Kezdőlap Címkék Oroszok

Címke: oroszok

Mennyire hasonlít egymásra Orbán és Putyin rendszere?

Ezt elemezte az elmúlt napokban több jelentős nyugati újság is. Rengeteg hasonlóságot találtak, de sok különbséget is.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Összeesküvés Európa ellen

A Newsweek az Összeesküvés Európa ellen: Putyin, Magyarország és Oroszország új vasfüggönye című cikkben ír arról, hogy Orbán kemény bevándorlásellenes kampányt folytatott, és birodalomnak nevezte az Európai Uniót – ahogyan Putyin is, aki

„már több mint egy évtizede mindent megtesz Orbán sikeréért”,

Oroszország a Newsweek szerint egy olyan, az EU-t megosztó retorikát terjeszt, amelyet az orosz propagandacsatorna, az RT Európa orbanizációjának nevezett. Oroszország ugyanis mindent megtesz, hogy megossza és gyengítse az EU-t. A Newsweek szerint az, hogy Európában egyre inkább előretörnek a populisták, nem az oroszok miatt van, de ők kihasználják ezt a helyzetet.

Ezzel együtt a lap szerint

a Kreml Orbánnak nyújtott támogatása precedens nélküli,

nem csak a propagandában egyértelmű, de ez látszik a gázról kötött megállapodásokban, a több milliárdos kölcsönökben és a stratégiai befektetésekben. Ennek eredményeként a Newsweek kijelenti:

„Orbán Putyin hangja Európában.”

Írnak arról is, hogy emellett orosz mintára épült ki a haveri kapitalizmus rendszere, a többek között különböző médiumokat vásárló oligarchákkal, és Putyinhoz hasonlóan Orbán is háborút indított a civilek ellen.

A lap szerint Orbán lázad az EU liberális demokrata értékei ellen, közben pedig az ország a GDP 4%-ának megfelelő uniós támogatásokat kapott: Magyarország az egyik legnagyobb nettó haszonélvezője az uniós tagságnak, évi 4,5 milliárd eurót kap, és kevesebb mint egymilliárdot fizet be.

Felidézik azt is, hogy

az EU-ban Magyarország a második legkorruptabb ország Bulgária után.

Írnak Orbán múltjáról is, arról, hogy nem mindig volt oroszbarát, Soros-ösztöndíjas is volt, 2008-ban pedig felszólalt a grúziai invázió ellen. De 2010 után egyrészt rájött, hogy az idegengyűlölet szavazatokat hozhat neki, és a Direkt36-ot idézve azt írják, hogy Matolcsy György győzte meg, hogy Kelet felé kell fordulni.

Vladimir Tismaneanu, a Marylandi Egyetem politológia professzora Mussolinihez hasonlította Orbánt, mondván, ismeri a liberalizmust, a civil társadalomból jön, de most mindent megtesz, hogy tönkre tegye azt.

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Az oroszokkal kötött üzletek között felsorolják a Mol-részvények visszavásárlását a Szurgutnyeftegaztól, azt, hogy a Gazprom olyan egyezséget kötött a gázszállításról, amely milliárdokba került az oroszoknak – de politikai haszna volt, a „rezsicsökkentéssel” Orbán 2014-ben is nyert a választáson, közben pedig a Roszatommal kötöttek szerződést a paksi bővítésről.

A menekültválság kirobbanása óta az ezzel kapcsolatos retorika

egyre inkább Putyint idézi,

Orbán civilizációs küzdelemről kezdett el beszélni, Sorost is támadja, a lap szerint oly módon, „amely veszélyesen közel van az antiszemitizmushoz”.

Orbán abban is Putyint másolja, hogy a korábban független intézményeket a saját embereivel tölti fel: megbízható emberei kerültek az ügyészség, a számvevőszék élére és fontos pozíciókba a médiában.

Írnak arról is, hogy az EU felháborodott, azt is felfedezték, hogy

az uniós források Orbán köreit gazdagítják,

ezzel kapcsolatban megemlítik Tiborcz István botrányát és Mészáros Lőrinc gazdagodását is.

Mint írják, Putyin számára 2014 márciusában kezdett a barátság kifizetődővé válni: akkor annektálták a Krím-félszigetet az oroszok, majd júliusban az általuk támogatott kelet-ukrajnai szakadárok lelőtték a maláj utasszállítót. Oroszország ellen szankciókat vezettek be, Putyin viszont azóta háromszor is Budapestre jöhetett.

Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy Orbán eddig mindig megszavazta a szankciók meghosszabbítását, bármennyire is tiltakozott ellenük. Kovács Zoltán kormányszóvivőt is idézik, aki szerint Magyarország nincs közelebb Oroszországhoz, mint bármelyik másik ország.

Putyin autoriter rendszerét másolja Magyarország?

A New Internationalistben is megjelent egy elemzés a témában. Ők a paksi bővítéssel kezdik, de mint írják: az orosz befolyás messze túlmutat ezen. A lap szerint

Orbán Putyin nyomdokain halad,

korlátozza a sajtószabadságot, kulturális és jogi háborút folytat a civilek ellen, idegengyűlölő ideológiát hirdet, és a kétharmados többség birtokában átírja az alkotmányt.

Brian Dooley, a Human Rights First vezető tanácsadója szerint

az Orbán-rendszer már az autoriter rezsimek jeleit mutatja.

Az hasonlóságok között megemlítik azt is, hogy Orbán a menekültügyben a tradicionális, keresztény értékek megőrzését hangoztatta, és az egész helyzet ábrázolása olyan, mint az orosz propagandában. Emellett Magyarország gyakorlatilag lemásolta az orosz civilellenes törvényt, és írnak arról is, hogy ennek kapcsán a kormány megtámadta a CEU-t és kampányt indított Soros György ellen.

MTI Fotó: Kovács Tamás

De felsorolják a különbségeket is, mint írják,

Magyarországon még nem börtönzik be az ellenfeleket,

ugyanakkor csökken a sajtószabadság, és ebben az NMHH-nak is szerepe van, ráadásul a médiapiacot az állami hirdetésekkel is befolyásolják. Szintén a különbségek között említik az ellenzék kezelését és a tüntetésekre adott reakciót is.

Orbán nem egy másik Putyin

A Bloomberg ezzel a címmel készült elemzése szerint Orbán sokkal szofisztikáltabb módszerekkel építi a hatalmát, mint Putyin – de ez nem jelenti, hogy a rendszer kevésbé kemény. De, mint írják, a különbségek felülírják a hasonlóságokat.

Az egyik legfontosabb, hogy

mindkettőjük célja, hogy senki ne tudjon beleszólni, hogyan gyakorolják a hatalmat.

Magyarországon viszont a választásokon nincs tömeges csalás, igaz, lejt a pálya, ahogy az EBESZ is megállapította – de adott esetben itt nyerhetne akár az ellenzék is, és, ahogy a Bloomberg Borisz Nyemcov meggyilkolt orosz politikusra utalva írja: nem hívnak csecseneket, hogy ellenzéki politikusokat öljenek.

MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Arról is írnak, hogy bár csökken a sajtószabadság, még mindig sokkal nagyobb, mint az oroszoknál, és  a bíróságok még fel tudnak lépni a korrupció ellen – ugyanakkor a korrupciós modell az oroszra hasonlít.

Összegezve a Bloomberg megállapítja, hogy össze lehet hasonlítani a két rendszert, de

Orbán sebészkést használ, Putyin pedig fejszét.

Kelet-Európa illiberális forradalma

A Foreign Affairsben az ismert politológus, Ivan Krastev nem csak Magyarországot vizsgálta, hanem az egész régiót. Mint írja, Kelet-Európa két korábbi mintagyerekénél, vagyis a lengyeleknél és a magyaroknál vannak a legaggasztóbb fejlemények: démonizálják az ellenzéket, a kisebbségek lesznek a bűnbakok, aláássák a fékek és ellensúlyok rendszerét.

Szerinte ezek az országok azért hirdettek háborút a liberalizmus ellen, mert az EU és az USA lettek a rendszerváltás után a liberalizmus arcai, fő képviselői, így a nacionalisták könnyen össze tudták kötni a két témát. Ehhez hozzájárultak a gazdasági nehézségek, főleg Magyarországon.

Mint írja, itt

a Fidesz átírta a választási szabályokat, a korrupció pedig átható.

Krastev szerint, ahol a populisták hatalomra jutnak, ott tovább mélyítik a kulturális és politikai polarizációt, és terjednek az összeesküvés-elméletek – mint például az, hogy Soros menekültekkel akarja elárasztani az országot.

Ír arról is, hogy a régióban nagyon erősen jelen vannak olyan történelmi traumák, amelyek a külső hatalmaktól való félelmet táplálják – sokan félnek minden kozmopolita ideológiától, jelentse az a Habsburg-birodalmat vagy a marxizmust.

Trump kampánycsapatát és az orosz kormányt is beperelték a demokraták

0

Az amerikai Demokrata Párt beperelte az orosz kormányt, Donald Trump elnökválasztási kampánycsapatát és a WikiLeakset, azzal az indoklással, hogy a 2016-os elnökválasztás idején összejátszottak, hogy befolyásolják a választást.

Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo

A párt vezető szerve, a Demokrata Országos Bizottság (DNC) egy manhattani szövetségi bíróságon nyújtotta be a keresetet. A Washington Post információi szerint arra hivatkoznak, hogy

a Trump-kampány munkatársai összejátszottak az orosz kormánnyal és annak katonai hírszerzésével

abból a célból, hogy ártsanak a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton kampányának és elősegítsék Trump megválasztását. A CNN szerint a keresetben Trump stábjának több emberét meg is nevezik, például Rick Gates-t, Paul Manafortot és George Papadopoulost.

Tom Perez, a DNC elnöke közleményében azt írta: “a 2016-os elnökválasztási kampány idején

Oroszország mindenre kiterjedő támadást indított demokráciánk ellen

és ehhez készséges és aktív partnerre talált Donald Trump kampányában”. Szerinte “ez precedens nélküli hazaárulást jelent: az Egyesült Államok egyik elnökjelöltjének kampánya egy ellenséges külföldi hatalommal szövetkezve támogatja meg saját esélyeit az elnökség elnyerésére”.

A kereset szerint az orosz hackertámadások – kiegészülve Trump munkatársainak oroszországi kapcsolataival és a hackertámadások nyilvános helyeslésével – kimerítik a jogszerűtlen összeesküvést a választások befolyásolására.

Közben a Robert Mueller vezette különleges bizottság változatlanul vizsgálja Donald Trump kampánystábjának oroszokkal való kapcsolatait, és már azt is, hogy Trump megpróbálta-e akadályozni ezt a vizsgálatot, például azzal, hogy kirúgta James Comey FBI-igazgatót.

James Comey
Fotó: MTI/EPA/Shawn Thew

Csütörtökön egyébként nyilvánosságra hozták Comey feljegyzéseit, amelyeket a Trumppal folytatott beszélgetéseiről készített. Trump egyből azt írta a Twitteren, hogy ezek bizonyítják, hogy ő teljesen ártatlan, a feljegyzésekből azonban az ellenkezője derül ki. Comey ugyanis azt is leírta, amikor Trump rajta kívül mindenkit kiküldött az irodájából, és

azt kérte, hogy állítsa le a Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadó elleni vizsgálatot.

Azóta egyébként Flynn bűnösnek vallotta magát.

A feljegyzések egy részét kitakarva hozták nyilvánosságra, sok újdonság nem derül ki belőlük. Ami viszont érdekes, hogy többször is beszélt az orosz prostituáltakkal kapcsolatos vádakról. Egyszer azt mondta, semmi nem igaz belőlük, „nem voltak prostituáltak”, máskor pedig azt: Putyin azt mondta neki, hogy „az orosz kurvák a legszebbek a világon”.

Trumpnak egyébként már amiatt is aggódnia kell, mert ügyvédje, Michael Cohen ellen is bűnügyi vizsgálat folyik, ami érintheti az ő üzleti ügyeit is.

Erről volt szó valójában az uniós csúcson

Eleve nem a bevándorlásról akartak tárgyalni, hiába próbálta a magyar kormányfő így beállítani a találkozót. A legfontosabb téma a Szkripal-ügy, vagyis a kettős ügynök nagy-britanniai megmérgezése volt. Emellett tárgyaltak a brexitről, a tech-cégek adójáról és az amerikai védővámokról is.

MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Büszkén állította Orbán Viktor a Facebookon, hogy „elnapolták a kötelező kvóták ügyét” az Európai Unió csúcstalálkozóján, „a döntő ütközet” júniusban lesz. Csakhogy

ezzel a kijelentéssel több probléma is van.

Nem csak az, hogy az Európai Unió nem tervez kötelező kvótákat erőltetni más országokra, hanem az is, hogy a menekültkérdés nem is szerepelt a mostani találkozó kiemelt témái között. Eleve úgy tervezték, hogy a dublini rendszer reformját (ez az, amit a magyar kormánypropaganda kötelező kvótákként emleget) majd a következő, júniusi csúcson vitatják meg.

Az uniós csúcs legfontosabb témája ugyanis a Szkripal-ügy volt.

A kettős ügynök megmérgezésével kapcsolatban az uniós vezetők teljes mértékben a britek mögé álltak. Egy közleményt is kiadtak, amelyben azt írják: nagyon valószínű, hogy Oroszország állt a támadás mögött, és az esetre nincs más hihető magyarázat.

Theresa May mögé álltak a többiek. (MTI/EPA/Julien Warnand)

A Financial Times úgy tudja, tíz másik ország is azt fontolgatja, hogy orosz diplomatákat utasít ki. Az Unió pedig négy hétre visszarendeli a moszkvai nagykövetét. A Spiegel szerint egyébként

két ország nem értett egyet ezzel: Magyarország és Görögország.

A Politicónak ugyanakkor „egy magyar szóvivő” azt mondta: a magyarok egyetértettek a kemény fellépéssel az oroszok ellen, sőt, Orbán javasolta a nagykövet visszahívását, és a görögök mellett az olaszok ellenezték az ellenlépéseket.

A másik fontos témának eredetileg az amerikai védővámokat tervezték, de aztán kiderült, hogy az EU egyelőre mentességet kap alóluk.

Orbán bevándorlásügyi csúcsra készült, hiába.
(MTI/EPA/AFP pool/Aris Oikonomou)

Az Euractiv beszámolója szerint ezenkívül tárgyaltak a brexitről, amellyel kapcsolatban előrelépések is történtek; a digitális adózásról, vagyis arról, hogy

hogyan lehet megakadályozni, hogy az ezen a területen működő nemzetközi cégek elkerüljék az adófizetést;

és az eurozóna reformja is szóba került.

Az uniós csúcson emellett még bírálták Törökországot, amiért törvénytelen akciókat hajt végre a Földközi-tenger keleti térségében, és mert uniós állampolgárokat tartóztatnak le az országban. Ez amiatt is érdekes, mert hétfőn Várnában EU-török csúcstalálkozót tartanak majd.

A brit külügyminiszter szerint Putyin a felelős az angliai mérgezésért

0

Boris Johnson egy interjúban azt mondta: keserű emlékei vannak a Kremllel kapcsolatban, a 12 évvel ezelőtti, polóniummal elkövetett gyilkosság miatt. Most egyértelmű bizonyítékaik vannak, hogy orosz fejlesztésű ideggázzal történt a mérgezés.

Szergej Szkripalt, aki az orosz katonai hírszerzés ezredeseként brit ügynök volt, Salisburyben mérgezték meg lányával együtt, egy ritka ideggázzal, amelyet az oroszok fejlesztettek ki. A gyilkossági kísérlet miatt a britek szankciókat vezettek be az oroszokkal szemben, többek között diplomatákat tiltottak ki.

Boris Johnson brit külügyminiszter most a Deutsche Wellének adott interjúban beszélt arról, miért gondolják, hogy az oroszok, sőt, maga Putyin áll a mérgezés mögött. Azt mondta: orosz fejlesztésű anyagot használtak, ráadásul

Putyin korábban arról beszélt, hogy az árulókat meg kellene mérgezni,

Szkripal maga is célpont volt.

A felvetésre, miszerint ez az eddigi legsúlyosabb vád Vlagyimir Putyin ellen, azt mondta: ő vezeti a „zakatoló vonatot”, és minden eddigi bizonyíték az oroszok felelősségére utal, ahogy annak idején a Litvinyenko-ügyben is.

Szerinte azért nem vártak a bejelentéssel, mert 12 éve, amikor polóniummal mérgezték meg Alekszandr Litvinyenkót, rossz tapasztalatokat szereztek. Akkor együttműködtek az orosz igazságszolgáltatással, kérték, hogy adják ki a mérgezésért közvetlenül felelős két embert, de csak ironikus elutasításban volt részük. Ezért most úgy döntöttek:

„Ha valaki gátlástalan módon ideggázt használ, méghozzá olyat, amihez hasonlót a második világháború óta nem vetettek be Európában, (…) akkor annak diplomáciai következményekkel kell szembenézni.”

Beszélt arról is, hogy egyértelműen bebizonyították, hogy a gáz orosz fejlesztés. Ráadásul a felvetéseikre nem kaptak semmilyen választ, csak ironikus tweeteket és trollkodást.

Egyetlen dologtól tarthat Putyin az orosz elnökválasztáson

Nem az ellenfelektől kell félnie, hiszen csak olyan jelöltek indulhatnak, akiket a Kreml jóváhagyott: volt közöttük, aki személyesen Putyinnal egyeztetett erről. A Független Hírügynökségnek nyilatkozó orosz szakértők szerint ugyanakkor az a félelme valós lehet, hogy most vasárnap a korábbiaknál jóval alacsonyabb lesz a részvételi arány.

Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Szimbolikus napon, március 18-án tartják az elnökválasztást Oroszországban: négy éve ugyanezen a napon csatolták el hivatalosan is a Krím-félszigetet Ukrajnától. Az elnökválasztás közvetlen, ha egy jelölt már az első fordulóban megszerzi a szavazatok több mint felét, akkor nem is tartanak második fordulót. És

erre minden esélye meg is van Vlagyimir Putyinnak,

a Sztálin óta leghosszabb ideje hivatalban lévő orosz vezetőnek. 18 éve gyakorlatilag megszakítás nélkül ő áll az ország élén – igaz, négy évig nem elnök, hanem miniszterelnök volt, két ciklus után ugyanis egyet ki kellett hagynia.

Az utolsó, 2012-es elnökválasztás óta az oroszok megtámadták Ukrajnát, elcsatolták a Krím-félszigetet, hatalomban tartották Bassár el-Aszad szíriai diktátort, beavatkoztak az amerikai elnökválasztásba, propagandájuk és álhíriparuk elárasztotta a világot – a Washington Post megfogalmazása szerint Putyin uralma alatt soha nem tűntek még olyan erősnek, mint most.

Ugyanakkor a Guardian értékelése szerint

a mostani elnökválasztás lehet az egyik legbizarrabb az orosz történelemben.

Még úgy is, hogy eddig nem tett senki olyan, legalábbis szokatlannak nevezhető kijelentést, mint 2004-ben az egyik „ellenzéki” jelölt, Szergej Mironov, aki arról beszélt akkor, hogy ő maga is Putyinra szavaz. Az elvileg Putyin ellen induló jelöltek közül többen most is konzultáltak a kormánnyal, mielőtt elindultak, gyakorlatilag engedélyt kérve erre. Az ellenzék legfontosabb politikusát, Alekszej Navalnijt pedig egyszerűen eltiltották az indulástól. Ő erről a CNN-nek azt mondta: Putyin fél a valódi versenytől.

Nincsenek valódi ellenfelei.
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

A választáson végül nyolc jelöltre lehet szavazni: a függetlenként induló Putyin mellett Szergej Baburinra (Oroszországi Össznépi Szövetség), Borisz Tyitovra (Növekedés Pártja), a sztálinista Makszim Szurajkinra (Oroszország Kommunistái), vagy a liberális Jabloko jelöltjére, a Szovjetunió felbomlása utáni gazdasági reformok egyik atyjára, Grigorij Javlinszkijra.

Csak három olyan jelölt van, akiről érdemes hosszabban beszélni:

a Liberális Demokraták liberálisnak és demokratának sem nevezhető, sokkal inkább populista és nacionalista vezetője, Vlagyimir Zsirinovszkij; Putyin egykori mentorának lánya, a sokszor csak orosz Paris Hiltonnak nevezett tévés celeb, Kszenyija Szobcsak; valamint Pavel Grugyinyin iparmágnás, akit, kicsit furcsa módon, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja jelölt.

Valójában, ahogy Alekszander Smelev orosz politikai elemző a Független Hírügynökségnek elmondta:

mindegyik jelölt Kreml-pártinak számít,

mert valódi ellenzéki jelöltek nem indulhatnak.

Az orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint Putyin a szavazatok 69-73 százalékára számíthat. Grugyinyin a második legnépszerűbb, mindössze 10-14 százalékkal, Zsirinovszkij pedig a harmadik, 8-12 százalékkal. Inna Melnyikovszka, a CEU politikatudományi tanszékének tanára a Független Hírügynökségnek azt mondta: a felmérések valódiságát ugyan meg lehet kérdőjelezni, de neki sincs kétsége afelől, hogy Putyin fogja nyerni a választást. Egyik jelölt sem jelent rá veszélyt.

A kommunista iparmágnás

Az 57 éves „kapitalista kommunista”, Pavel Grugyinyin 1995-ben privatizált egy eperültetvényt, a Lenin szovhozt, amit virágzó gazdasággá fejlesztett. Az ott dolgozók az átlagnál magasabb fizetést és szociális juttatásokat kapnak. Rendszeresen bírálja a korrupt orosz elitet, politikai pályája viszont

kapcsolódik Putyin pártjához:

2001-ben, a megalapítás évében csatlakozott az Egységes Oroszországhoz. Idén némileg váratlanul lett a kommunisták jelöltje, akik korábban a most már lassan 74 éves Gennagyij Zjuganovot indították az elnökválasztáson.

Pavel Grugyinyin és Gennagyij Zjuganov
Fotó: MTI/EPA/Jurij Kocsetkov

Alekszander Smelev szerint Grugyinin ismeretlen jelöltnek számított, mégis egyre népszerűbb lett. Annyira, hogy két hete több internetes szavazáson is alaposan elverte Putyint. Szerinte

ezért kezdett az állami média lejáratókampányt ellene.

Többek között azzal vádolják, hogy egyik fiának van egy 200 ezer eurót érő ingatlana a lett fővárosban, Rigában, a másik fiának pedig egy 800 ezer eurós háza egy spanyol üdülővárosban. Az állami hírügynökség szerint egymillió dollárt tart svájci bankszámlákon, holott korábban azt mondta, hogy minden ilyen számláját megszüntette.

Grugyinyin tagadta a vádakat, ennek ellenére, ahogy Smelev a FüHü-nek elmondta: minden óriásplakátjára kitesznek egy vörös matricát az „elhallgatta a svájci bankszámláit” felirattal.

Inna Melnyikovszka szerint egyébként az ilyen támadások nem feltétlenül azért vannak, mert veszélyes tartják Grugyinyint. Szerinte ezek oka csak az, hogy úgy tűnjön, valódi vita, valódi kampány zajlik, és komoly jelöltek küzdenek egymás ellen.

A Kremlhez lojális populista

Vlagyimir Zsirinovszkij
Fotó: MTI/EPA/Szergej Csirikov

Vlagyimir Zsirinovszkij természetesen most is elindul, ahogy az előző öt elnökválasztás mindegyikén. A nacionalista, populista politikust a BBC az előző elnökválasztás előtt az orosz politika showmanjének nevezte, és idén is hozta a formáját. A Moscow Times tudósítása szerint az egyik tévévitán (amelyre Putyin persze nem ment el)

azt ígérte, hogy a legbrutálisabb diktatúrát vezeti be,

mert egy demokráciában lehetetlen megbüntetni az oligarchákat.

Bár Zsirinovszkij rendszeresen támadja az orosz kormányt, valójában azonban lojális a Kremlhez.

Az orosz Paris Hilton

Az egyik legtöbben azonban arról a jelöltről beszélnek, aki a szavazatok 2-3 százalékára számíthat csak: Kszenyija Szobcsakról. Ő igazi celeb Oroszországban, ő volt például a Ház 2 realityshow (egyfajta Big Brother) műsorvezetője, de

volt saját valóságshow-ja is,

amelynek címét nagyjából úgy lehet lefordítani, hogy „Egy szőke nő nagyszerű élete”, és adott már ki könyvet „Hogyan menj hozzá egy milliomoshoz” címmel.

Kszenyija Szobcsak
Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov

De a politikától sem áll messze, már csak a családja miatt sem. Kszenyija ugyanis Anatolij Szobcsaknak, Szentpétervár első választott polgármesterének a lánya, anyja pedig felsőházi képviselő.

Apja volt Putyin főnöke és mentora.

Anatolij Szobcsak 2000-ben halt meg, a temetésén Putyin is részt vett – ez volt talán az egyetlen alkalom, amikor nyilvánosan elérzékenyült.

Kszenyija Szobcsak tévés karrierje mellett politológiát végzett, 2011-12-ben pedig aktívan részt vett a kormányellenes tüntetéseken, majd beválasztották az Ellenzéki Koordinációs Tanácsba is, amelynek rajta kívül tagja volt például Navalnij vagy az azóta meggyilkolt Borisz Nyemcov is. Azóta politikai beszélgetős műsorokat vezetett, de egy divatlapnak is a főszerkesztője.

Inna Melnyikovszka azt mondta a FüHünek: Szobcsak ismertsége 95 százalékos Oroszországban, vagyis szinte mindenki tudja, hogy ki ő. Ugyanakkor inkább celebként kezelik, és nem politikusként vagy újságíróként.

Miután bejelentette indulását, a CNN-nek azt mondta:

„Oroszországban sajnos van egy vicc, miszerint nem választhatod meg a szüleidet, nem választhatod meg a nemedet és nem választhatod meg az elnöködet.”

Szerinte a Krímet vissza kell adni Ukrajnának, és elnézést kért az amerikaiaktól, amiért beavatkoztak a választásba. Az ellenzék jelöltjeként pozicionálja magát, és arról is beszélt, hogy ha Navalnij mégis indulhat, akkor ő visszalép.

Sokan mégis a Kreml jelöltjének tartják. Maga Navalnij is azt mondta, hogy Szobcsak olyan, mint a liberálisok karikatúrája. Ráadásul nem sokkal azelőtt, hogy bejelentette indulását, a Vedomosztyi című lap pont arról írt, hogy a Kreml nagyban keres egy nőt, aki elindulna a választáson, és már akkor megemlítették őt, mint lehetséges jelöltet. Szobcsak

nem is tagadja, hogy beszélt Putyinnal az indulásáról,

aki állítása szerint nem tűnt elégedettnek.

Alekszander Smelev a Független Hírügynökségnek azt mondta: Kszenyija Szobcsak nagyon ambiciózus, de szerinte nem kérdés, hogy a kampányban minden lépését egyeztetik az elnök környezetével. Szerinte azért őt indították el, mert

rajta keresztül akarják megmutatni, hogy a demokratikus, liberális ellenzék népszerűtlen,

mivel Szobcsak biztosan nem számíthat sok szavazatra.

Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Inna Melnyikovszka viszont nem gondolja, hogy Szobcsak ilyen egyértelműen a Kreml jelöltje lenne, viszont azt is fontosnak tartja, hogy nemcsak indulni engedték, hanem még az állami médiába is beengedték, ahol Putyinnak kellemetlen témákról is beszélhetett. Szerinte az ő indulása arra jó, hogy legitimálja a választást. Úgy látja, hogy kölcsönösen előnyös az indulása a Kremlnek és neki is, mert számára úgy tűnik, hogy

Kszenyija Szobcsaknak komoly, hosszú távú tervei vannak,

és valószínűleg már most a következő választásra gondol. Erre utalhat az is, hogy már egy új párt megalakulását is bejelentette.

Mindenesetre hozzá kapcsolódik a kampány egyik legemlékezetesebb mozzanata. Az első tévévitán (amelyen Putyint leszámítva minden jelölt ott volt) Zsirinovszkij összeveszett Baburinnal, Szobcsak megpróbálta őket nyugalomra inteni, mire Zsirinovszkij lehülyézte és azt mondta:

„Nem kellene az utcáról bazári csajokat felhozni ide. Mocskos ez az egész. Olyan, mint a Ház 2, ahol kicsapongás volt. Fogja már be!”

Szobcsak erre azt mondta, hogy a valóságshow szereplői tisztességesebbek voltak, mint Zsirinovszkij. A szélsőjobboldali pártvezér erre őrültnek nevezte és felszólította, hogy tűnjön el, mire

Szobcsak leöntötte egy pohár vízzel.

Zsirinovszkij válaszul válogatott szidalmakat szórt rá, többek között le is kurvázta.

Mellesleg nem ez volt az első hasonló eset az orosz tévéviták során: 1995-ben épp Zsirinovszkij öntötte le egy pohár narancslével Borisz Nyemcovot.

Az utolsó tévéviták talán még durvábbra sikerültek: az egyiken a többiek folyamatosan belefojtották a szót Szobcsakba, és durván szidalmazták, Zsirinovszkij például azt követelte, hogy vigyék pszichiáterhez, vagy menjen vissza az óvodába. A moderátor sem avatkozott közbe, végül Szobcsak sírva ment ki a stúdióból. Egy másikon pedig Szurajkin meg akarta ütni a Grugyinyint helyettesítő Makszim Sevcsenkót, úgy kellett lefogni.

Hányan mennek el szavazni?

Az ellenfeleitől tehát Putyinnak nem kell tartania, egy dologtól azonban igen: a részvételi aránytól. Ahogy Andrej Kolesznyikov, a Moszkvai Carnegie Központ elemzője mondja,

„minden autokrata azt akarja, hogy szeressék”,

és Putyinnak ezt jelenti a magas választási részvétel is. És persze minél többen mennek el szavazni, annál legitimebbnek mutathatja uralmát.

Négy éve a választásra jogosultak 65 százaléka szavazott. Most a VCIOM orosz állami közvélemény-kutató intézet szerint 74 százalékuk mondja azt, hogy biztosan, 9 százalék pedig azt, hogy feltehetően elmegy szavazni. Ugyanakkor a legnagyobb független intézet, a Levada még novemberben azt mérte, hogy 24 százalék menne biztosan, 34 valószínűleg szavazni. Csakhogy a Levada

azóta nem közölhetett választási felméréseket,

mivel még 2016-ban külföldi ügynöknek nyilvánították, annak a törvénynek alapján, amelyről a magyar civilellenes törvényt is másolták.

Inna Melnyikovszka szerint is kétségbe lehet vonni a VCIOM kutatását, mint mondta: ő megkérdőjelez mindent, ami állami cégtől jön. Szerinte Putyin legnagyobb félelme valóban az, hogy alacsony lesz a részvétel.

Csak a részvételi aránytól kell tartania.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Elnöki
sajtószolgálat/Alekszej Nyikolszkij

A szavazási hajlandóságot több dolog is csökkentheti: egyre több korrupciós ügy kerül nyilvánosságra, Alekszej Navalnij bojkottot hirdetett, az általa szervezett tüntetéseken pedig több tízezren vettek részt, ami azt mutatta, hogy sokan támogatják. Alekszander Smelev szerint viszont nem is annyira ez befolyásolhatja a részvételt, mint inkább az, hogy

sokan feleslegesnek érzik, hogy szavazzanak egy olyan választáson, amely már előre eldőlt.

Éppen ezért a részvételt sokféle módon próbálják serkenteni. Kiszivárgott hírek szerint még az is felmerült, hogy iPhone-okat és iPadeket ajánlanak fel azoknak, akik a legjobb szelfit készítik a szavazódobozoknál. Olyan ismert emberek is kampányolnak, mint Alekszander Ovecskin jéghokisztár, vagy Szergej Karjakin sakkozó.

Emellett viszont keményebb eszközöket is bevetnek. Arról érkeztek ugyanis hírek, hogy egyetemistákat fenyegettek: kirúgják őket a kollégiumból, ha nem mennek el szavazni. Egy, az internetre is feltett hangfelvételen egy Ulan-Ude-i egyetem tanára azt is mondta a diákoknak: „ott állok majd egy listával a kezemben”, és ha kell, akkor

„egyes diákokat a nyakuknál fogva rángatok el szavazni”.

Inna Melnyikovszka pedig azt mondta: a magánvállalkozásokat is kapacitálják, hogy vegyék rá az alkalmazottjaikat a szavazásra.

Fotó: MTI/EPA/Anatolij Malcev

A szavazás fontosságára emellett még egy sok vitát kiváltó homofób videóval is fel akarták hívni a figyelmet, ami szerint, ha nem Putyin nyer, akkor a családoknak meleg férfiakat kell befogadni. De olyan fotók is készültek, amelyeken félmeztelen modellek csábítják szavazásra a fiatal férfiakat.

Mindenesetre Alekszander Smelev szerint idén a szokásosnál alacsonyabb lesz a részvételi arány. Az elnöki hivatal viszont állítólag olyan utasítást adott, hogy a cél a 70X70 elérése – vagyis, hogy 70 százalékos legyen a részvételi arány és 70 százalék szavazzon Putyinra. Ezt Inna Melnyikovszka is megerősítette a Független Hírügynökségnek. Szerinte lehetséges, hogy a hivatalos adatok szerint el is érik majd ezt, hiszen a Kreml az egész választási folyamatot kontrollálja, a választási bizottságokkal együtt. Abban viszont nem biztos, hogy ezek a számok valódiak lesznek.

Borítókép: MTI/EPA/Szergej Csirikov

23 orosz diplomatát utasítanak ki Nagy-Britanniából

0

Emellett felfüggesztenek minden magas szintű diplomáciai érintkezést Oroszországgal. Ez a válasz arra, hogy az oroszok nem adtak hiteles magyarázatot a gyilkossági kísérletre Szergej Szkripal, a brit hírszerzés volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal ellen.

Ahogy korábban írtuk, a mérgezésért a brit kormány hivatalosan is az oroszokat tette felelőssé. Theresa May miniszterelnök most jelentette be a válaszlépéseket, mivel, ahogy fogalmazott, az oroszok semmilyen magyarázatot nem voltak hajlandóak adni.

Ezért kitiltanak 23 orosz diplomatát, akiket

fedett hírszerzőként azonosítottak.

Egy hetet kapnak, hogy elhagyják az országot. 30 éve nem történt ilyen mértékű kiutasítás Nagy-Britanniában.

Emellett gondolkodnak azon, hogy új, kémellenes törvényt hozzanak, és

szigorúbban fogják ellenőrizni az országba belépő orosz állampolgárokat.

May azt is bejelentette, hogy minden, magas szintű találkozót elhalasztanak az oroszokkal, például visszavonták Szergej Lavrov külügyminiszter angliai meghívását. A nyári focivébén pedig egy miniszter sem vesz részt.

Emellett más intézkedések is várhatók, de ezekről egyelőre nem akart beszélni. Azt viszont

tragikusnak nevezte, ahogy Vlagyimir Putyin viselkedett.

Mint mondta, Nagy-Britannia nem maradt egyedül, a szövetségesei támogatják. Korábban valóban erről biztosította a brit kormányt az USA, és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is az oroszokat tette felelőssé a mérgezésért.

A kémügy előzményeiről itt olvashat bővebben.

Az FBI kihallgatná a Trump orosz kapcsolatairól tudó eszkortlányt

0

A nőt Thaiföldön őrizetbe vették, mert munkavállalási engedély nélkül szervezett szextréninget. Utána azt mondta: ha Amerikába mehet, mindent elmond az elnök orosz kapcsolatairól.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Anasztaszia Vasukevicset, művésznevén Nasztja Ribkát február végén vették őrizetbe. Ugyan fehérorosz állampolgár, de orosz útlevéllel lépett be az országba. Attól tart, hogy orosz nyomásra vitték be a rendőrök, mert az orosz titkosszolgálat vezetője nem sokkal korábban érkezett Thaiföldre.

Ezért közétett egy videót, amelyen azt mondja:

videókkal és hangfelvételekkel tudja bizonyítani Trump és az oroszok kapcsolatait.

Erről egy levelet is írt a bangkoki amerikai követségnek.

Az biztos, hogy volt kapcsolata a legfelsőbb orosz körökkel. Az Instagramon pedig posztolt egy 2016 augusztusából származó videót, amelyen a Putyinhoz nagyon közel álló orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka és a miniszterelnök-helyettes, Szergej Prihogyko látható, akik az Amerikával való kapcsolatokról beszéltek. Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke korábban pedig épp Gyeripaszkának dolgozott.

Az amerikai hatóságok ugyan azt mondták, hogy nem segítenek neki, de a CNN úgy tudja, hogy

az FBI megpróbálta felvenni vele a kapcsolatot.

Az amerikai nagykövetség az ügyben mindössze annyit mondott: mivel nem amerikai állampolgárról van szó, mindenről a thai hatóságokat kell kérdezni.

A britek szerint Oroszország áll a kettős ügynök megmérgezése mögött

0

Theresa May parlamenti képviselőknek beszélt arról, hogy Szergej Szkripalt és lányát olyan, katonai célokra használt idegméreggel akarták megölni, amelyet Oroszországban fejlesztettek ki.

Theresa May
(MTI/EPA/Bloomberg pool/Chris J. Ratcliffe)

A brit hírszerzés, az MI6 volt ügynökét, Szergej Szkripalt és lányát, Juliját a múlt héten, Salisbury városában mérgezték meg. Theresa May most azt mondta:

nagyon valószínű, hogy az oroszok állnak a támadás mögött.

Theresa May szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a brit kormány tudja: Oroszország korábban gyártott ilyen idegméreg-hatóanyagot és e gyártóképessége jó eséllyel ma is megvan.

A brit védelmi minisztérium vegyi és biológiai kutatóintézetének szakértői megállapították, hogy a felhasznált méreg a “Novicsok” nevű hatóanyagcsoportba tartozik.

Ezért

berendelték az orosz nagykövetet,

hogy megmagyarázza: az orosz állam utasítására követték-e el a támadást, vagy elvesztették az ellenőrzést az ideggáz-készletük felett, lehetővé téve, hogy az mások kezére jusson. Azt is követelik, hogy Oroszország azonnal tárja fel a Novicsok-programot a vegyifegyverek betiltásáért küzdő nemzetközi szervezetnek.

Szakértők vizsgálják a mérgezés helyszínét.
(MTI/EPA/Brit védelmi minisztérium/Peter Brown)

A 66 éves egykori kém és 33 éves lánya egy bevásárlóközpont közelében lett rosszul, egy padon fekve, eszméletlen állapotban találták meg őket. Azóta

őket és egy rendőrt is az intenzív osztályon ápolják.

Szkripal korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, de közben tíz éven át az MI6-nek dolgozott. 2006-ban ezért börtönre ítélték, de egy kémcsere-programnak köszönhetően 2010-ben Angliába mehetett.

Boris Johnson külügyminiszter korábban

kemény válaszlépésekkel fenyegette meg az oroszokat,

ha kiderül, hogy ők állnak a háttérben. Theresa May most azt mondta, ha nem adnak az oroszok elfogadható válaszokat, akkor azt úgy tekintik, mintha törvénysértő módon erőt alkalmaztak volna Nagy-Britannia területén.

Egy konzervatív képviselő egyenesen azt mondta: a mérgezés szinte háborús cselekménnyel ér fel.

Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő “cirkuszi shownak” nevezte May bejelentését.

Eszkortlány kínál információkat Trump és az oroszok kapcsolatáról

0

„Szextréninget” tartott Thaiföldön egy fehérorosz eszkortlány, Anasztaszia Vasukevics, „művésznevén” Nasztja Ribka. Ott viszont őrizetbe vették. Attól fél, hogy börtönbe kerül, ha kiadják az oroszoknak, ezért most azt mondja: ha Amerikába mehet, akkor hajlandó Trump és az oroszok kapcsolatáról beszélni.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Nasztja Ribkát február 26-án vették őrizetbe Thaiföldön, 9 másik orosz állampolgárral együtt, mert úgynevezett „szextréningeket” szerveztek, de nem volt munkavállalási engedélyük. Bár a fiatal nő Fehéroroszországban született, a CNN-nek a thai hatóságok azt mondták: orosz útlevéllel lépett be az országba.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Óvadék ellenében kiengedték, de eljárás vár rá. Ezután közétett egy videót, amelyen azt mondja: videókkal és hangfelvételekkel tudja bizonyítani Trump és az oroszok kapcsolatait.

Nasztja Ribkának valóban van kapcsolata a legfelsőbb orosz körökkel.

Erről Alekszej Navalnij, az orosz ellenzék egyik vezetője (aki az elnökválasztáson nem indulhat) beszélt nemrég.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

A nő hivatásos csábítóként jellemzi magát, az Instagramon pedig 2016 augusztusában posztolt egy olyan videót, amelyen a Putyinhoz nagyon közel álló orosz milliárdos, Oleg Gyeripaszka és a miniszterelnök-helyettes, Szergej Prihogyko társaságában látható. Az Amerikával való kapcsolatokról beszéltek. Navalnij szerint ők tarthatták a kapcsolatot Trump kampánycsapatával, hiszen

Paul Manafort, Trump volt kampányfőnöke korábban valóban dolgozott Gyeripaszkának.

Настя Рыбка (@nastya_rybka.ru) által megosztott bejegyzés,

Ribka egyébként azt állítja: nem az amúgy nem bejelentett szextréning miatt vették őrizetbe, hanem az orosz kormány kérésére. Azt írta:

„Ha visszamegyünk Oroszországba, orosz börtönben fogunk meghalni.”

Szerinte nem lehet véletlen, hogy az orosz Biztonsági Tanács elnöke, a titkosszolgálat, az FSZB volt vezetője, Nyikolaj Patrusev is most érkezett Thaiföldre. Az orosz kormány tagadta a vádakat.

Orosz hackerek támadtak a német kormányra

0

Ugyanaz az orosz hackercsoport támadta meg a német kormány informatikai rendszerét, amelyik 2015-ben a Bundestagot is.

A dpa hírügynökség biztonsági forrásai szerint az APT28 nevű csoport, ismertebb nevén a Fancy Bear áll a támadás mögött, amely szakértők szerint

szoros kapcsolatban áll az orosz kormánnyal.

Most rosszindulatú szoftverekkel támadták a védelmi és a külügyminisztériumot, a kancellári hivatalt és a számvevőszéket.

A németek még decemberben vették észre a támadást, amely valószínűleg már

több mint egy éve tartott.

Most azt próbálják kideríteni, milyen mélységben fertőzték meg a hackerek a kormányzati hálózatokat.

A Fancy Bear volt az a csoport, amely 2015-ben megtámadta a német parlamentet és a CDU-t, de ők által a NATO elleni kibertámadás mögött, és ők voltak azok is, akik meghackelték a Demokrata Pártot az amerikai elnökválasztási kampányban. De 2014-ben Magyarországot is célba vették: a Honvédelmi Minisztérium hálózatát támadták.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK