Középkorú nő, Fidesz-fan. Hitében megingathatatlan, véleményéből mozdíthatatlan. Panaszkodik a Facebookon, országnak-világnak. Hónapokat várt egy egyszerű műtétre, és amikor végre bemehetett a kórházba, közölték vele, hogy elfogyott a kontingens. Írnám az üzenőfalára, hogy te akartad, te szavaztál rájuk vazze’! Most edd meg, amit főztél, aranyanyám, láthatod, mi lett abból, hogy az eszed helyett az indulataidra hallgattál.
Persze, nem írok neki semmit, tudja ő ezt nélkülem is.
Mint ahogyan azokat a Fideszre szavazó orvosokat sem bántanám, akik nemrég egy társaságban azon keseregtek, hogy ezek az agyatlan barmok (megfogalmazás tőlük) azt is szétverik az egészségügyben, ami még működött. Kérdezné a bennem lévő kisördög, kik azok az agyatlan barmok, akik szétverik, de tudom, csak vita lenne belőle, veszekedés.
Mert azt már látják, hogy nagy a baj, és egyre nagyobb lesz. Kapkodás, rögtönzés minden szinten. De még valamiért nem mernek rájönni arra, hogy kiknek köszönhetik azt, ami most, mindenki mással együtt, nekik is rossz. Szorong a pedagógus-ismerős, hogy mi lesz az iskolákkal. Meg persze főleg velük, tanárokkal. A tankönyvek, amelyekből a gyerekeket tanítaniuk kéne, botrányosak. Szólni nem mer senki, félnek és hallgatnak.
Te is rájuk szavaztál, vazze’! Hittél abban, hogy kolbászból lesz a kerítés, és csak akarni kell, hogy eljöjjön a Kánaán.
Nem állítok tükröt eléjük, inkább hallgatok. Jó érzésű, tisztességes embereket, barátaimat, ismerőseimet bántanám meg a hitükben. Abban a hitükben, hogy szembesülniük kell önmagukkal. Rá kell ébredniük, hogy kihasználták a hiszékenységüket és visszaéltek a jóindulatukkal.
Te is rájuk szavaztál vazze’, és legközelebb rájuk szavazol megint.
Jó éjszakát gyerekek, jó éjszakát Magyarország! Könnyű álmot nem ígérhetek: nehéz lesz az ébredés.
„Mindenesetre már most látszik, hogy a jövővel kapcsolatban fontos és felelős döntéseket kell meghoznom. Ehhez nyolc év megállás nélküli küzdelem után időre van szükségem.”
Ezt írta nem sokkal ezelőtt közleményében Szél Bernadett. A gondolkodás céljából történő visszavonulás előzménye, hogy egy ma reggeli hír szerint a párt etikai bizottsága három évre eltiltotta társelnökét minden párttisztségtől.
Bohózat a köbön. Ebből ugyanis józan ésszel arra gondolhatnánk, hogy ezek szerint már nem Szél Bernadett az LMP egyik társelnöke. De ez nem így van, Szél Bernadett ugyanis továbbra is társelnök maradhat.
Megpróbáljuk értelmezni, hogy ez így mit jelent. 1. Szél Bernadett azért maradhat az LMP társelnöke, mert már az. 2. Ha három éven belül más tisztségért indulna, akkor a pártban azt mondják neki, hogy ácsi! Nem lehetne például takarítónő a pártban – már amennyiben ez ott párttisztségnek minősül. 3. Az etikai bizottság nem akart visszamenőleges ítéletet hozni – ha Szél pártelnök, akkor ezt a tisztséget utólag nem lehet elvenni tőle.
Hasonló a helyzet Schmuck Erzsébet és Ungár Péter elnökségi tagokkal kapcsolatban, három évig ők sem tölthetnek be pártisztséget. Eszerint az LMP-ben elnökségi tagnak lenni nem párttisztség, hanem valami más.
Ungár Péter esetében a helyzetet súlyosbítja, hogy pártpénztáros sem lehet, hiába van nála a pénz. Nem az LMP pénze, hanem a sajátja, ami valamivel több, mint az összes többi párté együttvéve. (Jó, a Fideszt ne számítsuk ide.)
Örökségből kifolyólag van saját bevallása szerint 15 milliárd forintja Ungár Péternek. Nem mellesleg ő Schmidt Mária fia. Ami egy kissé pikáns helyzet, merthogy anya és fia egymással állítólag szembenálló pártok érdekében tevékenykednek.
Most abba nem mennénk bele, hogy milyen lehet egy családi ebéd Schmidtéknél. Volt gyerekszobánk, ezért inkább nem próbáljuk meg ezt elképzelni.
Visszavette viszont a párt Sallai Róbert Benedeket, akit elsőfokon azért zártak ki, mert egy vita hevében megütötte a párt egykori társelnökét, Hadházy Ákost. Sallai Róbert Benedek tehát mostantól megint tag lehet, de tisztséget ő sem viselhet. Még sportfelelős sem lehet, sem Szél társelnök személyi testőre. (Kivéve, ha fentiek nem számítanak párttisztségnek.)
Van egy olyan értelmezés, hogy az LMP-ben most a közvélemény elterelésére játszanak. Eltiltanak mindenkit, de csak azért, hogy három év elteltével, a következő választás előtti időszakban megtisztulva, egykori rosszalkodásaikért megbűnhődve, ártatlanul állhassanak a nyilvánosság elé.
Ez is egy lehetséges magyarázat. Igaz, mint sok minden másnak, ami az LMP-vel kapcsolatos, ennek sincs értelme. Vagyis, csak annyit szerettünk volna mondani, hogy jelentkezzen, aki érti, hogy mi történik az LMP-ben. Mert megmagyarázni mi is tudjuk, de ez kevés – szeretnénk érteni, hogy mi az, amit magyarázunk.
Ma találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnök Orbán Viktorral. Hogy miről beszélnek, még nem tudjuk, és nagy valószínűséggel később sem fogjuk megtudni. Azt fogjuk tudni, amit tudatni fognak Magyarországgal, Oroszországgal és a világgal.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Annyi biztos, hogy szeptemberben megint találkoznak, mert rendszeressé vált már, hogy évente kétszer is összejönnek. Magyarország kis ország, de Putyinnak fontos, mert Európa közepén van és az Európai Unió tagja. Putyinnak fontos az Európai Unió, ezért Orbánnak is fontos, hogy Magyarország az Európai Unió tagja maradjon. Hiába a Brüsszel-ellenes retorika, hogy nem leszünk gyarmat, meg hogy állítsuk meg Brüsszelt, Orbánnak esze ágában sincs kilépni. Nemcsak a fejlesztési pénzek miatt, amelyek meglehetősen nagy mennyiségben és többnyire ellenőrizetlenül özönlenek Magyarországra, hanem az oroszok díjaznák ezt, akiknek csak addig érdekes Magyarország, ameddig az EU tagja. Ebbe még az is belefér, amit Orbán a minap mondott. Hogy kétféle veszély fenyegeti Európát, keletről Oroszország, délről a terrorizmus.
Putyin csak röhög azon, ha Orbán veszélynek nevezi, neki elég az, ha tudja, hogy az intéző úr teszi a dolgát. Rombolja Európát, miközben saját birtokát vasmarokkal tartja kézben. Lehetne persze keményebb is, gondolja Putyin, olyan, mint mi, odahaza Moszkvában, de a magyaroknak egyelőre ennyi is elég. Nem kell senkit lelőni, elég néhány kirakatper, tanulnak ezek abból is.
Jó helytartónak tartja a gazda az intézőt, bár van néhány dolog, ami miatt ráncolja a homlokát. A paksi beruházás ügye például lassabban halad, mint ahogyan szeretné. Sok az okoskodás, jogszabály. És a felújított orosz metrókocsikkal is sok a baj. Pedig, a gazda szerint jó kis szerelvények azok, olyanok, mint újkorukban. Lehet, hogy még most is újak.
Amúgy meg tetszett a gazdának, amit legutóbb Magyarországon látott. A sajtó például már majdnem teljesen meg van zabolázva, a vidéki lapokat is szépen megfegyelmezték, mindenki tudja és teszi a dolgát. A néhány megmaradt szabad sziget is a mi tenyerünkből eszik.
Jól végzi a munkáját az intéző úr, talán még meg is jutalmazza a gazda. Pedig, nem szokott ő jutalmazni senkit. Nála az a jutalom, ha nem büntet. Amúgy meg, merne csak ugrálni az intéző úr, rögtön előkerülne néhány dokument a gazda zsebéből. Terhelő, ahogyan Magyarországon mondják. Bankszámlákról, bármiről, de ennek még nem jött el az ideje. Ha az intéző úr megbízhatóan végzi a dolgát, talán soha nem is kerülnek elő ezek a dokumentek. És akkor azok a csúnya pletykák sem igazolódnak be, amelyek az intéző úrral kapcsolatban időről időre felbukkannak a még megmaradt független sajtóban.
Oroszország erős, a birodalmi lépegető hatalma félelmetes. Magyarország viszont biztonságos, Budapest szép.
Deutsch Tamás máig a Fidesz egyik arca, annak ellenére, hogy már jó ideje a párt perifériájára lett száműzve. Időnként megmutatják, innen lehet tudni, hogy nem lett kegyvesztett, csak amolyan csillogó, ám használhatatlan ékköve a Fidesznek, ami tetszetős ugyan, de semmi értelme. Deutsch jelenleg a párt Európai Parlamenti képviselője, a netes tüntetések óta a digitális Magyarországért is felel, nem mellesleg pedig az MTK futballklub tulajdonosa és elnöke.
Három asszony, fél tucat gyerek, sok kerék
Deutsch Tamást eredetileg Deutschként anyakönyvezték, de volt idő, amikor Deutsch-Fürnek hívták. Nevét akkor ismerte meg a magyar közélet iránt érdeklődő nagyközönség, amikor 1989-ben egy társával együtt Prágában letartóztatták az akkor még csehszlovák névre hallgató hatóságok. A szorult helyzetből a Horn Gyula vezette magyar külügyminisztérium szabadította ki, a csehszlovákok kiutasították az országból, a magyar sajtó pedig prágai bikaborjaknak keresztelte el a két botcsinálta hőst.
Néhány évvel később már nem volt Csehszlovákia, Deutsch Tamás pedig miniszterként Prágába készült, hivatalos megbeszélésre. Sok volt a dolog akkoriban, így a nagy kapkodásban csak a repülőtéren jutott eszébe, hogy otthon hagyta az útlevelét. Akkor még nem volt Schengen, ezért néhány óráig visszatartották a menetrend szerinti járatot – a már gépben ülő utasok riadtan bámulták egymásra, mert csak annyit tájékoztatást kaptak, hogy technikai okok miatt indul késve a prágai gép.
Az akkor még létező Malév utólag elnézést kért az utasoktól az őket ért kellemetlenségért. (Kártérítést nem kaptak a késedelemért, a megértésüket viszont megköszönték.)
Deutscht Tamás első munkahelye az Ifjúsági és Sportminisztérium volt, de neki szerencséje volt, mert nem kellett végigjárnia a ranglétrát, hanem azonnal a tetején, azaz miniszterként kezdte. Illetve előbb csak kijelölt minisztere volt a hivatalnak, mert a szigorú és igazságos Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy csak akkor lehet miniszter, ha leteszi az államvizsgát.
Így is történt, Deutschból doktor lett, de ez nincs összefüggésben azzal, hogy sok támadás érte a nevéhez fűződő beléptető rendszert, ami hozzávetőlegesen 4 és fél milliárdjába került a magyar adófizetőknek. A sportpályák biztonságát biztosítani hivatott kapuk állítólag hiánytalanul megvannak, valahol egy raktárban dekkolhatnak – állagukról nem érkezett hitelt érdemlő jelentés.
Deutsch Tamás a Fidesz és a magyar politika szépfiúja, ügyeletes szívtipró, igazi macsó. Számos ismert, és kevésbé híres személyiséggel volt már kalandja – neves média személyiség és kétkezi titkárnő egyformán szerepelt a skalpjai között.
Deutsch Tamás 2005-ben feleségül vette Für Lajos volt honvédelmi miniszter lányát, majd a korszellemet kissé megelőzve – de mindenképpen ragaszkodása kifejezéséül -, felvette a felesége lánynevét, és – amíg a házasság tartott – Deutsch-Für Tamás néven szerepelt mindenhol. A házasság egy ideig működött, még az apóssal is viszonylag kijöttek egymással, annak ellenére, hogy utóbbi szorgosan és tevőlegesen tüsténkedett a Magyar Gárda első, Várbéli avatásán, valamint más alkalmakkor is riasztó nyilatkozatokkal ijesztgette a szolidabb hangokhoz szokott közvéleményt.
Dajcstomi – az elnevezés tőle származik, mert ezen a néven jegyezte be magát a Twiterre – egy interjúban elmondta, hogy nem ért egyet az apósával, de egyébként kedvelik egymást. De nemcsak apósával, hanem régi barátai és harcostársai közül is többekkel adódott hosszabb-rövidebb ideig tartó konfliktusa. A Fidesz huszadik születésnapján például Bayer Zsolt fejéhez vágta, hogy vállalhatatlan az antiszemita szöveg, amit Széles Gábor lapjában leírt. Igaz, tette hozzá Deutsch, ettől még nem tartja Bayer Zsoltot antiszemitának.
A Fidesz farka
2008 szeptemberében Deutsch Tamás (akkor már Für nélkül) megmutatta magát a Playboyban. Nem a testét tárta az értő női szemek elé, hanem a lelkét. Amiből a napnál is világosabban kitetszik, hogy Deutsch Tamás 16 éves kora óta nem tud ellenállni a nőknek. (Színvonalasabb kocsmákban ezt úgy mondják: röptében még a legyet is).
A Magyar Nemzet információi szerint a Fideszben nem fogadták kitörő lelkesedéssel Deutsch Tamás Playboynak adott interjúját. A politikus számos párttársa annak ellenére megrökönyödött, hogy többen ismerték Deutsch életének ezen fejezeteit.
Az akkoriban Orbán-közeli napilapban közölt írás szerint Deutsch interjúja azért is volt meglepő, mert legbensőbb magánéleti és intim kérdésekről eddig nem beszéltek a politikusok, kivált a konzervatív Fideszben. A válófélben lévő képviselő a férfimagazinnak adott, Kéri László által készített interjúban bevallotta, hogy házasságai alatt több szerelmi viszonya is volt. Elmondta: szerinte „nem annyira zűrös”, hogy féltucatnyi gyereke van különböző nőktől, és egyszerűen nem tud ellenállni a női szépségnek.
Beszélt arról is, hogy újabb (Für Lajos lányával kötött – a szerk.) házassága öt év elteltével válságba jutott, most válófélben van második feleségétől. „Lehet, hogy ez hibám, lehet, hogy bizonyos értelemben erény is, de kétségtelen, hogy a női szépségnek, egy női szív meghódításának úgy 16 éves korom óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de nem nagyon tudok ellenállni” – mondta a politikus, hozzátéve azt, hogy hódításait soha nem verte nagydobra, még legközelebbi barátai is nagyon keveset tudhattak az ilyen ügyeiről.
Nemcsak Deutsch Tamás pártjában, de a vele szövetséges kereszténydemokraták köreiben is kiverte a biztosítékot a Playboynak adott interjú. Az ő köreikben ugyanis nagyon magasra van téve az erkölcsi mérce, szigorúan a tízparancsolat szelleme szerint élnek. Mely szövegben tudjuk, sok más mellett az is benne van, hogy a más nője – ők ott felebarátod feleségének írják – tabu. És a sajátunk is csupán gyermeknemzés céljából kerül előtérbe – kultúrált formában természetesen.
Tényleg rosszul vette ki magát az egész: a Fidesz, valamint szövetségei egytől egyig nemzeti alapon nyugvó, konzervatív értékrendet valló, keresztény pártok. Amiből az is következik, hogy az ő köreikben nem szokás félrelépni, ők ott a polgári oldalon a gyorsan múló testi örömöket meghagyják a szocialistáknak, és a szabaddemokratáknak.
Őrjöngő nettó büdösbogarak
2014. október 27-én ezt írta a Facebook oldalán a kormány által tervezett, ám a tiltakozások hatására be nem vezetett internetadó elleni tüntetés kapcsán:
„Az elmúlt évek valószínűleg legnagyobb kormányellenes tüntetése” volt a tegnapi, írja lelkendezve az index – ismerjük el, valószínűleg igazuk van. Szabad ország szabad polgárai szabadon mondták el a véleményüket – ez így van rendjén, ismerjük el. Komoly kormányellenes demonstrációt is csak a kormány és nem az ellenzék tud „szervezni” – hát, ezt is el kell ismerni.
A Fidesz-székháznál futballhuligánokból, a maradék, Demszky és Magyar Bálint-fan urbánus „értelmiségiekből”, jónéhány „annyiraalternatívultraliberálisfiatalvagyokhogymégacsengőhangomisegytarrbélafilmnegyvenkilencpercesbetétdala” pulcsisból és a „Vadai Ágnes igaz és jó politikus” szekta egyes tagjaiból verbuválódott népfrontos gang rendezett közös, demokratikus pogromot – azért ezt ismerjük el. Hihetetlenül profi volt a rendőrség, hogy nem engedett az épületnél őrjöngő nettó büdösbogarak provokációjának – ezt el kell ismerni.”
Ki a f@sz az a Thomas Melia?
Deutsch a Twitteren is nagyon aktív, mint egy interjúban mondta, amióta rátalált a „csiripelő” oldalra, valósággal függővé vált. De nem csupán aktivitása, hanem stílusa is meglehetősen egyedi: olykor igen trágár, a Fidesz által magáénak vallott keresztény-konzervatív értékrendről eltérő kifejezésekkel mondja el véleményét a világról, leggyakrabban a hazai ellenzékről.
Legmarkánsabb beszólásait számos gyűjtőoldal őrzi, ezekkel most nem fárasztanánk a Deutsch Tamás politikai életművével már amúgy is meglehetősen leterhelt olvasókat, ezért csak kettőt emelnénk a számtalan gyöngy közül.
2011. március 21-én például ezt a gondolatot tartotta fontosnak megörökíteni az utókor számára: „Vannak szemét alakok. Vannak aljas emberek. Vannak rosszindulatú örültek. Vannak irtózatos gecik. Vannak gusztustalan rohadékok. És van Gyurcsány”.
2011. júliusában pedig a következő kommenttel reagált a Twitteren arra, hogy Thomas Melia amerikai helyettes külügyi államtitkár aggodalmát fejezte ki a magyar alkotmányozással, a médiával és az egyházi törvényekkel kapcsolatban: „Ki az a fasz az a Thomas Melia?”
Most – az LMP Fideszhez való bekötöttségének szálait megismerve – legalább annyit megértettem, hogy miért olyan fontos Orbánnak Schmidt Mária, hogy annak ellenére, hogy amihez nyúl az sz@rrá válik, és bármit tesz, azt egészen alpári botrányok követik, mégis ragaszkodik hozzá. Nekem tényleg fejtörést okozott, hogy miért éri meg Orbánnak, ez a sok botrány és lejáratás, ami ennek a nőnek a közéleti tevékenységét kíséri.
Gondoljunk csak a Sorsok Házára, amelyet 8 milliárdért építettek meg és azóta ott rohad üresen a Józsefvárosi pályaudvar helyén, csak azért mert Schmidt hazug, szerecsenmosdató koncepcióját egyetlen hazai és nemzetközi zsidó szervezet sem hajlandó elfogadni és a nevét adni hozzá, vagy a botrányos, velejéig aljas német megszállási emlékműre, amelyet mind a mai napig nem avattak fel. De említhetem a 15 milliárdot felemésztő 56-os emlékévet is, amely ugyancsak botrányról-botrányra bukdácsolt, nevetségessé téve az egész megemlékezés sorozatot, és amelynek a végén egy szégyenletes bírósági perből is vesztesen került ki a magyar állam álláspontját képviselő intézmény, mert a Terror Plaza kutatói még arra is képtelenek voltak, hogy azonosítsák, hogy ki szerepel a megemlékezések középpontjába helyezett pesti srácot ábrázoló fényképen.
De felidézhetjük Tom Lantos családjával vagy Anne Applebaummal való ízléstelen konfliktusát az I. világháborús megemlékezés kudarcát és persze a Terror Plaza körüli botrányokat és hazugságokat és a sor vég nélkül folytatható. Ráadásul ezek a botrányok nemcsak szégyenteljesek, mivel mindig a történelmi hazugság és a teljes szakmai dilettantizmus lepleződik le ilyenkor, hanem az adófizetők sok tízmilliárd forintját emésztik fel, teljesen értelmetlenül.
Ám most kiderült, hogy Schmidt nem a történelmi hazugsággyár gátlástalan működtetése és a politikai ellenfelekkel szembeni kíméletlen aljassága, hanem az ellenzéki pártok bomlasztása, lejáratása és tagjai egy részének felvásárlása miatt fontos Orbánnak. „Politikai közéletünk legzüllöttebb figurájáról” (a la Eörsi István) most éppen az derült ki, hogy az ő feladata bebizonyítani, hogy ebben az országban nem lehet más a politika, és ha létrejön egy párt amely ezt tűzi zászlajára, akkor ő képes szívós munkával – a mi pénzünkön – felvásárolni a párt néhány politikusát és így szétzülleszteni.
De nyilván nem az LMP az egyetlen párt, ahol bomlaszt és rothaszt. Éppen úgy, mint a bolsevikok. Zsarolás, felvásárlás, bomlasztás, lejáratás – ugyanezekkel az eszközökkel dolgoztak az ellenség kinyírása érdekében a politikai titkosszolgálatok a pártállami diktatúra idején. Schmidt Mária a NER államvédelmi hivatala és erre a mocskos munkára még ebben a rendszerben is nehéz jelentkezőt találni. Hát ezért csinálhat azt Schmidt, amit akar, kavarhat megszégyenítő botrányokat a kormány körül, nyírhatja ki állami segédlettel korábbi üzleti partnereit és szórhatja el számolatlan, teljesen értelmetlen, hazug célokra az adófizetők milliárdjait. Mert Orbán is tudja, hogy az alapos munkához idő és pénz kell.
Most, hogy Gulyás Gergely kiemelten fontos és rendkívül felelősségteljes pozícióba emelkedett, több kormányhű sajtóorgánum szóba hozta Balog Zoltán tavaly keletkezett panegyricusát Gulyás Gergelyről. Az akkori EMMI-miniszter emelkedett hangvételű, veretes szavakkal konferálta föl Gulyás Gergelyt, prófétai látomásban vizionálva a káprázatos politikai karrier előtt álló Gulyás személyiségét: „Akkor lopta be magát a szívembe – így Balog Zoltán –, amikor egy baráti társasággal borozgattunk és nótáztunk, református nótákat énekeltünk sorra. Gergő minden éneket pontosan ismert, és nemcsak az első, hanem a második, a harmadik, a negyedik strófa szövegét is. Engem is leénekelt a porondról, noha nekem ez a „szakmám” – így emlékszik vissza Balog Zoltán a találkozásukra, amikor komolyabban felfigyelt rá.
Az EMMI-t vezető miniszter – aki református lelkész is -, számára akkor derült ki, hogy „Gergő nem pusztán egy trendi fiatalember”, hanem a kulturális, hitbéli beállítottsága is predesztinálja későbbi pozícióira, tisztségeire, feladataira.
Hát így! No, mármost én rögtön elképzeltem a „trendi” fiatalembert”, meg Balogot és az egész kompániát, amint borozgatnak, nótázgatnak, előttük az Egri leányka, a Durbints sógor, a Juhfark vagy az Otello (na jó, az azért mégsem, migráncs-zamata van annak!), doszt iszogatnak, s közben danolásszák a szakrális rendeltetésű gyülekezeti énekeket, zsoltárokat, dicséreteket. Szinte hallom előzubogni Balog vagy Gulyás szájából például azt, hogy „Bűneimet töröld el. Bűnünket megbocsátod”; vagy azt, hogy „Ne csak hasznomat keressem”; vagy azt, hogy „Jól tudod, Istenem, mily gyarló vagyok, Különb-különb bűnre mily könnyen hajlok!”; vagy azt, hogy „Amint vagyok, sok bűn alatt”; vagy azt, hogy „Köt még a földi jó, a bűn, a földi örvény”, vagy azt, hogy „Bűnöm sírjában szinte megholtam”; vagy azt, hogy „A bűn sötétben tévelyeg És bajba dönt vakon”; vagy azt, hogy „A bűn szolgája gyáva rab”; vagy azt, hogy „Ha bűnünk szerint kezdünk mi fizetni”; vagy azt, hogy „Ne légyen bennünk ördögnek országa, Ne bírjon minket a bűnnek soksága” és így tovább.
Mindenesetre Balog ex-miniszter, református lelkész pontosan rávilágított arra, mitől lesz 2018-ban Magyarországon valaki remek politikus, jó miniszter: borozgatás közben református dalokat énekel, ismeri azok második, harmadik, mi több, a negyedik strófáját is, s hitbéli beállítottsága predesztinálja őt minden későbbi pozícióra, tisztségre, feladatra.
A keresztyéni Fidesz-giccses mézeskalács szív cukormáza lecuppant a rögös anyaföldre, s megtermékenyítette azt, hogy megannyi konyhai falvédő felirat bújjon elő onnan.
Tekintettel arra, hogy már jó ideje szeretnék valamilyen miniszteri pozíciót betölteni a mostani kormányban, jelezni kívánom, hogy meglehetősen sok zsidó dalt ismerek, azoknak több strófáját is tudom (Hevenu Shalom Alechem, Hava Nagila, Lecha Dodi és így tovább), s miután még a Hatikvát is bármikor eléneklem, ugye számíthatok akár a miniszterelnöki posztra is?
Amikor Áder Jánost először választották államfővé, azt ígérte, hogy szemben elődjével, Schmitt Pállal, nem fog minden elé tett törvényt aláírni. „Száz jó törvényből százat aláírok, szár rosszból százat visszaküldök”, mondta 2012-ben. Orbán Viktor miniszterelnök állítása szerint főnöknek szólítja, de nem azért, mert ő az elsőszámú közjogi méltóság, és a miniszterelnök csak utána következik a hierarchiában. Hogy miért, Áder János alábbi portréjából ez is kiderül.
Az ember, akinek Orbán előre köszön
„Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder”– mesélte Orbán Viktor 2011. nyarán a TV2 kamerája előtt. Majd még, viccesen félelmet tettetve, hozzátette: „Megyek, mert az Áder az meglincsel engem. Nem olyan kedves ember, mint maga”.
Orbán meg is magyarázza, miért Áder a főnök. „Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk…mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig ő a főnök. Lehetek én akárki, a főnök az Áder. Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje”.
MTI Fotó: Szigetváry Zsoltá
Áder János fancsali, savanyú ábrázata akár megtévesztő is lehet, és nem kizárt, hogy a búval bélelt fizimiska vidám, jó humorú embert takar.
A csornai Charles Bronson – Csapody Miklós képviselő míves megfogalmazása – nevét Orbán pártelnök kollégiumi társaként ismerte meg a nagyvilág. Barátja, bizalmasa, és a futballban is pályatársa volt a Fidesz vezérének. Áder kiszámítható volt – olyan ember, akire Orbán mindig számíthatott. Egy pártbéli ismerőse így jellemezte a négygyermekes családapát: Áder János szeméből a szolgálati szabályzat sugárzik.
A legtöbb fideszes csúcsvezetővel ellentétben Ádernek volt civil munkahelye. Az egyetem elvégzése után két évig a hatodik kerületi tanács lakásosztályán volt előadó – ha nem jön Gorbacsov, és vele a rendszerváltozás, akár a tanácselnökségig is vihette volna.
Persze, a karrierje így is szépen emelkedett, még akkor is, ha 2007. január 15-én egy cikk jelent meg Schmidt Mária ante portas címmel, az akkoriban a Fidesz üzemi lapjának számító Magyar Nemzetben. Rendes, tisztességes, álnéven jegyzett írás volt, ahogyan az ilyen esetekben elvárható. Egy jobboldali, Orbán-ellenes összeesküvés tervét írták le benne, melynek állítólag Áder volt az eszmei atyja.
Azóta sem tudjuk, hogy ki írta valójában. Még az sem kizárt, hogy maga Orbán rendelte meg az újságcikket, s épp az ő felcsúti csőszkunyhójában eszelték ki az ürgebőrbe öltözött jugoszláv békaemberek az ördögi tervet, hogy megszabadulhasson pártbéli riválisaitól.
Áder mindenesetre gyorsan eltűnt, Orbán Brüsszelbe száműzte. Legyen távol, de azért mégis szem előtt. Maga Áder akkor úgy gondolta, hogy neki idehaza végleg leáldozott. Lesz néhány jó éve Brüsszelben, a gyerekei nyelvet tanulnak, és világpolgárokká válnak.
Ha már száműzetés, legalább legyen valami haszon is belőle.
Aztán minden másként alakult.
Mr. Százbólszáz
2012. májusában, néhány nappal államfővé választása után Áder interjút adott az MTI-nek. Azt mondta, hogy „száz rossz törvény közül százat visszaküld, és száz jó törvény közül százat aláír.”
Ettől sokan megnyugodtak. Ilyen elnök kell nekünk, ezt várjuk a mi köztársasági elnökünktől! Hogy mindig tudja, mi a jó, és tudja azt is, hogy mi az, ami nem jó. Soha se tévedjen, mert bár tévedni emberi dolog, valahol mégsem jó, ha egy köztársasági elnök összekeveri a jót a rosszal. Nem azért választották őt erre a magas méltóságra, tévedni bárki tud, ahhoz nem kell köztársasági elnöknek lenni.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Más kérdés, hogy még nem volt olyan köztársasági elnök, aki azt ígérte volna, hogy tévedni fog. Még miniszterelnök sem lehet az ilyen emberből. Áder hivatali elődje, Schmitt Pál is csupán motornak mondta magát, aki nem fékezni fogja, hanem dinamizálni a kormány országot építő munkáját, ám arról egyetlen szót sem szólt, hogy mit tenne a rossz törvényekkel. Nyilván visszaküldte volna őket, nem ő tehetett arról, hogy minden, amit eléje tettek, jó volt.
Áder aláírta
Ha úgy vesszük, Ádernek is szerencséje volt az elétolt törvényekkel, majdnem mindig olyan jogszabályt kellett aláírnia, amelyben, ha akart, sem talál kivetnivalót. Vagy, ha mégis, meggondolásra visszaküldte az országgyűlésnek, mely utóbbi változtatás nélkül újból elétette.
2013. márciusában például aláírta az ellenzék szerint Magyarország végleges jogfosztásáról rendelkező törvényt, vagyis, az alaptörvény negyedik módosítását.
Az ellenzéki pártok, Szabó Máté alapjogi biztos, Sólyom László volt köztársasági elnök és több civil szervezet szerint a módosítás a végső csapás a ciklusban már sokszor temetett alkotmányosságra és a jogállamra. Egyrészt azért, mert az Alaptörvény korábban alkotmányellenesnek minősített rendelkezésekkel bővült, és így nem tud majd egységes alkotmányként funkcionálni. Másrészt jelentősen gyengült az alapvető jogok alkotmányos védelme, amitől véleményük szerint „az Alaptörvény teljesen védtelenné válik a jövőbeni alapjogsértő beavatkozásoktól.”
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Az alkotmánymódosítás miatt aggodalmát fejezte ki az Európai Bizottság elnöke és az alapvető jogokért felelős biztosa, a washingtoni külügyminisztérium, az Európa Tanács főtitkára pedig a szavazás elhalasztását kérte.
Áder nagy várakozások közepette, a közszolgálati televízióban jelentette be, hogy aláírta a módosítást, mert, mint mondta, nem volt más választása.
Orbán listája
2017. elején Kövér László, Semjén Zsolt, és Balog Zoltán is szerepelt Orbán listáján. Arról a listáról van szó, hogy ki legyen Áder János után a következő öt évben az államfő. A hírek szerint ugyanis Áder János sokáig vonakodott, hogy újabb öt évre Magyarország köztársasági elnöke legyen, különös tekintettel arra a körülményre, hogy már az első öt évet sem akarta vállalni.
Kövér László, akiben Orbán vakon bízik, nem akart köztársasági elnök lenni, ráadásul ő valamiért megengedhette magának, hogy főnöke, Orbán szemébe mondja ellenvéleményét. Maradt volna még Balog Zoltán emberminiszter, de, állítólag a katolikus egyház nem nézte volna jó szemmel, ha a miniszterelnök után az államfő is református.
Olyan országban, ahol az államnak és az egyháznak nincs köze egymáshoz, ennek nincs jelentősége, de Magyarország nem ilyen hely. Itt a hazai katolikus egyház vezetője még egy tévéműsort is letilthat, csak azért, mert nem ért egyet a főszereplő közéleti megnyilvánulásaival. (Alföldi Róbertről van szó, őt kérte meg Rosta Mária, a Zikkura Színpadi Ügynökség vezetője, hogy rendezzen egy profán passiót húsvétra az Arénában. „Azért az Arénában, mert Erdő Péter bíboros letiltotta az eredeti, köztéri elképzelést” – mondta akkor a Mandinernek Rosta Mária.)
Áder János köztársasági elnökként ritkán szólal a hazai belpolitikát érintő kérdésekben. Valójában nem is ez a feladata, hanem a nemzet egységének őrzése. Gyakran tart előadást idehaza és külföldön környezetvédelmi kérdésekben, különösen a globális felmelegedés és a Föld vízkészletének védelme fontos a számára. Egy időben elterjedt, hogy nemzetközi pozícióra pályázik, és ENSZ-főtitkár szeretne lenni, ám ezeket a híreszteléseket az államfő környezetéből soha nem kommentálták, egy ideje pedig nem is hallani erről a projektről.
MTI Fotó: Krizsán Csaba
Azt viszont többen is a szemére vetik, hogy a környezet védelme iránt elkötelezett államfő egyetlen egyszer nem szólalt meg a hazai környezet – mondjuk így – átalakításával kapcsolatban. Gondolunk itt a Városligetre, a Kossuth tér fáinak eltűnésére, vagy éppen a margitszigeti fák megritkítását eredményező teniszstadion építésére.
Úgy hullanak a CBA üzletek, mint az őszi legyek. Egymás után zárják be ezeket; most éppen a hűvösvölgyi, néhány éve felépített üzletük ment csődbe, és hatalmas plakátokon olvashatjuk, hogy „itt hamarosan Lidl üzlet nyílik”.
Hát ennyit ér a hatalmi erőszakoskodással kikényszerített, protekcionista gazdaságpolitika, amely – a nemzeti kormányzás örve alatt – adminisztratív eszközökkel próbál versenyelőnybe hozni rosszul teljesítő magyar piaci szereplőket.
Ám hiába a tisztességes verseny kiiktatása, a mindenféle állam által biztosított, indokolhatatlan kedvezmények, hiába a külföldi üzletláncok állami sanyargatása és üldözése, a #magyaremberek sem hülyék. Ha a gonosz multiknál olcsóbb és finomabb a kenyér, nagyobb a választék, jobb minőségű a tej és nem büdös a hús, akkor nemzetibüszkeség ide, nemzetielkötelezettség oda, ott fognak vásárolni. Így van ez a lepukkant külvárosokban éppen úgy, mint a legjobb módú kerületekben. A pénzéért mindenki a legjobbat akarja kapni, és ez felülírja a álhazaffyasság szempontjait.
Kiváltképp, mivel aki egy kicsit is odafigyel, az pontosan láthatja, hogy ez a nemzeti maszlaggal leöntött protekcionista gazdaságpolitika nem szolgál más célt, mint a haverok, a hatalom által kinevezett új burzsoázia érdemtelen helyzetbehozását, a teljesítmény helyett a lojalitási szempontok szerinti szelekciót a piacon. De a CBA sorozatos bukásai azt is jelzik, hogy hosszú távon ez a gazdaságpolitika kudarcra van ítélve. És ez nemcsak a kereskedelemre vagy az üzletláncokra vonatkozik, hanem az egész magyar gazdaságra.
A kormány politikai, lojalitási szempontok szerinti, a teljesítményelvet és a tisztességes versenyt kiiktató gazdaságpolitikája hosszabb távon összeomlásba vezeti a magyar gazdaságot. Ezt modellezi a CBA üzletek kudarca.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
