Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

Polonius
-
0
Macron : “nincs egyetértés abban, hogy a Nyugat küldjön-e csapatokat Ukrajnába”

“Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Oroszország ne nyerhesse meg azt a háborút” – hangsúlyozta a francia elnök azután a párizsi csúcstalálkozó után, melyen Ukrajna támogatásáról tanácskoztak nyugati vezetők két évvel azután, hogy Putyin megindította csapatait a szomszédos állam ellen.

Ukrajna hősiesen ellenáll, de tovaszálltak azok az álmok, hogy az ukrán hadsereg kiszoríthatja az orosz csapatokat az ország területéről. Maga Zelenszkij elnök is elismerte, hogy “2024 az erőgyűjtés  éve lesz, és az ukrán hadsereg támadására csak 2025-ben lehet számítani.”

A katonai szakértők többsége szerint egyértelmű: Ukrajna csakis úgy nyerheti meg a háborút, ha a NATO csapatokat küld a frontra. Ezért mondta azt Emmanuel Macron elnök, hogy

“nem lehet kizárni nyugati erők küldését Ukrajnába.”

Ehhez rögtön hozzátette: “erről nincsen konszenzus Nyugaton.”

Moszkva kőkeményen reagált

Peszkov, Putyin szóvivője egyből közölte, hogy ez háborút jelentene a NATO és Oroszország között.

Akar ilyesmit bárki is Európában? Aligha. Akkor miért tett ilyen kijelentést a francia elnök, aki elég rendszeresen konzultál az oroszokkal? Az orosz csapatok áttörték az ukrán frontot Avgyijevkánál, és ezzel szimbolikus győzelmet arattak, melyet Putyin igyekszik is kihasználni hiszen elnökválasztás lesz Oroszországban, ahol a háború egyre kevésbé népszerű hiszen nagy ára van, és kis eredménye. Macron elnök – nagy valószínűség szerint – egyáltalán nem kíván csapatokat küldeni Ukrajnába  hiszen ezt a francia közvélemény sem fogadná örömmel. Macron javaslata minden bizonnyal a finn párhuzam hatására készülhetett: Finnország hősies ellenállás után 1940-ben megalázó békét kötött az agresszorral feláldozva területének egy részét. Karéliát kiürítették, a finn lakosság onnan áttelepült holott az öreg Vejnemöjnen és a Kalevala szülőföldje ez.

Miért állt rá a békére Sztálin?

Kezdetben a szovjet diktátor ugyanazt a célt tűzte ki mint Putyin Ukrajnában: a szomszédos ország megszállását. Finnországot a Hitler-Sztálin paktum titkos záradéka szovjet érdekszférának minősítette, ezért a szovjet diktátor felhatalmazva érezte magát a támadásra. A finnek hősiesen ellenálltak, de végülis a túlerő győzött. Leningrádban megalakult a finn kommunista kormány Otto Kuusinen veterán bolsevik irányításával. Ő lett volna a finn Rákosi. Aztán Sztálin mégiscsak lepaktált Mannerheim marsallal, a cári titkosszolgálat egykori tisztjével, aki remekül megszervezte a finn hadsereg ellenállását, és még inkább Finnország külföldi támogatását. Nagy Britannia és Franciaország jelezte Sztálinnak, hogy amennyiben elfoglalja egész Finnországot, akkor csapatokat küldenek a kis skandináv állam védelmére. Ez elgondolkodtatta Sztálint, aki tudta, hogy Adolf Hitler igencsak megbízhatatlan szövetséges. A náci diktátor ugyan lepaktált vele 1939-ben, de nemigen titkolta, hogy a végső célja a Szovjetunió lerohanása, csak épp előbb el akarta intézni Nyugat Európát. Sztálin úgy döntött, hogy egy kommunista Finnország nem éri meg a szembekerülést a brit és francia birodalommal. Ezért belement a kompromisszumos békébe Mannerheim marsallal miközben erről elfelejtette értesíteni Otto Kuusinen finn kommunista kormányát, mely Leningrádban várakozott a hatalom átvételére.

Macron francia elnök fejében most hasonló gondolat járhat: megfenyegetni Oroszországot nyugati csapat küldéssel Ukrajnába, hogy Putyin belemenjen egy kompromisszumos fegyverszünetbe vagy békébe, melynek eredményeképp Ukrajna elveszítené területének oroszok által megszállt részét, de ugyanakkor megmaradna az ország, mely lehetőséget kap a NATO és Európai Uniós tagságra.

Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

Kenderessy Milán
-
0
Orbán: “Oroszország sosem tűrne el egy NATO és EU tag Ukrajnát”

A magyar miniszterelnök egy új lap kérdéseire válaszolva közölte a világgal Ukrajna számára nem rózsásak a háború végkimenetelének kilátásai. Persze ezzel a véleményével nincsen egyedül, ahogy a spanyolviaszt sem ő találta fel.

A European Voices számára egy volt osztrák kancellár készített interjút a magyar miniszterelnökkel, aki jövőbelátó diplomatának állította be magát. Orbán Viktornak ehhez kétségkívül megvan a tapasztalata és a tehetsége is csakhogy a világot a nagyhatalmak irányítják, és a magyar diplomácia szinte sosem tudta őket megérteni. Ebből is következett a két világháború, 1956 és a rendszerváltás kudarca. Romániai, amelynek diplomáciája sokkal jobban megértette a nagyhatalmakat, ezért járt mindig sokkal jobban. Románia jelenleg rendíthetetlen szövetségese az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak, és ehhez megfelelő támogatást is kap Washingtontól és Brüsszeltől. Orbán Viktor Magyarországát azonban leírták…

Stoltenberg: évtizedekig is elhúzódhat a NATO konfliktusa Oroszországgal

A NATO főtitkárának nyilatkozata a Welt am Sonntagban arra mutat, hogy a Nyugat elszánta magát arra: mindenképp rákényszeríti Oroszországot arra, hogy elfogadja Ukrajna NATO és EU tagságát vagyis pontosan az ellenkezőjét állítja annak mint Orbán Viktor.

A magyar miniszterelnök jól látja, hogy Putyin Oroszországa sokkal erősebb mint Zelenszkij Ukrajnája, amely nyugati segítséggel is épphogy tartani tudja magát az orosz csapatokkal szemben. Csakhogy a modern háborút nem a csapatok létszáma vagy a tankhadosztályok száma dönti el hanem az informatika. Ebben Ukrajna sokkal jobban  teljesít – hála a nyugati segítségnek. Putyin ugyan azt állítja, hogy sohasem fogadna el egy NATO és EU tag Ukrajnát, de erről szó sincs. Az erőviszonyok nem neki hanem a NATO-nak kedveznek, a háború felemészti Oroszország erőit, amely így elveszíti a jövőjét.

Az orosz közvélemény egyre inkább békét akar – ez derült ki Nagyezsgyin elnökjelöltségéből. Nyugaton is egyre nagyobb a háborús fáradtság és senki sem tudja, hogy miből fizesse ki az Ukrajnának ígért dollár és eurómilliárdokat. Ezért Ukrajna feje fölött nyugodtan fegyverszünetet köthet az Egyesült Államok, ahogy erre John Walt, a Harvard egyetem professzora rámutatott. Szerinte akár Biden akár Trump lesz az USA következő elnöke, az első dolga lesz lezárni a megnyerhetetlen háborút Ukrajnában.

Legkésőbb egy év múlva kiderül, hogy a három jóslat közül melyik igazolódik be: Orbán Viktor oroszbarát jövőképe, a NATO főtitkár elhúzódó háborúja Oroszország ellen vagy pedig a kompromisszum, amely véget vetne a háborúnak úgy, hogy Oroszország megtarthatná a meghódított területeket Ukrajnában cserében viszont el kellene fogadnia Ukrajna NATO és EU tagságát?…

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Kenderessy Milán
-
0
“Putyin célja Ukrajna bekebelezése”

Az a véleménye Németország egyik legkiválóbb Oroszország szakértőjének, aki még Putyin agresszióját követően is járt Moszkvában, ahol kezdetben megdöbbentek az Ukrajna elleni támadáson, de mára már sokan úgy vélik: Putyinnak igaza volt és van, amikor egész Ukrajnát akarja.

Sabine Fischer beszélt erről Kölnben, ahol bemutatta új Oroszország könyvét. Szerinte Oroszország belpolitikája, a modernizáció hiánya a fő oka annak, hogy Putyin háborút indított Ukrajna ellen nem pedig az, hogy az orosz elnök meg akarta akadályozni a szomszédos állam NATO tagságát. 2017-ben Sabine Fischer részt vett a Valdaj konferencián, ahol Putyinnal találkozhatnak a megválogatott külföldi szakértők és újságírók. A német szakértő kérdésére válaszolva Putyin elnök kifejtette:

“Oroszország legnagyobb hibája a Szovjetunió bukása után az volt, hogy megbízott a Nyugatban!”

Putyin arra utalt, hogy a NATO mind közelebb került Oroszország határaihoz, Moszkva viszont egyenjogúságot követelt. Ez utalás arra, hogy Obama elnök nyíltan megmondta Putyinnak, hogy Oroszország immár nem világhatalom, nem szólhat bele globális ügyekbe hanem Washingtonban kizárólag a regionális politikában tartják számon az egykori világbirodalmat. Obama realista megközelítése nyilvánvalóan sértette Putyin és az orosz elit önérzetét noha csak azt fogalmazta meg, ami nyilvánvaló: a modernizációra képtelen Oroszország gazdaságilag oly gyenge, hogy teljesen versenyképtelen nemcsak az Egyesült Államokkal, de a feltörekvő Kínával és Indiával szemben is.

“Putyin el akarja foglalni Ukrajnát“

Ezt mondta egy orosz szakértő Sabine Fischernek Moszkvában egy kávéházban négy hónappal Putyin Ukrajna elleni agressziója után. Sabine Fischer érthető módon nem említette az orosz szakértő nevét nehogy a kolléga az orosz Windows program áldozata legyen: kiessen az ablakon. Mit mesélt el az orosz szakértő 2022 nyarán német kollégájának?

“Putyin célja Ukrajna bekebelezése. Azt még nem tudja, hogy miképp lehet ezt elérni, de el van szánva erre. Egy fegyverszünet csak időleges akadály lenne ezen a téren.”

Sabine Fischer elmondta Kölnben, hogy Putyin emberei már 2021-ben tehát jóval az agresszió kezdete előtt 600 ezer orosz útlevelet osztottak ki a Donbaszban, melyet azután Oroszországhoz csatoltak.

Az USA már 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot noha akkor még Putyin csak tervezgette az agressziót Ukrajna ellen. A NATO azt állítja, hogy Putyin hadserege Európát fenyegeti, de a német szakértő csakis arra utalt, hogy az orosz elnök vissza akarja szerezni azokat az oroszok által lakott területeket, amelyek a Szovjetunió bukása után függetlenné váltak.

“Putyinról azt hittük, hogy megőrült amikor megtámadta Ukrajnát, de aztán rájöttünk, hogy csak türelmes, hosszú távra játszik”

– mondta az orosz kolléga Sabine Fischer német szakértőnek.

Nemes Gábornak, a Klubrádió tudósítójának kiváló összeállításából nem derül ki, hogy mi a véleménye a német szakértőnek a kibontakozásról Ukrajnában? Megnyerheti-e valaki a megnyerhetetlen háborút?

Köthet-e az USA fegyverszünetet Zelenszkij elnök feje fölött? Ezekre a kérdésekre egyelőre az Oroszország szakértők sem tudják a választ…

Minimális az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát

Kenderessy Milán
-
0
Minimális az esély arra, hogy Oroszország megtámadja Európát

Lengyelországban, Németországban sőt Nagy Britanniában is orosz katonai fenyegetésről beszélnek a hadügyminiszterek, a NATO nagy hadgyakorlatot rendez 90 ezer katonával, de valójában az orosz fenyegetés igen csekély. Erről írt a brit Telegraphban Andrew Lilico brit közgazdász.

“Oroszország GDP-je Olaszországénak csak a 85%-át éri el” – hangsúlyozza a brit közgazdász hozzátéve, hogy Olaszország csak a harmadik legnagyobb gazdasága az Európai Uniónak, Németország és Franciaország GDP-je ennél is sokkal nagyobb.

“Ha egy ország gazdasága hatékonyabb, akkor jobb haderőt tud kiépíteni”

– mutat rá a brit közgazdász, aki azt is megemlíti, hogy Oroszország lélekszáma 140 millió és folyamatosan fogyatkozik miközben az Európai Unióban 450 millióan élnek. Az orosz gazdaság GDP-je az Európai Unió 10%-át jelenti. Az uniós államok átlagosan a GDP 1,3%- át költik katonai célokra, de ez folyamatosan növekszik. Oroszország GDP-jének a 6%-a a katonai költségvetés. Egyszerű a számtan példa: az uniós tagállamok katonai költségvetése kétszer akkora mint az orosz. Az európai haderő 1,4 millió katonából áll. A támadó haderőnek háromszoros fölényt kellene mutatnia legalább a védekezővel szemben: ez több mint három milliós orosz hadsereget feltételezne. Ekkora hadseregről Putyin nem is álmodhat csakis akkor, ha a NATO megtámadná Oroszországot. Az orosz hadsereg jelenleg Ukrajnával sem bír, hogy lenne képes európai invázióra?

Washington 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot

Putyin agressziója Ukrajna ellen Biden elnök szerint megerősítette az amerikai hidegháborús diplomáciát, de az orosz elnök valójában azért támadhatta meg Ukrajnát, hogy elkerülje annak NATO tagságát. Moszkvában egyetlenegy vezető sem kockáztatott világháborút a NATO-val szemben a szovjet időkben sem pedig akkor sokkal erősebb volt a hadsereg mint Putyin Oroszországában.

“Az orosz hadsereg ma csak arra képes, hogy határai mentén hajtson végre hadműveleteket, de minthogy Ukrajnában van lekötve minden komoly katonai erő, ezért Litvániában nincs orosz fenyegetés”

– közölte a hadsereg főparancsnoka. Balujevszkij tábornok, az orosz fegyveres erők egykori vezérkari főnöke hosszabb tanulmányban foglalta össze az ukrajnai háború tanulságait, és ebben megállapította: a hagyományos orosz hadviselés, amely nagy gyalogos alakulatok és harckocsi hadosztályok együttes támadására alapozta stratégiáját, melyet a légierő támogat, mára elavult.

“A drónok és a műholdak mindent látnak”

– hangsúlyozta az orosz tábornok, aki megállapította, hogy az orosz hadsereg fegyverzete elavult, az informatika csak lassan zárkózik fel a nyugati szintre miközben az ukrán hadsereget ezzel támogatja az Egyesült Államok.

Az orosz tábornok tanulmányából kiderül: Oroszország, hogyha akarna se tudna átfogó hadműveletet indítani Európa elfoglalására.

Akar-e Putyin világháborút?

Egy NATO elleni támadás mindenképp ezt váltaná ki, és az eredmény nem lenne kétséges: a nyugati fél mindenképp nyer. Putyin világháborús döntése öngyilkos misszió lenne. Miért vállalkozna erre Oroszország diktátora, aki egyáltalán nem Európa elfoglalásáról álmodik hanem Oroszország nagyhatalmi pozíciójának elvesztésébe nem tud beletörődni. Csakhogy ehhez nem háborúzni kellene – figyelmeztetett Narendra Modi indiai miniszterelnök Szamarkandban:

”a háború kiment a divatból, nem így lehet megoldani a problémákat.”

India a gazdasági reformok útját választotta, és az 1,4 milliárd lakosú ország immár messze megelőzi Oroszországot, mert Kínához hasonlóan nem a katonai erőben hanem a sikeres gazdaságban keresi a nagyhatalmi jövő alapjait.

Kína közel keleti békekonferenciát javasol

ki
-
0
Kína közel keleti békekonferenciát javasol

A Vörös tengeren nyíltan háborúznak az Irán által támogatott huszik és a kereskedelmi hajókat védelmező nyugati flotta, melynek fő erejét az Egyesült Államok képviseli. A Vörös tenger és a Szuezi csatorna elsősorban Európának és a távolkeleti országoknak fontos, ezért javasol Hszi Csin-ping elnök nemzetközi békekonferenciát a helyzet rendezésére.

Vang Ji, Kína első számú diplomatája körútra indult a térségben, ahol felkereste a Dzsibutiban található Kína egyetlen külföldi katonai támaszpontját.

“A gázai konfliktus tovagyűrűző hatása az a veszélyes helyzet, mely a Vörös tengeren kialakult”

– hangsúlyozta Vang Ji külügyminiszter Egyiptomban.

A gázai övezet korábban Egyiptomhoz tartozott, és Benjamin Netanjahu valamint szélsőjobboldali szövetségesei azt szeretnék elérni, hogy a csaknem három millió palesztin jórésze Egyiptomba meneküljön a háború elől. Egyiptom viszont nem hajlandó a menekültáradat fogadására.

Irán nyíltan támogatja a Hamászt, amely terrortámadást indított Izrael ellen 102 nappal ezelőtt. Ebből az alkalomból Benjamin Netanjahu megerősítette, hogy addig folytatják a válasz csapást amíg el nem érnek három fő célt: a Hamász megsemmisítését, a túszok kiszabadítását, és a gázai helyzet rendezését. 100 nap alatt egyik célt sem sikerült Izraelnek elérnie. Macron francia elnök arra figyelmeztette Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy akár tíz évig is eltarthat a háború a Hamász ellen. Az USA hadügyminisztere is politikai megoldást sürgetett. Eddig négyszer járt a térségben Blinken amerikai külügyminiszter, hogy ezt elérje, de nem ért el eredményt.

Netanjahu kormánya ugyanis nem fogadja el egy palesztin állam megalakítását, melyet a nyugati világ éppúgy javasol mint az iszlám országok.

A kínai békejavaslat is erre épít, de jelenleg erre nincs fogadókészség Izraelben. Mindinkább erősödik a meggyőződés, hogy Putyin orosz elnök ösztönözte Iránt és a Hamászt a terrortámadásra október hetedikén, hogy ily módon elterelje a figyelmet Ukrajnáról, ahol az orosz agressziót csakis nyugati támogatással tudja kivédeni Zelenszkij elnök.

Kína is kell egy ukrajnai rendezéshez

Ezt hangsúlyozta Davosban Zelenszkij elnök kabinetfőnöke. A svájci városban a világgazdasági fórum két legfőbb témája Ukrajna és a gázai háború. Emiatt több mint 120 országból érkeznek a biztonságpolitika irányítói, hogy megvitassák: mit lehet tenni a háborús helyzetek megoldására. Andrij Jermak, az ukrán elnök kabinetfőnöke hangsúlyozta, hogy Kína Oroszország olyan szövetségese, aki az adott helyzetben képes nyomást gyakorolni Putyin elnökre.

Oroszország képviselőjét nem hívták meg Davosba.

Ukrajna elsősorban pénzt akar szerezni Davosban hiszen a háború szörnyű károkat okozott az országnak, amely mind nehezebben viseli a csaknem két éve tartó orosz agresszió következményeit. Az EBRD becslése szerint egyharmaddal csökkent az ukrán GDP egy év alatt. Szeptemberben az ukrán kormány, a brüsszeli bizottság és a Világbank közzétett egy közös jelentést arról, hogy mennyi pénz kellene Ukrajna újjáépítésére, és ez 349 milliárd dolláros végösszeget mutatott. Julia Szvirigyenko, ukrán miniszterelnök-helyettes szerint a szükséges összeg ma már közelebb áll az ezermilliárd dollárhoz!

Egyelőre persze a háború folytatásához kell a nyugati segítség, de ez is a levegőben van, mert Brüsszelben Orbán Viktor akadályozza az 50 milliárd eurós ukrán segélycsomag megszavazását, Washingtonban pedig a republikánusok késleltetik a 60 milliárd dolláros ukrán segélyt. Putyin a Nyugat és persze Ukrajna kifárasztására játszik, és ebben pompás partner számára Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök Trump híveivel szinkronban cselekszik. Orbán Viktor minden bizonnyal arra számít, hogy Donald Trump nyeri az elnökválasztást novemberben, és ennek alapján a jövő év elején megállapodik Putyinnal Zelenszkij ukrán elnök feje fölött a rendezésről.

Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

ki
-
0
Carlsberg: Putyin lenyúlta az oroszországi cégünket

A dán sörgyár nyáron veszítette el végképp az ellenőrzést oroszországi vállalkozása fölött. Moszkva szerint “csak átmeneti állapotról van szó.”

“Kétségbevonhatatlan tény, hogy az oroszok ellopták a cégünket, mi pedig nem engedjük meg, hogy ezt a legitimitás mögé elrejtsék” – jelentette ki Jacob Aarup-Andersen a Carlsberg elnök-vezérigazgatója.

Régóta húzódó vitáról van szó hiszen a dán sör igen népszerű Oroszországban: 8 Baltika sörözőben 8400 alkalmazott szorgoskodott békeidőben. Csakhogy Putyin 2022 február 24-én megtámadta Ukrajnát, melyet Dánia – a NATO tagállamok döntő többségével együtt – azóta is támogat. A nyugati cégek megkezdték a kivonulást Oroszországból, de a sörözőket nemigen lehet áthelyezni, ezért megkezdődött a huzavona a Carlsberg és az orosz állam között. Ezt az orosz állam brutális akcióval zárta le: saját kezébe vette a sörözőket idén júliusban lecserélve az egész vezetést. Hogy jutottak el idáig? Moszkva rém rossz távozási feltételeket ajánlott: közölték, hogy a piaci érték feléért lennének hajlandók a sörözők átvételére. Ezenkívül  10%-os tranzakciós adót is kiróttak a Carlsbergre.

Orosz részről mindezt egy kormányzati albizottság intézte, melynek feladata nem más mint a háborús kassza feltöltése “az ellenséges államok vagyonának kisajátításával.”

Dánia ellenséges államnak számít Moszkvában amióta nyíltan támogatja Ukrajnát. Ha így állt a helyzet mindjárt 2022 február 24-én akkor mit keresett a Carlsberg Oroszországban, ahol szinte egyből megkezdődött a külföldi vagyon kisajátítása azokkal a szankciókkal párhuzamosan, melyeket a Nyugat alkalmaz Oroszországgal szemben?

Pénzt keresett a Carlsberg méghozzá nem is keveset. Ezért nem siettek a távozással, és reménykedtek abban, hogy találnak valamilyen kiskaput az orosz szankciókkal szemben. A Baltika – ez a Carlsberg oroszországi cégének neve – piacvezető a hatalmas országban, ahol tavaly – a háború ellenére – megkétszerezte a profitját.

Az USA közbelép

A világ egyik legtekintélyesebb egyeteme, a Yale Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően listát kezdett összeállítani azokról a külföldi cégekről, melyek 2022 február 24 után is üzletelnek az orosz diktátorral.

Yale list of Shame – a Yale szégyenlistára felkerülni nem épp dicsőség, de komoly üzleti hátránnyal is járhat hiszen az USA pénzügyminisztériuma szankciókat alkalmazhat azzal a céggel szemben, amely akarva akaratlanul támogatja Putyin háborúját Ukrajnában.

A Carlsberg miután le akart kerülni a listáról, sietve közölte, hogy júniusban, hogy talált egy jelöltet, aki megvásárolná a Baltikát. Csakhogy ez a jelölt nem nyerte el Putyin tetszését, és a hatóságok lesújtottak: júliusban átvették a Baltikát. A dánokat kiseprűzték, de ezt ügyesen csinálták, mert egy régi-új embert állítottak a Baltika élére: Tajmuraz Bollojev a Carlsberg megbízásából 1991 és 2004 között már vezette a céget Oroszországban. Hű maradt Putyinhoz, és most az ő nevében vezeti a piacvezető céget Oroszországban. Ráadásul Tajmuraz Bollojev mint a Carlsberg embere nem került fel a nyugatiak szankciós listájára. A Carlsberg így futhat a pénze után, és egyre csekélyebb esélye van arra, hogy bármiféle kárpótlást kapjon azért, mert az oroszok lenyúlták a Baltikát, melyet a dánok tettek piacvezetővé Oroszországban.

Moszkva mindent tagad

“Semmi köze sincsen a Carlsberg elnök – vezérizgató állításának a valósághoz”- deklarálta Marija Zaharova, a külügy szóvivője. Szerinte “csak átmenetileg kerültek állami kézbe a részvények.” A Moscow Times szerint többszáz nyugati cég járt hasonlóképp 2022 február 24 után. Vagy kénytelenek voltak jelentős árengedményt adni azért, hogy kilépjenek az orosz piacról vagy egész egyszerűen leírták oroszországi vállalkozásukat. Oroszországban már törvény mondja ki, hogy “nincs ingyenes távozás” az orosz piacról – állapítja meg a Carlsberg üggyel kapcsolatban a Moscow Times.

“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Kenderessy Milán
-
0
“Az USA akadályozta meg az orosz-ukrán békekötést”

Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki közvetített a tárgyalásokon Törökországban egy hónappal azt követően, hogy Putyin agressziót hajtott végre Ukrajna ellen – 2022 február  24. -, hogy az USA akadályozta meg a békekötést a harcoló felek között. Nem az időzítés a legfurcsább ebben a bejelentésben. Cui prodest? 

“2022 márciusában a béketárgyalásokon Isztambulban már megszületett a megállapodás az oroszok és az ukránok között amikor az ukrán delegáció nevében Rusztem Umerov, aki ma Ukrajna hadügyminisztere, közölte: mielőtt elfogadnák a békeegyezményt azelőtt egyeztetniük kell az Egyesült Államokkal!”

Így aztán az egészből nem lett semmi – állítja Schröder, aki német kancellárból Putyin bizalmasává vált, és zsíros állást kapott a Gazprom élén. Ezenkívül az Északi Áramlat gázvezeték építkezésének is az egyik legfőbb politikai támogatója és szervezője volt. A két gázvezeték, mely a tenger alatt köti össze Oroszországot és Németországot Putyin agresszióját követően elveszítette a jelentőségét. Tavaly szeptemberben felrobbantották a két gázvezetéket: a német rendőrség egy ukrán kommandót gyanúsít, Moszkva szerint a brit hírszerzés hajtotta végre az akciót az USA megbízásából.

Gerhard Schröder a Berliner Zeitungnak arról nyilatkozott, hogy az ukránok elfogadták azt, hogy a Krímről csak később döntenek, a donyecki és a luhanszki tartomány pedig széleskörű autonómiát kapna Ukrajnán belül. Ebbe az oroszok is belementek, mert rájöttek arra, hogy súlyos hiba volt Ukrajna megtámadása.

“Oroszország legyen kicsi!”

Ez az USA célja az ukrajnai háborúval, és ezért nem fogadták el a tervezett békeegyezményt – állítja Gerhard Schröder. Tény, hogy Biden elnök már 2021-ben az Egyesült Államok stratégiai ellenfelének nyilvánította Kínát és Oroszországot. 2022-ben Boris Johnson akkori brit miniszterelnök vitte az amerikai üzenetet Zelenszkij elnöknek Kijevbe:

“ha elfogadjátok az orosz békeegyezményt, akkor megszűnik a nyugati támogatás Ukrajnának.”

Az egy főre jutó GDP 2021-ben tehát a háború előtt nem érte el a 30 év előtti szintet Ukrajnában amikor az ország elnyerte függetlenségét a Szovjetunió megszűnése után. Ukrajna pénzügyminisztere egy ideig egy USA-ban élő ukrán származású szakértő volt, de sok sikert nem ért el: az IMF pénzügyi támogatása tartotta a víz színe fölött Ukrajnát. Amióta a háború megkezdődött az Egyesült Államok és az Európai Unió pénzeli Ukrajnát, de egyre nehezebb összeszedni a pénzt erre a célra különösen azután, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajna és Oroszország konfliktusáról. Emiatt amerikai és uniós diplomaták most már rábeszélik Zelenszkij elnököt arra, hogy fogadja el a területért békét elvet, melyet Ukrajna hivatalosan elutasít.

Az amerikai hadvezetés szerint az ukrán hadsereg hamarosan kifogy a hadra fogható emberekből, ezért az amerikai diplomácia csendben azt tanácsolja Zelenszkij elnöknek, hogy kezdjen tárgyalásokat az oroszokkal még az év vége előtt vagy a legkésőbb a jövő elején.

Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Polonius
-
0
Az USA és az EU nyomást gyakorol Kijevre: fogadja el a területért békét elvet

Patthelyzet alakult ki a fronton – így értékeli az amerikai hadvezetés az orosz – ukrán háborút, amely több mint másfél éve tart, és a hatalmas veszteségek ellenére nem hozott kézzelfogható eredményt.

Az NBC news értesülései szerint ennek az értékelésnek alapján az USA és az EU diplomatái tárgyalásokat folytatnak Zelenszkij elnök tanácsadóival egy lehetséges tűzszünetről. Ezt az ukrán elnök jelenleg ahhoz az előfeltételhez köti, hogy az orosz csapatok vonuljanak ki Ukrajna területéről, de ennek nincsen sok realitása.

Az amerikai vezérkar értékelése szerint elakadt az ukrán offenzíva miközben Ukrajna erőforrásai egyre fogyatkoznak míg Oroszországot nem gyengítették meg végzetesen a szankciók.

Washingtont különösen az aggasztja, hogy az ukrán hadseregnek elfogynak az emberei, és a sorozás mind gyakrabban vált ki ellenszenvet a lakosságból. Már tüntetések is vannak Ukrajnában emiatt. Ezért Washingtonban és Brüsszelben arra a következtetésre jutottak, hogy még az év vége előtt vagy nem sokkal utána Ukrajnának tűzszüneti tárgyalásokba kellene kezdenie Oroszországgal.

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács szóvivője erről így nyilatkozott:

”a tárgyalások megkezdéséről Ukrajnának kell döntenie. Az Egyesült Államok továbbra a is támogatja Ukrajna harcát a függetlenségért az orosz agresszióval szemben.”

Kész – e Putyin a tárgyalásokra?

Erről Washingtonban nem tudnak semmit sem pontosabban kétféle vélemény van: az egyik szerint az orosz elnök belátta, hogy hiba volt Ukrajna megtámadása, és meg akar egyezni csak nem Kijevvel hanem Washingtonnal. A másik vélemény szerint Putyin az időre játszik: arra számít, hogy az ukránok kifáradnak, a Nyugat támogatása pedig lankad egyrészt saját pénzügyi problémái miatt, másrészt pedig azért, mert a közel-keleti háború elvonja a figyelmet az orosz-ukrán háborúról.

Biden elnök egységes támogatási csomagot terjesztett elő, mely 50 milliárd dollárt juttatna Ukrajnának és 10 milliárdot Izraelnek, de a republikánusok közölték, hogy számukra Ukrajna támogatása nem prioritás, Izraelnek viszont többet adnának. Az Európai Unió legutóbbi csúcsértekezletén semmilyen döntés sem született arról a nagy összegű támogatásról, melyet Ursula von der Leyen ígért Ukrajnának. A Pentagon eddig 43,9 milliárd dollárt költött Ukrajna katonai támogatására. Még körülbelül 5 milliárd dollár van a kasszában, de utána kifogy a pénz az alapból.

Az USA-ban már javában zajlik a választási kampány, és a Gallup felmérése szerint egyre csökken Ukrajna támogatása a közvéleményben. A legfrissebb felmérés szerint az amerikaiak 41%-a úgy véli, hogy az Egyesült Államok túlságosan sok pénzt ad Ukrajnának. Három hónappal ezelőtt a megkérdezetteknek még csak a 24%-a nyilatkozott így.

Mit mondanak az ukrán vezetők?

Patthelyzet alakult ki a fronton – ismerte el Zaluzsnij tábornok vezérkari főnök, aki a londoni Economistnak nyilatkozott.

“Olyan ez mint az első világháború amikor hosszú ideig állóháború folyt a felek között. Épp ezért a jövőben nem lesznek nagy áttörések, egyensúly alakult ki miközben mindkét félnek hatalmas veszteségei lesznek emberekben és hadianyagban.” – mondta Ukrajna fegyveres erőinek vezérkari főnöke.

Miért nem sikerült a nagy ukrán offenzíva?

“Négy hónapnak elegendőnek kellett volna lennie arra, hogy a nyugati fegyverekkel felfegyverzett ukrán dandárok elérjék a Krím félszigetet” – hangsúlyozza Zaluzsnij tábornok, aki elmondta az Economist tudósítójának, hogy a mélységben kiépített orosz védelem megakadályozta az áttörést. Az oroszoknak hatalmas veszteségeik vannak:

“Az utóbbi hetekben több mint százezer katonát veszítettek a fronton” – mondta a vezérkari főnök. Aki elismerte, hogy “Az oroszok egy ideig még fölényben lesznek velünk szemben fegyverzetben és lőszerellátásban. Közben pedig az a helyzet, hogy mi mindent látunk, amit ők csinálnak, és ők is mindent látnak, amit mi csinálunk.”

Volodimir Zelenszkij elnök a Time magazinnak nyilatkozott, mely tavaly az év emberének választotta őt. Most elismerte, hogy ő ugyan továbbra is hisz Ukrajna győzelmében, de mind nagyobb erőfeszítésébe kerül az, hogy erről meggyőzze szövetségeseit Európában és Amerikában.

Ukrajna elnöke azzal is tisztában van, hogy a közel-keleti háború elvonja a figyelmet Ukrajnáról:

”Emberek halnak meg ott is, és ezért szükség van arra, hogy a világ segítse Izraelt.”

Közben az orosz sajtó siet párhuzamot vonni Zelenszkij és Netanjahu között, akiket úgy mutatnak be mint a “Nyugat ügynökeit.” A szovjet stílusú antiszemita propaganda felerősödött Moszkvában: Putyin arról beszél, hogy “a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.” Más oldalról meghívták a Hamász küldöttségét Moszkvába, ahol Bogdanovval, Putyin közel-keleti tanácsadójával tárgyaltak, majd csatlakozott hozzájuk az iráni külügyminiszter is.

Zaluzsnij vezérkari főnök interjújára Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője cinikus mosollyal így reagált:

”Oroszország szisztematikusan folytatja a különleges hadműveletet Ukrajnában mindaddig amíg a kitűzött célokat el nem érjük.”

Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

FüHü
-
0
Újabb USA szankciók az orosz agresszió folytatása miatt

Az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be több tucat ember, vállalat és szervezet ellen, akik támogatják Oroszországot az Ukrajna elleni agressziós háborúban.

A szankciók célja többek között az orosz energia- és nyersanyagszektor gyengítése – derül ki a washingtoni pénzügy- és külügyminisztérium közleményéből.

Azok ellen is irányulnak, akik részt vettek a korábbi szankciók megkerülésében.

A szankciólista új kiegészítései között szerepel a Novatek nagy orosz földgázipari vállalat LNG-projektjének üzemeltetője az orosz sarkvidéken, valamint a Rustitan bányászati ​​vállalat, amely a világ legnagyobb oroszországi titánérc-lelőhelyének fejlesztését célzó projektért felelős. Alekszandr Szaharov név is szerepel a listán: Ő a felelős az orosz Lancet drónok megépítéséért, amelyeket az utóbbi időben egyre gyakrabban használnak Ukrajnában.

A szankciók következtében az érintettek vagyonát az Egyesült Államokban zárolják. Az Egyesült Államok állampolgárainak vagy az Egyesült Államokban tartózkodó személyeknek tilos üzletet kötniük a szankcionált cégekkel, szervezetekkel és magánszemélyekkel. A nemzetközi üzletmenet is jelentősen megnehezíti a szankciók által érintetteket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nagyon erősnek” üdvözölte az Oroszország elleni új amerikai szankciócsomagot. Az agresszor gazdaságának fontos területein most büntetőintézkedések vonatkoznak.

„A szankciók ereje a világ ereje”

– mondta Zelenszkij esti videoüzenetében Kijevből. Meg kell akadályozni, hogy Moszkva ki tudja kerülni a szankciókat – folytatta Zelenszkij. Oroszország, amely több mint 20 hónapja kezdte meg agressziós háborúját Ukrajna ellen, többször is hatástalannak minősítette a szankciókat.

Moszkva Ukrajnát okolja a pogromért Dagesztánban

Polonius
-
0
Moszkva Ukrajnát okolja a pogromért Dagesztánban

A hétvégén helyi muzulmánok egy csoportja megtámadta a repülőteret Mahacskala városban épp akkor amikor oda egy repülőgép érkezett Izraelből.

A botokkal felfegyverzett fiatalok felszálltak a repülőtéri buszra, és minden egyes utastól megkérdezték, hogy milyen vallású?

“Én muzulmánnak vallottam magam, és szerencsére hittek nekem, és békén hagytak”

– mondta később egy izraeli utas.

A kivezényelt rendőrség állította helyre a rendet Dagesztán fővárosában. Ezen az Oroszországhoz tartozó területen jórészt muzulmán vallású a lakosság, amely a Hamász terrortámadása után nem titkolja szimpátiáját Izrael ellenfelei iránt.

Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője sietett kijelenteni, hogy

“külső befolyás vezetett az incidenshez.”

Marija Zaharova, a külügy szóvivője ennél is tovább ment amikor “nyílt provokációt” emlegetett, hozzátéve ehhez, hogy ebben “Ukrajna kulcsszerepet játszott.”

Bizonyítékokkal egyikük sem fárasztotta magát.

Az Rt.com hivatalos portál szerint a Telegram média  ügynökség szervezte az akciót, melynek több mint 65 ezer előfizetője van Dagesztánban. A televíziós csatorna főnökét 60 másik muzulmán aktivistával együtt letartóztatták. Hogy kerül a képbe Ukrajna? A Telegram média ügynökség korábban egy orosz ellenzéki tulajdona volt. Ilja Ponomarjev Kijevben él jelenleg, és elítéli Putyin háborúját Ukrajna ellen. Most azt közölte, hogy a Telegram már több mint egy éve nincsen a tulajdonában. Oroszország fokozatosan tiltja be a hatalomnak nem tetsző média cégeket. A Facebook és az Instagram már nem működhet, de a Telegram a legutóbbi időkig még nem volt betiltva. Most a hatalom felfüggesztette a működését.

Peszkov szóvivő elmondta az eset kapcsán, hogy

“Putyin tanácsadóival elemzi a helyzetet, mely amiatt alakult ki, hogy a Nyugat megpróbálja megosztani az orosz társadalmat vallási alapon.”

Tüntetések Izrael ellen a Kaukázusban

Oroszországnak ezen részein a lakosság többsége muzulmán, akik a Hamász támadása nyomán siettek kifejezni rokonszenvüket a palesztin terrorista szervezettel, és ellenszenvüket Izraellel szemben. A palesztin zászlókkal tüntető muzulmánokat az bátorította fel, hogy Putyin elnök egyáltalán nem sietett elítélni a Hamász támadását, sőt a terrorszervezet magasrangú vezetőit meghívta Moszkvába. Hivatalos jelentések szerint személyesen nem fogadta a Hamász küldöttségét, de közel-keleti tanácsadója, Bogdanov sokáig tárgyalt velük. Majd hármasban folytatták az eszmecserét az iráni külügyminiszterrel. Irán a Hamász legfőbb támogatója, és a legjelentősebb szponzora a Hezbollah szervezetnek Libanonban. Az izraeli hadseregnek jelenleg meg kell osztania a figyelmét a Hamász és a Hezbollah között. Hogyan juttat el fegyvereket a Hezbollahnak Irán? Szírián keresztül, ahol nagyon is jelen van az orosz hadsereg, melynek kulcsszerepe volt Asszad elnök rendszerének megmentésében – Iránnal együtt. Az izraeli légierő rendszeresen támadja Szíria két legnagyobb repülőterét, mert Damaszkuszban és Aleppoban szokta átrakodni a fegyverszállítmányokat az iráni forradalmi gárda a Hezbollah számára, amely Libanonban áll harci készültségben.

Putyin-Netanjahu

Régebben mindketten azzal dicsekedtek, hogy remek személyes kapcsolatban állnak egymással, de ez megromlott azt követően, hogy Izrael nem támogatta Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Bár akkor épp nem Netanjahu volt a miniszterelnök, de Putyin számára nyilvánvalóvá vált, hogy nem számíthat Izrael támogatására ebben az ügyben. Jelenleg Putyin szervilis sajtója siet párhuzamot vonni Zelenszkij ukrán elnök és Netanjahu izraeli miniszterelnök között. Putyin pedig nem habozik Zelenszkij zsidó származására utalni mondván: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére.

A KGB-ben, ahol Putyin nevelődött, régi hagyománya volt a zsidó ellenességnek. Erről még Jurij Vlagyimirovics Andropov döntött nem sokkal az 1967-es arab-izraeli háború után, melynek eredményeképp Izrael sok arab terület fölött szerezte meg az ellenőrzést – a többi között a gázai övezet fölött is. A Szovjetunió emiatt megszakította a diplomáciai kapcsolatait Izraellel, és erre kényszerítette a “szövetséges baráti szocialista országokat” – köztük Magyarországot is. Andropov, aki 1956-ban a Szovjetunió budapesti nagykövete volt, épp az 1967-es háború évében vette át a KGB irányítását. Pacepa tábornoknak, a román hírszerzés akkori fejének így indokolta meg a döntést:

”A zsidók maximum 15 millióan vannak, az amerikaiak őket támogatják. Mi sokat nyerhetünk azzal, ha a több mint egymilliárd muzulmánt a magunk oldalára állítjuk“

– érvelt Andropov, aki zsidónak született a cári Oroszországban , de szorgos munkával eltüntette születési okmányait, mert tudta, hogy csak oroszként válhat a Szovjetunió első emberévé. Ez meg is történt 1982-ben. Andropov 1967 után elrendelte a “biztonsági kontrollt” a zsidó származású kommunista funkcionáriusok között a Szovjetunióban és “a testvéri országokban.”

Kádár János is hírt kapott erről, ezért lett például Hetényi István a Tervhivatal államtitkárából pénzügyminiszter.

“Az oroszok nem fogadnának el egy zsidót a Tervhivatal élén” – állapította meg Kádár János, aki jól ismerte Andropovot még 1956-ból.

123...382. oldal a 38-ból

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség

eskişehir escort sakarya escort eskişehir escort bayan