Kezdőlap Címkék OTP

Címke: OTP

Gründolják az ellen-OTP-t, végük a takarékoknak

Bő egy év múlva egy híján megszűnnek a takarékszövetkezetek, és 1100 fiókból álló egyetlen Takarékbank lesz az országban. Ez az iparági rangsorban a 4-5. legnagyobb lesz mérlegfőösszege alapján.

Univerzális nagybankban egyesítik a takarékszövetkezetekből már eddig – részben erővel – létrejött bankokat és a jelenlegi 12 takarékszövetkezetet, egy kivételével – jelentette be ma a Takarék csoport vezetése. Ezzel 2020 elejére egy hatalmas pénzügyi szolgáltató jön létre. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy lényegében megszűnik a tíz éve még nagyjából 130 darabból álló takarékszövetkezeti szektor.

A takarékok erőszakos átszervezését, egybeolvasztását öt éve kényszerítette ki a fideszes parlamenti többség – ami ellen az azóta elhunyt Demján Sándor, a takszövök szakmai szervezetének vezetője tiltakozott.

A cél már akkor is az volt, hogy csak hazai tulajdonú (és a kormányhoz közel álló vezetésű)

nagy bank legyen a konkurense az OTP-nek.

Ezt akkor a Spéder Zoltán vezette FHB Bankon keresztül indították el, de két éve Spéder kiesett a pikszisből, mert egy politikai jóváhagyás nélküli tőkeemeléssel kívánt nagyobb befolyást szerezni.

A mostani átalakítás előző lépése volt a Takarékbankba beolvasztott takszövök 12-re koncentrálása. Most bő egy év alatt ezeket is átalakítják a nagy univerzális bankká. Az egyetlen megmaradó takszöv, az Omega közösségi bankként fog tovább működni, profitjából közösségi célokat támogatnak), a részjegyesek megtartják tulajdonukat. Ugyancsak megtartja önállóságát a tőzsdére vitt Takarék Jelzálogbank.

Az egybegyúrt Takarékbank a vezetés reményei szerint 2023-ra 30 milliárdos nyereséget fog elérni, piaci részesedése eléri a 10 százalékot. Ezzel persze a nyomában se lesz az OTP-nek, amelynek idei félévi korrigált adózott nyeresége 170 milliárd volt, a 2017-esé 284 milliárd, amelyeknek valamivel kevesebb, mint egyharmada a külföldi leányoktól származik.

A banki piaci súlyt nemzetközileg leginkább mérő mérlegfőösszegben is komoly lemaradásban lesz a Takarékbank az OTP-től, amelynek adata 2017-ben 7,8 ezer milliárd forint. A K & H-é 3, az UniCredité 2,7, az Erstéé és a Raiffeisené 2,2 ezer milliárd volt. Ide ékelődne be a 4-5. hely környékére a Takarékbank. (A mérlegfőösszeg tartalmazza a bank teljes hitelállományát, a banknál elhelyezett összes betétet és a bank saját tőkéjét.)

Amiben piacvezető lesz, az a fiókhálózat.

Az OTP-nek tavaly 382 volt, az egyesített Takaréknak 1140 (évtizede még 1800). Ez az a hálózat, amely mintegy 1100 kistelepülésen az egyedüli pénzügyi szolgáltató, de amely már eddig is sok helyről kivonult, komoly problémákat okozva az ott élőknek. Ez magyarázza azt is, hogy vagyona (betétei), aktivitása lényegesen alatta marad a nagy kereskedelmi bankokénak. Ennek megfelelően nyereségessége is alacsony.

A Mol a legnagyobb tao-s fociszponzor

A Mol-csoport adta a legtöbb tao-támogatást a fideszes focicsapatoknak, 3,5 milliárdot az elmúlt hét évben – derül ki az Átlátszó összeállításából. Az öt Fidesz-kötődésű csapatra költött még az MKB Bank is, 2,5 milliárdot, az OTP-csoport pedig 374 milliót. A paksi üzletben érdekelt amerikai GE 670, a Magyar Telekom pedig 265 milliót adott. A többi pénz nagyja a Mészáros Lőrinc-féle és hasonló cégek adománya.

Az öt fideszes-kötődésű cég társasági adóból (tao) származó futball-támogatását szerezte meg a labdarúgó szövetségtől (MLSZ) az Átlátszó. Mint írásukból kiderül, a Felcsúthoz, a Ferencvároshoz, a Kisvárdához, a Mezőkövesdhez ömlött a pénz a tao-rendszer bevezetése, 2011 óta. Ebből a forrásból összesen 526 milliárdot kanyarítottak le a cégek, bár bőven futotta kulturális szponzorációra is. A focira 128 milliárd került az MLSZ-en keresztül.

Az MLSZ végül per nélkül adta ki az adatokat, másoknak azonban hosszadalmas bírósági ügyekben kell megszerezniük a tao-s támogatások papírjait. Egyik a Transparency International, amely ugyan május végén jogerősen nyert sportszövetségek és két minisztérium ellen, de adatokat azóta se kapott.

A 2015/16-os bajnokságtól kezdődő adatokból is kiderül, hogy a Mészáros-féle felcsúti Puskás Akadémia az abszolút favorit, a csapat eddig több, mint 16 milliárdot kasszírozott. Nem meglepő módon a tulaj cégei és üzlettársak vállalkozásai (a Hódút, Magyar Vakond, Vakond Út alkotta építőipari csoport) fizetik a pénz jelentős részét, és persze ott találjuk Orbán Viktor édesapjának Dolomit Kft.-jét is.

Ezek a cégek (is)

kivétel nélkül százmilliárdos közbeszerzések legnagyobb nyertesei közt találhatók.

Csakúgy, mint például a Várkert bazár háromszori átadásával és azóta súlyos minőségi hibákkal is híressé vált West Hungária Bau, amely Tiborcz István üzleti körének része.

A Videoton (nemrégiben névváltással Mol-Vidi) esete a legegyszerűbb. Ők kizárólag az olajcégtől kaptak pénzt: a Mol Petrolkémia összesen 431 millióval támogatta Orbán „kötélbarátja”, Garancsi István klubját.

A számokból az is kitűnik, hogy a Mol-csoport (vezérigazgatója, Hernádi Zsolt ellen Horvátországban távollétében éppen ma büntetőper kezdődik az INA privatizációja körül sejtett vesztegetés ügyében) érezte úgy, hogy rengeteg pénzzel kell támogatnia a focit.

Csak ez az öt csapat 3,5 milliárdot meghaladó összeget kapott két Mol-cégtől.

A csődtől állami segítséggel megmenekült, majd nem éppen zűrmentesen privatizált (végül Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került) MKB Bank is az utóbbi két bajnoki idényben a legnagyobb szponzorok közé lépett: 2,5 milliárdot adott a Felcsútnak és a Tállai András pénzügyi államtitkár (májusig még adóhivatali elnök is) vezette Mezőkövesd-Zsóry klubnak. (Alig pár hónappal azután, hogy új, magántulajdonosok kezébe kerül a korábban szanált bank, a 2016/17-es bajnokság idején máris egymilliárdot meghaladó összeget utalt a Felcsútnak.)

Voltaképpen a legnagyobb támogató a Csányi Sándor-féle OTP-csoport, amely ugyan tao-s támogatóként „csak” 374 milliót ölt az öt csapatba, de a bajnokság névadó támogatójaként ennél egy nagyságrenddel többet fizet.

Bizonyára puszta véletlen, hogy a paksi atomerőmű-építés egyik legnagyobb szeletét, a turbinák gyártását idén januárban elnyerő amerikai General Electric magyar leánya (és egy másik itteni GE-cég) már 2015-től rendkívül fontosnak érzi, hogy kiemelt összegű focitámogatást végezzen. Az öt hatalomközi csapatból a Fidesz-képviselő és pártalelnök Kubatov Gábor irányította Ferencváros és a Kisvárda összesen 668 millióhoz jutott innen.

A fontos állami informatikai megbízásokat elnyerő Magyar Telekom (amely az Origo tulajdonosa is volt, hogy aztán a portált Fidesz-közeli kézbe adja) 265 millióval járult hozzá a Fradi és a Kisvárda jólétéhez. És még az osztrák Spar is jónak látta 35 milliót adni a zöld-fehéreknek.

Vigyázat! A forinthitelesek is veszélyben vannak!

Kovács úr, a banki adós fényes diadalt aratott az OTP felett! Miután a győztes banki ügyfél nem járult hozzá nevének közléséhez, ezért neveztük a nyertest Kovács úrnak, aki tíz évvel ezelőtt másfél millió forintnak megfelelő svájci frank alapú kölcsönt vett fel. S persze a hitel lejárta után a bank az árfolyamkockázat miatt újabb összeget akart bezsebelni.  Az ügyből per lett, első fokon Kovács urat a követelés kifizetésére kötelezték. Másodfokon azonban az ügyfél nyert, mert a bank nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani, hogy Kovács úr megfelelő tájékoztatást kapott volna az árfolyamingadozás kockázatairól. Tehát a Kovács úr – aki valóságos személy – nem kötelezhető az árfolyamkockázatból eredő különbözet megfizetésére – nyilatkozza a Független Hírügynökségnek a Banki Hitelmediátor Közhasznú Egyesület szakértője, Erdősi Éva. A szakember szerint a forint kamatkockázata ma legalább olyan veszélyeket hordoz, mint anno a deviza okozta árfolyam ingadozása, vagyis a forinthitelesek is komoly csapdába kerülhetnek.

 

Ritka pillanat, amikor a banki hitelkárosult legyőzi a bankot, jelen esetben az OTP-t. A győztes szeretne névtelen maradni, ezért nevezzük csak Kovács úrnak, aki az ön segítségével tudta igazát bizonyítani. Hogyan találkoztak?

Az ügyfél végső kétségbeesésében fordult az egyesületünkhöz. Mint elmondta, kifizette már a szerződésében szereplő tartozását, de ez követően újabb jelentős összeget követelt tőle az OTP. Számára akkor vált világossá, hogy nem forinthitelt, hanem svájci frank alapú devizahitelt vett fel, s másokkal együtt ő is áldozata lett az árfolyamingadozásnak. De miután már másik hitelt is nyögött, egyszerűen nem volt képes több pénzt fizetni.

De ez biztosan svájci frank hitel volt? Hiszen kizárólag forintban vették fel, s forintban is fizették vissza a kölcsönt?

Ez egy olyan hitel volt, ahol a szerződésben a kölcsön összege, illetve a törlesztő részlet is forintban tüntették fel, a bank forintot folyósított, és az adós forintban is törlesztett.  Mindössze egy mondat jelezte: az elszámolás svájci frank alapon történik. Ez a szöveg nem elégíti ki a tisztességes tájékoztatás követelményeit. Ebből ugyanis az ügyfél számára nem vált világossá, hogy ha forintban rendezte az adósságot, akkor a lejárat után újabb több milliós tartozás keletkezhet.

Végül is az adós, jelen esetben Kovács úr tudhatta, hogy svájci frank alapú hitelt vett fel?

Elvileg tudhatott az árfolyamkockázat tényéről, de a bíróságnak mégis azt kellett tisztázni, hogy ebből az egyetlen mondatból kiderülhetett-e az ügyfél számára, hogy az adósság kifizetése után újabb fizetnivalója akad. Ehhez kellett volna az egy oldalas kockázatfeltáró nyilatkozat, amit elvileg Kovács úrnak is alá kellett volna írni.

Ha jól tudom, ezt a papírt kérték is a banktól. Előkerült?

A mai napig nem került elő. Ugyanis az OTP pert indított az elmaradt árfolyamkockázati összeg megfizetése miatt Kovács úr ellen. A jogszabály szerint a banknak, tehát a felperesnek kell bizonyítania, hogy az adós figyelmét felhívták az árfolyamingadozásból adódó veszélyekre. Az OTP azonban halogatta az eredeti kockázatfeltáró dokumentum bemutatását. Pedig a bemutatás elmulasztása esetére a bíró már pénzbírságot is kilátásba helyezett. De a keresett papír mégsem került elő. Ekkor azonban a bíró komoly hibát vétett. Bár továbbra sem látta a kockázatfeltáró papírt, de bizonyítottnak vette, hogy az ügyfelet felvilágosították. S kötelezte is az árfolyamkockázat megfizetésére, mindenféle bizonyíték nélkül. Sokáig nem hittük el, hogy bíró ilyen tévedést megengedhet magának.

Aztán jött a másodfokú tárgyalás, s láss csodát egy devizahiteles pert nyert a legnagyobb magyar bank, az OTP ellen. Magyar bíróságon ez nem túl gyakori! Mi történt?

A másodfokú bíróság – kijavítva az első fok hibáját – követelte az inkriminált nyilatkozat eredetijét. Miután ezt a bank nem tudta prezentálni, nem tudta bizonyítani, hogy a kockázatokra felhívta Kovács úr figyelmét. Innentől pedig világossá vált, hogy nem volt devizaalapú a kölcsön. A bank elbukta a pert, ügyfelünknek nem kellett az árfolyamkülönbözetből eredő összeget megfizetnie.

Ilyen típusú problémák ma is előfordulnak a magyar bankrendszerben?

Igen, nagy valószínűséggel azt mondhatjuk, hogy a korábban felvett személyi kölcsönök, vagy autóskölcsönök esetén a tájékoztatás épp olyan csapnivaló volt, mint Kovács úr esetében, tehát az ügyfél számára nem volt nyilvánvaló a kölcsön kockázata.

De legalább már túl vagyunk a veszélyen?

Valójában nem, bár ma már szerencsére nincs devizahitelezés. De a magyar hitelt felvevők nem kerültek ki a veszélyzónából. Ugyanis a ma kínált, „változó kamatozású” hitelek legalább annyi veszélyt rejtenek, mint korábban a svájci frank alapú kölcsönök. Ma ugyanis hosszútávra vesznek fel a hitelt, változó kamatozással, miközben a jegybanki alapkamat történelmi mélyponton van! A kamat lefelé már nem tud elmozdulni, csak felfelé. Ha a kamatok újra emelkedni kezdenek, akkor a forint hitelesek pontosan olyan veszélybe kerülnek, mint a devizahitelesek az árfolyamkockázat miatt, csak most ezt a veszélyt a kamatkockázat jelenti.

Pedig egyre többen adósodnak el forintban, mert ezt biztonságosnak vélik. Tévednek?

A kamatkockázat miatt nem érezhetik magukat biztonságban, hisz a bankok a devizahitelek forintosítása után változó kamattal adják a kölcsönt. Hozzávetőleg 300-500 ezer darab olyan forintosított „devizahitel” vagyis olyan szerződés van, amelynek a kamata háromhavonta változik, s ezért állítom, hogy komoly a veszély. Kiszámoltam, hogy ha tíz éves futamidőt nézzük – és a kamatok csak 2 százalékkal emelkednek – abban az esetben tízezer forinttal nőhet a havi törlesztőrészlet amennyiben egy 8 millió forintos jelenlegi tartozásról van szó. Ha ennél is magasabb lesz a kamat emelkedése, akkor még durvábban nő majd a fizetnivaló.

Beszél erről a veszélyről valaki Magyarországon? Vagy majd akkor, ha már újabb hitelezési válság lesz?

Néhol elmondják, de az ilyen témákra a közmédia, vagy a kormánypárti lapok nem kíváncsiak. Az állami média elsősorban azon dolgozik, hogy a vállalkozók minél több lakást adjanak el. Pedig ma lakást vásárolni, amikor a legmagasabbak a lakásárak, az további veszélyt jelent. A Jegybank időnként jelzi ezeket a kockázatokat, de a pénzügyileg képzetlen emberek elsősorban a kormányzati sajtó reklámjából tájékozódik, s bankok is kínálják a kölcsönöket, hisz abból van a profit. Amikor viszont majd beüt a krach, akkor meg ismét jajgathat az egész ország.

A “halálraítélt” kálváriája 2. – A kivégzés

Egy nyolcvanöt éves, nemzetközi szaktekintélynek számító történészt a bürokrácia kiírta az élők sorából. Egy devizahiteles lakáslízing tartozás miatt alakult úgy, hogy törölték a választói névjegyzékből, és érvénytelenítették a társadalombiztosítási számát. A napokban levelet kapott: számíthat a kilakoltatásra is. Joggal gondolhatta, ezzel halálra ítélte a társadalmi bürokrácia.

 

Beláthatatlan következményei vannak, amikor az ember úgy hoz valamilyen döntést, hogy nincs tisztában annak minden következményével.

– Nekem is vén fejjel kellett ezt megtanulnom – sóhajt egy mélyet és eldörzsöl egy könnycseppet a szeme sarkában.

Strassenreiter Erzsébet igazi tudós asszony. Ma nála senki nem tud többet a szociáldemokrácia múltjáról és jelenéről, Kéthly Anna életútjáról, a szociáldemokraták tündökléséről és bukásáról. Csak éppen azzal nem számolt, hogy a történelem ismétli önmagát: ahogyan a Horthy korszakban szemrebbenés nélkül utcára lehetett tenni az adósokat, ez ma sincs másként.

– Pedig mennyi cikket írtam erről! Mindenki csak a másikról gondolja, hogy azzal megtörténhet a legrosszabb, de vele nem…

– Alá kellett írnia azt a hitelszerződést?

– Egyetlen fiam van. Ő kért meg rá, hogy segítsek neki. Ebből a pénzből akarta megalapozni a családja jövőjét. Három gyereket nevelt, jó állása volt, sokat is keresett. Azt mondta, ne féljek, ő majd rendszeresen fizeti a törlesztéseket. Most kilakoltatással fenyegetnek. A fiam rossz döntései vezettek ide.

– Az ember könnyen gondolhatja, ha jól megy a sora, nagy baj nem történhet…

Bélával már „régi” telefonos ismerősök vagyunk, jó ideje próbálom megérteni, hogyan hozhatta ilyen helyzetbe az édesanyját.

– Amikor leszerződött a mama lakására, tudnia kellett, ha nem fizeti pontosan a részleteket, az ő lakását veszik el.

– Ezzel tisztában voltam. De úgy gondoltam, ha jön valami bevétel majd megint fizetek. Sok mindennel próbálkoztam, volt, ami úgy tűnt bejöhet, aztán mégsem. Tönkre ment a cégem, nekünk is a három gyerekkel mindig kisebb és olcsóbb lakást kellett bérelnünk.

– Az idős édesanyját könnyelműség volt ilyen helyzetbe hozni.

– Egyszer havonta 140, máskor 170 ezret kellett volna törleszteni az OTP Lízingnek. A csőd után reményem sem volt havonta ennyit törleszteni. A megélhetésünk is veszélybe került. Évek óta kerestem valami megoldást. A felvett összeget már régen visszafizettük, 2015-ben, amikor új megállapodást szerettem, volna kérni, azt mondták, akkor tárgyalhatunk, ha befizetek egy összegben újabb 3,5 milliót. Ennyi pénzem nem volt.

– Ilyen egyszerű?

– Ilyen egyszerű.

Korábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy az idős asszony háziorvosa vette észre, érvénytelenítették betege TAJ-számát.

– Ez annyit jelent, hogy nem is kaphat orvosi ellátást? – kérdeztem dr. Szomolányi Borbálától, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő jogi főosztályának vezetőjétől.

– Ellátás minden magyar állampolgárnak jár. Amikor a háziorvos ellenőrzi a jogviszonyt, és „piros lámpát” jelez a rendszer, akkor arra kell következtetnie, hogy a beteg biztosítási jogviszonya rendezetlen.

– Régi betegéről van szó, akiről tudja, hogy nyugdíjas. Nyugdíjasnak is lehet „rendezetlen” jogviszonya?

– Lehet. Erről egy 1997-es törvény rendelkezik, amely kimondja, hogy Magyarországon kizárólag azok az idős emberek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra, akik saját jogon kapnak nyugdíjat, vagy arra valamelyik hozzátartozójuk révén jogosultak. Ennek pedig az a feltétele, hogy az illető tb szempontból belföldinek minősüljön.

– Lehetséges, hogy egy magyar állampolgár, aki évek óta ki sem teszi a lábát a lakásából, egyik napról a másikra elveszítse a „belföldiségét”?

– A „belföldiség” fogalmát az 1992-es, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény határozza meg. Azokra a magyar állampolgárokra terjeszti ki a „belföldiség” fogalmát, akik bejelentett lakóhellyel rendelkeznek. Még ide lehet sorolni a bevándoroltakat, a letelepedett jogállásúakat és a menekülteket, oltalmazottakat is.

– Egy nemzetközi hírű, elismert, magyar tudósról beszélünk…

– Ha bepirosodott a TAJ-száma, az arra utalhat, hogy nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel.

– Ennek ellenére jár neki orvosi ellátás?

– Természetesen jár. Jogilag hajléktalan lett, a hajléktalanok alapellátó központjait kell igénybe vennie.

 

– Azt ugye tudja, hogy az édesanyját hajléktalanná tette? – Béla tisztában van ezzel, de látszólag nem ez foglalkoztatja:

– Hibáztam, amikor nem bankkölcsönt vettem fel. Hibáztam, amikor elhittem az ügyintézőnek, hogy előnyös egyezményt kötünk. Nem figyeltem oda, hogy ezzel a szerződéssel a lakása az OTP Lízing kezébe kerül. Ha egy banknak tartoztunk volna, legfeljebb követelhette volna a jussukat, míg a Lízing cég birtokon belül van, édesanyámat bármikor ki is teheti onnan. Senki nem mondta el nekem, hogy mi a két szerződési forma között a különbség. Ha ezt tudom, soha nem kötök megállapodást lízing céggel.

– A hitelfelvevő kötelessége tájékozódni.

– Akkor, 2005-ben mindenki azt tanácsolta, hogy a svájci hitel és a lízing a legjobb megoldás. De akik akkor ezt ajánlották, ma nincsenek sehol, vagy ha netán még ott dolgoznak, elintézik egy vállrándítással.

Meg kell hallgatni természetesen a másik felet is. Egy március 19-én keltezett levélben az OTP Lízing Zrt. vezérigazgatója, Szántó Csaba, részletes levélben indokolta meg, miért fogyott el részükről a türelem. Levélváltások sorát idézte, és természetesen az adóst – illetve rajta keresztül a fizetésképtelenné vált R. Bélát – okolta a történtekért, aki évekig jelét sem adta a fizetési szándékának.

Egy évvel ezelőtt úgy látszott, mindkét fél számára elfogadható megállapodás volna, ha egy „hitelképes” személy – R. Bélát már nem tekintették annak -, újabb lízing megállapodást kötne a lakásra. Talált is a család valakit, aki átvette a szerződéshez szükséges dokumentumokat, de amikor megtudta, hogy mintegy 18 millió forintnyi adósság törlesztését kellene vállalnia, visszakozott. Ez jóval több volt annál a 13 millió forintnál, amelyet a család – a 12 milliós hitel törlesztéseként már befizetett 16 millió forinton felül – felajánlott az OTP Lízingnek.

Itt megfeneklett az ügy. Az idén, január 10-én megindították az ingatlan kiürítésére irányuló végrehajtási eljárást, az idős asszonyt kijelentették a lakásából. Ám hagytak egy kiskaput: április 15-ig „türelemmel” lesznek, ha valaki jelentkezik a mintegy 18 millió forintos szerződés folytatására. Akkor eltekintenek a kilakoltatástól.

 

Amikor tartozásról van szó, akkor csak a pénznek van szerepe. Fizet, vagy nem fizet az adós? Nem számít a kora. Nem számít az életműve. Nem kell tekintettel lenni a lakásban évtizedek munkájával felhalmozott pótolhatatlan történelmi dokumentumok sorsára. Arra sem, hogy – talán éppen a hitelező egyik alkalmazottjának rossz tanácsa – hozta ilyen helyzetbe az érintetteket.

Egy határon túl nincs türelem. Nincs méltányosság. Egy lízing cégnek nem kötelessége a 85 éves adóssal élete végéig tartó méltányos lakbérről tárgyalni. Birtokon belül van, töröltetheti a „belföldiségét”, elvetetheti a választói jogát.

Hajléktalanná, földönfutóvá teheti, noha a beteg, idős asszony mozdulni is alig tud. Kilökheti a társadalomból. Jogi értelemben a semmibe.

Magyarország, 2018. május 8.

Egy „halálraítélt” kálváriája

Egy nyolcvanöt éves, nemzetközi szaktekintélynek számító történészt a bürokrácia kiírta az élők sorából. Egy devizahiteles lakáslízing tartozás miatt törölték a választói névjegyzékből, és érvénytelenítették a társadalombiztosítási számát. A napokban levelet kapott: számíthat a kilakoltatásra is.

A zuglói lakásában beszélgetünk.

– Úgy látom, jól van.

– Leszámítva a korommal együtt járó gyengeséget. Több csonttöréses operáción estem túl, botok segítségével járok-kelek a lakásban, szívritmus- szabályzóval élek, a lakást elhagyni nem tudom.

A falakon körben, a polcok zsúfolva ezernyi aktával, a szekrényben kartonok, a szociáldemokrácia múltjának megannyi irata. Kéthly Anna levelei, az SZDP és az MKP egyesülésének dokumentumai. Mozdulni is alig lehet tőlük.

– Ezek egy része még feldolgozásra vár – mondja Strassenreiter Erzsébet. – Amíg szellemileg bírom, igyekszem haladni a munkával, ám ha kilakoltatnak, ennek vége. Nem tudom, mi lesz az archívumom sorsa.

1.

2007 januárjában rosszul döntött. Ahogyan minden anya, akinek egyetlen gyereke van, aláírt a fia kérésére egy kezességi nyilatkozatot. A saját tulajdonában lévő lakását adta fedezetül egy 16 millió forintos devizás lízinghitelhez. Vállalkozás indításához volt szüksége pénzre a családnak. 25 évre szólt volna a megállapodás, de ahogyan nagyon sok másik vállalkozással is megtörtént, beütött a krach. Csőd, felszámolás, a devizahitelek eszetlen drágulása miatt fizetési nehézségek, majd a forintosítás következett. 16 milliót időközben visszakapott a bank, de a 16 millióra becsült lakásra adott kölcsön tartozása a kamatok miatt mára 25 millióra nőtt.

Hosszas tárgyalások, levélváltások sora következett. Mára elfajultak a dolgok, hiszen februárban az OTP Lízing Zrt. felmondta a szerződést, és felszólította az idős asszonyt, hogy február 25-ig költözzön ki, és adja át a lakását értékesítésre. Ellenkező esetben lesz nemulass, a rendőrség segítségével szereznek érvényt a döntésnek. Kiteszik az utcára, és természetesen a kilakoltatás költségei is őt terhelik majd. Nyomatékot is adtak a fenyegetésnek: felhívták a figyelmét arra, hogy 2018. április 30-án lejár a kilakoltatási moratórium.

Némi érzékeltető az egyik „hivatalos levélből”: „Ön, mint Lízingbevevő köteles az ingatlant a mindenkor hatályos üzletszabályzat 17.1.1. pontja alapján a Lízingebadónak, vagy Megbízottjának a felmondástól számított öt (5) napon belül szükség esetén kitakarított, szeméttől megtisztított, esetlegesen bentlakó személyektől és ingóságoktól kiürített, nem lakott állapotban visszaadni. Ön, mint Lízingbevevő ennek a kötelezettségének a fenti határidőn belül nem tett eleget…”

– Komolyan megijedtem, mert elég sokat foglalkoztam történészként a Horthy-korszak kegyetlen kilakoltatási gyakorlatával, és naponta látom a tévéhíradókban, hogy ez ma sem megy másként. Nincs az a civil szervezet, hivatal, amelynek elég tekintélye volna ahhoz, hogy meg tudja akadályozni a bankokkal szemben akár a sokgyerekes, szegény családok utcára tételét is.

2.

Megpróbált egyezségre jutni a „lakása tulajdonosával”. Levelet írt Csányi Sándornak, az OTP elnök-vezérigazgatójának. Nem kért érdemeire tekintettel különleges elbánást, csupán azt, hogy segítsen tisztázni, hogyan került ilyen helyzetbe, és milyen kiutat látna egy kölcsönösen elfogadható, új megállapodásra. Megértve az OTP érdekeit is, azt javasolta, hogy a nyugdíjából vonjanak le a tartozás csökkentésére havi 50 ezer forintot, azaz évi 600 forintot. Választ a levélre nem kapott, talán el sem jutott az elnök-vezérigazgató elé a levele.

Az utóbbi hónapokban már csak az OTP Lizing Zrt. volt hajlandó levelezni az idős asszonnyal. Dörgedelmekre, jogszabályi helyekre való hivatkozással kötötték az ebet a karóhoz: elfogyott a türelmük, a 71 négyzetméteres lakást kijelölték értékesítésre.

Levél levelet követ, aztán jelzik, hogy hamarosan küldenek egy értékbecslőt, akit „kötelesek beengedni a lakásba”, mert ha nem, és ismét sorolták a törvény fenyegető pontjait. Egyben elismeri a bank, hogy a tőketartozást rendezték, a követelésük ennek ellenére jelenleg 25 millió forint. Ha készpénzben kiegyenlítik, eltekintenek az árverezésről.

– Értékbecslő nem jött, hiába vártuk, azóta sem tudjuk, mennyire taksálnák a lakásom árát. Aligha járnának jól vele, hiszen ahhoz, hogy a forgalmi értéken el lehessen adni, milliókat kellene rákölteni.

– Mi volna az ajánlata?

– Azt ajánlottam, állapítsanak meg egy elfogadható bérleti díjat, amit életem végéig fizetnék. Aztán, ha még igényt tartanak a lakásra, hát vigyék.

– A válasz?

– Nem. Ők nem önkormányzat, nem foglalkoznak lakások bérbeadásával.

FH

3.

A zuglói önkormányzat is széttárta a képzeletbeli karjait. Elküldtem Szabó Rebeka alpolgármesternek az üggyel kapcsolatos leveleket, amire néhány órán belül gyors választ kaptam:

„Nagyon sajnálom, hogy Strassenreiter Erzsébet történész asszony ilyen helyzetbe került, de sajnos általában is elég csekélyek a jogi lehetőségek a devizahitel miatt bajba jutott emberek ügyében, az önkormányzatnak meg illetékessége sincs ezekben az esetekben. Egyáltalán zuglói a történész asszony? Ha igen, forduljon az önkormányzat ügyfélszolgálatához, ott felkészült jogászokkal konzultálhat.” Pont.

Nem derül ki az alpolgármester asszony számára, hogy a nehéz helyzetbe került panaszos zuglói lakos? Erről egyetlen gombnyomással meg lehet győződni. Vagy mégsem ott lakik, ahol lakik?

4.

Alighanem erről lehetett szó, mert az OTP Lizing Zrt. kissé „előre szaladt. Buzgón tett egy újabb lépést, és azzal, hogy felmondta a lízingszerződést, egyben töröltette is a kerületi lakosok névsorából adósát.

Ez akkor derült ki, amikor április 8-án szavazni akartam. Tekintettel arra, hogy nem tudom elhagyni a lakásomat, kértem egy mozgó urnát. Április 6-án levelet kaptam a választási irodától, hogy nem is értik, milyen alapon fordulok hozzájuk. Ezt írták: „A megadott személyi azonosító a központi névjegyzékben nem található, vagy nem egyezik a kérelmező adataival. Lakóhelyének címét 2018. január 19-én fiktívvé nyilvánították. Ön Magyarországon nem rendelkezik sem lakóhellyel, sem tartózkodási címmel, emiatt Önt a központi névjegyzékből törölték. Lakóhely cím létesítésével tudna visszakerülni a választó/ választható állampolgárok közé…” Pecsét, aláírás.

– Annyira sérelmezi, hogy nem választhatott?

– A választás állampolgári jogom lett volna. Az a gyanúm, talán az állampolgárságommal is gond lehet…

Dr. Palásthy Katalin, a történész asszony háziorvosa. A minap meglepetten tapasztalta, hogy régi betegének taj-számát érvénytelenítették. Ő szokta felírni a szív- és vérnyomás gyógyszereket, noha csodákra nem képes, alighanem az ő érdeme, hogy az idős tudós asszony máig szellemileg friss, munkaképes.

– Én még ilyesmivel nem találkoztam – mondta telefonon a doktornő. – A nyugdíjasok a társadalombiztosítási jogosultságukat nem tudják elveszíteni, nem is szoktuk vizsgálni az ő esetükben.

– És ha – feltételezve, de nem megengedve – kórházba kellene utalnia betegét?

Rövid hallgatás után felelte:

– Gondolom, ellátnák, de a kezelési költségeket kiszámláznák.

5.

Csendben ülünk a lakás nagyobbik szobájában. Az erkélyajtó nyitva, a kopott függönyt unottan babrálja a huzat.

– Sok mindent megéltem már. Voltak nehezebb és könnyebb korszakai az életemnek, de soha nem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülhetek. Tegnap szembesültem azzal, hogy olyan vagyok, mint akik halálra ítélt a bürokrácia. Ha holnap orvoshoz kellene fordulnom, nem kaphatnék segítséget. Törölték a taj-számomat, nem írhatják fel a gyógyszereimet, nem vehetnek fel a kórházba. Azt sem tudom, magyar állampolgár vagyok-e még.

Nyújtja a karját.

– Csípjen meg! Élek még?

Hatszázezer felett az új lakás négyzetmétere

0

Jövőre a jelentősen megemelkedő áfaszint miatt visszaesik a frissen piacra kerülő lakások száma, mielőtt az idén akár a tavalyi sokéves rekordot is meghaladó eredmény lehetséges a piacon.

 

Tavaly a második félévében 4800 új társasházi lakást adtak el Budapesten, s az első hat hónap 4300-as darabszámával együtt az egész éves értékesítési volumen 9100 lakás volt – utoljára 2006-ban volt ilyen magas szinten a kereslet. A csúcsidőszak 2003-2006 között az eladott újépítésű lakások száma éves szinten meghaladta a tízezret. A mélypontot pedig  2012-ben regisztrálták, amikor 1500 ingatlan talált gazdára.

Két év óta – a fővárosban akkorra már amúgy is élénkülő keresletet – a megemelt csok támogatás, illetve az 5%-ra csökkentett áfa indukálta kínálatbővülés fűti

– mutat rá az OTP Budapesti Újlakás Értéktérképe. Ha azonban 2020-tól újra 27%-ra emelkedik az új lakások áfája, az további áremelkedést generál ebben a szegmensben. Félő, hogy ez a mostani keresleti boom végét jelentené, s így középtávon – mivel a használt lakások árát is nagyban az újaké húzza fel – mindjobban a lakásbérlet felé terelné az embereket – áll az elemzésben.

Forrás: OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép

A piaci boom egyik árnyoldalakként az eredetileg meghirdetett átadási dátumhoz képest, elsősorban az építőipari kapacitáshiány miatt egyre több épület átadása késik. Az OTP Jelzálogbank adatbázisában nagyjából a beruházások 80%-ában kellett a két frissítés között eltelt fél év alatt legalább negyed évvel kitolni az átadás dátumát. Emellett arról is egyre több esetben hallani, hogy a növekvő építőipari költségek mellett a beruházók és kivitelezők tapasztalatlansága, illetve a 2019 végi dátum miatti kapkodás minőségi problémákat eredményez az új lakásoknál – hívja fel a figyelmet az elemzés.

Dráguló lakások
A vásárlók egyre több pénzt kénytelenek áldozni egy új lakás megvásárlására. A tavalyi nagyjából 550 ezer Ft/ m²-es budapesti átlag után az idei átadású új lakások átlagára 620 ezer Ft/ m²  közelébe emelkedhet. 2019-ben pedig már a 660 ezres átlag négyzetméterárral kell ismerkednie a fővárosiaknak; ezen belül pedig az I., II., V. és XII. kerületekben keresők hétszámjegyű képzeletbeli árcédulákkal találkozhatnak.    

A Mol és az OTP szenvedi el a pánikot

A két vezető részvény, a Mol és az OTP “viszi vállán” itthon a tengeren túl hétfőn kitört korrekciós árfolyamzuhanást. Jelentős forgalom mellett három százalék közelében a budapesti börze vesztesége.

A reggeli nyitástól kezdődően

jelentős értékvesztést szenved el a Budapesti Értéktőzsde és a vezető két részvény.

Fél háromkor a BUX mínusz 2,7, a Mol és az OTP egyaránt mínusz 3,7 százalék árfolyam-esésen állt.

Az amerikai tőzsdék ezután nyitnak, a prognózisok a tegnapi jelentős arányú zuhanás folytatását vetítik előre.

Amint arról reggel írtunk, hétfőn komoly 4-4,6 százalékot estek a legfontosabb ágazatok részvényeinek indexei, s a folyamat átterjedt az ázsiai piacokra is.

A jelenség hátterében a régóta várt korrekció bekövetkezte áll. Évek óta tartó szinte megszakítás nélküli árfolyam-emelkedés szakadt meg, nagyrészt azért, mert sokan elérkezettnek látták az időt kivenni a felhalmozódott komolyabb árfolyamnyereséget.

A BÉT-en a nyitás utáni nagy zuhanást némi visszazárkózás követte, de aztán beállt a korábbi 2,5-3 százalékos árfolyam-veszteség (az előző napi záróértékhez képest).

Szerb bankot vesz az OTP

Az OTP Bank szerb érdekeltsége megveszi a National Bank of Greece (NBG) ottani bankját és lízingcégét mintegy 38 milliárd forintért – közölte pénteken az OTP. Néhány napja az NBG bejelentette, hogy romániai leánycégét is az OTP veszi meg.

Az OTP eddigi balkáni jelenlétét erősítve megveszi a legnagyobb görög kereskedelmi bank szerbiai leányát, a Vojvodinska bankát és többi érdekeltségét, így az NBG Leasinget 125 millió euróért (38 milliárd forintért). Ezzel az itthon piacvezető pénzintézet

Szerbiában 5,7 százalékos részesedéssel a 7. szereplő lesz. A Vojvodjanska banka 1405 munkavállalót foglalkoztat, 105 fiókot és 138 ATM-et működtet.

Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója korábban azt mondta: az OTP tavalyi jó eredményei, valamint a bankcsoport mintegy 8 milliárd eurós likviditási tartaléka

lehetővé teszi, hogy további bankvásárlásokon is gondolkodjanak,

esetleg 4-5 újabb akvizíció jöhet szóba olyan országokban, ahol az OTP növelné a piaci részesedését, de lehet, hogy olyan országokban is megjelennek, ahol még nincs ott az OTP-csoport.

Az NBG vezérigazgatója a Reuters hírügynökséget néhány napja arról tájékoztatta, hogy a bank szerkezeti átalakításáról az EU-val létrejött megállapodás értelmében megválik balkáni érdekeltségeitől. Ennek keretében eladja az OTP Bank Romanianak a Banca Romaneasca-ban meglévő 99,28% tulajdonrészét. A tranzakció eredményeként az OTP Bank Romania a 8. legnagyobb szereplővé válik az országban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK