Kezdőlap Címkék Pénzmosás

Címke: pénzmosás

Átfogó vizsgálat jöhet az azeri pénzmosoda ügyében

0

Az Átlátszó, amely az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint

nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait,

mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő – négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve.

A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra.

Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Az azeri ügyben már korábban is tettek feljelentést az ügyészségen: ahogy október közepén a FüHü megírta, Staudt Gábor jobbikos politikus hivatali vesztegetésről szóló feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez. Most kiderült, hogy ezt azóta bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Terrorizmusra is szűrik a cégeket

Októbertől bankoknak, ügyvédeknek, könyvelőknek, ingatlanosoknak és több szolgáltatónak pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni belső szabályzatot kell készíteniük, ezután ügyfeleiket átvilágítaniuk. A legalább tucatnyi felvett adatot pedig egy központi nyilvántartásba kell továbbítaniuk. Ugyanezen szolgáltatói körnek nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, kik a végső tulajdonosok.

A nyáron lépett életbe a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni új törvény, amely a professzionális szolgáltatók meglehetősen széles körére ró új, igen bonyolultnak tűnő feladatokat, amelyek végrehajtása az eddigieken felüli adminisztrációs teher lesz – derül ki a Vállalkozók Fóruma jogi ismertetőjéből.

Bankok, más pénzügyi szolgáltatók (például lízingcégek, biztosítók), nemzetközi postautalványt felvevők és kézbesítők, ingatlanügyletekkel hivatásszerűen foglalkozók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők – csak egy szelete az érintetteknek.

Az ő új feladatuk lesz októbertől belső szabályzatot készíteniük a törvény előírásainak megfelelően. Az ilyen szolgáltatást folytatók

kötelesek lesznek átvilágítani ügyfeleiket,

amelynek során a személyes adatok rögzítése mellett

kockázatértékelést is készíteniük kell

az ügyféllel kapcsolatban. A felveendő adatok köre rendkívül széles, a lista hosszú.

Ráadásul ezeket a személyes és vállalati azonosítási adatokat a szolgáltatóknak haladéktalanul

továbbítaniuk kell az erre a célra létrehozott központi nyilvántartásba.

Persze nem mindenkire vonatkozik az ügyfél-átvilágítás kötelezettsége, ha üzleti kapcsolatba kerül a szolgáltatókkal, de azért jó sokan lesznek, akik bizonyára elcsodálkoznak a nekik feltett kérdések hallatán.

Például a 3,6 millió forintot elérő értékű ügylet már beleesik ebbe a körbe. Ugyanígy jár, aki vagy akinek cége 300 ezer forintnál nagyobb összeget utal át másnak.

Nem ennyire pontosan megfogalmazott feltételek esetén is így kell eljárnia például egy ügyvédnek, ha pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, és a kliens még nem esett át az átvilágításon.

A szolgáltatást nyújtó magánszemély (például ügyvéd, könyvelő) vagy vállalkozás (például bank) mindezek mellett ki kell, hogy jelöljön egy olyan személyt, aki megkapja az értesítést arról, ha gyanúra okot adó körülményt észlelt valamely ügyfelénél. Ez a kijelölt személy csak a szolgáltatást nyújtó vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja lehet. Őt pedig az adóhatóságnál meg is kell nevezni, majd az ő feladata lesz megtenni a bejelentést a NAV-nál minden gyanús eseményről.

S ha még ez se lenne elegendő, ugyancsak októbertől – s szintén a pénzmosási törvény alapján – nagyobb részt az előbb említett szolgáltatói kör (ügyvédek, bankok, könyvelők) dolga azzal is bővül, hogy

nyilatkozatot kérjenek céges klienseiktől

arról, kik a tényleges tulajdonosok, és ezt feltöltsék egy központi nyilvántartásba. A cél egy olyan uniós adatbázis készítése, amely felfedi a rejtett cégtulajdonosok kilétét. A nyilatkozattételi kötelezettségről és feltételeiről bővebben a Jalsovszky ügyvédi iroda írt ismertetőt.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK