Kezdőlap Címkék Oroszország

Címke: Oroszország

Az USA bojkottálja az importot Kína Hszincsiang-Ujgur tartományából

0

Washington közölte, hogy bojkottálja  a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területről exportált  árukat mivel a kínai hatóságok több millió embert tartanak lágerekben.

Valóságos népirtás folyik az ujgur őslakosság körében – állítja az amerikai külügy. Peking természetesen cáfol, de igyekszik javítani viszonyát Washingtonnal. Egyrészt arra hivatkozik, hogy még nem is oly rég az USA és Kína együtt küzdött az iszlamista terrorizmus ellen Ázsiában, ahol az ujgurok igen jelentős szerepet játszanak e téren. Pakisztánban például egy egész ujgur dandár működik az Al Kaida irányítása alatt.

Peking másik érve az, hogy enyhítik az elnyomást a Hszincsiang-Ujgur tartományban, ahonnan elbocsátották a vaskezű vezetőt, akit az USA-ban és Nagy Britanniában a Hszincsiang-Ujgur tartomány hóhérának tekintenek.

Csen Csuangkuo nem akárki a kínai kommunista pártban. Először Tibetben mutatta meg a nemzeti kisebbségek elnyomásának és beolvasztásának hatékony módját, majd 2016-ban a Hszincsiang-Ujgur tartomány élére állították. A tartományban permanens a nyugtalanság, mert a muzulmán ujgur őslakosság kisebbségbe szorult a saját hazájában miközben a beözönlő kínaiak minden fontos pozíciót megszereztek maguknak. Régebben egy muzulmán pártfunkcionárius, Szajfuddin állt a Hszincsiang-Ujgur tartomány élén, de már csakis kínai vezetők vannak a kulcspozíciókban.

Csen mint tartományi vezető olyan ellenőrzési rendszert épített ki, amely totális kontrollt jelent a renitens ujgur kisebbség fölött.

Facebook

“A problematikus családokat” lágerekbe zárták.

A sors iróniája, hogy Hszi Csinping elnök épp ekkoriban szüntette meg a kínai gulag rendszert, a laogait. Dehát a Hszincsiang-Ujgur tartományban kivételes állapotok uralkodnak amióta iszlamista lázadók nyíltan megkérdőjelezték a kínaiak uralmát. Csen rendőrállama tetszést aratott Pekingben: az ügybuzgó pártfunkcionárius bekerült a Politikai bizottságba, a kommunista párt 25 tagú vezető testületébe. Ahonnan most minden bizonnyal kikerül.

Peking: Amerika az első

A kongresszusra készülődő kommunista pártvezér, Hszi Csinping először felfüggesztette a Hszincsiang-Ujgur tartomány vezetőjét, majd áthelyezte egy mezőgazdasági bizottságba. Amerikában minden bizonnyal értékelték a gesztust. Éppúgy mint azt, hogy Hszi Csinping elnök leváltotta a külügyminiszter első helyettesét, aki kapcsolattartó embere volt Putyinnal. Amikor Putyin a téli olimpia idején Pekingbe látogatott, akkor a kínai külügyminiszter első helyettese még így lelkendezett:

“nincsen határa a kínai-orosz barátságnak és együttműködésnek!”

Kiderült, hogy van.

Amióta Putyin csapatai megtámadták Ukrajnát kétszer is találkozott Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan Kína első számú diplomatájával, Jang Csiecsivel, a majd mindenható Politikai Bizottság tagjával. Az USA arra kérte Kínát, hogy ne exportáljon olyan chipeket Oroszországnak, amelyet nyugati szankciók sújtanak. Peking ezt meg is ígérte az Egyesült Államoknak. Cserébe az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó azt ígérte: enyhítik a Kínát sújtó szankciókat. Aztán persze kiderült, hogy hiába szeretné ezt Biden elnök elérni, az ellenzéki republikánusok megpróbálják azt akadályozni.

Hszi Csinping elnök, akit a pártkongresszus várhatóan bebetonoz hatalmába, mindenesetre jelezte: Pekingnek százszor fontosabb az USA mint Oroszország.

Putyin a bánatos vazallus szerepébe kényszerül

A BRICS virtuális csúcson (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika együttműködési szervezete) Putyin kérte, hogy mindenki fokozza az együttműködést Oroszországgal, melyet nyugati szankciók sújtanak.

A kínai kontakt funkcionárius leváltása épp a BRICS csúcs idején hidegzuhany Putyinnak. Akit ez nem lephetett meg igazán, mert a pekingi vezetés tanácsadói több cikket is publikáltak arról, hogy Kína szerint Oroszország könnyen elveszítheti a háborút Ukrajnában.

Süketek párbeszéde

Oroszország és Ukrajna hetek óta egymást vádolva a süketek párbeszédét folytatja a kikötők elaknásítása és az ukrán gabonaexport akadályozása ügyében.

Orosz információk szerint jelenleg 16 ország 70 hajója van blokkolva  hat ukrajnai  kikötőben. Az orosz védelmi minisztérium azzal vádolta Ukrajnát, hogy az ukrán ágyúzás és a nagy aknaveszély miatt nem tudja akadálytalanul tengerre bocsátani a hajókat. Ukrajna viszont azt bírálja, hogy Oroszország az ukrán kikötők blokkolásával akadályozza a gabonaexportot, ezzel világszerte élelmiszerválságot okoz.

A z ENSZ hetek óta követeli Oroszországtól, hogy engedélyezze az ukrán gabona exportját. Ukrajna kifogásolja, hogy az orosz haditengerészet blokkolja Fekete-tengeri kikötőit. Mindkét ország a legnagyobb búzaexportőrök közé tartozik, és fontos szerepet játszik a globális élelmezésbiztonságban.

Az ukrajnai gabonaexporttal kapcsolatos kérdések tisztázása érdekében  a jövő héten török ​​delegáció utazik Moszkvába – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a TASZSZ ügynökséggel.

Biden-Hszi Csinping virtuális csúcs

Négy és fél órán keresztül tárgyalt Luxemburgban Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó Jang Csiecsivel, Kína első számú diplomatájával. A találkozót előre nem jelentették be.

Nem sokkal korábban a két nagyhatalom hadügyminisztere Szingapúrban tárgyalt egymással. Mindebből enyhülésre következtetnek Pekingben, ahol mindennél fontosabbnak tartanak egy csúcstalálkozót az USA elnökével.

Ősszel ugyanis kongresszust tart a Kínát kormányzó kommunista párt. Ezen bebetonozzák a tervek szerint Hszi Csinping elnök hatalmát. Csakhogy ehhez jó lenne eredményeket felmutatni. A gazdaság a nagy Covid lezárások miatt gyengélkedik, a diplomáciában pedig Kína meglehetősen elszigetelődött, mert nem ítélte el Oroszország Ukrajna elleni agresszióját. Putyin Peking vazallusa lett Oroszországot a sikertelen Ukrajna elleni invázió teljesen kiszolgáltatottá tette legfőbb “szövetségesével” Kínával szemben.

Bár Moszkva szorgalmazza a szövetséget Kínával, de Pekingben hallani sem akarnak erről. Nekik ugyanis százszor fontosabb a Nyugat mindenekelőtt az Egyesült Államok. Kínai szakértők egyébként nyíltan arról írnak, hogy Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában.

A pekingi hivatalos véleményt híven tükröző Global Times vezércikkben idézi Kissinger figyelmeztetését, mely szerint az USA-nak semmiképp sem szabad Kína kizárására törekedni a globális gazdaságból. Az Egyesült Államok veterán ex külügyminisztere, a kínai közeledés atyja, attól is óvja Washingtont, hogy diplomáciája egymás karjába kergesse Pekinget és Moszkvát.

Biden és Hszi Csinping virtuális csúcstalálkozóján tisztázhatná a két nagyhatalom viszonyát, és lépést jelenthet az új világrend felé.

Hát nem ez történt

„Kínának és az Egyesült Államoknak javítania kell párbeszédén és együttműködésén”

– jelentette ki Hszi Csin-ping.

Richard Haas, amerikai szakértő szerint, ha elvonatkoztatjuk magunkat a stílusbeli különbségektől Biden és Trump elnökök között, politikájuk sokkal kevésbé tér elegymástól, mint amennyit a retorikából lehetne megítélni. A Kínával való konfrontáció hangsúlyozása, a Közel-Keleti jelenlét és a terhek csökkentése, az Egyesült Államok hatalmi képességeinek növelése, de nem a világ átalakítására, hanem konkrét érdekek érvényesítésére, a szövetségek átformálására.

A hosszan tartó beszélgetés alatt sok kérdést érintettek, de egyikben sem sikerült egyetértésre jutni. Legfőképpen Tajvan kérdésében állnak messze egymástól az álláspontok.

Az Egyesült Államok „határozottan fellép” minden, „a status quo megváltoztatására vagy a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának aláásására irányuló egyoldalú kísérlet ellen”. A kínai vezető szerint ez a „tűzzel való játék” nagyon veszélyes helyzetet teremthet.

Kína Tajvant az egyik tartományának tekinti. „Ha a tajvani szeparatisták… átlépnek egy határt, akkor határozott lépésekhez kell folyamodnunk” – közölte Hszi Csinping, a Kína első számú vezetője.

Biden amerikai elnök „aggodalmát Kína hszincsiangi, tibeti és hongkongi lépései, valamint az emberi jogok kapcsán”, emeli ki a Fehér Ház közleménye.

A több órás beszélgetés arra utal, hogy gazdasági kérdésben készek együttműködésre, de politikai kérdésekben messze állnak az álláspontok egymástól.

Végeredményben a kapcsolat felvételének pozitívumán kívül politikai előrelépés nem történt, ezzel is igazolva a Global Times véleményét, mely a közelgő kínai kongresszusra való előkészítő lépésként értékelte a telefonbeszélgetést.

Kutuzov orosz tábornok is meghalt Ukrajnában

0

Az ukrán hadvezetés már néhány napja bejelentette, mostanra Moszkva is megerősítette a hírt, hogy újabb generális veszítette életet a február 24. óta tartó harcokban Ukrajnában. Azt nem közölték, hogy Roman Kutuzov tábornok hol és hogyan halt meg.

A tizenegyedik orosz tábornok, aki életét veszítette a harcokban Ukrajnában, ahol nagyon magas a főtiszti áldozatok száma. Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az amerikai hírszerzés nagy figyelemmel kíséri a hadműveleteket Ukrajnában, és a megszerzett információkat villámgyorsan továbbítja az ukránoknak. Akik előszeretettel veszik célba az orosz generálisokat. Majdnem sikerült kilőniük Oroszország első számú katonáját amikor a vezérkari főnök titokban Ukrajnában járt. Valerij Geraszimov tábornok megúszta, hogy ukrán rakéta csapás érte az őt szállító autó konvojt, de az Ukrajnában harcoló csapatok informatikai főnöke, aki szintén tábornok volt belehalt a támadásba.

Kutuzov legendás név

Napóleon sikeres ellenfele Oroszországban Kutuzov tábornok volt, aki feladta Moszkvát, hogy megmentse a hadsereget. A franciák katasztrófális vereséget szenvedtek, és Napóleon európai uralma alapjaiban megrendendült. Oroszországban ezt hívják az első nagy honvédő háborúnak, a második az, amely visszaverte a nácik agresszióját. Az orosz hadsereg presztízse óriási csapást szenvedett el a több mint három hónapos ukrajnai háború során, és ezt a legtöbben a vezetés számlájára írják. Először a villámháborus tervek fulladtak kudarcba, majd később kiderült, hogy az ukrán hadsereg ellenállása egyre erősödik. Nem utolsó sorban azért, mert Nyugatról egyre több és egyre korszerűbb fegyverek érkeznek Ukrajnába.

Putyin a kiszivárgó hírek szerint egyre kevésbé elégedett a “korlátozott hadművelet” ugyancsak korlátozott eredményeivel. Ezért állítólag felfüggesztette Valerij Geraszimov hadseregtábornokot, a vezérkar főnökét. Hírek terjedtek el arról is, hogy Dvornyikov hadseregtábornok, az Ukrajnában harcoló orosz csapatok parancsnoka sem élvezi immár Putyin bizalmát.

Az orosz elnök május 9-én a Győzelem napján szeretett volna díszmenetet a Vörös téren Moszkvában, ahol az Ukrajnában győztes csapatok vonultak volna fel a náci Németország elleni győzelem évfordulóján. Csakhogy Ukrajnában a győzelem elmaradt. Sőt Kijevből azzal távozott az amerikai hadügyminiszter, hogy az ukránok megnyerhetik a háborút. Biden elnök pedig végülis korszerű rakéta rendszert szállít Ukrajnának miután Zelenszkij elnök megígérte: Oroszország területét nem támadják vele. Putyin orosz elnök válaszul azzal fenyegetőzött, hogy olyan célpontokat is támadnak  majd az oroszok, melyeket eddig megkíméltek. Kijevet hosszú idő után újra rakéta támadás érte, de az elnöki palotát egyelőre nem érte találat az ukrán fővárosban.

Blinken amerikai külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy az ukrajnai háború még hosszú hónapokig elhúzódhat.

Oroszország elvesztette lendületét Szeverodonyeckben

A tizenötödik hete folyik Oroszország teljes körű háborúja Ukrajna ellen. A brit hírszerzés a légi és tüzérségi csapások kombinációját tartja kulcsfontosságú tényezőnek Oroszország közelmúltbeli kelet-ukrajnai taktikai sikereiben.

A brit hírszerzés szerint az ukrán fegyveres erők ellentámadást indítottak Szeverodonyeckben, és sikerült megállítaniuk az orosz erők előrenyomulását.

A jelentés szerint az elmúlt 24 órában az ukrán erők ellentámadásokat hajtottak végre Szeverodonyeck városában, ami valószínűleg semmissé tette az orosz erők hadműveleti lendületét, amelyet korábban a harci egységek és a tűzerő koncentrálásával nyertek.

A titkosszolgálatok szerint a térségben részt vevő orosz erők között a szakadárok által  kikiáltott Luhanszki Népköztársaság orosz vezette szeparatista erőinek tartalékából mozgósított személyzet is található.

Ezek a csapatok rosszul felszereltek és hiányosan képzettek, ráadásul a hagyományos orosz egységekhez képest nem rendelkeznek nehézfegyverzettel.

Holt lelkek az orosz seregben

Gogol híres problémájával ma is küzd Putyin hadserege: többezer holt lélek szolgál, akik papíron növelik a létszámot, de a valóságban nem léteznek. Zsoldjukat a tisztek zsebrevágják, a felszereléseket eladják a fekete piacon. Mindez a Transparency International jelentéséből derül ki, amely kimutatja, hogy Oroszország a világ egyik legkorruptabb országa, és ez egyáltalán nem kerüli el a hadsereget sem. Így nem csoda, ha a világ egyik legerősebbnek elkönyvelt hadserege alulteljesít Ukrajnában.

Morál a mélyponton

Putyinnak több mint három hónappal a hadműveletek elindítása után sem sikerült megindokolnia: miért is harcolnak az orosz csapatok Ukrajnában, ahol viszont a hazai erők morálja jelentősen megerősödött a sikeres ellenállás következtében. Az orosz katonák morálját erősen rontja, hogy a tisztek gyakran eladják az ellátmányt a fekete piacon. Ennek következtében a tankokból gyakran kifogy az üzemanyag. A legénység kosztja pedig minden kritikán aluli. A Transparency International felidéz egy korábbi példát: Putyin szakácsa, Jevgenyij Prigozsin olyan gyenge kosztot adott a hadseregnek, amely még az orosz börtönök közismerten alacsony színvonalát sem érte el, sőt olykor fertőző is volt. Prigozsin hozta létre különben a Wagner hadsereget Putyin parancsára. Ez a veteránokból álló zsoldos alakulat végzi el a piszkos munkát mindenütt a világon, így például Szíriában vagy Afrikában. Ukrajnában nekik kellett volna végezniük Zelenszkij elnökkel egy szpecnaz alakulattal együtt, de az amerikai hírszerzés kimentette Ukrajna államfőjét. A gyilkos kommandót pedig lemészárolták.

Sojgu hadügyminiszter a kulcsfigura

A problémák láttán haderő reformot hajtott végre az orosz hadsereg, amely Szíriában bizonyította hatékonyságát. Szergej Sojgu mérnök végzettségű, és korábban az állambiztonság megbízásából ellenőrizte a hadsereget, ahol számtalan korrupciós ügyet tártak fel. Sojgu hadügyminiszter rászállt a hadiiparra, mely Oroszország ritka versenyképes ágazatai közé tartozik, de a korrupció méretei elképesztőek. Elég annyit megemlíteni, hogy az év elején letartóztatták az orosz légierő műszaki és informatikai vezetőjét. Andrej Koban tábornok szisztematikusan túlárazta a beszerzett berendezéseket, majd pedig a különbözeten osztozott a gyártókkal.

Az orosz légierő informatikai lemaradása közismert. Az orosz pilóták ezért nemigen merészkednek be az ukrán légtérbe holott korábban Ukrajna légvédelmét szétbombázták. Csakhogy az amerikai hírszerzés szinte azonnal átadja a megszerzett információkat az ukránoknak, akik ezek alapján nyugodtan lelőhetik az orosz harci gépeket. Az orosz pilóták ezért a határvidékről lövik ki rakétáikat, melyek elég gyakran célt tévesztenek. Ez is magyarázza a polgári áldozatok nagy számát Ukrajnában.

A háború 71. napja

Azok után, amit Oroszország tett, már nincs
közös múltunk, csak más jövőnk.
Alexander Vilkul

  • A lengyel külügyminisztérium aggodalmát fejezi ki a pápa ukrajnai háborúval kapcsolatos kijelentései miatt. A diplomaták igyekeznek nem túlzottan odafigyelni a pápa kijelentéseire. Azzal érvelnek, hogy a pápa tévedhetetlenségének dogmája csak a hitre vonatkozik, nem a külpolitikára. A vatikáni lengyel missziónak azonban még keményebben kell dolgoznia, hogy megbízható információkat szolgáltasson az ukrajnai háborúról.
  • „A mai Magyarország egy olyan ország, amelynek meg kell értenie a helyzet fontosságát, és nem behunyni a szemét a bucsai, irpeni vagy gostomeli népirtás előtt. nekik is a szolidaritás politikáját kell folytatnia” – tette hozzá Shimon Shinkowski Vel Senk lengyel külügyminiszter-helyettes.
  • Az orosz erők áttörték az ukrán védelmet egy acélgyár körül, ahol harcosok és civilek szálltak meg. Mariupol teljes ellenőrzése lehetővé tenné, hogy Vlagyimir Putyin elnök győzelmet arathasson napokkal a rendkívül szimbolikus orosz ünnep előtt – írja a New York Times.
  • A Fehér Ház közölte, hogy a céljai elérésének kudarcai miatt Oroszország már elvesztette az ukrajnai háborút.
  • Az orosz hadsereg már napok óta megakadályozza, hogy a Herszon régió be- és kiléphessen Mikolajivba és más, az ukrán hatóságok által ellenőrzött városokba. 
  • Elfogyott a Zaporzzsje hőerőműben a szén, amelyet az Energodar átmeneti orosz megszállása és a dél-ukrajnai ellenségeskedés miatt nem tudnak szállítani – leállították a hőerőmű működését.
  • Angelina Jolie amerikai színésznő osztotta meg benyomásait a háború gyermekeivel való találkozásról Lvivben. Instagramjában a sztár egy „különleges követ” mutatott meg – egy ukrán lány által talált repeszdarabot.

    twitter.com

 

A háború 69. napja – Orbán a pápának súgott

Putyin és „különleges hadművelete”meghalt,
már a gyászjelentést is megírták.
A kérdés csak a temetés dátuma.

 

Amikor Ferenc pápa a magyar miniszterelnökkel folytatott beszélgetésről beszélt a Corriere della Sera olasz lapnak adott interjújában elmondta: Orbán közölte, hogy az oroszok május 9-ig szeretnék befejezni az ukrajnai háborút. „Remélem, hogy igen…

Ehhez képest a CNN információi szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök május 9-én hadat üzenhet Ukrajnának az úgynevezett „különleges hadművelet” helyett.

Más feltételezések szerint Oroszország május 9-ét felhasználhatja az úgynevezett „DPR” és „LPR” annektálásának kinyilvánítására, Mariupol teljes ellenőrzésére és az Odesszára irányuló offenzíva fokozására. Ez lehetővé tenné Oroszország számára, hogy növelje a sorkatonák számát, amit most nem tehet.

Ferenc pápa kijelentette, hogy kész találkozni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Moszkvában, de nem látja értelmét Kijevbe menni.

A háború 64. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

Háború: Isten sírni tanul.
Fodor Ákos

 

11:30 – Az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálata közölte, hogy megakadályozott egy terrortámadást a megszállt Szimferopol egyik bevásárló- és szórakoztató komplexumában. Egy állítólagos volt ukrán tengerészgyalogos készítette elő a támadást.

09:50 – Az Azov -ezred közölte, hogy tegnap este az orosz megszállók mintegy 50 légicsapást mértek és nagyszámú foszforbombát dobtak le Mariupolra, és felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tegyenek határozott intézkedéseket a város blokkolásának feloldására vagy a lakosok és a védők evakuálására.

08:20 – Tegnap eszte az oroszok által megszállt Herszonban több robbanás történt, több helyen tűz ütött ki és megszűnt az orosz RosTV adása.

07:15 – Az orosz fekete-tengeri flotta a hajói elvesztése ellenére továbbra is képes csapást mérni ukrán és part menti célpontokra – állítja a brit hírszerzés.

06:30 – Az Egyesült Államok „hiteles” jelentésekre hivatkozik, amelyek szerint Oroszország Donyeckben kivégezte a magukat megadni próbáló ukránokat.

05:45 – Május 1-től a megszállók orosz rubelt vezetnek be Herszon régióban.

04:40 – Air Force Command Press Center szerint árilis 27-én az ukrán légierő és a szárazföldi erők légvédelmi rakétaegységei nyolc légi célt találtak el.

Ukrán légierő felvétele

04:00 – Oroszország azt állítja, hogy a háború kezdete óta több mint egymillió embert evakuált a területére, köztük 183 000 gyermeket „Ukrajna veszélyes területeiről” és a Donyeck és Luhanszk régiók ideiglenesen megszállt területeiről (ORDLO).

02:30 – A kanadai parlament alsóháza népirtásnak ismerte el az orosz hadseregó ukrajnai bűncselekményeit.

01:10 – Az Egyesült Államok Képviselőháza szimbolikus törvényjavaslatot fogadott el, amelyben felszólítja Joe Biden elnököt, hogy adja el a szankcionált orosz oligarchák lefoglalt luxuscikkeit, és használja fel a pénzt Ukrajna megsegítésére.

Magyarország az orosz kémek paradicsomává válik

Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt minden európai államban megerősödött a kémelhárítás Oroszországgal szemben. Csoportosan utasítottak ki kémkedéssel vádolt diplomatákat minden NATO és uniós tagállamból – kivéve Magyarországot.

Moszkvából nézve a világot ez felértékeli Orbán Viktor rendszerét, amely igen elnéző az olyan kémek irányában, akik Oroszországból érkeztek. A Stratfor nevű elemző portál sorra veszi, hogy milyen intézkedéseket hoztak a NATO és uniós tagállamok az orosz hírszerzés aktivitásának megnehezítésére.

Washington ezt első számú szövetségesi szempontnak tekinti a NATO együttműködésben.

Ezért az ukrajnai konfliktusban legközvetlenebbül fenyegetett NATO tagállamok járnak az élen a kiutasításban: Lengyelország és a balti államok igyekeznek a szó szoros értelmében lehetetlenné tenni a hírszerzést az oroszok számára. Arra hivatkoznak, hogy ez háborús időkben létfontosságú. Az amerikai fegyverszállítmányok jórésze Lengyelországon keresztül jut el Lvivbe, az ukránok hadtáp központjába. Sok ukrán katonát Lengyelországban képeznek ki az amerikai fegyverek kezelésére. Az USA eddig már 3,2 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket Kijevnek. Még többet ígért Zelenszkij elnöknek az amerikai hadügy és külügyminiszter, amikor ott járt a hétvégén. Sőt az USA hadügyminisztere a tárgyalások után kijelentette: Ukrajna meg is nyerheti a háborút a fegyver szállítmányok segítségével. Egyúttal sürgette az európai szövetségeseket: adjanak több fegyvert Ukrajnának! Németország meg is változtatta álláspontját. Noha Scholz kancellár nemrég még úgy nyilatkozott, hogy nem küld tankokat Ukrajnába, mert ezzel felidézné egy atomháború lehetőségét, mára kiderült: a németek olyan Gepard tankokat küldenek, melyeket a légvédelemben is használni lehet.

Lavrov: fennáll a nukleáris háború veszélye

Épp a nyugati fegyver szállításokra hivatkozva mondta ezt az orosz külügyminiszter egy moszkvai televízióban , hogy megnőtt a nukleáris konfrontáció veszélye a NATO és Oroszország között. Putyin már korábban közölte: magasabb fokozatba emelte a nukleáris készültséget. Négy fokozta van ennek Oroszországban, és a gyakorlatban annyi történt, hogy az egyesről a kettes fokozatra állították a nukleáris készültséget. Az USA megítélése szerint Putyin semmiképp sem robbant ki nukleáris világháborút, de arra sor kerülhet, hogy taktikai atom fegyvereket vessen be Ukrajnában, ahol a katonai helyzet egyáltalán nem úgy alakul, ahogy az orosz elnök szeretné.

Miért ily megértő Orbán Putyinnal szemben?

2016-ban egy belügyi értekezleten Orbán megjósolta, hogy Putyin nem éri be a Krím meghódításával hanem tovább akarja darabolni Ukrajnát. A következtetése ebből az volt, hogy ehhez nekünk semmi közünk, ki kell ebből maradni. Azt nem adta elő, hogy

Putyin korábban ajánlatot tett Lengyelországnak, Magyarországnak és Romániának Ukrajna feldarabolására.

Az orosz elnök szerint Ukrajna egy 10 milliós kis állammá válna, megfosztva tengerpartjától, mely teljes egészében Oroszországhoz kerülne a keleti orosz többségű területekkel együtt. Nyugat Ukrajna Lviv fővárossal Lengyelországnak jutna. Magyarország Kárpátalját kapná meg míg Románia azokat a területeket, melyeket a trianoni béke biztosított számára (Bukovina stb.) Lengyelország elutasította Putyin tervét, ezért az egészből nem lett semmi.

Orbán Viktor viszont ezt követően utasította a magyar kémelhárítást, hogy az orosz hírszerzést kezelje barátként.

Emiatt jelentősen megnőtt az orosz kémek száma Magyarországon. Olyannyira, hogy a direkt36 értesülései szerint orosz ügynökök már minden fontos állami intézményben jelen vannak. A külügy számítógépeit már otthonosan használják. Más NATO államok ellen innen indítottak támadásokat. Mindez nemigen kerülhette el az USA kémelhárítás figyelmét. Ez is oka volt annak, hogy Putyin nagy magyar barátját le akarták venni a sakktábláról. Ez a művelet a régió sok államában sikerrel járt: Bulgáriában, Romániában, Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában vagy legutóbb épp Szlovéniában. Fico ex kormányfő, akit letartóztatás fenyeget egyenesen ki is jelentette, hogy „Szlovákia amerikai állam”. Az elnökasszony pedig „egy amerikai nőszemély”.

Orbán Viktor megbuktatása nem sikerült. Épp ellenkezőleg: a választás megerősítette a miniszterelnököt. Aki viszont meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO-ban. Épp ezért Orbánnak a kormányalakítás során azt is figyelembe kell vennie, hogy legyenek olyan tagjai a kormánynak, akiket elfogadnak Brüsszelben és Washingtonban, Európa nagyhatalmainak fővárosairól már nem is beszélve. Megegyezési kényszer áll fenn, és sok idő nincs a pávatáncra hiszen a háború halad előre Ukrajnában. Az oroszok pedig atombombával fenyegetnek…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!