük ki a szükségállapotot”

– mondta az ügynökséget vezető Klaus Müller.

Jelenleg az uniós gáztárolók telítettsége átlagosan 55%. Brüsszel célja az, hogy októberre ez elérje a 80%-ot, novemberre pedig a 90%-ot. Ha az oroszok csak kevés földgázt küldenek akkor nehéz lesz ezt a célt elérni. Ezenkívül az USA-ban is gondok vannak a cseppfolyósított földgáz exportjával, ez is csökkenti a kínálatot. Ezzel is magyarázható a gázárak növekedése. 126 euró egy megawatt földgáz ára most Európában. Ez elmarad az idei csúcstól, amely  335 euró volt, de 300%-al magasabb mint a tavalyi ár.

A helyzetet nehezíti, hogy Európa fogadó képessége cseppfolyósított földgázból korlátozott. Ezenkívül globális verseny folyik a cseppfolyósított földgázért. Kína Európa legfőbb vetélytársa ezen a téren. Az elzárások miatt a kínai kereslet visszaesett az elmúlt hetekben, de a dinamikusan újrainduló kínai gazdaság újra nagy vásárló lehet.

Brüsszelben abban reménykednek, hogy Norvégiából több földgáz érkezhet csővezetéken. Ezenkívül bíznak abban is, hogy Azerbajdzsán is növeli földgáz exportját, amellyel részben ellensúlyozhatnák az orosz gáz hiányát.

Mi lesz, ha Putyin elzárja a gázcsapot?

Akkor januárban be kell vezetni a gázkorlátozást – közölte a Wood MacKenzie szakértő cég a Bloomberggel.

Németországban a szénerőműveket újra aktivizálni akarják noha korábban a bezárásukról döntöttek a környezetvédelem érdekében. A korlátozás azt a szükségállapotot jelenti, amely mindenütt kvótákat állapítana meg. A lakosságot felszólítják az energia fogyasztás mérséklésére. A cégek aszerint kapnának a szűkös energia készletből, hogy tevékenységük mennyire fontos Németország számára. A szakértők olyan digitális aukciós platformon dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy a piacon üzleteljenek a gáz illetve az energia kvótákkal.

A G7 nagyhatalmak vezetői, akik hamarosan Bajorországban találkoznak, olyan terven dolgoznak, amely maximálná az orosz energia import árakat nehogy azok túlságosan is megdobják az inflációt Európában, Észak Amerikában és Japánban.

Csökken az orosz olajkitermelés

Az oroszok panaszkodva jósolják, hogy a nyugati szankciók miatt kénytelenek csökkenteni a kőolaj kitermelését noha arra nagy a kereslet lenne a világban.

A moszkvai pénzügyminisztérium közzétette a számokat is: tavaly 524 millió tonnát értek el, idén már csak 475 millió tonnára számítanak, jövőre pedig még ennél is kevesebbre, csak 472 millió tonnára.

A fő ok: a nyugati országok élükön az USA-val nem szállítanak korszerű olajkitermelő berendezéseket Oroszországba sőt a pótalkatrészek exportját is betiltották. Olyan chipeket sem szállítanak, melyek nélkülözhetetlenek akkor, ha az oroszok maguk szánnák rá magukat a gyártásra.

Ez az USA jól kipróbált és igen hatékony módszere: így kényszerítették gazdasági csődbe Venezuelát, amely pedig a világ legnagyobb olajkincsén ül. Miután Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, az amerikaiak rögtön küldöttséget küldték Venezuelába, mely korábban az USA egyik legfőbb olajszállítója volt. A szankciókat enyhítik, hogy Venezuela olajipara felzárkózhasson, de szakértők szerint ehhez még hosszú időre lesz szükség, mert annyira lerobbant az ország olajipara az amerikai szankciók miatt.

Az orosz energia bevételek nem csökkennek a szankciók miatt

Hosszú távon hatékonyak lehetnek a szankciók Oroszországgal szemben, de egyelőre Moszkvában inkább növekvő energia bevételekre számítanak a magas árak miatt. A moszkvai pénzügyminisztérium idén több mint 10 ezer milliárd rubelre számít az energiahordozókból, ez tavalyhoz képest 15,2%-os emelkedést jelent. Mindez nem azért következett be, mert az orosz rubel árfolyama a béka feneke alá csökkent. Ellenkezőleg: az orosz rubel volt az első félév legjobban teljesítő valutája a világpiacon. A fő ok: a magas energia árak.

2023-ban már kisebb bevétellel számol a moszkvai pénzügyminisztérium: 9,1 ezer milliárd rubel, a következő évben pedig 8,4 ezer milliárd rubeles energiabevételt jósolnak.

Mindez persze az Ukrajnában zajló háború függvénye. Ennek kimenetelét és várható gazdasági hatását senki sem meri megjósolni sem Oroszországban sem pedig azon kívül.

Putyini minta a Mészáros vagyon?

Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.

Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!

Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.

  A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.

Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.

Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Mészáros, a lojális stróman

Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.

Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.

A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.

Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.

Mit keres Hilarion orosz ortodox metropolita Magyarországon?

A moszkvai Szent Szinódus felmentette Hilarion Alfejev volokolamszki metropolitát az orosz ortodox egyház külügyi osztályának vezetésétől, és kinevezte őt a magyarországi egyházmegye kormányzójának.

Kicsoda Hilarion metropolita

Kirill moszkvai pátriárka külföldi hangja! Az 56 éves főpap ugyanazt a tisztséget töltötte be sokáig, melyet maga Kirill is: az ortodox egyház külügyminisztere volt. Kirill pátriárkát nemrég Orbán Viktor mentette meg attól, hogy az Európai Unió fekete listára tegye. A Putyinhoz maximálisan hű Kirill ugyanis támogatja az Ukrajna elleni háborút.

A szorgos főpap vagyonát 4 milliárd dollárra becsülik, ennek jó részét svájci, osztrák és olasz pénzintézetekben tartja. Hilarion metropolita, akiből könnyen Kirill pátriárka utóda is lehet, Magyaroszágon találkozott Erdő Péter bíborossal és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel, aki az egyházi ügyek fő felelőse a nemzeti együttműködés rendszerében.

Putyin  hálózatot épít. Célja az Európai Unió lerombolása – nyilatkozta Angela Merkel. Németország ex kancellárja most először szólalt meg azóta, hogy távozott tisztségéből. Buda Péter biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin az ortodox egyházon keresztül építi ki külföldi hálózatát, amelynek fő célja Európában az, hogy meggyengítse az Európai Uniót, annak ellenfeleit támogatva. Cárgrád a szervezet neve, mely Moszkvában ezt a hálózatot működteti. Cárgrádnak Konstantinápolyt nevezték a cári időkben amikor a város visszafoglalása az iszlámtól az orosz birodalom bevallott célja volt. Most Konsztantyin Malofejev, a Cárgrád vezetője úgy nyilatkozik, hogy a céljuk: “az Orosz birodalom nagyságának helyreállítása”.

Ez nagyon sok mindent jelenthet

Európában mindenekelőtt azt, hogy támogatják az Európai Unió ellenfeleit. “Aktív részvételünk, és az e pártoknak nyújtott anyagi támogatás nélkül ezeknek a szervezeteknek a befolyása tovább csökkenhetne” – fejtegette Malofejev. Az egyik ilyen szélsőjobboldali szervezet Marine Le Pen mozgalma Franciaországban. 2017-ben Putyin elnök a Kremlben fogadta a szélsőjobboldali vezért, akit egy orosz bank pénzügyileg is támogatott. Az orosz hírszerzés elszánt hekkerei pedig megpróbálták megzavarni Macron választási kampányát. Sikertelenül. Időközben Franciaországban a törvényt módosították: immár csakis uniós állam támogatása jöhet szóba az elnökjelöltek esetében. Orbán Viktor mint Putyin jó barátja ezért lépett színre. Ő fogadta a karmelita kolostorban Marine Le Pent, és Mészáros Lőrinc bankja adott neki 10 millió eurós kölcsönt. Marine Le Pen elbukott az elnökválasztáson. Versenyfutás a Balkánon A Cárgrád hálózat egyik fontos cél területe a Balkán, ahol az ortodox egyház sok országban jelentős befolyással bír. Jelenleg elsősorban arra törekszenek, hogy kiszakítsák Bosznia- Hercegovinából a szerb részt, mely azután egyesülhetne Szerbiával. Alekszandr Dugin, pánszláv ideológus , így vázolta fel a Putyin által elképzelt jövőt: “a boszniai Szerb Köztársaság elszakadása és várható egyesülése Szerbiával nagy felbolydulást eredményez majd a Balkánon. Várhatóan a túlnyomórészt ortodox országok (Görögország, Macedónia, Bulgária és Románia) Oroszország irányába fordulnak majd.” E jóslat még az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt született. Mondani sem kell, hogy Dugin ennek a háborúnak az egyik legfőbb előkészítője volt Moszkvában. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar kormány 100 millió eurót adott Dodiknak a boszniai szerbek vezérének a választási kampányára. Egyúttal pedig közölte, hogy megvétóz minden olyan uniós intézkedést, mely büntetéssel sújtaná a boszniai szerb köztársaságot amiatt, hogy kilép a boszniai államszövetségből. A balkáni bővítéssel foglalkozó magyar uniós biztos is ezt a politikát képviseli nem pedig Brüsszel valódi érdekeit – hívta fel a figyelmet a Politico.

Putyin rosszul lett

Az orosz elnök “sürgős orvosi segítségre szorult” miután katonai vezetőkkel tárgyalt – jelentette az SVR General orosz forrás, melynek állítólag jó kapcsolatai vannak a Kremllel.

Bizonyos “Viktor Mihajlovics altábornagy“ tájékoztatja a brit hírszerzést. Erre a forrásra hivatkozva azt írja, hogy Putyin nem tudott felállni az asztaltól, émelyegni kezdett, és orientációs zavarok mutatkoztak nála. Az orosz elnök irodája lemondta a szokásos nagy sajtóértekezletet, melynek során Putyin 4-5 órán keresztül szokott válaszolni a szigorúan megválogatott állampolgári kérdésekre.

Most az orvosok azt tanácsolták neki, hogy egyelőre ne vállaljon ilyen hosszú nyilvános szereplést. Az Ukrajna elleni háború kezdete óta – február 24- sok információ kering arról, hogy Putyint rákkal kezelik illetve, Parkinson kórja van. A Kreml természetesen minden ilyen értesülést cáfol a hetven éves államfővel kapcsolatban.

Putyin Nagy Péter cár szerepében Az orosz államfő legutóbb csütörtökön lépett a nyilvánosság elé amikor megemlékezett arról, hogy Nagy Péter cár történelmi győzelmet aratott a svédek fölött.

Korábban Svédország volt a régió nagyhatalma, de a poltavai csata után Oroszország vette át ezt a szerepet.

Svédország semleges állam lett, amely épp Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt kérte felvételét a NATO-ba Finnországgal együtt. Nagy Péter cár modernizálni akarta Oroszországot. Ezért Hollandiában hajó építést tanult, és Oroszországnak új fővárost épített a tenger mellett: Szentpétervárt. Nagy Péter cár Oroszország korszerűsítésében a hadsereg és a hadiipar fejlesztését tartotta a legfontosabbnak, és ez azóta is meghatározó az orosz vezetők gondolkodásában.

Épp ezért megkérdezték Putyint, hogy vajon tíz év múlva jobban élnek-e az emberek Oroszországban mint most? Az orosz elnök természetesen igennel válaszolt, de a kérdés feltevése egy nyilvános fórumon azt mutatja, hogy Oroszországban nagy az aggodalom: az ukrajnai agresszió miatt olyan gazdasági válság következhet a húszas években, melynek a levét elsősorban a lakosság issza majd meg.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK