Kezdőlap Címkék Publicus

Címke: Publicus

A többség tényleg átszavazna a baloldali jelöltre?

0

Magyarországon ma a kormányváltást akarók több mint kétharmada, 68 százaléka szavazna egy baloldali együttműködésre, és csak 22 százaléka nem tartja ezt valószínűnek. A szavazók 56 százaléka akar kormányváltást, 28 százalék a Fidesz-kormányzást szeretné továbbra is, míg 16 százalék bizonytalan, nem tudja.

A tegnapi, a Jobbik által a baloldali szavazókhoz intézett nyílt levél fényében különösen érdekes eredményre jutott a Publicus Research, amely a Vasárnapi Hírek megbízásából, október 4 és 5 között, 792 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatással vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit Botka László visszalépését követő politikai helyzetről. A kormányváltást akarók nagy százaléka nem váratlan, miként az sem, hogy a Jobbik szavazói is hajlamosak átvoksolni a baloldalra (erről pénteken nyilatkozott is a FüHü-nek Závecz Tibor, a Zácecz Resarch vezetője), de az arányok azért valahol meglepők.

A választók  43 százaléka tartja valószínűnek, hogy baloldali együttműködésre szavazzon 2018-ban, 42 százaléka viszont nem. Leginkább az MSZP és a más baloldali ellenzéki pártokra szavazók (90 és 79 százalék), illetve a Jobbik szavazók többsége (53 százalék 46 ellenében) is. A bizonytalan szavazók megosztottak a kérdésben: 39 százalék igen és 38 nem, a Fidesz szavazók 82 százaléka persze elveti ezt a lehetőséget.

Azaz a jobbikosok 53 százaléka (!) lenne hajlandó baloldali jelöltre szavazni 2018-ban.

Ami pedig a felmérés alapkérdését illeti: a megkérdezettek 43 százaléka úgy látja, hogy Botka László visszalépése érdemben nem befolyásolja a baloldal győzelmi esélyeit, miközben 27 százalék szerint valamennyire rontja, s 14 százalékuk szerint valamennyire javítja.

Viszont közel kétharmad (60 százalék) szerint Botka távozása érdemben nem befolyásolja az erőviszonyokat. Lényegében ugyanezt az eredmény jött ki, amikor azt kérdezték, hogy Botka még időben lépett-e vissza, teret adva egy új jelöltnek, akivel megerősödhet a baloldal: 61 százalék ért ezzel egyet, 29 ellenében.

Érdekesen kapcsolódik ehhez a kutatásnak az a része, amikor a visszalépésről kérték ki a véleményt a kutatók: a válaszadók 79 százaléka szerint ugyanis nem a miniszterelnök-jelölt a fontos, hanem az hogy az emberek választást szeretnének.

A megkérdezettek kisebbsége, 44 százalék szerint új jelölttel és kemény munkával van esély a Fidesz leváltására, 49 százalék szerint azonban nincs. A kormányváltást akarók kétharmada (65 százalék, 30 ellenében), is úgy gondolja, hogy az új jelölt és a kemény munka sikerre viheti a Fidesz leváltásán ügyködőket.

 

PÁRTPREFERENCIÁK. Az elmúlt két hétben a Fidesz támogatottsága nem változott, 25 százalék. Az MSZP tábora két százalékpontot csökkenve 10 százalék, míg a Jobbik tábora változatlan és 11 százalék. Az LMP két százalékpontot növekedve 5 százalék, a Momentum egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék. A DK és Kétfarkú tábora változatlan, 4 illetve 1 százalék, míg az Együtt, a Párbeszéd, és az MLP támogatottsága nem érte el az egy százalékot.

 

Paks2 közvélemény-kutatás: eltérő eredmények

0

Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.

Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.

A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,

igen célzott volt a kérdésfeltevés,

hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.

Mások is mértek, más eredményt kaptak

A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy

a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.

Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.

A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.

A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.

És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:

a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét

(30 százalék szerint nem).

Paks

A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.

Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!