İstanbul escort bayan sivas escort samsun escort bayan sakarya escort Muğla escort Mersin escort Escort malatya Escort konya Kocaeli Escort Kayseri Escort izmir escort bayan hatay bayan escort antep Escort bayan eskişehir escort bayan erzurum escort bayan elazığ escort diyarbakır escort escort bayan Çanakkale Bursa Escort bayan Balıkesir escort aydın Escort Antalya Escort ankara bayan escort Adana Escort bayan

Kezdőlap Címkék őszöd

Címke: őszöd

Lefelé a lejtőn – („Az ősbűn” folytatása)

Sokan hangoztatják azt a butaságot, hogy miután Medgyessyt Gyurcsány követte, ő „puccsolta meg” szegény D-209-est, holott Medgyessyt, miután gazdaságilag tetemes kárral járt a regnálása, hiába nem az ő hibája volt, az SZDSZ gazdaságpolitikusai buktatták meg. Gyurcsánynak megpuccsolni való csak Kiss Péter maradt az MSZP-n belül.

Gyurcsány korántsem egy szuicid típus, nem tette azt, hogy 2004-es hatalomra jutása után azonnal megszorít, aztán a megszorítások miatt halálbiztosan elbukott 2006-os választások után önként és dalolva átadja a hatalmat a korábban is „nagyon sikeres” Orbán/Matolcsy tandemnek, amelynek így ismét csak nem kell megszorítani, mert azt ő már Bokroshoz hasonlóan megcsinálta. Hogy nem vezetett be a másfél év alatt szigorú gazdálkodást, abban az előbbi okon túlmenően még két ok játszott közre.

Az egyik, hogy Gyurcsány 2004-ben az MSZP-s kemény mag ellenében kaparintotta meg a kormánypálcát (ők Kiss Pétert akarták kormányfőnek), ergo abban az időben parvenünek számított, azaz az MSZP frakció semmilyen megszorítást nem szavazott volna meg neki.

A választások közelségét tekintve meg aztán semmiképp sem. Ahhoz előbb tekintélyre volt szükség, amelyet, például a 2006-os választások megnyerésével lehetett megszerezni. A másik ok, hogy tudta, a választásokig hátralévő bő másfél év a gazdasági rendbetételhez kevés. Ahhoz legalább négy kell. Egyébként számíthatott rá, hogy ha már az elődjei se csináltak semmit tizennégy év alatt (a Bokros-Horn-Surányi trió rövid korszakát kivéve), ezt a másfél éves késlekedést az itthoni elmepotentátok el fogják neki nézni. A nemzetközi helyzet kedvező volt, az EU-val meg letárgyalta az ügyet barátságosan – akkoriban még ilyen viszonyban voltunk velük. De nem nézték el. Nem ám! Abból viszont, hogy olyan dolgokat akarnak rajta leverni, amit nem is tudott volna megtenni, meg nem is volt célszerű, rögtön látszik a „negatív érzelmi szál”. Még ma is.

Aztán az MSZP-SZDSZ megnyerte a választásokat, és Gyurcsány az ÁFA 2006. januári
20%-ra való redukálásával még azt az SZDSZ-t is behozta a Parlamentbe, amely mindig adócsökkentéssel kampányolt. Persze az MSZP-nél a FIDESZ sokkal többet ígért, mégis vesztett, azaz a relatíve becsületesebb pártok nyertek, ezt a jelenséget a tudósok máig sem képesek megemészteni

(a sajtó korabeli számításai alapján a Fidesz 3700, az MSZP 1400, az SZDSZ 500, az MDF pedig 230 milliárd forint szétosztását helyezte kilátásba).

Első lépésként az MSZP frakció leutazott Őszödre, ahol Gyurcsány számára a délelőtt folyamán kiderült, hogy az összegyűltek sokkal inkább a pénzosztogatási sorrendről szeretnének beszélni, mintsem a magyarországi egyensúly helyreállításáról, amely, mint tudjuk, Gyurcsány és az MSZP feladata lett. Ha akarták, ha nem. Kénytelen volt hát délután elmondani azt a beszédet (valószínűleg tervezetlen beszéd volt), amely nem bevallás, nem tényfeltárás, nem igazságbeszéd, egyáltalán és messze nem az, hanem kizárólag belső használatra készült, retorikáját illetően durva, a frakcióra való ráijesztést szolgáló eszköz, amellyel a megszorításokhoz és a kezdeti reformlépésekhez szükséges szavazatokat akarta magának megszerezni. Mint később kiderült, sikerrel. Voltak azonban a frakcióban valakik, akiknek nem szívügye az önjáró miniszterelnök, és szépen kicsempészték a beszédet, nem gondolva bele, hogy a kicsempészéssel nem csak Gyurcsányt, hanem plusz a pártjukat, ráadásul önmagukat is hátba szúrják (kivéve persze azt a frakciótagot, akinek volt menekülőútja a FIDESZ felé). A D-209-es ügy megszellőztetését még megúszta az MSZP, de ezt az árulást már nem.

Így kezdődött annak az embernek és pártjának a gyors ütemben való leamortizálása, aki Orbán és a Medgyessy-Járai duó kártevése után akarta is a gazdaság rendbe hozását, meg képes is lett volna rá. Sőt, el is kezdte.

Gyurcsány mérhetetlen naivitásában (és ez egy politikustól nagy hiba) úgy gondolta, hogy az emberek racionálisan viselkednek, és nem fogják tönkretenni a saját egzisztenciájukat is meg a pártjukét is, mert a „csak Gyurcsány tönkretevése” nem megy, kizárólag mindhárom együtt. Ugyanakkor úgy hitte, hogy a beszéd következtében frakciótagok (ha megértették, ha nem, ha egy része racionálisan, ha a másik része csak a frakció miatt) menni fognak vele az úton. Nagy szüksége volt rá, mert a legragyogóbb elképzelés is halott ügy 194 szavazat nélkül. Azt is biztosnak vélte, hogy négy éve van az elképzeléseinek megvalósítására. De mindkét dologban tévedett.

A nyár még sikereket hozott, az MSZP-SZDSZ többségű Parlament az őszödi beszéd jóvoltából megszavazta az első megszorító lépéseket. Aztán jött az ősz, a média a beszédet közzétette, kezdődhetett a vesszőfutás.

Érdekes, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülése előtt Gyurcsányt senki nem vádolta se hazugsággal, se elszúrással, viszont ugyebár ha ő maga mondta, akkor biztos van benne valami. Megpróbálta ugyan valamiféle igazságbeszédnek beállítani, de ez már csak olaj volt a tűzre, a harag teljes erővel áradt mindenhonnan. Megvalósult az országos, pártfüggetlen összefogás, amelynek eredménye hamar kezdett átszivárogni a köztudatba is: Gyurcsánynál rosszabb nem képzelhető el. Megemlítendő, hogy Gyurcsány nyilvánosan és konkrétan, pl. olyanokat, mint „A TAO nem közpénz”, „A cafeteriához nem nyúlunk”, „Ne azt nézzék, amit mondok, hanem amit csinálok” (= hazudtam, és még fogok is), „Mi sohasem vetemednénk arra…”, stb., stb., nem mondott. Konkrét hazugságról nincs tudomása Magyarországnak. Egy árva darabról sem. Nem lehet hivatkozni arra sem, hogy eltitkoltak valamit, mert az előírt adatokat Veresék közzétették. A szokásos éves előrejelzést persze nem, de az nem is volt kötelező. Ha pedig valakik szerint ők azért nem tudták a választások előtt, hogy rossz állapotban van a gazdaság, mert a Gyurcsány nem mondta, hát…

A következő probléma a miniszterelnök pártjában jelentkezett. A karizma elveszett, a bizalmi szavazást még megúszta valahogy, de aztán egyre nehezebben tudta közös nevezőre ráncigálni a folyton előreszaladni akaró SZDSZ-t, amely, látván Gyurcsány és az MSZP gyöngülését, azt is meg akarta tenni a gazdaságban, amiről Gyurcsány tudta, hogy nem lehet, és az egyre inkább hátrább maradó MSZP-t, amely már nem itta minden szavát. Csak az őszödi beszéd keménységének és a saját határozottságának köszönhette, hogy a reformelképzelések első lépései, ha igen sok egyeztetés után is, és persze kompromisszumokkal, de néhány intézkedésben kezdtek testet ölteni. Az MSZP esetében erényként fogható fel, hogy baloldali meggyőződésük dacára szavazták meg, amit kellett. A „kapkodó kormányzás” vádját persze sűrűn hangoztatta az elit, amelyik fotelban ülve nézte, hogy viszi át a hordót a szakadék felett kifeszített kötélen, miközben mindkét oldalról lőnek rá.

A legnagyobb pofon azonban az utcán érte a miniszterelnököt. A megmozdulások közül az első attak a TV székházat irányozta be. Az ostromban, melyet szándék és megfelelő eszközök hiányában nem tudtak és nem is akartak kemény eszközökkel leverni, viszont több rendőr megsebesült, ennek a többi rendőrre gyakorolt lélektani hatása, a későbbiekben sok kárt okozott.

A megmozdulások folytatódtak. Az ’56-ra emlékező FIDESZ gyűlés ravasz helyszínválasztása (kérték őket, hogy ne az Astoriánál, mert az közel van a Deákhoz, de hiába) alkalmat adott arra, hogy a rendőrség látványos hibákat kövessen el erőszakos, „a megsebesült bajtársakért bosszút álló” viselkedéssel, természetesen a hazai meg a nemzetközi TV kamerák össztüzében, és így Gyurcsány politikai sírjára újabb köveket görgessenek.

A gúzsbakötés megtörtént. Kezdődhetett a tánc. A feladat, ami rá maradt, a gazdaság rendbetétele, mivel pedig a megszorításokat már rögtön a választás utáni nyáron bevezették, a megfelelő reformlépések kidolgozásával kezdték. Nem meglepő tehát, hogy a következő pofont Gyurcsány gazdasági vonalon kapta („szociális” népszavazás), és ugyan bíztak benne, hogy nem lesz elegendő a részvételi arány, de ezt a bizonytalansági pontot az ellenoldal megfelelő szervezéssel sikeresen legyűrte. A vizitdíj meg a napidíj mindenki nagy-nagy örömére elsöpörtetett. Ezt a pillanatot tartotta az SZDSZ megfelelőnek ahhoz, hogy elegánsan oldalt lépjen, és Gyurcsány az MSZP vezérkarával az SZDSZ nélkül jelenthesse be a megalázó vereséget, mégpedig azon témában, amelynek fő éceszgéberei és kivitelezői pont az SZDSZ tagjai voltak.

A színpadon álló, vesztes Gyurcsányt meg a mögötte felsorakozott MSZP vezérkart a liberálisok (a Párt, amelyik ott sem volt) TV-n nézték néhány gúnyos megjegyzés kíséretében. Aztán „kívülről támogatva a kormányt” folytatni akarták a reformokat, mintha mi sem történt volna, holott a vak is látta, hogy ez már nem megy. Orbán a nyilvánosság előtt jelentette be, számtalan Albert házaspárja van neki még talonban, és bármiféle reformlépéssel is próbálkozik a kormányzat, azt a derék AB valamint nem kevésbé derék népünk segítségével úgy söpri el, mint a sicc. Ekkor kezdett Gyurcsány reformblabláról beszélni, mikor egy-egy SZDSZ-es politikus bement hozzá agitációs célból, hogy valami új reformról győzködje, ugyanis a miniszterelnök tudta, hogy az akkori országhangulatban nem hajtható végre.

Volt a „szociális” népleszavazásnak egy általában figyelmen kívül hagyott, súlyosan negatív következménye is.

Az az üzenet, amit az eredmény a külföldi befektetők számára közvetített, mármint hogy ez a kormány a jó elképzeléseit nem tudja megvalósítani, azaz Magyarország gazdaságilag veszélyes tereppé vált.

Meg is volt az eredmény, mégpedig mindhárom nagy hitelminősítőnél, egyöntetűen minősítettek le minket. Nopersze, akkor még nem bóvliba.

Így érkezett el 2008. Vele a világválság. Ha ez még nem lett volna elég…

Esti srácok

2006. szeptember 19-én írtam az itt olvasható Esti srácok című publicisztikát, egy nappal az MTV székházának ostroma és felgyújtása után. Semmit sem változtattam a dolgozaton – vállalom, hogy akkor így láttam az eseményeket.

Az esti srácok nagyobb tömegekben hétfőn este kezdtek gyülekezni a Magyar Televízió székháza előtt, és többen közülük nem csupán hazafiasan, de igen demokratikusan is viselkedtek. Volt olyan esti srác, aki társaival együtt betört a televízió büféjébe, ott tört és zúzott, majd, ideológiai alapon, egy karton cigarettával, üdítőkkel, és csokoládéval távozott. Békeidőkben az ilyet a szakirodalom betörésnek, rablásnak, és garázdaságnak nevezi, ám amikor a haza a sorsa a tét, akkor a tényállás más megítélés alá esik.

Más esti srácok, nem elégedtek meg azzal, hogy kreativitásukat a büfé kifosztására pazarolják. Ők betörték az épület ablakait, a találékonyabbak pedig gépkocsikat gyújtottak fel. Nem volt könnyű dolguk, igen ötletesnek kellett lenniük, hogy elegendő számú autót fel tudjanak gyújtani.

A legtöbb ember ugyanis, ellentétben a hétfő esti pesti srácokkal, ha politikai tüntetésre megy, hiába köt csomót a zsebkendőjére, rendszerint elfelejt benzines palackot magával vinni. Vagy ha van nála, akkor esetleg a gyufát, az öngyújtót hagyja otthon. Innen is látszik, hogy az esti srácok eszén nem könnyű túljárni, ha valamelyikük úgy dönt, hogy felgyújt egy autót, akkor ide a rozsdás bökőt, hogy meg is teszi.

Szabad szemmel is jól kivehető volt, amint az esti srácok egy csoportja hősies csata után elfoglalt és felgyújtott egy, a téren lévő rendőrautót. Hogy ez mennyire bátor tett volt, azt mi sem bizonyítja jobban, minthogy az autóban egy rendőr is bennrekedt. Amikor a jármű már nagyon égett, esti srácok egy csoportja megpróbálta eloltani, ám más esti srácok ezzel párhuzamosan újabb égő rongyokkal és más rekvizitekkel tartották életben a tüzet. Idővel már nagyon úgy nézett ki, hogy a kocsiban ülő közeg elevenen benn ég, ám ekkor az esti srácok megmutatták, hogy minden látszat ellenére, nem közönséges garázdák ők. Ellenkezőleg: nemcsak karjuk van, amivel dobálni és gyújtogatni tudnak, de a szívük sincs kockakőből.

Ezt onnan lehet tudni, hogy végül kiengedték a szerencsétlen bennrekedt rendőrt, és amikor kijött, még csak agyon sem verték! Az egyik, a magyar függetlenségért síkra szálló esti srác a Magyar Televízió épületének emeleti ablakában mutatta magát, s miközben egy árpádsávos zászlóval járkált föl, s alá, bőszen lengette is azt. Ez is igen hősies és a helyszínen megjelenteknek tetsző cselekedet volt. A zászlólengető esti srácot még az sem riasztotta vissza, hogy viselkedése nem mindenki számára volt szimpatikus, sőt, néhányan élnek még azok közül, akikben ez a tevékenység bizonyos ordas eszméket idéz fel. Olyan időket, amelyeket a köznyelv leginkább vészkorszaknak szokott nevezni.

Az esti srácok nem kedvelik az egyenruhát, ezért ők maguk is sokféle ruházatot viselnek. Különösen a fekete bőrszerkók jönnek náluk számításba, mert ez nagyon hazafias, demokratikus és a kommunisták rettegnek tőle. Ugyanebből az okból kifolyólag az esti srácok többnyire tar fejjel mutatkoznak, mert ez, amellett, hogy félelmet kelt a gyanútlan szemlélőben, minden másnál jobban kifejezi a magyarság sorsa és a nemzet függetlensége iránt érzett elkötelezettséget.

Az esti srácok hajnaltájt, nem kis bátorságot tanúsítva, felgyújtották a Magyar Televíziót, amely, csak úgy mellesleg, Budapest – így hívják az esti srácok hazájának fővárosát – egyik legszebb épületében működik. (Már amikor működik, és a túlcsorduló nemzeti érzelmektől hevítve, nem gyújtják fel). Ugyancsak megrongálták a Szabadság téren lévő szovjet emlékművet, ami szintén derekas tettnek számít, különös tekintettel arra, hogy alatta halottak, mégpedig katonának kinevezett fiatal fiúk holttestei fekszenek.

Az esti srácok nagyvonalúságát bizonyítja, hogy amikor az épület már rendesen égett, csak kezdetben akadályozták az oltásra kivezényelt tűzoltók munkáját, és később is csak elvétve dobálták őket kővel és üvegekkel, sőt, olyan periódusok is előfordultak, amikor hagyták őket dolgozni.

Kedd reggelre a rend helyreállt, de a műsor, legalábbis az esti srácok ígérete szerint, folyatódik.

Orbán őszödi beszéde

Ma 11 éve, 2006. szeptember 17-én került nyilvánosságra Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde. Pontosabban a beszédnek egy gondosan megszerkesztett, megvágott részlete. Orbán őszödi beszéde eddig még nem került nyilvánosságra, de most közzé tesszük.

Drága  hülyéim, magyarok!

Most mit vagytok úgy oda? Miért bámultok rám, mint borjú az újkapura? Buta, kifejezéstelen tekintettel. Úgy tesztek, mintha nem tudtátok volna, hogy mi lesz. Mitől vagytok kiakadva? Miért mondjátok, hogy nem tudtátok?

Munkát vállaltatok egy kuplerájban és nem sejtettétek, hogy mi lesz a dolgotok?
Lehetett tudni, nem rejtettem véka alá soha.

Na jó, nem mindig mondtam meg nyíltan, hogy mire készülök. Nem akartam szájbarágós lenni, gondoltam, hagyok nektek egy kis intellektuális kihívást. Azt hittem, hogy negyven év egypártrendszer után képesek vagytok megfejteni a kódolt üzeneteket. Tudtok a sorok között olvasni, ismeritek a szavak valódi jelentését, és a testbeszéd értelmezése sem idegen tőletek.

Tudtátok, hogy mi vár rátok.

Néhány évvel ezelőtt jobb társaságban kiröhögték, aki azt mondta, hogy visszahozom nektek Horthyt. Államosítok mindent, látástól vakolásig, és csak kevesek kiváltsága lesz a tájékozódás.

Hogy a papok befészkelik magukat az iskolákba, a családokba, a hálószobákba.
Kinek a pap, kinek a paplan.

Stadion és kisvasút lesz oktatás és egészségügy helyett.

Kiröhögtétek, aki ezt mondta, hülyének hittétek.

Legalább magatoknak ne hazudjatok, aranycsibéim! Ti tényleg nem tudtátok, hogy lebontom a jogállamot, és sóval hintem be a helyét? Nem kellett professzornak lenni hozzá, hogy valaki megértse, filozófusnak sem.

Ha lett volna hozzá fületek és szemetek, már régen tudnátok, hogy mi a dörgés. Akkor például, amikor azt mondtam, hogy oszt jó napot.

Hogy a haza nem lehet ellenzékben.
Hogy egy a tábor, egy a zászló.

Adtam már jeleket korábban is. Füstjeleket, ha úgy tetszik. Jó húsz évvel ezelőtt, amikor egy Fidesz-közeli kolléga egyetlen nap leforgása alatt tucatnyi köztartozásos céget vásárolt Kaya Ibrahim és Joszip Tot urak lopott útlevelével. Lehetett volna gyanakodni. És amikor rákérdeztetek, az volt rá a válasz, hogy mindenkinek alkotmányos joga hülyének lenni.

Amiben amúgy van igazság. Más kérdés, hogy az is alkotmányos jog-e, hogy mindenkit hülyének nézünk.

Legyetek erősek, aranycsibéim: alkotmányos jog ez is.

Majd meglátjátok, mi lesz még itt. Rá sem ismertek a saját országotokra, azt hiszitek majd, hogy idegenben vagytok. A mesés keleten, teszem azt.
Trafikmutyi, földbérletek? Quaestor-botrány? Ti tényleg nem tudtátok?

Migráncsokkal riogatlak, Sorossal rémisztgetlek benneteket, hogy hozzám szaladjatok védelemért.

Azt viszont megígérem, hogy nem Soros nevet a végén, és nem leszünk gyarmat. Üzenjetek Brüsszelnek, hogy nincs rá szükség, mert a magatok foglyai vagytok. Túszul ejtettétek magatokat 2010-ben, majd négy évvel később, megint. Mindig, amikor csak tehettétek.

Barátkozzatok a gondolattal drága aranycsibéim, hogy ez most már mindig így lesz. Mert én még soha sem hazudtam nektek. Most sem titkolom el előletek az igazságot: ahol bármi megtörténhet, ott minden megtörténik.

Ki veri szét Budapestet ősszel? – 6. Permanens forradalom a Kossuth téren

Szeptember utolsó és október első napjaiban megmerevedni látszottak a frontok. Miközben az ország az önkormányzati választásra készült, a Független Hírügynökség Kossuth téri helyzetjelentéseiből kiderül, hogy a téren mindig történt valami.

Leginkább az, hogy egy néhány száz fős – néha ennél valamivel nagyobb – tömeg letáborozott a téren és forradalmi hangulatban a kormány lemondását követelték.

Összeállításunkat az önkormányzati választást megelőző és követő napok történéseivel folytatjuk. A Független Hírügynökség szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel írjuk.

Szeptember 30. Tüntetés, pártzászlók nélkül

Szombaton fél 11-kor 40-50 békés tüntető volt a Kossuth téren. A szervezők a Független Hírügynökség helyszíni tudósítójának elmondták: a hétvégén csak kulturális rendezvények lesznek, istentisztelet, szavalás. Még a gazdák is hazamentek, elmondásuk szerint dolguk van odahaza.

A szervezők elmondták, hogy beszédeket nem tartanak, és odafigyelnek arra is, hogy senki ne hozzon magával politikai plakátokat, zászlókat és molinókat. Az Árpád-sávos zászlókat sem engedik be. Hétvégére hazamentek a gazdák is, ezt azzal indokolták, hogy dolguk van otthon. Több civilszervezet, például az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete és a Sorstársak Egyesület is sátrat állított fel. A tüntetést 100-150 rendőr biztosítja, akik egyelőre buszokban ülnek. Rendőri sorfal nincs a Parlamentnél.

Este hét órára körülbelül ezer ember gyűlt össze a fővárosi Kossuth téren. A békés tüntetők egymást közt beszélgettek, illetve a színpadon fellépő együttesek előadását hallgatták, némelyikük nemzeti színű zászlót tart a kezében.

A rendőrség az eddigihez hasonló létszámban várakozik a Parlament mellett parkoló buszokban. Az Országház és a tüntetők közé állított kettős kordon mögött egy pár tucat egyenruhás vigyáz a rendre.

A Kossuth térről este hatkor több mint száz motoros indult el, hogy egy nagyobb körutat tegyen a városban, érintve a Nyugati pályaudvar környékét, az Andrássy utat és a Hősök terét is. Egyikük elmondása szerint a rendőrség végig biztosította nekik az utat, és úgy tervezik, az elkövetkező napokban hasonló körútra indulnak esténként a Kossuth térről.

Október 1. Tarlós elismerte a vereségét

Az önkormányzat választáson már érződött a változások szele. A Fidesz a legtöbb helyen tarolt, s Tarlós István, aki független jelöltként indult éppen csak alul maradt a várost a rendszerváltozás óta vezető Demszky Gáborral szemben.

Tarlós István független főpolgármester-jelölt elismerte vereségét Demszky Gáborral szemben vasárnap éjjel. A szavazatok 98,44 %-os feldolgozottságánál a főpolgármester-jelöltek közül Demszky Gábor (MSZP-SZDSZ) a voksok 46,9%-át, Tarlós István 45,14%-át szerezte meg. Katona Kálmán (MDF) 6,01%-ot szerzett.

Október 3. Tüntetést szervez a Fidesz a Kossuth térre

A Kossuth téri kormányellenes demonstráció szervezői örülnek a Fidesz péntekre bejelentett nagygyűlésének, ugyanakkor nem akarják, hogy civil kezdeményezésük Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor politikai vitájának színterévé váljon – hangzott el a Magyar Nemzeti Bizottság (MNB) 2006 és a Forradalmi Nemzeti Bizottmány (FNB) keddi tájékoztatóján. A két szervezet közös nyilatkozatban fordult az ellenzéki vezetőhöz.

A demonstrálók egyeztető tárgyalásra hívták Orbán Viktort, de felvették a kapcsolatot a Magyarok Világszövetségével és a szakszervezetekkel is.


A Jobbik Magyarországért Mozgalom is üdvözli Orbán Viktor tegnapi bejelentését – tájékoztatta közleményében a szervezet a Független Hírügynökséget. A Jobbik a Gyurcsány-kormány lemondatása érdekében teljes és országos mozgósításba kezd, és arra kéri a párt helyi szimpatizánsait, hogy folytassák a vidéki tiltakozásokat, és pénteken mindannyian jöjjenek a Kossuth térre.

Kedden délben kevesebb mint 100 demonstráló és néhány rendőr volt a Kossuth téren.

Kedd este kilenc órakor körülbelül 1000 békés tüntető gyűlt össze a Kossuth téren, és jórészt ismeretlen szónokok beszédeit hallgatták. Rendőri sorfal nem volt a Parlament előtt, de továbbra is kettős kordonnal védték az épületet, és mintegy 50-100 rendőr biztosította a környéket.

Kamu MSZP-tüntetésre hívják az embereket

Nem szervez utcai megmozdulást a Magyar Szocialista Párt – közölte a párt, arra reagálva, hogy e-mailen és SMS-ben szolidaritási megmozdulás híre terjed. Az MSZP arra kér mindenkit, hogy ne menjen el a megmozdulásra.

A politikának az Országgyűlésben a helye, nem az utcákon, ezért a párt a parlamentben kíván politizálni – áll a közleményben.

Október 4. Sólyom László is megszólalt

Vasárnap este Sólyom László köztársasági is megszólalt. Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője nyílt levélben üdvözölte az államfő szerepvállalását és levelét Sólyomnak arra a mondatára fűzte fel, hogy a politizálás színtere a parlament és nem az utca.

SÓLYOM LÁSZLÓ ÚRNAK,
a Magyar Köztársaság Elnökének

Budapest

Tisztelt Elnök Úr!

Vártuk és üdvözöljük újabb megszólalását.

Egyetértünk azzal, hogy Elnök Úr vasárnap esti beszéde óta történtek nem a kibontakozás irányába mutattak. Másutt, máskor és másoknak nyilván lesz alkalma annak mérlegelésére is, hogy a nyilatkozat maga mennyire szolgálhatta a kibontakozást.

Most az a fontos, hogy a szocialista frakció is magáénak vallja Elnök Úr álláspontját és kész következetesen képviselni azt : “alkotmányos rendszerünkben a néphatalom gyakorlásának és a politika formálásának elsődleges eszköze a népképviseleti Országgyűlés”. Mi is úgy véljük, hogy parlamentáris demokráciában megengedhetetlen, ha egy párt és annak elnöke a parlament helyett, sőt azzal szemben választja az utcai ultimátumok politikáját.

Értjük Köztársasági Elnök Úr nekünk szóló figyelmeztetését is.

Biztosítjuk Elnök Urat arról, hogy a szocialista parlamenti képviselők minden körülményt mérlegelve hozzák meg döntésüket a programról, a kormányról és a kormányfő személyéről. Mérlegeljük (ahogy Köztársasági Elnök Úr is kívánja) a választási kampányban történteket, valamint a jelenlegi politikai alternatívák jelentését és következményeit, az ország előtt álló feladatokat, az állampolgárok iránt érzett felelősséget, de tetteinkért, szavainkért és szándékainkért viselt saját felelősségünket is. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a szavazást megelőző előterjesztői beszédében maga is számot kíván vetni mindezzel.

Budapest, 2006. október 4.

Tisztelettel üdvözli:

Lendvai Ildikó
az MSZP frakcióvezetője

Keresik az őszödi beszéd kiszivárogtatóját

Vizsgálatot rendelt el a kancelláriaminiszter annak felderítésére, hogyan rögzítették a kormányfő nyilvánosságra került balatonőszödi beszédét – mondta a Független Hírügynökségnek a kormányszóvivő. Az ügyben törvénysértés gyanúja is felmerült.

A beszéd nyilvánosságra kerülése után egy szakértői elemzés készült a felvételről, amely megállapította: azt biztosan nem a Balatonőszödi MSZP-frakcióülésen meghívottként jelenlévők készítették. Ez egyrészt technikailag nem volt megoldható, másrészt ezt bizonyítja az is, hogy a hivatalos változaton és a „kalóz-felvételen” nem egy helyen vannak a kazetta-fordítási szünetek.

Mivel azonban a balatonőszödi kormányüdülő védett kormányzati objektum, ezért Szilvásy György kancelláriaminiszter Petrétei József igazságügyi miniszterrel egyeztetve vizsgálatot indított a rögzítés körülményeinek kiderítésére.

A Független Hírügynökség információi szerint a vizsgálatot a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) és a köztársasági őrezred végzi.

A sorozat további cikkei itt olvashatók.

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-budapestet-osszel-3-politikusok-beszallnak-buliba/

https://fuhu.hu/ki-veri-szet-osszel-budapestet-4-hegyekbe-hordani-hazugsagot/

https://fuhu.hu/kik-verik-szet-budapestet-osszel-5-korholas-szeretet-es-szenvedely-szavai/

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!