Kezdőlap Címkék Pedro Sánchez

Címke: Pedro Sánchez

Lesznek-e új adósság kritériumok az Európai Unióban?

Első Spanyolországi látogatásán Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök áttekintette a pandémia utáni gazdasági fellendülés kérdéseit. Noha mindkét vezető szociáldemokrata abban a kérdésben különböztek az álláspontok, hogy szükségesek e új adósság kritériumok az Unióban. 

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapból még sok megvan, hogy segítse a gazdaságok talpra állását a pandémia után – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár, aki német pénzügyminiszterként döntő szerepet játszott abban, hogy a közös uniós alap létrejöhetett. Ezt meg is köszönte Pedro Sanchez miniszterelnök, de nem is titkolta, hogy ennél többet vár a német kancellártól: Spanyolország – Franciaországgal és Olaszországgal együtt – azt szeretné elérni, hogy felvizezzék a maastrichti kritériumokat vagyis a jövőben ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy minden tagállamban 3% alatt kell tartani a költségvetés hiányát és 60% alatt az államadósságot. A pandémia miatt ezt senki sem teljesíti, és idén nem is várják el egyetlen tagállamtól sem. Január elsejétől viszont elvben visszaállhat a régi rendszer, melynek kritériumait az eurozóna gyengébb tagállamai képtelenek teljesíteni.

Paolo Gentiloni, az Európai Unió pénzügyi biztosa olyan javaslaton dolgozik, amely minden tagállam számára egyéni kritériumokat állítana fel tekintettel arra, hogy a gazdaságok állapota nagyon is különböző.

Macron francia elnök amellett lobbizik, hogy a zöld beruházások, amelyekhez ő szívesen hozzászámolja a nukleáris energiát is, jelentsenek kivételt a végső elszámolásnál.

Scholz kancellár hivatalosan egyelőre elzárkózik ezektől az elképzelésektől, mert a pénzügyminisztere, az FDP vezetője, nem tartja ezt elfogadhatónak – írja a közszolgálati Deutsche Welle, amely azonban rámutat arra, hogy európai szociáldemokrata együttműködéssel megoldódhat ez a húsbavágó probléma.

Az Európai parlament szocialista frakciójának főtitkára ugyanis nemrégiben kijelentette, hogy baloldali pártok vannak hatalmon jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Németországban és a skandináv országokban, ezért közösen megoldást találhatnak a költségvetési hiány és az államadósság  problémájára. Achim Post főtitkár maga is német, ugyanannak a szociáldemokrata pártnak a tagja, amelynek vezetője Olaf Scholz kancellár.

Madridban erről diplomatikusan Pedro Sanchez miniszterelnök csak annyit mondott miután tárgyalt a német kancellárral, hogy

“Egyetértettünk abban, hogy új fázisba érkezett az együttműködésünk európai szinten. Véleményünk egybeesik abban, hogy

az európai költségvetési szabályok túlságosan komplexek és nehéz teljesíteni őket – különösen  pandémia idején.”

Zöld együttműködés

Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a téren különösen fontos Németország és Spanyolország együttműködése. A zöldek a kormánykoalíció részét alkotják Németországban.

“Rendkívül gyorsan akarjuk fejleszteni a megújuló energia forrásokat”

– hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár. Aki gyorsan hozzátette, hogy ennek gazdaságilag megalapozott programnak kell lennie.

“A szél és a napenergia fejlesztése fontos, de legalább ennyire fontos az, hogy ez sikeres gazdasági vállakozás legyen, és a rendszerek összekapcsolódjanak európai szinten.

Kis pénz kis vita, nagy pénz nagy vita

“Még júliusban meg kell állapodnunk az uniós költségvetésről és a válságkezelő alapról”- hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök miután találkozott Angela Merkel kancellárral. Mark Rutte holland kormányfő viszont a kétségeit fejezte ki a július megegyezéssel kapcsolatban. Angela Merkel szerint valószínűbb, hogy csak szeptemberben születik egyezség.

A fukar négyes kitart, de a délieknek nagyon sürgős a pénz

Pénteken kezdődik az uniós csúcs, amelynek körülbelül 1850 milliárd euróról kellene döntenie. Az idő sürget, mert a vírusjárvány által leginkább sújtott országoknak mint Olaszország vagy Spanyolország. Enélkül nem tudnak kikecmeregni igen nehéz helyzetükből, melyet az is súlyosbít, hogy bevételeikben a turizmus igen nagy szerepet játszik. Márpedig az idei szezon aligha produkál igazán komoly bevételeket. Ezért is hangsúlyozta Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök, hogy most kell megállapodni a pénzről, hogy annak kiutalása minél gyorsabban megkezdődjön. Csakhogy a fukar négyek kitartanak: Ausztria, Dánia, Hollandia és Svédország nem akar feltételek nélkül óriási pénzeket adni a gyengélkedő uniós tagállamoknak. Ahogy Kurz osztrák kancellár ezt megfogalmazta: ha nem lesznek feltételek, akkor a tagállamok a költségvetési lyukak betömésére használják majd fel a pénzeket! Felmerült az is, hogy csökkentsék a 750 milliárd eurós válságkezelő alapot, melyet a brüsszeli bizottság javasolt. Hétfőn Merkel kancellár – Conte olasz miniszterelnökkel együtt – határozottan állást foglalt ezzel szemben.

A görögök és a portugálok is elvetik a feltételeket

Micotakisz görög miniszterelnök azon az alapon utasítja el a feltételeket, hogy Görögországnak rossz emlékei vannak a korábbi válságkezelő programmal kapcsolatban. Antonio Costa portugál kormányfő pedig Budapestről nyilatkozott úgy az RTP televíziónak, hogy “a szabadság és a jogállamiság ügye nem köthető össze a költségvetési tárgyalásokkal”.

Antonio Costa szerint “az értékrendet nem lehet megvásárolni”. A Politico tudósítója kissé gúnyosan fűzi hozzá ehhez, hogy üzletelni azért lehet vele…

Transzparencia

Hogy születnek a döntések az Európai Unióban? Mit tudunk meg a Tanács valódi vitáiról? Kétéves vita sorozat után sikerült egy kissé javítani a helyzeten – számol be a Politico Brüsszelből. A nagykövetek tanácskozásán a német elnökség keresztül vitte az új konszenzust, amely a korábbinál nagyobb nyíltságot jelent. Pontosan miről van szó? Azt a Politico tudósítója nem közölte hiszen a nagyobb transzparenciáról szóló megállapodást még el kell fogadniuk maguknak az érdekelteknek, akiknek a pénteken kezdődő csúcstalálkozón nem ez lesz a legfőbb gondjuk …

Korrupciós botrány miatt bukott meg a miniszterelnök Spanyolországban

0

A parlament megszavazta a bizalmatlansági indítványt a jobboldali Mariano Rajoy ellen, egyúttal meg is választotta az egykori kosárlabdázót, a szocialista Pedro Sánchez közgazdászt új kormányfőnek.

Rajoy és Sánchez
Fotó: MTI/EPA/J.J. Guilen

A szocialista párt nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelyet 180-an támogattak, 169-en pedig ellene szavaztak. Sánchez hivatalosan akkor veszi át a miniszterelnöki posztot hét év után Rajoytól, amikor a döntés megjelenik a hivatalos közlönyben.

Sánchez szocialista, Európa-barát kormány megalakítását ígérte, amelynek  célja az intézményi, gazdasági, társadalmi és területi stabilitás. Előrehozott parlamenti választásokról is beszélt, de azt nem mondta, hogy mikor kerülhet rá sor. Elvileg a következő választás 2020-ban lenne.

Azt is megígérte, hogy helyreállítja a kapcsolatokat az új katalán kormánnyal.

A szocialistáknak csak 84 képviselőjük van a 350 fős parlamentben, ezért elemzők szerint gyenge kormány várható, mivel a konzervatívok leváltására csak alkalmi koalíciót kötöttek. Rajoy leváltását támogatták a baszk nacionalisták, a katalán függetlenségi pártok és a baloldali-populista Podemos is.

Méghozzá egy korrupciós botrány miatt. Az úgynevezett Gürtel-ügy még 2009-ben robbant ki, és ez lett

az egyik legszövevényesebb spanyol korrupciós botrány.

A bíróság első fokon a múlt héten úgy dönt, hogy a korrupciós hálózatból hasznot húzott az eddig kormányzó konzervatív Néppárt is. A hálózat politikai kapcsolatok révén illegálisan jutott közbeszerzési megbízásokhoz 1999 és 2005 között. A párt egykori pénztárnoka 33 év börtönt kapott, és a bíróság azt is kimondta, hogy legalább 1989 óta

a Néppártnak létezett egy titkos kasszája.

Ez párhuzamosan működött a hivatalos pénzügyi és számviteli rendszerrel, és a korrupt vállalkozói és közalkalmazotti hálózatból gyarapodott.

Fotó: MTI/EPA/Javier Lizon

Az összesen 37 vádlott közül 29-et ítélt el a bíróság, összesen 351 évre. Az elsőrendű vádlott, a hálózat irányítója, Francisco Correa vállalkozó 51 évet kapott. Ő beismerte, hogy politikusokat fizetett le, és pártkampányokhoz is adott pénzt.

Az ügyben tavaly a spanyol politikai élet nagy túlélőjét, Rajoyt is kihallgatták tanúként.

Ő 2004 óta a Néppárt elnöke, de azt mondta: nem volt tudomása semmilyen illegális finanszírozásról, és nem foglalkozott pártja gazdasági ügyeivel, mindig kizárólag politikai feladatokat látott el.

Az valóban igaz, hogy a bizonyított korrupciós esetek elődjéhez, José María Aznarhoz kötődnek. Rajoy ugyanakkor évtizedek óta tölt be vezető tisztségeket a pártban, először 1996-ban volt miniszter. A bíróság ráadásul az ítéletben kétségbe vonta tavalyi tanúvallomásának egyes részeit is.

A mai szavazással ő lett az első spanyol miniszterelnök, aki bizalmatlansági indítvánnyal távolítanak el a posztjáról. Az pedig egész Európában ritka, hogy egy kormánypártról kimondja a bíróság, hogy köze van egy ekkora korrupciós ügyhöz.

Elemzők ugyanakkor attól is tartanak, hogy a helyzet bizonytalanságot idéz elő az Európai Unió negyedik legnagyobb gazdaságában – miközben az Uniónak a brexittel és az olasz helyzettel is meg kell küzdenie.

Bukik a spanyol kormány korrupció miatt?

0

Bizalmatlansági indítványt nyújtott be a szocialista párt vezére, Pedro Sanchez a kormány ellen, a korrupciós botrány miatt. A szocialistáké a második legerősebb parlamenti frakció, de többséget csak a katalán és a baszk nacionalisták támogatásával szerezhetnek. De vajon mi okozott kormányválságot Spanyolországban?

 

Egy befolyásos üzletember támogatásával Luis Barcenas kincstárnok olyan fekete kasszákat hozott létre, amelyekbe a vállalkozók pénzt tehettek be, ha cserébe a kormánypártból apró szívességet vártak. Az egész szervezet agya, Francisco Correa üzletember 52 éves börtönbüntetést kapott.

„Luis, légy erős!” – ez az SMS érkezett Luis Barcenas-hoz, a Néppárt ex-kincstárnokához a miniszterelnöktől. Mariano Rajoy spanyol kormányfő nemhiába aggódott: 33 éves börtönbüntetésre és 44 millió eurós pénzbüntetésre ítélte a bíróság a Néppárt egykori kincstárnokát. Magát a kormányfőt is meghallgatta a bíróság a fekete kassza ügyében, de Rajoy mindent tagadott. A kormányfő kijelentéseit, mint valószerűtlen állításokat elvetette a bíróság a korrupciós perben, amely földindulást hozhat Spanyolország amúgy is mozgalmas politikai életében.

Eddig Rajoy miniszterelnök legfőbb gondja Katalónia volt, ahol a függetlenség hívei mind nyíltabban szállnak szembe a központi kormánnyal. Most viszont itt a korrupciós botrány, amely a párt egész pénzügyi rendszerét érinti. A miniszterelnök persze sietett kijelenteni, hogy csak elszigetelt esetekről van szó, de miután Madridban történt az esetek jórésze, nemigen hihető, hogy ne a pártvezetés tudtával és jóváhagyásával intézte volna az ex-kincstárnok és csapata a pénzügyeket.

Nem kis pénzekről lehetett szó: 10 millió eurót hozott haza egy adóparadicsomból Valencia kormányzója, aki az Aznar kormány idején miniszter is volt. Persze Rajoy miniszterelnök sietve leszögezte: mindez az elődje idején történt. A dolog szépséghibája, hogy az is egy néppárti kormány volt.

Ami ennél kínosabb: kiderült, hogy a Néppárt „kettős könyvelést” vezetett, vagyis szisztematikusan meghamisította saját pénzügyi beszámolóit.

Emiatt újabb per várható Spanyolországban, ahol amúgy is inog a talaj Mariano Rajoy kormányfő lába alatt.

A párizsi Le Monde arról számolt be, hogy a kormányt eddig támogató liberális Ciudadanos mozgalom vezetői elhatárolták magukat a korrupciós botrányba nyakig belekeveredett néppárti miniszterelnöktől, ugyanakkor nem akarják megbuktatni őt. Az ország harmadik legnagyobb pártja, az ellenzéki Podemos, viszont sietett felajánlani  az együttműködést a szocialista párttal.

Mind a Ciudadanos, mind a Podemos új párt, vagyis nem lehet érintett nagyszabású korrupciós ügyekben.

Igaz, a Podemos élén álló házaspárt épp mostanában érte bírálat, mert kissé túlságosan drága, több mint 600 ezer euróba kerülő villába költöztek Madrid határában.

Brüsszelben aggodalommal figyelik, hogy gyengülőben van Mariano Rajoy kormánya, amelynek a presztízsét már alaposan megtépázta a katalán válság. Spanyolország az eurozóna negyedik legerősebb gazdasága, és a kormányzat európai elkötelezettsége eddig vitán felül állt.

Az új pártok: a Ciudadanos és a Podemos ugyan távolról sem olyan euroszkeptikusak, mint az új olasz kormány két pártja, de az együttműködés velük nem lenne annyira problémamentes, mint a Rajoy-kormánnyal.

Emanuelle Macron francia elnök tervezett eurozóna reformja szempontjából pedig távolról sem mindegy a spanyol álláspont. A tervek szerint a június végi csúcstalálkozón terjesztik elő a közös francia-német javaslatot az eurozóna reformjára. Kérdés, hogy kitart-e addig Mariano Rajoy kormánya, amely még csak az első felvonáson van még túl.

Visszavonulót fújt a katalán elnök a függetlenségi ügyben?

0

Óráról órára változik a helyzet Spanyolországban: miközben a spanyol kormány már az alkotmányban lévő jogi lépésekről tárgyal, addig a katalán vezetés csupán “szimbolikus eseménynek” minősíti a függetlenségi nyilatkozat aláírását. 

A szerdán tartott rendkívüli spanyol kormányülésen  hivatalosan is felszólították a katalán kormányt, hogy tisztázza a keddi álláspontját: Katalónia valóban kinyilvánította-e függetlenségét vagy sem. Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök az ülés után tárgyalt  Pedro Sánchezzel, az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) főtitkárával, akivel megállapodtak abban, hogy közösen tanulmányozzák a spanyol alkotmány megreformálásának a lehetőségeit. Elsősorban a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyének alkalmazási lehetőségeit fogják alaposan megvizsgálni, ami Katalónia autonómiájának felfüggesztését jelentené.

Úgy tűnik, hogy ez a lépés meghátrálásra késztette a katalán függetlenségi pártokat.

“az aláírás szimbolikus aktus volt, amellyel mindannyian aláírtuk elkötelezettségünket a függetlenség kinyilvánítása mellett”

– nyilatkozta  Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki a Catalunya Radio rádiócsatornának és a TV3 katalán televíziónak is interjút adott szerda délelőtt. Szerinte a közös nyilatkozat csupán egy gesztus volt a függetlenségpárti politikai csoportok és személyeknek felé. Hozzátette, hogy a függetlenségi nyilatkozat végső formáját majd a katalán törvényhozásnak kell megadnia, és ebben az esetben erről nincs szó. Üzent továbbá a spanyol kormánynak is, hogy adja meg a

 “napot, helyet, és órát a katalán-spanyol tárgyaláshoz.”

Ha viszont Madrid továbbra is mereven követelni fogja a 155-ös cikkely alkalmazását, akkor azzal lényegében azt bizonyítja, hogy nem áll szándékában párbeszédet folytatni. Carles Puigdemont katalán elnök kedd este a parlamentben arról beszélt, hogy Katalónia elnyerte a jogot, hogy független állammá váljon, de a feszültség csökkentése érdekében azt javasolta, várjanak “néhány hetet” a párbeszéd érdekében.

Uniós reakciók 

Az Európai Unió mindkét felet “Spanyolország alkotmányos rendjének teljes tiszteletben tartására” szólította fel.  Valdis Dombrovskis, az Európai Unió egyik alelnöke az újságíróknak elmondta, hogy a szerdai biztosi ülésen röviden megvitatták a katalán helyzetet, amit kiemelt figyelemmel követnek.

“Támogatjuk a megosztottság felszámolására, az egység biztosítására és az alkotmány tiszteletben tartására irányuló erőfeszítéseket”

– közölte Dombrovskis.

A katalán függetlenségi nyilatkozat aláírásával kapcsolatban az Európai Unió külügyminiszterei közül először a német külügyminiszter, Sigmar Gabriel szólalt csak meg:

“Az elmúlt napok történései azt mutatják,hogy a katalánok szintén megosztottak a függetlenséggel kapcsolatban”

A német diplomácia vezetője úgy vélte, hogy a helyzetet csak a felek közötti párbeszéddel lehet megoldani, és csak az a “megoldás bizonyul majd tartósnak, amelyet a spanyolok és a katalánok többsége is elfogad”. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ugyanakkor órákkal a katalán bejelentés előtt figyelmeztette Puigdemontot, hogy tartózkodjon a függetlenség kiállításának egyoldalú deklarációjától és kezdjen párbeszédet Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel.

Carles Puigdemont katalán elnök és a katalán parlament függetlenségpárti többségének képviselői kedd este aláírták Katalónia függetlenségi nyilatkozatát, de az elnök néhány hétre felfüggesztette a nyilatkozat végrehajtását, hogy tárgyaljon a madridi kormánnyal. Aznap éjjel több ezer elszakadáspárti  tüntetett a városban, ám a helyi beszámolók szerint a demonstrálók többsége csalódott volt a “formális deklaráció” miatt. Mások azonban azon a véleményen voltak, hogy a katalán pártoknak ezzel a lépéssel sikerült a spanyol kormányt a tárgyalóasztalhoz ültetniük.

Az október 1-jei népszavazáson a katalán választók 42,3 százaléka vett részt, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, tehát 2,02 millióan támogatták a Spanyolországból való kiválást. VI. Fülöp spanyol király a múlt héten törvénytelennek minősítette a referendumot.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK