A sárgamellényesek január 12-i IX. felvonulásán a résztvevők száma meghaladta az előző hetit, amely pedig jóval meghaladta az azt megelőzőt. A sárga mellé új szín csatlakozott, a piros, a „piros tollasok”. Nem trópusi madarakról van szó, a kormány oktatáspolitikája ellen fellépő, többségben fiatal tanárok választották maguknak ezt az ironikus szimbólumot.
A Latin negyedben, Franciaország egyik legrégibb és legnagyobb presztízsnek örvendő gimnáziuma, a Henry IV gimnázium előtt volt a gyülekező pontjuk, onnan indultak el, majd a Châtelet téren csatlakozott energiával teli csoportjuk a Bercy sportpalotától jövő menethez.
A Champs Elysées-t lezáró Diadalívig tartó tüntetést a szabályoknak megfelelően bejelentették a szervezők. Szemmel láthatóan a felvonulók nyugalomra, békés menetre vágytak, ami nagyjából megvalósult. Nagyjából, mert délután 4 körül, a Diadalív körül, a felvonulás végén, azért ismét kemény összecsapásokra került sor a rendőrautók által körbezárt térbe beszorított tüntetők és a felfegyverzett rendőrség között. Fényképek és videók tanúsítják, hogy nem csak a már eddig is sokak által bírált súlyos sebesüléseket okozó LBD 40 típusú gumilövedékek és a GLI-F4 típusú robbanó lövedékek voltak a rendőrök „tarsolyában”, hanem újabb, egyenesen háborús ellenségölő HKG-36 puskákkal is fel voltak fegyverezve a rendőrök a felvonulás utolsó szakaszán. A múlt héten már filmre vett rendőri erőszakcselekmények száma tovább emelkedett.
Sok a megcsonkított, megvakított áldozat
Egyre többet foglalkozik a francia sajtó és a közvélemény az egy életre szólóan megcsonkított, megvakított áldozatokkal , ennek ellenére a köztársasági elnök, a miniszterelnök és a belügyminiszter hivatalos megnyilvánulásaiban az erőszak további fokozásáról beszél, és csak a rendőrök hősiessége kap hangot és ismételt elismerést. Pedig most már, bizonyára a nyomás hatására, 78 rendőri erőszakcselekmény ügyében aktát nyitott a bíróság. Egy fiatal sárgamellényes nyilatkozott a Média nevű online tévének: „Nem vagyunk gyűlölködők” – mondta az elnök újévi jelzőjét ismételve, „de Macron olyan állapotba lök bennünket, hogy elveszítjük a fejünket. A reményvesztettség a nyugodt embereket is feldühíti. Az emberek olyanok, mint maga és én, igazi demokráciára vágynak.”
Íme a francia „nemzeti konzultáció”
Íme a francia „nemzeti konzultáció”Az elnök nem meggyőző, a sárgamellényeseket megbélyegző, így haragjukat tovább fokozó, egyesek szerint egyenesen provokáló újévi beszéde után új taktikával kísérletezik mozgalmuk leszerelésére: január 13-án, a IX. felvonás másnapján levélben fordult a néphez, hogy bevezesse a 15-én elinduló országos konzultációt, új nevén a „nagy vitát”. A levélben felhívott mindenkit, vegyenek részt, „tabuk nélkül” fejtsék ki véleményüket otthon az erre felállított internetes platformon vagy menjenek el az önkormányzatba, és ott válaszoljanak a többségükben feleletválasztós kérdésekre, amelyekre kockák beikszelésével lehet válaszolni. Azért a levél mindjárt leszögezett két tabut: nem lehet szó se az eddig meghozott törvények visszavonásáról, sem a programjában szereplő (a munkanélküli-segélyt, nyugdíjrendszert érintő) további reformok megkérdőjelezéséről. E pontosítások után meghatározta „az elmúlt hetekben felmerült” témákat, amelyekről a „nagy vita” szólhat.
Több kommentátor és sárgamellényes felfigyelt az egyik – előírt – vitapontra, a bevándorlók helyzetének szabályozására, noha ez a kérdés nem szerepel a sárgamellényesek követelései között. Ez, mint hangsúlyozták, a jobboldal és a szélsőjobboldal egyik főkövetelése.
A többi előírt téma:
az adórendszer, az állami kiadások, az államrendszer reformja, a közszolgáltatások, az ökológiai „átmenet”, a demokrácia, és végül a magyarra nehezen lefordítható „citoyenneté”, a nép bekapcsolódása a közélet irányításába. A félreértések elkerülése végett Macron mindegyik témához rövid bevezetőt is írt, amely feltételezhetően a sárgamellényeseket nem, de az elnökkel egyetértőket ösztönözheti véleménynyilvánításra. A humoristáknak, sanzonénekeseknek, ellenzéki kommentátoroknak nagy ihletet adott ez a levél. Válaszaik intenzíven keringenek a neten. Természetesen egyikük figyelmét sem kerülte a meghirdetett „nagy vita” manipulatív jellege.
A vita előkészítésének és sikerének része az elnök területi adópolitikájával az elmúlt másfél évben elidegenített falvak, kisvárosok polgármestereinek visszahódítása. November 20-22-én, a sárgamellényesek mozgalmának elindulásával egyidőben, de tőle függetlenül X. országos kongresszusukon nem rejtették véka alá a kormánnyal szembeni elégedetlenségüket, de akkor még legyintett rájuk az elnök. Még nem fogta fel sem ő, sem kommunikációs tanácsadói, hogy a polgármesterek berzenkedése ki nem mondottan, de valamilyen módon kapcsolódhat a sárgamellényesekéhez. Most, két hónap után fordult a kocka: Macron terve, hogy régióról régióra bejárja az országot, hogy ígéretekkel, okos szóval, ismert meggyőző erejével megpuhítsa őket.
Ez már választási kampány
Első vidéki kiszállása Normandiába vitte január 15-én, ahol hat és fél órán keresztül mintegy 620 polgármestert próbált meggyőzni a „nagy vitában”, a sárgamellényesek és mindenki más panaszlistájának összegyűjtésében betöltendő fontos szerepükről. A sajtó elemzéseiből ítélve nem egyértelmű a siker Normandiában, de a BFMTV csatornán egyenes adásban közvetített párbeszéd a polgármesterekkel sok nézőt érdekelt és többek érzése az volt, hogy ez a több, mint hatórás együttlét a polgármesterekkel és a többi hasonló találkozó a közeljövőben valamint a bevándorló-téma beerőltetése a „nagy vitába” egyben Macron európai parlamenti választási kampányának nem hivatalos nyitányát jelzi.
Ami az interneten begyűjtött véleményeket illeti, még mindig nem tudni, hogy ki mit fog kezdeni velük, hogy lesznek feldolgozva, és mi a biztosíték az adatok nyilvános kontrolljára és pártatlan értékelésére.
Macron híveinek és ellenzékének közös kérdése, vajon sikerül-e majd a „nagy vita” előtérben tartása két hónapig, vagy a Benalla-botrány továbbgyűrűzése és a sárgamellényesek ellenállása fogja lekötni továbbra is a franciák figyelmét? „A század ügye” sem merült feledésbe: a négy környezetvédő civil szervezet 2.085.401 támogatója várja, hogy december 18-i ultimátumuknak megfelelően február végén bepereljék az államot, mivel a kormány – jelenlegi szorongatott helyzetében – minden valószínűség szerint nem lesz képes a kért intézkedéseket egy hónapon belül meghozni.
Folytatódnak a tüntetések
A sárgamellényesek továbbra is ragaszkodnak a január 19-i X. felvonás megtartásához. Párizsban, Toulouse-ban, Marseille-ben, Bordeaux-ban lesznek előre láthatóan nagy tüntetések. Párizsban a diákok, a kórházak személyzete, a CGT jelezték, hogy tüntetni fognak a sárgamellényesekkel, vasárnap a feministák ismét külön tüntetést szerveznek. Egy marseille-i sárgamellényes meglátása szerint: „Az egyetlen, amit tennünk kell, elbocsátólevelet küldeni Emmanuel Macronnak és belügyminiszterének, mivelhogy mi vagyunk a munkaadói. Egyébként, biztosak lehetünk, Macron nem fogja kihúzni tavaszig.”
Addig is Párizsban a hét minden napján egy vagy több tüntetés, nagygyűlés, sztrájk lesz, gimnáziumi és egyetemi diákok, tanárok, pszichiáterek, bölcsődei gyerekgondozók fognak a munkafeltételeik rohamos romlása ellen fellépni. A 26-i szombaton pedig nagyszabású és látványos XI. felvonásra lehet számítani: ekkorra van bejelentve a sárgamellényesek párizsi „fehér tüntetése” sebesültjeik és halottaik tiszteletére.
Körösi Zsuzsa
13:20 Ana Divac, az N1 tudósítója azt jelentette, hogy huszan sérültek meg, köztük egy tűzoltó, a rendőrség szóvivője pedig közölte, hogy a robbanásban senki sem halt meg.
Volt már női tüntetés is
Végül egy 
Jöjjön a VI. Köztársaság?!
Macron és a kormány stratégiája más
