Kezdőlap Címkék Publicus

Címke: Publicus

Elveszhetnek a kis pártokra adott szavazatok az EP-választáson

0

Sőt, a Publicus közvélemény-kutatása szerint mintegy kilencszázaléknyi voks (majdnem két mandátum) nemcsak pocsékba megy, hanem a választási szabályok miatt pluszban a Fideszhez kerülhet.

Publicus Intézet február 13-20 között, 999 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a pártok támogatottságának alakulását.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi változatlanság után ebben két százalékpontot növekedett, így 25 százalék.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi változatlanság után ebben a hónapban sem változott, így 9 százalék.

A Jobbik esetében a múlt két havi egy-egy százalékpontos emelkedés után most változatlan, így 10 százalék.

Az LMP és a DK támogatottsága nem változott, 2, illetve 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt és a Momentum támogatottsága sem változott, így 1, illetve 2 százalék a támogatottságuk. A Mi Hazánk Mozgalom Párt támogatottsága egy százalékot csökkenve most nem érte el az 1 százalékot, ahogy a liberálisoké (MLP) sem. A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok csökkenése tovább csökkent, 44 százalék.

Hasonló a választók véleménye az EP-szavazásról

Az EP-választáson részvételt tervezők aránya egy hónap alatt nem változott, továbbra is magas. Viszont kb. 10 százalékponttal növekedett az aktív EP-preferenciával rendelkezők aránya. Az összes megkérdezett körében a Fidesz-KDNP 28, az MSZP-P 10, a Jobbik 11, az LMP 2, a DK 4, a Momentum 3 százalékot szerezne egy “most vasárnapi” EP-választáson. Minimális eltérések figyelhetők meg az országgyűlési listára leadandó szavazataránnyal összevetve, azonban fontos, hogy a kutatás még a DK listavezetőjének bejelentése előtt készült. Vagyis a kis ellenzéki pártokra adott szavazatok elvesznek, illetve a Fideszt erősítik.

Ezt magyarázta el a közelmúltban Tóth Zoltán. Minél több az 9t százalék közelében elvérző párt, annál több szavazat kerül a Fideszhez, akár 20 százalék is lehetséges.

Összefogással győzhető le a Fidesz

Ha viszont létrejön egy összellenzéki, MSZP-P-DK-Jobbik-LMP-Momentum közös lista, 31 százalékos eredményt mutatna, ami egy százalékponttal magasabb mint ha külön indulnának a pártok, míg a Fidesz 29 százalékot, ami szinten 1 százalékpontos növekmény — azonban ebben az esetben az összellenzéki lista több mandátumot kapna mint a Fidesz, és az EP választás győztese lenne.

Nem csak a teljes összefogás, hanem a részleges – például egy MSZP-Párbeszéd-DK-Momentum és külön Jobbik-LMP listát jelentő – is javítana az ellenzék esélyein.

A rabszolgatörvény miatt zuhant az elégedettek száma

0

A elmúlt hónapban drasztikusan, 41 százalékról, 30 százalékra, 11 százalékkal csökkent azok aránya akik elégedettek a hazánkban zajló folyamatokkal – derült ki a Publicus Intézetnek a Népszava megbízásából készült kutatásából, amelyet december 13 és 15. között, azaz a rabszolgatörvény elfogadása után készítettek.

Hasonló arányban, 11 százalékponttal, 53 százalékról 64 százalékra növekedett az elégedetlenek aránya. Mint írták, ilyen mértékű elmozdulás egy hónapon belül különösen ritka: ezzel a változással a másfél évvel ezelőtti szintre ment vissza a mutató.

A változást elsősorban a Demokratikus Koalíció, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP), az LMP és a Momentum szavazói, valamint a bizonytalanok okozzák, a Fidesz és a Jobbik táborának véleménye ugyanis lényegében nem változott. (Az MSZP-s szimpatizánsok álláspontja sem módosult, de ebben a körben már korábban is 98 százalék szerint rosszul mentek a dolgok.)

Csökkent a Fidesz támogatottsága

A Publicus mérése szerint az ellenzéki pártok kis mértékben növelték táborukat, míg a Fidesz népszerűsége valamelyest csökkent.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a múlt havi növekedés után ebben a hónapban két százalékpontot csökkent, így 23 százalék. Utoljára 2017 februárjában mértek a pártnak ilyen alacsony támogatottságot. A biztos szavazók között a csökkenés 6 százalékpont.

Az MSZP-P támogatottsága a múlt hónapi egy százalékpontos csökkenés után egy százalékpontot növekedett, így 9 százalék. A párt támogatói körében kiemelkedő aktivitást mértek.

A Jobbik esetében az elmúlt hónapok lassú csökkenése után megállt a tábor zsugorodása és egy százalékpontot növekedve elmozdult mélypontjáról; így 9 százalék a támogatottság.

Az LMP támogatottsága nem változott, és 2 százalék, a DK esetében viszont egy százalékpontot növekedett, és így 3 százalék. A Kétfarkú Kutya párt egy százalékpontot csökkent, így 1 százalék, míg a Momentum ugyan ennyit növekedett, így 2 százalék a támogatottság.

A bizonytalanok aránya az elmúlt hónapok növekedés után, most újra egy százalékpontot növekedett, 50 százalék.

A szavazási hajlandóság a szocialista szimpatizánsok esetében a legmagasabb, az MSZP-sek 92 százaléka ígéri biztosra, hogy elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a voksolások. Ugyanez az arány a Jobbik esetében 84 százalékos, a kormánypártiak körében pedig 82 százalékos. Az összes megkérdezett 68 százaléka állította azt, hogy elmenne mindenképpen szavazni.

A magyarok többsége eltörölné az óraátállítást

0

A Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített közvélemény-kutatáson megkérdezettek háromnegyede (78 százalék) szerint jobb lenne, ha nem állítanánk át évente kétszer az órát, hanem egy időszámítás lenne hazánkban, és Európában. Mindössze 14 százalék gondolja másként.

Leginkább a 45 év felettiek, és a városokban, illetve községekben élők gondolják, hogy jobb lenne óraátállítás nélkül (86-81 százalék); az óraátállítás mellett leginkább a 30 évnél fiatalabbak (26 százalék), illetve a Budapesten élők (23 százalék) vannak.

A válaszadók kétharmada (62 százalék) szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, amikor este tovább van világos. Tízből hárman (28 százalék) vannak — az egyébként “eredeti” — téli időszámítás mellett.

Tízből két megkérdezett úgy tudja, hogy az óraátállítás azért van, mert konkrét gazdasági haszna van, míg tízből négyen úgy gondolják, hogy már nincs semmilyen gazdasági haszna, harmaduk szerint pedig ez az egész csak egy hagyomány.

A kutatás eredményei között semmilyen, a pártok támogatottságán alapuló törésvonallal nem találkozunk.

Bréking nyúz, 2018. 09.24 – Tudósítás a másik valóságból

0

Nem szokása a kormánypárti médiának az MSZP-t támadni, inkább negligálni szokták – erős a gyanúnk, hogy ezúttal is csak azért tették, mert így egy oldalvágással Gyurcsányozhattak egyet. Gyurcsány amúgy is ott van minden kilométerkőnél: így akkor is felbukkan a neve, amikor arról olvashatunk a Figyelőben, hogy Orbán sikeresen érvényesítette mindannyiunk érdekét Salzburgban. S ha már uniós terep – tudta, hogy „Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést”?

888.hu/Magyar Idők – Csődbe mehet az MSZP: utolsó tartalékaikból vegetálnak

Kiszivárgott az MSZP belső levelezése, melyben Tóth Bertalan, a párt elnöke a párt több ingatlanát, köztük a Villányi úti konferencia-központ értékesítésének a tervét vázolta fel. Bár a párt egyelőre tagad, az elmúlt évek, évtizedek tapasztalatai szerint könnyen előfordulhat, hogy a levél tartalma teljesen igaz.

A szocialisták szerint a levél nem a pártelnöktől származik, csak odahamisították a nevét.

A Magyar Idők összeszedte, hogy az MSZP harminc év alatt eltékozolta elképesztő méretű vagyonát, amelyet a rendszerváltáskor elődjétől, az MSZMP-től örökölt. A Munkáspárt hivatalos honlapján közzétett adatok szerint az MSZMP összvagyona 1988 végén akkori áron 10,279 milliárd forint volt. Ebből az ingatlanok 7,6 milliárdot tettek ki, amelyek közül kiemelkedett a Központi Bizottság székháza, akkori pénzben 310 milliós értékkel, de 810 milliót ért az MSZMP 38 üdülője és vendégháza.

Több elnökségi tag is felháborítónak tartja, sőt egyenesen szégyenteljesen nevezte, hogy a párt mára ilyen anyagi helyzetbe került.

Az MSZP-nek ma székház és vagyon helyett csak pucér segge van”

– mondta egyikük, aki szerint a vagyonvesztés és az eladósodás már a párt 1994–1998 közötti pénztárnoka, Boldvai László idején elkezdődött, mégis

egyöntetűen Puch Lászlót és Gyurcsány Ferencet tették felelőssé a jelenlegi helyzetért.

Figyelő – Sikeres magyar érdekérvényesítés Brüsszelben

Orbán Viktor erőteljes kiállásának köszönhetően sikerült megakadályozni a múlt heti uniós csúcson, hogy elvegyék a nemzetállamoktól a határvédelem jogát. Hazánk sikeresen képviselte érdekeit és egyből szövetségeseket keresett ebben az újabb kérdésben. Ismét fontos partnernek bizonyultak a V4-államok, melyek összefogva kellő ellensúlyt tudtak nyújtani a bevándorláspárti államokkal szemben – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel politológus, a Figyelő főmunkatársa.

A hazai ellenzék mindeközben, hasonlóan a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazáshoz, ismét képes volt rárontani saját nemzetére

– fejtegette a szakértő, hozzátéve, tették mindezt úgy, hogy a Sargentini-jelentés kapcsán még saját maguk is elismerték, abban valótlan állítások tucatjai olvashatóak. Európa legtöbb országában az ilyen típusú politizálás elképzelhetetlen lenne, hiszen nemzeti kérdésekben nem számít a párthovatartozás, hungarikum, hogy nálunk az ellenzék szinte teljes spektruma képes a hazájával szemben politizálni.

Talán senki sem gondolta volna, hogy tizenkét évvel az őszödi beszéd után még mindig Gyurcsány Ferenc lesz az ellenzék ura – vetette fel Deák Dániel.

Pesti Srácok – Ha nagyanyám villamos lenne, megszavazta volna a Sargentini-jelentést

Ezen a hétvégén az MSZP-közeli Publicus Intézet és az MSZP-közeli Vasárnapi Hírek ültette fel a haladó nyilvánosságot arra a vágyvillamosra, amelynek végállomása Orbán bukása, a remízben pedig az Európai Unió szereli azokat a bizonyos sokat emlegetett fékeket és az ellensúlyokat.

Kár, hogy megint rossz irányba indultak, nem Orbánt győzték le, hanem a matematikán tettek erőszakot.

Az intézet tévesen állítja, hogy a „magyarok megszavazták volna a Sargentini-jelentést”, az ő adataikból is az ellenkezője olvasható ki.

Churchillnek tulajdonítjuk azt a bölcsességet, miszerint csak abban a statisztikában érdemes hinni, melyet magunk hamisítottunk, ám az MSZP-közeli Publicus Intézet kutatásában a nóvum az, hogy nem az adatokkal babráltak, hanem magával a matematikával, amihez talán a tudományos szocializmus legbehatóbb ismerete sem ad elég támpontot.

Mráz Ágoston Sámuellel, a Nézőpont Intézet vezetőjével megosztottuk gyanúnkat, miszerint nincs minden teljesen rendben a Publicus Intézet kutatásával és a levont következtetéseikkel. Mivel az érintett kutatásban nem hozták nyilvánosságra, hogy a pártpreferencia szerinti rétegzés során, ha egyáltalán elvégezték, milyen adatokkal dolgoztak, ezért ezt az opciót eltesszük arra az időre, ha már láttuk a kérdőívet és a konkrét adatbázist. Akkor minden bizonnyal az irányított kérdéseken is rendkívül jól fogunk szórakozni.

Tudták, tettek ellene, de eddig nem nagyon sikerült – Vajon mi az?

0

A válaszolni tudó fideszesek fele szerint is a kormányt ítéli el a Sargentini-jelentés – ezt a meglepő eredményt hozta a Publicus Intézet kutatása, amelyet a Vasárnapi Hírek megbízásából készítettek még a strasbourgi döntés előtt.

A májusi EP-választást felvezető offenzíva nem volt teljesen sikertelen, de átütő sem a közvélemény-kutatás szerint – áll a lapban.

A megkérdezettek 51 százaléka szerint ugyanis a kormányt ítélte el a jelentés, míg 28 százalék szerint Magyarországot.

Meglepő módon a fideszesek 41 százaléka szerint is a kormányé a felelősség, miközben ebben a csoportban ugyanennyien gondolják, hogy Brüsszel az országot büntette. Az MSZP–Párbeszéd-szavazók 55, a jobbikosok 38 százaléka szerint a kormány a jelentés címzettje. Így már érthetővé válik, hogy a kormány a jelentés elfogadása után miért indított offenzívát a saját narratíva elfogadtatására, és az is, miért viszik a parlament elé Orbánék a Sargentini-jelentés visszautasítását – írja az Intézet összfoglalója.

A saját tábort ugyanis nyilván mielőbb közös nevezőre kell hozni ebben a kérdésben is.

Ez azonban nem nagyon sikerült – legalábbis erre utal az a héten, tehát már a jelentés EP-vitája, illetve megszavazása után napvilágot látott érdekes hír. A hvg.hu többször is megnézte, hogy áll a Mészáros- Lőrinc-féle megyei médiabirodalom szavazása arról, hogy az olvasók miként vélekednek a Sargentini jelentésről. Amikor először nézték meg, akkor az olvasók 58 százaléka vélekedett úgy, hogy a jelentés valós veszélyekre hívja fel a figyelmet, ehhez képest csak 26 százaléknyian gondolták, hogy az anyag „a hazai ellenzék súgásaira figyelve összeállított fércmunka.” Számítani lehetett rá, hogy ilyen eredmény ezekben a lapokban egyszerűen nem születhet, vagyis valaminőképp legalábbis változik az arány, hiszen ez így óriási blamázs

De nem ez történt.

A Sargentini-jelentést igaznak tartók aránya egy nap alatt 73 százalékra nőtt, míg az Orbán-kormány álláspontját képviselőké 16 százalékra zuhant.

De viszatérve a Publicus kutatására: rákérdeztek arra is, hogy vajon a demokratikus normák követése egy EU-tagország esetén az unióra is tartozik-e, vagy az adott ország belügye. A megkérdezettek többsége szerint ilyenkor az EU-nak is van beleszólása, 14 százalék szerint teljes mértékben, 46 százalék szerint pedig részben, még akkor is, ha utóbbiak szerint ez elsősorban inkább belügy. Eközben csak 31 százalék mondta azt, hogy ez kizárólag az adott országra tartozik.

Nagyon egybehangzó válaszok születtek arra, hogy még egy kétharmaddal megválasztott kormány sem tehet meg akármit, és számon lehet kérni a tetteit.

A válaszadók 89 százaléka egyetértett ezzel, és meglepetésre még a fideszes tábor 90 százaléka is így gondolkodik (ennél a kérdésnél az átlagot a bizonytalanok húzzák kissé lejjebb).

Hétszázezer bizonytalan kezében az ország sorsa

Mintegy 700 ezer embert kell mozgósítania az ellenzéknek az április 8-i választásokra, hogy le lehessen váltani a kormányt – ez is kiderül a  Vasárnapi Hírek megbízásából a Publicus Intézet által készített felmérésből. Megerősítést nyert, hogy a szavazók többsége átszavazna, ha egy baloldali összefogásnak lenne esélye leváltani a kormányt.

 

Magyarországon ma 4,76 millió ember kész volna a kormányváltásra, szemben a Fidesz-KDNP 2,2 milliós táborával, ami a 8,2 millió szavazásra jogosult durván 26 százaléka. Ez azt is jelenti, hogy 65 százalékos részvétel fölött valóban nyerhet az ellenzék.

A demokratikus ellenzék pártjai támogatóinak több mint 90 százaléka voksolna egy valódi kormányváltó erőre, de ma már az LMP hívei is támogatják a koordinált indulást a 106 egyéni választókerületben, miként a Jobbik szavazói is, akik közül azért jóval kevesebben lennének erre hajlandók, de legalábbis kevesebben vallják be, hiszen mintegy 25 százalékos az erre nem válaszolók jobbikosok aránya.

Forrás: Publicus, Vasárnapi Hírek

Miután a Fidesz nem képes tovább gyarapítani a táborát, a bizonytalanok az ellenzék tartaléka. A Vasárnapi Hírekben megjelent elemzés felhívja arra a figyelmet, hogy

ugyan a bizonytalanok száma 2,87 milliói, de legfeljebb 900 ezer ember mozgósítható, ők az aktív bizonytalanok, akiknek – a mostani felmérés eredménye szerint – mintegy a fele szavazna szívesen egy erős balos „váltószövetségre”.

Az aktív bizonytalanokat első csoportja – 44 százalék – azt tervezi, hogy elmegy szavazni, de még nem tudja, kire voksol. Ennek a körnek a zöme az ellenzékhez húz: csak 14 százaléka szeretné, ha a Fidesz-kormány újrázna, mégis csak „46 százalékuk” szeretne új kormányt. 40 százalékuk nem akarja vagy nem tudja megmondani, hogy hatalomban tartaná-e a jelenlegi rezsimet vagy menesztené.

Az aktív bizonytalanok másik csoportja – 39 százalék – elmegy szavazni, de titkolja, kit választ. Azt azonban lehet tudni, hogy ez utóbbi körnek 25 százaléka szeretné, ha folytatná az Orbán-kormány, viszont 56 százaléka új rezsimet akar, és csak 20 százalék nem tudja vagy nem mondja, hogy képzeli a következő ciklust.

Ami pedig a Fidesz bázisát illeti, érdemes böngészni az alábbi grafikont is:

Forrás: Vasárnapi Hírek

Hát én immár kit válasszak?

Az embereknek immár több mint a 70 százaléka ígéri biztosra, hogy választ, ha azonban tovább lanyhul a választási kedv (ez a most mért 5,8 millió ember is már 300-400 ezer fővel kevesebb, mint korábban), s lemegy 66 százalék alá, akkor az komoly hatással járhat – áll egyebek között a Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek számára készített közvéleménykutatásban.

 

Az előző méréshez képest most 1-1 százalékponttal nőtt az MSZP, az LMP és a DK népszerűsége – ezzel a szocialista párt visszavette a legerősebb ellenzéki párt címet, mind a teljes lakosság, mind a biztos pártválasztók körében). Mérhetetlenné vált az Együtt, a Momentum sem hasít, egyedül a Kétfarkú Kutya „maradt állva”. A Publicus szerint a jelenség magyarázata, hogy a választás közeledtével – amikor tétje van a pártpreferenciának – a balos szavazók rázárnak azokra a formációkra, amelyek vélhetően eséllyel kerülnek be a parlamentbe, azaz a rájuk adott voks nem vész el. A rázárás egyebekben azt is jelenti, hogy a bizonytalanok közül egyre többen vállalják meggyőződésüket:

így miközben a három érzékelhető méretű ellenzéki párt gyarapodott, a pártot eddig nem választók tábora 3 százalékkal csökkent.

Mindenesetre a választók 51, ezen belül a fiataloknak a 80 százalék jobban szeretné, ha nem az Orbán-kormány újrázna. Egyedül a Fidesz-hívek 96 százaléka szeretné, ha a jelenlegi rezsim folytatná. A második „legmegengedőbb csoport” az LMP támogatóié – itt 12 százalék örülne újabb 4 orbáni évnek. S a bizonytalanok 18 százaléka is hasonlóan vélekedik.

További részleteket itt talál.

 

A héten megjelent az IDEA kutatása is, eszerint a teljes népesség körében a Fidesz 33 százalékot kapna, ha most lennének a választások, a Jobbik 14, a DK és az MSZP pedig egyaránt 8 százalékkal végezne. AZ LMP-re a szavazók 5, az Együttre 2, a Momentumra és a PM-re pedig 1-1 százalék adná a voksát. Egyéb pártot a szavazók tizede választana, 18 százalék pedig nem tudja a kérdésre a választ.

A biztos szavazóknál a sorrend: Fidesz 40, Jobbik 17, DK 12, MSZP 10, LMP 6, Együtt 3, Momentum 2,  Párbeszéd 1 és egyéb párt 9 százalék.

Bravó férfiak és diplomások!

1

Elkeserítő képet fest a magyarok hozzáállásáról az utóbbi időben nyilvánosságra került zaklatásokkal kapcsolatban készített felmérés: a megkérdezettek mintegy negyven százaléka szerint az áldozatok is tehetnek a dologról. Sok férfit és diplomást nem háborítanak fel ezek az ügyek.

 

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11 és 15 között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta meg a magyar választókorúak véleményeit a szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

A megkérdezettek 65 százaléka felháborítónak tartja az ilyen ügyeket, a legkevésbé vélekednek így a férfiak, illetve  a diplomások, ezeknek csupán az 55, illetve 58 százaléka. A válaszadók 17 százaléka természetesnek mondta, 15 százalékát pedig egyszerűen nem is érdeklik ezek az ügyek.

A válaszadók szerint a társadalom hozzáállása az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést. Azonban, tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze a megkérdezettek negyede (24 százalék, 70 ellenében) gondolja úgy, hogy felesleges a zaklatási ügyekkel foglalkozni, valamint ötöde (22 százalék, 66 ellenében) látja úgy, hogy a nyilvánosságra került ügyek ártatlan dolgok és nem kellene ezért embereket meghurcolni; leginkább a 60 év felettiek (31 százalék).

DK: Orbán két napja magyarázkodik a szavazati jog miatt

0

A DK szerint Orbán Viktor szembemegy saját szavazóinak felével is, amikor jónak tartja a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát. A MÁÉRT-en a miniszterelnök helyesnek és igazságosnak nevezte ezt a jogot. A lakosság többsége a jelenlegi módon ellenzi.

Orbán Viktor a tegnapi nap után ma is megpróbálta megmagyarázni a megmagyarázhatatlant, szerinte “helyes és igazságos”, hogy olyanok is döntenek Magyarországról, akik soha nem éltek itt, nem itt fizetnek adót, nem itt járatják a gyereküket iskolába és nem Magyarországon mennek kórházba – áll a Demokratikus Koalíció (DK) közleményében. Szerintük érthető a miniszterelnök kétségbeesése: a kérdésben szembemegy a magyarok négyötödének, sőt saját szavazói felének akaratával is.

A DK szerint Orbán hiába magyarázkodik két napja a határon túliak szavazati joga miatt, azt ettől még

igazságtalannak tartja a magyarok jelentős többsége.

A Magyar Állandó Értekezleten Orbán afeletti örömét fejezte ki, hogy konszenzus jött létre a

külhoni magyarok állampolgárságában és szavazati jogában.

Ezzel kapcsolatban a jelenlegi választási rendszert erkölcsileg helyesnek és igazságosnak nevezte.

Azt mondta: a magyarországi magyarok szempontjából a mostani elrendezés helyes és igazságos, jól képezi le a valóságot: “egy nemzethez tartozunk, de különböző helyzetben vagyunk”. Szerinte ezért választották azt a megoldást, hogy a magyarországi magyarok két szavazatot adnak le, a határon túliak pedig egyet. Azt mondta: ezen nem kívánnak változtatni, és aki ezt támadja, számíthat arra, hogy visszautasítják.

Arra biztatta a külhoni magyarságot, hogy minél többen vetessék fel magukat a választói névjegyzékbe és vegyenek részt a szavazáson. Egyúttal azt kérte a külhoni magyarság politikai vezetőitől, biztassák erre közösségüket.

Legutóbb augusztusban készült felmérés a kettős állampolgárság és a választójog megítéléséről. A Publicus közvélemény-kutatása azt hozta ki, hogy a válaszadók kétharmada (68 százalék) helyesnek tartja, hogy a határon túli magyarok kérhetik a magyar állampolgárságot. Leginkább a Fidesz-szavazók (82 százalék), és a bizonytalanok (66 százalék), illetve a Jobbik-szavazók (63 százalék), legkevésbé az MSZP-szavazók (33 százalék) tartják helyesnek.

A választójogról azonban már sokkal kritikusabb a hazai közvélemény álláspontja. Tíz megkérdezettből

alig 18 százalék tartja helyesnek,

hogy a határon túli magyaroknak van szavazati joguk, azt is figyelembe véve, hogy nem Magyarországon fizetnek adót; 60 százalék eredetileg sem tartotta helyesnek.

Az adózás és a szavazati jog együttes megítélése rendkívül megosztó az intézményt amúgy elfogadók körében. A kettős állampolgárok szavazati jogával egyébként egyetértőknek csak 44 százaléka támogatja és 46 százaléka inkább nem a szavazati jogot, ha az nem jár együtt az itteni adózással. A szocialisták híveinek 87 százaléka, de még a jobbikosoknak is 57 százaléka az inkább nem választ adta. A Fidesz-szavazók között 50 százalékot képviselnek az igenek.

Befolyásolható magyarok – hol a reménysugár?

0

Elkeserítő képet fest a magyarok befolyásolhatóságáról a Publicus Intézet által a Vasárnapi Hírek megbízásából készített legfrissebb felmérés a menekültekkel kapcsolatos érzelmekről, gondolatokról. Hat az orbáni propaganda – derül ki feketén-fehéren a kapott válaszokból.

 

Az október 11–17. között, 1002 fős reprezentatív telefonos felmérés eredménye szerint a magyarok nagyon félnek, miközben személyesen nem igazán tartják érintettnek magukat és az országot a menekültkérdésben. A lakosság 76 százaléka szerint ugyanis Magyarország számára fontos probléma a menekültkérdés, ám 62 százalékát személyesen nem is érinti, s 53 százalék nem hiszi, hogy a következő fél évben nagyobb számban érkeznének hozzánk menekültek. Ennek ellenére 49 százalék tervezi, hogy visszaküldi a nemzeti konzultációs kérdőívet.

A válaszadóknak egyébként csak a 29 százalék állítja, hogy az elmúlt egy évben személyesen találkozott menekültekkel.

Igencsak meglepő, hogy a kormányváltást akaróknak is csak a 61 százaléka (ez mintegy 3,25 millió ember) tartja  figyelemelterelésnek a Soros-kampányt, s 17 százaléka (körülbelül 906 ezer fő) egyenesen fél, hogy az amerikai üzletember tömeges betelepedést menedzsel, illetve a hatalomcserét szorgalmazók 22 százaléka (hozzávetőleg 1,173 millió választó) nem tudja vagy nem mondja, mit gondol Sorosról – olvasható a Vasárnapi Hírek számára készült felmérésben.

Ami viszont pozitív – s félő, hogy a kormány ezen még fog „dolgozni” a választásokig hátralévő időben:

„82% elfogadhatatlannak tartja az őcsényi lakosok agresszivitását

Nem váratlan a mostani eredmény

A Publicus nem is annyira régen – augusztus 15. és 22. között, szintén 1000 fő megkérdezésével – készített reprezentatív közvéleménykutatást a menekültekkel kapcsolatos attitűdökről. A kapott válaszokat akkor összehasonlították az egy évvel korábbi felmérés eredményeivel – látszik, hat a folyamatos propaganda, az agymosás.

Az eredmény önmagáért beszél.

 

FRISS HÍREK

Első női imá...

Harry herceg...

Mégis kész a...

Orbán időt n...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!