Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Putyin: Amerika diktálni akar az egész világnak

Az orosz elnök erről a szentpétervári világgazdasági fórumon beszélt, melynek díszvendége Hszi Csinping kínai elnök volt. Mindketten bírálták az Egyesült Államokat, de nem estek túlzásba. Mind Oroszország mind pedig Kína számára döntő fontosságú az USA – hoz fűződő viszony.

Oroszország Kína legdinamikusabban növekvő kereskedelmi partnere

Ezt hangsúlyozta Hszi Csinping elnök, aki a TASZ hírügynökségnek nyilatkozott. Putyin a legjobb barátom- emelte ki Kína első embere,aki szerdán a Kremlben megkezdte a csúcstalálkozót, amely Szentpéterváron folytatódott. Csaknem harminc egyezményt írnak alá – közölte az Rt.com.

100 milliárd dollár fölé emelkedett a kereskedelmi forgalom

A pekingi Global Times azt emeli ki, hogy nehéz időkben felértékelődnek a megbízható partnerek. Félreérthetetlen célzás ez Trump elnökre, aki még nem is oly rég Pekingben a Tiltott városban vendégeskedett. Most viszont szankciókkal sújtja Kínát. Peking hasonlóképp válaszolt. A kínaiak gazdasági terrorizmust emlegetnek. Az oroszok szerint még az is megfordult a pekingi vezetők fejében, hogy a termelés egy részét áthelyezzék Oroszországba. A kínaiak sajtója erről nemigen írogat. Okkal. Oroszország gazdasága viszonylag kicsi és éppúgy amerikai szankciók sújtják mint Kínát. A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó szakértők szerint

Oroszország nemigen jelent alternatívát az USA-hoz képest.

A kínaiak elsősorban nyersanyagot importálnak Oroszországból: most már járható az északi út is. Cseppfolyósított földgázt már úgy is szállíthattnak Oroszországból Kínába, hogy nem kerülik meg szinte az egész Földet hanem csak északról Szibériát. A két állam közötti kereskedelem csaknem 30%-al növekedett egyetlen év alatt – hangsúlyozza a China Daily – rámutatva arra, hogy Peking 10 legnagyobb kereskedelmi partnere közül ez a rekord. Azt egyik fél sem nagyon hangsúlyozza, hogy az aránytalanság szembeszökő: míg Oroszország számára Kína abszolút első és minden tekintetben meghatározó partner, addig a másik oldalon a szép szavak kínos realitást lepleznek:

Az oroszok csak nyersanyagot és fegyvereket tudnak eladni

E tekintetben a szovjet időkhöz képest nincsen nagy változás.

A kínaiak fegyverzete sok tekintetben még mindig az orosz technológia továbbfejlesztésén alapul, de más termékre nemigen tartanak igényt az orosz ipar kínálatából. Így nem csoda, ha Oroszország részesedése a kínaiak kereskedelmében alig nagyobb mint Mongóliáé!

Minderről három napon át tárgyalt Oroszországban Hszi Csinping elnök, aki fél szemmel továbbra is elsősorban Amerikára figyel. Trump még azt jelezte: a G 20 csúcstalálkozón tisztázhatják a nézeteltéréseket. Ám az Amerika ellenes panaszokat összefoglaló Fehér Könyvet ismertető államtitkár Pekingben már azt közölte: nem tud róla, hogy Hszi Csinping elnök találkozna Donald Trumppal a G 20 csúcson Japánban. Ettől még természetesen nyugodtan lehet  amerikai-kínai illetve amerikai-orosz csúcstalálkozó a G 20 csúcson – derült ki Szentpéterváron a világgazdasági fórumon.

Az USA, Izrael és Oroszország a Közel-keletről egyeztet

0

John Bolton, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója Izraelbe érkezik, hogy találkozzon fontos izraeli és orosz nemzetbiztonsági vezetőkkel- közölte egy magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata újságírókkal Izraelben.

A Yediot Ahronot beszámolója szerint az amerikaiak abban bíznak, hogy Putyin képes nyomást gyakorolni Iránra. Az USA és Irán viszonya rendkívüli mértékben elmérgesedett azóta, hogy Trump kilépett az atomalkuból, melyet hat nagyhatalom kötött meg a teheráni vezetéssel. Amerikai hadihajók cirkálnak a Perzsa öbölben. Irán pedig fogadkozik: újrakezdi nukleáris programját. Trump elnök hangsúlyozta: semmiképp sem fogadják el, hogy Irán nukleáris hatalom legyen. Irán ugyanis Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja.

Netanjahu miniszterelnök arra ösztönzi Trumpot, hogy katonai akcióval akadályozza meg Irán nukleáris terveit. Oroszország viszont együttműködik Iránnal és Törökországgal a Közel Keleten. A három állam fegyveres erőinek vezérkari főnökei rendszeresen találkoznak egymással, hogy egyeztessék az elképzeléseiket a közel-keleti helyzetről.

Az USA, Izrael és Oroszország nemzetbiztonsági vezetői Iránon kívül megvitatják a szíriai helyzetet is – mondta a magát megnevezni nem kívánó amerikai diplomata Izraelben. Szíriában az Egyesült Államok és Izrael Asszad elnök bukását akarta elérni míg Oroszország és Irán a damaszkuszi kormány legfőbb támogatója volt. Moszkva ugyanakkor nem helyesli, hogy Irán katonailag be akar rendezkedni Szíriában. Ezért az oroszok elutasították azt az iráni kérést, hogy szállítsanak Sz 400-as rakétavédelmi rendszert Iránnak. Izrael harci gépei rendszeresen támadják az iráni támaszpontokat Szíriában. Irán ezek védelmére is felhasználhatná az orosz rakétavédelmi rendszert. Az elutasítás ellentétekhez vezetett Moszkva és Teherán között. Ezért az oroszok kiutasították támaszpontjukról Tartuszban az ott állomásozó Irán barát milíciát. Tartuszban az oroszok fontos flotta támaszpontot tartanak fenn, melyet Izrael nem támad mivel meg kívánja őrizni a jó viszonyt Putyin elnök Oroszországával.

Welt: Orbán megkapta

0
Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban találkozott Donald Trumppal. A elnök sok mindenről hasonlóan gondolkodik mint Orbán, személyiségük is nagyon hasonló, de legalább ugyanannyi kérdésben jelentősen eltérő érdekek mentén tevékenykednek.

“A miniszterelnök kiváló munkát végzett” – mondta Trump. Az udvarias elnöki megjegyzés azonban nem jelenti, hogy teljes az egyetértés. “Ő egy kemény ember, és az emberek tisztelik őt” – egy mondat, amire Orbán évek óta várt.

Tisztelet és nagyszerű munka – ezeket a szavak Orbán ritkán hall az európai kormányfőktől. Trump elődje, Barack Obama másként emlegette Orbánt, miszerint hozzásimul a harmadik világ diktátoraihoz, és páriaként viselkedik – ehhez igazodva bánt vele az amerikai diplomácia a demokraták hivatali ideje alatt.

Amikor Trump elnök lett, új időkre virradtak. Orbán volt az egyetlen kormányfő az EU-ban, aki támogatta őt a választási kampányban – amikor mindenki más Európában nevetett azon az elképzelésen, hogy Trump nyerhet.

Trump és Orbán: a két politikus sok ponton kapcsolódik egymáshoz. Mindketten élharcosává váltak  a liberális demokrácia elleni erőknek, a bevándorlók elleni küzdelemnek, és a politikai ellenfelek lekezelésében, lejáratásában is egy cipőben járnak. Ennek ellenére Orbánnak mégis két évet kellett várnia, hogy ezt a pár percet Trumptól megkapja.

A sok kapcsolódás ellenére a különbségek is egyértelművé válnak

A régió többi államfőjét már korábban meghívták Washingtonba, Orbán előtt legutóbb Pellegrini szlovák miniszterelnök járt Trumpnál. Talán azért, mert Orbán bármely más kelet-közép-európai politikusnál makacsabban védi azt, amit nemzeti érdeknek tekint – szükség esetén az amerikai érdekek ellen is. “Az üzlet művészete” – az a művészet, amellyel Trump büszkélkedhet, szintén része Orbán önképének.

Ebben a tekintetben minden személyes hasonlóság ellenére a két ország közötti ellentétek továbbra is dominánsak. Ennek egyik jele az volt, hogy Trump a tervezett 45 helyett csak 20 percig tárgyalt Orbánnal. Ezt követően egy közös sajtótájékoztatót tartottak – 16 percig tartott. Ezt az időt az újságírók arra használták fel, hogy Trumpot kérdezzék meg Kínáról, egy amerikai állampolgárról Afrikában és amerikai belföldi politikai ügyekről. Orbán iránt nem sok érdeklődést mutattak.

A nyitott témák továbbra is nyitva maradtak a legjelentősebb kérdésekben. Foglalkozni kell a gazdasági kapcsolatokkal, a NATO-val és a katonai együttműködéssel, a regionális biztonsággal, a terrorizmus elleni küzdelemmel és még sok mással. A jelentések szerint Magyarország amerikai légi védelmi rendszereket, esetleg folyékony gázt akar vásárolni, bár ez drágább, mint az orosz földgáz, amelytől Magyarország energiaellátása eddig függött.

A kompromisszum-készség ezeken a területeken lehetett Orbán meghívásának és látogatásának az feltétele.

Orbán szolidáris maradt az EU-val – legalábbis formálisan

Lehet, hogy kicsit kicsi volt a magyar miniszterelnök az amerikai politika magasságához. Európában nagyobb hullámokba ütközik, amikor nyilvánosan jelenik meg.

Trump viszont ismét lehetőséget kapott arra, hogy megmutassa magát az EU-nak és a németeknek. Ő dicsérte Orbán migrációs politikáját, és megemlítette, hogy Európában azért támadják, mert másképp gondolkodik és cselekszik mint azt az EU-ban elvárnák.

Pontosan ez az, amiben Trump érdekelt: gyengíteni és megosztani akarja az EU-t.

Minden más esetben a két férfi érdeke meglehetősen ellentétes – még Trump sem találja ellenszerét Kína és Oroszország növekvő befolyásának Magyarországon. Például a kínai Huawei-csoport erőteljes jelenléte Magyarországon mutatja, hogy onnan szándékozik belépni az európai mobil kommunikációs piacra. Pont a Huawei miatt erősödött fel az Egyesült Államok kereskedelmi vitája Pekinggel.

Trump Orbán ellenkezésével szembesült ebben a kérdésben. Magyarország a visegrádi államok tagja, amelyek gyakran nacionalisták Németországgal vagy Franciaországgal szemben is. Az amerikai kormánykörök szerint a Lengyelországból, Magyarországból, Csehországból és Szlovákiából álló csoport azért minősíthető fel az USA számára “fontos regionális blokk”-ká, mert bizonyos témákban az EU fősodrával szemben ellenvéleménye van.

Trump a kelet-közép-európai geopolitikával foglalkozik

Mike Pompeo amerikai államtitkár februárban turnézott a régióban. Budapesten meglátogatta Orbánt. Amikor Pompeo hirtelen lemondta németországi látogatását, a Fehér Ház bejelentette Orbán fogadását. Merkel várhatóan május 30-án utazik az Egyesült Államokba. Előadást fog tartani a Harvard Egyetemen, de az illetékesek azt állítják: nem találkozik Donald Trumppal.

Végül, Trump Kelet-Közép-Európában mindenekelőtt a geopolitikával foglalkozik: újra akarja integrálni a régiót, hogy korlátozza az orosz és kínai befolyást. Erős nyugati blokkot szeretne egy új keleti blokk helyett.

És Orbán? Tavaly januárban a Wall Street Journal egyik cikkében heves vita bontakozott ki a szövetség iránti hűségével kapcsolatban. Egy bizalmas beszélgetésben állítólag azt mondta, hogy „semleges, mint Ausztria”.

Természetesen azonnal tagadta: “hamis hír”-nek minősítette. Tény, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségeit NATO-val szemben, a közelmúltban drasztikusan növelte hadikiadásait (legkésőbb 2026-ra teljesíti a Trump által követelt, a GDP 2%-nak megfelelő összeg védelmi kiadásokra fordítását), és részt vesz a külföldi missziókban Afganisztánban és Koszovóban.

Magyarország továbbra is nyitva áll Kína előtt

Mindazonáltal Orbán politikája valójában egyfajta egyensúlyt céloz a “nagyhatalmakkal” való kapcsolatokban. Az alapötlet, amelyet nyilvánosan is hangoztat: „ad valamit mindenkinek, hogy fenntartsa a Magyarország iránti érdeklődést”.

Ez a németekkel való gazdasági együttműködést, a Paks-i atomerőmű oroszok által történő bővítését, a kínai „logisztikai központ” létesítését, mely lehetővé teszi Európába irányuló exportjukat, és az amerikaiakkal való katonai együttműködést együttesen jelenti. Egyenlő közelség és távolság van a két oldal között, ami egyáltalán nem tetszik az Egyesült Államok elnökének, Donald Trumpnak.

Ellentétben az Obama-adminisztrációval, Trump nagyobb figyelmet szentel Magyarországnak és a régió más országainak. Az elmúlt hónapokban azonban az Egyesült Államok jelezte, hogy valamit cserébe szeretne kapni.

Orbán ragaszkodik a kínai és az orosz nyitás politikájához, és megvétózza Ukrajna NATO-integrációját, mivel az egy neki nem tetsző kisebbségi törvényt léptetett életbe. Ez az orosz kisebbség ellen irányul ugyan, de a mintegy 150 000 ukrajnai magyart is érinti.

Magyarország továbbra is nem csak az Egyesült Államok partnere, hanem Oroszország és Kína stratégiai partnere is. Ez a valós helyzet még a Washingtonban készült szuvenír fotó után is.

Putyin: hiperszonikus védelmi rendszert kell kiépíteni

0

Egyelőre csak nekünk van hiperszonikus fegyverünk – hangsúlyozta Putyin elnök, aki az év elején sikeresen kipróbált Avangardra utalt.

Oroszország majd mindenható elnöke  közölte egy fegyverkezési konferencián, hogy más nagyhatalmak sem tétlenkednek. Az USA például egy 2,8 milliárdos fegyverkezési programot indított, melynek célja a hiperszonikus fegyverzet kifejlesztése. Amire ez elkészül, akkor nekünk már készen kell állnunk a védelmi rendszerrel – mondta az orosz államfő.

A légtér ellenőrzés kulcsfontosságú volt eddig is, de ezek után még inkább így lesz – fejtegette Putyin az amerikai űr fegyverkezési programokra utalva. Ezért a légtér megfigyelési rendszereket az oroszok folyamatosan tökéletesíteni akarják. A Containernek nevezett jelenlegi radar rendszer megfigyeli már jelenleg is csaknem egész Nyugat Európát és a Közel Keletet. Ennek hatókörét akarják növelni az oroszok.

Mindezt miből? Oroszország gazdaságának gyorsabban kell növekednie mint a globális gazdaság átlaga – adta ki a jelszót Putyin. Ezt persze könnyebb kijelenteni mint megvalósítani. Oroszország gazdasági teljesítménye azóta gyengélkedik amióta az olaj ára megindult lefelé. Oroszország GDP-je az egytizede sincsen az amerikainak, ezért a fegyverkezési verseny nem ígérkezik könnyűnek Moszkva számára. Ezt Putyin is tudja, de fenn akarja tartani Oroszország világhatalmi szerepének a látszatát, hogy ily módon erősítse népszerűségét, melyet a stagnáló életszínvonal kissé meggyengített Oroszországban.

Keménykedés Moszkvában

0

Mike Pompeo Brüsszelben kijelentette: az oroszoknak ki kell vonulniuk Venezuelából! Ez az egyik vitatott kérdés az USA és Oroszország között.

Rjabkov külügyminiszter-helyettes szerint Moszkva és Washington pontosan ellentétesen ítéli meg a helyzetet Venezuelában. Az oroszok arra hivatkoznak, hogy katonai együttműködési szerződésük van Maduro elnök rendszerével. Az amerikaiak a Monroe elvet vették elő: az USA elnöke a XIX-ik században kiadta a jelszót: Amerika az amerikaiaké! Moszkva viszont arra mutat rá: ez a huszonegyedik század!

Rjabkov külügyminiszter-helyettes arról faggatná az amerikaiakat, hogy vajon a Krím félsziget hovatartozásához mi közük van? Oroszország 2014-ben annektálta a Krím félszigetet és ezt az USA – a világ legtöbb államához hasonlóan – Ukrajna területi szuverenitásának megsértésének tekinti.

A harmadik vitás pont: Irán. Moszkva együttműködik Iránnal a Közel Keleten. Együtt védték meg Asszad elnököt Szíriában, akit az USA és szövetségesei meg akartak buktatni. Trump elnök kilépett az iráni atomalkuból, melyet Oroszország és négy másik nagyhatalom mindmáig érvényesnek tart. “Kemény vagyok Oroszországgal szemben, de mégiscsak jó a kapcsolatom Putyin elnökkel!” – mondta washingtoni sajtóértekezletén Donald Trump. Bjelentette azt is, hogy június végén a G 20 csúcson találkozik Putyin elnökkel Japánban. Alig hangzott el Trump bejelentése máris megjött a cáfolat Moszkvából. Dmitrij Peskov, Putyin elnök szóvivője közölte: nem volt meghívás, ezért nem is született megegyezés a találkozóról Putyin és Trump között.

A két elnök tavaly Helsinkiben találkozott utoljára egymással. Most Mike Pompeo külügyminiszternek kell előkészítenie az új csúcstalálkozót Trump és Putyin között. Helsinkiben kiderült: az orosz elnök sokkal jobban ért a világpolitikához mint Donald Trump. Azóta persze eltelt majdnem egy év, Trump sokat fejlődhetett. Azonkívül mögötte az USA áll, melynek GDP-je több mint a tízszerese Oroszországénak! Vagyis Putyin csak egy nagyhatalmat képvisel míg Donald Trump egy szuperhatalmat.

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

“Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Az USA egyre több fegyvert ad el a Közel Keleten

0

Szinte kielégíthetetlen a közel-keleti országok fegyverzet igénye, mert az elmúlt öt évben itt dúltak a legelkeseredettebb harcok. Ez derül ki a SIPRI legfrissebb jelentéséből. A stockholmi székhelyű nemzetközi intézet rendszeresen figyelemmel kíséri a világ fegyver kereskedelmét.

A most közzétett jelentés szerint

az Egyesült Államok a világ fegyver exportjának 36%-át adta az elmúlt öt évben.

Az amerikaiak részesedés 6 százalékkal növekedett is. Messze a Közel Kelet volt a legnagyobb vásárló. Trump első elnöki útja nem véletlenül vezetett Szaud Arábiába : 150 milliárd dolláros fegyver üzletet kötött ott. Az USA fegyver exportjának egynegyedét Szaud Arábia vásárolja meg. Nem csoda, hogy Trump nem hagyta cserben Mohamed bin Szalman trónörököst akkor sem amikor ország-világ előtt kiderült : ő ölette meg az ellenzéki újságírót, aki a Washington Postnak dolgozott. Azóta kiderült : Mohamed bin Szalman öccse veszi át a hadsereg irányítását Szaud Arábiában miután korábban hazája washingtoni nagykövete volt. A kiképzett vadász pilóta a legnagyobb fegyverzet szakértőnek számít a királyi családban Szaud Arábiában.

Oroszország részesedése 20% a fegyver exportban

Az oroszok is elsősorban a Közel Keletre szállítanak, de olyan fontos partnereik is vannak mint Kína vagy India. A NATO tagállam Törökország is az oroszoktól veszi meg az Sz 400-as rakétavédelmi rendszert annak ellenére, hogy Washington a maximálisan ellenzi ezt. Az orosz rendszer nem kompatibilis a NATO rendszerével. Még Szaud Arábiában is felmerült az orosz rakétavédelmi rendszer megvásárlásának a gondolata noha az Egyesült Államok ezt maximálisan ellenzi.

Az USA és Oroszország után Franciaország, Németország és Kína következik a fegyver exportőrök sorában. Ez az öt állam adja a világ fegyver exportjának a háromnegyedét. A SIPRI jelentése csak a nehéz fegyverzetre terjed ki. A kézi fegyverek piacán továbbra is arat a Kalasnyikov géppisztoly, melyet még a Szovjetunióban fejlesztettek ki a második világháború után. A Közel Keleten továbbra is ez a legkelendőbb kézi fegyver, mellyel a különböző milíciák vívják végetnemérő háborúikat, tönkretéve országukat és gazdagítva a fegyver kereskedőket.

Oroszország és Beloruszia egyesül – Putyin mindörökké elnök maradhat?

2024-ben lejár Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma és a jelenlegi orosz alkotmány kizár bármiféle folytatást. Minden oroszok ura viszont egyáltalán nem kíván nyugdíjba vonulni hiszen még “csak” 66 éves. Mi lehet a megoldás?

Putyin-Lukasenko eszmecsere Szocsiban

Nem egyetlen napra tervezzük a találkozót – mondta a sajtónak Dmitrij Peskov. Az elnök szóvivője szerint elsősorban az energiáról van szó. Oroszország sokáig kedvezményes olaj és gáz árakkal támogatta Lukasenko orosz barát rendszerét Belorusziában. Ám a moszkvai Duma nemrég úgy határozott: Beloruszia is fizesse meg az európai árat! Ez katasztrófa lenne a szegény állam költségvetése számára.

Beloruszia belföldi orosz áron akar olajat

Akkor viszont fontolóra kellene újra venni az uniós szerződést a két állam között – mondta Medvegyev miniszterelnök. 1999-ben kötött uniós szerződést Moszkva Minszkkel, ez kedvezményes bánásmódot jelentett Beloruszia számára, de nem teljes uniót. Egyes moszkvai tudósítók szerint ezen most Putyin változtatni szeretne.

Az egyesült orosz-belorusz állam elnökké választhatná Vlagyimir Putyint

Ha Oroszország és Beloruszia egyesülne, akkor az új államszövetség új alkotmánnyal bírna. Első elnöke, ki lenne más mint Vlagyimir Putyin?! Belorusziában amúgyis az orosz a hivatalos nyelv, a belorusz csak megtűrtnek számít. Lukasenkonak viszont el kellene fogadni azt, hogy nyíltan és egyértelműen alárendeli magát Putyinnak.

A Krím után Beloruszia is?

Felerősítené az orosz fenyegetéssel kapcsolatos félelmeket, ha Moszkva szép csendben annektálná Belorusziát is. A nagy Szovjetunió egykori tagállamai aggodalmaskodni kezdenének: ők mikor kerülnek sorra?

Észtország, Lettország, Litvánia a NATO tagja. Oda készül Grúzia és Ukrajna is. Azerbajdzsán és Üzbegisztán az USA sziklaszilárd szövetségese. Oroszország és az Egyesült Államok amúgy is feszült kapcsolatát tovább élezné, ha Beloruszia egyesülne Oroszországgal.

Mike Pompeo külügyminiszter épp az orosz hatás ellensúlyozására érkezett.

Budapesten, Pozsonyban és Varsóban tárgyalt az Egyesült Államok külügyminisztere, aki nem hagyott kétséget afelől: csökkenteni szeretnék az orosz befolyást a térségben. Az amerikaiak önkritikusan elismerték: az elmúlt tizenöt év során elhanyagolták ezt a térséget. Most ezen változtatni szeretnének. Kérdés persze, hogy emögött van-e igazán komoly szándék és főleg pénz?!

Beloruszia sem jókedvében egyesülne Oroszországgal hanem, mert nem lenne képes a felemelt olaj és gáz árakat megfizetni! Ezért lehetnek érdekesek azok a tárgyalások, melyeket Szocsiban folytat Putyin elnök és Lukasenko belorusz államfő a két ország “egyesüléséről”.

The Daily Telegraph: Megállapodás nélkül kilépni

1

Az unión belül rendőrállam fenyeget és ezt Nagy-Britannia úgy tudja a leginkább megúszni, ha minden megállapodás nélkül lép ki. – írja a konzervatív lap.

Sötét és alattomos tekintélyelvűség tör magának utat az EU-ban. Egy sor tagországban a kormányzat minden szintjén visszaélnek a hatalommal, az ellenőrzést egyre inkább központosítják. A román Alkotmánybíróság pl. feltárta, hogy a titkosszolgálat összejátszott a Korrupcióellenes Ügyészséggel és hat millió embert figyelt meg titokban. Vagyis Románia még mindig rendőrállam. Ráadásul ennek a vádhatóságnak a vezetőjét akarják kinevezni az új Európai Ügyészség élére.

Magyarországon még inkább egy kézbe kerül a hatalom. Bírákat kényszerítenek nyugdíjba, a politikai fokozatosan ellenőrzése alá vonja az igazságszolgáltatást, még a bírák munkáját is a kormány ítéli meg. Nem jobb a helyzet a lengyeleknél sem, ezért vezető elemzők úgy vélik, hogy a két ország sokkal nagyobb fenyegetést jelent az unió számára, mint a Brexit. Brüsszel nehéz helyzetbe manőverezte magát, mert nem lépett fel határozottan, miután attól félt, hogy ily módon kiderül: mennyire ingatag az egész klub. Igazából nincs a kezében semmi, hogy megbirkózzon az olyan, belső fenyegetésekkel, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, amelyek gyorsan csúsznak visszafelé az autokráciába és látnivalóan megrendítik a szabályokra épülő rendet.

Az EU-nak nincs szüksége Oroszországra, maga is igen hathatósan ássa alá, gyengíti meg és tördeli szét a szervezetet. A Kreml gazdái nem hisznek a szemüknek, hogy micsoda mázlijuk van, hiszen az unió mind jobban eladósodik, gazdaságilag gyengélkedik és nem hajlandó szembenézni a veszéllyel, mármint hogy mit jelent a jogállam folyamatos összeomlása egy sor tagállamban.

Nyüzsögnek a kínai és orosz kémek Brüsszelben

0

Legkevesebb 250 kínai és 200 orosz hírszerző dolgozik a belga fővárosban, mely nemcsak az Európai Uniónak, de a NATO-nak is központja. Erről nyilatkozott az Európai Unió “külügyminisztériumának” magát megnevezni nem kívánó munkatársa a Welt am Sonntag tudósítójának. Federica Mogherini külügyi főképviselő intézménye felhívta a figyelmet arra, hogy lehetőség szerint kerüljenek el bizonyos éttermeket az uniós székház körül, mert ott a “falnak is füle van”! Az orosz hírszerzők jelenléte már a szovjet idők óta megszokott Brüsszelben, de a kínaiak előretörése ezen a téren is érezhető. Ma már valószínűleg övék a legnagyobb hírszerző csapat az EU és a NATO központjában.

Mások sem tétlenkednek

Az amerikai Nagy Testvér is figyel. A német lap emlékeztet arra, hogy 2003-ban egy uniós épületet teljesen bepoloskázva találtak. Sosem derült ki, hogy ki végezte a piszkos munkát, de a jelek az amerikaiakra illetve a Moszadra utaltak. Igen aktívak Marokkó hírszerzői is Brüsszelben – közölte a magát megnevezni nem kívánó uniós tisztviselő a Welt am Sonntag tudósítójával. Az uniónak komoly problémát jelent, hogy nincs megfelelő biztonsági szolgálata, amely fel tudná venni a versenyt a nagyhatalmak hírszerzőivel. Pedig az Európai Unió döntései egyre több államot és céget érdekelnek hiszen olykor dollár milliárdokról határoznak Brüsszelben.

Májusban választásokat tartanak, az EU vezérkara megújul. Sok más mellett az is a feladata lesz, hogy hatékonyabbá tegye a kémelhárítást, mert Brüsszel a jövőben még inkább a kínaiak és az oroszok érdeklődésének előterébe kerül, nem is beszélve a többiekről hiszen egyre többen kíváncsiak arra, hogy a világ legnagyobb gazdasági közössége milyen álláspontot foglal el a globális politika és gazdaság ügyeiben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK