Kezdőlap Címkék Pénzmosás

Címke: pénzmosás

Az MKB perel az őt érintő cikk miatt

0

Az MKB Bank az üzleti jó hírnevének súlyos sérelmét jelentő, alaptalan rágalomnak tartja a Magyar Nemzetnek a bankra vonatkozó állításait, ezért rágalmazás miatt büntető feljelentést tesz a cikk kapcsán – tudatta az MKB. Az állítólagos 3-4 milliárd euró összegű pénzmosási ügy áll a háttérben.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az FBI egy védett magyar tanú ügyében arról nyomoz, hogy Magyarországról 3-4 milliárd euró összeget vittek ki és mostak tisztára. Olyan pénzt, amelyet uniós támogatásokból szereztek. A pénzt az MKB-ból és más, kormány által ellenőrzött pénzintézetből vették ki – írta a lap.

A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése, valamint az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra – eszközként – használják – áll az MKB közleményében.

A bank szerint az összeg se stimmel. Míg a cikk szerint „ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról”, addig az MKB szerint az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett – 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében – mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.

Az FBI nyomozhat, tanúvédelembe más léptethet

Az FBI tanúvédelmi programba nem tehet embereket, ugyanakkor a Szövetségi Nomozóiroda nyomozhat abban az ügyben is, amelyről a Magyar Nemzet ma robbantott egy bombát idehaza. 

Az FBI-nak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy valakit a tanúvédelmi program hatálya alá helyezzen – hívta fel a Független Hírügynökség figyelmét egy amerikai szakértő. Erre akkor kerülhet sor, amikor az Igazságügyi Minisztérium egy szövetségi ügyésze által elrendelt nyomozás során valakit fel szeretnének venni a programba: a speciális szövetségi rendőri szerv, a minisztérium alá rendelt United States Marshals Service szervezet intézkedhet a tanúvédelmi programba való felvételéről, ahogy arról az 1970-ben született törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) intézkedik.

Ennyiben tehát téved a Magyar Nemzet mai cikke, ám a leírtak alapján a magát megnevezni nem kívánó kapcsolatunk szerint biztos, hogy a szóban forgó illető valamit az Egyesült Államokban is elkövetett, s megállapították az amerikai bűnüldöző szervek hatáskörét és illetékességét. Az, hogy miért helyezték a tanúvédelmi programba – nem fogjuk megtudni, az ugyanis szigorúan titkos, de az biztos, hogy valami fontos dologról lehet szó.

Az is vélelmezhető, hogy nemzetközi, több kontinenst is érintő nyomozásról lehet szó, amelyet az FBI végez az Igazságügyi Minisztérium kerületi ügyészének hatáskörében, s Brüsszelig is elérhetnek a szálak.

Az idehaza komoly spekulációkat elindító Magyar Nemzet értesülést a rendőrség és a Legfőbb Ügyészség szokatlan gyorsasággal igyekezett cáfolni, ugyanakkor a cikk egyes elemei visszaköszönnek ezekben a közleményekben. Amit hangsúlyozni igyekeznek az az, hogy a pénzmosás EU-s vagy magyar költségvetési forrást nem érintett, illetve „nem merült fel” egyetlen eljárásban sem ilyesmi.

Ez volna az „atombomba” indítógombja?

Hosszú hónapok óta hallani hol nyíltan, hol utalásokban arról, hogy a választások előtt napvilágra kerül majd egy igazi – korrupciós/pénzmosásos – ügy. Nos, a Magyar Nemzet ma kihozott sztorija ebben a megközelítésben is több, mint érdekes. A szóban forgó összeg egyébként éppen megegyezik a Kósa-ügyben szereplővel.

Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában” – címmel közölt egy írást a lap amerikai forrásokból szerzett értesülésekre hivatkozva. Mint a lap írja: egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Mint ismeretes, a KÓsa-ügyben éppen ekkorra összeg szerepel.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

Átfogó vizsgálat jöhet az azeri pénzmosoda ügyében

0

Az Átlátszó, amely az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint

nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait,

mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő – négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve.

A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra.

Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Az azeri ügyben már korábban is tettek feljelentést az ügyészségen: ahogy október közepén a FüHü megírta, Staudt Gábor jobbikos politikus hivatali vesztegetésről szóló feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez. Most kiderült, hogy ezt azóta bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség.

Terrorizmusra is szűrik a cégeket

Októbertől bankoknak, ügyvédeknek, könyvelőknek, ingatlanosoknak és több szolgáltatónak pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni belső szabályzatot kell készíteniük, ezután ügyfeleiket átvilágítaniuk. A legalább tucatnyi felvett adatot pedig egy központi nyilvántartásba kell továbbítaniuk. Ugyanezen szolgáltatói körnek nyilatkoztatniuk kell ügyfeleiket arról, kik a végső tulajdonosok.

A nyáron lépett életbe a pénzmosás és terrorizmus-finanszírozás elleni új törvény, amely a professzionális szolgáltatók meglehetősen széles körére ró új, igen bonyolultnak tűnő feladatokat, amelyek végrehajtása az eddigieken felüli adminisztrációs teher lesz – derül ki a Vállalkozók Fóruma jogi ismertetőjéből.

Bankok, más pénzügyi szolgáltatók (például lízingcégek, biztosítók), nemzetközi postautalványt felvevők és kézbesítők, ingatlanügyletekkel hivatásszerűen foglalkozók, könyvelők, ügyvédek, közjegyzők – csak egy szelete az érintetteknek.

Az ő új feladatuk lesz októbertől belső szabályzatot készíteniük a törvény előírásainak megfelelően. Az ilyen szolgáltatást folytatók

kötelesek lesznek átvilágítani ügyfeleiket,

amelynek során a személyes adatok rögzítése mellett

kockázatértékelést is készíteniük kell

az ügyféllel kapcsolatban. A felveendő adatok köre rendkívül széles, a lista hosszú.

Ráadásul ezeket a személyes és vállalati azonosítási adatokat a szolgáltatóknak haladéktalanul

továbbítaniuk kell az erre a célra létrehozott központi nyilvántartásba.

Persze nem mindenkire vonatkozik az ügyfél-átvilágítás kötelezettsége, ha üzleti kapcsolatba kerül a szolgáltatókkal, de azért jó sokan lesznek, akik bizonyára elcsodálkoznak a nekik feltett kérdések hallatán.

Például a 3,6 millió forintot elérő értékű ügylet már beleesik ebbe a körbe. Ugyanígy jár, aki vagy akinek cége 300 ezer forintnál nagyobb összeget utal át másnak.

Nem ennyire pontosan megfogalmazott feltételek esetén is így kell eljárnia például egy ügyvédnek, ha pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény merül fel, és a kliens még nem esett át az átvilágításon.

A szolgáltatást nyújtó magánszemély (például ügyvéd, könyvelő) vagy vállalkozás (például bank) mindezek mellett ki kell, hogy jelöljön egy olyan személyt, aki megkapja az értesítést arról, ha gyanúra okot adó körülményt észlelt valamely ügyfelénél. Ez a kijelölt személy csak a szolgáltatást nyújtó vezetője, alkalmazottja és segítő családtagja lehet. Őt pedig az adóhatóságnál meg is kell nevezni, majd az ő feladata lesz megtenni a bejelentést a NAV-nál minden gyanús eseményről.

S ha még ez se lenne elegendő, ugyancsak októbertől – s szintén a pénzmosási törvény alapján – nagyobb részt az előbb említett szolgáltatói kör (ügyvédek, bankok, könyvelők) dolga azzal is bővül, hogy

nyilatkozatot kérjenek céges klienseiktől

arról, kik a tényleges tulajdonosok, és ezt feltöltsék egy központi nyilvántartásba. A cél egy olyan uniós adatbázis készítése, amely felfedi a rejtett cégtulajdonosok kilétét. A nyilatkozattételi kötelezettségről és feltételeiről bővebben a Jalsovszky ügyvédi iroda írt ismertetőt.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!