Kezdőlap Címkék Plakátok

Címke: plakátok

Utcakozmetika, megjósolva – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, ír kávét kérek, ma büszke lehetek. Hogy mire is? Hát, a jóstehetségemre. Óh, az én próféta lelkem… Tegnapelőtt ezeken a hasábokon pontosan megjósoltam, mi fog történni ma reggel, most pedig jobb híján ezzel van tele a napi sajtó. Mármint nem az én jóstehetségemmel, hanem a reggeli eseményekkel.

De hát mit is jósoltam én? Azt írtam, miszerint:

„Lesz is nagy takarítás Budapesten – hogy vidéken lesz-e, arra nem vennék mérget – csak épp nem a kávéházakban, hanem a hirdetőtáblákon, ugyanis Webernek pont az volt az egyik kívánsága, hogy tűnjenek el a Néppárt ellen uszító plakátok a magyar kampányból. Ehhez képest érdekesen nézne ki, ha már a reptérről befelé vezető úton azok fogadnák, azokat látná a kocsi ablakából. Ezt speciel fel lehetne fogni egyfajta politikai barométernek is: ha ma-holnap lecserélik a plakátokat, Orbán engedni akar neki, és maradni szeretne a Néppártban, ha nem, és az lenne az olcsóbb megoldás, akkor ki akarja rúgatni magát és provokálja Webert.”

Erre fel mit tudok meg a reggel a 444-ből?

„Manfred Weber várható útvonalán már takarítják a Juncker-plakátokat

Olvasónk, Géza kedd hajnalban arra járt, ő fényképezte le, hogy mára gondos kezek bugyikék fedőréteggel takarták le a kifogásolt plakátokat Weber várható útvonalán.
Mivel ezekkel a plakátokkal bőven megszórták az országot, vidéki olvasóinkhoz fordulnék: Önök mit tapasztalnak, ott is eltüntették már a plakátokat, vagy a kormány egyelőre csak a fontos vendég útvonalán takarított csak?

UPDATE 8:52: Máris jelentkezett egy szegedi olvasónk, Petra. Beszámolója alapján arra következtetek, hogy Weber úr Szegedet nem fogja felkeresni, ott legalábbis Petra beszámolója szerint még vígan hirdetik a plakátok, hogy jogunkban van megtudni, mit tervez Soros és Juncker. Petra, köszönjük a beszámolót!” (444)

Kérem, én lottózni fogok. Esküszöm, nem a kávézaccból jósoltam meg.

Habár sem kristálygömb, sem nagy ész nem kellett hozzá, hogy előre lássam ezt a kis utcakozmetikai beavatkozást, elég volt a logika is – de mit jelent ez?

Ez, kérem, a világon semmit sem jelent

Illetve, lévén, hogy nem sajtónyilvánosak a tárgyalások, pontosan csak később fogjuk megtudni, mi is a jelentése a gesztusnak. Ha tegnapelőtt azt mondtam, hogy a plakátok leszedése a Néppártban maradás szándékát jelenti, tartom is magam hozzá – de nem leszedik őket, hanem eltakarják, ráadásul csak Werner várható útvonalán, ami arra utal, hogy illetékesék továbbra is úgy gondolják a dolgokat, ahogy eddig, csak mégis fontos a tárgyalások kimenetele. Ezekből a jelekből én azt a következtetést vonnám le, hogy felfüggesztés várható, úgy is, mint Kolumbusz tojása.

Persze, mondhatok én, amit akarok, ha nálam tűzközelibb emberek mást mondanak. No, de mit? Mindenfélét, összevissza.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter például sikeresen megközelítette az Echo TV Bayer-showjában a nulla logikai értékű kijelentés fogalmát:

„Mi nem akarunk kilépni a Néppártból, ettől függetlenül, ha a kérdés úgy hangzik, hogy biztos a Néppárt tagja leszünk-e, akkor a jelenlegi helyzetben azt tudom mondani, ezt 100 százalékos bizonyossággal kijelenteni nem lehet.”

Ez azért érdekes, mert pont ő volt, akit nem is olyan rég a plakát-ügyben kirobbant botrány kapcsán lóhalálában Berlinbe szalajtott Orbán Viktor, békülni, Balog Zoltán társaságában – ha akart volna mondani valamit az esélyekről, ő az egyike azoknak a magyar állampolgároknak, aki tudott is volna mondani. Csak hát nem bolondult meg, hogy akarjon. Hogy fecsegjen.

Jön egy vizsgálóbizottság is

Német lapértesülések szerint azonban nem Weber mai látogatása az egyetlen, amire számíthatunk, sőt, lesz még itt vendégjárás: három tapasztalt szakértőből álló vizsgálóbizottságot küldene az Európai Néppárt (EPP) néhány vezető politikusa Magyarországra, hogy értékelje a Fidesz politikáját és a magyarországi demokrácia helyzetét. Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke, Markus Söder bajor kormányfő és Sebastian Kurz osztrák kancellár dolgozta ki a misszió kiküldéséről szóló javaslatot, amelynek az a célja, hogy megelőzzék, vagy legalábbis elhalasszák a Fidesz kizárását az EPP- ből.

És ez a látogatás is szóba kerülhet Weber és Orbán között – de álljunk meg, hátrább az agarakkal, ne ünnepeljünk még: hiszen a Néppárt, mint a hírből kitűnik, nem azért küldi a szakértőket, hogy megismerjék a reális helyzetet – azt már ismerhetik Sagentini, sőt, Tavares jelentéseiből – hanem azért, hogy „megelőzzék vagy elhalasszák a Fidesz kizárását”!

Hát, nagyon nem mindegy, hogy Gyuluskát küldöm csabaiért vagy Csabikát gyulaiért. Ha egy bizottságot azért küldenek, hogy enyhítő körülményeket találjon, az fog is találni, ha kell, a földből is kiássa őket, az a dolga. Ilyeténképpen van nekem egy olyan érzésem, hogy kár a nagy indulatainkért, maximum egy felfüggesztés néz ki a magyar kormánypártnak, meglehet, az sem azonnal.

Legalábbis ma délelőtt még így tűnik, de az események kergetik egymást, a helyzet pillanatonként változik, amint állítólag Napóleon mondta, miután leszállt a Szfinxről.

Ami azonban nem változik az az, hogy a Fidesznek elemi érdeke legalább idén év végéig bennmaradni a Néppártban.

Ugyanis 2019 végéig kellene döntenie az Európa Parlamentnek az EU hétéves költségvetéséről, és a néppárton belül sokkal jobban bele lehet látni a magyar támogatásokat is meghatározó alkudozásba.

Márpedig ez már pénz, nem tréfadolog.

Ezt azért tekintetbe lehetett volna venni a plakátkampány elindítása előtt is, hiszen elég egzakt a terminus, nem ér váratlanul senkit ez a költségvetési határidő. Sajnos azonban úgy tűnik, akkor az indulatok vezényeltek, és nem a józan ész. Már csak az a kérdés, mi érhetett annyit, vagy mi zaklatta fel Orbán Viktort annyira, hogy a költségvetési befolyást is érdemesnek tűnhetett feláldozni érte, miért kellett elindítani a lavinát?

Kinek volt ez fontos?

Miért?

Egyszer majd talán megtudjuk, de pillanatnyilag arról sem lehet tudomásunk, miről tárgyal Weber és Orbán, szóval nem dúskálunk az információkban, maradnak a következtetések és a jóslatok.

A plakátletakarások viszont mutatják, hogy Weber becsülete távolról sem akkora Budapesten, mint mondjuk Putyiné, hiszen mikor az orosz elnök jön, napokkal előtte lehegesztik a csatornafedeleket, Weber plakátjait meg csak a látogatás reggelén kezdték el álcázni, azt is csak kutyafuttában, sőt, mint arról a legfrissebb hírek beszámolnak, az államnál még a Magyar Szocialista Párt is gyorsabb volt, ők ugyanis nemrég egy videót posztoltak a Facebookon, amiből kiderül, hogy mielőtt a plakátokat eltávolították (vagy letakarták) volna, az egyiket munkatársaik átcicomázták. A ferihegyi gyorsforgalmi út melletti, tehát Weber várható útvonalán fekvő plakáton Juncker arcmását Weber arcképével takarták ki, és elhelyeztek rajta egy „Welcome to Orbanistan” feliratot is.

Jó Reggelt Manfred Weber úr! Isten hozta Orbanisztánban: Welcome to Hungary! Mi ezzel a korai, rendhagyó köszöntéssel szeretnénk megmutatni, milyen érzés megérkezni az orbáni demokráciába, és egy óriásplakáton szerepelni Sorossal. Ugye Ön sem kér egy ilyen "demokráciából" az Európai Néppártban? Reméljük, hogy amikor a reptérről megérkezve önmagával szembesül, könnyebb lesz meghoznia a megfelelő döntéseket. #MSZP #HuEu #HazaSzeretetEurópa #StopOrbán #Orbanisztán

Közzétette: MSZP – 2019. március 11., hétfő

Finom gesztus, ami azt jelzi: a mi kis országunkban Weber bármikor Juncker helyére kerülhet.

Mármint, ha erről még nem lenne tudomása.

Kérem, egyelőre ennyiről számolhatunk be, akkor is, ha bevetem minden jóstehetségemet, mely, mint a mellékelt ábra mutatja, mégiscsak létezik.

Habár, ahogy elnézem az esélyeket, most leginkább arra tippelek, hogy a maximális szankció, ami a Fideszre vár, nem lesz több egy felfüggesztésnél, esetleg azt is elhalasztják a választásokra való tekintettel.

Így megy ez, kérem, főként mostanság, kampányidőszakban.

Én is inkább lottóznék…

Weber és a plakátsakk – Déli kávé Szele Tamással

Pincér, duplát kérek habbal – mondja, fiam, hogy néz ki ez a kávéház? Hogy úgy, mint mindig? Nekem megfelel, de jövő hétre takarítsanak ki, mert jön Manfred Weber, és elsüllyednék a szégyentől, ha valamelyik délben benézne egy blümchenkaffeera vagy cappucinóra, aztán rendetlenség fogadná. Pucováljanak ki mindent, kérem, alaposan. Hétfőre.

Lesz is nagy takarítás Budapesten – hogy vidéken lesz-e, arra nem vennék mérget – csak épp nem a kávéházakban, hanem a hirdetőtáblákon, ugyanis Webernek pont az volt az egyik kívánsága, hogy tűnjenek el a Néppárt ellen uszító plakátok a magyar kampányból. Ehhez képest érdekesen nézne ki, ha már a reptérről befelé vezető úton azok fogadnák, azokat látná a kocsi ablakából. Ezt speciel fel lehetne fogni egyfajta politikai barométernek is: ha ma-holnap lecserélik a plakátokat, Orbán engedni akar neki, és maradni szeretne a Néppártban, ha nem, és az lenne az olcsóbb megoldás, akkor ki akarja rúgatni magát és provokálja Webert.

Tetszik látni, hogy az uniós- és világpolitika igenis látszik a pesti flaszterről is, ha odafigyelünk kicsit?

No, de kezdjük az elején: miért is jön Weber Budapestre?

A Welt am Sonntag és a Die Welt című lap közös, welt.de című hírportálján szombaton közölt beszámoló szerint Manfred Weber elmondta:

„a következő napokban ismét törekedni fogok a személyes megbeszélésre Orbán Viktorral Budapesten, mert meg akarom próbálni világossá tenni számára, hogy jelenleg az EPP-ből kifelé vezető úton tartózkodik”.

Hozzátette, hogy a vonatkozó állításokkal ellentétben

„nem egy Kelet és Nyugat közötti konfliktusról van szó vagy a migrációs politikáról, hanem arról, hogy milyen értékek határozzák meg az EPP-t és az EU-t”.

Kérem, ez a szegény ember még mindig azt hiszi, hogy Orbán nincs tisztában ezzel. Azt hiszi, hogy a magyar miniszterelnök őszintén beszél, elhiszi a saját, tulajdon hazugságait, amiket nagyobb részben ő talált ki, kisebb részben pedig Finkelstein adta a szájába őket… Hát, ebből is látszik, hogy Manfred Weber úriember, és nem tételezi fel, hogy mások nem azok.

Annak is vannak hátrányai, ha valaki gentleman.

Orbán Viktor persze tisztában van Weber és általában Európa gyengeségével, miszerint elhiszik, hogy az emberek az is gondolják, amit mondanak, és fűti a kazánt, teljes erejével, állandóan hirdeti, hogy neki a Néppárt ügyében csak a bevándorlással van baja, pénteken is nyilatkozott egy vastagot:

„A bevándorláspártiak megtámadták a Fideszt az Európai Néppártban (EPP), arra törekednek, hogy az egész EPP-t átalakítsák egy bevándorláspárti nemzetközi szervezetté, a magyarok pedig ezt meg akarják akadályozni.”

Sok mindenről van szó, csak épp erről nincs. És Manfred Weber is rá kell majd jöjjön erre, ha máskor nem, legkésőbb a személyes találkozás alkalmával. Bár, ha van egy csepp esze, már tudja is. Szó ellenben arról van, hogy – mint tegnap is írtam, Orbán Viktor a választási kampány végletekig durvításával (bár hol van ez még a végletektől, kérem, van ennél rosszabb, lesz is még) egy különös zsarolási pozícióba lavírozta a Fideszt a néppárti frakcióban: ez a Piszkos Fred-effektus, ugyanis most akivel elkezd barátkozni vagy aki vele barátkozik, az mind a Néppárt és az európai jobboldal esélyeit rontja, hiszen a Fidesz bennmaradása esetén elég sok párt viszont kilép a frakcióból.

Az ügyben az a kérdés inkább, kinek látja magát Orbán Viktor:

Piszkos Frednek, a valósághoz híven, és tovább kavarja a málnaszőrt, vagy inkább a daliás Fülig Jimmynek, aki el akarja hozni a Radzeert az Incognita Archipelről?

Ugyanis pillanatnyilag Orbán a fordított kamikaze, azzal okoz kárt, ha marad, nem azzal, ha repül. De nem hinném, hogy Weber ezt nem mérlegelte alaposan. Negyvenkét képviselő lép ki a frakcióból, ha nem zárják ki vagy nem függesztik fel a Fideszt (igen, a felfüggesztés is reális opció). Ennyit az életben nem képes pótolni Orbán. Tehát, ha csak a rideg számokra hagyatkozunk, a szankció már biztos.

És ugyanakkor megváltozhat minden májusig, egyik pillanatról a másikra is akár.

Itt a Brexit problémája. A brit Alsóház kedden szavaz arról, melyik formáját találja megfelelőnek – eddig még egyiket sem preferálta – és ha ez a szavazás is sikertelen lesz, amire komoly az esély, akkor csütörtökön kerül napirendre, mikor és mennyi haladékot kérjenek a kilépésre az Uniótól.

És ez nagyon fontos. Ugyanis pillanatnyilag az a helyzet, hogy mivel a brit kilépés időpontja március 29., az Egyesült Királyságnak nem lesz képviselete az Európa Parlamentben, nem is lehet, hiszen elvileg a választások idején már az Uniónak sem lesz tagja. Polgárai nem szavazhatnak és nem jelöltethetik magukat. Azonban ha egyfelől sok haladékot kérnek, akár egy választási ciklusnyit is – ez a Brexittel kapcsolatban zajló folyamatos vitákat tekintve nem is tűnik soknak! – akkor előáll az a különös helyzet, hogy a demokratikus alapon szerveződő Európai Uniónak lesz egy tagállama minden demokratikus képviselet nélkül. Ez természetesen lehetetlen, így ha elég sok haladékot kérnek, azt minél előbb kell kérjék, hogy a rendelkezésre álló, igen rövid idő alatt meg tudjanak szervezni egy uniós választást.

Ha így alakulnak a dolgok, az viszont nyilvánvalóan erős segítség, valóságos doppinginjekció lesz a konzervatív és a néppárti frakciónak, így Orbán manővereit egyszerűen figyelmen kívül is hagyhatják, hiszen a semmiből érkező brit segédcsapatok többszörösen pótolják a várható veszteségeket, akár távozik a Fidesz a Néppártból, akár marad, akár átül a konzervatívokhoz, akár lepaktál Marine le Penékkel. A magyar kormánypárt így visszakerül korábbi szerepébe, mely szerint légypiszok lesz a politikai térképen. Voltaképpen a mostani kritikus helyzetet sem igazán Orbán kampánya idézte elő, az csak kihasználja a válságközeli szituációt, az európai jobboldal gondjait igazából a Brexit okozza.

Ámde a Néppárt már berendezkedett a „post-Brexit” politizálásra

Weber nem is támogatja a tárgyalások újraindítását, egyszóval egy halasztásos fordulat ugyan jól jönne nekik (a konzervatívoknak még jobban) de nem számítanak rá. Ezét kell most kezelniük az Orbán-jelenséget, hiszen különben bizonytalan döntések sorára építenék választási stratégiájukat.

És nem szerencsejátékosok.

Akkor tehát miért is jön Weber a jövő héten Budapestre?

Semmiképpen sem azért, hogy kibéküljön Orbánnal, legalábbis a jelek nem erre utalnak és nem is volna érdeke a barátság. Hacsak nem zajlanak a háttérben olyan folyamatok, amikről nincs tudomásunk (bár erre nagyon nagy az esély), akkor inkább azért jön, hogy megszabaduljon tőle.

Illetve, annak ugyan nagyobb a haszna, ha a Fidesz elhagyja a néppárti frakciót, mint ha marad, de ne gondolkozzunk fehéren-feketén: egy felfüggesztés sokkal ügyesebb megoldás lenne, ugyanis abban az esetben a tagság, tehát a politikai erő, súly marad, ahol volt, szankciót is kap a párt, tehát nem lépnek ki a negyvenkettek, akik ezt ígérték, nem ülnek át extrém esetben akár a liberálisokhoz is, ellenben a Fidesz sem zavarhat egy ideig semmiféle vizet.

Így viszont nagyon gyorsan eldőlhet, mit is akar Orbán Viktor:

ha elfogadja a felfüggesztést, marad minden a régiben, viszont ha sértett hiúságában magától kilép pártjával együtt, akkor világos, hogy kezdettől fogva ezt akarta elérni. Akkor színjáték volt minden és provokáció a Juncker-Soros plakát is.

Jól ez esetben csak akkor járhat, ha csodák sorozatának köszönhetően megalakul az az általa remélt és nagyon erős populista frakció, amihez csatlakozhat, és egyesült erővel feldarabolhatják, de legalábbis megbéníthatják az Uniót, ám erre valós esély nem mutatkozik.

Az álmok és tündérmesék világán túl, a realitásban két út áll a Fidesz és Orbán előtt: vagy az átülés a konzervatív frakcióba, mellyel veszítenek politikai súlyukból, de megmaradnak az európai jobboldal intézményrendszerén belül és nem okoznak károkat a platformjuknak sem, vagy a felfüggesztés elfogadása. A kizárás a végső opció, de az is elképzelhető – igaz, az a Néppárt számra korántsem lenne olyan megfelelő, mint a felfüggesztés.

Egy bizonyos: Orbán szándékait meg fogja mutatni az, hogy mi történik a plakátokkal Budapest utcáin.

Pincér, ha már ezt ilyen alaposan kielemeztük, ennyire benne vagyunk a kombinálásban, kérek még egy konyakot.

És a sakktáblát is!

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 4. – Tudósítás a másik valóságból

0

A kormánypárti sajtóból megtudhatjuk, hogy az Európai Unió programot indított az afrikai migránsok befogadásáért. Bayer Zsolt elmagyarázza nekünk, hogy nem a kampányoló Fidesznek, hanem Junckernek kell bocsánatot kérnie. G. Fodor Gábor pedig megírta, hogy nincs semmi felháborító a plakátokon, ami rajtuk van, az magától értetődő.

Az EU afrikai migránsokat akar behozni

Kísérleti programot indított az Európai Unió afrikai államokkal együttműködve a legális migráció előmozdítása érdekében.

Az Európai Bizottság elnökének tavalyi évértékelője alkalmából kiadott dokumentum jogszerűnek minősíti az afrikai népesség befogadását, amely szerinte enyhíti majd az uniós gazdaságok munkaerőhiányát. A Jean-Claude Juncker vezette bizottság minden tagállamot felszólított arra, hogy működjenek közre a kísérleti programokban, amelyhez a bizottság gyakorlati segítséget és finanszírozást is nyújt. (Magyar Nemzet, Origo: Programot indított az EU az afrikaiak befogadásáért)

Bayer Zsolt szerint Junckernek kell bocsánatot kérnie

Ha mostanában elgondolkodunk, kinek is kellene bocsánatot kérnie és kitől, bizony Juncker úr kerül az első helyre. Neki kellene mihamarabb bocsánatot kérnie, mellékesen a magyar miniszterelnöktől is személyesen, de leginkább minden európai polgártól. Erre pedig három jó ok is van: politikai, jellem- és viselkedésbéli dolgok.

Juncker két politikai hibát is elkövetett, bár ha bűnnek neveznénk, még közelebb járnánk az igazsághoz. Először is annak ellenére vállalta az Európai Bizottság elnökségét, hogy tudta, a britek a lehető leghatározottabban ellenezték, hogy ő töltse be ezt a stallumot. Mégis elvállalta. Ha ez csak egyetlen százaléknyit is hozzájárult a brexithez, akkor is történelmi bűnt követett el az elnök úr, amiért illene minimum bocsánatot kérnie. A másik politikai hiba (bűn) pedig az, hogy Juncker minden sorsdöntő pillanatban, kivétel nélkül a migrációt pártoló erők mellé állt.

Juncker úr sajnos bensőséges viszonyt ápol Mister Alkohollal. Emiatt pedig több kínos pillanatot produkált, lejáratva nemcsak saját magát, de az egész uniót is. Juncker úr nem tud viselkedni. Pofozgatja, csókolgatja politikustársait, idült mosollyal csavargatja a nyakkendőket. És igen: ezen egy egész világ röhög, ami ismételten csak lejáratja a személyt magát (ez kevésbé érdekes már), továbbá a hivatalt, amelyet betölt, és ezen keresztül az egész uniót. (Magyar Nemzet: Bayer Zsolt: Bocsánatkérések ideje)

G. Fodor Gábor: Abszurd világban élünk

Amikor kiírod a plakátokra, hogy „ha Magyarországra jössz, be kell tartanod a törvényeket”, azt mondják: ez gyűlöletkeltő.

Amikor az van ráírva, hogy „Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”, jön a felháborodás: ez gyűlöletkeltés, kérjünk érte bocsánatot.

Ami magától értetődő, az miért felháborító? (888: G. Fodor Gábor: A gyűlöletkeltő plakátokról)

Plakátcsaták – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, így kávé mellett meg kell vallanom: habár munkám figyelemmel kísérni a magyar bel- és külpolitika eseményeit, de időnként nagyon ügyelnem kell, hogy el ne veszítsem a fonalat. Az elmúlt pár napban Orbán Viktor olyan parádés asszót vívott a tulajdon árnyékával és – szerinte – az Európai Unióval, hogy csak akkor sikerült mindent a helyére tennem, mikor időrendi sorrendbe raktam a történéseket.

Ugyebár, ott maradtunk el, hogy elutazott Berlinbe Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Balog Zoltán miniszterelnöki biztos, kibékülni a CDU elnökével. Sőt, konkrét ajánlat is volt a tarsolyukban: az, hogy március 15-én lecserélik a Juncker-Soros plakátokat, és az EP-kampány hajrájában tartózkodni fognak a hasonlóan provokatív stílustól. Hogy mit beszéltek Annegret Kramp-Karrenbauerrel és mit nem, annak megmondhatója nem vagyok, hiszen nem voltam ott, de nagy sikerrel nem járhattak, annyi szent, ugyanis szombaton Orbán Viktor azt nyilatkozta a vasárnap megjelent Welt am Sonntagnak, miszerint:

„Március közepétől Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke és a baloldal csúcsjelölteje kerül a kormány plakátjain Juncker helyére a kormány sorosozó plakátjain.”

Sőt, azt is mondta, hogy „a támadás valójában a baloldalról érkezik”, és nem azért, hogy a Fideszt, hanem azért, hogy az Európai Néppártot gyengítsék. „Amikor mi már nem leszünk, majd az olaszokra rontanak rá, és utánuk az osztrákok kerülnek sorra” – tette hozzá Orbán Viktor, megjegyezve, hogy „ezt hívják szalámitaktikának”. (A szalámitaktikáról ő különösen sokat tudhat, ugyanis nincs a Fidesznek olyan szövetségese, amelyet fel ne falt vagy el ne jelentéktelenített volna). A kampány bírálóiról elmondta, az ilyen erők „a politikai szakirodalomban – Lenin nyomán – a hasznos idióták. Miközben azt hiszik, hogy szellemi harcot vívnak, valójában mások, sőt az ellenfeleink hatalmi érdekeit szolgálják.”

Azért az nem bizonyos, hogy ezt Lenin mondta volna

Írásos nyoma semmiképpen sincs, de egyelőre ezt hagyjuk is – mondott Orbán még szépeket. Például rögtön azt, hogy

„Soros György szerepe az európai politikában nem megkerülhető, és mindenkinek joga van tudni, hogy Timmermans bevallottan az ő szövetségese.”

Hát, ez így elég nagy falat, de maga a magyar kormányfő is kiemelten fontosnak tarthatja ezt az interjút, ugyanis nem csak saját honlapjára tette ki az interjút, hanem még Facebook-oldalán is népszerűsíti. Persze, azt ne gondolja senki, hogy azt az oldalt ő írja, szerkeszti vagy akár csak néha megnézi: azzal a stábjának néhány rátermett vagy kevésbé rátermett tagja foglalkozik, ám az utasítást az interjú megosztására mindenképpen ő adhatta ki.

No, de mit jelent ez a nyilatkozat, ami annyira fontos neki, hogy még politikai és választási programjának is tekinthető?

Lényegében véve azt mondja, hogy a Néppártra aljas ármány támad, melyet kizárólag ő és hívei látnak, egyedül ők védhetik meg ezt a politikai alakulatot, és aki ezt nem hiszi vagy helyteleníti a módszereiket, az áruló.

Hogy magát az ármányt, mint olyant, senki sem látta, az csak annyit bizonyít, mennyire fortélyos és milyen jól álcázza magát. A legügyesebb és legveszélyesebb ellenség az, amelyik nincs is, tehát megfoghatatlan.

Illetve esetünkben megfogható, ugyanis az ármány neve: Soros György, és olyan ügyes démon, hogy bárkibe képes belébújni, Junckerbe is, Timmermensba is. Ördögűzőt kell hívatni ellene, szerencsére Orbán véletlenül járatos a pokoligázó tudományokban, és némi tűz- valamint vízpróba útján hajlandó kipurgálni a Gonoszt bármely európai politikai erőből, legfeljebb nem éli túl az alany.

Hát, ezt bizony hiba volt nyilatkozni.

Hiba volt, ugyanis három szemszögből lehet szemlélni az interjút. Az első Orbáné, aki magányos hősnek, meg nem értett zseninek látja magát, aki egyedül küzd a gonosz erők ellen. A másik szemszög az olvasóé, aki ezek után a tirádák után teljesen bizonyos lesz benne, hogy paranoiással van dolga. A harmadik az uniós politikusoké, akik nem azt látják, hogy a Néppárt veszélyben forog, hanem azt, hogy a magyar kormányfő pártállásra való tekintet és válogatás nélkül bárkire rátámad, legyen az néppárti avagy szocialista, mindegy. Kicsit olyan, mint az angol vagy skót alakulatok a harmincéves háború csataterein, ugyanis azok nem beszéltek egyetlen kontinentális nyelvet sem, nem tudták és többnyire nem is akarták megkülönböztetni a barátot az ellenségtől, így rendszerint válogatás nélkül lemészároltak mindenkit. Ha egy ilyen zsoldoscsapat megjelent valamelyik ütközetben, annak rögtön vége is volt, futott mindenki, oldalfüggetlenül.

Szóval, ez az interjú nem sokat fog használni Orbán Viktor nemzetközi megítélésének. Főleg azért nem, mert akiknek üzent benne – a Néppárt politikusainak – azok nap, mint nap együtt dolgoznak Junckerrel is, Timmermansszal is, és pontosan tudják, hogy nem árulók, sőt, az Orbán vízióiban szereplő Sátán sem létezik.

Akkor haladjunk tovább: még mi történt?

A kormány vasárnap kimerítő részletességű, nyolc oldalas választ adott az Európai Bizottság február 28-i közleményére, melyben tagadták a magyar kormány koholt vádjait, és felszólították őket a hazug kampány mérséklésére. A magyar kormány mostani válasza – elolvasni sem volt könnyű – lényegében véve óvodás érvelés, miszerint bee, nem is mi hazudunk, hanem az Európai Bizottság, bee! Ezt azzal kívánják bizonyítani, hogy hittel hirdetik:

1. A kötelező betelepítési kvótát nem vonták vissza
2. Felülírnák a tagországok határvédelmi jogait
3. A migránsvízum bevezetését az Európai Bizottság is támogatta
4. Nem tagadják, hogy több pénzt adnának a migrációt támogató szervezeteknek
5. Már most is több tízezer bevándorló kap pénzzel feltöltött bankkártyákat
6. Kísérleti projektekkel legalizálnák a migrációt
7. Többféle módon is csökkentenék a bevándorlást ellenző országok pénzügyi támogatását

Ezeket a téziseket már cáfolták, többször is, hogy például a „migránsvízumot” vegyük, nem lehet támogatni olyasmit, ami nincs. Az Európai Bizottság világosan megmondta, hogy egyáltalán nem tervezi humanitárius vízumok bevezetését. A tagállamok nem kértek úgynevezett migránsvízumokat bevezető jogszabályokat, a bizottság pedig nem javasolt ilyet, és nem is szándékozik ilyen javaslatot tenni. Betelepítési kvóta sincs, tavaly novemberben csak annyit határozott el az Európa Parlament, hogy megkezdődhetnek a tárgyalások a kvótákról a kormányokkal. Ez azt jelenti, hogy az EP kiválaszt egy küldöttséget, az uniós kormányok illetékes miniszterei is küldenek egyet, ők majd valamikor összeülnek, és elkezdenek róla beszélgetni, hogy hogyan nézzen ki az új menekültfogadási rendszer. De a többi tétel is hasonló szamárság.

És ismételgetik, kitartóan, fáradtságot nem ismerve, éjt nappallá téve. Az Európai Bizottság valószínűleg viszontválasszal fog élni, de hát nem lehet huzamosan ismételgetni ugyanazt, mindenki belefárad ebbe a „de igen – de nem” szintű vitába, előbb-utóbb szóra sem fogják méltatni a magyar vádakat, és ez lehet a cél. Vagyis az, hogy amikor már unják a gyerekes hisztit, és szóba sem állnak a magyar kormány heroldjaival, azt trombitálhassák szét a világba: „Lám, nem tudnak nekünk válaszolni sem, kifogytak az érvekből!”

Ócska kis troll-módszer ez, a közösségi oldalakról ismerős, és nem sok ész kell hozzá, csak kitartás. A magyar kormány ezzel a technikával valóban el fogja magát szigetelni a nemzetközi diplomáciai élettő.

Ki fog azzal szóba állni, akivel nem is érdemes?

Sőt, ez az elszigetelődés már meg is kezdődött. Mint a Politico nyomán a 444 beszámol róla:

„Kínos csönd fogadta Orbán sorosozását a V4 egyik munkaebédjén. A Politico szerint a magyar miniszterelnök néhány kattanása a szlovák, a cseh és a lengyel vezetésnek sem jön be igazán. Egy V4 munkaebéden például a jelenlévő vezetők munkatársai szerint Orbán arról kezdett el beszélni, hogy Soros György áll a szerbiai tüntetések mögött. A magyar miniszterelnök kijelentéseit pedig kínos csend fogadta.”

Hát, ez bizony kellemetlen.

Itt tartunk most, ebben a pillanatban.

Akkor foglaljuk össze.

Orbán Viktor szerint a világ borzalmas hely, tele ellenséggel és árulóval, kikkel egyedül ő képes szembeszállni.

Aki ezt nem hiszi, az vagy áruló, vagy hülye.

Sokan nem hiszik, és ezeknek a sokaknak nem esik jól, hogy sértegetik őket.

De mindenki hülye, egyedül Orbán Viktor helikopter.

Aki emiatt le fogja cserélni Junckert Timmermansra.

Amondó lennék, hogy a csere nem is rossz ötlet, csak egy apró eltéréssel kéne alkalmazni.

Nem Junckert kéne lecseréljük mi, magyar választók, hanem Orbánt.

Felőlem akár Timmermansra is.

Szabadka: a botrányok mestere a polgármester

A történet egy-két plakát kiragasztásával kezdődött, egy lakodalommal folytatódott, ahol keresetlen szavak és pofonok váltották egymást. A felpofozott áldozat a rendőrségre sietett, ahol annak a rendje és módja szerint, őrizetbe vették. A polgármester, aki állítólag nem pofozott csak fenyegetőzött, a maffiával mentegetőzött.

Felgyorsultak az események Kosztolányi és Danilo Kis városában szeptember elseje, Szabadka napja közeledtével. Az utóbbi időben ilyenkor megrögzött szerb nacionalisták válnak díszpolgárokká, neveznek el róluk utcákat. Mindez, úgy tűnik, a magyar kisebbség elemi érdekeivel is egybeesik, hiszen nagy egyetértésben, akárcsak országos szinten, az itteni önkormányzatban is együtt kormányoz az elkötelezett Fidesz-partner Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb államfő Aleksandar Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt. Ennek a nagy összeborulásnak az eredménye, hogy egy bizonyos kétes múltú, nemszabadkai Bogdan Laban lett a legutóbbi választásokon a polgármester.

Történetünk főhőse.

A békés, enyhén poros észak-bácskai városban még tikkadt volt az augusztusi pára, amikor egy reggel, mint mennyből a villám néhány plakát riasztotta a gyanútlan és korán kelő szabadkaiakat. Két helyszínt azonosítottak: az egyik plakát abban az utcában virított, ahol a Szerb Haladó Párt helyi irodája van, a másik a Magyarországon is jól ismert Ócskapiac közelében. Lehet, hogy csak ez a kettő volt. Nem fog kiderülni, hiszen a városi közterület szorgalmas dolgozói néhány óra elteltével eltüntették a súlyos politikai üzenetet közvetítő cetliket. Amelyeken ez állt: Bogdane, Bog je ljut. Vagyis:

Bogdán, az Isten dühös.

Egy kis szójáték: a polgármester keresztneve is a bog/isten egyszótagú szóval kezdődik. Nem annyira ütős, mondanák a naivok, de mint utóbb kiderült – telibe talált.

Néhány nap múlva az események megállíthatatlan folyamata már az utcákról a Galéria szállodába helyeződött át. Mellékszál, hogy Szabadka első számú hoteljének a kivitelezője évekkel ezelőtt látványosan fejbe lőtte magát a német/osztrák tulajdonos irodája előtt. Természetesen pénzről, adósságról, ki nem fizetett számlákról volt szó. Utóbb özvegyének és gyermekeinek ki kellett költözni egyemeletes elárverezett házukból, amelyet – nincsenek csodák – a Vajdasági Magyar Szövetség vásárolt meg potom 1,6 millió euróból. Nem kell találgatni: a magyarországi adófizetők pénzéből. Ami errefelé ugyancsak természetes. Mellékszál lezárva.

Polovina a plakátok gyártója?

A Galéria Minhen (München) nevű sörözője előtt szombat este összefut főhősünk, Bogdan Laban, testőrei kíséretében, ahogy az jobb helyeken bevett szokás és egy bizonyos Vladimir Polovina, belgrádi egyetemi oktató, aki egy mulatságon (lakodalom) vett részt és belefutott a pofonba. Előbb azonban a szókimondó polgármester sziporkázó eszmefuttatásának célpontjává vált. Az sem zavarta a szabadkaiak első emberét, hogy Polovina figyelmeztette: hangszalagra rögzíti az elhangzottakat („Rögzíts csak mindent, amit mondtam. Itt van, vedd csak fel. Hogy nem szégyelled magad?”). Egy kis ízelítő a parádés szónoklatból:

„Ülj le, kutya! A seggedet szétrúgom. Az anyádat megb…om. A fiammal foglak szétveretni!”

„Kitépem a torkodat!”

A nyomaték kedvéért a polgármester többször is elismételte közlendőjét, úgyhogy az erről készült hangfelvétel 15 perces lett és a végén dulakodás zaja vehető ki, Laban dallamos hangjának kíséretében:

„Hord el magad a szemem elől! Hord el magad a szemem elől!”.

A magát sértettnek vélt, felpofozott Polovina a rendőrségre sietett, hogy feljelentést tegyen. A rend szabadkai őrei nem voltak restek, azonnal őrizetbe vették és bűnvádi eljárást helyeztek kilátásba ellene. Nem lehet tudni, hogy a plakátok miatt vagy csak mert a polgármesternek mindig igaza van. Mindenesetre Polovina ügyvédje nem nyilatkozik az első bírósági meghallgatásig, amire csütörtökön kerül sor.

Megszólalt a polgármester is, aki beismerte, hogy elragadtatta magát, de ő egy áldozat. A maffia cselszövésének áldozata. Újságírók nem kérdezhették a rendkívüli sajtóértekezleten, így hát maradnak a találgatások. Lemondásra semmi ok, oszoljanak emberek!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK